Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-14 / 37. szám
w^iA ij i u rM in,i 111 in mKmammm® Müäiüikwmmtiwmtm^i Í3SK3 SZABAD FÖLDMŰVES — Ktad]a a Szlovák Nemzeti Tanács Eöldmflvelés- és Közélefmezésflgyt Megbízotti Hivatala. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathő Károly. — Főszerkesztőhelyettes: Perl Elemér. — Szerkesztőség és kladőhlvstal: Bratislava, Suvorovova 18. sz. — Telefon: főszerkesztő: 515-58, titkárság 501-00. — Telefonközpont: 547 81, 511-10. — Belső vonalak: főszerkesztőhelyettes 835, mezőgazdasági rovat: 834, szakmellékletek: 332, kulturális és Irodalmi rovat: 678, külpolitikai és sportrovat: 584. — Nyomja a Polygraflcké závody 02, n. v., Bratislava, Odborárske nam 3 Terjeszti e Posta Hlrlapszolgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredné expedíció tlaőe, Bratislava, Gottwaldovo nam. 48. sz. a* Előfizetési dl) egy égre 52.— KCs, lél évre 26.— Kis. A csemege és egyes borszőlő fajták érése idején a madarak jelentős kárt tesznek a bogyótermésben. Faluhelyen ilyenkor különféle madárijesztő alkalmatosságot készítenek, hogy elriasszák a dézsmáló szárnyasokat. Nagycsalomiján Válusz István bácsi konzervdobozból magakészítette „mordállyal“ riasztgatja a madarakat. A dobozba — melynek aljára apró lyukat fúrt — kis darab karhitot helyez s erre néhány csöpp vizet önt, így a dobozt befödi. Vár pár pillanatig, hogy gáz képződjön s a gyufaláng érintésére a mordály nagyot durran s elriasztja a szőlőt csipegető madársereget. -hai- . ANEKDOTÁK MÖR ÉS LŰR Jókai Mór csak írót névnek tekintette a Jókai Mórt, ó magát Jókai Móricnak neveztette. Így írták be annak idején az anyakönyvbe, — mondta és nem is szerette, ha az emberek Mórnak szólították, ö Móricnak tartotta magát. Egyszer Tóth Lőrinc levelet írt hozzá és abban ez volt a megszólítás: — Kedves barátom Mór! Jókai nyomban választ kanyarított és ebben így szólította meg Tóth Lörincet: — Édes barátom Lóri NEM KELL VILLÁM Vajda János, az emberkertilö nagy poéta, mindig szeretett volna képviseld lenni. Egyszer le is ment egy kerületbe és ott a nagy mogorva szokatlanul frázisos, szép beszédet tartott. Ezt mondotta többek között: — Lennék villám, akkor lecsapnék a bűnök, korrupció, néprontás bagolyvárára! Lennék folyam, szeretetem és lelkesedésem árjával önteném el az országot! Lennék sas, hogy lecsaphatnék a gonoszokra és az egekbe ragadhatnám az embereket igazságaimmal... A beszéd után egy őszbe csavarodott magyar ember odalépett Vajda Jánoshoz: — Hát én megmondom az igazat. Nem szavazok az úrra. — Miért nem? — rökönyödött el Vajda. — Azért nem, mert az úr megmondta, hogy mit csinálna, ha villám lenne. Mit csinálna, ha folyam lenne. Mit csinálna, ha sas lenne. Csak azt nem mondta meg, hogy mit csinálna, ha képviselő lenne. Már pedig mi nem villámnak jelöltük, nem folyamnak akarjuk megválasztani és nem sasnak akarjuk felküldeni a képviselőházba, hanem követnek ... Hogy pedig akkor mit csinálna, azt el tetszett felejteni megmondani. A NÄDASDY SZAMARA Nádasdy püspök valamikor régen a somogymegyei katolikus