Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-02 / 44. szám
A felvásárlás, valamint a húsellá** tás terén az egyenetlenséget az állami élelmiszeripar vezetőinek nézete szerint a hűtőterek hiánya okozza. Szerintük úgy látszik csakis és kizárólag az a helyes, ha az üzletekbe napokig és hetekig hűtött hús, vagy hónapokig és évekig fagyasztott, úgynevezett mélyhűtött hús kerül. Ehhez természetesen óriási terjedelmű hűtőtér szükséges, aminek felépítése és üzemeltetése tömérdek pénzbe kerül. Egyszerű falusi észjárással is érthető, hogy az ipari központok, a nagyvárosok és a katonaság részére szükségesek bizonyos húskészletek. Azt azonban egyszerű logikával sehogy sem értjük meg, hogy miért kell a falusi és a kisvárosi hentesüzletekben nagy költséggel fagyasztott húst árusítani, amikor mi megelégedünk a naponta vágott állatok egészen friss húséval is. Hatalmas hűtőházak falun nincsenek ugyan, de jóformán minden községben akadnak kisebb hűtőszekrények, amelyek a közelmúltban egy-két nap kivételével úgyszólván egész héten üresen, kihasználatlanul álltak, mert hát a heti többszöri szállítás a távolt vágóhidakról drága. Ez teljesen igaz. Ezért vidéken a friss hússal történő állandó ellátást a helybeli vagy a két-három közeli község számára működő kisebb szövetkezeti vágóhidakról lehetne végezni. Az EFSZ vágóhídiéról a saját hentesüzletbe szállíthatnánk az orvosilag megvizsgált húst, esetleg egyes napokon, főleg a hét elején az állami hentesüzleteket is elláthatnák teljesen friss áruval, ami a fölösleges szállítási költségek megtakarítását Jelentené. Valaki felvethetné azt a kérdést, hogy télvíz idején falun sokan vágnak saját nevelésű sertést háznál, és mi lenne, a hentesüzlethez tartozó vágóhíddal, ami annak kihasználását illeti? Az a nézetem, hogy ha a gépi eszközökkel, szerszámmal jói felszerelt és szakemberrel rendelkező kis vágóhidak a falu lakossága részére is végezhetnének disznóölést, valamint húsfeldolgozást, úgy sokan nem bíbelődnének ezzel a munkával odahaza. A Léva járásbeli Öbarson olyan gépet kölcsönöznek az érdeklődőknek, mely üvegben történő húskonzerválást tesz lehetővé, ami a disznóölést a nyári hónapokban is természetessé teszi. Ilyen gép minden kis vágóhíd külön helyiségében működhetne félig-meddig önkiszolgálással. Füstölő kamrák fölállítása is hasznos lenne. A friss zöldség és gyümölcs, ha annak fölöslegét egyáltalán hajlandó az állami felvásárló monopol vállalat átvenni, először bekerül ezen közvetítő szerv raktárába, ahonnan kevés kivétellel csak sok óra elteltével, néha napok múltán kerül a boltba. Az állami boltokon kívül ezért az olyan községben és városban,- ahol ez indokolt, közvetítő szerv nélkül működő, közvetlenül a termelés helyéről ellátott szövetkezeti boltok nyitása lenne szükséges és hasznos. Boltokat a helyi feltételek alapján vagy árucsoportok szerint kellene nyitni, esetleg együtt az összes árufeleslegek részére. A távolabbi járásokban, nagyvárosokban, ipari központokban lévő szövetkezeti üzleteket legjobb szervezetten, néhány EFSZ- nek közösen fenntartania, mégpedig úgy, hogy egy-egy áruellátási körzetben több üzlet működjön, hogy a friss hentesárut, zöldséget, tojást stb. szállító teherautó terhelése teljes és a fuvar kifizetődő legyen. ★ A szövetkezeti kereskedelemmel kapcsolatban néhány EFSZ és HNB vezető dolgozót kértem meg, hogy nyilvánítsák véleményüket. SOMORJÁN