Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-31 / 44. szám
A pecsenyenyúl előállításának kérdése mindinkább előtérbe kerül. Ezért van szükség arra, hogy a tenyésztők a hústermelésre legalkalmasabb fajtákat szerezzék be. A kiváló hústípusú nyálak egyike az újzélandi vörös. sek szerint a részleges súlygyarapodás a következő: 2 hónapos korban 1,95—2,10 kg 3 hónapos korban 3,05—3,25 kg 4 hónapos korban 3,95—4,05 kg 5 hónapos korban 4,60—4,68 kg Az állatok 5 hónapos korban tenyészérettek. Az újzélandi fajtával kapcsolatban azokat a tapasztalatokat eredményeket és megfigyeléseket kívánom ismertetni, amelyeket saját tenyészetemben elértem. Párzási készsége és szaporasága Tapasztalatom szerint e fajta tenyésztulajdonságai kifogástalanok. Jól szaporít és nevel, örökítőképessége kiváló. A szaporulat általában 9—14 között váltakozik. Elvetélés, koraszülés és meddőség nem fordul elő. Tejelő- és nevelőképessége Az újzélandi vörös kiváló nevelöképességgel bír, megfigyeléseim szerint messze maga mögött hagyva számos nálunk ismert fajtát. Egy anya 6—8 fióka felnevelésére képes, havi 1,05—1,10 kg-os súlygyarapodá si átlaggal. A fiatal állatok színe általában világosabb, mint a kifejlett állatoké. Szőrzetükben elváltozások nincsenek. Az elhullásokból eredő veszteség nem haladja meg a 0,1 %-ot. Az állatok 8 hetes választási korukban 2 kg-os átlagsúlyt értek el. A gyors súlygyarapodás már az első héten is tapasztalható, mely 17 dkg, ezt követően pedig 24—26 dkg hetenként. A gyors növekedés 20 hetes korig tart. Erre az állatok elérték végsúlyuk 85 %-át. Méré-Takarmányozás és takarmányértékesítés Az újzélandi vörös a középnagy testű nyúlfajták csoportjába tartozik. Ennek megfelelően igénytelen, nem válogatós fajta. Nem tartozik a nagyevők közé, mint a nagytestűek. Ennek ellenére jó étvágyú és hajlamos az elhízásra is. Az elhízott egyedek súlya eléri a 6— 6,60 kg-ot. A falomboktól kezdve szívesen fogyasztják a zöldséget és a szénaféléket. De nem szabad megfeledkezni a lágyeleségről sem, melynek összetétele a következő: % kukoricadara 5 árpadara 10 zabdara 10 borsódara 10 korpa 35 áztatott száraz kenyér 30 Összesen: 100 Amit a tenyésztőnek az újzélandi vörös nyúlról tudni kell Ojzélandi vörös házinyúl Baan Gizella felsőpatony-réti tenyésztő állományából (Kucsera Szilárd felv.) A leírt daratakarmányba megfelelő %-ban vitamint és ásványi premixet adagolok, melynek etetése nagyon előnyös. Az itatást is rendszeresen végzem. Szőrzete Az újzélandi vörös nyúl színe vöröses sárga, a has, a lábak belső oldala, valamint az állkapocs alatti tájék világosabb. Fedőszíne fénylő, élénk színhatású, sárgavörös, vagy vörösesbarna, némileg hasonló a vörös rókához. A szem és a karmok sötétek. A fül néha szürkés, de általában világos, rőt. A szemet világosabb gyűrű veszi körül. A fiókák világosabbak és csak az első vedlés után veszik fel a fajtára jellemző szőrzet színét. A nőstények és a bakok súlya egyaránt 4,5—5,5 kg. Szakszerű takarmányozás mellett négyszer ellik és az említett súlyhatárokat szem előtt tartva 6—8 fiókát felnevel. Amikor a fiókák az 5-hetes kort elérik, az anyák újra pároztathatók. így az ellés előtt egy héttel történik az előző fiókák elválasztása. Ehhez azonban kifogástalan takarmányozás szükséges. Közvélemény szerint az újzélandi vörös tulajdonságaiban hasonlít a fehér színváltozathoz azzal a különbséggel, hogy a betegségekre kevésbé érzékeny és szerényebb körülmények között is megél. Persze olyan tenyésztőnél, ahol az elhelyezés és a gondozottság szakszerűtlen, vagy nagyon szegényes formában etetnek és ezen felül a nyulak egyoldalú táplálásban részesülnek, ott ez a kiváló nyúlfajta sem válthatja be a hozzáfűzött reményeket. Ifj. Nagy József vak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükségesek. Ez főleg olyankor szokott előfordulni, ha