falvakat járta. Bérmakörútján nagy szeretettel és nagy parádéval fogadták mindenütt. Sallangos szerszámú négy ló röpítette díszhintáját. Az egyik faluban azonban egy békétlenkedő községi írnok odaállott a püspök elé: — Nem jól van ez így, eminenciás uram. A mostani püspökök négy lovon járnak, pedig az apostolok szamárháton kutyagoltak. — Baj, baj — felelte a püspök —, én is szamáron szeretnék járni, de sajnos, nem kapok szamarat. Mind felcsapott községi írnoknak. A NYÍREGYHÁZI TALYIGÄS Egy angol ember járt egyszer Nyíregyházán és nagyon megtetszettek neki a híres kétkerekű nyíregyházi talyigák. Tolmács útján megkérdezte az egyik talyigást, hogy mennyiért adná el talyigáját. — Harminc forintért, — felelte a talytgás. — Kendben van, — mondta az angol —, akkor rendelek önnél száz ilyen talytgát. — Akkor azonban csak száz forintjával adom. — Miért? — kérdezte meglepődve az angol. — Mert ha magamnak csinálok egy talyigát, ahhoz lopom a fát. De százhoz már venni kell! Veszélyre figyelmeztető szobrocska Az Egyesült Államokban Szent Kristófot tartják a gépkocsivezetők védőszentjénelk. Kicsinyített szobrával jó boltot csinálnak az élelmes üzletemberek. A szoborral álcázott készüléket a műszertáblára kell felszerelni és összekapcsolni a sebességmérővel. Amikor a kocsi eléri a 120-as sebességet, mély hangon megszólal a szobrocska: „Öregem, mosom kezemet, ilyen sebesség mellett nem vállalok felelőséget.“ Állítólag a gépkocsivezetők minden alkalommal úgy megrémülnek, hogy leveszik a gázt. Japán berendezéssel új csehszlovák gépkocsigyár A japán külkereskedelmi minisztérium szóvivőjének közlése szerint a két hétig Japánban tartózkodó csehszlovák autóipari küldöttség tagjai bejelentették, hogy Csehszlovákia két-három éven belül egy új gépkocsigyárat szándékozik építeni, s evégett gyárberendezést óhajt Japánban vásárolni. BELGA: Tojások Egy fiatalasszony tojásokat akar vásárolni. — Süteményt szeretnék csinálni — magyarázza a kofának, — ezért olyan tojáscukra van szükségem, melyeket fekete tyúk tojt. — Hát honnan tudjam én — kiabál a kofa —, hogy melyiket tojta a fekete tyúk? — Majd én felismerem. Azokat tojta a fekete tyúk, amelyek a legnagyobbak. Ez a mini — I vagy alig-szoknya, mint a neve is mondja: olyan hiányos, hitvány ruhadarab, öltözék, ami van is az illetőn meg nincs is, aszerint, hogy áll-e a viselője, vagy ül. E kétesértékű DIVATHÖBORT-cikk különböző színű lehet és ugyancsak különböző célt szolgál. Ám olyan, mint az alkohol: BUTIT — mert az értelmet (a férfiakat) általában elhomályosítja. Egészségügyi és közgazdasági szempontból ezért — mint az alkohol esetében — egy a jelszó: LE VELE! Népek mosolya — Csak tudnám, hogy mit eszik rajta? ANGOL Egy skót Andalúziában Andalúziában egy skót udvarol egy nagyszemű spanyol leánynak. Este a skót a nő erkélye alá áll. A tüzes spanyol leány így szól hozzá: — Egyedül vagyok itthon. Szüleim csak éjfél után jönnek haza. A kulcs ott van a kapu alatt. Keresd meg, nyisd ki a kaput, s a kulcsot tedd vissza a helyére. A skót gondolkozik, aztán ezt mondotta: — Nagyon komplikált. Inkább hazamegyek. AMERIKA: Irodalmi műveltség Az egyetemi tanár az asztalnál ül két kedves lady között. — Elképzelhetetlen — magyarázza jobbszomszédjának —, milyen műveletlenek ma a diákok. Ma reggel érettségiztettem. Az egyik diáktól azt kérdeztem, ismeri-e Hamlet szerzőjét. Fogalma sincs, nagyságos asszonyom, hogy mit felelt erre. Azt mondotta: „Én nem tudom, bogy kicsoda a Hamlet szerzője, csak azt tudom, hogy nem én vagyok.“ — Pedig ő volt? — szól a szeretetreméltó lady. Az egyetemi tanár elhül, nem válaszol. Pár pillanat múlva a balszomszédjához fordul és fülébe súgja: — Bámulatos, hogy milyen műveletlenek a mai nők. Az előbb ennek a hölgynek itt jobbról egy hülye diákomról beszéltem, aki nem ismerte Hamlet szerzőjét. Ez a hölgy azt gondolta, hogy maga a diákom írta a Hamletet. — Pedig ugye nem is ő írta? — kérdezte a tanártól a balső lady. Most már a tanár föladja a harcot. Vacsora után így szól a háziasszonyhoz: — Nem sok szerencsém volt a mellettem levő hölggyel. Elmeséltem nekik, hogy egyik érettségiző diákom nem ismerte a Hamlet szerzőjét. Az egyik hölgy azt vélte, hogy az illető diák volt a Hamlet szerzője, a másik pedig azt, hogy nem ő volt. A háziasszony csengő kacajjal ezt mondja: — Szóval most maga se tudja, kedves professzor úr, hogy ki írta voltaképp azt a Hamletét, Reggel nyolc óra. A fodrászterem ilyenkor még álig ébredezik. Éppen hogy a személyzet előkészíti a napi munkához szükséges kellékeket, amikor kivágódik a lengőajtó és beviharzik rajta ismerősöm, Kutyuriné. Leveti magát az egyik fotöjbe. Fejéhez kap és szinte rikácsolja: — A mestert kérem, a mester jöjjön ide! Es a mester odamegy. Előre tudja, mit fog hallani és azt is tudja, hogy mit válaszolhat. Indul is a panasz árja. — Nézze, mit csináltak velem, míg ön szabadságon volt. Nézze ezt a hajat! Haj ez? Nem is haj, hanem kód Pedig maga tudja mestery hogy nekem milyen hajam van — az nem is haj, az egy selyem. (Kutyuriné jóval túl jár a negyvenen.) Nézze ezt a színt! Ez tiztánvörös?.. ■ Maga csak hozzányúlt, s mindig egyformán szép színű volt a hajam. Nézze meg ezt a mahagóniszínű szörnyűséget a fejemen! A mester csak hallgat, és részvétteljesen bólogat. Kutyuriné nehéz eset. Pontosan mindig azty szidja, aki nincs szolgálatban, de nem lehet vele ujjat húzni, mert a férj, vagyis Kutyuri kartárs igen nagy menő s ezért jobb a hallgatás, mert könynyen áthelyezik az embert egy csendes kis üzletbe, ahol nyírhatja a rokkantakat és a nyugdíjasokat. Kutyuriné a fodrásznál A mester tehát hallgat. Tudja, még nem érkezett el az ideje, hogy ő is megszólalhasson. Még sokmtndent kell meghallgatnia. S a hölgy csakugyan folytatja: — Maga ismeri a férjemet, tudja hogy mennyit kellett könyörögnöm, míg megengedte, hogy egy árnyalattal megváltoztassam a hajam. Hiába, ő még régi vágású forradalmi ember. Még mindig bakancsban és micisapkában menne a hivatalba, ha engedném. — Csak semmi flanc „nyanya“! — szokta mondogatni. — Ne utánozzuk a burzsoá divatot, mert az gyöngíti a szocializmust! Végre belenyugodott, de képzelje el, hogy mit