Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-11 / 6. szám

pip» TÉLI ELŐTANULMÁNYOK 1 Az őszön levélben Mőrlcz VI- rághoz fordultam, kértem — finnországi útleírása alapján — köl­csönözze nekem édesapja regényének, a Boldog ember-nek finn fordítását. Megküldte karácsonyi ajándékul. Mag­netofont kértem kölcsön, s esténként a finn szövegből egy-egy szalagnylt lediktáltam. Minthogy a két nyelv szórendje csaknem azonos, meggyő-Helsinki vasútállomása ződésem, hogy rokonnyelv megtanulá­sára nincs ennél jobb módszer. Továbbá nagy segítségemre volt a dunaszerdahelyi járás dolgozóinak a Szabad Földművesben közzétett úti­beszámolója. Értékes forrásmunkák sorozatát kaptam Pavel Pagáő agrár­mérnök svédországi úti beszámolójá­ból. A prágai mezőgazdasági könyvtár­ból hetenként hozattam finn szakiro­dalmat, s feleségemmel késő éjjelig kivonatoltuk a szakcikkeket. így át­tekintést nyertem az utolsó tíz év tudományos munkájáról és megismer­kedtem a szakkifejezések egy részé­vel. Ezután levélben fordultam azok­hoz, akiket szerettem volna megláto­gatni. Útlevelem négy hétre szólt. A ki­utalt anyagiak ennek felére. Még ezt is úgy kellett beosztani, hogy az ezer kilométernyi autóbuszút — amit szin­tén a magunkkal vitt pénzből kellett fedezni — költségének levonása után maradjon szállásra és élelemre. Indulásunkat távirati stílusban vá­zolom. Ezzel szeretném kihangsúlyoz­ni a hoszsú várakozás és előkészület utáni nekirugaszkodásunkat. Május közepére megkaptuk az útlevelet. Zord, esős jellegzetesen nem má­jusi napon felmálházva, temérdek poggyásszal útrakeltünk. Táviratunk és az ügyeletes portás jóvoltából si­került a túltelített szálloda-kapacitás ellenére szállást kapnunk. I960, má­jus 31-én rövid udvarias határforma­litás után fél óra alatt Berlinbe ér­tünk. A repülőtér várótermében meg­kóstoltuk a német kávét. Újra fel­szálltunk és mire a Balti tenger part­jához értünk, teljesen kiderült. Líviá­val, aki most repült először, csodála­tosan élveztük a gyönyörű tájat, a fehér parttal szegélyezett zöld szá­razföldet és a kék tengert. Láttuk Bornholm szigetét, mely a dánoké, majd Svédország fölé értünk. Erdők, tavak közt szántók. A repülőgépben állandóan etettek, itattak bennünket. Lívia megtéveszthetetlen női ösztöne megsúgja, hogy Helsinkiben ez lesz a vacsoránk s feltűnés nélkül becso­magolta a számunkra elfogyaszthatat­­lan adagok maradványait. Megérkez­tünk Stockholmba. Első eszmecsere­kísérlet egy finn ütitársunkkal. Sze­relői minőségben dolgozott Morvaor­szágban egy hónapig, szinte kényszer­némaságra ítélve, hiszen csak a leg­szükségesebbeket tudta szótárakon keresetül megérteni. Én voltam első finn társalgó partnere. Az út utolsó szakasza rövid, mégis felejthetetlen. A kék tengerben csipkés szélű, hul­lám-marta erdővel benőtt sziklaszir­tek. Egy órával előre igazítjuk órán­kat és leszállunk a helsinki repülő­térre. OjRAISMERKEDÉS HELSINKIVEL A Finnair Repülőtársaság halijában az ott várakozók megcsodálták ren-Az Országház és a tornyos Nemzeti (A geteg poggyászunkat. Megkeresem az ügyeletes tájékoztató tisztviselőt, be­mutatkozom és mondom: 1938-ban már jártam maguknál és... Erre mo­solyogva így válaszol: Usko Hirvonen, elnézését kérem, én akkor születtem. Ismertetem anyagi körülményeinket és útitervünket. Mérlegeli a lehetősé­geket: Magánszállás, ez is túl drága. Olimpiai stadion külön női és külön férfi elszállásolás, kényehnetlefi ée drága De megkfsérleml Ezzel nekifog tárcsázni, s öt perc múlva közli a címet. — Ugye tizenhat márka kettőjük számára elfogadható? sohse látott bennünket. Kiveszi névjegyet, ennek hátlapján Flnnor­­vZ?SfíéIkfpe’ a légl összeköttetések­kel. Első finn barátunk. Nekünk aján­dékozza Helsinki térképét. Beleraj­­zolja szállásunkat, a diákotthont és esti tanulmánynak a botanikus kertet Megmagyarázza az összeköttetést, mt­­“tán , taxi? — kérdésére fejünket rázzuk. A villamosban bocsánatot ké­­rünk a sok poggyászért, az utasok wfwilh Öi?ű Mosolyognak. Aztán még körűibe ül 500 méter gyalog. A kapu­in csöngetünk, automatiku­yíI Lars Ulsnes. Helsinkiben tes 6 n°rvég egyetemista az ügyele-Egyelőre ötnapos szállásban egye­sei" KHfl.fi ®Setl,eges meghosszabbítás­sal. Kitölti bejelentőnket, kulcscsomót nyom a markomba, szobánk ajtajához vezet. Kérdem: „Minek három kulcs?“ Erre megmagyarázza: „Ez a szobájuk kulcsa, ez a kapukulcs, ez meg az WuJLtlhf0ly°S6 kulcsa- Az ajtókat tegyék be maguk után, magánlakások n, hnnaLa ,házban:“ Ears-szal ango­lul beszélünk. Benyitunk a szobába. emusl78!’ botanikal laboratóriumra fíu£ék ?te,!»’ tágas szoba- Központi fűtéssé1, könyvespolccal, óriási pogy­­gyászkamrával. Otthonra találtunk Helsinlcí-1 tartózkodásunk Idejére. Megtisztálkodunk, de sietünk, ezért most nem mondom el lakásunk be­rendezésének részleteit. Majd ... Fu­­*“bk eTanébány Epésre eső tenger partra; TaIi tüdővel szívjuk a tengeri levegőt. De gyerünk, hadd mutasfam új éDüIeteTT.08 láSSam ismeretlen inni?« A tornyos, rózsaszínű ál­lomásépület, amelyet Eliel Saarinen TMá1foz“otíUSVe? években épített, nem Vele szemben hatalmas út építkezésbe fogtak. De siessünk írni kell a gyerekeknek, hogy szerencsé­sen megérkeztünk. Tőlük majSpo„­ke7iíét bírnapos beszámolómban^ ér­­kezik a rovamami postára, így hagy­tuk meg nekik. By agy — Nézd, Lívia, az ott az Ország­­ház, mögötte a karcsú, tornyos, az i Nemzeti Múzeum. A régi Heíkinkau most Mennerhei­­mintje és eltűntek cöla a „kamilla­fák“. így neveztem annakidején az ap­róvirágú, nyáron virító, magastörzsű krizantémokat. Megkerestük a mezőgazdasági tu­domány központ­ját, hogy ne kell­jen másnap keres­nünk. Annyit ba­rangoltunk a vilá­­?os éjszakában, hogy csak az órám .. figyelmeztette, ide­á6,rSZatéTnl szállásunkra. Lívia fel- Vagy lnkébb felhő­­fürösztötte vacsoránkat, a csapból enyhén klóros, forró vizet eresztet­tünk egy kerámiacsészébe, s beleke­vertük a porkávét. Nagyszerű vacso­­ral Lefelíüdtünlc, s az ablakon át bá­­ín!jlt.uk a fehér éjszakát. Éjfél. Hát lehetséges, hogy álmunk valóra vált? (Folytatjuk) Múzeum. szerző felvételei) A gépi fejés jelenlegi helyzete és távlatai tőgyet is megkárosítja. A fejflgép működésének hiányos ismerete és a karbantartás alapelveinek elhanyago­lása gyakori üzemzavarokra ad okot, s ez szintén a tejmennyiség rovására megy, amiért aztán mezőgazdasági üzemeink idegenkednek a gépi fejős­től, sőt gátolják annak bevezetését. A tőgy- és tőgybimbók alak­ja is nagy befolyással van a gépi fejés eredményességére. Ami az első három pontot illeti, as ezekben felsorolt problémák 1—2 éven belül megoldhatók és eltávolft­­hatők. Nagyobb problémát jelent a Képi fejésre alkalmas tőgy kialakítá­sa, éppen ezért erről részletesebben szőlők. A gépi fejésre alkalmas tőgy a hasfalhoz jől kötött (nem lóg). Inkább hátrafelé, a tejtükör irányá­ban és széliében terjedjen, mint le­fele, mélységi irányban. Az elülső és hátulsó negyedek között ne legyenek jelentős nagyságbeli különbségek. A ??.P‘ fe'asre alkalmas tőgybimbók általában 7—10 cm hosszúak, s e mé­rethez képest nem vastagok, sem nem vékonyak. Helyeződésük függőleges egyen, egymással párhuzamosan lóg­janak és kúpjuk a talajtól egyforma távolságra legyen. A fentiektől eltérő tőgyalakulás a gépi fejést különbözőképpen befolyá­solja. Az alacsonyan helyezkedő, 1 ó­­* yre nehé* ■ fejőkészüléket felilleszteni, másrészt olyan kösel íte.«^aZ1 á"á* Padozatához, hogy a fe|őkészülék és vele a tőgy lehúzo- Megnyújtása a gépi fejés so­rán alig lehetséges. A részarán y­­talan tőgy i, előnytelen, mert lyenkor a két hátulsú és két elülső tőgynegyed egymástól eltérő fejlett­­fs tefhozamuk is általában kü­­lonbbz.k. Gyakori észlelés, hogy az in Ó7'ne*yadek az össztejmennyiség J* há,u,sók kl>. 60%-át ad- 1 ,k: Az ún. emeletes tőgyön az VnrfSÖi,ne8yedek ma8asabban helyez­­ke.dn8k' * ennek következtében a fe­jőké, zulek ferdén függ, húzása nem hat egyenletesen az egész tőgyre Lr*8 ,a 8 tögy *zabáIyos üriilé­­fér h=i T 8 * * 88 * 6 8 y b 1 m b ó nem i, fér , 8(Carsgumiba’ vagy ba hele léi » . *z,vöhatás nem érvényesülhet Jó , a tej folyása akadályozott, s a tejsugár vékony. A vékony t ő g y­­imbő azért hátrányos, mert a fejő­,hoe:geL8yakr8n leesik röla (különö­­?B" í.k°r’ h8 8 teÍ,Badá*»a> kapcso- Aduzzadá* «Anni kezd), ran kéV|Ü 8Z ,lyen ‘ösybimbó gyak­ran mélyen szívódik a fejőtérbe mi- TMbfn Megnyúlik, azért szövetei megduzzadnak, fájdalmassá válnak. “r a ,B(ög*Pek szerkesztői mesz­­szemenően figyelembe veszik a tőgy 1* bBlíÖ alakulását és mükö­­» ól' , ?"y°’ határon tö> azonban a gépi fejésre legalkalmasab tőgv­­forma keresése során már a fejőké­­szblék működéséhez, a fejőhengerek E?enled°hrTá*ihOZ kB" a,ka>Mazkndnf. Elengedhetetlen követelmény, hogy kulemük, összetételük és működésük S-r, ah gépl ,eIé*re nem alkalmas ÍefeiLn. A * 8 ,Bvfiben ki ka" arra ?. « f , »enyészkiválasztásnál arra is ügyelni kell, hogy a tehenek A8*«8»* gép',elé*ra alkalmas legyen. £*t?gr,.,á* tögybimbóalakulás egyéb­ként örbklődő, ami az állattenyésztők Ä «--•■»-" k?bontako? náln mítj' Aí‘V,kfvUI ki kell hasz­­?és z" !ebetös68a‘ a tejterme­lés növelésének érdekében, és itt az ésszerű takarmányozás mellett főleg fő lúfwT munkára ka" helyezni 8 nvítí yL' A Mesterséges megterméke­nvÍ*é íi!tBr1tén be,ŰI csak elyan te­­nyészáliatokát szabad tehénsorba állí­rnooVoi aMelyBk minden tekintetben egfelslnek a követelményeknek mind a tejtermelés, mind a gépi fe­iéSsreBter8énka,maS8bb tÖ8y,°rma kaza‘ DR. FOTHY IÄN0S, Somorja A malacok elválasztása 8 hét alatt húsz­hét alatt Az e!s6 hárnTM­lékra an a SfázaIékró1 ^,2 százat mn * ** . lac testének zsírtartaU Tékrói uVaTtflZl Ped>g 11 szdza­­lemLlt százalékra. Ilyen arányú a kara ti, Anyagot csak liK,lCa t9 e nyü!t’ és ezért 3—5 hét larnklfmJan?CS0,S elválas^nt a ma., ‘eeokat. A kor,.t elválasztás során 3,5 százalékkal több az elhullás, mint 8 hetes választás esetén, mégis az eíöbbt eljárás a gazdaságos. ,(Rev. Élev.)’ _________TANÁCS KEZDŐ JUHÁSZOKNAK:________ Hogyan teleltessük a juhállományt? hull a takarmánytörmelék). A takar- 1 mánytörmelókkel vegyes gyapjú ér- 1 téke ennélfogva kisebb. Rossz szokás — szerencsére nem : általános —, hogy az egyes gazdasá­gok a juhokon akarnak takarmányt spórolni. A jó takarmány helyett mi­­’ nőséget nélkülöző, penészes, sáros ' takarmány kerül a juhok elé. Ne te- 1 gyek eztl Már annál Is inkább, mert ■ a penészes takarmány elvetélést, a sáros pedig mételykórt okozhat. A vemhes Juhoknak adjunk dara­bonként egy kiló pillangós takar- 1 mányt, 30—40 deka ocsűt, illetve sze­mestakarmányt (másodosztályút). Ott, ahol kukorica is jut a juhoknak, an­nak értéke visszatérül a jó minőségű ■ gyapjúban. Ellés előtt nagyon Jót tesz egy ki- i lónyi őrölt burgonya, amely elősegíti , a Jó kitőgyeltetést. Ha van rá mód, l ezt az adagot adjuk a szoptatás ide­jén is, hogy elegendő tej legyen a kisbárányok részére. Egy évesnél fiatalabb bárányok téli szálastakarmány-adagja 70—80 dkg jó minőségű pillangós takarmány, vagy édes rétiszéna és 25—30 dkg szemestakarmány. Ez a táplálékmeny­­nylség biztosítja a jó nyírási átlagot. Két-három éves meddő juhokat hó t nélküli télen, vagy kevés hó esetén i naponta kijárathatjuk, fél adag pót­takarmánnyal, fél adag gyöngébb szá- , lastakarmánnyal, s bőségesen hasz- | náljunk alomszalmát. Igen fontos a , tiszta alom. Tehát naponta egy-egy , kílónyit adjunk juhonként. , Semmiképpen se feledkezzünk meg 1 a juhok vízellátásáról, és sót is ada- 1 goljunk minden időben. I Ha elérkezik a legeltetés ideje, * csak akkor hajtsuk ki a nyájat, ha a legelő már kielégítő táplálékot nyújt. Megtörténhet ugyanis, hogy takar­mányhiány miatt március végén ki­hajtották az anyajuhokat. A legelő nem adott elegendő „harapnivalót“,. s az anyajuhok már póttakarmányt ‘ sem kaptak, így a kisbárányok sem jutottak elegendő tejhez. S mi tör- | tént? A bárányok elcsenevészedtek. Fellépett a szőrférgesség. A védő­oltás ellenére sem volt segítség. Az egész szaporulat elpusztult. Sőt mi s több, a gyapjú minőségének leromlá- } sához is hozzájárult. 1 Tartsuk szem előtt: a juh nem hal, 1 hogy a téli hónapokat átkoplalja. Ott, 1 ahol a juhokon akarnak takarmányt f megtakarítani, előbb vagy utóbb rá- < jönnek: a juhtenyésztés csak ott jö- « védelmező, ahol a szakértelem, a hoz- [ záértés mellett elegendő a legelő és 3 a jó minőségű szálas-, valamint sze- á mestakarmány. e Hunyák László (Ajnácskő) KI egyven évet töltöttem Juhte * ’ nyésztő gazdaságokban. Ebbő vagy hat esztendőn át Juhász voltam a többi pedig gazdaságvezetői beosz tásban telt. Az így szerzett tapaszta lataimat szeretném megosztani, föle; a kezdő juhászokkal, vagy azon juhá szati vezetőkkel, akik csak most tér nek át a Juhtenyésztésre. Télen a gazda a juhász! — tartja f régi szólás-mondás. Ez a mondóki azonban ma már csak részben igaz mert a nagyüzemi Juhászatokat télen nyáron tapasztalt, szakavatott juhás: vezeti. örvendetes Jelenség, hogy a juhte nyésztés az utóbbi években ismé fejlődni kezd, még olyan helyen is ahol azelőtt juhot sohasem tartottak E gazdaságokat csábítja a jövedel mezőség. Viszont ma már vérbeli ju hásznak nem vagyunk bővében. Elő fordul tehát, hogy megelégszenek i juhtenyésztő gazdaságok olyan em berrel is, aki csak valamicskét ko J nyit a juhtenyésztéshez. ! Főleg ezekhez a nem vérbeli, kéz ! dő juhászokhoz szólnék, hogy meg • előzhessék a bajt. Mert a baj jöi 1 esőstől, ha nincs kellő szakértelem 1 hull a birka halomra, mint ősszel : | légy. I Az alábbiakban a teleltetés kérdé > selről szólok. | Valamennyi juhtenyésztő gazdaság | ban a fő jövedelmet a gyapjú adj£ Hogyan függ össze a gyapjú a telel tetőssel? Ügy, hogyha a takarmányé záshoz rácsot használunk, ez nagy mértékben rontja a gyapjú minőségé (a fejre és a nyakon levő gyapjúr A gépi fejés az utóbbi 2—3 évti­zedben világszerte rohamosan elter­jedt. Előnyei sokoldalúak: szociális szempontból a fejők munkáját lénye­gesen megkönnyíti, rövidebb a mun­kaidejük, hosszabb a napi pihenőjük, valamint évi szabadságuk minden ne­hézség nélkül megadható. Elmarad­nak a fejők különböző, megerőltetés­ből vagy megfázásból eredő izületi és izombántalmaik, esetleg korai megrokkanásuk. A higiénikus gépi fejés bakterológiai szempontból is kitűnő minőségű tej termelését teszi lehetővé. Azonkívül az egyenletes jó gépi munka kíméli a tőgyet, és ritkán okoz idült tőgybetegségeket. Végső fokon a helyes gépi fejés növeli a te­hén életteljesítményét, és üzemgaz­dasági előnyei is jelentősek. Ilyenek a munkaerő-megtakarítás és a munka­idő rövidülése, tehát olcsóbb lesz a tejtermelés, s ennek alapján a fejők nagyobb keresethez jutnak. A fejőgé­pek kihasználása jobb, mint a többi mezőgazdasági gépeké, mert míg ezek általában az év folyamán sokat áll­nak, addig a fejőgépeket naponta használják. Mindent egybevetve ki­mondhatjuk, hogy a gépi fejés az istállómunka gépesítésének elmarad­hatatlan láncszeme és alapfeltétele. Ma külföldön, a korszerű tehené­szetekben kizárólag géppel fejnek, sőt a kis gazdaságokban is mindinkább rátérnek a gépi fejésre. Dániában a 10—12 tehenes gazdaságok 42 %-ban géppel fejnek. Angliában már 1942- ben több mint 100 ezer farmon, ame­lyeknek tehénállománya 10—20 kö­zött volt, géppel fejtek. Hazai viszony­latban a gépi fejés bevezetését szo­cialista nagyüzemeink mintegy 50 %-a valósította meg. A gépi fejés további elterjedését több tényező akadályoz­za. Ezeket a problémákat lényegében négy pontban lehet összefoglalni: Fékezőleg hat az alacsony fe­jé s i átlag, amelynél a gépi fejés időtartama a kézi fejőshez viszonyít­va nem túlságosan rövidül meg, ez­által a fejők nem értékelik kellőkép­pen, hogy munkájuk lényegesen meg­­könnyült. A fejőberendezés alkatrészei­nek rossz minősége révén élettartamuk sok esetben a feltétele­zett időszak felére csökken. így pél­dául az ún. csecsgumikat legtöbb esetben csak 4—5 hónapig lehet használni, holott jobb minőség esetén 9—12 hónapig is használhatók lenné­nek. Azonkívül beszerzésük is sok esetben akadályokba ütközik. A fejőgépek helytelen keze­lése és karbantartása. — A fejők szaktudása sok esetben hiá­nyos és ez hátráltatja az egyes mun­kafolyamatok idejében történő elvég­zését. Például a tejleadási reflex helytelen kiváltása két perccel meg­hosszabbítja a fejési időszakot és az utánfejéssel nyert tej mennyisége is 4 %-ról 10—12 %-ra nő. Az ilyen álla­pot aztán a tejtermelés csökkenését —„„„ móA. -Xi. — t---------»1 — — A lótenyésztés kilátásai a szovjet ötéves tervben Annak ellenére, hogy a kol­hozok ás a gzovhozok 1 millió 790 ezer traktort, X millió 100 ezer teherautót, 530 ezer gabo­­nabetakarftó kombájnt kapnak az ój ötéves tervben, a lóállo­mány létszáma nem csökken, hanem 5 százalékkal emelke­dik. 19B5-ben a kolhozokban és szovhozokban a lóállomány lét­száma 73 ezerrel emelkedett, az 1964. évi 25 csikóval szem­ben pedig minden 100 kancától 34 csikót kaptak. 1965-ben több mint 20 országba 25 ezer lovat exportáltak, az utolsó négy év alatt az exportált lovak száma elérte a 90 ezret. Az eladási bevételekből a gazdaságok ösz­­szesen 32 millió rubelre tettek szert. Az elmúlt években a lóte­nyésztő gazdaságok 111,6 szá­zalékra teljesítették húseladási és 104,7 százalékra tejeladási terveiket. A szövetségi lótenyésztő gaz­daságokban 100 ezer négyzet­­méternyi alapterületű lakóház­építkezést és 120,6 ezer férő­helyes istállók építését kell megvalósítani az új ötéves terv irányelvei szerint. (MSZM) 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. február 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom