Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-11 / 6. szám
pip» TÉLI ELŐTANULMÁNYOK 1 Az őszön levélben Mőrlcz VI- rághoz fordultam, kértem — finnországi útleírása alapján — kölcsönözze nekem édesapja regényének, a Boldog ember-nek finn fordítását. Megküldte karácsonyi ajándékul. Magnetofont kértem kölcsön, s esténként a finn szövegből egy-egy szalagnylt lediktáltam. Minthogy a két nyelv szórendje csaknem azonos, meggyő-Helsinki vasútállomása ződésem, hogy rokonnyelv megtanulására nincs ennél jobb módszer. Továbbá nagy segítségemre volt a dunaszerdahelyi járás dolgozóinak a Szabad Földművesben közzétett útibeszámolója. Értékes forrásmunkák sorozatát kaptam Pavel Pagáő agrármérnök svédországi úti beszámolójából. A prágai mezőgazdasági könyvtárból hetenként hozattam finn szakirodalmat, s feleségemmel késő éjjelig kivonatoltuk a szakcikkeket. így áttekintést nyertem az utolsó tíz év tudományos munkájáról és megismerkedtem a szakkifejezések egy részével. Ezután levélben fordultam azokhoz, akiket szerettem volna meglátogatni. Útlevelem négy hétre szólt. A kiutalt anyagiak ennek felére. Még ezt is úgy kellett beosztani, hogy az ezer kilométernyi autóbuszút — amit szintén a magunkkal vitt pénzből kellett fedezni — költségének levonása után maradjon szállásra és élelemre. Indulásunkat távirati stílusban vázolom. Ezzel szeretném kihangsúlyozni a hoszsú várakozás és előkészület utáni nekirugaszkodásunkat. Május közepére megkaptuk az útlevelet. Zord, esős jellegzetesen nem májusi napon felmálházva, temérdek poggyásszal útrakeltünk. Táviratunk és az ügyeletes portás jóvoltából sikerült a túltelített szálloda-kapacitás ellenére szállást kapnunk. I960, május 31-én rövid udvarias határformalitás után fél óra alatt Berlinbe értünk. A repülőtér várótermében megkóstoltuk a német kávét. Újra felszálltunk és mire a Balti tenger partjához értünk, teljesen kiderült. Líviával, aki most repült először, csodálatosan élveztük a gyönyörű tájat, a fehér parttal szegélyezett zöld szárazföldet és a kék tengert. Láttuk Bornholm szigetét, mely a dánoké, majd Svédország fölé értünk. Erdők, tavak közt szántók. A repülőgépben állandóan etettek, itattak bennünket. Lívia megtéveszthetetlen női ösztöne megsúgja, hogy Helsinkiben ez lesz a vacsoránk s feltűnés nélkül becsomagolta a számunkra elfogyaszthatatlan adagok maradványait. Megérkeztünk Stockholmba. Első eszmecserekísérlet egy finn ütitársunkkal. Szerelői minőségben dolgozott Morvaországban egy hónapig, szinte kényszernémaságra ítélve, hiszen csak a legszükségesebbeket tudta szótárakon keresetül megérteni. Én voltam első finn társalgó partnere. Az út utolsó szakasza rövid, mégis felejthetetlen. A kék tengerben csipkés szélű, hullám-marta erdővel benőtt sziklaszirtek. Egy órával előre igazítjuk óránkat és leszállunk a helsinki repülőtérre. OjRAISMERKEDÉS HELSINKIVEL A Finnair Repülőtársaság halijában az ott várakozók megcsodálták ren-Az Országház és a tornyos Nemzeti (A geteg poggyászunkat. Megkeresem az ügyeletes tájékoztató tisztviselőt, bemutatkozom és mondom: 1938-ban már jártam maguknál és... Erre mosolyogva így válaszol: Usko Hirvonen, elnézését kérem, én akkor születtem. Ismertetem anyagi körülményeinket és útitervünket. Mérlegeli a lehetőségeket: Magánszállás, ez is túl drága. Olimpiai stadion külön női és külön férfi elszállásolás, kényehnetlefi ée drága De megkfsérleml Ezzel nekifog tárcsázni, s öt perc múlva közli a címet. — Ugye tizenhat márka kettőjük számára elfogadható? sohse látott bennünket. Kiveszi névjegyet, ennek hátlapján FlnnorvZ?SfíéIkfpe’ a légl összeköttetésekkel. Első finn barátunk. Nekünk ajándékozza Helsinki térképét. Belerajzolja szállásunkat, a diákotthont és esti tanulmánynak a botanikus kertet Megmagyarázza az összeköttetést, mt“tán , taxi? — kérdésére fejünket rázzuk. A villamosban bocsánatot kérünk a sok poggyászért, az utasok wfwilh Öi?ű Mosolyognak. Aztán még körűibe ül 500 méter gyalog. A kapuin csöngetünk, automatikuyíI Lars Ulsnes. Helsinkiben tes 6 n°rvég egyetemista az ügyele-Egyelőre ötnapos szállásban egyesei" KHfl.fi ®Setl,eges meghosszabbítással. Kitölti bejelentőnket, kulcscsomót nyom a markomba, szobánk ajtajához vezet. Kérdem: „Minek három kulcs?“ Erre megmagyarázza: „Ez a szobájuk kulcsa, ez a kapukulcs, ez meg az WuJLtlhf0ly°S6 kulcsa- Az ajtókat tegyék be maguk után, magánlakások n, hnnaLa ,házban:“ Ears-szal angolul beszélünk. Benyitunk a szobába. emusl78!’ botanikal laboratóriumra fíu£ék ?te,!»’ tágas szoba- Központi fűtéssé1, könyvespolccal, óriási pogygyászkamrával. Otthonra találtunk Helsinlcí-1 tartózkodásunk Idejére. Megtisztálkodunk, de sietünk, ezért most nem mondom el lakásunk berendezésének részleteit. Majd ... Fu*“bk eTanébány Epésre eső tenger partra; TaIi tüdővel szívjuk a tengeri levegőt. De gyerünk, hadd mutasfam új éDüIeteTT.08 láSSam ismeretlen inni?« A tornyos, rózsaszínű állomásépület, amelyet Eliel Saarinen TMá1foz“otíUSVe? években épített, nem Vele szemben hatalmas út építkezésbe fogtak. De siessünk írni kell a gyerekeknek, hogy szerencsésen megérkeztünk. Tőlük majSpo„ke7iíét bírnapos beszámolómban^ érkezik a rovamami postára, így hagytuk meg nekik. By agy — Nézd, Lívia, az ott az Országház, mögötte a karcsú, tornyos, az i Nemzeti Múzeum. A régi Heíkinkau most Mennerheimintje és eltűntek cöla a „kamillafák“. így neveztem annakidején az apróvirágú, nyáron virító, magastörzsű krizantémokat. Megkerestük a mezőgazdasági tudomány központját, hogy ne kelljen másnap keresnünk. Annyit barangoltunk a vilá?os éjszakában, hogy csak az órám .. figyelmeztette, ideá6,rSZatéTnl szállásunkra. Lívia fel- Vagy lnkébb felhőfürösztötte vacsoránkat, a csapból enyhén klóros, forró vizet eresztettünk egy kerámiacsészébe, s belekevertük a porkávét. Nagyszerű vacsoral Lefelíüdtünlc, s az ablakon át báín!jlt.uk a fehér éjszakát. Éjfél. Hát lehetséges, hogy álmunk valóra vált? (Folytatjuk) Múzeum. szerző felvételei) A gépi fejés jelenlegi helyzete és távlatai tőgyet is megkárosítja. A fejflgép működésének hiányos ismerete és a karbantartás alapelveinek elhanyagolása gyakori üzemzavarokra ad okot, s ez szintén a tejmennyiség rovására megy, amiért aztán mezőgazdasági üzemeink idegenkednek a gépi fejőstől, sőt gátolják annak bevezetését. A tőgy- és tőgybimbók alakja is nagy befolyással van a gépi fejés eredményességére. Ami az első három pontot illeti, as ezekben felsorolt problémák 1—2 éven belül megoldhatók és eltávolfthatők. Nagyobb problémát jelent a Képi fejésre alkalmas tőgy kialakítása, éppen ezért erről részletesebben szőlők. A gépi fejésre alkalmas tőgy a hasfalhoz jől kötött (nem lóg). Inkább hátrafelé, a tejtükör irányában és széliében terjedjen, mint lefele, mélységi irányban. Az elülső és hátulsó negyedek között ne legyenek jelentős nagyságbeli különbségek. A ??.P‘ fe'asre alkalmas tőgybimbók általában 7—10 cm hosszúak, s e mérethez képest nem vastagok, sem nem vékonyak. Helyeződésük függőleges egyen, egymással párhuzamosan lógjanak és kúpjuk a talajtól egyforma távolságra legyen. A fentiektől eltérő tőgyalakulás a gépi fejést különbözőképpen befolyásolja. Az alacsonyan helyezkedő, 1 ó* yre nehé* ■ fejőkészüléket felilleszteni, másrészt olyan kösel íte.«^aZ1 á"á* Padozatához, hogy a fe|őkészülék és vele a tőgy lehúzo- Megnyújtása a gépi fejés során alig lehetséges. A részarán ytalan tőgy i, előnytelen, mert lyenkor a két hátulsú és két elülső tőgynegyed egymástól eltérő fejlettfs tefhozamuk is általában külonbbz.k. Gyakori észlelés, hogy az in Ó7'ne*yadek az össztejmennyiség J* há,u,sók kl>. 60%-át ad- 1 ,k: Az ún. emeletes tőgyön az VnrfSÖi,ne8yedek ma8asabban helyezke.dn8k' * ennek következtében a fejőké, zulek ferdén függ, húzása nem hat egyenletesen az egész tőgyre Lr*8 ,a 8 tögy *zabáIyos üriiléfér h=i T 8 * * 88 * 6 8 y b 1 m b ó nem i, fér , 8(Carsgumiba’ vagy ba hele léi » . *z,vöhatás nem érvényesülhet Jó , a tej folyása akadályozott, s a tejsugár vékony. A vékony t ő g yimbő azért hátrányos, mert a fejő,hoe:geL8yakr8n leesik röla (különö?B" í.k°r’ h8 8 teÍ,Badá*»a> kapcso- Aduzzadá* «Anni kezd), ran kéV|Ü 8Z ,lyen ‘ösybimbó gyakran mélyen szívódik a fejőtérbe mi- TMbfn Megnyúlik, azért szövetei megduzzadnak, fájdalmassá válnak. “r a ,B(ög*Pek szerkesztői meszszemenően figyelembe veszik a tőgy 1* bBlíÖ alakulását és mükö» ól' , ?"y°’ határon tö> azonban a gépi fejésre legalkalmasab tőgvforma keresése során már a fejőkészblék működéséhez, a fejőhengerek E?enled°hrTá*ihOZ kB" a,ka>Mazkndnf. Elengedhetetlen követelmény, hogy kulemük, összetételük és működésük S-r, ah gépl ,eIé*re nem alkalmas ÍefeiLn. A * 8 ,Bvfiben ki ka" arra ?. « f , »enyészkiválasztásnál arra is ügyelni kell, hogy a tehenek A8*«8»* gép',elé*ra alkalmas legyen. £*t?gr,.,á* tögybimbóalakulás egyébként örbklődő, ami az állattenyésztők Ä «--•■»-" k?bontako? náln mítj' Aí‘V,kfvUI ki kell hasz?és z" !ebetös68a‘ a tejtermelés növelésének érdekében, és itt az ésszerű takarmányozás mellett főleg fő lúfwT munkára ka" helyezni 8 nvítí yL' A Mesterséges megtermékenvÍ*é íi!tBr1tén be,ŰI csak elyan tenyészáliatokát szabad tehénsorba állírnooVoi aMelyBk minden tekintetben egfelslnek a követelményeknek mind a tejtermelés, mind a gépi feiéSsreBter8énka,maS8bb tÖ8y,°rma kaza‘ DR. FOTHY IÄN0S, Somorja A malacok elválasztása 8 hét alatt húszhét alatt Az e!s6 hárnTMlékra an a SfázaIékró1 ^,2 százat mn * ** . lac testének zsírtartaU Tékrói uVaTtflZl Ped>g 11 szdzalemLlt százalékra. Ilyen arányú a kara ti, Anyagot csak liK,lCa t9 e nyü!t’ és ezért 3—5 hét larnklfmJan?CS0,S elválas^nt a ma., ‘eeokat. A kor,.t elválasztás során 3,5 százalékkal több az elhullás, mint 8 hetes választás esetén, mégis az eíöbbt eljárás a gazdaságos. ,(Rev. Élev.)’ _________TANÁCS KEZDŐ JUHÁSZOKNAK:________ Hogyan teleltessük a juhállományt? hull a takarmánytörmelék). A takar- 1 mánytörmelókkel vegyes gyapjú ér- 1 téke ennélfogva kisebb. Rossz szokás — szerencsére nem : általános —, hogy az egyes gazdaságok a juhokon akarnak takarmányt spórolni. A jó takarmány helyett mi’ nőséget nélkülöző, penészes, sáros ' takarmány kerül a juhok elé. Ne te- 1 gyek eztl Már annál Is inkább, mert ■ a penészes takarmány elvetélést, a sáros pedig mételykórt okozhat. A vemhes Juhoknak adjunk darabonként egy kiló pillangós takar- 1 mányt, 30—40 deka ocsűt, illetve szemestakarmányt (másodosztályút). Ott, ahol kukorica is jut a juhoknak, annak értéke visszatérül a jó minőségű ■ gyapjúban. Ellés előtt nagyon Jót tesz egy ki- i lónyi őrölt burgonya, amely elősegíti , a Jó kitőgyeltetést. Ha van rá mód, l ezt az adagot adjuk a szoptatás idején is, hogy elegendő tej legyen a kisbárányok részére. Egy évesnél fiatalabb bárányok téli szálastakarmány-adagja 70—80 dkg jó minőségű pillangós takarmány, vagy édes rétiszéna és 25—30 dkg szemestakarmány. Ez a táplálékmenynylség biztosítja a jó nyírási átlagot. Két-három éves meddő juhokat hó t nélküli télen, vagy kevés hó esetén i naponta kijárathatjuk, fél adag póttakarmánnyal, fél adag gyöngébb szá- , lastakarmánnyal, s bőségesen hasz- | náljunk alomszalmát. Igen fontos a , tiszta alom. Tehát naponta egy-egy , kílónyit adjunk juhonként. , Semmiképpen se feledkezzünk meg 1 a juhok vízellátásáról, és sót is ada- 1 goljunk minden időben. I Ha elérkezik a legeltetés ideje, * csak akkor hajtsuk ki a nyájat, ha a legelő már kielégítő táplálékot nyújt. Megtörténhet ugyanis, hogy takarmányhiány miatt március végén kihajtották az anyajuhokat. A legelő nem adott elegendő „harapnivalót“,. s az anyajuhok már póttakarmányt ‘ sem kaptak, így a kisbárányok sem jutottak elegendő tejhez. S mi tör- | tént? A bárányok elcsenevészedtek. Fellépett a szőrférgesség. A védőoltás ellenére sem volt segítség. Az egész szaporulat elpusztult. Sőt mi s több, a gyapjú minőségének leromlá- } sához is hozzájárult. 1 Tartsuk szem előtt: a juh nem hal, 1 hogy a téli hónapokat átkoplalja. Ott, 1 ahol a juhokon akarnak takarmányt f megtakarítani, előbb vagy utóbb rá- < jönnek: a juhtenyésztés csak ott jö- « védelmező, ahol a szakértelem, a hoz- [ záértés mellett elegendő a legelő és 3 a jó minőségű szálas-, valamint sze- á mestakarmány. e Hunyák László (Ajnácskő) KI egyven évet töltöttem Juhte * ’ nyésztő gazdaságokban. Ebbő vagy hat esztendőn át Juhász voltam a többi pedig gazdaságvezetői beosz tásban telt. Az így szerzett tapaszta lataimat szeretném megosztani, föle; a kezdő juhászokkal, vagy azon juhá szati vezetőkkel, akik csak most tér nek át a Juhtenyésztésre. Télen a gazda a juhász! — tartja f régi szólás-mondás. Ez a mondóki azonban ma már csak részben igaz mert a nagyüzemi Juhászatokat télen nyáron tapasztalt, szakavatott juhás: vezeti. örvendetes Jelenség, hogy a juhte nyésztés az utóbbi években ismé fejlődni kezd, még olyan helyen is ahol azelőtt juhot sohasem tartottak E gazdaságokat csábítja a jövedel mezőség. Viszont ma már vérbeli ju hásznak nem vagyunk bővében. Elő fordul tehát, hogy megelégszenek i juhtenyésztő gazdaságok olyan em berrel is, aki csak valamicskét ko J nyit a juhtenyésztéshez. ! Főleg ezekhez a nem vérbeli, kéz ! dő juhászokhoz szólnék, hogy meg • előzhessék a bajt. Mert a baj jöi 1 esőstől, ha nincs kellő szakértelem 1 hull a birka halomra, mint ősszel : | légy. I Az alábbiakban a teleltetés kérdé > selről szólok. | Valamennyi juhtenyésztő gazdaság | ban a fő jövedelmet a gyapjú adj£ Hogyan függ össze a gyapjú a telel tetőssel? Ügy, hogyha a takarmányé záshoz rácsot használunk, ez nagy mértékben rontja a gyapjú minőségé (a fejre és a nyakon levő gyapjúr A gépi fejés az utóbbi 2—3 évtizedben világszerte rohamosan elterjedt. Előnyei sokoldalúak: szociális szempontból a fejők munkáját lényegesen megkönnyíti, rövidebb a munkaidejük, hosszabb a napi pihenőjük, valamint évi szabadságuk minden nehézség nélkül megadható. Elmaradnak a fejők különböző, megerőltetésből vagy megfázásból eredő izületi és izombántalmaik, esetleg korai megrokkanásuk. A higiénikus gépi fejés bakterológiai szempontból is kitűnő minőségű tej termelését teszi lehetővé. Azonkívül az egyenletes jó gépi munka kíméli a tőgyet, és ritkán okoz idült tőgybetegségeket. Végső fokon a helyes gépi fejés növeli a tehén életteljesítményét, és üzemgazdasági előnyei is jelentősek. Ilyenek a munkaerő-megtakarítás és a munkaidő rövidülése, tehát olcsóbb lesz a tejtermelés, s ennek alapján a fejők nagyobb keresethez jutnak. A fejőgépek kihasználása jobb, mint a többi mezőgazdasági gépeké, mert míg ezek általában az év folyamán sokat állnak, addig a fejőgépeket naponta használják. Mindent egybevetve kimondhatjuk, hogy a gépi fejés az istállómunka gépesítésének elmaradhatatlan láncszeme és alapfeltétele. Ma külföldön, a korszerű tehenészetekben kizárólag géppel fejnek, sőt a kis gazdaságokban is mindinkább rátérnek a gépi fejésre. Dániában a 10—12 tehenes gazdaságok 42 %-ban géppel fejnek. Angliában már 1942- ben több mint 100 ezer farmon, amelyeknek tehénállománya 10—20 között volt, géppel fejtek. Hazai viszonylatban a gépi fejés bevezetését szocialista nagyüzemeink mintegy 50 %-a valósította meg. A gépi fejés további elterjedését több tényező akadályozza. Ezeket a problémákat lényegében négy pontban lehet összefoglalni: Fékezőleg hat az alacsony fejé s i átlag, amelynél a gépi fejés időtartama a kézi fejőshez viszonyítva nem túlságosan rövidül meg, ezáltal a fejők nem értékelik kellőképpen, hogy munkájuk lényegesen megkönnyült. A fejőberendezés alkatrészeinek rossz minősége révén élettartamuk sok esetben a feltételezett időszak felére csökken. így például az ún. csecsgumikat legtöbb esetben csak 4—5 hónapig lehet használni, holott jobb minőség esetén 9—12 hónapig is használhatók lennének. Azonkívül beszerzésük is sok esetben akadályokba ütközik. A fejőgépek helytelen kezelése és karbantartása. — A fejők szaktudása sok esetben hiányos és ez hátráltatja az egyes munkafolyamatok idejében történő elvégzését. Például a tejleadási reflex helytelen kiváltása két perccel meghosszabbítja a fejési időszakot és az utánfejéssel nyert tej mennyisége is 4 %-ról 10—12 %-ra nő. Az ilyen állapot aztán a tejtermelés csökkenését —„„„ móA. -Xi. — t---------»1 — — A lótenyésztés kilátásai a szovjet ötéves tervben Annak ellenére, hogy a kolhozok ás a gzovhozok 1 millió 790 ezer traktort, X millió 100 ezer teherautót, 530 ezer gabonabetakarftó kombájnt kapnak az ój ötéves tervben, a lóállomány létszáma nem csökken, hanem 5 százalékkal emelkedik. 19B5-ben a kolhozokban és szovhozokban a lóállomány létszáma 73 ezerrel emelkedett, az 1964. évi 25 csikóval szemben pedig minden 100 kancától 34 csikót kaptak. 1965-ben több mint 20 országba 25 ezer lovat exportáltak, az utolsó négy év alatt az exportált lovak száma elérte a 90 ezret. Az eladási bevételekből a gazdaságok öszszesen 32 millió rubelre tettek szert. Az elmúlt években a lótenyésztő gazdaságok 111,6 százalékra teljesítették húseladási és 104,7 százalékra tejeladási terveiket. A szövetségi lótenyésztő gazdaságokban 100 ezer négyzetméternyi alapterületű lakóházépítkezést és 120,6 ezer férőhelyes istállók építését kell megvalósítani az új ötéves terv irányelvei szerint. (MSZM) 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. február 11.
