Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
KULTÚRA Világ vetél kedő az óriás hegyek között gzerkilencszáznegyvennégy őszén a német terror-akciók elől sokan húzódtak fel a Magas-Tátrúba. Ezért negyvennégy novemberében egy egész német ezredet küldtek a partizáncsapatok likvidálására. Az SS Partizán emlékmű a Csorba-tó partján legények mindent elkövettek, hogy megtisztítsák a Tátrát. Az utolsó mentsvárban meghúzódók azonban szívósan védekeztek. Tizennyolc esetben került sor köztük és a megszállók között kisebb-nagyobb csatározásra, s mindkét félnek veszteségei voltak. Az utolsó fegyveres harc 1945. január 14-én volt, ahol kilenc partizán vesztette életét. Az összecsapás után a náci parancsnokság magából kikelve fenyegetőzött. Közzétették: amennyiben о lakosság nem szolgáltatja ki a partizánokat. tönkreteszik a Tátra leg nevezetesebb emlékeit, épületeit. A fenyegetés nem járt sikerrel, mert sem a vezetőség, sem az ott lakók nem reagáltak a felihívásra, és tovább rejtegették, élelmezték a rászorultakat. A németeknek nem sikerült beváltani a fenyegetőzésüket, mert az I. Csehszlovák Hadsereg egységei Késmárk elfoglalása után az óriási he gyek felé vették az irányt, és rövid harc utón január 29-ére végképp megtisztították az ellenségtől. A felszabadulás negyedszázados ünnepségeit Január végén tartották a Tátra központjaiban. Az ünnepség keretében megkoszorúzták a partizán emlékműveket, megemlékeztek a nehéz napokról, és a 25 éves fejlődésről, amely negyedszázad legjelentősebb a Tátra történetében. £J m m m Csil'Si^ í.ga.d a Loinnici-csúcs alatt. A Tátrát védett területté nyilvánítják A Magas-Tátra hazánk legszebb ** természeti kincse. Az égbenyúló hegyeknek különleges a növény és állatvilága. Nem kevesebb, mint 112 fajta madár, 55 fajta emlős, és több mint 30 ezer bogár fajta él a hegyek világában. A növényzet egyedülálló, a több mint 2000 méter magasságban. Levegője csodálatos, üde, különösen a légcső és a tüdőbetegek valóságos Mekkája. A Tátrát évszázadok óta megcsodálták, de vajmi keveset tettek a mesés természeti kincs védelméért, ezért sok-sok veszélynek volt kitűzve. A hegység szervezett védelmének jelentőségével a század elején a Ma gyár Kárpáti Egyesület kezdett foglalkozni. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy gátat vessen a gazdasági érdekek behatolásának. Az üzleti érdekeket képviselő emberek tönkre akarták tenni azt, ami a sa ját civilizált életük szempontjából nagyon is fontos. A felszabadulás utáni években sok szó esett a Tátra intézményes védelméről. Végülis 1948 decemberében a Szlovák Nemzeti Tanács törvényileg védett területté nyilvánította a Tátrát, és létrehozta azt az intézményt, amelynek feladata a természeti kincs védelme. A Tátrai Nemzeti Park igazgatósága (TANAP) 1949-ben kezdte meg tevékenységét. A TANAP tavaly ősszel ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, amely alkalomból magas állami kitüntetésben részesültek. Az eltelt kétévtizedes munkásságukat nemzetközi szimpóziumon értékelték. A külföld képviselői elismeréssel beszéltek arról az áldozatkész tevékenyAz új posta melletti toronyból sugároz majd a televízió. Beszélgetés az igazgatóval A Tátrai Nemzeti Park területe ” 50 ezer 965 hektár. A Park igazgatóságának felügyelete alá tartozik még a Nyugati-Tátra egy része, mintegy 20 ezer hektárnyi erdőség. A Tátra másik oldalán a lengyel szomszédok 1954-ben szintén Nemzeti Parkot létesítettek. Nagyon lényeges, hogy a két park igazgatósága szorosan együttműködik és kicserélik kölcsönös tapasztalataikat. A tavaly megtartott nemzetközi értekezleten többen javasolták, hogy hasonlóan, mint a lengyelekkel üdvös lenne ha a Kárpátok mentén levő országok egybehangolnák a természetvédelmi munkájukat. Turnéik juraj tgazgató már több mint egy évtizede irányítja a parkban tevékenykedő szakemberek, dolgozók munkáját. Turoéik elvtárs sze relmese a hegyóriások világának, s ezért mindent megtesz, hogy a park ésszerűen, a természetvédelem jegyében legyen felhasználva. Vajon hogy lehet a kettőt összehangolni? — tettem fel a kérdést az igazgatónak. — Ez nem egyszerű, de azért le het=éges ha egyetértésben dolgozunk a nemzett bizottsággal. Tény, hogy a természetre legrosszabb hatással az építkezések vannak. Ezért a turisták számára a Tátra környékét igyekszünk kiépíteni. Persze, a szükség törvényt bont, és a már meglevő központokat is tovább kell fejleszteni. — jelenleg hol vannak a legnagyobb építkezések? — A sívllágbajnokságra való tekintettel a Csorba-tónál, Vyšné Hágy és Tatranská Kotlinán, szintén szükséges új egészségügyi pavilonok építése. A gyarapodó turistaforgalom szempontjából hotelok és motelok építése is elkerülhetetlen. Az utóbbi években jelentős összeg lett beruházva az utak rendbehozatalára. Ezen a téren ma napság már jól állunk, nem kell szégyenkeznünk a turisták és külföldi vendégek előtt. Fogaskerekű vasút is épült, amelyet a jövőben az 1513 méter magasságban levő Poprád tóig szeretnénk meghosszabbítani. Korszerűsítjük a Smokovec és Hrebienok közti 2400 méter drótkötél pályát Tátra-Lomnicon megkezdték a meglevővel páhuzamosan húzódó új függővasút építését is. Ez elősegíti majd, hogy nem kell órákig várakozni, ha valaki fel akar jutni a Kőpataki tó hoz, onnan függővasúttal tovább utazhat a Lomnici csúcsra, ahonnan csodálatos a kilátás. — Erdősítenek is? — Erdeink háromnegyed része tűlevelű. A lavinavédelem szempontjából nagy jelentősége van a 2000 méter magasságon felül lévő törpefenyőnek. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az erdőségek ne csökkenjenek, hiszen ez az alapja a kiváló levegőnek. Ezért az utóbbi öt évben is közel 2000 hektárnyi területet telepítettünk be. Persze nem elég csak fácskákat Ültetni. Nagyobb gondot okoz annak védelme. Különösen a Nyugati-Tátrában okoz sok bosszúságot a legeltetés. Másutt a gondatlan turisták tesznek kárt, akik tiltott helyen táboroznak és tüzet raknak. Pedig nálunk szigorúan meg van határozva, hol lehet táborozni. Ezért a rend ellen vétőket, főleg a tüzelőket, 100 koronára megbüntetjük. A legjelentősebb károkat a bődült szélvihar okozza. Előfordul, hogy többszáz hektárt Is letarol egyszerre. Ezeknek az erdőrészeknek a letisztítása, újbólültetése nagyon sürgős feladat. Nagy baj, hogy nálunk nagyon kevés a munkaerő, s lassú ütemben folyik a vihar által elpusztított területről a fa elszállítása. Tavaly kénytelenek voltunk Lengyelországból kérni dolgozókat. Kétszázan jártak it napról napra erdei munkára. A patakok szintén károkat okoznak, és ezért mederbeterelésük fontos feladat. — Milyen az állatvilág? — Sajnos, csökkenő tendenciájú. Ezelőtt hat évvel például 915 szarvasunk volt, s napjainkban már csak 800-zal számolunk. Az őzek és vaddisznók száma is jóval kevesebb, mint 1964-ben volt. Az utóbbi két évben nagy gondot fordítunk az állatok egészségvédelmére és gyógyítására. Természetesen az is pontosan meg van határozva, miből hány darabot lőhetünk le. Medvéből 1966 óta egyetlen darabot sem engedélyeztünk, és a farkasok lövését is szabályozzuk. A madárvilággal jobban állunk, az 1964-es évhez viszonyítva a különleges madárfajtáknál nem igen van csökkenés. Az utóbbi időben a halgazdálkodásra is na,gv gondot fordítunk. A tisztásokon és völgyekben mgy figyelemmel kísérjük a növényzetet, vagyis kutatómunkát végzünk ezen a téren is. — A hegyiszolgálat sokrétű? — Manapság már igennel felelhetünk. Menedékházaink jól felszereltek, s rádióvevőkészülékkel rendelkeznek. Kézi adóvevőkkel is el vannak látva „hegyi embereink“. Két GAZ terepjáró és motorosszán segít vihar esetén a mentőcsoportoknak. A felszerelések, segédeszközök szintén korszerűek. A hegyi szolgálatnak mintegy 150 önkéntes tagja komoly segítséget jelent a hivatásosak számára. A hegyi szolgálat különben vezetőket is blitosít a turisták mellé, akik biztonságosan vezetik a csoportokat és megmutatják az érdeklődőknek a hegység minden kincsét, szép sé.gét. A barátságos, nyílt tekintetű igazgató, mint a tenyerét ismeri a prob lémákat. Neki fő feladata a természetvédelem, de azért minden érdekli, ami a Tátrával kapcsolatos. 0 is egyetért azzal, hogy a turistaforgalom szempontjából nagy jelentősége lenne fürdőmedencék építésének. Ez már régi kérelem, mivel a Tátrában semmilyen fürdési lehetőség nincs. A második gond a közellátás. Jómagam is többször meggyőződtem róla, hogv a Tátrában az üzletekben sokat lehet hallani a „nincs“ szót, s a magas árak ellenére, a kiszolgálás sokszor elmarasztalható. A zöldségellátás sem a legkielégítőbb. Igaz, lassanként a Tátrában is létesítenek elárusítóhelyeket a mezőgazdasági üzemek. A rimaszombati szövetkezetnek és az állami gazdaságnak két közös üzlete is van. amelyet igyekeznek friss áruval ellátni. Sa|nos az elárusítók helybeliek, s azok kényükkedvük szerint nyitnak-csuknak. s nem nagyon erőltetik meg magukat, hogy az áru frissen elkeljen. Az üdülésen és gyógykezelésen levők szintén sokat panaszkodnak a kiszolgálás miatt. Borsos árak mellett még bosszankodni is, ez nem Is tetszhet a vevőnek. A napokban újból vizsgázik a tátrai vendéglátás. Télidőben soha nem voltak még annyian a nagy hegyekben, mint az elkövetkező napokban, amikor m»vke7d«aiv я A Tátra legérdekesebb épület« a Panoráma szállá. Sívilágbajnokság A Nemzetközi Síszövetség 1987- ” ben úgy döntött, hogy 1970 februárjában az esedékes világbajnokság színhelye a Magas-Tátra lesz. Azóta, de különösen az elmúlt évben nagy volt a mozgolódás a Tátrában. Mindenekelőtt téli sportlétesítményeket, szállodákat építettek a fö'dkerekség minden tájáról odasereglett versenyzők és más érdeklődők számára. A nagy vetélkedőt valóban kiváló körülmények között tartják meg, mivel az új létesítmények a legkorszerűbbek közé tartoznak a világon. Elszállásolási szempontból eddig nagyon szegény volt a Csorba-tó és környéke. A meglevő épületek gyógvkezelési és üdültetési célokat szolgáltak, tehát a legfontosabb feladat közé tartozott, hogy a versenyzők, és főleg a külföldi vendégek, számára közvetlen a világverseny közelében szállási lehetőségeket biztosítsanak. Ezért a nagyugrósánc előtt felépült a 140 ágyas FIS Hotel, ahol a versenyzők laknak majd. A szálló körül különféle sportlétesítmények is épülnek a nyári idényre. Közelében van a nagy autóparkolóhely, ahol a kocsikat helyezik majd el a világvetélkedésre érkezők. A Csorba-tó közelében elkészült a különös stílusban épült, 265 ágvas Panoráma Szálló. A közvetlen közelben van az új posta, amelynek tornvábél sugározzák majd a televíziós adásokat. A fogaskerekű állomásának építését is befejezték az elmúlt napokban. A verseny ideje alatt a Tátrában és környékén közel 30 ezer személy elszállásolását biztosítják. Ez azt jelenti, hogy bátran jöhetnek a külföldi, belföldi érdek'ődők a sívilágbajnokságra. A február 14-től 22-ig tartó világversenyen 320 ezer jegyet adnak el, s hogy ne legyen tülekedés a jegyvételnél, már a Tátra irányába közlekedő autóbusz-sofőröknél, jegykezelőknél is lehet belépőjegyet vásárolni. Már a világbajnokságot megelőző napokban is sokan ellátogattak a Csorba tóhoz és megtekintették a szép létesítményeket. Aki bírta és nem resteilte, megmászta az ugrótorony 280 lépcsőiét, hogy a kilátóról letekintsen a mélybe, ahová a bátor síelők lerepülnek. Végigcsodálták a fehér hólepelbe burkolózó hegyóríásokat, fenyőtengert, amely különösen frissé, ózondússá teszi a levegőt. Széttekintettek a napsütéses csillogó téli világban és bizonyára sokakban ébred fel ez a gondolat: Nálunk nincs fenségesebb létvánv, mint a Magas-Tátra csodáiRtc« vi,ä<>«. T * * h r«m<i A sívilágbajnoksag központja. ségről, amelyet a park irányítói a természet védelmében kifejtettek Ezen alkalomból impozáns épületben nyflt meg a múzeum, amely történél mileg természetrajzi, zoológiái és más szempontból átfogó képet nyújt t Tátráról.
