Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-17 / 37. szám

az emeleti szobák. Ekkor a „túlbuz­gók“ azt javasolták, hogy építsünk faluhelyen is 8—10 emeletes bér­kaszárnyákat. Ügy vélekedtek, hogy néhány ilyen épületbe belefér egy egész falu. Azonban megfeledkeztek arról, hogy a falusi ember szereti a csendet és a kertecskét, ahol munka­idő után pihenésképpen kedve szerint tehet-vehet. Elfelejtették, hogy ezt az évszázados falusi hagyományt nem le­het máról holnanra meeváltoztatni. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. szeptember 17. zéseken kívül alkalmazható legyen a nagyüzemi építkezéseknél bevált tech­nológia. Az ország minden részéből olvashatunk híreket, hogy az építke­zési üzemek már panelelemekből is készítenek összerakható családi háza­kat. De még örvendetesebb, hogy már városokban is igényelnek ilyen háza­kat az igényesebbek. A kisebb ker­tekkel ellátott családi házak építése már Bratislavában is megkezdődött, de újabban á Kassai Magasépítő Vál­lalat építi a vár alatt a T-06B típusú panelelemekből összeszerelhető ötszo­bás családi házakat, amelyek 150 ezer koronába kerülnek. De készülnek ol-A gyulamajori ÄG dolgozóinak családi házai mérnöki pontossággal, egye­nes sorban épültek. Olyan erős betonalapot kaptak, hogy még a dühöngő ár sem döntötte romba őket. (A szerző felv.) Országszerte gombamódra szaporod­nak a korszerűbbnél korszerűbb, ké­nyelmes családi házak. Egy-egy falura alig Ismerünk rá, ha pár évig nem láttuk. Ez mind a falusi lakosság életszínvonalának rohamos emelkedé­sét mutatja. Feledésbe merülnek az egészségtelen, kisablakú „földpadlős“ házak. így van ez rendjén. Hadd lássa ország-világ, hogy földműveseink gyorsan boldogulnak az országban, de a családi házak építése körül előfor­dultak olyan hiányosságok is, amiről beszélni kell. Az első lakásépítési hullám után igényesebben építkeztek a falusiak. A legtöbb esteben pince vagy garázs Is került a ház alá, és megjelentek De nemcsak a hagyományról van szó, hanem arról is, hogy a családi házhoz járó kertecske egészségügyi szem­pontból is kiegészítője a falusi ember életének. Az sem igaz, hogy nincs elég telek, mert ha a helyi nemzeti bizottságok minden lehetőséget ki­használnak, még a belterületen is jő sok telket lelhetnek. Hosszú viták után végre győzött az egészséges ész, és a szakemberek úgy döntöttek, hogy faluhelyre nem valók a bérkaszárnyák, (kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemek olyan eme­letes építkezései, amelyek idegenből jött, főiskolát végzett káderek szá­mára készülnek). Viszont arra töre­kednek. hnvv a bflwnmánvns ónítke­csőbb, 3—4 szobás házak is a „sová­nyabb“ pénztárcájú emberek részére. Tehát megszűnt vagy szűnőben van az uniformizált lakásépítkezés, és az atthon után vágyó család neki meg­felelő lakást választhat. Azonban a családi házak építkezések körül még mindig elég sok probléma fordul elő. Egyes községekben a szántóföld-terü­let rovására mérik ki a telkeket, és hozzá kell tennünk, hogy nem is a legmegfelelőbb helyen. Viszont a falu központjában még igen sok kihasz­nálatlan telek található. De még na­gyobb problémák merülnek fel a há­tiak alapzatának lerakásakor. Előfor­dul, hogy az egyik családi ház alapja ugyanazon az utcasoron egy méterrel Is alacsonyabb vagy magasabb. Ami­kor aztán az utca rendbehozására ke­rül sor, az alacsonyan fekvő házak vízveszélynek vannak kitéve. Nemrég ilyen esettel találkoztunk Zselízen, ahol a dolgos Lakatos család nagyon szép téglaházat épített, de olyan gö­dörbe tették az alapot, hogy a föld elegyengetése után a betonalapból alig maradt valami a föld fölött. Amikor a szakszerű segítségről aka­runk beszélni, éppen ilyesmi ellen harcolunk. Ha már az építkező be­fekteti a pénzét, Jegyen az a lakás megfelelő helyen, megfelelő magas­ságban. A helyi nemzeti bizottságnak harcolni kell az ellen is, hogy a szép, korszerű családi házakhoz ne ragaszt­­gassanak holmiféle nyári konyhákat, esetleg garázsokat, mert ez í2:léstelen és nem felel meg a követelmények­nek. Ha valaki nyári konyhát épít, te­gye azt az udvar másik részébe külön, esetleg garázzsal párosítva, és mind járt szebb az egész porta. Szlovákiában az 1966-os--1970-es években előreláthatólag 157 000 új la­kás épül, ebből 61400 családi há2 lesz. Tehát látjuk, hogy jelentős épít­kezésekről van szó. Természetesen amint már említettük, ezeket a csa­ládi házakat a gazdaságosság meg oldása szempontjából építik. A Szlo vák Műszaki Bizottság 86 fajta család ház tervrajzát készítette el. Ajánlja az ikerházak, az egymás mellett sora­kozó lakóházak, a nyitott udvarok előtornácos családi házak építését A jövőben tökéletesebb lesz a család házakkal beépített területek közmű vesítése is. Ez a bizottság a kerület nemzeti bizottságokkal együttműködve kidolgozza a családi házakból állt lakótelepek előzetes tervét, amelyet alapján lehetővé válhatnak a legcél szerűbb műszaki megoldások. Tehál a szakszerűség a családi házak építé sénél is előtérbe kerül. [bállá\ Szakszerűen segítsük a családi házak énítését Ünnepeltek a bányászok Bányászaink országszerte ünnepel­tek. Rozsnyón az ősi bányaváros ün­nepi köntöst öltött. A bányászok ze­nekarának pattogó Indulóira hosszú sorokban meneteltek az ünnepség színhelyére. A vasércbánya vezetőivel és dolgozóival együtt menetelt Lő­­rincz Gyula elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottsága elrtökségének tagja. Joggal ünnepeltek a rozsnyóí bányászok, mert a vasérc jövesztésének tervét 100,2 százalékra teljesítették, az áruterme­lésben pedig 112,1 százalékos telje­sítményt értek el. A tervezett export feladatokat 12,6 százalékkal túlszár­nyalták. Az eredmények értékelése után a bányaüzem 20 dolgozóját álla­mi, 21-et vállalati kitüntetésben ré­szesítettek. Tizenként munkaközös­ségnek átadták a szocialista munka­brigád címet. Más bányaüzemekből is hasonló ünnepségekről és eredményekről ér­keztek hírek. A munkakörnyezet és az utak rendbehozásának kérdése A Szlovák Nemzeti Tanács népi el­lenőrző és statisztikai hivatala foglal­kozott a munkakörnyezet és az utak rendbehozásának kérdésével. Megálla­pította, hogy a munkakörnyezet lé­nyegesen kihat a dolgozók teljesítmé­nyére, de ennek ellenére mégsem fog­lalkozunk eleget ezzel a problémával. Az üzemekben a levegő portalanítá­sával, a zaj csökkentésével, a mérge­ző anyagok levegőbe jutásával még mindig keveset foglalkoznak. Néhány funkcionárius és több nemzeti bizott­ság úgy gondolja, hogy ez csak az egészségügyi szervek ügye. Sok eset­ben a munkakörnyezet megjavításán rövidlátóan spórolnak, ugyanakkor a dolgozók gyenge teljesítménye miatt sokkal nagyobb a veszteség. Szlová­kiai méretben a nehezebb munkafel­tételek miatt 100 millió koronát kel-Itthon történt.. lett kifizetni a dolgozóknak mint kár­térítést. Sok még a probléma a higié­nia-, a jó ivóvíz-ellátás terén is. A bizottság megállapította, hogy az utaknak csak 14,2 százaléka pormen­tes. Nagyon rossz a helyzet azokban a városokban, ahol nagy a forgalom. Köztük Bratislavában is. Az utak már nem biztosítják a gyors és korszerű közlekedést. Bár egyre nagyobbak az igények, mert növekedik a turista­­forgalom is. Eredményesen dolgozik az ipar Szlovákia ipari üzemei az év elejé­től eredményesen teljesítik termelési terveiket. A siker augusztusban sem maradt el. Szlovákia Ipari vállalatai az augusztusi termelési tervet 102,1 százalékra teljesítették. A legjobb eredményt a Központi Energetikai Igazgatóság vállalatai érték el, de dicséret illeti az ipari, építkezési és vegyipari vállalatok dolgozóit is. A bánya- és nehézipari vállalatok 2,7 százalékkal teljesítették túl a tervet. Az átlagos napi termelés a múlt év augusztusához viszonyítva 9,7 száza­lékkal emelkedett. Januártól augusz­tusig az ipar 885 millió korona értékű áruval termelt többet terven felül. Az SZNT 9. ülése A Szlovák Nemzeti Tanács 9. ülésén határozatot hozott Cadcának, mint járási székhelynek fejlesztésére. Ebből a körzetből naponta 6000 polgár jár munkába, hetente 10 ezer és havon­ta 15 ezer személy. A járásban min­denekelőtt meg kell oldani a foglal­­kozottság kérdését. Az ülés foglalko­zott a Magas Tátra fejlesztésével is. A beruházást hét helyre összponto­sítják. A jövőben turisztikai szem­pontból főleg Podbanské, Csorba-tó, Ö-Tátrafüred, Tátralomnic, Tatranské Kotliny, 2diar és Javoriny fejlődik. Az ülésen foglalkoztak a mérték­telen szeszital fogyasztással is és egy antialkoholista bizottság megalakítá­sát tervezik. Jól haladnak az őszi munkák Az SZNT őszi munkákat irányító bizottsága megállapította, hogy elég eredményesen folynak a munkálatok. Egy hét alatt 40 ezer hektár földet szántottunk fel, de ha agrotechnikai időben akarjuk elvégezni a vetést, heti 63 000 hektáros teljesítményt kell elérni. Erre megvan minden lehető­ség. Az idő kedvez és két műszakban üzemeltethetjük a lánctalpas trakto­rokat. A repce vetését már jóformán befejeztük, sőt a kelet-szlovákiai ke­rület 114 százalékra teljesítette a ter­vet. Néhány helyen problémák van­nak a vetőmag szétosztása körül, de előreláthatólag ez is megoldódik. A felvásárló üzemek sok burgonyával rendelkeznek, de a rugalmatlan szét­osztás miatt a fogyasztók még mindig nehézkesen jutnak hozzá. A cukorréps és burgonya begyűjtésében még min dig kissé háttérbe szorul az új tech nológia. Ezt egyrészt fékezi az e probléma is, hogy a szövetkezetesel nem tudják megszerezni a kötelezi 150 napot ahhoz, hogy háztáji földhö; jussanak. Viszont az olyan mezőgaz dasági üzemek, ahol az új technoló gia miatt nem szerezhetik meg a kö telező munkanapokat, kevesebb mun kanap ellenébe is kimérhetnék a ház tájit. Nagy vita kerekedett a mező gazdasági üzemek répaszelet ellátá sáról is, mert még mindig sok cukor répát kell szállítani a morvaország cukorgyárakba és így sokszor a sző vetkezetek és ÄG-ok rossz minőségi '■épaszeletet kapnak. Valamit enyhít i helyzeten, hogy a szeptember 25-éi induló rimaszombati cukorgyár má: 16 vagon répát dolgoz fel. Gyümölcsért konzervgyári termékek Lapunk legutóbbi számában beszá- : moltunk a gyümölcsök párlatra cse­rélésének módjairól a konzervgyárak- : ban. Ennek folytatásaképp most is­mertetjük a gyümölcs kicserélésének irányelveit különféle konzervgyári termékekre. A cserét az Élelmiszeripari Minisz­térium által megállapított árak sze­rint bonyolítják le, éspedig: SZILVAKOMPÖT a) A termelő 1000 db S 1/1-es I. osztályú kompótért 607 kg I. osztályú vagy 1000 db S 1/1-es II. osztályú kompótért 607 kg II. osztályú szilvát ad át. b) Ezért a forgalmi adóval együtt 2600 Kcs ellenértéket fizet, melyet a konzervgyárral kötött megegyezés alapján szilvával is helyettesíthet. SZILVALEKVÄR a) A termelő 1000 db S 1/1-es pa­pírcsomagolású lekvárért 2218 kg II. osztályú szilvát ad át. b) A forgalmi adóval együtt 2300 koronát fizet. A pénzt a megegyezés alapján szilvával is helyettesítheti. KÖRTEKOMPÖT a) A termelő 1000 db S 1/1-es I. osztályú hámozatlan kompótért 800 kg I. osztályú körtét, vagy 1000 db S 1/1-es II. osztályú hámozatlan kom­pótért 800 kg II. osztályú körtét ad át. b) valamint 3700 korona feldolgo­★ A libereci járásban a történelmi nevezetességű templomokat restaurál­ják. Javítást kap a libereci városháza is és tovább folytatódnak a vár rend­­behozási munkái. it A demanová völgyi Szabadság- Barlangot január óta már 200 ezer tu­rista látogatta. Ebből fele külföldi. ★ A trnavai vásáron 32 kereske­delmi szervezet 330 sátrat állított fel. A trnavaiak vásár nélkül el sem tud­ják képzelni a szeptembert. Azt állít­ják, hogy előbb volt vásár, mint vá­rosi cím. A város 1238-ban kapta meg városi címét. Azóta minden szomba­ton volt vásár és a Nagyszombat név is innen származik. ir Továbbra is sok a befejezetlen építkezés. Az első félévben 11-gyel kevesebb üzemet adtunk át rendelte­tésének a tervezettnél. Idén szlová­kiai méretben 91 üzemegységet kell még üzembe helyezni. if A hagyományos modrai szüreti ünnepségeket szeptember 24—25-én tartják. Előkészítésén 11 különféle bizottság dolgozik. A város a látoga­tók számára 50 sátrat és 50 kert­­vendéglőt biztosít. Mintegy 177 fajta bor kiállítását is tervezik kóstolóval egybekötve. Szombaton este divat­bemutatót tartanak. Az ünnepség má­sodik napján hatlamas manifesztáció lesz, délelőtt fél 11 órakor pedig kar­nevállal egybekötött felvonulás. Az ünnepségeket tűzijátékkal zárják. k Prievidzán a bányászok a mező­­gazdasági dolgozókkal együtt ünne­pelték napjukat. A han/llovái Munka­érdemrenddel kitüntetett bányászok túlteljesítették tervüket. A Cígel bá­nya a szocialista versenyben elnyerte a vörös zászlót. Minden kitermelt ton­na szénen 4,40 koronát takarítottak meg, és így az évi megtakarítás öt millió korona körül lesz. A sokolovi Bányásznapon autó­versenyt rendeztek. Brázda versenyző kocsija megcsúszott és a nézőközön­ség közé repült. A gépkocsivezető azonnal szörnyethalt, 24-en pedig megsebesültek. Ezek közül hárman belehaltak sérüléseikbe. A Földműves válaszol: EFSZ rokkantjáradékos fürdői gyógykezelése Hubay József hubói olvasónk levelében írja, hogy először építkezésnél, majd a postán dolgozott, ás a helybeli EFSZ megalakulása után pedig tagja lett a szövetkezetnek. Különböző közfunkciót is visel, a CSKP-nak is tagja. 1958-ban gyomorfekélyre operálták, 1964-ben pedig tüdőre. 1965-ben először részleges rokkantjáradékot és 1966 júliusától kezdve 348 korona leljes rokkantsági járadékot kap, három kiskorú gyermekükre nevelési pótlékot folyósítanak. Egészségi állapota annyira leromlott, hogy csak segítséggel tud lábra állni, felesége segítségére és ápolására szorul, és így felesége képtelen állást vállalni. A helyi EFSZ mint járadékosnak a saját alapszabályok, ill. munkarendi értelmében 5 ár háztájéki föld hasz­nálatát biztosította. Olvasónkat utolsó martini kórházi kezelése után für­dőre ajánlották és ennek engedélyezése iránti kérelmet 1966. április 26-án t>e is adták; sajnos eddig a kérvény nem nyert elintézést, pedig olvasónk ettől a fürdőtől egészségének lényeges javulását reméli. — Olvasónk felesége sürgette a kérvény elintézését. Az egyik sürgetés alkalmából kö­zölték vele, hogy 1300 koronáért saját költségére mehetne fürdőbe. Olva­sónk természetesen alacsony rokkantjáradékából képtelen a fürdői kezelés díját megfizetni és kérdi mit tehet. Nem dolgozó nyugdíjasok, szövetkezeti tagok részére á fürdői kezelésre szóló indítványt rendszerint a kezelőorvos, vagy az egészségügyi intéz­mény, ahol kezelésben részesültek teszi. A fürdői kezelésre szóló kiutalá­sokat a KNB szociális osztálya osztja széjjel a JNB-ék között, a bejelentett igénylés és a lehetőségek arányában. Olvasónknak ajánljuk, hogy a kezelőorvosán keresztül is kérje a für­dőbe való beutalást. Mivel a rendelkezésre álló beutalások száma korlá­tozott, fontos, hogy az egészségügyi szempontból való ráutaltságot a ke­zelőorvos a tényleges helyzetnek megfelelően állapítsa meg. Olvasónk adataiból nyilvánvaló, hogy alacsony rokkantjáradékából kép­telen a fürdői beutalást saját költségére megvásárolni. Erre azonban eset­leg módja lehetne a szövetkezetnek, amelynek olvasónk, mint rokkant járadékos továbbra is tagja. Az EFSZ szociális alapjából fedezhetné a fürdői kezelés költségeit. Ahogy olvasónk leveléből kitűnik, jelentékeny mértékben magatehetet­len. A járási járadékbizottság a magatehetetlenség mértékének és a jára­dékos, valamint családja szociális és anyagi körülméneyinek megfelelően havi 100—400 korona összegű tehetetlenségi pótlékot engedélyezhet. Ez a pótlék önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs jogigénye. Olvasónk a 103/1964 Zb. törvény 74. §-ára hivatkozással kérelmezheti ezen pótlé­kot a járási járadékbizottságtól (Okresná dávková komisia). (Dr. F. J.) Az új irányítás szellemében A Bárcai Helyi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére és segítségével új­ra sütnek kenyeret a községben. A helyi nemzeti bizottság az új irányí­tásnak megfelelően a kenyérsütést is felhasználja, hogy bizonyos pénzalap­hoz jusson, a másik oldalon viszont hozzájárul a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kibővítéséhez. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kenyérsütés gazdasági szempontból is kifizetődő, hisz havonta közel 10 ezer korona tiszta jövedelem kerül a község pénztárába. Straka József, a helyi nemzeti bi­zottság titkára elégedett a kenyér minőségével, ezt bizonyítja az is, hogy Kassáról is idejárnak sokan ke­nyeret vásárolni. Valószínű, hogy az egészséges vetélekdés majd a kassai pékséget is jobb minőségű kenyér sütésére ösztönzi. A konkurrencia egyre nagyobb lesz, mert a helyi nem­zeti bizottság dolgozói már azon gon­dolkodnak, hogy a pékséget két mű­szakban üzemeltessék. A Bárcai Helyi Nemzeti Bizottság más módon is igyekszik költségveté­sét kibővíteni. Epítőcsoportot alakít, megszervezi a teherszállítást és az üdülni vágyók számára autó-camping­­gal ellátott tábort létsít. A különböző szakaszokról befolyt pénzösszeget el­sősorban a falu szépítésére fordítja a helyi nemzeti bizottság. Iván Sándor. Kassa zási illetéket fizet, beleszámítva a forgalmi adót. Ezt az összeget a kon­zervgyárral való megegyezés alapján körtével is helyettesítheti. ALMALÉ a) A termelő 1000 db 0,65 literes gyümölcsléért 1010 kg II. osztályú al­mát ad le, b] és 1100 korona feldolgozási ille­téket fizet a forgalmi adóval együtt. Ezt az összeget a megegyezés alapján almával is helyettesítheti. ALMABOR a) A termelő 1000 db 1 literes al­maborért 1005 kg hulladékalmát ad át, melynek 20 százalék II. osztályú almát is kell tartalmaznia. b) Továbbá a forgalmi adóval együtt 3500 korona feldolgozási illetéket fi­zet. A megegyezés alapján ezt az ösz­­szeget almával is helyettesíthetik. A meghatározott illetmények a kész termékekre vonatkoznak, fogyasztási csomagolásban. A kompótoknál és lek­vároknál a csomagolással együtt, a boroknál és mustoknál az üvegek és címkék nélkül számították. A gyümölcs- és konzervgyári termé­kek meghatározott fajtájának cseré­lése ugyanolyan módszerrel történik, mint amelyet a párlatok cserélésének a b) és c) pontjainál ismertettük. A gyümölcs kicserélését konzerv­gyári termékekre ízok a konzervgyári üzemek végzik, melyeknek gyártási programjában az említett termékek szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom