Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-12 / 10. szám
Szervezetünk fejlődése a dunaszerdahelyi járásban Járásunkban a kisállattenyésztök szövetkezése nem tel-, jesen újkeletű. Már 1950-ben tömörültek a tenyésztők és Dunaszerdahelyen megalakították a Csehszlovák Kisállattenyésztök Szövetségének helyi szervezetét, mely soraiba jogadta a közeli falvak tenyésztőit is. Ebben az érdekköri szervezetben a tagság kizárólag galambtenyésztéssel foglalkozott. Ezen a téren a tenyésztők nagyon szép eredményeket értek el. Martinovics József, Öllé Lajos, Szabó Károly, Miklós Frigyes, Végh Ferenc és Katona Jenő tenyésztők sok kiállításon nyertek galambjaikkal első osztályú besorolást, vagy fajtagyóztes címet. Ezeket a sikereket sok oklevél .és tiszteletdíj bizonyítja. HASONLÖ JELLEGŰ EGYESÜLETEK alakultak Somorján, Nagymegyeren, Alistálon és Balonyban. Ezek képezték a mai szervezet magvát. Megalakult továbbá Gombán a postagalambtenyésztők egyesülete. Ilyen alapokon alakult meg azután 1960-ban a járási szervezet, amely a felsorolt hat helyi szervezetet irányította. A tagság száma ekkor mindössze 156 volt. Ez az év a szervezet életébe döntő változást hozott. E sorok írójának kezdeményezésére megalakult a házinyúltenyésztők szakosztálya. Törzskönyvezett házinyúlakat szereztünk be a cseh országrészből és ezek szaporításával megkezdődött a nyilvántartott tenyészállatnevelés. A taqok száma rohamosan emelkedett és a nyúltenyésztés gyorsan terjedt. Sidó Ferenc és Simon János tenyésztők kimagasló eredményeket értek el. -A baromfitenyésztők szakosztálya 1963-ban alakult meg, ami a szervezett tagok számának további szaporodását eredményezte. Döntő jelentőségű volt érdekköri szervezetünk életében az 1963 évi 996-os kormányhatározat, valamint a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium határozata, mely szerint tagjaink állataik számára takarmányjuttatásban részesülnek. Ezzel az eddigi, kizárólag sport- és szórakozás szintű szervezet gazdasági jelleget öltött. A dunaszerdahelyi helyi szervezet már oly magas létszámú volt, hogy szükségessé vált a szomszédos falvakból toborzódó tagokkal megbeszélni saját helyi szervezeteik létrehozását. így alakult pl. Várkonyban, Hodoson és a környékbeli falvakban néhány helyi szervezet. Ma szövetségünk járási szervezete 29 helyi szervezetben 1686 tagot számlál. A tagtoborzás tovább folyik. A járási szervezet negyedévenként egyszer megbeszéli a tagtoborzás helyzetét és a vezetőségi tagokat konkrét feladatokkal bízza meg. Célunk 1966-ban elérni, hogy járási szervezetünknek 2000 tagja legyen. Azt, hogy a járási szervezetnek gazdasági jelentősége van, bizonyítja az 1965-ben eladott termékek mennyisége is, amely a következő: 826106 db tojás 7 376 db nyúlgerezna 451 db kecske- és juh-« gerezna 7 215 kg nyúlhús 4 469 kg kecske- és juhhús 14 259 kg baromfihús 331 kg galambhús 5 259 kg gyapjú 373 kg toll Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy tagjaink csak a terményfölöslegeket adják el és saját háztartásukban az eladott húsmenyiségnek legalább kétszeresét fogyasztották, miáltal jelentősen tehermentesítették az állami élelmiszerellátást. A gazdasági sikerek mellett hiányosságnak tekintjük, hogy a tagság szaktudása nem emelkedett kellőképpen. Ebben az évben a minőségi eredmények fokozását helyezzük előtérbe. Ezt olyan előadások segítségével kívánjuk elérni, amelyek során tagjaink megismerik az egyes állatok fajtáit, fajtajellegét, az örökléstan alapjait, a helyes takarmányozást, valamint az alapvető egészségvédelmi intézkedéseket. A CSKSZ dunaszerdahelyi járási szervezete a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére a következő szocialista kötelezettségvállalást tette: A tavalyi évhez viszonyítva 1966-ban 20 %-kal emeljük a termékfeleslegek eladását. Eladunk: tojásból 1 000 000 db-ot gyapjúból 6 000 kg-ot nyúlgereznából 8 000 db-ot nyúlhúsból 8 000 kg-ot baromfihúsból 14 000 kg-ot Szervezetünk tagjai továbbá a mezőgazdasági, valamint a faluszépítési és rendezési munkából legalább négyezer brigádéra erejéig veszik ki részüket. Tagjaink ezzel a kötelezettségvállalással akarják kifejezni hálájukat kommunista pártunknak és szocialista köztársaságunk kormányának azért a támogatásért, amelyet érdekköri szervezetünknek nyújtanak. Szívesen vennénk, ha felajánlásunkkal nem maradnánk egyedül. A CSKSZ dunaszerdahelyi járási szervezetének titkára HORVÁTH RÓBERT, Felhívás A CSKSZ Szlovákiai Választmánya felhívja járási szervezeteit, bogy a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére szocialista kötelezettség-vállalásaikkal csatlakozzanak a CSKSZ dunaszerdahelyi járási szervezetének felhívásához. Feltétel: az elmúlt évhez viszonyítva 1966-ban 20 %-kal fokozni a termékfeleslegek eladását. A kötelezettség-vállalásokat a CSKSZ Szlovákiai Választmányának címére kérjük beküldeni. HANUSKA JAN, a CSKSZ SZV titkára IDŐSB CSUTKA Y MIHÄLY ■ egyike a legidősebb érsekújvári galambtenyésztőknek. A CSKSZ szervezetének Misi-bácsija hetven éves és nagy szakértője az angol begyes (régi megjelölés szerint golyvás) galamboknak. Az „agolászok“ kis csoportjának oszlopos tagja, és így társai, Barics, Majercsik és Farkas, bár gyakran szakmai vitába szállnak vele, mégis szeretetükben tartják őt. Legkedvesebb standard galambjai a fekete, a piros, a sárga, valamint a pirosas-sárga úgynevezett izabella színváltozatú angol begyes galambok. Állományában e fajtából harminc darabot tart a legkülönbözőbb színváltozatokban, csupán fehér angol hegyese nincs. A jó ég tudja miért, de a fehéreket valahogy nem kedveli. Angliában, különösen Skóciában, több mint kétszáz éve tenyésztik ezt az angol begyes fajtát. Ősei közé az ó-hollandi golyvás és a karrierhez hasonló test* Angolász veteránus Idősb Csutkay Mihály angol begyes galamb állományából (Kucsera Szilárd felv.) tartású horseman galamb sorolható. Első tenyésztői a spitfieldi selyemszövő takácsok voltak, akik a krónika szerint nyomoruk miatt kényszerültek tenyészállataikat angol és skót tenyésztőknek kiadni. Ha e fajta alakulását nyomon követjük, kétségkívül rájövünk, hogy az angol begyes az angol állattenyésztési művészet egyik kiváló terméke, amely az egész világon elterjedt és ma már általánosan ismert. Az angol begyes kimondottan kiállítási fajta. Miska bácsi számlájára csupán egy hibát lehetne felróni: azt, hogy nem szeret kiállításra járni, pedig a gyönyörű állományról az érdeklődő nagy nyilvánosságnak is tudni kellene. Amikor ott jártunk Miska bácsi kissé gyengélkedett, ezért kívánjuk, hogy jó egészségben vezesse tovább a hosszú évtizedeken át gyönyörűvé fejlesz-« tett galambállomány sorsát. .1* —ksz—•
