Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-11 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES y 1965. december 11. f A francia elnökválasztás kimenetelének világvisszhangja mellett kü­lönösen az amerikai és szovjet űrkutatás legújabb kísérletei, továbbá I a rhodesiai helyzet fejleményei és a béke biztosítására, valamint a le- i szerelés megvalósítására tett javaslatok állnak az érdeklődés előteré- i ben. Ha nem is sorrendben, de jelentőség szempontjából is a múlt va- i sárnapi francia elnökválasztást kell említeni, amely azóta a különböző I politikai találgatások és feltevések forrása. Előretört a írancia baloldal Amikor múlt vasárnap este Francia­­ország-szerte lezárták a választó­­helyiségeket, a szavazatok összeszám­­lálásával megbízott személyektől egé­szen a világpolitika vezető képviselőiig fokozott érdeklődéssel és vegyes érzel­mekkel várták az eredményt. Az elő­zőleg még magabiztos tábornok elnök az utolsó napokban feltűnően nagy aktivitással vetette magát a válasz­tási kampányba —, s mint kiderült — szükség is volt rá. Az előzőleg meg­lehetősen ismeretlen ellenjelöltek fo­kozódó népszerűsége meglepte magát de Gaulle-t is, aki utolsó választási beszédében „Én vagy a zűrzavar" adut is kijátszotta. S mindez mégis kevésnek bizonyult. De Gaulle múlt vasárnap nem szerezte meg az abszolút többséget, s a leadott szavazatok közel 44 százalékával, a második helyen végzett Mitterrand 32 százaléka mellett, nemcsak pótválasz­tásokra kényszeríti a francia válasz­tókat, hanem presztízse súlyos csorbát is szenvedett. A két százalékarány összevetése igen fontos tényezője a francia elnök­­választásnak, hiszen a hátramaradt 23 százalék a szélső jobboldal és két má­sik jelölt szavazatai közt oszlik meg. Mitterrand választási eredménye olyan jeladás, amely a sok esetben megosz­tott francia haladó rétegek, elsősorban a kommunisták és a szocialisták ered­ményes összefogásához és a demokra­tikus politika megteremtéséhez vezet­het az egyszemélyi hatalommal szem­ben. A pótválasztásra december 19-én kerül sor, amikor a politikai arénában már csak két jelölt, de Gaulle és Mit­terrand küzd. A megfigyelők szinte biztosra veszik a tábornok győzelmét, aki a jobboldalra leadott szavazatok 15 százalékából valószínűleg megszerzi a hiányzó hat százalékot. De Francia­­ország jövőjét tekintve a baloldal óriási előretörése több mint bíztató jelenség. Jellemző a francia választó gondol­kozására egy párizsi választási plakát­ra írt megjegyzés: egy jakobinus sap­kát viselő kislányt (Franciaországot) ábrázol a rajz. A kislány] kezét fogó férfikéz kabátujjának hajtókáján tá­bornoki csillagok láthatók. „Hét éves vagyok, hagyjatok megnőni“ — kéri a kislány de Gaulle részére a szava­zatokat. A 7-es szám mellé valaki oda­festett egy 5-öst, utalva arra, hogy az elnök már 75 éves és hét év múlva már aggastyánnak számít. A vezető nyugati fővárosokban is nagy meglepetést keltett a francia elnökválasztás kimenetele, s különösen Bonnban leplezetlen kárörömmel be-MUNKATELJESITMENY sze­­rinti bérezés elve az új gazda­sági rendszerben is érvényesül. Sőt ez a rendszer előfeltételeket teremt a bérek és a jutalmazás emelkedésének meggyorsítására — írja Volkov elv­társ a Pravdában. Emlékeztet arra, hogy a most befejeződő hétéves terv­ben a minimális bérek emelkedtek, megszűnt a bértarifák sokfélesége és a munkaidő, a bérek változatlansága mellett, megrövidült. Az alacsonyabb és a magasabb bérek