Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-17 / 33. szám
Az anyák megmentöje A jómódú budai kereskedő másfél évszázaddal ezelőtt flát Ignác névre keresztelhette. Középiskolái után Bécsbe küldte, az egyetemre. Vidám évek voltak ezek. És csak ezek voltak vidámak, mert a bécsi éjszakák pohárcsengését nemsokára a körházi pap csengetyűjének a hangja váltotta fel, amely azt jelezte, hogy az utolsó kenetet viszik valamelyik boldogtalan szülőanyának. Évente 400—500 asszony halt meg gyermekágyi lázban a bécsi egyetemi klinikán abban az Időben, amikor Semmelweis» Ignác tanársegéd lett a szülészeten. Ml okozta ezt a kórt, amely éppen a csodálatos anyaság első napjaiban szakította el az anyát a gyermekétől? Bacikisokról, fertőzésről akkor még mit sem tudtak. A tudós professzorok úgy tanították, hogy egy láthatatlan miazma egy „atmoszféríikus-kozmlkustelluríkus“ természetű ragály öli meg a szülő nőket. Semmetweiss Is így tanulta, és reggelenként — klinikai szokás szerint — szorgalmasan boncoltatott diákjaival. Kereste a láthatatlan miazmát, aztán pedig szorgalmasan vizsgálta a leendő anyákat. A mindennapos csengetyflszó és a haldokló anyák könyörgő szemel nem hagyták aludni, nem hagyták, hogy belenyugodjon a halál miazmás magyarázatába. Agya vergődve, zakatolva kereste a halál igazi okát, mint az üresen járómalom kerekei, amelyek várják a magot. S egy napon aztán mag került vergődő lelkiismeretébe, lángelméjének termékeny talajába: Patológus barátja meghalt vérmérgezésben, miután az egyik diák boncolás közben vigyázatlanul megsértette késsel. Boncolás közbeni Semmelweiss reszkető ujjal lapozta végig barátja boncolásáról felvett jegyzőkönyvet. Hát persze. Milyen vak Is volt eddig. Barátja vérmérgezést kapott a hullaházban. Vérmérgezést... Igen, és ml egyéb volna a gyermekágyi láz, mint vérmérgezés?! Számtalanszor látta már az anyaméh rettentő gyulladását a gyermekágyi lázban elhalt anyákon. Kétségtelen, hogy az is vérmérgezés. Villámgyorsan futott át agyán a megváltó gondolat, a tomboló felismerés, mely megrázta az egész lényét: Barátja a seben keresztül fertőződött a láthatatlan hullaméreggel. Igen, a seben keresztül, amit a vigyázatlan diák ejtett rajta. És a méh Is egy nagy 6eb szülés után. Tisztában volt már vele, hogy 6 maga és diákjai vitték be a hullamérget, a fertőző anyagot az anyák testébe. 0 Is, mint' más orvosok is más kórházakban. Igaz, hogy a kezüket megmosták, de nem érződik-e még órák múlva is kezükön a hullaszag? Tehát alaposabban kell megmosni a kezet, mielőtt szülőasszonyhoz nyúlnak. S a fiatal tanársegéd blyan szigorú kézmosást rendelt el és ínaga Is olyan hosszú ideig mosta klőros vízben a kezét, hogy nevetett rajta az egész klinika. De a klóros víz egyszerre lecsökkentette a 18 százalékos elhalálozást 1 százalékra. Csodálatos eredmény. Am a hálás anyákon kívül senki sem hitte el, hogy klóros vízzel útját lehet állni a halálnak. Felettesei „pesti fantasztának“ tartják. Kellemetlen forradalmárnak, aki gyilkosnak kiált ki minden orvost, aki a kezét nem mossa meg klöros vízben. Az Is volt. Forradalmár, az orvostudomány forradalmasltója. S mennie kellett Bécsből, mert illatos kezű professzora politikai forradalmársággal vádolta meg. A pesti Szent Rókus kórházba került fizetés nélküli főorvosnak, ahol az első nap hat anya közül négyet talál gyermekágyi lázban. De a következő hat évben, ezer anya közül csak nyolcán halnak meg gyermekágyi lázban, mert a hullaszag helyett a klór szaga kerül a kórházba. Rendkívüli eredmény. S mégis, más. hol ezrével haltak az anyák továbbra is, mert a kortárs orvosok nem tudták, nem akarták megérteni Semmelwetss roppant jelentőségű felfedezését. A „pesti fantaszta“ ezért a veszélyben levőkhöz fordult. Ha állapotos asszonyt látott az utcán, megállította és figyelmeztette, hogy csak akkor engedjen orvost a közelébe, ha az először kezet mos klóros vízben. Nem sokáig bírta a felvilágosító, életmentő munkát és a közönyt. 