Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-13 / 24. szám
h\ Ingatlan vagyon eladása Kopper András azok közé tartozik, akik egy hónappal ezelőtt a Kassai Járási Nemzeti Bizottság plenáris ülésán átvették a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által kiadott „A NB 25 éve“ emlékérmet. Ügy is szólhatnánk erről a javakorban levő, minden munkára kész férfiről — a község gondos gazdája. András barátunk ugyanis a község helyi nemzeti bizottságának az elnöke. A polgárok saját községüket „Kis Prágának“ is nevezik. Hiszen ennek látképe, pormentés utcái és járdái, neonfényű megvilágítása, az új, nagyon ízléses, összkomfortos családi házak, a helyi nemzeti bizottság reprezentatív épülete a jól berendezett kultúrházzal egyetemben, a Kis Prága elnevezést szinte rákényszerítik a községre. Ha ezekhez még hozzáteszszük a távolabbi vidékeken is jól ismert, kitűnő gazdasági eredményeket elérő egységes földmüvesszövetkezetet, a község lelkes, becsületesen dolgozó polgárait, tényleg jó munka hírében álló nemzeti bizottságot — ez mind azt bizonyltja, hogy a község élén álló vezetők jó munkát végeznek. Péder községben határozottan ezek közé tartozik Kopper András is (a képen). Ez a gondos gazda már 1950-ben a helyi nemzeti bizottság képviselője, 1954-től tíz éven át a helyi nemzeti bizottság tanácsának a tagja, és 1964 óta a helyi nemzeti bizottság tiszteletbeli elnöke. Már úgy tiszteletbeli, hogy a tisztséget és az ezzel járó feladatokat teljesíti, de a jutalom érte bizony csak jó szó, köszönet, s anyagiakban nagyon csekély pár korona. Ez évben megválasztották a Kassai Járási Nemzeti Bizottság képviselőjévé is. Az ember alig akar hinni a valóságnak — húsz évet tölteni a nép szolgálatában, nagy idő. András barátunk életében ez a húsz esztendő nagyon sokat jelent. Nemcsak odaadó képviselője választóinak, hanem már csak napok hiányoznak ahhoz, hogy róla, mint húszéves tagról beszéljünk a helyi egységes földművesszövetkezetben is, melynek jó eredményei az ő munkáját is dicsérik. Jelenleg is a szövetkezet mechanizátora s fáradságot nem ismerő munkájáért viseli a „Kitűnő dolgozó“ jelvényt s ez évben állami kitüntetésben is részesült a „Kitűnő munkáért“. Hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 25. évfordulójának évében Kopper Andrásnak az eddigi nehéz, fárasztó munkájáért köszőnetüket fejezzük ki, a kitüntetéshez őszintén gratulálunk, s a további önzetlen munkájához sok egészséget s alkotó erőt kívánunk! Iván Sándor Szüleim házához — beleegyezésükkel s a HNB építésügyi osztályának engedélyével — toldaléképületet emeltettem, amelyet most testvéremnek szeretnék eladni. Hogyan kerülhet sor a toldaléképület eladására? *+* Az építési engedélyt kérvényezőnek még az építkezés megkezdése előtt arról szóló Írásbeli bizonylatot kell felmutatnia, hogy az adott telek tulajdonosa jogosult az építkezésre ezen a telken. Ebben az esetben adásvételi szerződés alapján adhatja el a szóbanforgó toldaléképületet. Ha pedig elhatározta, hogy eladja, felhívjuk a figyelmét a vételár megállapításának s az ingatlan-vagyonátruházási illeték megfizetésének fontosságára. A polgári törvénykönyv ugyanis megszabja, hogy a vételár nem haladhatja meg az árrendezési előírások vagy szakértői vélemény alapján megállapított árat. Ellenkező esetben érvénytelen az adásvételi szerződés. Előfordul ugyanis, hogy az érdekelt felek az ingatlantulajdon tényleges értékén aluli árban egyeznek meg egymással. Ha például valaki testvérének 60 000 koronáért adja el a házát, amelynek tényleges értéke 70 000 korona, úgy a különbözeire, tehát 10 000 koronára kivetik az előírt ajándékozási illetéket, amelyet a megajándékozott testvér köteles megfizetni. A ház előző tulajdonosa ez esetben ugyanis 10 000 koronát ajándékozott testvérének. A szocialista tulajdonból szocialista tulajdonba való vagyonátruházáson kívül minden adásvételi szerződéskötés esetében kötelező az ingatlan-vagyonátruházási illeték megfizetése. Ezt az illetéket az eladó köteles megfizetni, és a vevő ezért kezességet vállal. A szerződő felek azonban néha úgy egyeznek meg egymással, hogy a vevő vállalja az említett illeték megfizetését. Az állami jegyzőségnek ez esetben bizonyos következtetéseket kell levonnia, mivel a vevő a kölcsönös megegyezéssel megállapított vételár és az ingatlan-vagyonátruházási illetők megfizetésére kötelezte magát. így tulajdonképpen nagyobb összeget, illetve vételárat kell megfizetnie. Ennek következtében a vételár és az ahhoz hozzászámított illeték összege alapján kivetett ingatlan-vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezik. Ha pedig az a telek, amelyen valaki toldaléképületet épített vagy építtetett, nem az építési engedélyt kérvényező személy tulajdona, vagy nem jogosult az a szóbanforgó építkezésre, akkor előbb a polgári törvénykönyvnek a hányad szerinti tulajdonközösségről szóló 137—142. paragrafusai értelmében kell eljárni, és csak azután kerülhet sor a pótépület eladására. ■ ■ Önzetlen, értékes cselekedet A bényi EFSZ elnökének, Takács Vilmosnak kezdeményezésére egy 40 tagú csoportot szerveztek azzal a céllal, hogy vért adjanak. Sajnos a negyvenből heten betegség miatt nem mehettek Érsekújvárba, hová külön autóbusz szállította a véradókat. Személyenként fél liter vérrel, ezaz 16,5 literrel járultak hozzá ahhoz az akcióhoz, amely életeket ment meg, betegeknek a gyógyulást teszi lehetővé. A véradás utón a bagotai „Diófa“ csárdában a véradókat ingyenesen megvendégelték. A helyi Vöröskereszt tagjai közül mindenképp meg keli dicsérni még Wojnár Károlynét és Szabó Ferencnét, akiknek szintén nagy érdemük volt az önkéntes véradás megszervezésében. Hasonló akciókat úgy gondolom más szövetkezetek is szervezhetnének, mert az emberélet megmentésének egyik legértékesebb és legdrágább anyagát tudjuk arra rászoruló polgártársaink rendelkezésére bocsátani. Dávid Nándor Prémiumok az őszi repcéért 1970-ben Az olajnövények termesztése népgazdaságunk számára igen fontos feladat. Ezért azok az olajnövénytermesztők, akik az őszi repce vetésterületét és kitermelt mennyiségét megnövelik, külön prémiumot kapnak. A vetésterület minden hektárja után, amely meghaladja az 1967, 1968 és az 1969-es évek átlagát, a május 31-i statisztikai összeírás adatai szerint, a mezőgazdasági tizem 1000 korona prémiumot kap. Ez a prémium minden hektár után megilleti azt a mezőgazdasági üzemet is, amely az előbb említett három évben nem termesztett ugyan őszi repcét, viszont 1970. május 31-i összeírás alkalmával őszi repcével bevetett területet tud felmutatni. A felvásárló vállalatnak eladott repce minden olyan mázsája után, amely meghaladja az 1967, 1968 és az 1969-es esztendők hároméves átlagát, a tényleges értékesítési ár 50 °/o-át kitevő felárat fizetnek. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek őszi repcét az említett kiindulási évek egyikében sem termesztettek, nincs igényük az eladási árhoz számított felárra. Az őszi repce vetésterületének növeléséért adott prémiumot az 1970. május 31-i statisztikai kimutatás alapján kell igényelni. Az őszi repcéért adott prémiumok kifizetéséről szóló rendelkezés a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó szocialista mezőgazdasági szervezetekre vonatkozik, beleértve a szakigazgatóságokat és a szakágazati üzemeket. (ik) Pénzbírság fák kivágásáért Nagyapám erdőrész tulajdonosa. A múlt év végén kivágott a tulajdonában levő erdőben néhány fát. Az illetékes szervek ezért 238 Kčs pénzbírságot róttak ki rá. Nézetem szerint, a szervek helytelenül jártak el. Kihez forduljak orvoslásért? Az erdőkről és az erdőgazdálkodásról szóló jogi szabályozást az 1960. november 17-én kiadott 166. számú törvény tartalmazza. Az idézett törvény rendelkezései értelmében erdőterületet csak szocialista szervezetek, (állami erdőgazdaság, állami gazdaságok, egységes földmüvesszővetkezetek), de magán személyek is használhatnak. Az erdőgazdálkodást olyan erdőkben, amelyeket nem szocialista szervezet használ, az erdőigazgatóságok biztosítják. Az erdőigazgatóság gyakorolja a felügyeletet is, annak érdekében, hogy az erdőkben a gazdasági tervvel összhangban gazdálkodjanak. Az erdőigazgatóság ütemezi be a favágást és az egyéb erdei munkákat (fásítás, faápolás stb.) Amenynyiben ezeket az ajánlatos elveket a konkrét példára alkalmazzuk, nyilvánvalóvá válik, hogy az erdőtulajdonos is köteles megtartani azokat az utasításokat, amelyek az erdő igazgatására vonatkoznak. Nézetünk szerint nagyapja nem járt el az utasításoknak megfelelően, amikor saját belátása szerint vágta ki a fákat. Ebben az esetben kihágást követett el (a Tt 60/1961 sz. törvény 7. §). Kihágás elkövetése esetében az illetékes szervek 500 Kčs-íg terjedhető pénzbírságot szabhatnak ki. A pénzbírság kiszabása ellen fellebbezéssel lehet élni a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztotta, kérheti a határozat felülvizsgálását. A felülvizsgálatra vonatkozó indítványt a határozatot kiadó szerv felettes szervéhez kell beadni. A felettes szerv vagy megváltoztatja a határozatot vagy hatálytalanítja azt, amennyiben törvénytelen (Tt 71/1967 sz.) törvény 65. §, 1., 2. bek.). Csupán emlékeztetőül közöljük — ezúttal más megfogalmazásban azt a világstatisztikái adatot, amely szerint éjszaka 2,5-szer magasabb a trat gikus kimenetelű közlekedési balesetek arányszáma, mint nappal. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy besötétedés után egyetlen autós-motoros se induljon útra. Ha a halaszthatatlan dolgunk miatt mégis így adódik, néhány tanácsot azért érdemes ezzel kapcsolatban is megszívlelnünk: 1. Csak akkor vállalkozzunk hoszszabb távú éjszakai vezetésre, ha már nappali vezetéssel némi rutint szereztünk a volán mellett. 2. Ne feledkezzünk meg arról a mondásáról, hogy., „a halál éjszaka lovagol!“ Éppen ezért, ahogy ránk esteledik, a természetes fény eltűnésével szinkronban mérsékeljük a sebességet. 3. Csak pihent állapotban vállalkozzunk esti túrára. A fáradt vezető lényegesen rosszabbul lát, a vezetéshez nélkülözhetetlenül szükséges reflexei is nehezebben bontakoznak ki, mint kipihent állapotban, normális körülmények között. 4. Tanuljuk, helyesebben ismerjük meg a saját autónk fényszórójának hatótávolságát. Egyéni adottságunk, szemünk sötétben látási képessége is mértékadó abban, hogy éjszakai vezetés közben milyen maximális tempóval hajthatunk. Csak így remélhetjük, hogy időben meg tudunk állni, ha az akadály váratlanul ebben a zónában felbukkan. 5. Éjszakai vezetés közben ne használjunk sötét vagy színes szemüveget. Ha pedig útközben esteledik Tartsuk szem előtt, ha éjjel vezetünk ránk, akkor már a szürkület kezdeténél cseréljük ki az ilyen szemüvegünket. 6. Ha váratlanul a szemünkbe reflektorosznak, azonnal csökkentsük a sebességet. És mindenképpen ügyeljünk arra, hogy a távolról fényszórózva közelítő autó lámpáinak tekintetvonzó hatását elkerüljük. 7. Amennyiben elvakítottak bennünket, mindaddig csökkentett sebességgel haladjunk, amíg szemünk újra nem alkalmazkodik a sötétben! vezetéshez. 8. De mi se zavarjuk a lámpáinkkal a szembejövőket: kellő időben (araikor tehát az adott esetben mi is Igényelnénk) váltsunk át tompított világításra. A szembe reflektorozás az egyik legdurvább szabálysértés! De túl ezen: „bumeráng“. Az elvakított vezető oldalról önkénytelenül is a fény felé húzza a volánt, és a reflektorozóba futhat! 9. Akkor is váltsuk át világításunkat a reflektorról tompított fényre, ha "másokat követünk. A belső tükörből Visszaverődő fény balesetveszélyesen kápráztatja, zavarja az előttünk haladó kocsi vezetőjét. (Sokan az ilyen „gesztust“ — helycserével — még dúsabb és hosszabb távon sugárzott fényözönnel szokták visszaadnil) 10. Az éjszakai vezetés biztonságához tartozik közvetve az is, hogy az akkumulátortól kezdve az elektromos vezetékeken át az égőkig minden „fényadó“ szerelvény üzembiztos legyen. (Mindig tartsunk tartalékizzót is az autónkban!) 11. Kerüljük vezetés közben a gyufa, öngyújtó használatát! A belső világítást se hagyjuk égve vezetés közben. Az ilyen zavaró belső fények is lerontják a szemünk sötétbeni vezetéséhez már kialakult alkalmazkodást. 12. A fényszóró és a tompított világítás is legyen mindig jól beállítva. A tompított fény soha nem világíthat a szembejövő autó vezetőjének a szemébe. 13. Tartsuk mindig tisztán a szélvédő üveget. Persze, a hátsó- és az oldalablakokat is. Ha poros vagy sáros úton hosszabb ideig autózunk, időnként álljunk meg, és ne sajttáljuk a fáradságot: tisztítsuk meg alaposan az ablakokat és a lámpákat. A piszkos szélvédő- és fényszóróüveg nemcsak a tájékoztatásunkat zavarja, hanem ilyen vezetés mellett lényegesen hamarább ki is fáradunk. 14. Kerüljük vezetés közben — éjjel és nappal egyaránt — a túlzott dohányzást. / 15. És végül: legyünk tekintettel arra, hogy bármilyen nagy vezetési rutinnal rendelkezünk, az idő múlásával a szemünk sötéthez alkalmazkodó képessége is egyre csökken. Éjszakai vezetés közben ne tévesszük suha szem elöl, hogy meddig terjed a fényszórónk „aktiv.“ hatótávolsága (csak a nyíllal jelzett.-,,tartományt tekinthetjük annak). óz új 125—P lengyel Fiat 150 kilopiélores sebességgel száguld az utakon. A szovjet autógyártás büszkeségé, az új lipusú Volga. Az idő hogy eljár