a csibék egyáltalán nem kapnak állati fehérjét. Hasonló hatása lehet az ásványi anyagok (konyhasó, mész, foszfor), egyes nyomelemek (vas, réz, jód, fluór, kobalt, stb.) vagy a vitaminok hiányának is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy felléphet a baj — nyilván más oktaminok vagy nyomelemek) hiányában szenvedő állatok társaik csipegetésével ösztönszerűen igyekeznek a takarmány hiányzó alkotórészeit pótolni. A felnőtt állatok között a betegség sokkal ritkábban fordul elő, mint a csirkék csoportjában. Rendszerint akkor lép fel, ha valamely tyúkon a tojás lerakása közben a kloaka nyálkahártyája kifordul, ami a többié-Kannibalizmus Kannibalizmusnak nevezzük a baromfiállományokban fellépő, nem éppen ritka jelenséget, azt amikor a csirkék kisebb-nagyobb csoportja nekiesik egy, vagy több társának és csipegeti azok lábujjait, hátát, szárnyait, vagy kloakájuk környékét, ami a megtámadott egyedek kizsigeréléséhez és teljes szétmarcangolásához vezethet. Ez a rossz síokás eleinte csak szórványosan lép fel, de utánozzák a csoport többi tagjai és úgy elterjedhet, hogy komoly károkat okozhat. így néha az állomány tíz százaléka is áldozatul eshet. A bajnak többféle oka lehet. Ez igen gyakran a helytelen elhelyezés következménye, főleg ha az állatok kis területre vannak szorítva. Ezért sokkal gyakrabban fordul elő a nagyüzemi csibenevelőkben, mint a háztáji körülmények között tartott csirkék ólaiban. Túlzsúfolt, alacsony páratartalmú tyúkházakban ez szintén fel szokott lépni. Az erős nappali fény, vagy az éjjeli világítás egyaránt elősegíti a kannibalizmus keletkezését. Sokszor a takarmányozásnak van döntő szerepe a veszélyes hajlam előidézésében. Például akkor, ha a táplálékban hiányzanak egyes ún. aminosaból — oly állományokban is, ahol a takarmányozásban nem állapítható meg a felsorolt anyaghiányok egyike sem. Néha oly állatok tanúsítanak támadó magatartást, amelyek élősködőktől fertőzöttek. Viszont az is előfordul, hogy bélkokcidiőzissal fertőzött csibék véres hasmenése esetén társai nekiesnek a vérrel szennyezett kloakának és azt kezdik csipegetni. A legtöbb esetben a baj keletkezése úgy magyarázható, hogy bizonyos anyagok (állati fehérjék, ásványi anyagok, viket arra ingerli, hogy nekiessenek és addig csipegessék, amíg az állatot kizsegerelik, majd a kilógó beleket marcangolják szét. Minthogy a bajnak az elmondottak szerint számos oka lehet, amelyek kipuhatolása az adott esetben nem éppen könynyű, a gyógyítás is nehézségekbe ütközik. Jó hatása van az apóra vagdalt zöld takarmány, húshulladék, állati vér, hús vagy hullaliszt etetésének, valamint a takarmány ásványi anyagokkal, vitaminokkal és nyomelemekkel történő kiegészítésének. Az ásványi anyagok közül főleg elégséges konyhasó, takarmánymész és foszfor adagolása fontos. Ha rossz az állatok elhelyezése, akkor ezen változtatni kell. A beeső éles napfényt az ablakok kék színnel végzett befestésével, a mesterséges erős fényt pedig vörös izzótestek használatával mérsékeljük. Ha a bélsár vizsgálata élősködők jelenlétét mutatta ki, akkor az állatorvos által ajánlott gyógyszeres kezelést alkalmazzuk. Az állományból el kell távolítani a megtámadott, valamint a támadó állatokat, mert különben a rossz szokás utánzás folytán elterjed. Ha a vázolt intézkedések nem vezetnének célhoz, nem marad más hátra, mint egy egyszerű műtéti beavatkozás, amely abból áll, hogy az állatok csőrének felső káváját elektrokauter segítségével kb. egy negyedével (azonban legfeljebb egy harmadával) megrövidítjük. A műtét gyorsan hajtható végre (egy óra alatt kb. 300 állatot lehet így kezelni) és ez nem akadályozza az állatokat a takarmány felvételében. Egy két hónap múlva a csőr ismét kinő. Dr. Florian Endre Milyen ivarú vadászkutyát tartsunk? Drótszőrű magyar vizsla kölykeivel, az Agárdi Állami Gazdaság seregélyesi tenyészetéből. (Kunoséra Szilárd felvétele) ■futyatenyésztöink tapasz** talhatták, hogy a kutyát vásárlók nagy többsége kan kölyköt óhajt venni. Érdemes megvizsgálni, hogy mi az oka a szukával _ szembeni ellenszenvnek. © 1. Minden vadász — aki egyúttal nem tenyésztő — azért idegenkedik a szuka tartásától, mert évenként kétszer, 9—14 napig tartó tüzelése idén sok kellemetlen jelenetet okoz a ház körül és a vemhesség második felében, valamint a szoptatás idején, tehát kb. 9— 10 hétig vadászatra használhatatlanná válik. © 2. Van olyan kutyatartó, aki azért ad előnyt a kannak, mert a szuka kevésbé temperamentumos és kevésbé bátor a ragadozóval szemben. A fajtát azonban nem a kan, hanem elsősorban a szuka tartja fenn. Egy fajtát tenyészteni, belőle hibát kiküszöbölni, vagy új, kívánatos tulajdonságot belevini csak úgy tudunk, ha elsőrendű szuka áll rendelkezésünkre. De ha mindig a kannak adunk előnyt és az alomból a szuka kölyköket elpusztítjuk, előbb-ulóbb kénytelenek leszünk válogatás nélkül, a még meglevő gyengébb minőségű szukákat tenyésztésre felhasználni. Az is előfordulhat, hogy azokat a kölyköket dobjuk el az anya alól, amelyek később leginkább megfelelnének továbbtenyésztésre. Nem árt megszívlelni a német tenyésztők okoskodását, akik azt az évjáratot tekintik szerencsésnek kutyatenyésztés szempontjából, amelyben a versenydíjas kutyák sorában több szuka van, mint kan. A szukával szembeni elfogultság a kan javára nem egészen jogos. Ezt beláthatjuk, ha mind kellemes, mind kellemetlen tulajdonságaikra nézve összehasonlítjuk. Щ A szukatartással való legkellemetlenebb hátrány — most nincs szó tenyésztőről — a kölykezés, mert megesik, hogy vadászkötelessége teljesítésében éppen akkor akadályozza meg a szukát, mikor legnagyobb szükség volna rá. De ez sem elkerülhetetlen baj, mert ha a tüzelés ideje alatt a szukát úgy zárjuk vagy különítjük el, hogy kan ne férjen hozzá, elmarad a „házasság“ és nem veszítünk 8—9 hetet, ameddig a vemhesség előrehaladott állapota és a szoptatás vadászatra használhatatlanná teszi. Az orvosi tudomány rendelkezik már olyan gyógyszerekkel, melyekkel a tüzelést {ivarzást) le lehet szűkíteni 2—3 napra. Nem szabad azonban a szukának minden tüzelését elfojtani, mert a tüzelés a természet rendje, amely alól az állat károsodás nélkül nem térhet ki. A kantól következetesen eltiltott szuka idővel ideges, ingerlékeny, harapós és engedetlen lesz. A szuka másik kellemetlen tulajdonságát, kevés bátorságát és kevésbé temperamentumos és kitartó természetét megjavítja a gondos nevelés és a hozzáértő kiképzés. Ezek szerint nincs tehát lényeges hátránya a szuka tartásának. Előnye pedig — a kutyatenyésztés szempontjából — azt hiszem nem szorul magyarázatra. # A kannak több kellemetlen tulajdonsága és szokása van. Igaz, hogy nem tüzel, de mindig tüzes. Nem tud elhaladni egy másik kutya mellett, hogy ne szagolgatná, szimatolgatná, állandóan kaland után jár. Ha csak szerét teheti, megszökik a háztól és csavargásai közben sok baleset érheti. Rendesen akkor nincs otthon, amikor legnagyobb szükségünk volna rá. Menjünk csak végig a falun egy kan kutyával. A látóhatáron megjelenő minden kutyát olyan érdeklődéssel fog figyelni, hogy megfeledkezik a rendről is. Ha pedig idegen kutya közelébe ér, még tiltás ellenére is odarohan hozzá, barátkozik vele és mi kénytelenek vagyunk várni addig, amíg megúnja a szórakozást. A folytonos párzási inger gyakori vizelet kiválasztására készteti. Bármennyire is szobatiszta, sohasem vagyunk bizonyosak benne, nem nézi-e sarokkőnek az asztallábát, a széket, esetleg embertársunk lábát. A kan kutya megfeledkezik kötelességéről, vadászszenvedélyéről is, ha véletlenül tüzelő szuka szimatja üti meg az orrát, íme a kannak is vannak kellemetlen tulajdonságai, még több mint a szukának. Kérdezzük meg a tapasztalt