Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-24 / 29. szám

Egészségvédelmi feladatok az árvízsuitotia területeken Elemi csapások nyomán gyakran alakulhatnak ki a lakosság egészségét fenyegető körülmények. Az ember szervezetét különféle testi és lelki szenvedések vagy más szokatlan megterhelések teszik próbára. Megvál­tozik, mert nem tartható'be á megszokott életmód, amely annyira fon­tos az egészséges ember életére nézve. Nagyobb embercsoportok gyakran rögtönzött feltételek között kénytelenek elköltözni lakóhelyükről. A hi­giéniai-technikai berendezések nagy része (kutak, vízvezetékek, árnyék­székek. csatornázás) hasznavehetetlenné válik, az élelmiszerek higiénikus tárolása szinte lehetetlen. A lakóhelyek szomszédságában elhullott állati tetemek fertőzik meg a levegőt. Mindez természetesen súlyos ve­szélyforrást jelent az emberek egész­­sécféré nézve, közvetlen megbetegedé­sekét, járványokat idéz élő. Nyugodt Ielkiismerettel állíthatjuk azonban, hogy az említett kockázatokkal szem­bén nem vagyunk védtelenek és a vé­dőintézkedések nagy választékát al­kalmazhatjuk a betegségek megelőzé­sé érdekében. Csupán néhány szóval szeretnénk itt megemlékezni a vérkeringési zavarok­ban (Szívbajosok és magasnyomásúak) az idegbetegek és az emésztőszervek megbetegedéseiben szenvedők (gyo­mor- és b^lfekély) higiéniájáról: Kí­méljük meg ezeket a személyeket a nehéz fizikai és Jelki megterhelések­től, biztosítsunk számukra rendszeres orvosi ellenőrzést és gondoskodjunk árról, hogy rendszeresen szedhessék előírt gyógyszereiket. A környezet elszennyesedése az ár­víz folytán felszínre hozott tetemek és ürülék által súlyos veszélyekkel fenyeget, mivel mindenekelőtt bélfer­tőzések lehetőségét vonja maga után. Az árvizsúj tóttá községekben egész­ségügyi csoportok szervezik meg a szükséges kórmegelőzési Intézkedése­ket; ezek legfontosabb feladata a hor­dalékkal felszínre kerülő tisztátlansá­­gok tökéletes eltávolítása. A lakóhá­zak, kertek és szennygödrök környe­zetében" erős klórmészoldattal fertőt­lenítik a terepet. Ebből a vegyszerből minden árvlzsújtotta községben ele­gendő mennyiség áll rendelkezésre. A távolabbi környezetet leghelyesebb a durvább tisztátlansfigok eltávolítása után felásni és szükség szerint a talaj biolőglai szerkezetét nem bolygató oltatlan mésszel beszórni. A lakásokat alaposan tisztítsuk ki és meszeljük ki a falakát. Szenteljünk fokozott figyelmet az élelmiszereknek. Hiszen olyan embe­rek táplálékáról van szó, akik az ese­mények következtében erősen legyen­gültek! Kerüljünk tehát minden olyan élelmet, amelyet az áröntötte házak pincéjében, éléskamrájában vagy más helyiségében víz ért. Az élélmiszefek feldolgozása tökéletes forralás áltál nélkülözhetetlen. Az evakuációs központokban és az árterületeken levő munkahelyekén gyakran kerültek kapcsolatba egymás­sal különféle vidékekről érkező embe­rek. Bár még eddig fertőző betegsé­gek nem jelentkeztek nagyobb mér­tékben, mint az előző évek azonos idő­szakában, néhány esetet mégis felje­gyeztünk. A betegségek további ter­jedésének meggátolása több tényező­ből tevődik össze, s ezek közül első helyen áll a kórtünetek azonnali meg­állapítása, a beteg közvetlen gyógyí­tása és elkülönítése. Semmiképp sem méltányolható hőstettnek, ha valaki magas