Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

M űterem látogatás Dagmar K. Rosulkovánál D. Rosulková műtermének egyik sarkában ott a formázó asztal s az ősi fazekas korong, melyt most ugyan áll, de mégis hallom forgását, surro­­gását. Látom az ötlet és művészi kép­zelet irányította kéz s az érzékeny ujjak mozgására formát öltő, enge­delmes agyagot. Az értésből fakadt, értelemszabályozta folyamat anyag­ban kifejezésre jutó eredménye a plasztikus kerámiai mű. — Az újszü­lött forma még lágy. Hogy szilárd és tartós legyen, a műterem másik sar­kában álló 1200 C fokra hevíthető villanykemencében kerül kiégetésre. Ugyancsak a magasfokú hő olvasztja meg a kerámia színét, fényét, ékes­ségét adó, fémoxidokból, kvarcból és folyékony üvegből álló zománcot. Bo­nyolult az anyag művészete. Az igazi kerámlkusnak fejlett festői és szob­rász! érzékkel és tudással, alapos technikai, valamint vegyészi ismere­tekkel és bő technológiai tapaszta­lattal kell rendelkeznie. Az anyagot nemcsak pontosan ismernie, hanem annak törvényeit is tisztelnie kell s nem szabad természetétől idegen formába kényszeríteni, vallja a szok­ványosságtól mentes, szüntelenül ke­reső, fáradhatatlanul kísérletező Dag­mar K. Rusalková, érdemes művész. Ezt a kitüntető címet három évvel ezelőt kapta. Ismerkedjünk életével, alkotásaival! 1909-ben született. Így a hazai művé­szet középnemzedékéhez tartozik. Ezeknek pályakereső ével történelmi­leg, társadalmilag is válságos időkre estek, amikor a művészi problémák­kal együtt merült fel az emberért, sorsáért érzett gond és felelősség. Dagmar Kubiková a szépre ösztönösen rácsodálkozó szemét már gyermek­korában megragadta a habán faze­kasság hagyományait folytató népi kerámiai termékek nemes formája, üde színezése, ötéves korában min­tázta agyagból az első kis figurákat. Formaérzékét apjától, szociális érzé­kenységét a munkásmozgalomban résztvevő anyjától örökölte. Akadá­lyokkal küzdve csak hátráltató meg­szakításokkal fejlesztheti ki tehetsé­gét. Bécsben szerzi az első alapisme­reteket, s a harmincas években a színvonalas, modern szemléletű Bra­tislava! Iparművészeti Iskolában bon­takozik ki művészete. Még sikerül Itá­­liában a Robblák örökszép remekeivel, a reneszánsz technikai és művészi tö­kéletességű iparművészeti alkotásaival s a szicíliai népi fazekassággal meg­ismerkednie. 1938-at írtak ekkor. Már döng a föld a hitlerista hordák országunkhoz vészesen közeledő ütemes léptei alatt. A Tiso korszakban Kubiková itthon gyermektanfolyamokat vezet, s a testi fogyatékosságú gyermekek intézeté­ben tanít. Kapcsolatba jut „gyanús“ haladó politikai elemekkel, s a fajllag üldözöttekkel. Erre vizsgálatok, s börtön következik, majd néhány év Martinban. Férjével, Jaromir Rosulek­­kel az illegális mozgalomban s a fel­kelésben vállalnak fontos szerepet. Ezek az élmények sugalmazói későbbi emberi és drámai tartalmú plaszti­káinak. Az új életben a szlovák kerámia újjáteremtésén fáradozik. Az addig a népművészetet másoló hazai agyag­művészetet törekszik az európai mo­dern kerámia áramába belekapcsolni. D. Rosulková a szépért, újért rajong. S a képzőművészeti gondolatot ma­gas technikai és esztétikai szinten szólaltatja meg. A modern, kultúrált ember környezetét új szépségekkel gazdagítja. Világ- és emberismeretből, humanizmusból, fantáziából s érzelmi alapból fakadó alkotásai szuggesztí­­ven érzelmi hatásúak. Az aránylag kis műterem telve van élettel, formákkal, színekkel, régibb, új s legújabb alkotásaival. Érzéke­nyen alakított arcmások, köztük a nép asszonyainak fiatalságot, szépsé­get, munkát, anyaságot ünneplő figu­rái. Ezek az ősi formából indultak ki. Nemesen stilizált alakításuk, fi­nom színezésük és kifejező erejük Rosulková egyéni látásmódját, biztos ítéletét és kiváló szakismeretét jel­zik. — Mélyen emberi tartalmúak kettős figurái: a Család, a Szerelme­sek s a Béke barátai. — Tiszta har­mónia csendül ki a Gótikából, ame­lyet egy csúcsíves templom ablak­festményei sugalmaztak. — Megka­­póan formáltak az Álarcok is. Ter­mékeny képzeletéből teremtett, sajá­tos, szellemes humorral fogalmazott csodálatos állatvilága. A macskák, madarak, halak s a sünök, fajtájuk jellegzetes vonásaival rendelkeznek ugyan és mégis mindenképp mások, mint az igaziak. — Dekoratív hatá­súak az életképszerű domborművek és mozaikok, köztük Bratislava lé­nyegre sűrített képe. — A Szovjet­unióbeli tanulmányútján szerzett nagy élmény eredménye a régi Oroszorszá­got jelképező, csillogó zománcú plasztika, mely az óhitűek évszázados sokszínű, soktornyú, hagymakupolás templomainak motívumaiból épült fel. Se szeri, se száma a változatos el­­gondolású tálaknak, kelyheknek, tá­nyéroknak, a szép, eredeti és célszerű virágtartóknak. S milyen megkapó a kert fáira télen elhelyezkedő, ötletes madáretető is. — Az építészettel kap­csolatos plasztikái közül egészen új­keletű a 16 emeletes ruüinovl sör­gyár adminisztratív épületének irodá­jába szánt jelképes díszítő műve, mely élénkíti a rideg falfelületeket. Rosulková művei a legtöbb nagy­szabású külföldi kiállításon szerepel­nek, s komoly értékelést váltanak ki. Szövetkezeteinkben a közöt vagyon jelentős részét a raktárosok és mag­tárotok kezelik, felelős gazdái tehát a sokszor százezreket is meghaladó vagyonnak, jánosdeák Béla—dr. Zemp­lén Elemér: RAKTÁROSOK — MAG­­TÁROSOK KÉZIKÖNYVE azokat a nél­külözhetetlen ismereteket foglalja össze, amelyek feltétlenül szüksége­sek e munkakör szabályos, helyes el­látásához. Felhívja a figyelmet a rak­tárosok és magtárosok felelősségére, ismerteti a raktárátvétel, a leltározás módját, a feladatkört, az annak ellá­tásához szükséges nyilvántartások vezetését, a bizonylatokat, azok rend­jének fontosságát, az anyagmozgatás célszerű lebonyolítását, s különféle raktárakat, a szakszerű tárolás mi­kéntjét, valamint a gyakoribb, külön­legesebb számítási módokat. A „vidám rajzos“ könyvek szerzője, J. Horváth László ezúttal új területen: kint a szántóföldön mutatkozik be, hogy szórakoztatva tanítson bennün­ket. Mert bátran mondhatjuk, hogy a VIDÁM RAJZOS SZÁNTÁS-VETÉS mél­tón sorakozik az eddig megjelentek mellé. A szerző sok évtizedes gyakor­latában bevált, számos egyszerű mód­szert és fogást ismertet. Nemcsak az egyszerű földművelők, de a főiskolát végzett gazdák is, nemkülönben a csoport-, valamint csapatvezetők is tanulhatnak belőle. Kellemesen szó­rakozva, mindamellett rendszeres és módszeres alapossággal sajátíthatják el a földművelés korszerű tudniva­lóit, rendjét. Kapható a Slnvenská kniha köny­vesboltjaiban. FELKÉSZÜLTEN VÁRTA A VENDEGEKET IPOLYSÁG A Honti Napok előkészületei Dagmar K. Rosulková: AZ UTOLSÓ PÁSZTOR '(Foto: Jozef Kyselkaj' Az 1967-es montreáli világkiállításon is gazdag anyag képviseli művészetét. A kiküldött alakos művek közül a Szent Vitus katedrális emelkedik ki, s még számos plasztikai alkotás, la­kásokat ékesítő domborművek, alkal­mazott művészeti tárgyak sorakoznak, köztük egy remek, sajátos felépítésű, sötétvörös gyertyatartó. S mind a modern ember szépség- és hasznos­­ságlgényét szolgálják. A Szlovák Kunyhó nevű étterem felszerelése is az ő műve. Gyönyörű, célszerű és egyszerű csillogóan piros, fehér és kékzománcú étkező készletei, a terí­Ott, ahol a zabolátlan Ipoly termő­földeket kettészelve hömpölyög med­rében s olykor kilép, hogy elragadja száz és ezer szorgos földműves mun­kájának gyümölcsét — a termést — hol az 1848—50-es években börtön­­cellák rabja volt a szlovák nép nagy fia Jankó Krár, ahol a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla gyűjtötte csokorba gyönyörű népdalainkat, áll egy város, a volt Hont vármegye székhelye, Ipolyság. Gyönyörű és gazdag Hont várme­gye történelme, melynek területén mindig is virágzott a népművészet. A honti ember népdalai, népszokásai és népi táncai mindmáig fennmarad­tak. Ebből a gazdag tárházból nyújta­nak át egy csokorravalót az Ipoly menti falvak táncegyüttesei, népi éne­kesei az 1967. június 11-én megren­dezendő Honti Napokon, mely június 10-én este a budapesti művészek fel­lépésével veszi kezdetét. Nagy feladat hárul a Lévai Járási Népművelődési Otthon, valamint az Ipolysági Városi Nemzeti bizottság dolgozóira, akik vállalták a népművészet e. nagy se­regszemléjének a megszervezését. Nem könnyű feladat, hiszen nagy ta­pasztalatokkal még nem rendelkez­nek; az idén először kerül sor a Honti Napok megrendezésére a fel­­szabadulás óta. A szervezőbizottság a munkabizottságok egész sorát hozta létre, hogy biztosítsa e nagy ünnep­ség zavartalan lefolyását. Trník elv­társnő sorra látogatta a környező falvakat még március elején, hogy a tánccsoportok, valamint a kultúrott­­honok vezetőivel megbeszélje a teen­dőket, hogy felkutassa és kiválogassa azokat a népi táncokat, népi jelene­teket, népdalokat, melyeknek bemu­tatása kívánatos lenne, s hogy ezeket a táncokat megfelelő tematikai sor­rendbe ossza a négy évszak szerint. Az áprilisban Ipolyságon megtartott megbeszélésen — ahol részt vett a Járási Művelődési Ház igazgatója Stanőik elvtárs is — a tánc csoportok vezetői arról számoltak be, hogy az előkészületek, tehát a próbák már javában folynak. Stanőik igazgató elvtárs, valamint Hochsteiger elvtárs, a JNB dolgozója vázolták a Honti Napok ünnepségeinek lefolyását. Eszerint szombaton este a budapesti művészek fellépésével kezdődnek az ünnepségek. Másnap a zenés ébresztő után impozáns felvonulásban gyö­nyörködhetnek majd a vendégek, mely Hont vármegye történelmét mutatja be a régmúlt időktől egészen napjain­kig. Elöl a török harcosok (Janicsá­rok) vonulnak majd lovaikon, utána All pasa fehér lovon, ölében egy tö­rök asszonnyal — körülöttük rab­szolgák menetelnek. Ezek elvonulta után a Hont vármegye monográfiáját bemutató felvonulók csoportja követ­kezik. Elöl páncélos lovag, mögötte a vármegye, valamint a vármegye urai­nak címereit vivők csoportja, ezután Majtényi László főispán szolgáival, Jankó Krár, a forradalmi diákok cso­portjával, Sisa Pista, a híres honti betyár, betyártársaival, Horváth Béla főispán hintón, őt Wilcsek Tódor, Hont vármegye utolsó főispánja kö­veti a sorban. Ezután Bartók Béla népi énekesek, népművészek csoport­jával. Utánuk az első világháború ki­törését, a monarchia eltörlését, a nép szegénységét, számkivetettségét, a második világháború kitörését, a Szovjet Hadsereg általi felszabadítást, valamint mai boldog életűnket bemu­tató körképek — szabadságunkat, bol­dogságunkat Jelképező vidám embe­rek csoportja, s a többi résztvevők. A rendezőség igényességét bizonyítja az is, hogy nagyszámú felfegyverzett szovjet katonát, valamint tankokat is felvonultatnak. Ezután a színpompás felvonulás után a szabadtéri színpadon bemutat­koznak a környező falvak öntevékeny népművészeti csoportjai, majd ezeket a Lűőnica és a Trenőan népművészeti együttesek követik. A késődélutáni órákban sorrakerülő harci játékok végeztével, kezdetét veszi a reggelig tartó népmulatság, helyesebben mond­va táncmulatságok, hisz Ipolyság öt pontján rophatják a táncot a vendé­gek, a környék legjobb zenekarainak ritmusára. Nem kis goad szakad a vendéglá­tóipar dolgozóinak vállára, hisz előre­láthatólag 10 ezer vendég ellátásáról kell majd gondoskodnlok. Már meg­kapták a meghívókat az Ipoly túlsó oldalán fekvő magyarországi falvak is. De ne féljen a vendég, lesz bőven ínyencfalat, finom bor és jó sör. Fel­­készülten várja a vendégeket Ipoly­ság. Tóth László, Egeg tett asztalt díszítő finom gyümölcsös tálai, ötletes virágtartói, mind nemes megoldásúak, s hívatottak arra, hogy hazai agyagmfivészetünk jó hírnevét fokozzák. A még nemrégiben is „ars minor“-nak, kisebb, alacsonyabbrendű művészetnek elkönyvelt kerámia tel­jes értékű képzőművészet is. Feltéve, hogy hibátlan technikai kivitel, az alkotó szellem szülte gondolattal pá­rosul a műben, mely a forma és tar­talom szerves egységének hordozója, mint Rosulkovánál. Bárkány Jenőné Kulturális hírcsokor KELET-SZLOVÁKIAbOL • A kassai Dóm északi falára visszahelyezik II. Rákóczi Ferenc 1938-ban készült domborművét — Löffler Béla szobrászművész alkotá­sát. A Sípos Béla műépítész tervezte emléktáblát az említett szobrász újí­totta fel. • Az eperjesi JonáS Záborsky Szín­házban országos bemutatóként színre viszik Igo Hofstetter német zene­szerző „A szív rulettje“ című musi­caljét. • Négyszázötven évvel ezelőtt fe­jezte be Lőcsei Pál mester a Szt. Jakab-templomban levő világhírű, 18 méter magas gótikus szárnyas oltárát. Az évforduló alkalmából Levoőén nagyszabású ünnepségeket, tudomá­nyos szimpóziumokat és szemináriu­mot rendeznek. 0 Slavomír Mroíek, lengyel író „Tangó“ című experimentális komé­diájának szlovákiai bemutatója nagy sikert aratott a Kassai Állami Szín­házban. • A Kassai Zenei Tavasz kiemel­kedő hangversenyének ígérkezik Alf Lindner, a világhírű svéd orgonamű­vész fellépése. • A Kelet-Szlovákiai Képtár gyűj­teményes kiállítást rendez Sípos Béla grafikus életművéből. A tárlaton java­részt híres emberek — többek közt Kodály, Saljapín, G. B. Shaw, Puccini, Casals Pablo, Clémenceu, Hans Moser stb. — eredeti művészportréi és kari­katúrái kerülnek a közönség elé. • Újra öntik és talpazatra helye­zik a kassal Orbán-torony égésekor megolvadt Orbán-harangot, melyet 1557-ben öntött Illenfeld Ferenc híres ágvú- és harangöntőmester. 41 Emlékszobát létesítenek Nagy­őrön az egykori Mednyánszky-kastély­­ban, melyben a híres festőművész életére és alkotására utaló emléktár­gyakat és festményeket helyeznek el. itt) Gazdag műsor 0 CSEMADOK napok 0 Aratási-, béke- és szüreti ünne­pélyek 0 Kilenc járásban 22 rendezvény 0 Mozgalmasnak ígérkezik az idei év a szlováktat magyarság kultu­rális életében. A Komáronii Jókai Napokkal Induló kulturális sereg­szemle csak a kezdet volt; olyan kezdet, amely az elmúlt ósz és tél munkáját, annak legjavát gyűjti egybe, összegezi és méltatja. A folytonosság azonban nem szakad meg. A nyárt hónapok folya­mán a közönség gazdag és sokrétű kulturális seregszemle tanúja lehet. Takács Andrást, a CSEMADOK KB-nak tagját kértük meg, válaszoU fon ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre. — Az eddigi gyakorlattal szemben az tdet népművészeti rendez­­vények összetételében történt-e valamilyen változási’ — Nem volt szándékunkban lényegesebb változást eszközölni e fó­rén, mégpedig azért, mert véleményünk szerint a változás, vagy vál­toztatás eredménye az lenne, hogy e rendezvények elveszítenék népművészeti jellegüket. — Ebben az esetben minden marad a régiben, vagy mégsem? — Ami a koncepciót illett, igen. De ez nem jelenti azt, hogy a színvonallal is elégedettek vagyunk. Célunk, hogy a meglevő együt­tesek évről évre többet és jobbat adjanak. — Milyen színtű rendezvényekre kerül sor az idén? — Kerületi, járási és körzeti seregszemlékre. — Valami közelebbit tudna mondani a műsorról? Olyan értelem­ben gondolom, hogy hol, mikor, milyen rendezvényre kerül sor? — Végleges tervet még nem készítettünk, de van ilyen műsorterv. Néhány esetben még beállhat némi változás, de azt hiszem, főbb vonásaiban már megmarad. — Ezek alapján mit kap a közönség? — A bratislaval járásban Eberhárdon július 30-án fellép az Ifjú Szívek együttes, két magyarországi vendégművész, a Csallóközi Népi Együttes és több kisebb csoport. A dunaszerdahelyi járásban Kolozsnémán (június 17—18), Eper­jesen (vagy Körtvélyesen) július 30-án és Nagyabonyban augusztus 28—27-én kerül sor dal- és táncünnepélyre. A komáromi járásban még bizonytalan a helyzet. Az érsekújvárl járásban június 10-én Nagykéren, június 11-én pedig Kéménden lépnek fel a járás együttesei. Ezenkívül július 18-án Bo­rocskán ts hasonló rendezvény lesz. Kisújfalun október 1-én tartják meg a hagyományos szüreti ünnepséget. A lévai járásban a zsleízi dal- és táncünnepély az idén is a ha­gyományokhoz méltó műsorral örvendezteti meg a közönséget. Itt ugyanis fellépnek a lévai, az újvári s a nyitrat járás legjobb együt­teset. Három rendezvényre kerül sor a losonci járásban. Június 11-én Szécsénkén, augusztus 13-án Losoncon, október 1-én Csábon (szüreti ünnepély) találkoznak a járás legjobb tánccsoportjai, énekkarai. Június 4-én Csízen, augusztus 23-án Almágyon; ez a sorrend a rimaszombati járásban. A rozsnyóiak Krasznahorkán (június 4) rendeznek KI MIT TUD-dal egybekötött dalos-táncos vetélkedőt. A kassat járásban, Nagyidán kerül sor a dal- és táncünnepélure június 11-én. A terebesl járásban a sorrend a következő: május 28-a Borsi, augusztus 13-a Latorca-parti találkozó, október 1-én klsgéresi ünnep­­ség. Ez a műsor még így, vázlatosan is gazdag és sokrétű, s kielégít­heti a legigényesebb nézőt is. Annál inkább, mert majdnem minden rendezvényre magyarországi vendégművészeket is meghívnak a ren­dezők. _„o_ Mednyánszky László: Vágmenti táj jKelet-Szlovákiai Képtár tulajdona)

Next

/
Oldalképek
Tartalom