Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-05 / 31. szám
Kertész, akitől tanulni lehet Évek óta készültem, hogy meglátogatom Duba Jánost, a fegyverneki szövetkezet kertészét. Ugyanis Duba elvtárs régi riválisa Nyustyin Józsefnek, az ipolyviski szövetkezet kertészének. Igaz, íratlan verseny folyik közöttük, de ez is elég ahhoz, hogy a maximális bevétel elérésére ösztönözze a két szövetkezet kertészét. Időközben az ipolyviskiek eredményeiről több Ízben beszámoltunk, most tehát adósságtörlesztésként hadd szóljunk a fegyvernek í kertészetről. KORAI PALÄNTA, KORAI ÄRU Örökérvényű közmondás: „Ki korán kel, aranyat lel.“ Ezt tartja Duba elvtárs is, amikor a korai palántanevelésre törekszik. Nagy és komoly munka ez, ha meggondoljuk, hogy minden korai palánta gyepkockákba kerül, melynek száma eléri a 46 ezret, s "ezt 50 ezer cseréppel egészíti ki. Duba elvtárs a következőképpen magyarázza a tápkockákban, illetve cserepekben nevelt palánták előnyeit: A tápkás, illetve cserepes palánta alkalmas időben észre sem veszi a kipalántázást, mert gyökérrendszere a tápföldbe helyezkedik el. A cserép fő előnye pedig az, hogy többször felhasználható, továbbá a benne nevelt palántából egy héttel hamarabb kész az áru, mint a tápkockákban nevelt palántákból. Viszont a tápkockás nevelés szintén egy héttel megelőzi a pikírozott palántákból nevelt árut. A cserepes és pikírozott palánta közti különbség tehát nem kevesebb, mint három hét, mely a primőr áruknál szinte behozhatatlan előnyt jelent az értékesítés szempontjából. Ezek után érthető, hogy a fegyverneki kertészet árui korán megjelennek a piacon annak ellenére, hogy számos kertészetben melegebb talajok állnak rendelkezésre. Ha már a palántáknál tartunk, említésre méltó, hogy a paprikát, paradicsomot gép segítségével ültetik. Ugyanis annakelőtte majdnem minden évben júniusig elhúzódott a palántázás. Ez nem is csoda, hiszen a kertészeti csoport tagjai a mezei munkákban Is részt vesznek. Számukra ugyanúgy kimérik a répát, kukoricát, mint a növénytermesztésben dolgozó egyéneknek. Amióta azonban gép ülteti a palántát, hat aszszony elegendő a munka végzésére. MIBEN REJLIK A SIKER TITKA? Nem tagadom, kíváncsian tekintettem szét Duba elvtárs birodalmában. A jó hírnév, valamint a 20 hektár kertészet jövedelme, a millió korona késztetett erre. Titkon reméltem, találok valami újat, nem mindennapi termesztési eljárást, mely a kiegyensúlyozott, magas bevétel biztosítéka. Őszintén szólva, nem csalódtam. Megtaláltam, amit kerestem. Duba elvtárs valóban keresi, kutatja az újat, s jónéhány „mesterfogást“ alkalmaz mind a termelés, mind az értékesítés szakaszán. Ügy gondolom, nem lesz ellene kifogása, ha dióhéjban elárulunk belőle egynéhányat. KIEGÉSZÍTŐ TERMELÉSBŐL SZÁZEZER KORONA A kertészek körében évek során nagy volt a panasz, hogy nem fizetődik ki az üvegházak téli fűtése. Ebben volt igazság, főképpen akkor, ha csupán saláta foglalta le az üvegházat. Erre keresett és tal’ált gyógyírt Duba elvtárs. Holtidényben különböző virágok termesztésével hasznosítja az üvegházat. Ebből az úgynevezett „melléktermelésből“ több mint százezer korona az évi bevétel. Egy-egy nevelőládácskában például 72 darab tápkockákba ültetett szalvia vagy szekfűpalánta fér. Ez jóformán helyet sem foglal, mert a felső polcokon tartják az üvegházban. A kész palánta ára egy korona, így egy-egy ládikó tartalma 72 korona. A palánták mellett különösen a Nemzetközi Nőnap alkalmával kész cserepes virágok is kaphatók. KARÁCSONYI PAPRIKA Furcsa alcím, de mögötte érdekes termesztési eljárás rejlik. Ugyanis az üvegház megtekintésekor virágcserepekbe ültetett paprikapalántára lettem figyelmes, mely virágzásnak Indult. Tüstént érdeklődtem, mi történik ezzel a palántával. A kertész szerint ezek „karácsonyi paprikák“. Tudvalevő, hogy ősz végén, tél elején, amikor a szabadföldi paprikának híre-hamva, a friss, egészséges zöldpaprika újra primőr árut képvisel. Csemegeként vásárolják a vevők, hogy még egyszer, utoljára töltöttpaprikát készíthessenek, avagy hús mellé ízletes zöldséghez jussanak. Duba elvtárs nagyon ügyesen „kifogja“ ezt a piaci keresletet. A cserepekben levő paprikapalánták a napokban kerülnek a holland melegágyakba, amelyek immár idén háromszor megfizették a magukét. Utoljára gazdag uborkatermést szüreteltek belőlük a kertészet dolgozói. A paprikapalánta augusztusban, szeptemberben jól megrakodik terméssel, melyekből egy darabot sem vesznek le. Később, ha jön a hideg, a melegágyakban takarással védik a paprikát mindaddig, amíg az árusítás alkalmas ideje elérkezik. S ez körülbelül karácsony táján következik be. Egy-egy holland melegágyba (20X3 m) 50 tő palánta fér. Ez a mennyiség barátok között is megad négy-öt mázsát, hiszen jól kifejlődött, húsos paprikáról van szó. Rendszerint kilónként három-négy koronát ér ilyenkor a paprika, de számos esetben darabszámra is megveszik. Ha csak mázsánként! árat számolunk, akkor is 1500—2000 korona bevételt jelent melegágyanként. A karácsonyi piacot az üvegházban primőrként termelt paprika is bővíti olyformán, hogy jelenleg a tövekről már nem szüretelnek, rajta a termés teljesen kifejlődik, egy része megpirosodik és a tél elején jó árat adnak érte a vevők. ÉSSZERŰSÉG + MATEMATIKA A való helyzet azt mutatja, az árut sokszor könnyebb kitermelni, mint értékesíteni. Pontosabban; a termelőnek egyben kereskedőnek is kell lennie, ha azt akarja, ne maradjon nyakán az áru. A tökéletesített irányításban pedig az értékesítés több formája lehetséges, és ezen beiül az ésszerűségnek, számításnak nagy szerep jut. Nem gondolok itt „csalafintaságra“, csupán a józal ésszel egybekötött matematikából eredő értékesítésre. Konkréten az történt, hogy amikor a múlt hónapban petrezselymet kért a szövetke zettől a felvásárló üzem, Duba elvtárs egy kis számítgatás után rájött, hogy nagyonis érdemes a petrezselymet zölden, illetve levelesen értékesíteni. Körülbelül 10 darab nyomott egy kilót, melyért három koronát fizettek. Számítása szerint hektáronként 150 mázsát eladhat, melynek értéke 45 ezer korona. Viszont ősszel az érett áruért kilónként csupán 1,60 koronát adnak, mely ha súlyban meg is közelíti a 150 mázsát, akkor is csupán 25 ezer koronát árulhatnak belőle. A vöröshagyma körül is ugyanez a helyzet, amelyből 120 mázsát adtak zölden a piacra. Az elmondottak szerint nem csoda, ha a húsz hektár kertészet után tervezett egymillió koronából ez idáig közel 700 ezer koronát árult a szövetkezet, holott fő növényük a paradicsom, paprika még ezután adja zömével a termést. A primőr áruk közül eddig a káposzta és az uborka fizetett a legjobban. A kertészet jövedelmének állandó növekedése azzal mérhető kézzelfoghatóan, hogy amíg kezdetben 32 hektár területről árultak egymillió koronát; addig ma húsz hektárról ugyanennyit, míg az üvegházi termékekből, főleg virágból 110 ezer korona az évi bevétel. OJABB LÉPÉS; TlZ MÁZSA FOLIA A több mint egymilliós bevétel nem jelent maximumot. A kertész újabb és újabb ötleteken, termelési eljáráson töri a fejét, hogy emelkedjen a bevétel. A jövő évre vonatkozóan máris nagy tervei vannak. Nem kevesebb, mint tíz mázsa fólia vásárlása mellett döntött, mely nagyon sok holland melegágyat betakar. Ebben saláta, uborka és paprika termesztésével számol. Nagyon helyesen, a termesztett zöldségfajták számát ötre csökkenti, mely lehetővé teszi a munkák nagymérvű gépesítését, s vele a termelési önköltség csökkentését. Amit láttam, hallottam, méltán érdemel dicséretet. Minden elfogultság nélkül állíthatom, a fegyvernek! kertészet az elsők közé tartozik az országban. Ez nem csupán Duba elvtárs érdeme, de a kertészeti csoporté, és nem utolsósorban a szövetkezet vezetőié is, akik minden szükséges segítséget megadnak, ami szintén a siker záloga. Duba János birodalmának megtekintése után az a gondolat motoszkált fejemben — bár többször írtunk az ipolyviskiek kertészetéről — az Íratlan verseny kedvéért mégsem ártana körülnézni Nyustyin József birodalmában, és párhuzamot vonni a két híres kertész tettrekészsége, munkája közt. SÁNDOR GÁBOR gr-z v Képünkön Kaszala Emíliát, Szabó Zsuzsit és Demeter Ernőt láthatjuk. Foto: —b— 3