lázzal, hasmenéssel vagy a fer­tőzés más tüneteivel mellőzi az orvost' és tovább dolgozik. A haszon, amit munkája által nyújt, távolról sem el­lensúlyozza azt a kockázatot, amit be­tegségével okozhat környezetének, ahol a higiénia szempontjait taglalva sok minden nincs rendben, nem is említve azt a tényt, hogy munkatársai jelenleg fokozottabb mértékben hajla­mosak infekciós megbetegedésekre. Ezért ma minden beteg morális köte­lessége, hogy orvoshoz forduljon. Sajnos, ilyen elemi katasztrófák után számolni kell az eltetvesedéssel is. Erre sor kerülhet a szállítások fo­lyamán vagy azáltal, hogy gyakran csak kevés alkalom nyílik alapos tisz­tálkodásra. Oktalan szemérmességről tanúskodik ilyen esetben az illető, ha eltitkolná, hogy „albérlőkét'“ kapott. Forduljon inkább haladéktalanul az orvoshoz, aki ellátja a szükséges DDT- készltménnyel és a szükséges taná­csokkal. Árvízvédelmi bizottságunk és eva­kuációs bizottságunk sorai közt az egészségügyi dolgozók is képviselve vannak. Az állami egészségügyi szol­gálat a kárt szenvedett terület min­den szakaszán gondoskodott szakem­berekről és a szükséges anyagokról, és különleges gonddal végzi kőrmeg­­előző, illetve higiéniai fertőzéseket gátló feladatát. Mos már csak a lakó­ságon múlik, hogy fegyelmezetten be­tartsák az orvosok utasításait és tel­jes mértékben kapcsolódjanak be a károsult körzetek újjárendezésébe, hogy az egészségügyi személyzet min­den igyekezetét siker koronázza. Dr. F. B. Példátlan összefogás Egész társadalmunk példátlan er­kölcsi és anyagi támogatással igyek­szik az árvíz sújtotta falvak helyre­állítására. Köztársaságunk egyes já­rásai védnökséget vállaltak a duna­­szerdahelyl és komáromi járás köz­ségeinek újjáépítése felett. Az aláb­biakban az egyes községek felett vál­lalt védnökség beosztását közöljük. (Az első név után zárójelben közölt járások vállaltak védnökséget agyregy falu vagy város felett. DUNASZERDAHELYI JÁRÁS Balony (Zvolen, Prachatlce), Nagy­­megyer (Rimaszombat, Kolín, Losonc, KroméPlá), Cslllzradvány (Zlllna, Pov. Bystrica, Strakonlce), Izsap (L. Miku­lás,. Opava), Kulcsod (Oottwaldov), Medve (Senica, Hodonln), Ekec*.(Dol. .Kubin, Pelhfimoy,. Őadca, Trebliov), Apácaszakállas (Martin, Michalgvce), Somorja (Ziar nad Hronom, Sp. Nova Vés), Pata« (Ceské Budéjovice), Nyé­­rad (Bruntál), Szap (Jindr. Hradec), Vajka (Karlovy Vary, KoSiee), Felbár (Chrudim), Nyárasd (Chomutov), Pa­­dány (Rychnov nad Knéínou), Baka (Banská Bystrica), Bögellő (Plzcft­­észak). KOMÁROMI JÁRÁS Bogya (Vylkov, 2d"ár), Megyercs (Hradec Králové, Domailice), Csicsó fPardubice. Havi. Brod). Cserhát íRa-A PN 443-b típusú lakás ikerházként vagy sorban építhető jel. A há­­róm és 'fél szobás ház lakóterülete 54,9 négyzetméter. Önsegéllyel az építőanyag 56 805 korona, az építő vállalat pedig 83 200 koronáért ké Izgalmas napok után... f Járásunk és városunk felett több \hétig lógott Damoklész kardja. Is­­\ meretes, hogy folyóink: Duna, Vág, \Nyitra és Zsitoa egyszerre áradtak ^mep, és úgy látszott, hogy a hullá• \mofc elnyelik nemcsak falvainkat, '.hanem magát a járási székhelyt, Komáromot is. i Az ár ellen hatalmas küzdelem f indult meg. Ezer meg ezer ember \dolgozott éjjel-nappal a töltése­iken: katonák, civilek, nők, férfiak, '.