Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-06-10 / 23. szám
Itthon történt... Csehszlovákia ifjúsága megvalósítja a párt politikáját A CSISZ V. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA A prágai Július Fufíík Kultúra és Pihenés Parkjának sportcsarnokában hétfőn délelőtt megkezdődött a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ötnapos országos kongresszusa. A hatalmas sportcsarnokban 800 küldöttön kívül mintegy 650 meghívott vendég foglalt helyet, ezenkívül több mint 3000 CSISZ-funkcionárlus, akik csak az ünnepélyes megnyitón vettek részt. A kongresszust Vlastimll Bruha, a léről az árvízkárok helyrehozásában CSISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Szívélyes szavakkal üdvözölte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Antonín Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke által vezetett küldöttségét, amelynek további tagjai: Jlfí Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára, Michal SabolCík, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának titkára, dr. Jlfí Hájek professzor, oktatásügyi miniszter és Jan Svoboda, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője, a CSKP Központi Bizottságának tagja. A kongresszus résztvevői hosszantartó, lelkes tapssal üdvözölték a CSKP Központi Bizottságának küldöttségét, a politikai pártok képviselőit, kormányunk tagjait. Szeretettel üdvözölték negyven ország Ifjúsági szervezeteinek képviselőit, különösen az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Borisz Nyikolajevics Pasztuhov vezette küldöttségét. A kongresszus valamennyi résztvevője lelkes tapssal köszöntötte azt a héttagú szovjet katonai küldöttséget, amely a nemzetvédelmi miniszternek s a CSISZ Központi Bizottsága elnökének meghívására érkezett hazánkba. A kongresszuson résztvevő küldöttek és vendégek szívélyes fogadtatása s meleghangú üdvözlése után Miroslav Zavadil, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságénak elnöke lépett a mikrofonhoz s részletes beszámolójában Ismertette a CSISZ- nek a legutóbbi országos kongresszus óta eltelt időben kifejtett tevékenysége eredményeit, majd felvázolta a CSISZ Jövőbeni feladatait, távlati célkitűzéseit és gyümölcsöző tevékenysége lehetőségeit. Elsősorban hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség minden téren magáénak tekinti, munkájával és törekvéseivel megvalósítja Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját és tevékenységében a XIII. pártkongresszus irányelveihez igazodik. R. Bélán, a CSISZ Központi Bizottságának titkára beszédében a pionírszervezet fontos szerepét, tevékenységét és kiváló munkaeredményeit méltatta. A pionírszervezet a nemzetközi gyermekmozgalomban fontos szerepet betöltve ki tudta vívni az általános megbecsülést, amit köztársaságunk elnöke is méltányolt, s a pionírszervezetet megalapításának 15. éve* évfordulóján Munkaérdemrenddel tüntette ki. A keddi tanácskozáson Vladimír Kolomistr, a Központi Revíziós Bizottság elnöke részletesen Ismertette a CSISZ gazdasági helyzetét. A gazdasági illetmények felhasználásával kapcsolatban Javasolta: az alapszervezetek nagyobb arányban részesüljenek belőe, hogy operatívan fedezhessék kiadásaikat. Vojtech Bezecny, a kelet-szlovákiai kerület küldötte a Vasmű fiataljainak problémáival, eredményeivel ismer, tette meg a kongresszus résztvevőit. Elmondta, hogy a Vasmű dolgozóinak átlagos életkora 27 év, ami megnyilvánul a Vasmű CSISZ-szervezetének tevékenységében is. A „Zöldet a Marsnak" nevű országos versenyben a Kelet-szlovákiai Vasmű fiataljainak 23 újítási javaslata kétmillió korona megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. Az Iparban dolgozó ifjúság néhány időszerű problémájával foglalkozott felszólalásában Milan Kostka, aki az osztravai bányavidék szakember-utánpótlásának, a szakképzettség emelésének szükségességéről beszélt. A küldöttek nagy figyelemmel hallgatták végig Forró Reginának, a nyugat-szlovákiai kerületi küldöttség tagjának felszólalását, amelyben elismeréssel szólt az ifjúság aktív részvéte^ SZABAD FÖLDMŰVES 1937. június 10. és az újjáépítésben. A komáromi Járásban szerzett tapasztalatokról szólva elmondta, hogy a Járás, hála az egész ország segítségének, újból virágzó területté változott. Forró Regina felszólalásában foglalkozott az ifjúság részvételével Gűta és Megyercs községek újjáépítésében. 1965-ben és 1966-ban 614 CSISZ-tag vett részt ebben a munkában, amelynek értéke meghaladja a hétmillió koronát. A délutáni vitában felszólalt E. Hamerlík, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára is. Reagált a szakszervezetekkel kapcsolatos Javaslatokra. J. Tomrlová, a Karlovy Vary-i pedagógiai iskola tanítónője a középiskolákon folyó CSISZ-tevékenységgel foglalkozva kiemelte, hogy a munka súlypontja a középiskolákon a többi között az érdeklődési tevékenységben van, és ebben az irányban lenne szükség az eddigi szervezeti felépítés módosítására, de úgy, hogy az osztályközösségeken kívül alakult kollektívákban továbbra is érvényre Jusson a CSISZ befolyása. Ugyanakkor szükség lenne arra is, hogy a CSISZ-szervezet képviselje a tanulók érdekeit az iskolavezetésben, ami emelné az ifjúsági szövetség tekintélyét és befolyását. A déli órákban a kongresszus küldötteinek tapsvihara közepette tüntették ki az „Irány a CSISZ V. kongresszusa" verseny résztvevőit. Valamennyien a CSISZ Központi Bizottsága emlékplakettjét kapták. A kongresszus tanácskozásai pénteken érnek véget. Az első percekben azt hinné az ember, hogy a dunaszerdahelyi Járásban a közellátás terén minden a legnagyobb rendben van. Legalábbis ezt mutatják az adatok. A vidéki üzletek áruválasztéka mintegy 30 fajtával bővült, Az árumennyiség április végéig egymillió koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában. Hogy csak néhány példát említsünk: a tejfogyasztás 6 százalékkal, a húsfogyasztás 3 százalékkal, egyéb élelmiszerfogyasztás pedig 12 százalékkal emelkedett. A fagyasztás görbéje tehát fölfelé mutat. Azonban, ha mélyebben elemezzük a falvak közellátását, olyan fogyatékosságokkal is találkozhatunk, amelyeket a közeljövőben el kellene távolítani. A Járásban nagyon sokan kérdezik, miért nincs elég palackozott tej. Emiatt a legfelháborodottabb ember Cséré József, a Nagyszarvai HNB elnöke. Fünek-fának panaszkodik, hogy a poros út mellett kannából mérik a tejet. De sok ba] van a szállítás körül is. A bratislavai tejüzem teherautója nemegyszer 8—9 órakor érkezik a faluba. Ilyenkor a szorgalmas földművesek már a határban dolgoznak, tehát nagyon sokan nem tudnak tejet vásárolni. A tejszállításra nemcsak Nagyszarván panaszkodnak. Illéshézára is reggel 9—10 óra tájban szállítják a tejet. A tej körül tehát bőven akad probléma. De amint már említettük, /kevés a palackozott te), összesen harminc község kapja a tejet még mindig kannákban. Mondanunk sem kell, hogy ez nem felel meg a higiéniai követelményeknek. Érdekes viszont, hogy a fogyasztási szövetkezetek pőstyéni értekezletén az illetékesek azt állították, hogy van elég literes tejesüveg. A nagymegyeri tejüzem ígéretet is tett, hogy belátható időn belül elegendő palackozott tejet biztosít a fogyasztók számára, de sajnos, az ígéret csak papíron maradt. Ebbe a körzetbe naponta mintegy 2100 liter palackozott tejet kellene szállítani a vidéki üzletekbe, de a probléma még mindig megoldásra vár. Tény, hogy a közellátás terén a legtöbb panasz a tejellátásra van. Szinte hihetetlen, hogy az automatizáció korában nem tudjuk megoldani ezt a kérdést. Üvegnagyhatalom vagyunk, tehát Joggal várhatjuk, hogy legyen elég literes tejesAz állam segítőkeze Amikor Molnár János elvtárs, a Terbelédi Helyi Nemzeti Bizottság titkára beszámolt a HNB tanácsának arról, hogy az állam a nemzeti bizottságok kisüzemeinek fejlesztésére kölcsönt folyósít, a tanácstagok elgondolkoztak. — Kölcsönt? Az nem lehet rossz dolog... De mi mire használnánk fel, ha kölcsönt igényelnénk? ... Nincsen nekünk semmiféle kisüzemünk. A titkár elmosolyodott: — Most még nincsen, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben nem lesz, mondotta határozottan, mert akkor már derengett valami a fejében. Nem is rejtette elképzeléseit véka alá: — Elvtársak, a falu felett olyan kőbánya van, amely szinte ontaná a pénzt, ha megfelelő kezekbe kerülne. — Az ám ... A kőbányai Az bizony ontaná a pénzt. így indult el az ötlet, amely Jelen pillanatban már kezd testet ölteni. A Terbelédi HNB úgy döntött, hogy igénybe veszi az állam által felkínált kölcsönt. — Másfél százezer koronára gondoltunk. Ennyi elég lenne a bánya megindítására — mondotta a minap Molnár elvtárs. — A kölcsönt már meg is kaptuk, sőt, egy részét már el is költöttük. Vásároltunk két tehergépkocsit, egy bágert meg miegymást, ami egy ilyen vállakózás megkezdéséhez szükséges. Természetesen, a terbelédiek nem fognak neki a dolognak csak úgy, hűbelebalázs módra. Először is papírt, ceruzát fogtak és elkezdtek számolni. — Tudjuk jól, hogy a terméskő az egész környéken keresett cikk. Csak lenne belőle elég. Csak mi az elmúlt évben 70 ezer koronát fizettünk ki terméskőért. Miért fizessünk mi másoknak, amikor mások fizethetnek nekünk? Akárhogy is számolgatták, latolgatták a 150 ezer korona kölcsönt, legkésőbb két éven belül vissza lehet A vietnami népnek A kassai járás lakosai több mint 680 ezer koronát küldtek el a harcoló vietnami nép megsegítésére. A legjobb adakozóknak — a Kassai Mélyépítő Vállalat, a Magasépítő Vállalat, a jednota NFSZ, a Városi Építő Vállalat, a jánoki és baükovíki HNB dolgozóinak — a Szlovák Népi-front Járási Bizottsága köszönő levelet adott át. A pénzen kívül 152 lakos díjmentesen vért adott Vietnam számára (MPK) téríteni a bánya bevételéből. Amit pedig azután bevételeznek, azt teljes mértékben a község fejlesztésére, szépítésére fordíthatják. — Szükség is van már a falu fellendítésére — állapítják meg a terbelédiek —, hiszen Jóformán semmiféle érdemleges középülettel nem rendelkezünk. A HNB terveiben számos akció kapott helyet. A falu legszebb pontján ugyan már épül a korszerű üzletház, amelynek építésénél a lakosság is ledolgozott 780 brigádórát. De ez nem minden. ÜJ irodát terveznek a nemzeti bizottságnak. A faluból rendszeresen 20—30 ember jár Rappra orvoshoz. Ha sikerülne felépíteniük egy orvosi rendelőt — az orvos Járhatna ki bizonyos napokon Terbelédre. Mennyi fáradságot és munkaidőveszteséget tudnának ezzel megtakarítani. — Üj iskolát, óvodát terveztünk, tanítói lakást, meg további középületeket — mondotta Molnár elvtárs. — Mindebben nagy segítséget Jelent majd a kőbánya jövedelme. Lám, milyen egyszerűen és kézzel fogható formában mutatkozik meg az új irányítási rendszer előnyössége a nemzeti bizottságok vonalán. Nem va- Jószínű, hogy állami juttatásokból, önsegélyezési akciókban hamarosan sikerülne megvalósítaniok terveiket a terbelédieknek. De így, hogy az állam ugyan továbbra is segít és ugyanakkor utat nyit a kezdeményezés, a helyi lehetőségek kihasználása felé, a fejlődés sokkal gyorsabbá válik. A nemzeti bizottság gyűlésein is sokat vitatkoztunk az új irányítási rendszerről, — mondotta a HNB titkára. — Valamennyien egyetértünk abban, hogy ez az új forma nekünk, terbelédieknek teljesen megfelel. Lehet, hogy többet kell majd töprengenünk, itt-ott esetleg akadályokkal is meg kell küzdenünk, de a remélhető eredmények megérik a fáradságot. Agócs Vilmos A iföldműves válaszol: A rieőkai EFSZ levelében kérdi kit illet a Sajó szabályazásakor a szövetkezet rétjéből árterületnek és védögátnak elvett kb. 10 hektár terület. Kit illet az ezen területen nyitott kavicsbánya? Elvehetik-e a szövetkezettől vagy annak tagjaitól a védőgát területét és használatba adhatják-e másnak? A szövetkezeti tag olyan földjéért, amely most a Sajó medre, Jár-e valamilyen kártérítés? A vízgazdálkodásra a Tt 1955/11 sz. törvény, illetve a Tt 1959/13 sz. hirdetmény vonatkozik. A vízmedrek, az elhagyott medrek földjeit a vízszabályozó szervezetek kártérítés nélkül használhatják vízi létesítmények, művek, berendezések létesítésére és üzembentartására. Az említett szervezetek elkerülhetetlenül szükséges mértékben használhatják a parti földeket is, ha erre szükségük van víziművek és létesítmények építésére és üzembentartására, vízgazdálkodási munkák végzésére, vagy más vízgazdálkodási célokra. Ha a földek tulajdonosa vagy használója és az említett szervezetek között nem Jönne létre megállapodás, a használatról, illetve annak mértékéről a JNB vízgazdálkodási osztálya dönt. A rieökai EFSZ esetében legelsősorban ajánljuk a JNB vízgazdálkodási osztályán tisztázni, milyen alapon és milyen mértékben vették igénybe a szövetkezet említett rétjét. Itt tisztázhatják azt a kérdést is, hogy nem vették-e a kérdéses területet igénybe a tagoktól való kisajátítís útján. Kisajátítás esetén a Tt 1964/73 sz. rendelete értelmében kártérítést csak föld formájában lehet adni. A JNB említett osztályán keresztül meg fogják tudni oldani a használat feltételeinek kérdését is. Dr. F. J. Közellátási nehézségek a dunaszerdahelyi járásban 0 Kevés a palackozott te] 0 Sok községben reggel 9—10 óra tájban kapják a tejet 0 Egyes konzervfajták túl zsírosak 0 Szegény az áruválaszték 0 Kevés a espresszó 0 Még mindig sok pálinkát fogyasztanak falun 0 Az élelmiszeripar több fajta limonádét gyárthatna 0 üveg. Amint már említettük, nincs is belőle hiány. Ezek után mégis miért nincs elég palackozott tej? Talán közömbösség vagy kényelemszeretet Játszik közre? Amíg a tejellátás terén főleg a szállítási és higiéniai állapotok bírálhatók, más élelmiszereknél inkább a választékkal van baj. A vásárlók joggal elégedetlenkednek például, hogy többnyire csak kétféle sajtot kapnak, — holott a pőstyéni kiállításon a látogatók 25 fajtát láthattak. Faluhelyen is közkedvelt például a Lunik sajt, de csak ritkán kapható. Ez a példa úgy gondolom eléggé bizonyítja, hogy az áruválasztékkal komoly baj van. Nagy hiba az, hogy többnyire a sajtot nagy csomagokban küldik falura, de mindössze csak kőt—három fajtát tesznek bele. A jövőben a nagykereskedelem helyesen tenné, ha a különféle sajtok címkéit leküldené az üzletekbe, hogy az üzletesek aszerint igényelhetnének sajttermékeket. A hiánycikkek táborába tartoznak a magyar borok, a filteres cigaretták, kisebb dobozó májpástétomok és a kompótok is. Bár szilvakompőt van elég, de a vásárlók egy részét elriasztja az a tény, hogy négy literes üvegekben árulják. A fogyasztók inkább szeretik az egy literes vagy ennél is kisebb üvegekben konzervált kompótokat. Beszéltünk már a szállítási problémákról, az áruválasztékról, de szólnunk kell az áru minőségéről is. A fogyasztók általában elégedettek a minőséggel. Ezen a téren aránylag kevés a panasz. Egyes konzervfajták azonban .túl zsírosak, és természetesen nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek sem. Előfordul az is, hogy a konzervált hús túl sós és így majdnem élvezhetetlen. A dunaszerdahelyi járásban nemrég ankétot tartottak a közellátás problémáival kapcsolatban. A polgárok többnyire a csomagolás minőségére panaszkodtak. Többen bírálták például a papírzacskókból kiszóródik a paprika és azt is kifogásolták, hogy a kereskedelem egyes árufajták csomagolását gyakran változtatja. Ez rosszul hat az üzletesekre is, mert emiatt nem látják tisztán, hogy milyen árut kellene rendelni. A fogyasztási szövetkezetek dunaszerdahelyi Járási igazgatósága Ürögi László veztésével élelmiszer-kiállítást rendezett. Ennek főleg az volt a célja, hogy a 180 üzletvezető megismerkedjen az új árufajtákkal és a régi árufajták ű] csomagolásával. Remélhető, hogy ez a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy a vidék többfajta árut kap majd a Jövőben. Ma már a falu közellátása nemcsak az élelmiszerüzleteken keresztül történik. Amint Nagy István elvtárs elárulta, 22 községben van konyha, és további 18 községben szállítanak meleg ételt. A fogyasztók 26 fajta ételből választhatnak. A Járásban általában Jól fejlődik a vendéglátóipar. Évente két—három ú] vendéglőt építenek. A régi típusú, füstös kocsmák már eltűntek. A kiszolgálás színvonalának emelkedését mutatja, hogy amíg 1960-ban csak egy harmadosztályú vendéglő volt, ma már 18-at sorolhattak ebbe a minőségi kategóriába. Viszont meg kell bírálnunk, hogy a járásban csak egy presszó van. Pedig ha több presszóféle kávéházat létesítenének, emelkedhetne a kávé és az üdítőitalok fogyasztása. Sajnos, ma még az a helyzet, hogy a vendéglők bevételének 25—27 százaléka pálinkából ered. Ezen a téren el kell marasztalnunk az élelmiszeripart is, mert például kevés fajta limonádét gyárt. Az üdítő italok Jótállási ideje is rövid és így gyorsan romlanak. A gyártási és kereskedelmi, valamint szállítási problémák mellett a közellátás megjavítása Jórészt az üzletek korszerűsítésétől is függ. A Járásban ezen a téren elég szép eredményeket értek el, hisz 1960—64 között 30 ú] üzletet építettek, a múlt év végéig pedig újabb tizenkettőt. Idén Lúcson, Karcsán, Vámosfalun és Bősön kerül sor üzletek építésére vagy korszerűsítésére. Az üzlethálózattal azonban komoly bajok vannak Nagymegyeren, Somorján, Nagyszarván, Várkonyon és Bősön. De ezek a problémák az elkövetkezendő években megoldódnak. Katona Katalin, a fogyasztási szövetkezet igazgatóságának dolgozója elmondotta, hogy Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen és Bősön, valamint Somorján több milliós korona költséggel épülnek áruházak, illetve bevásárlási központok. A vendéglátó ipar a falu közellátásának javításán kívül lényegesen hozzájárult a turista forgalomhoz is. Körtvélyesen 217 ezer KCs költséggel korszerűsítik az üdülőhelyet. Ennek a félszigeten lévő üdülőnek érdekessége, hogy még kormoránok is tanyáznak rajta. Amint látjuk, az eredmények mellett a dunaszerdahelyi Járásban elég probléma akad a közellátás körül Főleg a tejellátás miatt fő a feje Frantiáek Madleüáknak, a Jednota élelmiszer-ellátó osztálya vezetőjének is. Meg kellene oldani ezt a problémát minél hamarább, mert sok és fölösleges bosszúságot okoz a vásárlóknak. Nem ártana, ha a járás a Jövőben tervbe venné a nagyobb és esetleg turistaforgalomból Jelentős községekben kisebb eszpresszók építését. Az árúk rendelésére is több gondot fordíthatnának a falusi üzletvezetők. Igaz, láttam egy megrendelést, mely szerint az ekecsi nagyraktár legalább tizenöt fajta áruból kapott kevesebbet a szükségesnél. De eredményt csak ügy érhetünk el, ha állandóan ostromoljuk a kereskedelmet. Ma már a falusi ember igénye semmivel sem kisebb, mint a városié, tehát törődjünk azzal, hogy pénzéért olyan árut kapjon, amilyet kíván. Bállá józsef