Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-19 / 42. szám
A saját keresztezésű típustól a Hubbard broilerig Azt hiszem, semmi óját nem mondok, ha népgazdasági, népegészségügyi s nem utolsó sorban üzemgazdasági szempontból fontosnak és hasznosnak tartom a baromfitenyésztést. Ismeretes az is, hogy eddig járásonként majdnem minden egyes mezőgazdasági üzemben tartottak néhány száz vagy ezer kaparóbaromfit, legtöbb helyen azonban tojástermeléssel foglalkoztak. Kisebb hányaduk tért csak át a kaparóbaromfi belterjes hizlalására, Természetesen már ennélfogva is — mivel jó ideig nem volt, s mondhatjuk, hogy még ma farm, a mai baromfitenyésztő gazdasági egység, már tojató csarnokkokkal és korszerű nevelőházakkal bővült. A fokozatos fejlődés ecsetelése szempontjából fontosnak tartom elmondani, hogy 1958- tól 1963-ig csak tojástermeléssel foglalkoztak. Ez idő alatt Bástya mellett további két farmot is „födél alá“ helyeztek. Később, az 1963-as és az 1964-es években, a gazdaságot a Földművelési Minisztérium hatáskörébe sorolták, s ez alatt az idő alatt módosították a termelést. Ezzel egyidejűleg alábbhagytak a sertéshús ter-A Hubbard jércék a zárt csarnokban sincs minden igénynek megfelelő hazai keresztezésű broiler típusú kaparóbaromfink — nem ártana, ha ezt a tényt tudomásul vennék az erre hivatottak és végre programra tűznék, azaz alkotó készségüket, szakértelmüket, kiváló hasznú broiler tfpus tenyésztésére Irányítanák. Hogy miért, ez majd az alábbiakból kiderül. Az érdekeltek többsége előtt ismeretes, hogy a Komáromi Állami Gazdaság huzamosabb ideje nagyban foglalkozik különféle típusú kaparőbaromfi tenyésztésével, vagyis már 1958-ban megkezdték a nagyüzemi tojástermelést. Kezdettől fogva több módszert kipróbáltak, s évről évre nagyobb létszámú baromfit tartottak. A bővítés azt is megkövetelte, hogy kellő épületkapacitással rendelkezzenek. Kezdetben korszerű, új csarnok építésére nem volt mód, ezért a meglevő régi épületeket alakították át a célnak megfelelően. így készült el a Bástya farm, mely azóta gazdasági egységgé fejlődött és a baromfitenyésztés fontos bázisává vált. Ott helyezték el a keltetőgépeket. Nagy Antal mérnök főállattenyésztő szerint ezek a keltető helyiségek hőszigetelési szempontból jobbak, mintha a keltetőgépeket új épületbe helyezték volna. A régi Bástya meléssel és a baromfihús termelését szélesítették. Ezzel az átállás lényegében meg is történt. A régi javított és az újonnan épített csarnokok egyszerre 120 ezer baromfinak nyújtanak férőhelyet, s 4, 7- szeres évi termelési kapacitással (ennyi az évi állományforgó) 6000 mázsa baromfihúst termelhettek. Elérték, hogy a csarnokokban elhelyezett napos kaparóbaromfi 8, illetve 9—10 hét alatt átlagban 1 kg-ra hízott. Idén például nem kevesebb mint 7400 mázsa baromfihús értékesítését tűzte ki a gazdaság, s ezen kívül eladásra kerülnek a selejtezett tyúkok is. A gyors tempó megkövetelte, hogy a lehető legjobb fajta szülőpárok tekintetében, keltetőtojásokban és a hizlaldák számára állandó teljes létszámú broiler anyaggal önellátó legyen az állami gazdaság, s a járás környező szövetkezeteit is ellássa. Pillanatnyilag 16 000-re tehető a tojók száma, melyből 13 000 broiler fajta, a többi 3000 hempsir törzsanyag, melyet kezdettől fogva tartanak. Egyes szövetkezetek és a kistermelők ennek utódait a tollszínezet és a kettős hasznosítás miatt kedvelik. Jelenleg a gazdaság évente 1 millió 200 ezer csibét keltet, melyből körülbelül 500 000 darabot szerződésre a környező gazdaságoknak ad el. Nagy Antal mérnök és munkatársai nagy gondot fordíta- fogás vele szemben, hogy a nak a saját törszanyag tenyész- szülőpárok, illetve a tojók totésére. A törzskakasokból éven- jáshasznossága és a keltetőbe te 700—1000 darabot adnak el berakott tojások kelési százaa haszonbaromfit tartó kisebb léka csapnivaló. Rögtön fölmegazdaságok állományának föl- rült a rentábilltáson esett csőrjavítására. ba kiküszöbölésének szükséges-A kezdő években, amikor sége, mert míg előbb főképpen még tojástermeléssel foglalkoz- csak a termelés mennyisége és tak, a fehér leghorn s a leg- minősége volt a fontos, most horn-hempsir keresztézettjét már az is lényegbevágó lett, tartották. De amikor áttértek a mibe kerül, tulajdonképpen a hizlalásra, bizony sok kezdeti termelés, hiszen a gazdaság nehézséggel kellett megküzde- vezetői nemcsak az állami gazniük. Az első számú nagy ne- daságért, hanem a dolgozók hézség már ott jelentkezett, életszínvonalának arányos emehogy nem volt megfelelő brol- léséért is felelősek lettek. Nem ler típusú baromfi. A „magad maradt más választás, le keluram, ha szolgád nincs“ elv lett mondani a Chrustenicei alapján rákényszerültek egy sa- 136-os hibrid vásárlásáról. Vaját keresztezésű broiler kite- lami jobbat, hasznosabbat kelnyésztésére. Három esztendő lett beszerezni, aprólékos munkája árán három Igenám, de honnan? Belgiumalapanyag fajtából (hempsir, ban próbált szerencsét Nagy plimut, cornish) tenyésztették Antal mérnök, hiszen nemcsak ki a saját brojlert, mely 3,2 kg magukról, hanem ennek kaptakarmánykeveréktől 10 héten csán a velük szorosan együttbelül 1,10—1,20 kg-ra hízott, működő szövetkezetek termelé- Más híján 1966-ig ezzel a faj- sének hatékonyságáról is létával dolgoztak. nyegében nekik kellett gondos-De amikor tudomást szerez- kodniuk, hiszen az utóbbi nétek róla, hogy a Chrustenicei hány esztendő alatt 100 ézer- Állami Baromfinemesítő Intézet ről 500 ezerre növekedett a )ávégre megemberelte magát és rási mezőgazdasági üzemek kinemesítette az övékénél ma- igénye napos csibékből, gasabb hasznosságú — bár még így idén január elején 8z nem minden tekintetben kifo- egyik belgiumi vállalattal szergástaian — broiler típust, rög- ződést kötöttek a Hubbard tön szerződést kötöttek vele (amerikai eredetű) broiler hibszülőpároknak szánt csibék rid szülőpároktól származó naszállítására. Chrustenicéről a poscsibék szállítására. A bel- 136-os kombináció egyedeit vá- giumi Hubbard vállalat évente súrolták. _ két alkalommal 10 ezer, napos Ennek hízékonysága jobbnak, szekszált törzskönyvezett egyeerőteljesebbnek bizonyult, mint dektől származó csibét küld, a hazai anyagé, 9 héten belül melyből 1500 a kakas. Mond- 2,9 kg takarmánykeverékkel el- hatni, nagyon borsos áron. Neérték az 1,3 kg-os hízékonysá- hezíti a vásárlást, hogy a csigot. Az állatoknak az első 3—4 békért kemény valutával kell hétben a BR—I-es indítótápot, fizetni, ami semmi esetre sem majd a 4—9 hétig a BR—Il-es válik a hazai baromfinemesítők hízlalótápot adták. Amint a dicséretére. Az állami gazdafentiek is bizonyítják, a Chrus- ság a rentábilitás emelése értenicei 136-os broiler hibrid dekében vállalja a rizikót, arra jól értékesítette az eleséget. törekszik, hogy kellő mennyi- Igy folyt az élet az 1967-es ségű és minőségű különleges esztendőig. Egyre több szó mezőgazdasági termék kiviteléesett ettől az időtől az egyes vei beszerezze a csibék vásárgazdaságok önállóságáról és lásához szükséges valutát, többféle tekintetben az önellá- Megnyugtató, hogy a fehér tottságról is. A főállattenyész- színű Hubbard broiler szállítói tő, az igazgató és a többiek garanciát vállalnak a lehető mérlegelték a helyzetet. Adva legmagasabb hasznosság elérévan egy aránylag jó hízékoiiy- sére. Náluk, ahol a broiler hizságú broiler típus, de az a ki- lalásához állítólag kifogástalan Hubbard kakasok a füves kifutóban minőségű takarmánnyal rendelkeznek, nyolc héten belül elérik az 1,5—1,6 kg-os átlagsúlyt, 2,20—2,30 kg abrakkeverékkel. Kiindulva az idehaza gyártott, köztudottan kisebb hasznosságot nyújtó, gyengébb minőségű keverékből, Nagy elvtárs azzal számolt, hogy mégis 8—9 héten belül 2,5—2,6 kgnyi eleségből elérhetik az 1,4 kg-os átlagsúlyt, s így a rentábilitás nem szenved majd csorbát. Az első Hubbard szállítmány júniusban érkezett. Tán mondani sem kell, hogy kellő