1865 augusztus 14-én — két nappal ezután, hogy Lister, a világhírű angol sebész a műtét előtti klórvizes fertőtlenítést alkalmazta — az anyák megmentőjének lángelméje kiégett. Nem érhette meg Pasteur és Koch nagy felfedezéseit, a baktériumok, bacillusok felfedezését, a vérmérgezés bacillusainak kimutatását, amivel végleg bebizonyította, hogy „a pesti senkinek“ — ahogy Bécsben titulálták — igaza volt. Semmelweiss József kereskedő háza a budai Várhegy lábánál most orvosi múzeum. Világhírű fiának hamvai a családi ház falában nyugszanak. Előtte pedig az Anyaság szobra jelzi az anyák megmentőjének, a kinevetett forradalmárnak a sírhelyét. Születésének 150. évfordulója alkalmából illendő a megemlékezés a zseniális életmentőről, és egyben az emberi butaságról, amely gyakran kigúnyolja a lángelméket. Gondoljuk csak bele: alig 100—120 évvel ezelőtt még nevetséges volt, hogy egy doktor fertőtlenítette a kezét. M. M. Vágott virággal a nyári időszakban különösen szépen díszíthetjük vázáinkat és virágtálain kát. A jól elrendezett virágok hatásos színfoltot adnak. A szép elrendezést néhány egyszerű fogással megkönnylthetjük. Gyakran előfordul például, hogy rövid a virág szára — különösen ha még le is vágunk belőle vízcsere alkalmából egy-egy kis darabot. A rö. vid szárú virágokat kitámaszthatjuk úgy, hogy a végükre két kis vessződarabot drótozunk, X-alakban. Még egyszerűbb, ha a felhasított virágszár végén, a hasítékba megfelelő hurkapálcika darabot szorítunk. Az így meghosszabbított szárú virágot már tetszés szerint elhelyezhetjük. Virágok vázába rendezésénél legegyszerűbb, ha a vázát alsó harmadáig-feléig megtöltjük mogyoró nagyságú, tisztára mosott folyami kavicscsal. Ezután a kavicsrétegbe nyomjuk bel a virágszárakat olyan mélyen, hogy a virágfejek megfelelő magasan álljanak. A szárakat szilárdabban rögzíthetjük, ha rozsdamentes huzalból 5—8 cm átmérőjű „gombócot" hajlítunk ügy, hogy a közepébe őlomvagy vasdarahot teszünk nehezéknek. A nehezékkel ellátott huzalgombócot a vázába helyezzük, s a huzalszárak közé szorítjuk a virágszárak végét. Ha egyenesre akarjuk állítani a virágokat, vágott .zöldeket, szárukat egy tűre szúrjuk rá. „Elfekvőre“ tervezett virágok, ágak szárát több tűre felszúrva rögzíthetjük, megfelelő helyzetben. A „tűpárnát“ a virágok betüzdelése után mohával, vagy szép fehér, tiszta kaviccsal fedjük le. K. L. Mivel kedveskedjünk Franciaországban minden évben megünnepltk az apák naplát. Közvéleménykutatással Igyekeztek megállapítani, hogy mtlyen ajándéknak örülnek legjobban a férfiak. A kérdezettek 29 százaléka különböző, szabad időben felhasználható felszerelésre (horgászfelszerelés, autócikkek, kempingfelszerelésj szavazott, amíg a személyes használati cikkek a szavazatoknak csak 15,5 százalékát kapták. Az utóbbiak között első helyen áll a villanyborotva, majd az Óra és a ruházati cikkek következnek — kivéve a nyakkendőt, mert azt a férfiak a legjobban szeretik maguk megválasztani. Megalakul a csehszlovákiai magyar pedagógusok országos szövetsége? Pedagógus közvéleményünk határozott kívánságára megszületett az első lépés a hazai magyar pedagógusok országos szervezetének létrehozása felé vezető úton. A pedagógusszervezet életre hívását szorgalmazó írások, vala. mint magyar iskolákban megnyilvánuló egyéni és testületi kezdeményezések végül is lehetővé tették egy ideiglenes előkészítő bizottság létrehozását, amely 1968. július 18-án tartotta alakuló közgyűlését Párkányban. Az ország különböző részéből érkezett pedagógusok erkölcsileg is feljogosítva érezték magukat arra, hogy a mintegy 5000 magyar tanügyi dolgozó nevében és érdekében tárgyaljanak