kiképzőktől, hogy mit tanítanak szívesebben: szukát-e, vagy kant? Kivétel nélkül azt fogják mondani: szukát. Ez ugyanis sokkal engdelmesebb, kezesebb, sokkal nyugodtabb, aminek következtében tanulékonyabb. Tapasztalt vadászok azt is állítják, hogy aránylag több jó orrú szuka van, mint kan. A szuka ragaszkodása erősebb a kanénál, ezért a ház körül, gazdája közelében tartózkodik, nem csavarog el, tehát házőrzőnek is jobb, mert a gyakori anyaság, a kölyökneveléssel járó gondok rászoktatják a sokkal éberebb alvásra. összefoglalva megállapíthatjuk: nincs semmi jogosultsága annak, hogy a kant sokan a szuka elébe helyezik. —К,— Az első magyar erdészeti szaklap alapítójáról Divald Adolf nevét ma már kevesen ismerik, pedig nemcsak hazánk neves szülöttje volt, de ma is az egyik bratislavai temetőben aluszsza örökálmát. Hadd emlékezzünk meg tehát róla néhány sorban halálának évfordulója alkalmából. Selmecbányán (Banská Štiavnica) 1828. június 1-én született és ott végzett középiskolát. Húszéves volt, amikor kitört a magyar forradalom és a demokrata gondolkozású ifjú azonnal jelentkezett a hadseregbe. Ä szabadságharcot mint hoiivédtüzér becsülettel végigküzdötte. Persze félbe kellett szakítania tanulmányait, úgyhogy a Selmecbánya! akadémiát már csak hazatérte után fejezhette be. Mint erdész, Koburg herceg uradalmában kezdte működését, de kitűnő szaktudása és képességei folytán már 1862-ben kinevezték á Selmecbányái állami erdőit élére. E hivatalos funkciójú, ban döbbent rá, mennyire szükséges egy magyar nyelvű erdészeti szaklap létesítése, hiszen akkoriban az erdészet hivatalos nyelve isi német volt. Még ugyanabban az évben Wagner Károllyal együtt megalapították az első magyar erdészeti szakújságot „Erdészeti Lapok* címmel. Majd 1867-ben a kincstári erdők élére állították és ugyanebben az évbeli levelező tagjává választottá a Magyar Tudományos Akadémia. Nyugdíjba 1889-ben vonult Pozsonyban. Utazás közben, 1891. november 12- én érte a halál Szombathelyen, de családja visszahozatta tetemét Pozsonyba, itt is temették el. Nemcsak az első erdészeti szaklap alapítója volt, de általában a magyar erdészeti szakirodalom atyjának tekintik és a Révai Lexikon szerint a teljesen hiányzó magyar erdészeti szakirodalom úttörője volt, pedig — mint ezt Hont-megye monográfiája állapítja meg róla — az akkori körök valóságos ellenséges indulatával kellett megküzdenie. Sok könyvét Erdődi név alatt irta. Lehetetlen mindent felsorolni egy rövid cikk keretében. Magyar és német nyelven írt. Több könyve jelent meg az akkori Pozsonyban, és szaktanulmányt is írt a liptói erdők akkori helyzetéről. Könyvei valóságos erdészeti útmutatók voltak. Mártonvölgyi László Mire vadászhatunk novemberben 1 November elsejével megkezdődik az apróvad vadászata. Társas vadászatokon ettől a naptól kezdődően lőhető a mezei nyúl, a fácánkakas (a fácántyúk csak az elismert és önálló fácánosokban) egészen december 31-ig. November 1-től lőhető a gatyásölyv és a vetési varjú is. Vadászhatunk továbbá szarvasbikára, szarvastehénre és szarvasborjúra, a dámvad minden nemére, szíka és virginiai szarvasra, muflonra nemre és korra való tekintet nélkül, őzsutára és őzgidára. Vigyázzunk, mert november 30-án végződik a borz, a vadkacsa (csak a tőkésréce gácsérja lőhető december 15-ig) és a sárszalonka vadászata. Az 1967. évi 4-es (Zb.) számú rendelet értelmében lőhetők továbbá a nem védett vadfajok: az üregi nyúl, a farkas, a róka, a nyestkutya, a görény, a hermelin, a menyét, a héja, a fekete- és a hamvas varjú, a szarka, a mátyásmadár, a csóka, a hiúz és a nagy kárókatona. Vadásztársaink és főleg a vadászgazdák figyelmét fölhívjuk arra, hogy ezidén már novemberben kezdődik az élő vad befogása. Háborítatlanul tartsuk fenn azokat a területeket, ahol mezei nyulat, fácánt vagy foglyot kívánunk fogni. K. K.
