Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-27 / 30. szám

TTT» C&aídríiltk Gyümölcsszörpök és borok Az apró,- vagy túl érett, törődött, [de nem rothadó) más felhasználásra már nem alkalmas gyümölcsből ki­tűnő szörpöket, borokat készíthetünk. Nagyon finomak és az egyébként ve­szendőbe menő gyümölcsöt már csak ezért Is érdemes megmenteni. Málnaszörp főzve. A Jő érett, össze­tört málnát uborkásüvegben, ritkás szövésű ruhával lekötve 6—8 napon, langyos helyen addig érleljük, amíg a zavarossága letisztul. Utána vászon­­zacskőba öntve Jól lecsurgatjuk a le­vét. Minden liter léhez egynegyed liter vizet öntünk. Literenként 1 kiló cukrot és csipetnyi borkősavat adunk hozzá, Jól felforraljuk és forrón üve­gekbe rakva azonnal lekötözzük. A teljes kihűlésig száraz gőzben tartjuk. Málnaszörp nyersen. Minden kiló málnához negyedliter vizet veszünk és hibátlan zománcú, vagy porcelán edényben jól összetörjük. Egy telies napig hideg helyen letakarva állni hagyjuk. Majd vászonzacskóba téve, a zacskót időnként lecsurgatjuk. Min­den kiló" málnára 1 kiló cukrot, egy csapott teáskanál borkövet és ugyan­annyi szalicilt veszünk, s a málnalé­vel addig kevergetjük, amíg a cukor teljesen feloldódik. Ízesíthetjük egy kis rummal is. Szűkszájú üvegekbe töltve légmentesen ledugaszoljuk vagy lekötözzük és hűvös kamrába állítjuk. Nagyon finom, friss ízű szörp. Ha­sonlóképpen készíthetünk nyers ször­pöt ribizliből, ledarált érett kajsziból, vagy erdei szederből is. Meggyszörp nyersen. Minden kiló, Jó érett, kimagozott meggyhez (leg­jobb a sötét festékű cigánymeggy) egynegyed liter vizet öntünk, és hi­bátlan zománcú, vagy porcelán edény­ben Jól összegyúrjuk. Egy napig állni hagyjuk. Minden kiló meggyhez egy kiló cukrot, egy kávéskanál borkő­savat és szalicilt veszünk. Rácsur­gatjuk a meggyzűzalék levét. Dobha­tunk bele egy pár szem szegfűszeget és apró darabokra tört fahéjat is Ízesítőnek. Ha a cukor feloldódott, üvegekbe töltjük és 3—4 napra, füllel vagy kilyuggatott pergament-papír­­ral kötjük le, majd légmentesen, du­góval vagy kötözőpaplrral zárjuk az üveget. Ribizlibor: 1 kiló összetört ribízli­­hez 2 liter vizet és egy kiló cukrot teszünk. Uborkásüvegben, ritkaszövé­sű ruhával vagy füllel lekötve nem túl meleg helyen addig tartjuk, amíg kiforrja magát. Amikor megtisztul, lefejtjük egy demizsonba, és csak lazán dugaszoljuk be, hogyha a bor még forr, ne vesse szét az üveget. Hűvös helyen tartjuk, s amikor már szépen megtisztult, megnyugodott, ki­sebb üvegekbe fejtjük és ledugaszol­va hideg kamrában vagy pincében tartjuk. Meggybor: A meggybort is készít­hetjük kimagozott, érett apró szemű meggyből, de kevesebb bajunk lesz a borfejtéssel, ha csak a meggy szí­tán Jól kinyomkodott levét használ­juk. Egy liter tiszta meggyléhez két liter vizet és egy kiló cukrot teszünk. Nem túl meleg helyen, füllel lekötve kb. 10—12 nap alatt kiforr. Egyszer fejtve is fogyasztható már, de fino­mabb és tisztább lesz a bor, ha még egyszer átszűrjük. Meggylikőr: A Jó érett meggyből kisajtolt 1,5 liter firr meggyléhez egy kiló cukrot és fél liter tiszta szeszt veszünk. A cukrot 2 deci vízzel, 1 rúd vaníliával, szegfűszeggel, fahéjjal fel­főzzük. A tűzről levéve hozzáöntjük a meggylevet ős a szeszt. Jól összeke­verjük, és szélesebb szájú üvegben, papírral lekötve néhány napig, napon­ta J61 összerázogatva állni hagyjuk. Majd átszűrve, szűkszájú üvegeikbe töltjük, ledugaszoljuk és 2—3 hétig érleljük. Diölikőr: Amíg zöld a dió, barack­vagy törkölypálinkából finam diópé­­llnkát vagy likőrt érlelhetünk. 2 liter pálinkába, 10—15 szem tűvel meg­­szurkált vagy felszeletelt diót teszünk, ízesítjük 5—6 szem szegfűszeggel, fahéjjal, egy kávéskanálnyi kömény­maggal és ánizsmaggal, 1 citrom és 1 narancs héjával. ízlés szerint fél vagy 1 kiló cukrot adunk hozzá. Bő szájú üvegben, papírral lekötve leg­alább egy hétig napon érleljük. Időn­ként felrázzuk, majd nem hűvös hely­re állítva 3—4 hétig érleljük. Átszűr­jük tiszta üvegekbe és 6—8 hét után fogyasztható. Zuhany és langyos fürdő Hetenként legalább egyszer szen­teljünk egy órát a szépségápolás egyik fontos tényezőjének: a fürdés­nek. Elő a szappant, egy hosszú nye­lű kefét a hátmosáshoz, s egy nagy szivacsot. Míg a kád megtelik vízzel, tűzzük fel hajunkat, húzzunk rá gu­misapkát, hogy a haj a nedves leve­gőben ne veszítse el formáját. Miután tisztítókrémmel vagy meg­felelő arcvízzel gondosan eltávolftot­­tuk arcunkról a festékeket, üljünk be a fürdővízbe és öt percre adjuk át magunkat a kellemes meleg víz simo­­gatásának. Ha izzadni kezdünk, ken­jük be arcunkat tápláló krémmel, — ugyanis a párás-meleg levegőben a pórusok kitágulnak, a bőr pihen, és horzskővel dörzsöljük le könyökün­ket, térdünket és sarkunkat. Körmünket durva kefével dörzsöl­jük, így fokozzuk a vérkeringést és megszabadítjuk a pórusokat az elhalt bőrsejtektől. Bőrünk sima és rugal­mas lesz. Végül zuhanyozzunk langyos vízzel, vagy dörzsöljük le testünket hideg vízbe mártott szivaccsal. Bő­rünkön így nem marad szappan, fe­szes és rózsás lesz. Durva fürdőlepe­dővel töröljük magunkat szárazra. Ha száraz a bőrünk, masszírozzuk megfelelő krémmel vagy lanolinnal és púderezzük illatosított síkporral. Ha zsíros a bőrünk, használjunk köl­nivizet. Miután beburkoltuk magunkat a fürdőköpenybe, távolítsuk el ar­cunkról a krémet arcvízzel, és hoz­zuk rendbe hajunkat. Ha még van egy kis időnk, készít­sünk arcpakolást. Amíg az szárad, hozzuk rendbe körmünket, és ezzel be is fejeztük heti szépségkúránkat. NÉHÁNY TANÁCS Ne fürödjünk túl hosszú ideig: a hosszas fürdés elfáraszt, Ikiáztatja és kiszárítja a bőrt. Húsz percnél tovább ne tartson a fürdés. Túl meleg fürdővizet ne használ­junk. A megfelelő hőmérséklet 37—38 fok, valamivel több a test hőmérsék­leténél. A forró fürdő gyengíti és fárasztja a szívet. Ne vegyünk gyakran meleg fürdőt: legfeljebb egyszer-kétszer hetente, azonkívül csak egész rövid ideig fü­rödjünk. Jobb zuhanyozni. A hideg fürdő felfrissít, erősít. Aki­nek van hozzá bátorsága és el tudja viselni, minden reggel zuhanyozzon hideg vízzel. Ez különösen ajánlatos azoknak, akik szeretnének lefogyni. A hideg fürdő fokozza a vérkeringést, s ezáltal több kalória ég el a