a szervezet (szövetség) létrehozásával kapcsolatos feladatokról. Az elfogadott javaslatok alapján megegyezés történt a végleges előkészítő bizottság személyi összetételének kibővítésére és szakbizottságok létesítésére. Elhatározták, hogy augusztus utolsó hetében — a köbölkúti iskola vendégszerető meghívását élvezve — szakértők bevonásával megvitatják a különbizottságok által beterjesztett javaslatokat, különös tekintettel a nemzetiségi iskolaügy önállóságával és demokratizálásával kapcsolatos sajátos igényű feladatokra. Az ideiglenes előkészítő bizottság kötelességének tartja minderről tájékoztatni a tanítói nyilvánosságot, hogy az érdekelteknek módot adjon a szervezettel (egyesülettel) kapcsolatos egyéni vagy kollektív javaslatok, elképzelések közlésére. A baba új ruhája Pannika a lenszőke hajú baba szomorúan törölgette szemecskéjét, közben kt-kt pillantva a játéksarok függönye mögé. Ilike éppen kék-piros pettyes ruháját próbálgatta, amit anyuka imént csomagolt ki. Repesett az örömtől Ilike, s észre sem vette szép Panni babáját, akinek a szép ruha láttán, ugyancsak megsajdult a kisbaba szive. — 0, miért is vagyok én egyszerű, játékbaba? Ha hús-vér baba lennék, nekem is vennének szép új ruhát — ezeket gondolta s márts kövér könnycsepp gurult elő csillogó szép szemébői. , Ilike egész nap a baba felé sem nézett, csak amikor aludni ment, akkor jutott eszébe Pannika. Az édes álom csakhamar leragasztotta ptllácskátt. Egyszeresük azonban keserves sírásra ébredt: — Nem szeret engem Ilike, mert nekem nincs olyan szép pettyes ruhám, mint neki. — Ezt hajtogatta valaki a baba-sarok felöl. Ilike jobban kinyitotta szemecskéjét, akkor látta, hogy kedves Pannikája sir. A kislánynak megesett a szive a síró szép babán. Kiugrott az ágyból, maga mellé fektette a rózsaszínű párnára s vigasztalni kezdte: _ Ne sírj Pannikám! Holnap, ha megjövök az iskolából, az lesz az első, hogy szép ruhát csináljak neked. Még sokmtndent akart mondani, hogy megvigasztalja a kesergő Pannikát, de abban a pillanatban élesen berregni kezdett az óra. — Gyorsan felkelni, kislányom, mert elkésel az iskolából — hallotta édesanyja kedves szavát. Ilikének nem kellett sok bíztatás, máris kinn termett az ágyból. Első pillantása a játék-sarokra esett. Csodák csodája, a könnyes arcú Pannika helyett ott egy csupa örömtől sugárzó arcú babát pillantott meg, szakasztott olyan ruhában, amilyent tegnap 6 kapott. Anyukája tekintetéből megértett mindent. Kettőzött szorgalommal látott hát az öltözködéshez, hogy mielőbb az iskolába érjen. Némethné üllös Márta FOKY ISTVÁN: DINNYE Sárgadinnye, görögdinnye föld táplálta, nap érlelte. Egyik szagos, másik piros, némelyikük öt-hat kilós. Augusztusnak csorgó méze, a nyár finom édessége, minden, mi jó, elfér szépen a hívogató, sok dinnyében. Nem kell hozzá más csak bicska, ropogósán ketté vágja. Csodaédes levet csurgat, táplálja a mosolyunkat! ... A Szabad Földműves 32. számában megjelent mini-keresztrejtvény helyes megfejtése: Ilona, Mária, Ida, Ági, Ila. Sorsolás útján könyvjutalomban részesülnek: Takács Judit, Alsószeli, — Cseri Aranka, Kővár — Borsányi Antal, Hídaskürt — Varga Edit, Gúta — Nyustin Zoltán, Ipolyvisk — Berta Sándor, Kürt — Lacza Erzsébet, Csúz. Nem babra... borra megy a játék Manapság búcsúkon, vásárokon sokféle szerencsejátéknak lehetünk szemtanúi. Itt a pénz ördöge hamar kísértésbe ejti a halandót. Akinek tíz korona szerénykedik a zsebében, az feltétlenül húszat szeretne magáénak tudni, aki pedig százassal rendelkezik, az legalább kétszázra akarja kikerekíteni ... Ami a szülőket illeti, az ilyen alkalmakkor nem szűkmarkúak, ha gyermekeikről van szó. akarva, nem akar-va — a nyeremény fogyasztójává, tehát alkoholtartalmú ital megkedvelőjévé válik. Végkövetkeztetés: ne egyengessük az ifjú nemzedék alkoholistává válásának útját. Ma csak egy korty, holnap egy deci, holnapután félliter... S azután?... Lehet, .hogy már az alkohoielvonő kúra sem segít. nki Jut búcsú- vagy vásárfiára, nem úgy, mint hajdanában, amikor a gyerek a tyúkot leste, ha megtojott, azon frissiben elcsente, s vitte a boltba, hogy torkosságot vegyen rajta. Ám a nyereségvágy nemcsak a felnőttet, a gyermeket is hatal. mába keríti. — Egy dobás, egy korona! Aki mer, az nyer! — kiabálja túl a gyermekzsivajt a szerencsejáték vezetője. A vállalkozó kedvű srácok meg Is fitogtatják ügyességüket. Dobják a könnyű vesszőkarikákat, egyiket a másik után. S hány korona „elgurul“, amíg a karika átöleli a borosüveget. Lám, nem babra, borra megy a Játék. S ez annál veszélyesebb, hiszen a szerencsevadászok nagy többsége gyermek, aki — Repül a karika, gurul a korona A szívátültetés problémái 1967 és 68 orvosi világszenzációja: az első szívátültetés. A hírlapok szinte naponta számoltak be az első műtétről. Az első sebész a délafrikai Chris Barnard professzor volt, aki már sikeres műtétet is tarthat számon a beteg Blaiberg dr., fogorvos esetét. E siker ellenére orvosi és jogászi körökben nem kis vita tárgyává vált a szívátültetés problematikája. Vannak szakemberek, akik plítélik a kísérletezőket, azon oknál fogva, hogy a szívátültetésnek nem jött el az ideje; a fejlett nagyszerű technika ugyan már nem jelentene akadályt, azonban az élő szövetek kémiai folyamatai még nem ismertek és nem irányíthatók eléggé, valamint az etikai és jogászati kérdések még nem tisztázódtak. Talán érdekes lesz a Bamard professzor álláspontja e kérdésben. Kifejtette ezt például egy francia hetilapnak adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy megállaplthatő-e műtét előtt a halál bekövetkezte (az adó személy esetében), ő igennel válaszolt, ezt bizonyltja a légvételek megszűnése, bizonyos Idegreflexek kialvása, valamint a szívműködést jelző szíváramgörbe gyöngülése vagy eltűnése a felvevő műszeren. Ezeken kívül azon betegek agyveleje, akik adóikként szerepeltek a műtéteknél, súlyosan szét volt roncsolva (az egyik esetben baleset, a másikban agyvérzés következtében), tehát haláluk beállta már csak idő kérdése volt. Arra a kérdésre, hogy a beteg szervezete tűri-e majd a számára idegen szív izomszövetét, a válasz Igen nehéz. Ennek a problémának a kémiai lényege (a vércsoportok felfedezéséhez hasonló problémakörről van szó) ezideig nem ismert eléggé. Emiatt sok szakember elvből hibásnak tartja azokat, akik már mostanában végzik a műtéteket. Forsmann német pro. fesszor szerint a betegek kiválasztása is megoldatlan kérdés. Kinek végezzenek átültetést? Nagy államférfiaknak? A gazdagoknak? Barnard prof. nézete szerint annak, akinek erre a legnagyobb szüksége van. Miért Dél-Afrikában végezték az első szívátültetést? — kérdezték Bar. nard professzortól. Szerinte az ottani orvosok — sebészek — függetlenebb viszonyai tették ezt lehetővé'! Az afrikai intézetekben nem függenek anynyira az orvosok pl. az intézet, az osztály főnökétől, mint a hasonló európai kórházaikban, ahol ez kellemetlen hagyományként ma is fennáll. A reformált egyház egy misszionáriusának családjából származó Barnard professzorhoz intézett kérdések egyike az volt: — Igaz az, hogy ön a műtét előtt Imádkozik? — Igen. A vallás erősíti a hitet önmagámban, ez pedig szükséges akkor, ha valaki azt csinálja, amit én. Az első műtét óta eltelt hónapok alatt több helyen végeztek már szívátültetést. Az orvosok igyekezete és munkája arra enged következtetni, hogy pl. — a veseátültetések mintájára — a szívátültetés is gyakorlati gyógymóddá válhat a napjainkban egyre gyakrabban előforduló koszorúér vagy másodrendű szívbetegség esetén. Dr. Ország Ernő SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1968. augusztus 17.