kaptam, amikor ezt a színt meglátta. — Dolgozó nő így nem járhat! — rivallt rám. Képzelje, válással fenyegetőzik, mert nem tűrheti, hogy ilyen asszony legyen a felesége. A mester közben munkához lát. Keni-feni a csutak hajat, végre elkészül. — Na, mit szól hozzá Nagyságos Asszonyom? ja hiú dolgozó nőnek igen tetszik ez a titulus!!! I — Nagyszerű! így kell ezt mester... — és belecsúsztat egy tízest a fordász fehér munkaköpenyének zsebébe, majd elszáguld. A figaró morog valamit és enyhe utálkozással néz a „dolgozó nő“ után, aki már a zöldségüzlet fönöknöje előtt rázza a kócát és nem éppen finoman nyilatkozik a mesterről, aki ilyen csúffá tette selymes fürtjeit. Molnár Ferenc SZEPTEMBER g kelte, nyugta kelte, nyugta _____________ H 6. p. 6. p. ó. p. 6. p. StíJ*"1” “ISST“ 1 522 1,58 2257 1522 lrrmt”i7°sr ■ »3 « — ** tsrb’'1,m.Ner 1 828 2782 8°7 3. Szeptember 19 KONSTANTlí = Csütörtök VILHELMINAs 5 26 1749 1 21 16 54 ag*—iaagg827 17« ”8 17» ISIS *"21 m»°s I 523 17,8 38< 7732 Szeptember 22 GERTRÜDA g 5 30 17 43 512 17 47 . Vasárnap MÓRIC______=s Új idők, új minik-[Newsweek] — Az Egyesült Államokban végrehajtott egyik legújabb közvéleménykutatás azt igyekezett kideríteni, vajon amerikai1 üzleti körök valóban olyan merevek-e a fiatal nődolgozók öltözködését illetően. A vélemények összegezése után kiderült, hogy a megkérdezett menedzserek 52 százaléka úgy nyilatkozott: a „konzervatív miniszoknya“ elfogadható hivatali öltözék. Az Administrative Management Society által 372 vállalatnál végrehajtott közvéleménykutatásból az is kiderül, hogy a vezetők 66 százaléka szívesen veszi, ha a nődolgozók hálószövésű és mintás harisnyát hordanak az irodában. VÖRÖS KAKAS Vigyázatlanság következtében jelentős tűzkárt szenvedett a bogyai szövetkezet. Harminc hektáron rendrevágott árpa a lángok martalékává lett, annak ellenére, hogy a lakszakállasi szövetkezet tagjai, valamint a gutái, nemesócsai és a komáromi tűzoltók a közös gazdaság segítségére siettek. (tgy) Fehérjetáplálás és gyapjúhozam Szovjet kutatók megállapították, hogy ha növelik az anyajuhok takarmányának fehérjemennyiségét és javítják a minőségét, nő a bárányok gyapjúhozama is. A leghatátosabb az anyajuhok fehérjeadagjának növelése a vemhesség második felében és a szoptatási időszakban. (Ovcevodsztvo)-+• A nyugatnémet Die Welt írja: „Olyan arányban szajiorodnak a közlekedési szerencsétlenségek, hogy ma már, ha egy gyalogost elgázol a gépkocsi, ezt mondjuk, természetes halállal halt meg.“ KI A HIBÁS? Zürich közelében két gépkocsi összeütközött, s tulajdonosaik sehogy sem tudták megállapítani, ki volt a hibás. Rendőrt hívtak hát, 45 perc múlva meg Is érkezett a háromtagú bizottság. Hogy melyik gépkocsi vezetőjét találták hibásnak, arról nem érkezett hír, — a kárt azonban felbecsülték: összesen 3 frank. VIZET PRÉDIKÁLT ÉS BORT IVOTT Betty Blodgetet, egy kaliforniai főiskola 41 éves tornatanárnőjét elbocsátották állásából azzal, hogy megjelenése nem felei meg a pedagógiai követelményeknek. Biodget asszony a soványító gyakorlatok szaktanára volt. Súlya: 98 kiló.