Kun István mérnök, a somorjai EFSZ zootechnikusa szerint a húsra termelt élőállat eladás terén az idén is mutatkozó nehézségektől egyedül a szövetkezeti exporttársulás mentette meg EFSZ-üket, amely társulás a dunaszerdahelyi járásból hozzávetőleg 3000 hízóbikát szállított Olaszországba s tőlük is két esetben 50 hízóbikát vett át. A sertéshús terén az a helyzet, hogy az EFSZ élősertés feleslege ellenére a két hentesüzletben kevés a sertéshús. Az üzletvezetőknek a megrendelt sertéshúshoz meg nem rendelt marhahúst adnak, ami iránt Somorján kicsi az érdeklődés. Így inkább sertéshúst sem rendelnek kellő mennyiségben, nehogy megmaradjon a velekényszerített marhahús. A somorjai EFSZ elhatározta, hogy nyit egy saját szövetkezeti hentesüzletet és mellette egy büfét létesít, ami főleg megoldaná a nehézségeket a sertéshús terén. Az EFSZ udvarán létesített kis vágóhídon készítenék elő és orvosilag vizsgálnák a szövetkezeti mészárszékbe és büfébe kerülő húst. A büfé létesítését azért tartják fontosnak, mivel sertésvágáskor aprólék Is van. amit kolbász, hurka, disznósajt. kocsonya stb formájában értékesítenének. A zsírt megegyezés szerint az üzemi konyhák vennék majd át tőlük. Szövetkezeti zöldségboltot is nyitnak Somorján. mert az eladást közve titö állami szerv képtelen rugalmasan elhelyezni a friss árut. Pl. idén 14C Szövetkezeti kereskedelmet a felvásárlás és a közellátás javítására Olyan időszak áll mögöttünk, amelyben foknzottan magmutatkoztak mezőgazdasági terményfelv&sőrlásunk és élelmiszer ellátásunk hiányosságai. Ugyanis akkor, amikor mezőgazdaságunk eddig sohasem látott mennyiségű húst, zöldséget és tejet termelt, egyedül a tejellatással nem voltak különösebb problémák. Számtalan falun és kisvárosban, például a vidékünkön leginkább kedvelt húsféléhez, a sertéshúshoz, csak hét végén, olykor órákig tartó sorállással lehetett hozzájutni. A zöldség sok kilométert megtéve fonnyadta« érkezett a központi vagy körzeti raktárból nlykor ugyanabba a községbe, ahol termett. A jő minőségű áru bősége és a fokozódó élelmiszer szükségletek rendes kielégítése között ezen a téren űr tátong. Ezt a szakadékot a lehető legegyszerűbb és legésszerűbb módon kellene áthidalni. A módszert néhány helyen a szövetkezeti kereskedelem formájában már megtalálták. vezet. A brnói bolt közös e vásáré ti EFSZ-szel és mint csallóközi szövetkezett terményfelesleg bolt szerepel, jelenleg Nyárasdon is építenek egy gyilmölcstároló hütőházat, amely hetven vagon árukapacitású tesz, ami elősegíti majd az egészévi egyenletes gyümölcs- és zöldség ellátást. Nyárasdon is szándékoznak egy terményfelesleg üzletet létesíteni és a szövetkezetesek biztosak abban, hogy a jelenlegi hentesüzletnél jobb árut tudnak majd felkínálni a vevőknek. Szalámit továbbra is a jelenlegi állami üzletekben árusítanának. A kereskedelem szövetkezesttése segítené decentralizálni az áruelosztást és így elmaradna az áru felesleges kocsikáztatása. Az lenne a helyes, ha a központoknak csupán árukiegészítő szerepük lenne. A városok áruellátásában jelentős szerepet kell vállalniuk a szövetkezeteknek, falun pedig túlsúlyban az EFSZ hús-, zöldség- és gyümölcsüzleteinek kellene túlsúlyba kerülniük. Mindez a közeljövő feladata. Kucsera Szilárd Az Egységes Parasztszdvetség hírei LOSONC IS CSATLAKOZOTT Vásárűton az EFSZ egy száznegyven vagon gyümölcsöt befogadó képességű, 7200 m5 terű hűtőházat épített, amelyet előreláthatólag a közeli napokban adnak át rendeltetésének. A 650 m2-nyi manipulációs teret konzervüzem létesítésére lehet felhasználni, ahol például az apróbb gyümölcsből dzsúszt készíthetnek. A hulladékgyümölcsöt saját termelői szeszfőzdében dolgoznák fel. A pluszmínusz egy Celzius fokon hűtött gyümölcsöt a tavaszi és nyárelei hónapokban adnák el, amikor kilójáért néhány koronával többet kapnak érte. Az üzemelési költség kilónként fillérekbe kerül. Ezen kívül szeptemberben a nyárasdi EFSZ-el közösen egy terményfelesleg üzletet nyitottak Dunaszerdabelyen, amelyben zöldséget, gyümölcsöt, húst, tojást stb. árusítanak. A havi forgalom itt száz—százötvenezer korona. NYÁRASDON LOSONCRÓL az Egysége* Parasztsziivelség előkészítő bizottságának slskuló gyűléséről rövid hírt kaptunk. Október 11-én megválasztották a bizottságot, * aooak eloökévé a polichnéi szövetkezet elnökét, Ján Garaj elvtársat, titkárává pedig a járási termelési igazgatóság vezetőjét, I.adislav jannsik mérnököt választották. Ezzel egyidejűleg jóváhagyták a szövetkezeti gyűlések időpontját, megvitatták a szövetség programját, melyhez ez alábbi javaslatot fűzik: ® A KÖZPONTI VEZETŐSÉG még a szövetkezeti kongresszus előtti Időszakban tegyen lépéseket a szervezet szerencsésebb elnevezésére, melyet lényegében a szervezeti struktúra tesz indokolttá. A szövetkezeti- és egyénileg gazdálkodó földművesek egységes szlovákiai szövetsége helyett legyen talán a szövetség neve a Földművesek Szövetsége. S ennek megfelelően kellene kialakítani a szervezeti formát s a programot, hogy a Földművesek Szövetsége fokozottan rákapcsolhasson az Agrokomplex irányítása alatt álló üzemekre. A A GÉPÁLLOMÁSOKNÁL ajánlatos lenne meghagyni az önállóságot, járási szinten alakítsák át nemzeti vállalatokká, élén vállalati igazgatósági tanácsokkal. A vállalati igazgatósági tanácsok jogkörébe kellene tartozni az alapfontosságú dolgoknak, mint például az igazgató kinevezése és leváltása, a gépállomás tevékenységének fejlesztése stb. A vállalati igazgatósági tanácsokba a földművesek szövetsége nevezné he a tanács tagjainak 70 százalékát, a hátralevő 30 százalékot pedig a gépállomás, valamint inás vállalatok dolgozói képezhetnék. • jÁRÁS! SZINTEN át kellene építeni a lerményfelvásárló- é* ellátó vállalatokat nemzeti vállalatokká, élén szintén vállalati igazgatósági tanácsokkal. melyeknek ugyancsak hatáskörükbe tartozna az igazgatók kinevezése és leváltása, a fontos üzemfejlesztési feladatok megtárgyalása, jóváhagyása stb., s itt is a Földművesek Szövetségének küldöttel kerülnének be az igazgatósági tanácsokba 70 százalék erejéig. 0 MÉRLEGELNI KELLENE annak lehetőségét, hogy Szlovákiában nem lenne-e szükséges egy szolgáltatást nyújtó központ a közellátás és a szállítás lebonyolításéra. Mérlegelni továbbá annak lehetőségit, hogy a külkereskedelem is e központhoz kapcsolódjék. A javaslatokból látható, hogy a járási előkészítő bizottság nem csupán s szövetség szervezési kérdéseivel, hanem azon túlmenően erősen gazdasági természetű kérdésekkel is foglalkozott. Hogy miért? Mert a napi életben elsősorban éppen ez érinti a legközelebbről a mezőgazdasági üzemeket. Tán nem mondok újat azzal, ha azt állítom, hngy a losonciak elgondolása, javaslata erősen egyezik a parasztszövetség vezetőségének elképzeléseivel. A KERESKEDELMI ELVEK helyes értelmezése, az értékesítés kivitelezése természetesen elképzelhetetlen a külkereskedelemmel való kölcsönös tó agyiittműködés nélkül. A losonciak előkészítő bizottsága itt minden bizonynyal gondol arra is, hogy a parasztszövetségnek beleszólási joga legyen a behozatalba és a kivitelbe. Itt főleg arról van szó, hogy az illetékesek lemondjanak a mezőgazdasági termékek külföldi behozataláról, amikor hazai termelésből kellő mennyiségű áru áll rendelkezésre — ugyanazokból a terményfajtákból. Tudni kell, bogy a behozatal, hazai többtermelés esetében erősen veszélyeztetné a saját termelésű áru értékesítését, ami végső soron nemcsak a termelők, hanem egész népgabdaságunk kárára lehetne. Éppen ezért biztosítjuk a losonciakat, hogy javaslatuk a parasztszövetség központi bizottságának részéről nem marad figyelmen kfvül. (M. D.) AZ ALAPSZERVEZETEKÉ LESZ A DÖNTŐ SZÓ A Cseh Parasztszövetség vezetői Jaroslav Karhan képviselő, a szövetség elnöke, továbbá Pavel Cepelák a szövetség alelnöke, a közelmúltban megbeszélést tartottak a sajtó képviselőivel, hogy kölcsönösen kifejtsék nézeteiket. A jelenlevők leszögezték, hogy a Cseh Parasztszövetség elsősorban az újarcú parasztság, a szövetkezeti dolgozók érdekvédelmi szervezete. Ez a réteg ugyanis kezdettől fogva kifejezésre juttatta szocialista rendszerünkkel szembeni pozitív álláspontját. Ezért fontos ma kijelölni a fontossági sorrendben társadalmi helyét, ökonómiai tekintélyét. Szövetkezeti földműveseink eddig szervezetlenek voltak. Az is nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti tagság munkaviszonya lényegesen eltérő az iparban dolgozók munkaviszonyától. Éppen ezért vált szükségessé külön szervezet alakítása, mely az önkéntesség alapján tömöríti a szövetkezetek tagjait és más ágazatok földműves dolgozóit. A napi sajtó több alkalommal taglalta, hogy a szövetség máris 100 ezer földművest tömörít. A szervezéssel a kolfni járás jutott legmesszebbre, ahol a beszervezett földművesekből csupán 12 ezer lett egyéni tag, a többi közösen, üzemével együtt jelentkezett. Ügy látszik az egyéni tagságon alapuló jelentkezés okozza majd a legnagyobb gondot. Kezdetben az alapszervezetek alakításánál három változattal számol a Cseh Parasztszövetség, mégpedig: 1. A szövetkezetekkel, mint alapszervezetekkel, a társadalmi és a gazdasági tevékenység hordozóival, melyen belül a társadalmi tevékenységet választott szerv végezné, vagyis a vezetőség és a választott bizottságok; 2. A szövetkezetekkel, mint alapszervezettel, s azokon belül a választott szerv egyben kereskedelmi tevékenységet Is folytatna, lenne egy gazdaságirányító, továbbá egy társadalmi szervezet, melyek végeredményben közös vezetőségben találkoznának; 3. Az alapszervezetet az egyéni tagságon alapuló szövetkezeti dolgozók képeznék. Véleményem szerint, az utolsó változat a legelfogadhatóbb. A többi, hogy úgy mondjam, csak foltozat. Ha pedig az alapszervezett formát a szövetkezetekre ruháznánk, szükségessé válna a kamarás rendszer bevezetése, ami feltétlenül a szövetkezeteken belüli ellentétek előidézője lehetne. A sajtó értekezleten természetesen ebben az értelemben fejtettem ki véleményemet. Kétségtelen, hogy szövetségünk főképpen a tél folyamán épül majd ki, amikor a járási szervek teljes ütemben dolgozhatnak. Nyíltan ki kell mondanom továbbá, hogy a szövetség megalakítása végtelenül nagy eredmény, s a nem kevesebb, mint 800 ezer földműves jövőbeni szövetségi tagon múlik majd, milyen küldetést szánnal* az új szervezetnek. JAN SMETÁCEK vagyis egy kisebb üzlethálózatra lenne szükség, különben nem Jobban, hanem csak ugyanúgy végeznék az ellátást, mint a jelenlegi üzleti szer-EFSZ kilónként húsz koronás kiskereskedelmi, vagyis bolti áron adja át, amihez tizenöt korona vendéglátóipari árkülönbözetet számítanak. Ugyanennyit számítanak a harminc koronás kiskereskedelmi áron átadott karmonádlt kilónkénti árához is. Az üzemben huszonkét alkalmazott dolgozik, s a havi forgalom kétszáz— kétszázhatvanezer korona. Ez év első felében a tiszta haszon hetvennégyezer korona volt. amivel a négy alapító EFSZ rendelkezik. HODOSON Piver Anna csak nemrég árusít a hodosi EFSZ Dunaszerdahelyen működő kis péküzletében, ahol ez év szeptemberében csak kenyérből harmincötezer korona bevételt számolt el. De a délután egyórakor érkező öt mázsa friss ropogós búzakenyéren kfvül újabban szalonnát, töpörtyűt, kolbászt, disznósajtot, tokaszalonnát, hurkát és zsfrt is árusít. Hodoson szövetkezeti hentesüzlet és pékség működik szép forgalommal. Dióspatony szeszfőzdével próbálkozik vállalkozni eredményesen. vAsárúton ezer darab elsőrendű salátát nem 1 vettek át tőlük, pedig még az országos szabványban hivatalosan megálla- ■ pftott kilenc-tizenkét dkg súlyú fejnagyságot is az állami zöldségfelvá- 1 sárló vállalat átvevője önkényesen felemelte. Ugyanabban az időben pedig Ostraván nem volt a zöldséges i üzletekben elegendő saláta. ; Közeljövőben a lebontott borpince helyett újat építenek és efölött egy néhány helyiségből álló szövetkezeti élelmiszer iizletházat létesítenek vendéglővel kiegésztive. Ez egészséges konkurrenciát jelent majd, amely rákényszeríti az állami üzleteket is a közellátás javítására. Az EFSZ ezidáig évente egymillió százezer korona beruházási törlesztést fizetett és újabb építkezésekre nem volt mód. Az üzletház megépítése előtt átmenetileg; régi helyiségekben valósítják meg tervüket. Típus üzletházakat egyébként elóregyártott habbeton elemekből lehelne építeni, amilyet a privigyei i üzem gyárt. Holocsy Rudolf, a somorjai HNB elnöke szerint az élelmiszer ellátással kapcsolatban helyzetelemzést végeztek hatezer lakosú városukban és az is szóba került, hogy valamikor hathét hentesüzlet működött, ma pedig csak kettő. A lakosság panaszkodik, hogy a boltok főleg hét végén kapják meg a heti sertéshús és marhahús adagot, egyforma arányban és sorban kell érte állni. A kereskedelmi bizottság és a tanács is sokat foglalkozott a hiányosságokkal, s legjobb megoldást az EFSZ említett üzleteinek megnyitásában látja. A dunaszerdahelyi szövetkezeti üzlet jő példa ezen a téren. jó lenne néhány közeli község bevonásával végezni a vállalkozást, pl. a tejfalusi és a csenkei EFSZ-szel együttműködésben. Legjobb lenne a főtéren megépíteni a szövetkezeti Üzletházat, amelyben a hús-, zöldség- és tojáseladáson, valamint a bormérésen kívül többek között grillező gépen sült csirke eladásával is foglalkozhatnának. A Jednota jövőre szintén épít egy üzletházat másfél millió koronás beruházással, amelyben tejcsarnok is működik majd. A galántal élelmiszerellátő vállalat két év múlva ugyancsak építene a város más részén egy hasonló üzletkomplexumot. Mindháromra szükség van Somorján, hiszen pl. a négyszáz házat számláló új városnegyedben semmilyen élelmiszerüzlet nem működik. Stubna Alfonz, a somorjai HNB titkára főleg a zöldség és gyümölcsellátás fontosságát hangsúlyozta és szükség esetén a távolabbi szövetkezetekből történő áruvásárlást is helyesli az egyenletes áruellátás érdekében, hiszen náluk a lakosság 70—80 százaléka nem folytat saját termelést. Sok személyt érdeklő nagyvásárok, lóversenyek, kulturális rendezvények szerinte kereskedelmi szempontból szintén jelentősek lehetnének. DUNASZERDAHELYEN Dunaszerdahelyen a Kulacs borozóban ebédeltem. Bevallom kitűnően ízlett a „házikoszttal“ vetélkedő bableves, meg a tepertős túróscsusza. Barátságos felszolgálás, kellemes környezet, ízléses berendezés jellemzi ezt az este zenés szövetkezeti borozót. Az először idevetődö látogató kellemesen meglepődik a falakat díszítő értékes festmények láttán, amelyek I.őrtncz Gyula és Chovan festőművészek alkotásai. Marták Lászlótól, az üzem helyettes vezetőjétől tudlam meg, hogy a régtböl korszerűvé varázsolt épületet egymillió kétszázezer koronás költséggel emelték. Alul van a borozó, fent pedig a kávéház és az eszpresszó. Négy EFSZ, mégpedig a nyárasdi, a dióspatonyi. a felsőpatonyi és a hodosi közösen tartja fenn ezt a szövetkezeti üzemet. Nyárasdről főleg húst és zöldséget kapnak. Dióspatony szállítja a krumplit és a bort Hodos a salát szövetkezeti pékségben sütött kenyérről. bőrről és babról gondoskodik. Felsőpatonv leginkább bort szállít a vendéglátóipar! üzembe. A bort például literenként tizenkilenc koronás áron számolják el az ■ EFSZ-nek és a vendéglői árat. mint harmadosztályúként regisztrált üzem- i ben hat korona hozzáadásával szá- I mítják ki. Például a sertésoldalast az Oömény János, az EFSZ elnöke szerint a Dunaszerdahelyen működő Kulacs borozó és a szövetkezeti terményfelesleg bolt megnyitásának gondolata két pontbél indul ki. Részben a szerződéses terményeladás után megmaradó áru elhelyezésének gondjából, részben pedig a náluk létező munkaerő feleslegből. Az emberek nem szívesen járnak el messze családjuktól munka után, ezért a legelfogadhatóbb megoldást keresték, hogy segítségükre legyenek. Azzal, hogy feldolgozott termékeket visznek piacra, jónéhány embert tudnak otthon foglalkoztatni és nekik rendes megélhetést biztosítani. Eladáskor pl. az élösertés kilója után három korona hatvan fillér adót kell fizetniük, így túl nagy nyereségről nem lehet beszélni. A pozsonyi vágóhídon ugyan olcsóbban lehet feldolgozni a húst, viszont a különbözetet elviszi a fokozott fuvardíj, tehát össztársadalmi szempontból egyre megy, viszont az EFSZ dolgozóinak nem mindegy hol van munkalehetőségük. Nyárasdon 100 ezer koronás beruházási költséggel szövetkezeti vágóhidat rendeztek be. Minden vágásnál állatorvos van jelen, mert az egészségügyi szabálokat szigorúan be kell tartani. Kisvágóhídjukon naponta tíz mázsa sertéshúst lennének képesek feldolgozni. Szövetkezetük egyébként évente ötven-hatvan vagon mennyiségű húst termel. BRNÓBAN A nyárasdiak Brnőban nyitottak egy terményfelesleg üzletet, de az a meglátásuk, hogy egyetlenegy üzlet ellátása nem kifizetődő. Több üzlet esetén már érdemes lenne egy öt-tíz tonnás hütőkocsit naponta Brnóba járatni. Árujuk különben nagyon keresett. Hentesárun kívül gyönyörű Jonathan, Delicious, Starking, Starkingson és más nemes fajtájú almáik rendkívüli feltűnést keltettek. Ahhoz, hogy naponta egy teljes rakomány friss árut lehessen küldeni, több boltra,