öregek és ifjak. i Komárom városa hadszíntérhez .hasonlított: a partokon új sáncok, valóságos kis hegyvonulat készült Ibámulatos gyorsasággal, homok­­izsáktorlaszok mindenütt, még a há­­{izak bejáratainál pinceablakoknál is. Az utcákon tömegek nyüzsögtek E lapátokkal, a katonaság különféle I1teherautókkal kétéltű, vízben (s já- Erő, nagy autókkal és hatalmas her- Enyótalpas kétéltűekkel száguldott fa veszélyeztetett helyekre. A leve­gőben pedig szüntelenül búgtak a E felderítő repülőgépek és helikopte­rek motorjai. Igazi hadiállapot volt I1 Komáromot, Martost, Kovát meg is mentették, de sok falu mégis a ví: áldozata lett. i1 Most, hogy a vizek egyelőre est­­gatassüsággal kezdenek visszafut- 1' zódni és a szántóföldek magasabb i'részei kiemelkednek a vízből, 'lát­­f1 hatjuk a nagy pusztításokat. 11 A pusztítások enyhítésére moz- E galom indult meg járásunkban. A: ( elsők közt voltak a Hurbanovó 1 Építkezési Vállalat lakatosmflhelyé- 1 nek dolgozói, akik személyenként •'s órát dolgoztak le az árvízkáro ' .sultak megsegítésére. A kontárom ''jakásvállalat összes fizikai- is ad (minisztrattv dolgozói, nők és fér ' jídk. kö. 172 személy 1256 órát dől '.goztak le, 6785 Kés értékben az ár ' .vlzkárosult kávái EPSZ-ben, amel| '.felett patronátust vállaltak. Ezt a: * fisszeget át is utalták a kávái sző '.vetkezet számlájára. H o 1 c z e r László, Komáron SZABAD FÖLDMŰVES 1965. július 24. Jól dolgoznak a tőrincsi HNB albizottságai (Folytatás az 1. oldalról) — A tönkrement biztosított és nem biztosított házak helyébe újakat építő károsultakra ugyancsak a fenti fel­tételek érvényesek, azzal a különbség­gel, hogy a házak felépítésére folyó­sított segélyt a kérelmező a segély engedélyezésétől számított öt éven belül köteles felhasználni. — A károsultak kamatmentes köl­csönben is részesülhetnek. Ezeket a kölcsönöket a szervezetek, esetleg a nemzeti bizottságok 15—25 ezer ko­rona erejéig folyósíthatják a családi házak újjáépítésére, abban az esetben, ha a családi ház e munkák által új lakásegységgel gyarapodik. — Ha a károsult önsegéllyel építi fei családi házát, de költségei fede­zésére a fenti segélyek és kölcsönök nem bizonyulnak elegendőnek, abban az esetben az Állami Takarékpénztár­hoz fordulhat kölcsönért. Ez a köl­csön 1 %-os kamatláb mellett 30 éven belül fizetendő vissza, s az építkező kérelmére a kamatok és a részletek fizetése 1970. január 1-lg elhalaszt­ható. — Az új intézkedések azokra is tekintettel vannak, akik az árviz foly­tán elvesztették lakásukat, bár nem voltak családi ház tulajdonosai. Ha a községben maradásuk közérdek (pl. tanítók, orvosok stb), akkor az álla­mi lakásépítkezések keretében kell számukra lakást biztosítani. — A biztosított személyek Ingósá­gaik elvesztése esetén akkor részesül­nek segélyben, ha a biztosító által fizetett térítés alacsonyabb a tényle­ges kárnál. Azok, «kiknek ingósága nem volt biztosítva, szintén Igényt tarthatnak segélyre. Tizenhárom hónap múlt el a leg­utóbbi képviselőválasztások óta. Nem hosszú idő, de arra elég, hogy képet lehessen alkotni egy HNB egy évi munkájáról. A tőrincsi HNB képvise­lőinek tevékenységéről meg lehet ál­lapítani, hogy a választóknak nincsen semmi okuk a csalódásra. A képvise­lők zöme jól dolgozik s ezt bizonyít­ják az elért eredmények is. A HNB munkájában mindig döntő tényező, hogy milyen aktivitást fejte­nek ki a HNB egyes albizottságaiban dolgozó képviselők. Egyedül a HNB titkára vagy elnöke nem képes a község sokrétű feladatainak megoldá­sára. Ez csak kollektív akarással si­kerülhet. Koncz János, a tőrincsi HNB titkára — tapasztalt funkcionárius lévén — teljésen tisztában van ezzel. Éppen ezért kezdettől fogva nagy gondot fordított a HNB albizottságai­tok aktivizálására. Hogyan sikerült elérni ezt a célki­tűzést? Lényegében jól. A HNB 6 albizott­sága jól dolgozik. Bizonyítják ezt az egyes eredmények is. A pénzügyi al­bizottság mellett szól az a tény, hogy a község lakossága száz százalékra eleget tett idei adófizetési kötelezett­ségeinek: a 11 037 korona házadót és a 7587 korona földadót csaknem hiánytalanul befizette az állam kasz­­szájába. A mezőgazdasági albizottság munkáját dicséri az EFSZ egyre ja­vuló gazdálkodása, a felvásárlási fel­adatok hiánytalan teljesítése. De így lehetne sorolni a többi albizottság mellett tanúskodó eredményeket is. A sikerek titka elsősorban abban van, hogy az albizottságok élére ta­pasztalt és értelmes embereket vá­lasztottak. Az iskola- és kulturális­­ügyi albizottság élére például Bednár József került. A HNB titkárának vé­leménye szerint kimagaslóan jól dol­gozik. Főleg abban tűnik ki — és első­sorban ez adja munkájának az érté­két — hogy önállóan is képes dolgoz­ni. Ésszerű javaslatokkal áll elő, és a bizottság a feladatokat a HNB taná­csának segítsége nélkül, önállóan is képes megoldani. Pedig ennek az albizottságnak nem a legkönnyebb feladat jutott. Tőrin­­csen még mindig komoly probléma a cigányszármazású polgárok felemel­kedésének biztosítása, annak ellenére, hogy ezen a téren már igen komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. Az el­múlt évek alatt elérték azt, hogy ma már minden cigányszármazású család­fenntartó rendes munkaviszonyban van, becsületesen dolgozik. Számos család szép lakásban él. De még min­dig 6 családnak kellene — s igen sür­gősen — megfelelő lakást biztosítani. Ez a 6 család közvetlenül az Ipoly folyó partján lakik és az idei tapasz­talatok alapján ítélve, ez egyáltalán nem biztonságos hely számukra. Komoly probléma még a cigány­származású gyerekek rendszeres is­kolalátogatásénak biztosítása. A 650 lakost számláló faluban mintegy 250 cigányszúrmazású egyén lakik, igen sok az iskolaköteles gyermek. Ezek azonban hiányosan látogatják az isko­lát. S ez a helyzet addig nehezen ja­vul, amíg fel nem számolják a cigány­­negyedet. A cigányszármazású házi­asszonyok számára főző- és sütőtan­folyamot szerveznek. Egészségügyi előadásokat tartanak és rendszeresen látogatják a választókat. Beszélgeté­seket tartanak a szülőkkel arról, hogy mennyire fontos a gyermekek számá­ra az iskola. Sok nehézséggel kell megküzdeniük tehát a tőrincsi HNB képviselőinek is. Ezek ,a nehézségek azonban nem ve­szik el a munkakedvüket. Olyan ta­pasztalt funkcionáriusok, mint Ottmát László, Rákos András meg a többiek mindig tudják, mit kell tenniök s ez a záloga a tőrincsi HNB sikereinek. Agőcs Vilmős Felhívás a magyar főiskolásokhoz! A József Attila Ifjúaágl Klub, az Ady Endre Diákkör és az Új Nemzedék vezetősége úgy határozott, hogy mi, csehszlovákiai magyar főiskolások és fiatal magyar értelmiségiek felajánljuk munkánkat 1865. augusztus 20-tól szeptember 20-tg az árvízkárosultak megsegítésére, otthonaik felépítésé­ben. Kérjük összes jelenlegi és volt tagunkat, rendezzék szabad idejüket úgy, hogy ebben az Időben számíthassunk részvételükre ebben az akcióban. Levélben jelentkezzenek a József Attila Ifjúsági Klub elmén (JA1K Brati­slava, nám. 1. Mája 31). Mindenki olvashatóan tüntesse fel nevét, lakhelyét (pontos elmét), foglalkozását (szakmáját), s kiinduló vasúti állomását, valamint azt az időszakot, melyet a brigádmunkában kíván tölteni. Bízunk abban, hogy felhívásunk az ifjúság körében megértésre talál és mindenki kötelességének tartja a részvételt. A válaszokat postafordultával várjuk. A szervező bizottság jj házak épülnék a romok hely A Dél-Szlovákiát ért szörnyű természeti csapás nagy károkat bkozott a lakásokban is, hiszen az elöntött területeken több ezer la­kás vált a víz martalékává. Külö­nösen a korszerűtlen, vályogból és agyagból készült házakat pusztí­totta el az ár. Helyreállításuk, Il­letve újjáépítésük nem kis gondot ókoz építőiparunknak is, hiszen a hajléktalanná vált családokat mi­nél előbb megfelelő lakásokba kell helyezni. • . Csallóköz árvízsújtotta területé­hek újjáépítésére nagyszabású ter­vek készültek el, amelyekben je­lentős helyet foglalnak el az új tí­pusú családi házak felépítésének előkészületei. A bratislavaí Lakás­építő Tervező Vállalat mérnökei már el is készítették az új családi .házak típusterveit, amelyek ké­nyelmes, kulturált otthont biztosí­tanak majd lakóinak. Természetesen, az új házak építő anyaga nem vályog, hanem a kor­szerű lakásépítés minden igényét kielégítő vasbeton, 'előregyártott épületelem, beton és tégla lesz. . A képeken az említett tervező vállalat két lakás-típustervét mu­tatjuk be olvasóinknak. kovník). Bálvány (a tfebíci járás és a magnemesítő vállalatok szövetsége), Szllas (Prievldza, Novjl Jicln), Haclov­­ce (Trutnov), Okáníkovo (Pflbram), Gyulamajor (Ceská Llpa, Tachov), Gellér (Tábor, Ces. Krumlov), Izsa (Trencín, Uh. HradlSté, Sumperk), Ze­­leny Háj (Pferov), Keszegfalva (Ga­­lánta, Kladno), Kolozenéma (Popréd, Beneáov), Gúta (Prága-város, Bratl­­slava-város, Brno-véros, Trnava, Olo­­moue, a CSISZ KB, az SZNT Földmű­velésügyi Hivatala), Komárom (Pros­­téjov, Jiöín, Presov, Rokycanyj, Lipové (Topol'őany), Martos (Vsetín, Frydek- Místek), Dunamocs (Jlhlava, Ostf nad Labem), Örsújfalu (Plzeft-város, PI- zeft-déí). Ekel (Kutriá Hóra), Pat (Praha-kelet). Lakszakéllas (Nyltra, AtéléBckJTdní í/fiJnő-jfidekJkfrjÜj( (U»tfavárkarvu»Sl* Nágylce'szt ffjrágfL nyugat, Beroun), Nemesócsa (Cheb, Sokolov), Csallőközaranyos (Levlce, Mladá Boleslav), Stúrovft (Klatovy), Lúky (Plsek), Vitt (Rozsnyó), Violin (Teplice), Marcellháza (Liberec), He­­tény (Nymburk), Alsőpéter (Ostl nad Orlicí), Ostrov (Náchod), Kava (Blan­­sko)., . ÉRSEKOJVARI jaras Hélemba (Semily), Garamkövesd (Bardejov, Humenné), Kamocsa (Svi­­tavy), Muzsla (Decin), Ebed (Jablo­nec), Párkány (Most, Louny), Szímő (Lltoméfice). A PN-137 típusú, j’^etoiádi ház, -fffeíflF égetett téglából lILClü- 59,9 négyzetméter- Ziiwi lakóterülettel, •* önsegéllyel 64 170, .... .... pincével 78 143 ko­ronába kerül. Az árvízkárosultak anyagi megsegítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom