Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-13 / 32. szám

ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS Változások a mezőgazdasági tervezésben • Hogy mikor Jártam utoljára az ipoly­­viski szövetkezetben? őszintén szól­va, erre már pontosan nem emlék­szem. Évek után újra ellátogattam a szorgalmukról országos hírű szövet­vetkezeti dolgozók közé. Legyen ez amolyan adósságtörlesztés. A kultúrház íelé ünneplőbe öltözött szövetkezeti tagok szaporázták léptei­ket. — Nagy nap ez a mail — mondo­gatták. 1 Itt bizony van miért ünnepelni. Magtárban a gabona, s ami az állam­nak járt, már rég átadták a termény­forgalminak. A szerződésen felül száz mázsányit juttattak. A lévai járási szervek is értékelik a vískiek áldo­zatkész munkáját, s az ünnepségen részvevő küldöttség nevében KAZLOV­­LÁSZLÓ elvtárs, a termelési igazga­tóság fő ökonómusa, BÁLLÁ JÓZSEF­NEK, az elnöknek, átadta a gabona­­betakarításban győztes szövetkezetnek járó elismerő oklevelet. Hogyan érték el ezt a kedvező he­lyezést? Ügy, hogy alaposan átgondolt munkaszervezést alkalmaztak, min­denkinek volt saját feladata, embe­rek, gépek megtették a magukét. Meg kell még említeni, hogy az áldozatkész munkából a Dobrá Niva-i (zólyomi járás) szövetkezet is kivet­te részét, mert gépeivel önzetlenül se­gített a gabonafélék betakarításában. Most pedig a viski kombájnosók arat­ják és csépelik a baráti szövetkezet kalászosait. Így fűződik szorosra a barátság, a szlovák-magyar testvéri együttműködés. Különben a két szövet­kezet kapcsolata nem csupán a mun­kára vonatkozik. A sikereknek is együtt örvendenek a szövetkezetek ünnepnapjain. Elbeszélgetnek, együtt vigadnak, s ez így helyes. Sokan pél­dát vehetnének róluk. BEZOSZTÄJA IDÉN ÉS JÖVÖRE GÁLIK JÓZSEF agronómus elmondta, hogy tavaly a Bezosztája búzafajtából originál vetőmagot kaptak, s a kerti földből kihasított 10,5 hektárnyi te­rületen vetették el ipari trágyázás nélkül. A vetést csak október végefelé szorgalmazhatták, mert későn kapták a vetőmagot. Az eredmény mégis ki­tűnő.. Nem kevesebb, mint 40,83 q/ha lett az átlag. De idén már a tapasz­talat birtokában másként cselekszik az agronómus. A Bezesztája vetésterü­letét 30 hektárra szaporítja. Erre ki­váló minőségű saját termesztésű vető­mag áll rendelkezésre, s a növény fej­lődésének serkentésére 240 kg ipari trágyát ad tiszta hatóanyagban. A trá­gyaszerek felét szántás előtt,'a hát­ralevő részt pedig a vetőágyba bedol­gozva. A tervek szerint háromszori nitratálással számol az agronómus ta­vasznyílás előtt. A szövetkezet búzaterületén a Dia­na dominál. Idén ebből 128 hektárnyit arattak 33 q/ha-s átlagterméssel, s a Pavlovicei 198-as pedig 27,6 q/ha-t adott. Ilyenformán a szövetkezet búza­átlaga 28,62 mázsa lett. Ha visszapillantok néhány évre s megvizsgálom a szövetkezet búzater­mesztési statisztikai adatait, azt olvas­hatom, hogy 1963-ban 20,5, 1964-ben 24, s tavaly ugyancsak 24 mázsa volt a hektárhozam. Eszerint idén több mint 4,5 mázsával jobbak az utóbbi két esztendőhöz arányítva, ami figye­lemre méltó eredmény. Kétségkívüli, ha nem igyekeztek volna a betakarí­tással, az esőzések nagy kárt tettek volna a gabonákban. Azonban Gálik elvtárs, a búzatermesztés terén Jövőre az Ideitől is bőségesebb eredménnyel számol. Meg is van erre az oka, hi­szen a 30 hektár Bezosztája garancia lesz, meg aztán azzal is számolni le­het, hogy a 118 hektár Diana is job­ban fizet majd. Elég az hozzá, hogy a gabonafélék hektárátlaga idén kereken 28 mázsa volt, míg 1964-ben 20,9, 1965-ben pe­dig csak 23,8 mázsát értek el. Az ered­mény bíztató, mert ezen a szakaszon több mint 100 ezer koronával túlszár­nyalták a bevételi tervet. A kitermelt 78 vagonnyi gabonaféléből a 37 va­gon állami eladása után, a szövetke­zetnek 41 vagon maradt. A gabonaféléken kívül magasan túl­szárnyalták a pénzügyi tervet az idő­ben értékesített korai burgonyánál és a repcemag értékesítésénél is. Szép terméssel kecsegtet továbbá a cukor­répa és a kukorica. Szálastakarmányokból 87 vagonnal gyűjtöttek kazlakba, 23 vagonnal töb­bet, mint a múlt esztendőben, s még kilátás van tíz vagon sarjúra, vala­mint tizenöt vagonnyi tarlöherére. Ez utóbbi silózásra kerül. A TERMELŐTŐL AZ ELADÓHOZ NYUSTIN JÓZSEF neve a kertészek körében, no meg a felvásárlók sze­mében márkának számít. Munkacso­portjának tagjai csodákat művelnek a 35 hektáros kertészetben, ahol húsz­féle növény dominál. (Étkezési papri­kából hat fajta). , Persze, az ipolyviski szövetkezetnek sem mindegy, hogy az általa kitermelt zöldségfélék milyen állapotban kerül­nek a fogyasztóhoz. Ezért szerződést kötöttek a Zeleninával, s az árunak egy részét egyenesen az elárusító he­lyekre szállítják. így például a Sel­mecbányái vonalon 16 üzletet látnak el kiváló minőségű, harmatos zöldség­félével, kilónkénti 40 filléres felárért. A ziari vonalon pedig hét üzlet kapja tőlük az árut kilónkénti 50 filléres felár juttatása mellett. A Zeleninával 51 vagonnyi zöldség­félére kötöttek szerződést, de kilátás mutatkozik 70 vagon termésre. A hát­ralévő árut az ország különböző ipari központjaiban értékesíti a szövetke­zet. Szükség is van a rugalmas áru­mozgatásra, hiszen a szövetkezet ez­­évi pénzügyi terve 1 millió 361 ezer koronával számol a kertészetből. Ed­dig kereken 502 ezer korona a bevé­tel, vagyis 135 ezer koronával több, mint tavaly ilyenkor. Honnan jön majd a hátralévő ösz­­szeg? Nézzük csak közelről. Nyustin Jóska és munkatársai ez évben fűszer­­paprikából kiváló eredményre számí­tanak. Az öt hektárról 300 ezer koro­­nányi bevételt várnak. Ez duplája a tervezett összegnek. Emellett titokban abban is reménykednek, hogy elnyerik az országos első díjat. Jól fizet az uborka is. Hektárja máris meghozta a 40 ezer koronát, de ez az összeg korántsem végleges. Ügy ötvenezer körül talán megállnak, de az étkezési paprikából nyolcvan-ki­­lencvenezer korona hektáronkénti be­vételre számolnak. Ugyanakkor a sár­garépa és a hagyma csak 25 ezer ko­ronát hoz hektáronként, dehát erre is szükség van. Tény, hogy a szövetkezetben dol­gozó szövetkezeti tagok sokat tesznek az erdemények elérése érdekében. Szüksége lenne a gazdaságnak, egy korszerű palántázó gépre, ami meg­könnyítené a dolgozók munkáját, de sajnos, beszerzése egyelőre lehetetlen, örvendetes lenne, ha az illetékesek se­gítő kezet nyújtanának a viskieknek, hiszen már eddig is sokat tettek tár­sadalmunk szükségleteinek ’ kielégítése céljából. A ZOOTECHNIKUS TERVEZGET TÓTH IGNÁC, a közös zootechniku­­sa pár napja érkezett haza Nagyme­­gyerről, a műszaki középiskolából, ahol eredményesen befejezte tanulmá­nyait, s most tervezget. Körvonalazza, formálgatja az állattenyésztés jövőjét. Így érvel: „A szövetkezet szántó­földi takarmánya évente 130—140 hek. tár közt mozog, de ezenkívül van a gazdaságnak 200 hektár rétje és 70 hektárnyi legelője is. Az indokolttá teszi a szarvasmarha-tenyésztés, illet­ve a tejtermelés bővítését.“ Bállá elvárs, a szövetkezet elnöke pedig a következőket mondja: „Az­előtt méltán bírálták egyesek a fejési átlagot, mert csak négy liter körül mozgott. Tudtuk, hol a hiba, de nem tehettünk ellene semmit s nem távo­­líthattuk el a rossztejelő teheneket. Amióta önállóbbak, szabadabbak let­tünk, vágóhídra adtuk a selejtet, gyö­keres változás állt be.“ Valóban így igaz. Júniusban nyolc liter fölé emelkedett a napi darabon­kénti fejési átlag. S az is eredmény, hogy az állomány már teljesen TBC- mentes, s megfelelő takarmányozás mellett mód nyílik a tejhasznosság nö­velésére. , Ha az előző évek tehenenként! évi tejátlagát nézzük, (1963-ban 1533 li­ter, 1964-ben 1752 liter, 1965-ben 1679 liter), azt láthatjuk, hogy az na­gyon alacsony. Föntebb az elnök el­mondta, miért. Idén azonban a zoo­­technikus már 1900, esetleg 2000 liter­rel számol. Kétségtelen, hogy az állo­mány tökéletesítése után ez már lé­nyeges előrehaladás lenne, de a jö­vőben még többre van szükség. S leg­több pedig az elegendő és jó minősé­gű takarmányon múlik. Vlsken irányt vettek az utódneve­lés korszerűsítésére. Jó jel, hogy saját nevelésű, kimagasló hozamú elődöktől válogatják össze a jövő állományának alapját. Ez feltétlenül hatással lesz a tejátiagra. Nem ártana azonban, ha tíz-húsz jóhasznú elődtől származó előhasi üszőt Is vásárolnának. Ez fel­tétlenül előmozdítaná tejtermelésüket. Tény, hogy a gazdaságosság szem­pontjából, legalább 2600 literes tehe­nenként! tejátlagot kell elérnie a szö­vetkezetnek. Akkor majd érdemben beszélhetnek az állattenyésztés prog­ramjának megváltoztatásáról, amire a zootechnikus szerint feltétlenül szük­ség lesz. El kell ismerni, hogy a tojásterme­lés igen szépen fejlődik. Tavaly pél­dául több mint 160 tojást termeltek tyúkonként, s idén már 170—175-re van kilátás. Ez évben kacsa- és lúd­­tartásra is berendezkedtek. A gyors­hizlalásra fogott hatszáz kacgát, öt­venöt napon belül 2,20 kg élősúlyban adták jó pénzért piacra, s ebből csak negyven darab volt másodosztályú. Az értékesítés és a szükséges egész­ségügyi intézkedések után újabb 735 kacsát vásároltak hizlalásra. Ludakból 650 darabot számlálnak, amelyeket május közepe táján vettek, s napokban a mérésnél megállapítot­ták, hogy a nagyobbja 4,70, a kisebb­je pedig 3,70 kg. A Iudak nagyon jó húsban vannak s öt kilós élősúlyban kilónkénti húsz koronáért kerülnek értékesítésre. A kacsa és a lúdtartás idén még csak kísérlet, amolyan vizs­gálódás féle a jövő szempontjából. MINDEN JÖ, HA SOK A PÉNZ Pénz dolgában a szövetkezet min­dig jól állt. Ahol 33 koronát fizetnek munkanormánként, ott nincs pénzte­lenség. A félévi bevételek is azt mu­tatják, hogy most Is jól áll a közös. A folyószámla a minap 800 ezer ko­ronát jelzett, de azóta néhány száz­ezerrel gyarapodott. — Nem véletlen — jegyezte meg BARTAL KÁROLY elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke —, hogy a falu la­kosságának évi jövedelme hétmillió korona körül mozog. Ebből mintegy hárommilliót a szövetkezet juttat tag­jainak, egymilliót pedig államunk ad a nyugdíjasoknak, a hátralevő három­milliót pedig 140 falun kívül dolgo­zó viszi haza. Az üzletek évi forgalma pedig eléri a négymillió koronát. Ebből is látható, hogy a viski dol­gozók eredményesen végzett munká­juk után jól élnek, ami nemcsak ru­házkodásukon, hanem takaros laká­saikon és korszerű háztartási beren­dezéseiken is meglátszik. HOKSZA ISTVÁN SZILÁZS műanyagzsákban Több évi kísérletezés után az észak­amerikai Rutgers Egyetem érdekes eseményekről számol be. Igyekeztek megállapítani a levágott takarmány szállítható silótartályba gyűjtésének módját. Az eljárás abból áll, hogy egy a műanyagzsák befogadására alkalmas — 1—2 t takarmányt befogadó fém­hengert szerelnek egy pótkocsi alvá­zára a járvaszecskázó mögé. A fel­szecskázott silótakarmány a járva­szecskázó fúvócsövéből közvetlenül a müanyagtartályba kerül. Ennek meg­teltével a fémtartályba új plasztikzsá­kot tesznek, és a munka fennakadás nélkül folytatható. A kísérlet során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett felsze­relés mellett a munka elvégzéséhez három ember elegendő. Egy-egy 2 ton­nás zsák megtöltéséhez 30 perc szük­séges. Ez alatt a vizsgálathoz szük­séges mintavétel, a mérlegelés és a légmentes lezárás Is elvégezhető. A silótakarmányt a kísérlet során mechanikus úton tömörítették. Az NSZK-ban ugyanilyen eljárást próbál­tak ki, de a levegőt vákuummal ritkí­tották. Természetesen adódtak bizo­nyos nehézségek, különös tekintettel az alkalmazott műanyag tartósságára és élettartamára, valamint a lezárás körülményességére. Mindenesetre az eljárási mód új le­hetőségeket nyit a szállítás, raktáro­zás és anyagmozgatás térén. Walter, C. C. vwwwwwwwww A mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének bevezetése meg­követeli, hogy a tervezésben alapvető módosítások történjenek. Főként az üzemi tervezés és a szerződések kötése terén várható minőségi változás. Tudni kell, hogy az eddigi adminisztratív, direktív formákat a közvetve és közvetlenül ható ökonómiai eszközök váltják föl, s ez kétségtelenül serkenti majd a termelőket a mind nagyobb gazdasági eredmények eléré­sében, ami megmutatkozik majd a szerződések megkötésénél is. Alapvető változásra van kilátás már az 1967-es évre szóló tervezésben. Központilag írják széjjel a kötelező feladatokat, mint például a gabonafélék piaci ér­tékesítését és az ipari célra szánt kukoricát. Ez iránymutatókban, illetve technikai egységekben jut majd kifejezésre, nem úgy, mint idáig. Ugyanígy lesz a beruházási építkezésekkel, valamint az anyagi és a mű­szaki természetű szükségletekkel. Központilag csupán a keretet határozzák majd meg, vagyis: 0 az építkezések terjedelmét; 0 kiutalást téglára; 0 fedőanyagok mennyiségét; 0 szigetelő kellékek szükségletét stb. Ez annyit jelent, hogy az árpolitikán és az állam pénzügyi hozzájárulá­sának rendezésén kívül módosítani fogják a beruházási építkezések adás­vételi ügyleteit, továbbá az egyes üzemek és felsőbb szerveik hatásköré­nek terjedelmét. MILYEN VÄLTOZÄSOKRÖL VAN SZŐ? A termelési igazgatóság megküldi majd a mezőgazdasági üzemeknek a közös javaslatot. Azok saját természeti, ökonómiai adottságaiknak meg­felelően maguk döntik el, mit vállalnak. Ezzel egyidejűleg mérlegelik a termelésre fordítható eszközök nagyságát, amelyeknek hatással kell lenniük a lehető legkedvezőbb összegezett mezőgazdasági termelési érték, illetve a legnagyobb termelési hatékonyság és gazdaságosság elérésére. A mérlegelés után kötik csak meg a szerződéseket a termékek értékesí­tésére, s a termeléshez szükséges kellékek beszerzésére, a mindkét fél szá­mára legelőnyösebb ökonómiai feltételek mellett. A beruházási építkezéseknél elsősorban pénzelést szempontból várható változás. Itt leginkább az üzemek saját pénzforrásai viszik majd a fősze­repet. Esetleg hitelekre igényt tartanak, amit a bank csak abban az eset­ben folyósít, ha biztosítékát látja a beruházott összeg mielőbbi megtérü­lésének. Az elmondottakból kitűnik, hogy nagyon lényeges intézkedés életbelép­tetéséről van szó, az üzemek feletti irányítás rendszerében. A mezőgazda­­sági üzemek a legmesszebbmenő önállóságra tesznek szert a termelés irá­nyának s terjedelmének meghatározása, illetve a piaci értékesítés, továbbá a beruházási eszközök felhasználása terén. Az új helyzet megköveteli, hogy a felsőbb irányító szervek, de leginkább a termelési igazgatóságok, a jövőben igényesebbek legyenek. Az üzemek feletti irányító szerveknek (minden fokon) feladatuk lesz, hogy a mező­­gazdasági termelő s az áruátvevő, továbbá a szolgáltatásokat nyújtó üze­mek közt olyan kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek teljes mértékben befolyást gyakorolnak a társadalom áru-igényeinek kielégítésére a terme­lés arányos növekedésére, s az ezt elősegítő eszközök gazdaságos kihasz­nálására. MILYEN ESZKÖZÖKKEL RENDELKEZNEK MAJD A TERMELÉSI IGAZGATÖSÄGOK? A társadalom megrendeléseinek teljesítésére a következő eszközök áll­nak majd a termelési igazgatóságok rendelkezésére: 0 pénzforrások az ökonómiai szempontból gyenge üzemek termelési színvonalának javítására, valamint más célszerű dolgokra; 0 a takarmány-tartalékalap az állattenyésztés hasznosságának serken­tésére, valamint vetőmag, tej, répa, stb. tervezett piaci termelésének túl­teljesítéséért; 0 tartalékpénzforrás, amelyet maguk az üzemek juttatnak közös alapba, továbbá az állami költségvetésből származó pénzforrás. Ebből a termelési igazgatóságok kamatmentes kölcsönt folyósítanak majd a gazdaságoknak a nyerstermelés pénzügyi részének kiegészítésére, s kezeskednek az Állami Banknál az üzemi hitelek visszatérítéséért; 0 tartalék-pénzforrás a műszaki fejlesztésre. Ebből az alapból térítik a kísérleti célokat szolgáló építkezéseket; 0 indokolt esetben engedményeket tesznek, hogy egyes mezőgazdasági üzemek a jövedelem elosztásában eltérjenek az általánosan érvényben lévő alapelvektől. Ezekkel az ökonómiailag serkentő eszközökkel és feltételekkel számol az irányítás tökéletesített rendszere a termelőerő fejlesztése,szempontjából. MI A TEENDŐ JELENLEG? Már Idén el kell követnünk minden lehetőt, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány tartalékolására, hogy az elkövetkező évben e téren ne érjen bennünket meglepetés. Az 1967-es évi terveket már az új helyzet­nek megfelelően kell előkészítenünk, formába öntenünk. Majd november végéig az átvevőkkel s a szállítókkal meg kell kötnünk a szerződéseket. Persze, nem csupán a szerződések megkötéséről van itt szó, hanem a ter­melést és az értékesítést is az új helyzethez kell igazítanunk, hogy az irányítás tökéletesített rendszerének bevezetésénél elkerülhessük az eset­leges hiányosságokat, mert az értékesítők és az átvevők kezdeti hibái ká­rosak lehetnek. Mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából 1970-ig újra át kell értékel­nünk és ki kell egészítenünk az üzemekben előzőleg készített összefoglaló fejlesztési terveket (generel), főleg a szakosításra és az üzemek közti kooperációra vonatkozó részeket. Dolgozzuk ki továbbá a szolgáltatások konkrét távlati programtervét (1970-ig) s hasonlóan rövidebb egy-két éves időtartamra. A beruházási építkezések szakaszán meg kell vizsgálnunk az eddig ér­vényben lévő programot, hogy a jövőben összhangot teremthessünk beru­házási politikánk, a technikai fejlesztés, valamint a befektetés, továbbá a gazdaság bizonyos irányú fejlesztése közt. Fel kell mérnünk az eddigi konszolidációs megoldások irányának hely­zetét, s az irányítás tökéletesített rendszerének szellemében segítenünk kell a gyenge mezőgazdasági üzemeket. Ezenkívül szükséges lenne, hogy a műszaki, gépi berendezéseket kompletizáljuk, s kidolgozzuk a gazdaságok erre vonatkozó tervét (1970-ig). Ennek a feladatnak elvégzésével főleg a gépállomásokat kellene megbízni. Továbbá be kellene vezetni a mezőgazdasági dolgozók széleskörű szak­mai oktatását, meg kell világítani számukra az irányítás tökéletesített rendszerének gazdasági oldalát, annak célját és szabályait, mert csak így várhatunk kifogástalan termelőtevékenységet. —peb— A tejtartósítás új módszere Az angol Express Dairy Company módszer a szokványos tejkezelésnél olyan eljárást dolgozott ki, amely nem költségesebb. Előnye, hogy fö­­hosszabb tárolás esetén Is meggátolja löslegessé teszi a gyors szállítást, te­­a tej romlását. A módszer az emlí- hát a tejszállítás időpontját maga a tett társaság, a brit földművelésügyi termelő választja meg. Mihelyt ez be­­minisztérium, valamint a reading! igazolódott, Dél-Amerika nagytömegű Nemzeti Tejgazdasági Kutatóintézet tej szállítására kötött szerződést és kilenc évi közös munkájának ered- az USA-val is tárgyalások folynak ménye. Az ún. ultramagas-hőmérsék szállítási szerződések megkötésére, letű sterilizációs módszerrel a frissen fejt tejet magas hőfokon sterilizálják, Auslands Inform és utána azonnal lehűtik. Az így ke­zelt tej, bármely éghajlat alatt, hűtés ________________________ _ sr szabad földműves 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom