Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-02 / 44. szám

A felvásárlás, valamint a húsellá­­** tás terén az egyenetlenséget az állami élelmiszeripar vezetőinek nézete szerint a hűtőterek hiánya okozza. Szerintük úgy látszik csakis és kizárólag az a helyes, ha az üzle­tekbe napokig és hetekig hűtött hús, vagy hónapokig és évekig fagyasztott, úgynevezett mélyhűtött hús kerül. Ehhez természetesen óriási terjedel­mű hűtőtér szükséges, aminek felépí­tése és üzemeltetése tömérdek pénz­be kerül. Egyszerű falusi észjárással is érthető, hogy az ipari központok, a nagyvárosok és a katonaság részére szükségesek bizonyos húskészletek. Azt azonban egyszerű logikával se­hogy sem értjük meg, hogy miért kell a falusi és a kisvárosi hentesüzletek­ben nagy költséggel fagyasztott húst árusítani, amikor mi megelégedünk a naponta vágott állatok egészen friss húséval is. Hatalmas hűtőházak falun nincsenek ugyan, de jóformán min­den községben akadnak kisebb hűtő­­szekrények, amelyek a közelmúltban egy-két nap kivételével úgyszólván egész héten üresen, kihasználatlanul álltak, mert hát a heti többszöri szál­lítás a távolt vágóhidakról drága. Ez teljesen igaz. Ezért vidéken a friss hússal történő állandó ellátást a helybeli vagy a két-három közeli köz­ség számára működő kisebb szövet­kezeti vágóhidakról lehetne végezni. Az EFSZ vágóhídiéról a saját hentes­üzletbe szállíthatnánk az orvosilag megvizsgált húst, esetleg egyes napo­kon, főleg a hét elején az állami hen­tesüzleteket is elláthatnák teljesen friss áruval, ami a fölösleges szállí­tási költségek megtakarítását Jelen­tené. Valaki felvethetné azt a kérdést, hogy télvíz idején falun sokan vág­nak saját nevelésű sertést háznál, és mi lenne, a hentesüzlethez tartozó vágóhíddal, ami annak kihasználását illeti? Az a nézetem, hogy ha a gépi eszközökkel, szerszámmal jói felsze­relt és szakemberrel rendelkező kis vágóhidak a falu lakossága részére is végezhetnének disznóölést, valamint húsfeldolgozást, úgy sokan nem bíbe­lődnének ezzel a munkával odahaza. A Léva járásbeli Öbarson olyan gépet kölcsönöznek az érdeklődőknek, mely üvegben történő húskonzerválást tesz lehetővé, ami a disznóölést a nyári hónapokban is természetessé teszi. Ilyen gép minden kis vágóhíd külön helyiségében működhetne félig-med­­dig önkiszolgálással. Füstölő kamrák fölállítása is hasznos lenne. A friss zöldség és gyümölcs, ha an­nak fölöslegét egyáltalán hajlandó az állami felvásárló monopol vállalat átvenni, először bekerül ezen közve­títő szerv raktárába, ahonnan kevés kivétellel csak sok óra elteltével, né­ha napok múltán kerül a boltba. Az állami boltokon kívül ezért az olyan községben és városban,- ahol ez indo­kolt, közvetítő szerv nélkül működő, közvetlenül a termelés helyéről ellá­tott szövetkezeti boltok nyitása lenne szükséges és hasznos. Boltokat a helyi feltételek alapján vagy árucsoportok szerint kellene nyitni, esetleg együtt az összes áru­feleslegek részére. A távolabbi járá­sokban, nagyvárosokban, ipari köz­pontokban lévő szövetkezeti üzleteket legjobb szervezetten, néhány EFSZ- nek közösen fenntartania, mégpedig úgy, hogy egy-egy áruellátási körzet­ben több üzlet működjön, hogy a friss hentesárut, zöldséget, tojást stb. szállító teherautó terhelése teljes és a fuvar kifizetődő legyen. ★ A szövetkezeti kereskedelemmel kapcsolatban néhány EFSZ és HNB vezető dolgozót kértem meg, hogy nyilvánítsák véleményüket. SOMORJÁN Kun István mérnök, a somorjai EFSZ zootechnikusa szerint a húsra termelt élőállat eladás terén az idén is mutatkozó nehézségektől egyedül a szövetkezeti exporttársulás mentet­te meg EFSZ-üket, amely társulás a dunaszerdahelyi járásból hozzávető­leg 3000 hízóbikát szállított Olaszor­szágba s tőlük is két esetben 50 hízó­bikát vett át. A sertéshús terén az a helyzet, hogy az EFSZ élősertés feles­lege ellenére a két hentesüzletben kevés a sertéshús. Az üzletvezetőknek a megrendelt sertéshúshoz meg nem rendelt marhahúst adnak, ami iránt Somorján kicsi az érdeklődés. Így inkább sertéshúst sem rendelnek kel­lő mennyiségben, nehogy megmarad­jon a velekényszerített marhahús. A somorjai EFSZ elhatározta, hogy nyit egy saját szövetkezeti hentesüzletet és mellette egy büfét létesít, ami fő­leg megoldaná a nehézségeket a ser­téshús terén. Az EFSZ udvarán léte­sített kis vágóhídon készítenék elő és orvosilag vizsgálnák a szövetkezeti mészárszékbe és büfébe kerülő húst. A büfé létesítését azért tartják fon­tosnak, mivel sertésvágáskor aprólék Is van. amit kolbász, hurka, disznó­sajt. kocsonya stb formájában érté­kesítenének. A zsírt megegyezés sze­rint az üzemi konyhák vennék majd át tőlük. Szövetkezeti zöldségboltot is nyit­nak Somorján. mert az eladást közve titö állami szerv képtelen rugalmasan elhelyezni a friss árut. Pl. idén 14C Szövetkezeti kereskedelmet a felvásárlás és a közellátás javítására Olyan időszak áll mögöttünk, amelyben foknzottan magmutatkoztak mezőgazdasági terményfelv&sőrlásunk és élelmiszer ellátásunk hiányosságai. Ugyanis akkor, amikor mezőgazdaságunk eddig sohasem látott mennyiségű húst, zöldséget és tejet termelt, egyedül a tejellatással nem voltak különösebb problémák. Számtalan falun és kisvárosban, például a vidékünkön leginkább kedvelt húsféléhez, a sertéshúshoz, csak hét végén, olykor órákig tartó sorállással lehetett hozzájutni. A zöldség sok kilométert megtéve fonnyadta« érkezett a központi vagy körzeti raktárból nlykor ugyanabba a községbe, ahol termett. A jő minőségű áru bősége és a fokozódó élelmiszer szükségletek rendes kielégítése között ezen a téren űr tátong. Ezt a szakadékot a lehető legegy­szerűbb és legésszerűbb módon kellene áthidalni. A módszert néhány helyen a szövetkezeti kereskedelem formájában már megtalálták. vezet. A brnói bolt közös e vásáré ti EFSZ-szel és mint csallóközi szövet­kezett terményfelesleg bolt szerepel, jelenleg Nyárasdon is építenek egy gyilmölcstároló hütőházat, amely het­ven vagon árukapacitású tesz, ami elősegíti majd az egészévi egyenletes gyümölcs- és zöldség ellátást. Nyáras­don is szándékoznak egy termény­­felesleg üzletet létesíteni és a szövet­­kezetesek biztosak abban, hogy a je­lenlegi hentesüzletnél jobb árut tud­nak majd felkínálni a vevőknek. Sza­lámit továbbra is a jelenlegi állami üzletekben árusítanának. A kereskedelem szövetkezesttése segítené decentralizálni az áruelosz­tást és így elmaradna az áru felesle­ges kocsikáztatása. Az lenne a helyes, ha a központoknak csupán árukiegé­szítő szerepük lenne. A városok áru­ellátásában jelentős szerepet kell vál­lalniuk a szövetkezeteknek, falun pe­dig túlsúlyban az EFSZ hús-, zöldség- és gyümölcsüzleteinek kellene túlsúly­ba kerülniük. Mindez a közeljövő fel­adata. Kucsera Szilárd Az Egységes Parasztszdvetség hírei LOSONC IS CSATLAKOZOTT Vásárűton az EFSZ egy száznegyven vagon gyümölcsöt befogadó képessé­gű, 7200 m5 terű hűtőházat épített, amelyet előreláthatólag a közeli na­pokban adnak át rendeltetésének. A 650 m2-nyi manipulációs teret kon­zervüzem létesítésére lehet felhasz­nálni, ahol például az apróbb gyü­mölcsből dzsúszt készíthetnek. A hul­ladékgyümölcsöt saját termelői szesz­főzdében dolgoznák fel. A plusz­­mínusz egy Celzius fokon hűtött gyü­mölcsöt a tavaszi és nyárelei hóna­pokban adnák el, amikor kilójáért néhány koronával többet kapnak érte. Az üzemelési költség kilónként fillé­rekbe kerül. Ezen kívül szeptember­ben a nyárasdi EFSZ-el közösen egy terményfelesleg üzletet nyitottak Du­­naszerdabelyen, amelyben zöldséget, gyümölcsöt, húst, tojást stb. árusíta­nak. A havi forgalom itt száz—százöt­venezer korona. NYÁRASDON LOSONCRÓL az Egysége* Parasztsziivelség előkészítő bizottságának sls­­kuló gyűléséről rövid hírt kaptunk. Október 11-én megválasztották a bi­zottságot, * aooak eloökévé a polichnéi szövetkezet elnökét, Ján Garaj elvtársat, titkárává pedig a járási termelési igazgatóság vezetőjét, I.adislav jannsik mérnököt választották. Ezzel egyidejűleg jóváhagyták a szövetkezeti gyűlések időpontját, meg­vitatták a szövetség programját, melyhez ez alábbi javaslatot fűzik: ® A KÖZPONTI VEZETŐSÉG még a szövetkezeti kongresszus előtti Idő­szakban tegyen lépéseket a szervezet szerencsésebb elnevezésére, melyet lényegében a szervezeti struktúra tesz indokolttá. A szövetkezeti- és egyénileg gazdálkodó földművesek egységes szlovákiai szövetsége helyett legyen talán a szövetség neve a Földművesek Szövetsége. S ennek megfe­lelően kellene kialakítani a szervezeti formát s a programot, hogy a Föld­művesek Szövetsége fokozottan rákapcsolhasson az Agrokomplex irányítása alatt álló üzemekre. A A GÉPÁLLOMÁSOKNÁL ajánlatos lenne meghagyni az önállóságot, járási szinten alakítsák át nemzeti vállalatokká, élén vállalati igazgató­­sági tanácsokkal. A vállalati igazgatósági tanácsok jogkörébe kellene tar­tozni az alapfontosságú dolgoknak, mint például az igazgató kinevezése és leváltása, a gépállomás tevékenységének fejlesztése stb. A vállalati igaz­gatósági tanácsokba a földművesek szövetsége nevezné he a tanács tag­jainak 70 százalékát, a hátralevő 30 százalékot pedig a gépállomás, vala­mint inás vállalatok dolgozói képezhetnék. • jÁRÁS! SZINTEN át kellene építeni a lerményfelvásárló- é* ellátó vállalatokat nemzeti vállalatokká, élén szintén vállalati igazgatósági taná­csokkal. melyeknek ugyancsak hatáskörükbe tartozna az igazgatók kine­vezése és leváltása, a fontos üzemfejlesztési feladatok megtárgyalása, jó­váhagyása stb., s itt is a Földművesek Szövetségének küldöttel kerülnének be az igazgatósági tanácsokba 70 százalék erejéig. 0 MÉRLEGELNI KELLENE annak lehetőségét, hogy Szlovákiában nem lenne-e szükséges egy szolgáltatást nyújtó központ a közellátás és a szál­lítás lebonyolításéra. Mérlegelni továbbá annak lehetőségit, hogy a külke­reskedelem is e központhoz kapcsolódjék. A javaslatokból látható, hogy a járási előkészítő bizottság nem csupán s szövetség szervezési kérdéseivel, hanem azon túlmenően erősen gazda­sági természetű kérdésekkel is foglalkozott. Hogy miért? Mert a napi élet­ben elsősorban éppen ez érinti a legközelebbről a mezőgazdasági üzeme­ket. Tán nem mondok újat azzal, ha azt állítom, hngy a losonciak elgon­dolása, javaslata erősen egyezik a parasztszövetség vezetőségének elkép­zeléseivel. A KERESKEDELMI ELVEK helyes értelmezése, az értékesítés kivitelezése természetesen elképzelhetetlen a külkereskedelemmel való kölcsönös tó agyiittműködés nélkül. A losonciak előkészítő bizottsága itt minden bizony­nyal gondol arra is, hogy a parasztszövetségnek beleszólási joga legyen a behozatalba és a kivitelbe. Itt főleg arról van szó, hogy az illetékesek lemondjanak a mezőgazdasági termékek külföldi behozataláról, amikor ha­zai termelésből kellő mennyiségű áru áll rendelkezésre — ugyanazokból a terményfajtákból. Tudni kell, bogy a behozatal, hazai többtermelés esetében erősen veszélyeztetné a saját termelésű áru értékesítését, ami végső soron nemcsak a termelők, hanem egész népgabdaságunk kárára lehetne. Éppen ezért biztosítjuk a losonciakat, hogy javaslatuk a parasztszövetség központi bizottságának részéről nem marad figyelmen kfvül. (M. D.) AZ ALAPSZERVEZETEKÉ LESZ A DÖNTŐ SZÓ A Cseh Parasztszövetség vezetői Jaroslav Karhan képviselő, a szövetség elnöke, továbbá Pavel Cepelák a szövetség alelnöke, a közelmúltban meg­beszélést tartottak a sajtó képviselőivel, hogy kölcsönösen kifejtsék néze­teiket. A jelenlevők leszögezték, hogy a Cseh Parasztszövetség elsősorban az újarcú parasztság, a szövetkezeti dolgozók érdekvédelmi szervezete. Ez a réteg ugyanis kezdettől fogva kifejezésre juttatta szocialista rendsze­rünkkel szembeni pozitív álláspontját. Ezért fontos ma kijelölni a fontos­sági sorrendben társadalmi helyét, ökonómiai tekintélyét. Szövetkezeti földműveseink eddig szervezetlenek voltak. Az is nyilván­való, hogy a szövetkezeti tagság munkaviszonya lényegesen eltérő az ipar­ban dolgozók munkaviszonyától. Éppen ezért vált szükségessé külön szer­vezet alakítása, mely az önkéntesség alapján tömöríti a szövetkezetek tag­jait és más ágazatok földműves dolgozóit. A napi sajtó több alkalommal taglalta, hogy a szövetség máris 100 ezer földművest tömörít. A szervezéssel a kolfni járás jutott legmesszebbre, ahol a beszervezett földművesekből csupán 12 ezer lett egyéni tag, a többi közösen, üzemével együtt jelentkezett. Ügy látszik az egyéni tagságon ala­puló jelentkezés okozza majd a legnagyobb gondot. Kezdetben az alapszervezetek alakításánál három változattal számol a Cseh Parasztszövetség, mégpedig: 1. A szövetkezetekkel, mint alapszervezetekkel, a társadalmi és a gaz­dasági tevékenység hordozóival, melyen belül a társadalmi tevékenységet választott szerv végezné, vagyis a vezetőség és a választott bizottságok; 2. A szövetkezetekkel, mint alapszervezettel, s azokon belül a választott szerv egyben kereskedelmi tevékenységet Is folytatna, lenne egy gazdaság­­irányító, továbbá egy társadalmi szervezet, melyek végeredményben közös vezetőségben találkoznának; 3. Az alapszervezetet az egyéni tagságon alapuló szövetkezeti dolgozók képeznék. Véleményem szerint, az utolsó változat a legelfogadhatóbb. A többi, hogy úgy mondjam, csak foltozat. Ha pedig az alapszervezett formát a szövetke­zetekre ruháznánk, szükségessé válna a kamarás rendszer bevezetése, ami feltétlenül a szövetkezeteken belüli ellentétek előidézője lehetne. A sajtó értekezleten természetesen ebben az értelemben fejtettem ki véleményemet. Kétségtelen, hogy szövetségünk főképpen a tél folyamán épül majd ki, amikor a járási szervek teljes ütemben dolgozhatnak. Nyíltan ki kell mon­danom továbbá, hogy a szövetség megalakítása végtelenül nagy eredmény, s a nem kevesebb, mint 800 ezer földműves jövőbeni szövetségi tagon mú­lik majd, milyen küldetést szánnal* az új szervezetnek. JAN SMETÁCEK vagyis egy kisebb üzlethálózatra len­ne szükség, különben nem Jobban, hanem csak ugyanúgy végeznék az ellátást, mint a jelenlegi üzleti szer-EFSZ kilónként húsz koronás kiske­reskedelmi, vagyis bolti áron adja át, amihez tizenöt korona vendéglátó­ipari árkülönbözetet számítanak. Ugyanennyit számítanak a harminc koronás kiskereskedelmi áron átadott karmonádlt kilónkénti árához is. Az üzemben huszonkét alkalmazott dol­gozik, s a havi forgalom kétszáz— kétszázhatvanezer korona. Ez év első felében a tiszta haszon hetvennégy­­ezer korona volt. amivel a négy ala­pító EFSZ rendelkezik. HODOSON Piver Anna csak nemrég árusít a hodosi EFSZ Dunaszerdahelyen mű­ködő kis péküzletében, ahol ez év szeptemberében csak kenyérből har­mincötezer korona bevételt számolt el. De a délután egyórakor érkező öt mázsa friss ropogós búzakenyéren kf­vül újabban szalonnát, töpörtyűt, kol­bászt, disznósajtot, tokaszalonnát, hur­kát és zsfrt is árusít. Hodoson szö­vetkezeti hentesüzlet és pékség mű­ködik szép forgalommal. Dióspatony szeszfőzdével próbálkozik vállalkozni eredményesen. vAsárúton ezer darab elsőrendű salátát nem 1 vettek át tőlük, pedig még az orszá­gos szabványban hivatalosan megálla- ■ pftott kilenc-tizenkét dkg súlyú fej­nagyságot is az állami zöldségfelvá- 1 sárló vállalat átvevője önkényesen felemelte. Ugyanabban az időben pe­dig Ostraván nem volt a zöldséges i üzletekben elegendő saláta. ; Közeljövőben a lebontott borpince helyett újat építenek és efölött egy néhány helyiségből álló szövetkezeti élelmiszer iizletházat létesítenek ven­déglővel kiegésztive. Ez egészséges konkurrenciát jelent majd, amely rá­kényszeríti az állami üzleteket is a közellátás javítására. Az EFSZ ezidáig évente egymillió százezer korona be­ruházási törlesztést fizetett és újabb építkezésekre nem volt mód. Az üzlet­ház megépítése előtt átmenetileg; régi helyiségekben valósítják meg tervü­ket. Típus üzletházakat egyébként elóregyártott habbeton elemekből le­helne építeni, amilyet a privigyei i üzem gyárt. Holocsy Rudolf, a somorjai HNB elnöke szerint az élelmiszer ellátással kapcsolatban helyzetelemzést végez­tek hatezer lakosú városukban és az is szóba került, hogy valamikor hat­hét hentesüzlet működött, ma pedig csak kettő. A lakosság panaszkodik, hogy a boltok főleg hét végén kapják meg a heti sertéshús és marhahús adagot, egyforma arányban és sorban kell érte állni. A kereskedelmi bizott­ság és a tanács is sokat foglalkozott a hiányosságokkal, s legjobb megol­dást az EFSZ említett üzleteinek meg­nyitásában látja. A dunaszerdahelyi szövetkezeti üzlet jő példa ezen a té­ren. jó lenne néhány közeli község bevonásával végezni a vállalkozást, pl. a tejfalusi és a csenkei EFSZ-szel együttműködésben. Legjobb lenne a főtéren megépíteni a szövetkezeti Üzletházat, amelyben a hús-, zöldség- és tojáseladáson, valamint a borméré­sen kívül többek között grillező gé­pen sült csirke eladásával is foglal­kozhatnának. A Jednota jövőre szintén épít egy üzletházat másfél millió ko­ronás beruházással, amelyben tej­csarnok is működik majd. A galántal élelmiszerellátő vállalat két év múlva ugyancsak építene a város más részén egy hasonló üzletkomplexumot. Mind­háromra szükség van Somorján, hi­szen pl. a négyszáz házat számláló új városnegyedben semmilyen élelmi­szerüzlet nem működik. Stubna Alfonz, a somorjai HNB tit­kára főleg a zöldség és gyümölcsellá­tás fontosságát hangsúlyozta és szük­ség esetén a távolabbi szövetkezetek­ből történő áruvásárlást is helyesli az egyenletes áruellátás érdekében, hiszen náluk a lakosság 70—80 száza­léka nem folytat saját termelést. Sok személyt érdeklő nagyvásárok, lóver­senyek, kulturális rendezvények sze­rinte kereskedelmi szempontból szin­tén jelentősek lehetnének. DUNASZERDAHELYEN Dunaszerdahelyen a Kulacs borozó­ban ebédeltem. Bevallom kitűnően íz­lett a „házikoszttal“ vetélkedő bab­leves, meg a tepertős túróscsusza. Ba­rátságos felszolgálás, kellemes kör­nyezet, ízléses berendezés jellemzi ezt az este zenés szövetkezeti borozót. Az először idevetődö látogató kelle­mesen meglepődik a falakat díszítő értékes festmények láttán, amelyek I.őrtncz Gyula és Chovan festőművé­szek alkotásai. Marták Lászlótól, az üzem helyettes vezetőjétől tudlam meg, hogy a régt­­böl korszerűvé varázsolt épületet egy­millió kétszázezer koronás költséggel emelték. Alul van a borozó, fent pe­dig a kávéház és az eszpresszó. Négy EFSZ, mégpedig a nyárasdi, a diós­­patonyi. a felsőpatonyi és a hodosi közösen tartja fenn ezt a szövetkezeti üzemet. Nyárasdről főleg húst és zöld­séget kapnak. Dióspatony szállítja a krumplit és a bort Hodos a salát szövetkezeti pékségben sütött kenyér­ről. bőrről és babról gondoskodik. Felsőpatonv leginkább bort szállít a vendéglátóipar! üzembe. A bort például literenként tizen­kilenc koronás áron számolják el az ■ EFSZ-nek és a vendéglői árat. mint harmadosztályúként regisztrált üzem- i ben hat korona hozzáadásával szá- I mítják ki. Például a sertésoldalast az Oömény János, az EFSZ elnöke sze­rint a Dunaszerdahelyen működő Ku­lacs borozó és a szövetkezeti termény­­felesleg bolt megnyitásának gondola­ta két pontbél indul ki. Részben a szerződéses terményeladás után meg­maradó áru elhelyezésének gondjá­ból, részben pedig a náluk létező munkaerő feleslegből. Az emberek nem szívesen járnak el messze csa­ládjuktól munka után, ezért a leg­elfogadhatóbb megoldást keresték, hogy segítségükre legyenek. Azzal, hogy feldolgozott termékeket visznek piacra, jónéhány embert tudnak ott­hon foglalkoztatni és nekik rendes megélhetést biztosítani. Eladáskor pl. az élösertés kilója után három koro­na hatvan fillér adót kell fizetniük, így túl nagy nyereségről nem lehet beszélni. A pozsonyi vágóhídon ugyan olcsóbban lehet feldolgozni a húst, vi­szont a különbözetet elviszi a foko­zott fuvardíj, tehát össztársadalmi szempontból egyre megy, viszont az EFSZ dolgozóinak nem mindegy hol van munkalehetőségük. Nyárasdon 100 ezer koronás beruházási költséggel szövetkezeti vágóhidat rendeztek be. Minden vágásnál állatorvos van jelen, mert az egészségügyi szabálokat szi­gorúan be kell tartani. Kisvágóhídju­­kon naponta tíz mázsa sertéshúst len­nének képesek feldolgozni. Szövetke­zetük egyébként évente ötven-hatvan vagon mennyiségű húst termel. BRNÓBAN A nyárasdiak Brnőban nyitottak egy terményfelesleg üzletet, de az a meglátásuk, hogy egyetlenegy üzlet ellátása nem kifizetődő. Több üzlet esetén már érdemes lenne egy öt-tíz tonnás hütőkocsit naponta Brnóba já­ratni. Árujuk különben nagyon kere­sett. Hentesárun kívül gyönyörű Jona­than, Delicious, Starking, Starkingson és más nemes fajtájú almáik rend­kívüli feltűnést keltettek. Ahhoz, hogy naponta egy teljes rakomány friss árut lehessen küldeni, több boltra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom