Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

M űterem látogatás

Dagmar K. Rosulkovánál

D. Rosulková műtermének egyik sarkában ott a formázó asztal s az ősi fazekas korong, melyt most ugyan áll, de mégis hallom forgását, surrogását. Látom az ötlet és művészi képzelet irányította kéz s az érzékeny ujjak mozgására formát öltő, engedelmes agyagot. Az értésből fakadt, értelemszabályozta folyamat anyagban kifejezésre jutó eredménye a plasztikus kerámiai mű. — Az újszülött forma még lágy. Hogy szilárd és tartós legyen, a műterem másik sarkában álló 1200 C fokra hevíthető villanykemencében kerül kiégetésre. Ugyancsak a magasfokú hő olvasztja meg a kerámia színét, fényét, ékességét adó, fémoxidokból, kvarcból és folyékony üvegből álló zománcot. Bonyolult az anyag művészete. Az igazi kerámlkusnak fejlett festői és szobrász! érzékkel és tudással, alapos technikai, valamint vegyészi ismeretekkel és bő technológiai tapasztalattal kell rendelkeznie. Az anyagot nemcsak pontosan ismernie, hanem annak törvényeit is tisztelnie kell s nem szabad természetétől idegen formába kényszeríteni, vallja a szokványosságtól mentes, szüntelenül kereső, fáradhatatlanul kísérletező Dagmar K. Rusalková, érdemes művész. Ezt a kitüntető címet három évvel ezelőt kapta.

Ismerkedjünk életével, alkotásaival! 1909-ben született. Így a hazai művészet középnemzedékéhez tartozik. Ezeknek pályakereső ével történelmileg, társadalmilag is válságos időkre estek, amikor a művészi problémákkal együtt merült fel az emberért, sorsáért érzett gond és felelősség. Dagmar Kubiková a szépre ösztönösen rácsodálkozó szemét már gyermekkorában megragadta a habán fazekasság hagyományait folytató népi kerámiai termékek nemes formája, üde színezése, ötéves korában mintázta agyagból az első kis figurákat. Formaérzékét apjától, szociális érzékenységét a munkásmozgalomban résztvevő anyjától örökölte. Akadályokkal küzdve csak hátráltató megszakításokkal fejlesztheti ki tehetségét. Bécsben szerzi az első alapismereteket, s a harmincas években a színvonalas, modern szemléletű Bratislava! Iparművészeti Iskolában bontakozik ki művészete. Még sikerül Itáliában a Robblák örökszép remekeivel, a reneszánsz technikai és művészi tökéletességű iparművészeti alkotásaival s a szicíliai népi fazekassággal megismerkednie.

1938-at írtak ekkor. Már döng a föld a hitlerista hordák országunkhoz vészesen közeledő ütemes léptei alatt. A Tiso korszakban Kubiková itthon gyermektanfolyamokat vezet, s a testi fogyatékosságú gyermekek intézetében tanít. Kapcsolatba jut „gyanús“

haladó politikai elemekkel, s a fajllag üldözöttekkel. Erre vizsgálatok, s börtön következik, majd néhány év Martinban. Férjével, Jaromir Rosulekkel az illegális mozgalomban s a felkelésben vállalnak fontos szerepet. Ezek az élmények sugalmazói későbbi emberi és drámai tartalmú plasztikáinak.

Az új életben a szlovák kerámia újjáteremtésén fáradozik. Az addig a népművészetet másoló hazai agyagművészetet törekszik az európai modern kerámia áramába belekapcsolni. D. Rosulková a szépért, újért rajong. S a képzőművészeti gondolatot magas technikai és esztétikai szinten szólaltatja meg. A modern, kultúrált ember környezetét új szépségekkel gazdagítja. Világ- és emberismeretből, humanizmusból, fantáziából s érzelmi alapból fakadó alkotásai szuggesztíven érzelmi hatásúak.

Az aránylag kis műterem telve van élettel, formákkal, színekkel, régibb, új s legújabb alkotásaival. Érzékenyen alakított arcmások, köztük a nép asszonyainak fiatalságot, szépséget, munkát, anyaságot ünneplő figurái. Ezek az ősi formából indultak ki. Nemesen stilizált alakításuk, finom színezésük és kifejező erejük Rosulková egyéni látásmódját, biztos ítéletét és kiváló szakismeretét jelzik. — Mélyen emberi tartalmúak kettős figurái: a Család, a Szerelmesek s a Béke barátai. — Tiszta harmónia csendül ki a Gótikából, amelyet egy csúcsíves templom ablakfestményei sugalmaztak. — Megkapóan formáltak az Álarcok is. Termékeny képzeletéből teremtett, sajátos, szellemes humorral fogalmazott csodálatos állatvilága. A macskák, madarak, halak s a sünök, fajtájuk jellegzetes vonásaival rendelkeznek ugyan és mégis mindenképp mások, mint az igaziak. — Dekoratív hatásúak az életképszerű domborművek és mozaikok, köztük Bratislava lényegre sűrített képe. — A Szovjetunióbeli tanulmányútján szerzett nagy élmény eredménye a régi Oroszországot jelképező, csillogó zománcú plasztika, mely az óhitűek évszázados sokszínű, soktornyú, hagymakupolás templomainak motívumaiból épült fel.

Se szeri, se száma a változatos elgondolású tálaknak, kelyheknek, tányéroknak, a szép, eredeti és célszerű virágtartóknak. S milyen megkapó a kert fáira télen elhelyezkedő, ötletes madáretető is. — Az építészettel kapcsolatos plasztikái közül egészen újkeletű a 16 emeletes ruüinovl sörgyár adminisztratív épületének irodájába szánt jelképes díszítő műve, mely élénkíti a rideg falfelületeket.

Rosulková művei a legtöbb nagyszabású külföldi kiállításon szerepelnek, s komoly értékelést váltanak ki.

Szövetkezeteinkben a közöt vagyon jelentős részét a raktárosok és magtárotok kezelik, felelős gazdái tehát a sokszor százezreket is meghaladó vagyonnak, jánosdeák Béla—dr. Zemplén Elemér: RAKTÁROSOK — MAGTÁROSOK KÉZIKÖNYVE azokat a nélkülözhetetlen ismereteket foglalja össze, amelyek feltétlenül szükségesek e munkakör szabályos, helyes ellátásához. Felhívja a figyelmet a raktárosok és magtárosok felelősségére, ismerteti a raktárátvétel, a leltározás módját, a feladatkört, az annak ellátásához szükséges nyilvántartások vezetését, a bizonylatokat, azok rendjének fontosságát, az anyagmozgatás célszerű lebonyolítását, s különféle raktárakat, a szakszerű tárolás mikéntjét, valamint a gyakoribb, különlegesebb számítási módokat.

A „vidám rajzos“ könyvek szerzője, J. Horváth László ezúttal új területen: kint a szántóföldön mutatkozik be, hogy szórakoztatva tanítson bennünket. Mert bátran mondhatjuk, hogy a VIDÁM RAJZOS SZÁNTÁS-VETÉS méltón sorakozik az eddig megjelentek mellé. A szerző sok évtizedes gyakorlatában bevált, számos egyszerű módszert és fogást ismertet. Nemcsak az egyszerű földművelők, de a főiskolát végzett gazdák is, nemkülönben a csoport-, valamint csapatvezetők is tanulhatnak belőle. Kellemesen szórakozva, mindamellett rendszeres és módszeres alapossággal sajátíthatják el a földművelés korszerű tudnivalóit, rendjét.

Kapható a Slnvenská kniha könyvesboltjaiban.

FELKÉSZÜLTEN VÁRTA A VENDEGEKET IPOLYSÁG

A Honti Napok előkészületei

Dagmar K. Rosulková:

AZ UTOLSÓ PÁSZTOR

'(Foto: Jozef Kyselkaj'

Az 1967-es montreáli világkiállításon is gazdag anyag képviseli művészetét.

A kiküldött alakos művek közül a Szent Vitus katedrális emelkedik ki, s még számos plasztikai alkotás, lakásokat ékesítő domborművek, alkalmazott művészeti tárgyak sorakoznak, köztük egy remek, sajátos felépítésű, sötétvörös gyertyatartó. S mind a modern ember szépség- és hasznosságlgényét szolgálják. A Szlovák Kunyhó nevű étterem felszerelése is az ő műve. Gyönyörű, célszerű és egyszerű csillogóan piros, fehér és kékzománcú étkező készletei, a teríOtt, ahol a zabolátlan Ipoly termőföldeket kettészelve hömpölyög medrében s olykor kilép, hogy elragadja száz és ezer szorgos földműves munkájának gyümölcsét — a termést — hol az 1848—50-es években börtöncellák rabja volt a szlovák nép nagy fia Jankó Krár, ahol a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla gyűjtötte csokorba gyönyörű népdalainkat, áll egy város, a volt Hont vármegye székhelye, Ipolyság.

Gyönyörű és gazdag Hont vármegye történelme, melynek területén mindig is virágzott a népművészet. A honti ember népdalai, népszokásai és népi táncai mindmáig fennmaradtak. Ebből a gazdag tárházból nyújtanak át egy csokorravalót az Ipoly menti falvak táncegyüttesei, népi énekesei az 1967. június 11-én megrendezendő Honti Napokon, mely június 10-én este a budapesti művészek fellépésével veszi kezdetét. Nagy feladat hárul a Lévai Járási Népművelődési Otthon, valamint az Ipolysági Városi Nemzeti bizottság dolgozóira, akik vállalták a népművészet e. nagy seregszemléjének a megszervezését. Nem könnyű feladat, hiszen nagy tapasztalatokkal még nem rendelkeznek; az idén először kerül sor a Honti Napok megrendezésére a felszabadulás óta. A szervezőbizottság a munkabizottságok egész sorát hozta létre, hogy biztosítsa e nagy ünnepség zavartalan lefolyását. Trník elvtársnő sorra látogatta a környező falvakat még március elején, hogy a tánccsoportok, valamint a kultúrotthonok vezetőivel megbeszélje a teendőket, hogy felkutassa és kiválogassa azokat a népi táncokat, népi jeleneteket, népdalokat, melyeknek bemutatása kívánatos lenne, s hogy ezeket a táncokat megfelelő tematikai sorrendbe ossza a négy évszak szerint. Az áprilisban Ipolyságon megtartott megbeszélésen — ahol részt vett a Járási Művelődési Ház igazgatója Stanőik elvtárs is — a tánc csoportok vezetői arról számoltak be, hogy az előkészületek, tehát a próbák már javában folynak. Stanőik igazgató elvtárs, valamint Hochsteiger elvtárs, a JNB dolgozója vázolták a Honti Napok ünnepségeinek lefolyását. Eszerint szombaton este a budapesti művészek fellépésével kezdődnek az ünnepségek. Másnap a zenés ébresztő

után impozáns felvonulásban gyönyörködhetnek majd a vendégek, mely Hont vármegye történelmét mutatja be a régmúlt időktől egészen napjainkig. Elöl a török harcosok (Janicsárok) vonulnak majd lovaikon, utána All pasa fehér lovon, ölében egy török asszonnyal — körülöttük rabszolgák menetelnek. Ezek elvonulta után a Hont vármegye monográfiáját bemutató felvonulók csoportja következik. Elöl páncélos lovag, mögötte a vármegye, valamint a vármegye urainak címereit vivők csoportja, ezután Majtényi László főispán szolgáival, Jankó Krár, a forradalmi diákok csoportjával, Sisa Pista, a híres honti betyár, betyártársaival, Horváth Béla főispán hintón, őt Wilcsek Tódor, Hont vármegye utolsó főispánja követi a sorban. Ezután Bartók Béla népi énekesek, népművészek csoportjával. Utánuk az első világháború kitörését, a monarchia eltörlését, a nép szegénységét, számkivetettségét, a második világháború kitörését, a Szovjet Hadsereg általi felszabadítást, valamint mai boldog életűnket bemutató körképek — szabadságunkat, boldogságunkat Jelképező vidám emberek csoportja, s a többi résztvevők. A rendezőség igényességét bizonyítja az is, hogy nagyszámú felfegyverzett szovjet katonát, valamint tankokat is felvonultatnak.

Ezután a színpompás felvonulás után a szabadtéri színpadon bemutatkoznak a környező falvak öntevékeny népművészeti csoportjai, majd ezeket a Lűőnica és a Trenőan népművészeti együttesek követik. A késődélutáni órákban sorrakerülő harci játékok végeztével, kezdetét veszi a reggelig tartó népmulatság, helyesebben mondva táncmulatságok, hisz Ipolyság öt pontján rophatják a táncot a vendégek, a környék legjobb zenekarainak ritmusára.

Nem kis goad szakad a vendéglátóipar dolgozóinak vállára, hisz előreláthatólag 10 ezer vendég ellátásáról kell majd gondoskodnlok. Már megkapták a meghívókat az Ipoly túlsó oldalán fekvő magyarországi falvak is. De ne féljen a vendég, lesz bőven ínyencfalat, finom bor és jó sör. Felkészülten várja a vendégeket Ipolyság.

Tóth László, Egeg

tett asztalt díszítő finom gyümölcsös tálai, ötletes virágtartói, mind nemes megoldásúak, s hívatottak arra, hogy hazai agyagmfivészetünk jó hírnevét fokozzák. A még nemrégiben is „ars minor“-nak, kisebb, alacsonyabbrendű művészetnek elkönyvelt kerámia teljes értékű képzőművészet is. Feltéve, hogy hibátlan technikai kivitel, az alkotó szellem szülte gondolattal párosul a műben, mely a forma és tartalom szerves egységének hordozója, mint Rosulkovánál.

Bárkány Jenőné

Kulturális hírcsokor

KELET-SZLOVÁKIAbOL

• A kassai Dóm északi falára visszahelyezik II. Rákóczi Ferenc 1938-ban készült domborművét — Löffler Béla szobrászművész alkotását. A Sípos Béla műépítész tervezte emléktáblát az említett szobrász újította fel.

• Az eperjesi JonáS Záborsky Színházban országos bemutatóként színre viszik Igo Hofstetter német zeneszerző „A szív rulettje“ című musicaljét.

• Négyszázötven évvel ezelőtt fejezte be Lőcsei Pál mester a Szt. Jakab-templomban levő világhírű, 18 méter magas gótikus szárnyas oltárát. Az évforduló alkalmából Levoőén nagyszabású ünnepségeket, tudományos szimpóziumokat és szemináriumot rendeznek.

0 Slavomír Mroíek, lengyel író „Tangó“ című experimentális komédiájának szlovákiai bemutatója nagy sikert aratott a Kassai Állami Színházban.

• A Kassai Zenei Tavasz kiemelkedő hangversenyének ígérkezik Alf Lindner, a világhírű svéd orgonaművész fellépése.

• A Kelet-Szlovákiai Képtár gyűjteményes kiállítást rendez Sípos Béla grafikus életművéből. A tárlaton javarészt híres emberek — többek közt Kodály, Saljapín, G. B. Shaw, Puccini, Casals Pablo, Clémenceu, Hans Moser stb. — eredeti művészportréi és karikatúrái kerülnek a közönség elé.

• Újra öntik és talpazatra helyezik a kassal Orbán-torony égésekor megolvadt Orbán-harangot, melyet 1557-ben öntött Illenfeld Ferenc híres ágvú- és harangöntőmester.

41 Emlékszobát létesítenek Nagyőrön az egykori Mednyánszky-kastélyban, melyben a híres festőművész életére és alkotására utaló emléktárgyakat és festményeket helyeznek el.

itt)

Gazdag műsor

0 CSEMADOK napok 0 Aratási-, béke- és szüreti ünnepélyek 0 Kilenc járásban 22 rendezvény 0

Mozgalmasnak ígérkezik az idei év a szlováktat magyarság kulturális életében. A Komáronii Jókai Napokkal Induló kulturális seregszemle csak a kezdet volt; olyan kezdet, amely az elmúlt ósz és tél munkáját, annak legjavát gyűjti egybe, összegezi és méltatja.

A folytonosság azonban nem szakad meg. A nyárt hónapok folyamán a közönség gazdag és sokrétű kulturális seregszemle tanúja lehet.

Takács Andrást, a CSEMADOK KB-nak tagját kértük meg, válaszoU fon ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre.

— Az eddigi gyakorlattal szemben az tdet népművészeti rendezvények összetételében történt-e valamilyen változási’

— Nem volt szándékunkban lényegesebb változást eszközölni e fórén, mégpedig azért, mert véleményünk szerint a változás, vagy változtatás eredménye az lenne, hogy e rendezvények elveszítenék népművészeti jellegüket.

— Ebben az esetben minden marad a régiben, vagy mégsem?

— Ami a koncepciót illett, igen. De ez nem jelenti azt, hogy a színvonallal is elégedettek vagyunk. Célunk, hogy a meglevő együttesek évről évre többet és jobbat adjanak.

— Milyen színtű rendezvényekre kerül sor az idén?

— Kerületi, járási és körzeti seregszemlékre.

— Valami közelebbit tudna mondani a műsorról? Olyan értelemben gondolom, hogy hol, mikor, milyen rendezvényre kerül sor?

— Végleges tervet még nem készítettünk, de van ilyen műsorterv. Néhány esetben még beállhat némi változás, de azt hiszem, főbb vonásaiban már megmarad.

— Ezek alapján mit kap a közönség?

— A bratislaval járásban Eberhárdon július 30-án fellép az Ifjú Szívek együttes, két magyarországi vendégművész, a Csallóközi Népi Együttes és több kisebb csoport.

A dunaszerdahelyi járásban Kolozsnémán (június 17—18), Eperjesen (vagy Körtvélyesen) július 30-án és Nagyabonyban augusztus 28—27-én kerül sor dal- és táncünnepélyre.

A komáromi járásban még bizonytalan a helyzet.

Az érsekújvárl járásban június 10-én Nagykéren, június 11-én pedig Kéménden lépnek fel a járás együttesei. Ezenkívül július 18-án Borocskán ts hasonló rendezvény lesz. Kisújfalun október 1-én tartják meg a hagyományos szüreti ünnepséget.

A lévai járásban a zsleízi dal- és táncünnepély az idén is a hagyományokhoz méltó műsorral örvendezteti meg a közönséget. Itt ugyanis fellépnek a lévai, az újvári s a nyitrat járás legjobb együtteset.

Három rendezvényre kerül sor a losonci járásban. Június 11-én Szécsénkén, augusztus 13-án Losoncon, október 1-én Csábon (szüreti ünnepély) találkoznak a járás legjobb tánccsoportjai, énekkarai.

Június 4-én Csízen, augusztus 23-án Almágyon; ez a sorrend a rimaszombati járásban.

A rozsnyóiak Krasznahorkán (június 4) rendeznek KI MIT TUD-dal egybekötött dalos-táncos vetélkedőt.

A kassat járásban, Nagyidán kerül sor a dal- és táncünnepélure június 11-én.

A terebesl járásban a sorrend a következő: május 28-a Borsi,

augusztus 13-a Latorca-parti találkozó, október 1-én klsgéresi ünnepség.

Ez a műsor még így, vázlatosan is gazdag és sokrétű, s kielégítheti a legigényesebb nézőt is. Annál inkább, mert majdnem minden rendezvényre magyarországi vendégművészeket is meghívnak a rendezők. _„o_

Mednyánszky László: Vágmenti táj jKelet-Szlovákiai Képtár tulajdona)