szerve­zetünkben. A langyos fürdő (37 Celsius fok) pihentet, ha este vesszük, megkönnyíti az elalvást. Fürdés után ajánlatos a hideg vagy legalábbis langyos zuhany. Sima lesz tőle a bőrünk. Variációk egy témára A divat diktátorai számá­ra, úgylátszik, örök téma a női láb. A miniszoknya fel­tárta szépségeit, a Bonnie and Clyde divatja ismét szoknya alá rejtené. Mivel azonban az új divatot sem követi mindenki, a New York-i Rudi Gernreich, aki néhány évre a topless divat­őrületet indította el, lelemé­nyes variációkat dolgozott ki e régi, de tagadhatatlanul érdekes témára. A nyugati kirakatok leg­újabb szenzációja ez a va­riációsorozat a karcsú lábak öltöztetésére. Akad itt toll, háló, pánt, sáv, sőt nyomta­tott betű is. Azt mondják a kísérlet mesteri, hogy külö­nösen a dőlt betűk keltenek figyelmet. No és persze viselőik. —bd— Gyümölcstorta Hozzávalók: Három tojás, tíz deka porcukor, tíz deka vaj, 15 deka liszt, gyümölcs. A három tojás sárgáját öt deka porcukorral, vajjal, vaníliával, reszelt citromhéjjal, egy késhegynl szódabikarbónával és a liszttel Jól kikeverjük. Kikent, kilísztezett formában sütjük. Bármilyen friss gyümölcsöt sűrű cukorszirupban tűzre teszünk és addig főzzük, míg a levét elfőtte, azután rátesszük a torta telejére. A három tojás fehérjéből kemény habot verünk és öt deka vaníliás porcukorral megédesítjük, majd a gyümölcsra öntjük, és még néhány percre vissza­tesszük a sütőbe száradni. Fagylalt- és más ételmérgezések A nagy nyári melegek nemcsak a szabadságok idejét, a fürdőzés és a napozás időszakét jelentik, hanem a leggyakoribb ételmérgezések idejét is. Nap mint nap hallhatjuk a rádió­ban, televízióban és olvashatjuk a napilapokban, hogy itt vagy ott töme­ges ételmérgezés történt és a sze­rencsétlenül Járt emberek százait kórházba kellett szállítani. Engedjék meg, hogy e helyen leg­alább dióhéjban megemlítsem a leg­gyakoribb ételmérgezéseiket. A ká­nikula természetszerűleg a fagylalt­fogyasztás erős megnöveikdésével jár. Abban az esetben, ha a fagylaltot nem részesítik megfelelő higiénikus kezelésben, ez nagy veszélyt Jelent­het a fogyasztók számára. Sokszor a cukrász fertőzi meg a fagylaltot, ha például a torkában lévó kórokozó bekerül a fagylaltmasszába és ebben túlságosan elszaporodik. Az ilyen Kerékpár­rejtvény Mindnyájan láttatok már kerékpárt és bizonyára sokan vannak közötte­tek boldog tulajdonosok is. Rohantok, száguldótok az imbolygó kát keréken, iskolába, kirándulni jártok vele. Ma már megszokott látvány a modern, könnyű kerékpár, s bizony nehéz el­képzelni az otromba, kezdetleges ősö­ket. A legelső példányt „csontrázó“­­nak gúnyolták és okkal. Bár a kere­kek elhelyezése és maga a váz na­gyon hasonlított a mai gépekhez, azért csak otromba, nehézkes alkot­mány volt az. Kerekei fából voltak, hajtóműve nem volt. Az ember két lába leért a földre és lépegetve haj­totta magát előre. Aztán volt olyan is, amely egy embernagyságú és egy apró kerékből állott s a merész fér­fiú az óriási kerék fölé szerelt nye­regben bizonytalankodott. Jaj volt a szerencsétlennek, ha a szédítő ma­gasból a földre huppant. Előre megmondjuk, rejtvényünk eléggé nehéz lesz. De nehogy elkese­redjetek, mindjárt segítségtekre sie­tünk egy jótanáccsal: vegyétek maga­tokhoz rajzunkat és hasonlítsátok össze egy teljesen felszerelt kerék­párral. Lépésről lépésre haladjatok: először nézzétek mag alaposan a kor­mányt, azután az első villát, a vázat és így tovább. Meglátjátok, így nem lesz olyan rettenetesen nehéz meg­felelni a kérdésekre: a) mi hiányzik a kerékpárról? b) mit rajzoltunk rosszul? ej lehetne-e ezzel a kerékpárral utaz­ni? d) mit szólna hozzá egy rendőr? Aki tehetséget érez magában a rajzhoz, feleleteit rajzban is beküld­heti. A sikeres válaszokat és rajzokat jutalmazzuk. EREDETI CSALLÓKÖZI TÖRTÉNET Akarom hideg, akarom meleg fertőzött fagyi tömeges hasmenést, lázas megbetegedést okoz, amelyet csakis kórházban kezelhetünk. Sze­rencsére a betegség rendszerint egy pár nap alatt elmúlik, nem hagy ma­ga után semmi nyomot, de vajon meg­éri az átélt fájdalmat egy fagylalt? Legtöbbször a cukrászok hibájából történik a fagylaltmérgezés. Például, ha nem tartják az elkészített fagylal­tot az előírt —14—15 Celsius fokon és ha a megengedett 70 óránál to­vább tartják raktáron. Ezen kívül ve­szélyt jelenthet a tojásban, például kacsatojásban élő Salmonella nevű baktérium, amely a fagylaltban elsza­porodva szintén lázzal járó hasme­­néses megbetegedést okoz. Ugyanilyen mérgezéseket okozhat­nak az ételek, amelyek elkészítésénél nyers tojásokat használunk, pl. ma­jonéz, különféle saláták, krémek stb. Nagyon nagy veszélyt jelentenek CSONTOS VILMOS: Nyári virradat Ztmankós téltdö volt. Nagyban ment a fakitermelés a szigeti füzesben. Móricz bácsi is kijárt a favágókkal, hogy a tél kisebb keresetét az erdei munkával pótolja. Ma éppen kihozta magával a szépreményü Jóska gyere­ket is, akt a télt szünidő örömeit él­vezte, s főleg azt, hogy most nem kel­lett iskolába járnia. Kétemberes, élesfogú fűrésszel dön­tögették a hatalmas fűzfákat és a repedezett kérgü nyárfákat. A Jóska kezében kopottas, kötött kesztyű volt, amit a gondos anyai szív parancsolt rá. Apja időnként meg-megállt munka közben s körme közé fújt, hogy fel­melegítse elgémberedett ujjait. Nézte őt ilyenkor a gyerek, s végül megkér­dezte: — Mért fújja a markát, édesapám? — Hogy egy kicstt megmelegítsem — hangzott a rövid válasz, s azzal húzták tovább a fűrészt. Zengett a vékony acélpenge s nagy robajjal dőltek le a büszke faóriások. Közeledett a délidő, s vele együtt Póli néni, akt az ebédet hozta a két dol­gozó „férfinek“. Persze, Inkább a Jós­kának szólt ez a gondosság, hogy meleget ehessen ebédre. Kis tűz körül telepedtek le egy-egy dorongra. A ru­hák közül előszedett leveseskannában még forró volt a jóillatú kolbászos bableves. Móricz bácsinak mert a felesége egy tálkába. Ölébe tette a tálkát az öreg s kanalazni kezdte a levest. Forró volt, hát meg-megfújta a kanálban gőzölgő ételt. Jóska megtnt csak nézte, nézte az apját s újból megkérdezte: — Mért fújja a levest, édesapám? — Hogy lehűtsem, mert forró — volt az érthető és egyszerű válasz. Tovább kanalaztak az ételt s egy­­szercsak megszólalt a Jóska gyerek a 12 évesek bölcsességével: — Furcsa szokása van a maga szá­jának, édesapáml Ha akarja meleget, ha akarja hideget fúj Kimer Mónika, Somorja Éj hűvöse enyhül, Tücsökzene zendül, Ürge szalad a búzából, A mezsgyén keresztül. Ébred a fa ága, rajta egy madárka, Dalolni kezd — s nap csókja hull Szép tarka tollára. Szellőcske is ébred, Ágról ágra lépked, Sorra csókolja csipkéjét, Minden falevélnek. Nyuszika sem alhat, Aratógép ballag, A dűlőn, s tova berregi, Az éji nyugalmat. Széles búzatábla, Aranysárgán várja, Hogy az a gép ide érjen, S egy szálig levágja. Levágja egy szálig, Nap alkonyatáig, — Ha addig nem, majd levágja, Másnap uzsonnáig. a húsmérgezések. Ki ne tudna egy-két esetről, amikor a romlott szalámi vagy kolbász komoly mérgezést oko­zott! A nagy melegben a húsféleségek hamar romlanak és egy bizonyos idő múlva hullaméreg is keletkezik ben­nük. Bizonyos körülmények között a húsféleségekben elszaporodik az úgy­nevezett Clostridium botulinum, a­­mely az úgynevezett kolbászmérget termeli. Ez a méreg egy pár milli­­grammnyi mennyiségben halálos mér­gezést okoz. A mérgezés első tünetei közé a látási zavarok tartoznak, az­után a hányinger, hányás, hasmenés és végeredményben az eszméletlenség, amely a halálba torkollik. Nagyon ve­szélyesek e szempontból különösen a házilag konzervált húsok. Úgyszólván majdnem minden étel­féleség okozhat komoly mérgezést. E tekintetben nagyon veszélyesek a különféle hal- és húskonzervek. Glo­bálisan azt mondhatjuk, hogy azok a konzervek, amelyeknél a szavatolási idő lejárt, amelyek teteje vagy alja fel van fúvódva, amelyek kinyitásánál gázok mennek el a dobozból, ame­lyek tartalma szürkés színezetű, és végezetül, amelyek íze savanykás, kesernyés és egyáltalán nem élveze­tes, mind veszélyesek a fogyasztás szempontjából, és csakis megsemmi­sítésre alkalmasak, mivel még az ál­latra is veszélyesek. Nemcsak a hús­féleségek, hanem a romlott tejtermé­kek, romlott gyümölcs és zöldségfé­lék Is okozhatnak a fent említett tü­netekkel járó ételmérgezéseket. Itt kell megemlítenem azt a tényt, hogy a friss gyümölcs és zöldség is okozhat mérgezést azzal, ha nem mossuk meg kellőképpen. Ebben az esetben ugyanis a szervezetünkbe be­lekerülnek ezen élelmiszereken levő kémiai anyagbk, amelyek súlyos has­menést, hányást és esetleg halált okozhatnak. Itt a gyümölcsre tapadt növényvédőszereikre gondolok, ame­lyeket csakis erős és többszörös le­­öblftés távolit el. Különösen a nyári kánikulában gondoljunk az ételmérgezések lehe­tőségére, fogyasszunk lehetőleg mi­nél frissebb ételeket, a gyümölcsöt és a zöldséget csak mosott állapot­ban fogyasszuk és a főtt ételeket le­hetőleg ne raktározzuk. A hűtőszek­rény Jó segédeszköz, de az sem óvja meg az ételeket egy pár napon túl a romlástól. Abban az esetben, ha gyanúnk tá­mad arra, hogy magunk vagy ember­társunk ételmérgezést szenvedett, azonnal keressük fel az orvost, mivel a gyors beavatkozás sokszor az élet megmentését jelenti. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. július 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom