Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-17 / 33. szám
Előtérben a méhbetegségek Ha figyelemmel kísérjük a világszaikirodalmat, megállapíthatjuk, hogy az érdeklődések előterében a méhbetegségek állanak. Ezen nem is csodálkozhatunk, egyrészt mert utóbbi időben a méhbetegségek mindinkább terjednek, másrészt a beteg családok termelése csökken s ezzel egyidőben a növények beporzása is elmarad. Bennünket pillanatnyilag a vérbetegség általában mutatkozó jelel, a betegség következményei érdekelnek és nyugtalanítanak. Igen gyakran még felületes megfigyelés mellett is a kijárónyílásokon fekete és szembeötlően kisebb testolkatású, lassan mozgó méheket találhatunk. Ezek a betegségek szembetűnő jelei. Itt a méh légzőszervein át a méh vérébe jutott mikroorganizmusok (leginkább az ün. szeptikémiát előidéző bacilus Pseudomonas aptsepticus) káros hatásának a következményeivel ismerkedünk meg. Eme bacilusok hihetetlen gyorsasággal szaporodnak a méh vérében s így a méh életét tetemesen megrövidítik. A betegségben szenvedő méhek nem vehetnek teljes mértékben részt a családokban végzendő szükséges munkában, s ebben megnyilvánul a betegség által okozott kár. Ha a betegség előrehaladottabb stádiumban van, a beteg méhek annyira legyengülhetnek, hogy lepotyognak a lépről, amit a méhész a kaptárból kihúzott. Említést érdemel, hogy a vérbetegségben szenvedő méhek bizonyos hányada nem feketedik meg. A betegség mind a fejlett, mind a sejtekben fejlődő álcákat is megtámadja. A megbetegedett álca nem pusztul el minden esetben. Előfordulhat, hogy betegen is (Folytatás a 7. old.) repülés és első tavaszi vizsgálat értékelése. 3. Szűkítés, bővítés, kiegyenlítés, egyesítés és a családok osztályozása. 4. Fejlődés biztosítása, takarás, meleg, nedvesség és a kaptár mikroklímája. 5. Lépvédelem, lépfrissítés, építtetés, herelépek. 6. A fiúsítás mindenkori terjedelme és az élelemmel való I arányossága. T. Termelési időbeosztás szabályok — mézkamranyitás. 8 kifejlődik, bábbá válik, a méhek a sejtet befedik s a beteg fiasításból beteg fiatal méh kel ki. A méhek rendszerint felismerik a beteg fiasítást. Ezeket eltávolítják a sejtből. Az üres sejtbe annak kitisztítása után az anya újra petét rak. így előfordulhat, hogy a fedett Hasítás mellett lévő sejtben csak pete vagy álca van. A vérbetegségben szenvedő méhcsaládok fiasítása tehát szabálytalan és hézagos. Méhészektől tudom, hogy az említett betegségben pusztult el a család, benne számtalan a fekete méh, a röplyukak előtt a földön, noha ezeket minden nap eltakarítják. A röpdeszkán kihúzott s elpusztult álcák is vannak. Több helyről arról is érkezett jelentés, hogy a beteg család annyira legyengült, kénezéssel lefojtották a családot. Miért terjed mostanában ennyire ez a betegség? Jordan mérnök (e kérdésben is levelezünk) azt állítja, hogy oly korszakban élünk, amikor a járványt olkoző mikroorganiz. musok különösen virulensek. Hasonló tünetek más állati betegségeknél is előfordulnak (pl. a száj- és körömfájás járványos mértékben történő fellépése alkalmával). Annyi biztos, hogy a méh szervezete — akárcsak más betegségeknél, különösen a gyomorvésznél — a kórokozó tevékenységének úgy, hogy a fertőzés a szervezetre szemmelláthatólag nem is mutatkozik. Miért csökkent tehát méhcsaládjaink ellenállóképessége annyira, hogy a kór ily mértékben károsítja a méhek szervezetét és a méhcsaládokat is? Szerintem a sorozatos mostoha hordási viszonyok 8. Tenyész- és dajkacsaládok értékelése, végleges élőké, szítése. 9. Anyanevelés, tartalékcsaládák létesítése, állományszaporítás és nemesítés. 10. Pempőtermelés. 11. Mézfölösleg elvétele. 12. Az évzáróvizsgálat. Kronológikus sorrendbe foglaljuk az egyes munkamozzanatokat és ahol kell megállapítjuk a természettanl feltételeket. Az évzáróvizsgálatot most csaik a méhészév értékelésére korlátozzuk, mert ennek természettani feltételeit a Méhész 8/1967. számában már közöltük. SZIRMAI ISTVÁN idézik elő s ezzel összefüggésben a méhész kezelési módja, főleg a cukor túlságos etetése. Ismeretes, hogy a mikroorganizmusok szaporodásának a lúgos reakciőjú környezet kedvez. A beteg méhek vérének vizsgálatánál megállapították, hogy reakciója lúgos, ellenben az egészséges méh vére savanyú reakciójú. A méhek által begyűjtött nektár kimondottan savanyú reakciójú, míg a méhész által feletetett cukor, valamint az édesharmat gyengén savanyú, inkább semleges, sőt lúgos reakciőjú. Nagy figyelmet érdemel az a tünet, hogy a cukoroldatból, valamint az édesharmatból származó méz, noha lúgos reakciőjú anyagokból származnak, kimondottan savanyú reakciójú. Dr. Jachimovicczal, a Bécsi Méhészeti Kutatóintézet jelenlegi igazgatójával az idén folytatott beszélgetés folyamán arról értesültem, hogy a méh szervezetében a szőlőcükor képződése folyamán glukonsav képződik, mely azután átváltoztatja a lúgos reakciót savanyúvá. A nevezett így jutott arra a gondolatra, hogy a cukoroldatba méz hozzáadása után kristályosodott citromsavat vegyítsen, hogy a méhek munkáját megkönnyítse. Az igazgató szavai szerint ily eljárás segítségével nagy mértékben sikerült vérbajban szenvedő méhcsaládok gyógyítása. Idén a méhcsaládjaimnál, valamint a községben lévő méhtelepeken jó magam is többkevesebb fekete méhet találtam. A tanács szerint a mézzel kevert cukoroldatba citromsavat vegyítettem. Egy kiló cukorra és mézre azonban nem szabad több mint egy gramm kristálycitromsavat vegyíteni. A citromsav könnyen olvad. A cukoroldatban hamarabb oldódik, mint maga a cukor. Fél kg-os adagokban kapható a drogériákban 13 koronáért. Amikor az így elkészített oldatot hordástalan időben harmadízben adtam méhcsaládjaimnak, csak itt-ott láttam fekete méheket. Az idei téli élelem kiegészítésekor az a szándékom, hogy a cukoroldat első felébe citromsavat (egy kg cukorra egy gramm citromsavat) vegyítek. Erre a lépésre azért határoztam el magam, mert Dr. Jachimovicz azt állítja, hogy az Intézet méhállományát kizáróan az így elkészített cukoroldattal telelték'be múlt év nyár végén minden káros hatás észlelése nélkül. Az intézet méhállománya meghaladja a százat. Idén azt is tapasztaltam, hogy azoknál a családoknál, amelyek hosszabb időn át a forró napon voltak, a betegség jobban elterjedt. Jordan mérnök véleménye az, hogy ez az oxigénhiányra vezethető vissza. Nézete szerint a vérbetegségek — valamint sok más betegség ellen is — igen hathatós szer a lépek szabályosan végzendő újítása. E cikk keretén belül örvendetes hírekkel is szolgálhatok. A nyúlós költésrothadást sikerült csupán egy gócpontra leszorítani (ez Kamenica nad Cirochou, Humenné-i járás) és Dél-Szlovákiában a Nová Ves-i és Veliká nad Iplom-i atkakórgócpontjait tüzetes vizsgálatok lebonyolítása után feloszlattuk. Svancer Lajos VERT MÉZESKALÁCS Egy lábosba kimérünk 28 dkg mézet; hozzászórunk 8 evőkanál kristálycukrot, s folyton kavargatva, egy evőkanál vízzel felfőzzük. Adunk hozzá fél kávéskanál törött ánizsmagot, és annyi lisztet, hogy keményebb vert tészta legyen belőle. Legalább negyedóra hosszat jól kiverjük fakanállal, azután lisztes edényben félretesszük pihentetni. Másnap forró vízgőz fölött, vagyon langyos sütőben puhára melegítjük, beleadunk egy tojást, 2 késhegyni szódabikarbónát, és lisztezett kézzel alaposan átgyúrjuk simára, annyira, hogy a tészta ne ragadjon. Sanával kent és lisztezett tepsiben lassan megsütjük. Kisülése után beszórjuk 5 kanál porcukorral és rácsurgatjuk egy citrom levét, azután még melegen szeleteljük. A fejlődési időszak természettani feltételei (ÜSSZEFOGLALAS)