illendőséggel fogadták az új fajtát. Láttam az állományt. Szinte meglepő a kiegyenlítettsége, szemet gyönyörködtető a kondíciója. A Hubbard tartás érdekessége, hogy amíg a jércéket zárt csarnokokban, addig a kakasokat nyitott kifutókban helyezték el. Észrevételem szerint a Hubbard kissé kényes típus. Itt legalább a vérmérsékletre gondolok. Sokszorta vadabb típus, mint a mi kaparóbaromfink. A farm látogatása alkalmával az állategészségügyi dolgozók és Nagy elvtárs arról tárgyaltak, hogy halaszthatatlan az állatok egyedenkénti átvizsgálása és lekezelése. Úgy döntöttek, hogy a műveletet éjjel — amikor a baromfi nem lát — kell elvégezni, de még így is eléggé körülményes lesz. Kár megzavarni az állatokat, de szükséges. Később, ha kialakítják a specializált farmokat, másképpen lesz, de most ilyen a helyzet. Kérdeztem, hogy jövőre mi lesz az ára egy Hubbard broiler naposcsibének. Az előzetes számítások alapján 4,5 koronára becsülik darabját. Egyelőre csak a mezőgazdasági nagyüzemeknek adhatnak el, de később talán az egyéni tenyésztők is vásárolhatják. A Komáromi Állami Gazdaság az egyik oldalon szoros kapcsolatot tart az Ivánkái Baromfitenyésztési Kutatóintézettel, más oldalon a járás baromfitenyésztő gazdaságaival. Rajta keresztül kapják többször Ivánkáról, másszor az állami gazdaságtól a napos csibéket, s Ivánka a Komáromi Állami Gazdaságtól, amikor így adódik a helyzet. Az együttműködés tehát sokoldalú. Utóbb a komáromi járásban 7—8 gazdaság állt át baromfi hizlalásra. Ezek természetesen szoros kapcsolatot tartanak az állami gazdasággal. Mondhatnánk úgy is, tőle függ termelékenységük, s végső fokon pénzügyi helyzetük alakulása. Ez pedig felelősség. S ebben a legemberibb az, hogy a Komáromi Állami Gazdaság tudatában van felelősségének. Tervezik, hogy teljesen lemondanak a sertéshízlalásról a broiler baromfi javára. Idén az első félesztendőben újabb négy régebbi épületet javítottak meg hfzóbaromfi számára. De van a broiler-tartásnak más, népgazdasági szempontból lényegbe vágóbb oldala is. Az állami gazdaság ugyanis a hízómarháknál bevezette a baromfiürülékkel történő hizlalást. Lehet, hogy a jövőben a termelés hatékonysága szempontjából éppen az utóbbinak lesz nagyob jelentősége, mint a broiler hizlalásnak. Rátértek továbbá a pulyka nagyüzemi tartására is, mert a világpiacon nagyon keresett a fehér pulyka húsa. Tervezik, hogy a jelenlegi alapanyagot keresztezik a széles mellűvel, hogy jó kondíciót kapjanak. Jelenleg 750 tojót és kellő menynyiségű bakot tartanak, de a jövőben 1350-re tervezik az alapállományt. Ezt az esztendőt tapasztalat-szerzésre használják. A hibridizálás célja, hogy kellő pulyka broiler típust állítsanak elő, mely 4—4,5 kg-ra hízik rekord időn belül. Nyugat-Németországból vásárolnak egy speciális keltetőbattériát, mely évente 18 000 pulyka keltetésére alkalmas. Persze panaszt is hallottam az állami gazdaságban. Panaszkodtak a takarmánykeverékek gyenge minőségére és a hiányos ellátottságra. Az utolsó három esztendőt arra használta fel a gazdaság, hogy kellő feltételeket teremtsen a szükséges abraktakarmány saját termelésből történő beszerzésére. Önellátók lettek. Kifogásolják, hogy a takarmánykeverő nem vállal garanciát gyártmányaiért. A termelési gyakorlat szakemberei állítják, hogy legalább 10 százalékkal emelhetnék a broilerek hízékonyságát, ha jobb minőségű takarmányt szállítana a keverő. Felháborító, hogy a mezőgazdasági termelőüzem a megfelelő osztályban garantált minőségű gabonát ad át a keverékek készítésére, ugyanakkor nem garantált minőségű tápot kap cserébe. Tény, hogy a Komáromi Állami Gazdaság szakemberei meg tudják ítélni a minőséget, s ahhoz is értenének, hogyan kell jő minőségű keveréket készíteni. Sajnos hozzávaló összetevőket nem kapnak. De előbbutóbb meg kell történnie, hogy egy ilyen nagy broiler „gyárnak", mint a Komáromi Állami Gazdaság, saját takarmánykeverő üzeme legyen és szakemberei irányításával készítsék a legnagyobb hasznosságot nyújtó broiler-tápot. Gondolom, az Állami Gazdaságok Szövetsége támogatja majd a Komáromi Állami Gazdaságot. A pénzügyi helyzet alakulásáról történt kérdések alkalmával azt is megtudtam, hogy a gazdaság erre az esztendőre baromfiból 12 millió 695 ezer korona nyersjövedelmet tervezett. A jelek szerint ezt az öszszeget dlérik, s kilátás van 1,5 milliós tiszta haszonra. Érdemes még megemlíteni; a színvonal mellett szól az is, hogy tavaly a baromfifarm dolgozói jó munkájukért 276 ezer korona haszonrészesedést kaptak. HOKSZA ISTVÁN A tyúkok talpán kifejlődött talpfekély Előzzük meg a talpfekélyt A baroinfiólak kedvező mikroklímája kialakításában igen fontos a célnak megfelelő alomanyag kiválasztása és kezelése. Az alomanyag a baromfiak számára a legkedvezőbb legyen. A takarmány és az ivóvíz után az alonianyag a legfontosabb. Nedvszívó képessége, ammóniatermelése, illetve megkötése nagymértékben javíthatja vagy ronthatja az ól levegőjét. Az alomanyagtól megköveteljük, hogy: 1. jó nedvszívó képességű, 2. jó hőszigetelő, 3. jó gáz-megkötő képességű (szagtalan), 4. jól forgatható és kezelhető legyen, 5. kellemes közérzetet teremtsen a baromfinak. Az alomanyagok közül a faforgács és a kukoricacsutka terjedt el. Az utóbbit egészben és csutkadarabonként (1—2 cm nagyságú) használják. Ez is légszáraz és penészmentes legyen. A porszerű csutkadara elveszti kedvező higiénikus hatását. A tojóházban 15—25 cm vastagon szükséges almozni a csutkadarával, így szakszerű ke zelés esetében állományváltás kor válik szükségessé az alomcsere. A helyesen készített, darált csutkaalmon a tojótyúkok jól érzik magukat, közben kapargálva forgatják az almot. Az alom forgatása azonban nem hagyható el. Sajnos a tojóházak nagyrészében az alom kezelését és forgatását elhanyagolják. A szellőzés hiányában a tojóházak levegője gyakran 100 %-ban megtelik párával. Az alom nedvességtartalma a tojóház relatív nedvességtartalmával egyensúlyban van. Ha a tojóház relatív páratartalma magas, akkor az alom vizet köt meg, lia pedig alacsony, vizet ad le. A felesleges párát szellőző berendezéssel kell eltávolítani. Pontosan ki kell számolni eh hez, hogy mennyi idő alatt milyen levegőcsere szükséges. A ventillátor (ventillátorok) helytelen működtetése folytán i növekedhet a relatív páratartalom, ennek következtében al alom elnedvesedik, összetömörül, az egészséges baktérium élettevékenység megszűnik és a kokcidiumok, paraziták táptalajává válik. Más esetben az alom érdessé, szárazzá válik. Az ilyen alntoa a tojótyúkok nem szívesen mozognak, mert az éles csutka sérti talpukat. A helytelenül kezelt alomnak talpfekély lesz vagy lehet a következménye. Kezdetben a sánta láb talppárnája megduzzad, meleg, fájdalmas, majd néhány nap múlva felreped. A megnyílt, felrepedt sebeken különféle baktériumok szaporodhatnak el, i a szervezet ellenállóképességétől függően változó súlyosságé gyulladásos folyamatok indulhatnak meg. A fertőzéstől diónyivá nagyobbodik a talp, és úgynevezett talpdaganat, talpfekély keletkezik. Ennek súlyos következményei alakulhatnak ki. A tipikus talpfekély esetek nem okoznak nagy gondot, a nehézség akkor kezdődik, amikor a gennyes gyulladás orvoslás és kezelés híján az Ízületekre is átterjed. Az orvoslást, kezelést már kezdetben, amikor először észrevesszük a talpon az elváltozást, meg kell kezdeni. A talpfekélyes kakas és tyúk nem szívesen mozog, párosodik, nem kapargál, az etetővályúhoz is csak szükségképpen megy. Az orvoslás és kezelés híján a tojótyúkok — azáltal, hogy nem szívesen mozognak — • fájdalomérzettől, az étvágytalanságtól is lesoványodhatnak. Véleményem szerint a további fertőződés megakadályozásé érdekében a higiéniás viszonyok sürgős javításán kívül, é gyógykezelés megkezdésével együtt, ajánlatos sürgősen alomcserét alkalmazni. A hibát nehéz helyrehozni, célszerűbb, ha az alom gondozásával elűzzük meg. Borsi János 4 5