kiegyenlítését mindenekelőtt az alacsony bérek fel­emelése útján valósítják meg. Az új gazdasági rendszer célja azon ban elsősorban az, hogy a dolgozókat érdekeltté tegye a termelés emelésé­ben. A jelenleg rendelkezésre álló bér- és prémiumalapok nem elégsége­sek ahhoz, hogy megfelelő vonzást gyakoroljanak. További anyagi eszkö­zöket a termelékenység emelésével lehet biztosítani A termelékenység növelésének fon­tos eszköze a dolgozók fokozott érde­keltsége a vállalatok nyereségében és jövedelmezőségében. Az anyagi von­zóerő megerősítése két irányban gya­korol majd hatást: előszöris a tarifa szerinti bérek központosított emelése révén, másrészt pedig — és ez benne az új — a vállalati nyereség egy ré­szének felhasználása révén a bérek és a prémiumok összegének felemelésé­re. Az anyagi juttatások alapja, ame­lyet a nyereség egy részéből terem­tenek meg, érdekeltté teszi a válla­latok dolgozóit a gazdasági eredmé­nyek elérésében. Ez az alap a bérek növelésének jelentős forrásává válik. A prémiumok magassága nem kizáró­lag az egyén teljesítményétől függ majd, mint eddig, hanem nagyrészt az egész vállalat termelési eredményei­től. A dolgozókat jobban érdekeltté teszi a gyártmányok minőségének emelésében mint eddig, mivel az el­adott árún nyert hasznot veszik te­kintetbe, nem pedig a bruttó terme­lést, mint eddig. Az új gazdasági rendszerben is meg marad a bérfejlesztés „felülről" ter­vezett határa, de kisebb mértékben mint eddig. Ezentúl minden vállalat önállóan állapítja meg az alkalmazot­tak és a munkahelyek tervét, vala­mint a bérátlagot. A béralapot minden vállalat számára „fölülről" tervezik, de a tervjavaslatot a vállalat nyújtja be a felsőbb szerveknek. Koszigin elv­társ a minisztertanács elnöke utalt arra, hogy ez csak ideiglenes intéz­kedés, amely arra szolgál, hogy a vá­sárlóerő és a rendelkezésre álló áru­­mennyiség közti egyensúlyt biztosítsa. A jövőben a béralapnak a központi szervek által történő megállapításától eltekintenek, ha sikerűi majd a szük­séges árutartalékot megteremteni. Az új gazdasági rendszerben a bé­rek és fizetések emelésére mindinkább a vállalati nyereség aránya lesz a döntő. Ezzel növekedik a dolgozók demokratikus beleszólási jogának je­lentősége a vezetésbe. Néhány példát: eddig a beruházásokat (épületek, gé- Dek) nem az üzem fizette, hanem az állam, a tervnek megfelelően, ingyen. A vállalatok nagy részénél ez a mód­szer most megváltozik. A beruházá­sokat az üzem fizeti hitelek segítsé­gévei. Tehát a vállalati nyereség és az ebből adódó béremelés lehetősége nagyrészt attól is függ, hogy a válla­lat csak a szükséges beruházásokat végzi-e, és hogy az újonnan nyert kapacitásokat elég gyorsan és gazda ságosan használják-e fel. A dolgozóknak eddig is törvényes lehetőségük volt demokratikusan résztvenni a vezetésben. A jövőben a vállalatvezetésbe való beleszólás joga még jobban érvényesül. Minden évben üzemi kollektív szerződést kötnek, amelyet az üzemi taggyűlés hagy jó­vá. Időnként termelési értekezleteket tartanak, amelyeken az igazgatóság jelentést terjeszt majd be a vállalat gazdálkodásáról és termelési eredmé­nyeiről. Még jelentősebbek az „állan­dó termelési tanácskozások" az üzem­ben és külön a fontosabb munkaszaka­szokon. Az igazgatóságnak kötelessége a termelési tanácskozásokon megálla­pított hibákat és hiányosságokat ope­ratíven eltávolítani és erről jelentést készíteni. Rendkívül messzemenő jog­kört kap az üzemi szakszervezeti bi­zottság, amelyet évente újjá válasz­tanak. Csak az üzemi bizottság bele­egyezésével lehet a dolgozókat a fize­tési kategóriákba beosztani, elbocsáj­­tani, áthelyezni vagy túlórákat beve­zetni. A prémiumalap felhasználása, a lakás- és kulturális építkezésre elő­irányzott alap és más juttatások el­osztása ügyében az igazgatóság és az üzemi bizottság közösen dönt. A pré­mium juttatásának joga sokkal na­gyobb jelentőséget kap, mint eddig és a prémium részaránya a fizetésben növekedni fog — fejezte be cikkét Volkov elvtárs. -Vs-9 Kihirdették az Indonéz Kommu­nista Párt végleges betiltását. Umar Wirihadikusuma hadseregtábornok a hét elején bejelentette az Indonéz Kommunista Párt végleges betiltását. A tábornok kijelentette, hogy a Kom­munista párt betiltásának oka a szep­tember 30-i államcsíny kísérletben va­ló részvétele. Szukarno elnök egyik beszédében elkeseredetten állapította meg: „Érzem, hogy egyes csoportok figyelembe sem vesznek.“ • Sasztri és Ajub Khan találkozása. Sasztri indiai miniszterelnök vasárnap Delhiben kijelentette .hogy a jövő hó­napban Taskentben tárgyalni fog Ajub Khan pakisztáni elnökkel a kasmíri helyzetről. A találkozó időpontjában és helyében kötött megállapodás a Szovjetunió kormányának közbenjárá­sára jött létre. A béremelés forrása r ---------------------------------------------------------------------------------------­Uj gazdasági rendszer a Szovjetunióban A külföldi és a hazai sajtó az utóbbi időben több alka­lommal megemlékezett arról, hogy a Szovjetunióban a nemzetgazdaság irányításában új módszerek beveze­tésére került sor. Az eseményt természetesen máskép­pen értékelte a szocialista országok sajtója és homlok­­egyenest ellenkező szempontból a nyugati kapitalista államok propagandája. Az utóbbi igyekszik bizonyítgatni, a Szovjetunió gazdasága annyira zsákutcába került, hogy kénytelenek voltak bizonyos kapitalista irányítási eleme­ket átvenni a „válság" további elmélyülésének megaka­dályozása érdekében. Természetesen az újabb gazdaság­­irányítási módszerek nem a kapitalizmushoz való vissza­térést, hanem ellenkezőleg: a népgazdaság megerősödését és a szocialista termelés emelését szolgálják és mit sem változtatnak azon az alapvető tényen, hogy a termelő­­eszközök mint eddig, továbbra is a nép közös tulajdo­nában maradnak. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Volkov elvtársnak, az Állami Munka- és Bérbizottság elnökének a moszkvai Pravdában megjelent cikkét, mely az új gazdasági irányítás főbb vonásait vázolja. szelnek a taDornok vereségnek is De­­illo eredményéről az első fordulóban. A világűr újabb ostromlói Közismert, hogy a világűr meghódí­tásáért verseny folyik különösen az amerikai és szovjet tudósok részéről. E világméretű és óriási költséggel já­ró tudományos kutatás útján franciák legutóbbi kísérletei érdemelnek emlí­tést. Múlt hét végén két jelentős „koz­mikus" eseményre is sor került: pén­teken a Szovjetunióban pályájára bo­csátották a Luna 8. önműködő állo­mást, amelynek lő célja a Holdra való sima leszállási rendszer elemei­nek további kidolgozása és egyéb tu­dományos kísérletek végrehajtása volt. A szovjet űrszonda már el is jutott a Holdra, bár az úgynevezett síma le­szállás még egyelőre nem sikerült. Ezzel a leszállási módszerrel a világon egyedül a szovjet tudósok kísérletez­nek. Egy nappal később, szombaton újabb sikeres kozmikus próbálkozás híre járta be a világot. Az amerikaiak két űrhajóssal a fedélzetén felbocsátották a Gemini 7. űrhajót, amely azóta is az előre tervezett program szerint száguld a világűrben. Előreláthatólag december 13-án, vagy még korábban is Föld körüli útra indítják a Gemini 6 űrhajót, amelynek felbocsátása ko­rábban műszaki zavarok miatt maradt el. A program szerint a két amerikai űrhajó kísérletet tesz egy űrrandevú­ra, amelynek folytán bizonyos ideig egymáshoz közel száguldanának a vi­lágűrben. Mint ismeretes, a Szovjetunió már korábban sikerrel hajtott végre páros űrrepülést. E két hír is bizonyítja: az emberi­ség óriási anyagi és erkölcsi áldoza­tokat hoz annak érdekében, hogy meg­hódítsa a számunkra még ismeretlen világűrt és boldogulásának javára használja majd fel az ott szerzett is­mereteket. Ha a kelet—nyugati erő­feszítések politikai és gazdasági téren is mindig ilyen kedvező irányban fej­lődnének, akkor a Föld lakossága nyugodtabban hajthatná fejét pihenő­re. Rhodésia Wilson erőpróbája? A jelenlegi angol külpolitika kapko­dó és bizonytalan magatartására szá­mos tényezőt hozhatunk fel. Vissza­térve még Stewart angol külügymi­niszter moszkvai látogatására, szük­séges aláhúznunk: a brit és szovjet eszmecserére az a körülmény nyomta rá a bélyegét, hogy a Wilson-kormány teljesen azonosítja magát Washington vietnami politikájával és Nyugat-Né­­metország atomfelfegyverzési ügyében sem tanúsít elutasító magatartást, márpedig ezen az alapon nincs lehe­tőség az együttműködésre Kelet és Nyugat között. Az angol politika jelenlegi legké­nyesebb pontja a rhodesiai helyzet fejleményeiből adódó bizonytalanság és határozatlanság. Kétségtelen, hogy ez a helyzet alapos erőpróbára teszi a Wilson-kormányt. Az Afrikai Egység Szervezete miniszteri tanácsának Ad­­disz Abebában megtartott múlt heti ülésén 35 tagállam küldötte egyhangú határozattal úgy döntött, hogy meg­szakítja diplomáciai kapcsolatait Nagy- Britanniával, ha az angol kormány de­cember 15-ig nem számolja fel a sza­­kadár Smith-rendszert Rhodésiában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kilenc afrikai tagállam kilép a Brit Nemzet­közösségből. Erhard nyugatnémet kancellár de­cember 19-re tervezett amerikai láto­gatását két nappal megelőzi Wilson miniszterelnök washingtoni útja. A brit munkáspárti kormányfő e villám­­látogatásával elsősorban a mind nyug­talanabbá váló hazai közvéleményre szeretne hatást gyakorolni és ellensú­lyozni az angol külpolitikát a közel­múltban ért kudarcokat. ^ A túlzott washingtoni udvarlás vi- | szont nemcsak az angol közvélemény- ] ben, hanem világszerte is növekvő j nyugtalanságot vált ki London leg- | újabb politikai vonalevezetésével i szemben. , Afrikát atommentesítik Míg az amerikai imperializmus to- I vább folytatja nyílt háborúját Viet- s namban, s legújabban már úgy terve- i zik, hogy mintegy 300 ezer ^pierikai I katona állomásozik majd e távol-keleti I országban, a Világszervezet különbö- < ző fórumain óriási erőfeszítések tör- s télinek, hogy megakadályozzák a tö- i megpusztító fegyverek elterjedését. í Az ENSZ közgyűlése legutóbbi határo- I zatával óriási szavazattöbbséggel fo- ( gadta el azt a javaslatot, hogy egész . Afrikát nyilvánítsák atommentes öve- I zetté. Mint ismeretes, a lengyel Ra- i paczki-terv, valamint a Kekkonen-terv i közép-európai, illetve észak-európai : atommentes övezet létrehozását java- 1 solja. A szocialista országok a legha- | tározottabban támogatják ezeket a ja- i vasiatokat és mindent elkövetnek an- i nak érdekében, hogy azok valóra vál- ! janak. I Az ENSZ-közgyűlésének politikai bizottságában a Szovjetunió küldötte újabb javaslatokat terjesztett elő a leszerelés megoldásáról, valamint az államok közti be nem avatkozás sza­bályainak végleges megfogalmazására. Ennek kapcsán hazánk küldötte is számos konstruktív jellegű javaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben. Az Egyesült Államok küldötte meg­lehetősen elismerő hangon nyilatko­zott az új szovjet javaslatokról, az viszont már teljesen érthetetlen, hogy kormánya a gyakorlatban merőben el­lentétes politikát folytat. Erhard kan­cellár közelgő washingtoni látogatá­sával kapcsolatban vezető amerikai kö­rökben nem zárják ki annak lehető­ségét, hogy a nyugatnémet kancellár, ha nem is végleges döntéssel, de biz­tos ígérettel térhet vissza hazájába az atomfegyverek feletti nyugatnémet birtoklás ügyében. Az amerikai kor­mánynak ez a kétkulacsos politikája egyre több hívet veszít azok soraiból, akik hittek és még ma is hisznek a Kennedy-korszakot követő Johnson­­politika sokszor hangoztatott realitá­sában. A tények azonban egyelőre túl ellentmondásosak, s ezért természete­sen kétségbe vonható a washingtoni békeszózatok őszintesége. (tg) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ütése A moszkvai Kremlben kedden nyílt meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak ezévi utolsó ülése. Napirendjén az 1966. évi népgazdaságfejlesztési terv és a jövő évi állami költségvetés meg­tárgyalása szerepelt. Az ülésen N. Babjakov miniszter­­elnök helyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke tartott beszámolót az 1966 évi népgazdasági tervről. „Az ezévi terv teljesítésének előze­tes eredményei alapján megállapíthat­juk — mondotta —, hogy a népgazda­ság fejlesztésének alapvető feladatait sikeresen teljesítjük. Az ipari terme­lés 8,5 százalékkal növekszik. A mező­­gazdasági termelés a kedvezőtlen kö­rülmények következtében alacsonyabb mint a tavalyi termékeny évben. De ennek ellenére jobb hozamokat ért el, mint eddig bármikor. Az építkezési beruházások területén is kilenc száza­lékos növekedés várható." Az előadó a továbbiakban bejelen­tette, hogy a dolgozók fizetése 5,5 százalékkal, a szlogáltatásokban dol­gozó 20 millió alkalmazott bére 20—25 százalékkal emelkedett. A lakásépítés üteme is gyorsult. A köhnyű-, élelmiszer- és vegyipar és az ipar további néhány ágazata azonban nem teljesíti a hétéves terv feladatait. A mezőgazdaság nem éri el a várt eredményeket, sem a növényi, sem az állati termelésben. Az 1966 évi tervet jellemezve Bab­jakov elsősorban a mezőgazdasági ter­melés növelésének szükségességével, a műszaki fejlődést és a munkaterme­lékenység növelését biztosító, előnybe helyezett iparágak fejlesztésével fog­lalkozott. Elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésére fordítanak nagy eszközö­ket. Jövőre a mezőgazdasági termelés­nek nyolc—tíz százalékkal, az ipari termelésnek a javasolt terv értelmé­ben 6,7 százalékkal, a nemzeti jöve­delemnek pedig 6,4 százalékkal kell növekednie. Bejelentette, hogy a szov­jet mezőgazdaság 1966-ban több mint 385 ezer traktort és 91 ezer gabona­­kombájnt kap. A Volszks-i cementgyár a legjelentősebbek közé tartozik Szovjetunióban. Óránként nem kevesebb, mint kétszáz tonnát termelnek a kiváló minőségű cementből, amelyet nyolc országba exportálnak. Illllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllll

Next

/
Oldalképek
Tartalom