Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-19 / 42. szám

A saját keresztezésű típustól a Hubbard broilerig Azt hiszem, semmi óját nem mondok, ha népgazdasági, nép­egészségügyi s nem utolsó sor­ban üzemgazdasági szempont­ból fontosnak és hasznosnak tartom a baromfitenyésztést. Is­meretes az is, hogy eddig já­rásonként majdnem minden egyes mezőgazdasági üzemben tartottak néhány száz vagy ezer kaparóbaromfit, legtöbb helyen azonban tojástermelés­sel foglalkoztak. Kisebb hánya­duk tért csak át a kaparóba­romfi belterjes hizlalására, Természetesen már ennélfogva is — mivel jó ideig nem volt, s mondhatjuk, hogy még ma farm, a mai baromfitenyésztő gazdasági egység, már tojató csarnokkokkal és korszerű ne­­velőházakkal bővült. A fokozatos fejlődés ecsete­lése szempontjából fontosnak tartom elmondani, hogy 1958- tól 1963-ig csak tojástermelés­sel foglalkoztak. Ez idő alatt Bástya mellett további két far­mot is „födél alá“ helyeztek. Később, az 1963-as és az 1964-es években, a gazdaságot a Földművelési Minisztérium hatáskörébe sorolták, s ez alatt az idő alatt módosították a termelést. Ezzel egyidejűleg alábbhagytak a sertéshús ter-A Hubbard jércék a zárt csarnokban sincs minden igénynek megfe­lelő hazai keresztezésű broiler típusú kaparóbaromfink — nem ártana, ha ezt a tényt tudomá­sul vennék az erre hivatottak és végre programra tűznék, azaz alkotó készségüket, szak­értelmüket, kiváló hasznú broi­ler tfpus tenyésztésére Irányí­tanák. Hogy miért, ez majd az alábbiakból kiderül. Az érdekeltek többsége előtt ismeretes, hogy a Komáromi Állami Gazdaság huzamosabb ideje nagyban foglalkozik kü­lönféle típusú kaparőbaromfi tenyésztésével, vagyis már 1958-ban megkezdték a nagy­üzemi tojástermelést. Kezdet­től fogva több módszert kipró­báltak, s évről évre nagyobb létszámú baromfit tartottak. A bővítés azt is megkövetel­te, hogy kellő épületkapacitás­sal rendelkezzenek. Kezdetben korszerű, új csarnok építésére nem volt mód, ezért a meglevő régi épületeket alakították át a célnak megfelelően. így ké­szült el a Bástya farm, mely azóta gazdasági egységgé fejlő­dött és a baromfitenyésztés fontos bázisává vált. Ott he­lyezték el a keltetőgépeket. Nagy Antal mérnök főállatte­nyésztő szerint ezek a keltető helyiségek hőszigetelési szem­pontból jobbak, mintha a kel­tetőgépeket új épületbe he­lyezték volna. A régi Bástya meléssel és a baromfihús ter­melését szélesítették. Ezzel az átállás lényegében meg is tör­tént. A régi javított és az újonnan épített csarnokok egy­szerre 120 ezer baromfinak nyújtanak férőhelyet, s 4, 7- szeres évi termelési kapacitás­sal (ennyi az évi állományfor­gó) 6000 mázsa baromfihúst termelhettek. Elérték, hogy a csarnokok­ban elhelyezett napos kaparó­baromfi 8, illetve 9—10 hét alatt átlagban 1 kg-ra hízott. Idén például nem kevesebb mint 7400 mázsa baromfihús értékesítését tűzte ki a gazda­ság, s ezen kívül eladásra ke­rülnek a selejtezett tyúkok is. A gyors tempó megkövetelte, hogy a lehető legjobb fajta szülőpárok tekintetében, kelte­tőtojásokban és a hizlaldák számára állandó teljes létszá­mú broiler anyaggal önellátó legyen az állami gazdaság, s a járás környező szövetkezeteit is ellássa. Pillanatnyilag 16 000-re tehe­tő a tojók száma, melyből 13 000 broiler fajta, a többi 3000 hempsir törzsanyag, me­lyet kezdettől fogva tartanak. Egyes szövetkezetek és a kis­termelők ennek utódait a toll­színezet és a kettős hasznosí­tás miatt kedvelik. Jelenleg a gazdaság évente 1 millió 200 ezer csibét keltet, melyből körülbelül 500 000 da­rabot szerződésre a környező gazdaságoknak ad el. Nagy Antal mérnök és mun­katársai nagy gondot fordíta- fogás vele szemben, hogy a nak a saját törszanyag tenyész- szülőpárok, illetve a tojók to­­tésére. A törzskakasokból éven- jáshasznossága és a keltetőbe te 700—1000 darabot adnak el berakott tojások kelési száza­­a haszonbaromfit tartó kisebb léka csapnivaló. Rögtön fölme­­gazdaságok állományának föl- rült a rentábilltáson esett csőr­­javítására. ba kiküszöbölésének szükséges-A kezdő években, amikor sége, mert míg előbb főképpen még tojástermeléssel foglalkoz- csak a termelés mennyisége és tak, a fehér leghorn s a leg- minősége volt a fontos, most horn-hempsir keresztézettjét már az is lényegbevágó lett, tartották. De amikor áttértek a mibe kerül, tulajdonképpen a hizlalásra, bizony sok kezdeti termelés, hiszen a gazdaság nehézséggel kellett megküzde- vezetői nemcsak az állami gaz­­niük. Az első számú nagy ne- daságért, hanem a dolgozók hézség már ott jelentkezett, életszínvonalának arányos eme­­hogy nem volt megfelelő brol- léséért is felelősek lettek. Nem ler típusú baromfi. A „magad maradt más választás, le kel­uram, ha szolgád nincs“ elv lett mondani a Chrustenicei alapján rákényszerültek egy sa- 136-os hibrid vásárlásáról. Va­ját keresztezésű broiler kite- lami jobbat, hasznosabbat kel­­nyésztésére. Három esztendő lett beszerezni, aprólékos munkája árán három Igenám, de honnan? Belgium­­alapanyag fajtából (hempsir, ban próbált szerencsét Nagy plimut, cornish) tenyésztették Antal mérnök, hiszen nemcsak ki a saját brojlert, mely 3,2 kg magukról, hanem ennek kap­­takarmánykeveréktől 10 héten csán a velük szorosan együtt­­belül 1,10—1,20 kg-ra hízott, működő szövetkezetek termelé- Más híján 1966-ig ezzel a faj- sének hatékonyságáról is lé­­tával dolgoztak. nyegében nekik kellett gondos-De amikor tudomást szerez- kodniuk, hiszen az utóbbi né­­tek róla, hogy a Chrustenicei hány esztendő alatt 100 ézer- Állami Baromfinemesítő Intézet ről 500 ezerre növekedett a )á­­végre megemberelte magát és rási mezőgazdasági üzemek kinemesítette az övékénél ma- igénye napos csibékből, gasabb hasznosságú — bár még így idén január elején 8z nem minden tekintetben kifo- egyik belgiumi vállalattal szer­­gástaian — broiler típust, rög- ződést kötöttek a Hubbard tön szerződést kötöttek vele (amerikai eredetű) broiler hib­­szülőpároknak szánt csibék rid szülőpároktól származó na­­szállítására. Chrustenicéről a poscsibék szállítására. A bel- 136-os kombináció egyedeit vá- giumi Hubbard vállalat évente súrolták. _ két alkalommal 10 ezer, napos Ennek hízékonysága jobbnak, szekszált törzskönyvezett egye­­erőteljesebbnek bizonyult, mint dektől származó csibét küld, a hazai anyagé, 9 héten belül melyből 1500 a kakas. Mond- 2,9 kg takarmánykeverékkel el- hatni, nagyon borsos áron. Ne­érték az 1,3 kg-os hízékonysá- hezíti a vásárlást, hogy a csi­­got. Az állatoknak az első 3—4 békért kemény valutával kell hétben a BR—I-es indítótápot, fizetni, ami semmi esetre sem majd a 4—9 hétig a BR—Il-es válik a hazai baromfinemesítők hízlalótápot adták. Amint a dicséretére. Az állami gazda­fentiek is bizonyítják, a Chrus- ság a rentábilitás emelése ér­­tenicei 136-os broiler hibrid dekében vállalja a rizikót, arra jól értékesítette az eleséget. törekszik, hogy kellő mennyi- Igy folyt az élet az 1967-es ségű és minőségű különleges esztendőig. Egyre több szó mezőgazdasági termék kivitelé­­esett ettől az időtől az egyes vei beszerezze a csibék vásár­gazdaságok önállóságáról és lásához szükséges valutát, többféle tekintetben az önellá- Megnyugtató, hogy a fehér tottságról is. A főállattenyész- színű Hubbard broiler szállítói tő, az igazgató és a többiek garanciát vállalnak a lehető mérlegelték a helyzetet. Adva legmagasabb hasznosság eléré­­van egy aránylag jó hízékoiiy- sére. Náluk, ahol a broiler hiz­­ságú broiler típus, de az a ki- lalásához állítólag kifogástalan Hubbard kakasok a füves kifutóban minőségű takarmánnyal rendel­keznek, nyolc héten belül el­érik az 1,5—1,6 kg-os átlag­súlyt, 2,20—2,30 kg abrakkeve­rékkel. Kiindulva az idehaza gyár­tott, köztudottan kisebb hasz­nosságot nyújtó, gyengébb mi­nőségű keverékből, Nagy elv­társ azzal számolt, hogy mégis 8—9 héten belül 2,5—2,6 kg­­nyi eleségből elérhetik az 1,4 kg-os átlagsúlyt, s így a rentá­bilitás nem szenved majd csor­bát. Az első Hubbard szállítmány júniusban érkezett. Tán mon­dani sem kell, hogy kellő illen­dőséggel fogadták az új fajtát. Láttam az állományt. Szinte meglepő a kiegyenlítettsége, szemet gyönyörködtető a kon­díciója. A Hubbard tartás érdekessé­ge, hogy amíg a jércéket zárt csarnokokban, addig a kaka­sokat nyitott kifutókban he­lyezték el. Észrevételem szerint a Hub­bard kissé kényes típus. Itt legalább a vérmérsékletre gon­dolok. Sokszorta vadabb típus, mint a mi kaparóbaromfink. A farm látogatása alkalmával az állategészségügyi dolgozók és Nagy elvtárs arról tárgyaltak, hogy halaszthatatlan az állatok egyedenkénti átvizsgálása és lekezelése. Úgy döntöttek, hogy a műveletet éjjel — amikor a ba­romfi nem lát — kell elvégezni, de még így is eléggé körülmé­nyes lesz. Kár megzavarni az állatokat, de szükséges. Később, ha kialakítják a specializált farmokat, másképpen lesz, de most ilyen a helyzet. Kérdeztem, hogy jövőre mi lesz az ára egy Hubbard broi­ler naposcsibének. Az előzetes számítások alapján 4,5 koroná­ra becsülik darabját. Egyelőre csak a mezőgazdasági nagy­üzemeknek adhatnak el, de ké­sőbb talán az egyéni tenyésztők is vásárolhatják. A Komáromi Állami Gazda­ság az egyik oldalon szoros kapcsolatot tart az Ivánkái Ba­romfitenyésztési Kutatóintézet­tel, más oldalon a járás barom­fitenyésztő gazdaságaival. Rajta keresztül kapják többször Iván­káról, másszor az állami gaz­daságtól a napos csibéket, s Ivánka a Komáromi Állami Gazdaságtól, amikor így adódik a helyzet. Az együttműködés tehát sokoldalú. Utóbb a ko­máromi járásban 7—8 gazdaság állt át baromfi hizlalásra. Ezek természetesen szoros kapcsola­tot tartanak az állami gazda­sággal. Mondhatnánk úgy is, tőle függ termelékenységük, s végső fokon pénzügyi helyze­tük alakulása. Ez pedig felelős­ség. S ebben a legemberibb az, hogy a Komáromi Állami Gaz­daság tudatában van felelőssé­gének. Tervezik, hogy teljesen le­mondanak a sertéshízlalásról a broiler baromfi javára. Idén az első félesztendőben újabb négy régebbi épületet javítottak meg hfzóbaromfi számára. De van a broiler-tartásnak más, népgaz­dasági szempontból lényegbe vágóbb oldala is. Az állami gazdaság ugyanis a hízómar­háknál bevezette a baromfi­ürülékkel történő hizlalást. Le­het, hogy a jövőben a termelés hatékonysága szempontjából éppen az utóbbinak lesz na­­gyob jelentősége, mint a broi­ler hizlalásnak. Rátértek továbbá a pulyka nagyüzemi tartására is, mert a világpiacon nagyon keresett a fehér pulyka húsa. Tervezik, hogy a jelenlegi alapanyagot keresztezik a széles mellűvel, hogy jó kondíciót kapjanak. Je­lenleg 750 tojót és kellő meny­­nyiségű bakot tartanak, de a jövőben 1350-re tervezik az alapállományt. Ezt az esztendőt tapasztalat-szerzésre használ­ják. A hibridizálás célja, hogy kellő pulyka broiler típust ál­lítsanak elő, mely 4—4,5 kg-ra hízik rekord időn belül. Nyu­­gat-Németországból vásárolnak egy speciális keltetőbattériát, mely évente 18 000 pulyka kel­tetésére alkalmas. Persze panaszt is hallottam az állami gazdaságban. Panasz­kodtak a takarmánykeverékek gyenge minőségére és a hiá­nyos ellátottságra. Az utolsó három esztendőt arra használta fel a gazdaság, hogy kellő fel­tételeket teremtsen a szükséges abraktakarmány saját terme­lésből történő beszerzésére. Ön­ellátók lettek. Kifogásolják, hogy a takarmánykeverő nem vállal garanciát gyártmányai­ért. A termelési gyakorlat szak­emberei állítják, hogy legalább 10 százalékkal emelhetnék a broilerek hízékonyságát, ha jobb minőségű takarmányt szál­lítana a keverő. Felháborító, hogy a mezőgazdasági termelő­üzem a megfelelő osztályban garantált minőségű gabonát ad át a keverékek készítésére, ugyanakkor nem garantált mi­nőségű tápot kap cserébe. Tény, hogy a Komáromi Álla­mi Gazdaság szakemberei meg tudják ítélni a minőséget, s ah­hoz is értenének, hogyan kell jő minőségű keveréket készíte­ni. Sajnos hozzávaló összetevő­ket nem kapnak. De előbb­­utóbb meg kell történnie, hogy egy ilyen nagy broiler „gyár­nak", mint a Komáromi Állami Gazdaság, saját takarmányke­verő üzeme legyen és szakem­berei irányításával készítsék a legnagyobb hasznosságot nyúj­tó broiler-tápot. Gondolom, az Állami Gazdaságok Szövetsége támogatja majd a Komáromi Állami Gazdaságot. A pénzügyi helyzet alakulá­sáról történt kérdések alkal­mával azt is megtudtam, hogy a gazdaság erre az esztendőre baromfiból 12 millió 695 ezer korona nyersjövedelmet terve­zett. A jelek szerint ezt az ösz­­szeget dlérik, s kilátás van 1,5 milliós tiszta haszonra. Érdemes még megemlíteni; a színvonal mellett szól az is, hogy tavaly a baromfifarm dolgozói jó munkájukért 276 ezer korona haszonrészesedést kaptak. HOKSZA ISTVÁN A tyúkok talpán kifejlődött talpfekély Előzzük meg a talpfekélyt A baroinfiólak kedvező mikro­klímája kialakításában igen fontos a célnak megfelelő alomanyag kiválasztása és ke­zelése. Az alomanyag a baromfiak számára a legkedvezőbb legyen. A takarmány és az ivóvíz után az alonianyag a legfontosabb. Nedvszívó képessége, ammó­­niatermelése, illetve megkötése nagymértékben javíthatja vagy ronthatja az ól levegőjét. Az alomanyagtól megkövetel­jük, hogy: 1. jó nedvszívó ké­pességű, 2. jó hőszigetelő, 3. jó gáz-megkötő képességű (szagtalan), 4. jól forgatható és kezelhető legyen, 5. kelle­mes közérzetet teremtsen a ba­romfinak. Az alomanyagok közül a fa­forgács és a kukoricacsutka terjedt el. Az utóbbit egészben és csutkadarabonként (1—2 cm nagyságú) használják. Ez is légszáraz és penészmentes le­gyen. A porszerű csutkadara elveszti kedvező higiénikus ha­tását. A tojóházban 15—25 cm vas­tagon szükséges almozni a csut­kadarával, így szakszerű ke zelés esetében állományváltás kor válik szükségessé az alom­csere. A helyesen készített, da­rált csutkaalmon a tojótyúkok jól érzik magukat, közben ka­­pargálva forgatják az almot. Az alom forgatása azonban nem hagyható el. Sajnos a tojóházak nagyrészében az alom kezelé­sét és forgatását elhanyagolják. A szellőzés hiányában a to­jóházak levegője gyakran 100 %-ban megtelik párával. Az alom nedvességtartalma a tojó­­ház relatív nedvességtartalmá­val egyensúlyban van. Ha a tojóház relatív páratartalma magas, akkor az alom vizet köt meg, lia pedig alacsony, vizet ad le. A felesleges párát szellőző berendezéssel kell eltávolítani. Pontosan ki kell számolni eh hez, hogy mennyi idő alatt mi­lyen levegőcsere szükséges. A ventillátor (ventillátorok) helytelen működtetése folytán i növekedhet a relatív páratar­talom, ennek következtében al alom elnedvesedik, összetömö­rül, az egészséges baktérium élettevékenység megszűnik és a kokcidiumok, paraziták táptala­jává válik. Más esetben az alom érdessé, szárazzá válik. Az ilyen alntoa a tojótyúkok nem szívesen mo­zognak, mert az éles csutka sérti talpukat. A helytelenül kezelt alomnak talpfekély lesz vagy lehet a következménye. Kezdetben a sánta láb talp­párnája megduzzad, meleg, fáj­dalmas, majd néhány nap múl­va felreped. A megnyílt, fel­repedt sebeken különféle bak­tériumok szaporodhatnak el, i a szervezet ellenállóképességé­től függően változó súlyosságé gyulladásos folyamatok indul­hatnak meg. A fertőzéstől dió­­nyivá nagyobbodik a talp, és úgynevezett talpdaganat, talp­fekély keletkezik. Ennek súlyos következményei alakulhatnak ki. A tipikus talp­fekély esetek nem okoznak nagy gondot, a nehézség akkor kezdődik, amikor a gennyes gyulladás orvoslás és kezelés híján az Ízületekre is átter­jed. Az orvoslást, kezelést már kezdetben, amikor először ész­revesszük a talpon az elválto­zást, meg kell kezdeni. A talp­­fekélyes kakas és tyúk nem szívesen mozog, párosodik, nem kapargál, az etetővályúhoz is csak szükségképpen megy. Az orvoslás és kezelés híján a tojótyúkok — azáltal, hogy nem szívesen mozognak — • fájdalomérzettől, az étvágyta­lanságtól is lesoványodhatnak. Véleményem szerint a továb­bi fertőződés megakadályozásé érdekében a higiéniás viszo­nyok sürgős javításán kívül, é gyógykezelés megkezdésével együtt, ajánlatos sürgősen alom­cserét alkalmazni. A hibát ne­héz helyrehozni, célszerűbb, ha az alom gondozásával elűzzük meg. Borsi János 4 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom