Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-27 / 47. szám
MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK Karbamidos permetező trágyázás -hogy S parenchima szövet nagyobb belső felülettel rendelkezve, intenzívebb széndioxid asszimiláció kifejtésére képes, ami kedvezően hat a termés alakulására. Magyarország az elmúlt évek során külföldről szerezte be a karbamidot. Az elmúlt évben mintegy 200 ezer mázsa karbamidot importáltak és használtak fel az országban. Az idén megkezdődött a karbamid hazai gyártása is, ami a költségeket jelentősen csökkenti. A levéltrágyázásra felhasznált karbamid jelenleg a várható terméstöbblet értékének 1 százalékát sem éri el, tehát felhasználása gazdaságos, annál is inkább, mert külön permetezési költség nem terheli. BÍRÓ ANDRÁS A szerkesztőség megjegyzése: Illetékeseket megkérdeztük: javasolják-e a karbamid felhasználását a csallóközi gyümölcsösökben! A válasz ez volt: mindenütt, ahol az alma, á szőlő megterem, érdemes felhasználni a karbamidot az itt leírt módon, hiszen sem a gyakorlatban, sem az irodalomban' nem ismeretes olyan közlés, vagy adat, miszerint az előírt adagú karbamidos permetező levéltrágyázás csökkentette volna a termést. A tapasztalat, —a ahol ezt a szert kipróbálták —< az, hogy mind a szőlő, mind az alma termése növekedett. Sárguló írásokban olvastuk... Az utóbbi években a karbs midot nemcsak az állatok t: karmányozására használjál mint kiváló fehérjepótló táf szert, hanem a növénytermesa tésben is. Amint számos kísét let — és a világszerte kitet jedt nagyüzemi gyakorlat — i bizonyítja, a karbamid oldat: a növény leveleire juttatva, termésben jelentős növekedi áll elő. A karbamid oldat: permetező trágyázás formája ban az Egyesült Államokba elsősorban a gyümölcsösökbe s főként az alma terméséne fokozására használják, de sike reket értek el. vele szőlőkbe is. Az 1960. évtől kezdődőé Magyarországon is folynak ki sérletek a karbamid kipróbálá Sára permetező trágyázás for májában. Három év átlagában: 17—30 százalékkal több termés Elsőként dr. Pecznik Jáno elvtársat kerestük fel, az Ag rártudományi Egyetemen, ak évek óta vezeti a karbamid ki próbálási kísérleteket. Amin elmondotta, a permetező trá gyázási kísérleteket elsősorbai szőlőben próbálták ki. Megálla pították, hogy a különböző mű trágyák, tápsók közül különö sen a karbamid alkalmas a nö vények levélen keresztüli trá gyázására. — A karbamidot — mondotta dr. Pecznik János — a szőlc esetében a bordóiléhez kever tűk, mégpedig minden 100 litei bordóilében 1 kg. karbamido oldottunk föl. Amikor aztár növényvédelmi okokból permeteznünk kellett, a bordóiléve együtt a növényt tápláló karbamid is fölkerült a szőlő leveleire. Amíg a bordóilé a növényt védte, addig a karbamic a levélen keresztül belekerüli a növény belső rendszerébe Érdekes volt látni, hogy a karbamid hatására a levelek zöldebbek, kissé vastagabbak lettek. A szőlő minőségét tekintve: a karbamiddal permetezett szőlők cukortartalma növekedett, a termés pedig három év átlagában 17—30 százalékkal volt nagyobb, mint abban a szőlőben, amelyet nem részesítettünk karbamidos permetező trágyázásban. Dánszentmiklóson is, Nyirbogáton is növekedett az almatermés A gödöllői agrártudományi Egyetem javaslatára még 1962- ben kísérletet állítottak be a dánszentmiklósi Micsurin Tsz és a nyirbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet gyümölcskertészei. A kísérleteket Dánszent-8 ZÖLDSÉG # VIRÁG GYÜMÖLCS ©- mikloson az Agrártudományi- Egyetem munkatársainak út, mutatásai alapján folytatták és- fejezték be, míg Nyirbogáton- Marton András a Növényvédő- Állomás munkatársa irányította- a karbamidos levéltrágyázási s kísérleteket. Mindkét termelőt szövetkezetben szívesen egyeza tek bele a kísérletekbe, hiszen s — mint mondották — a karbat mid kipermetezése az egyéb- ként is esedékes növényvédela mi permetezéssel egymenetben, i illetőleg a védekezőszervbe ket verten történt ami üzemi szem- pontból különösen előnyösnek i mutatkozott, hiszen külön költa séget ilyenformán nem okozott. A dánszentmiklósi Micsurin- Tsz-ben 80 Jonathán és Star- king almafát permeteztek karbamiddal s ugyanennyi fa volt az ellenőrző (kontroll). Az 1 százaléknyi karbamidot a védekezőszerek (Vitingran, Parathion, Thiovit) oldatához keverték. Első ízben az almafák virágzásakor permeteztek, majd ; még három ízben, amikor erre- növényvédelmi okokból szükség i volt. A permetezések kb. két• hetenként követték egymást. : Itt nincs helyünk arra, hogy ■ ismertessük az alma fajtája és i minőségi osztálya szerinti rész■ letes eredményeket, csupán a • végeredmény közlésére szorít• kozhatunk. A pontos mérések adatai szerint, a karbamiddal ■ kezelt almafák 11, míg a Starking fák 36 százalékkal teremtek többet. Az adatokból az is kitűnt, hogy nemcsak a termés . abszolút mennyisége lett nagyobb, hanem az almák mérete is, ami természetesen növelte a minőségi értéket, magyarán; növekedett a bevétel. A következő esztendőben — 1963-ban folytatták a kísérleteket, mégpedig olyanformán, hogy az előző évben kezelt fákat ismét karbamidos levéltrágyázásban részesítették, emellett újabb 20—20 fát (Jonathán, Starking) vontak be a kísérletbe. Az eredmények csaknem azonosak voltak az előző éviekkel. Azóta minden évben — mostmár üzemszerűen és rendszeresen — fölhasználják a karbamidot a termés növelésére. A nyirbogáti Rákóczi Tsz-ben a dánszentmiklósihoz hasonlóan használták fel a karbamidot. Egy százaléknyi mennyiségben itt is a Wofatox-hoz, illetve a mészkénléhez keverték. Ellenőrzésül 56 karbamiddal nem kezelt fa szolgált. Első ízben június 24-én permetezték ki a karbamidot. A következő három permetezésre kéthetenkénti időközökben került sor. Almaszüretkor mind a karbamiddal kezelt, mind az ellenőrző sorban lévő minden ötödik fa termését leszedték. Miután az egyes fák termését kü!ön-külön pontosan megmérték, válogatás nélkül minden ötödik fa terméséből kivettek 100—100 almát és ezek súlyát is lemérték. Az összes termést tekintve, mintegy 17—25 százalékos többlet mutatkozott a karbamiddal kezelt fák javára, míg a száz-száz alma súlyában 3—6 kg volt a különbözet, ugyancsak a karbamiddal kezelt almák javára. Fenológiai megfigyelések, — gazdaságosság Érdekesek azok a megfigyelések, amelyeket a két gazdatöbb alma Ságban följegyeztek a kísérletek idején. Marton András szerint a karbamiddal kezelt fákon jobb volt a kötődés, ami azt jelenti, hogy a karbamidos levéltrágyázás jó eszközzé válhat a gyümölcshullás csökkentésére. A karbamidos levéltrágyázás hatása néhány nap múltán jelentkezik. A levelek klorofiltartalma növekszik, a levelek sötétebb zöld színűekké válnak, továbbá növekszik a levelek fehérje-tartalma. A levéllemezek nagyobb felületűekké és vastagabbakká lesznek. Biológiai következménye ennek az. l ... hogy Szlovákia déli ré- A szén — Bátorkeszin a koma f romi járásban — már a 18. a században, az akkori kornak a megfelelő korszerű gyü- A mölcstermesztés folyt. Ko^ vács József ref. lelkész, Bá- A torkeszin 1861-ben kiadta az f első magyar faiskolai ár- i jegyzéket. A 232 oldalas ár- 4 jegyzék magyar nyelven je) lent meg. „Kalauz a gyümölcsfa-ültetés, nyesés és a f bátorkeszi faiskolában található csemetékben, vagy ol) tóvesszőkben, megrendelhe- 4 tő gyümölcsfajok körül“ cí- 4 men. [i ...hogy a Jonathán alma i már a múlt század 20-as | éveiben is ismert volt az A amerikai pomológiában. Rich a Philipp gazdálkodó birtokán, 1 annak egy ismerőse Ilasa brouch Jonathán fedezte fel 1 a farmon az új almát, a s megküldte Buel híres po- 1 mológusnak, aki 1826-ban 1 megjelent cikkében, Has- i brouch tiszteletére Jonathán a néven ismertette a pomoló- 1 gusokkal. | .. .'hogy Csallóköz a 17. és I a 18. században somligetei- C ről volt híres. Nemes Roten( stein Gottfried a 17. és a 18. 1 század kiváló magyar uta! zója és útleírója pozsonyi ! otthonából, Csallóközbe el! látogatva így ír 1783-ban: , „terjedelmes tölgy-kőris és szilerdőket látunk itt, vala- i [ mint somberkeket, amelyek rendkívül szép látványt ■'; nyújtanak a szemnek, ami- ^ j kor piros gyümölcsüket ér- ’ lelik“. I Somligetről kapta nevét ! I Somorja is. ,1 1 | ...hogy a szőlőtetü (Phy- 'j loxéra) hazánk területén '< Az amerikai szölőtetűre elő- f I szőr Krlesch János hívta fel 1 í a figyelmet 1872-ben. {\ A szőlőtetűt Veifert Ignác 1 i pancsovai sörgyáros és Ro- 1 ) senthál bécsi növénykeres- 1 I kedő hurcolta be Európába 1 ji Amerikából. Az ellene való J védekezést, a szénkénege- 'S zést, első ízben Franciaor- ' f szagban dolgozták ki és '|l ugyancsak ott is alkalmaz- ' jl ták először. ' 1 ... hogy a Kadarka szőlő 1 !j a 18. században kezdett el- ! < terjedni. Bár egy budai jegy- 1 i zökönyv 1701-ben is tesz } ( róla említést, xjégérvényesen ! I mégis csak a törökök kiszo- 1'( rítása után vált széles kör- 1 !| ben a termelők kedvencévé. || Nevét egy törökországi kis 1 | városkáról kapta, mely törő- 1' kül Üszkiidar, déli szláv 'i nyelven pedig Skadar volt. | így lett a szőlő balkáni ere- j I detíi neve skadarka és ez 1 | alakult át a magyar ajkon 1 | kadarkává. 1J Retkes Lajos 11
