Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-20 / 46. szám

Tanulja meg a gyerek mi a munka

„Az én gyerekem ne dolgozzon, Inkább tanuljon. Eleget dolgoztunk ml kiskorunkban, ő is eleget dolgozhat majd, ha állásban lesz. Nem szükséges, hogy nekllnk segítsen. Magunk Is megbirkózunk a munkával."

Gyakran hallunk Ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket egyes szülőktől, és persze mondanunk sem kell, hogy ezek a nézetek nem a leghelyesebbek. Az biztos, hogy a mai gyerekeknek már nem kell anyagi gondokkal küzdeniük, szükségtelen már zsenge korukban munkába állniuk, mint valamikor szüleiknek. De ez még nem jelentheti azt, hogy egyáltalában ne ismerkedjenek meg már fiatalon a munkával, ami alatt Itt a szülőknek nyújtandó segítséget értjük a háztartás keretein belül. Mert meg kell tanulniuk, mi a munka, hogy meg tudják becsülni mindazokat az értékeket, amelyek csak szorgos munka által jöhetnek létre. Nem helyes, ha a mai gyerek mindazt, amit egész természetesen elvár és meg is kap, csak úgy magától értetődőnek tartja.

A szülők és nevelők nagy része még végigszenvedte az osztálytársadalom hátrányait, amikor oly nagy volt a különbség a szellemi és a testi munka között. A kapitalista társadalomban szinte semmibe sem vették azokat, akik „.csak" tizlkai munkát végeztek. Ezért halljuk még ma is oly gyakran, hogy sok szülő arra inti csemetéjét, csak tanuljon, nehogy egyszer majd fizikai munkára kényszerüljön. Pedig jól tudjuk, hogy szocialista társadalmunkban már eltűnik a testi és a szellemi munka közti különbség, azaz a testi munkát végző ember semmivel sem számít kevesebbnek a szellemi téren tevékenykedőtől. A társadalomnak mindegyikre egyformán szüksége van.

A szocialista társadalomban dolgoznia kell mindenkinek. Nincsenek urak, akik munka nélkül, mások verejtékéből kovácsolnak maguknak anyagi javakat, előnyöket. Ez a társadalom mindenkit képességei és elvégzett munkája szerint jutalmaz. A dolgozónak tudatosítania kell, hogy munkájával az egész társadalom javát szolgálja és a létrehozott javakból aszerint kap, amilyen mértékben hozzájárult e javak előteremtéséhez.

Ezért fontos és szükséges, hogy a szocializmus építésének korszakában gyermekeinket is úgy neveljük, legyen pozitív viszonyuk bármilyen munkához, tekintetbe véve képességüket és hajlamukat. Nem könnyű feladat ez, mert még ma is sokan úgy tekintenek a munkára, mint a szükséges rosszra, különösen akkor — sajnos —, ha az

egész társadalom érdekében végzendő munkáról van szó. Hogy ezt a helytelen felfogást kiküszöbölhessük, elsősorban a felnőttek szorulnak átnevelésre, de ez ma már nagyon nehéz feladat. Meg kell szüntetni a még mindig burjánzó helytelen előítéleteket, szokásokat, amelyek az emberek tudatában évtizedeken keresztül mély gyökereket vertek. Sokkal könnyebb lenne a gyerekeknél a munkához való helyes viszony kifejlesztése, ha azok nem sajátítanák el a helytelen nézeteket, amelyek gyakran különösen a szülőkben rögződtek meg annyira az idők folyamán.

A mai iskolai oktatás és nevelés már más utakon jár, mint a kapitalizmus idejében. Az akkori iskolákban ugyan a tanulók fejét teletömték elméleti tudással, de az érettségizett diák — nem túlzók, ha ezt állítom — alig tudott egy szöget a falba verni. De nem is tartotta az ilyen műveletet magához méltónak, hiszen ő „érettségizett ember" volt. Az iskolának abban az Időben nem is — vagy csak nagyon kevés kapcsolata volt a gyakorlati élettel, a mindennapi munkával, mert a munkát mint olyant megvetette, lenézte, A diákot is aszerint értékelték, milyen elméleti tudással bir, figyelembe sem véve, hogy vannak-e egyáltalán gyakorlati képességei.

Ez a felfogás, különösen az idősebb korosztály gondolkodásában még ma is kísért és hasonló felfogást igyekeznek ráerőszakolni gyermekeikre is. Mondanunk sem kell, mennyire helytelen ez a gondolkozásmód, hiszen a mai iskola — az élet és a társadalom követelményeiből kiindulva — éppen az ellenkezőjére Igyekszik tanítani a fiatalokat. A szocialista iskolában az elmélet és a gyakorlat kapcsolata nagyon szoros, az Iskola tehát a tanulót az életre, a mindennapi fizikai vagy szellemi munkára igyekszik előkészíteni. Ma már majdnem valamennyi iskola rendelkezik műhellyel, kisebbnagyobb kerttel, kísérleti parcellával, ahol a tanulónak lehetősége nyílik a legfontosabb gyakorlati tennivalók elsajátítására. Az ifjúsági szervezetek is akkor fejtenek ki igazán jó tevékenységet, ha a szórakozás és sport mellett lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a fiatal lány vagy fiú hajlamai szerint dolgozhasson is. A tanuló szívesebben végzi el a nehezebb testi munkát, ha kollektívában, pajtásaival együtt dolgozhat.

Ha viszont ezzel szemben a szülők arra igyekeznek rábeszélni gyermeküket, hogy ne dolgozzanak, mert arra nincs szükségük, az iskolával kerülnek

Hidegebb és viharos napokra

A hosszú vagy rövid, szőke és barna frizurák ilyenkor már bizony sapka vagy kalap alá kívánkoznak. A jelenlegi divat jellegzetességeihez tartozik, hogy a kalap, sapka aránylag kicsi, kerek és szorosan ül a fejen.

Az 1. rajzunkon látható sportsapka kissé a motorosok sisakjára emlékeztet és a jelek arra vallanak, hogy különösen a fiatal lányok közt mindinkább népszerűbbek. Sokfajta puha anyagból vagy bárból, sót szőrméből is készülnek, de nagyon alkalmas előállításához a filc is. Ezt a kissé masszívabb modellt szívesen viselik kissé asszimetrikusan.

A 2. számú rajzunkon látható sapkát elöl felhajtva ajánljuk viselni, oldalt kissé lehúzva.

Hosszú évtizedek óta még mindig kedvelt kalap az ún. harang (3). amely puha vagu keményebb anyagból elkészítve egész kis vagy közepes nagyságú karimával kissé betyárosan félretolt vagy komoly szemérmetességgel a homlokba húzva, jól áll fiatal lányoknak meglett asszonyoknak egyaránt.

A sportos öltözködés méltó kiegészítéséhez tartozik az ún. trotteurkalap (4). Jellegzetességei a laposabb fejforma, kicsi vagy közepes kiterjedésű karima, amelyet hátul felhajtva hordunk. A trotteurkalapot mindig egyenesen, a homlokot takarva viseljük, hátul jelhajtva.

Az 5, számmal jelzett „fökötőt" különösen nagyon szeles vagy hideg napokra ajánljuk, de téli sporthoz is.

ellentétbe. És hogy mennyire káros, ha a szülői nevelés ellenkezik az iskoláéval, azt fölösleges hangsúlyoznunk. A gyermek kétségek közt vergődik, hiszen nem tudja, kihez igazodjék, a szülőjéhez vagy tanítójához. Márpedig ez a kettőség soha sem vezethet jóra.

Hogy mennyire komoly probléma a gyermeknek munkára való nevelése, arról a szülői értekezletek is tanúskodnak, amelyek folyamán a szülők ezzel kapcsolatban számos kérdéssel halmozzák el a pedagógusokat. Ilyen esetekben a legjobb, ha a szülők megfogadják a tanítók tanácsait és azok

szerint járnak el a család keretén belüli nevelés folyamán. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy felszámolják az iskola és a családi nevelés közt még ma is gyakran fennálló ellentéteket és megkönnyítik a pedagógusok munkáját is, akik feladata, hogy a tanulókat úgy készítsék elő a gyakorlati életre, hogy ott hiánytalanul tudjanak helyt állni. Elősegítik továbbá, hogy gyermekük az iskola elvégeztével esetleg nem „lóg a nyakukon" csak azért, mert semmihez sem ért, mert nem tanult meg dolgozni.

SCHICK KÁROLY (Dunaszerdahely)

„Barátnők” (Stubnya felv.)

□oodocicü

Ha vihar jő { a magasból \

Ha vihar jő a magasból He bocsáss el, kicsi bátyám. .

Ha falomb közt telihold lép,

Kicsi néném, te vigyázz rám.

»’ • P

Fahi végén van a házunk,

A bozótból ki se látszik,

De a cinke, ha leröppen,

Küszöbünkön vacsorázik.

Weöres Sándor P

\ 0SZABAD FÖLDMŰVES

1965. november 20.

LIBAMÁJ

Festői környezet, körös-körül fák. A síksághoz szokott toroknak kissé éles a levegő. A sárguló, hulló falevelek az őszt varázsolják elénk még akkor is, ha nem akarunk róla tudomást venni. Lopakodva jött, majd egyszeribe köszöntött be fagyos leheletével.

Harmónia — ízlelgetik a szót a csallóközi mamák. Nálad visszhangzik most gyermekeink boldog kacagása. Ott játszanak és tanulnak most azok a gyerekek, akikkel kegyetlenül elbánt a sokat megénekelt öreg Duna. Tajtékzó, vad hullámai kikergették otthonukból az emberek ezreit. A gyermekek távol szüleiktől, de édes anyanyelvűk dallamos csengésén ostromolják a tudás várát, gyarapítják ismereteiket.

Ti, akik otthon, régi iskolátokban kezdtétek meg az új tanévet, ismerkedjetek meg legalább részben az ő életükkel is. Ügy tanulnak, mint ti otthon, bár akadnak nehézségek is munkájukban. Tanítóik és nevelőik egyaránt gondoskodnak testi és szellemi fejlődésükről. Az egyik nevelőtől hallottam az alábbi kis történetet:

Róbika a második osztályba jár. Csak jót mondanak róla mindig tanítói, nevelői. Szófogadó, szorgalmas gyerek. Anyukája meglátogatta, vitt neki jó hazait és persze neon feledkezett meg a jó libamájról sem, amit ugye ti is szerettek?! Nagy volt tehát az öröm, de hamarosan elérkezett a

búcsúzás pillanata is. Aztán újra a nevelő néni vette gondjaiba a kis legényt. Étkezés előtt odasúgta neki: „Róbika, te ne egyél kelttésztát. Van nekek jó hazaid, az jobb. Azt fogyaszd el!"

Róbika bele Is egyezett, de egyre jobban figyelte, hogy a többiek milyen jóízűen falatoznak a lekváros kalácsból. Egyszerre csak felállt, odament a nevelő nénihez és így szólt: „Nevelő néni, tessék megengedni, hogy én is azt egyek, amit a többiek! Olyan jóízűen esznek. Nem jó egyedül még a libamáj sem!" — Átadta a nevelőnőnek a csomagot s hozzálátott a finom kalácshoz.

Kurucz Lujza, Izsa

Egy osztály köszönetét mond

Szomorúan vettük tudomásul szécsénkei iskolánk igazgatójának Kiss Sándor elvtársnak bejelentését szeretett pedagógusunk, Juhász Béláné távozásáról.

Ez a szomorúság különösen rajtunk, a kilencedik osztály tanulóin vett erőt; hiszen a mi nevelőnk, osztályfőnökünk volt. Már a hatodik évfolyamtól kezdve vezette osztályunkat. Részese volt minden örömünknek és panaszunknak, melyeket orvosolt. Felügyelete alatt vettünk részt brigádmunkákon és játszottunk színdarabokat is. Jövő terveink valőraváltásában, sajnos, immár nem vehet részt, mert távoznia kell tőlünk. Terveit, elgondolásait reméljük új osztályfőnökünk, Juhász Bélánéhoz hasonlóan valósítja meg. Szeretett osztályfőnökünk, mindent köszönünk és mindig szeretettel gondolunk viszsza önre.

Osztályunk nevében: Csáky Károly

Atlö-rejtvény

VÍZSZINTES SOROK: 1. Baráti nép. 2. Pénzegységünk. 3. Kikötőváros Marokkóban. 4. Fontos Ipari növény. 5. Fekete. 6. Város az Észt SzSzK-ban.

Ha helyesen Írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagkockás átlóban egy nagy európai város nevét kapjátok.

Megfejtések — Nyertesek

A 44. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: KASSA. Könyvjutalomban részesülnek: Cseh Izabella,

Felsőpatony és Tárnyik Katalin, Nagysáró.

Jelige: T. J. Somorja

Kezelőorvosom golyvát állapítotá meg nálam és műtétet ajánl. Okveta lenül szükséges-e a műtét vagy másképpen is kezelhető a golyva?

A golyva a légcső és a gége két oldalán elhelyezkedő pajzsmirigy megnagyobbodása. A pajzsmirigy szervezetünk legnagyobb belső kiválasztása mirigye, amely hormont termel és ez közvetlenül vagy közvetve csaknem minden szerv működését befolyásolja. A pajzsmirigy hormonja jódot Tartalmaz. Ez a magyarázata annak, hogy jódban szegény vidékeken gyakrabban fordul elő a pajzsmirigy megnagyobbodása, a golyva, mint más vidékeken. A hegyvidékek lakóinál csaknem az egész világon nagy számban fordul elő a golyva, de helyenkint a sík vidékek sem maradnak ki, mint például nálunk a Csallóköz.

Fiatal korban á golyva nem okoz különösebb panaszokat és legtöbbnyire csak kozmetikai hibának minősíthető. Néha feszültség érzését váltja ki a nyakban, amely azzal függ össze, hogy nőknél a menstruáció alatt a pajzsmirigy megduzzad. A golyva a 30—50-es életkorban okozhat panaszokat, amikor különösen nyelésnél vagy a fej különösebb helyzetében vált ki nyomásérzést a nyakban. Néha a golyva a mellcsont mögé nő (struma substernalls) és erre mondják a laikusok, hogy a golyva befelé nő. A golyva sokszor nyomja a légcsövet, ami köhögési ingerrel és légzési nehézségekkel jár. _

Amint már említettem, a pajzsmirigynek nagyon fontos szerepe van a szervezetben. Ezért tudni kell. hogy a pajzsmirigy működésében is beállhatnak zavarok, amelyek az egész szervezetre kiható tüneteket válthatnak ki. Golyva esetén tehát a pajzsmirigy megőrizheti normális működését, amely csökkenhet vagy fokozódhat.

Tehát minden esetben ki kell vizsgálni a pajzsmirigy működését is. Erre ma már nagyon megbízható műszerek állnak rendelkezésünkre.

Tehát most felmerül az olvasónk által feltett kérdés: kezelhető-e a

golyva vagy műtétre van szükség?

Elsősorban a pajzsmirigy megnagyobbodása esetén a beteget tüzetesen ki kell vizsgálni és meg kell állapítani, a pajzsmirigy működését, na meg a szív és vérkeringési szerveket. A vizsgálatot ki kell egészíteni röntgenvizsgálattal, amellyel megállapítható, nem nyomja-e a pajzsmirigy a légcsövet, vagy nem nő-e a mellcsont mögé. Gégészeti vizsgálatra is szükség van. A műtét ajánlatos:

1. Ha a pajzsmirigy túl nagy méreteket ölt, különösebb panaszokat nem okoz, tisztán csak kozmetikailag hat zavarólag és az általános egészségi állapot miatt a műtét végrehajtható.

2. Ha a golyva kellemetlen panaszokat okoz: nyomás érzése a nyakban, légzési nehézségek, köhögési inger stb. és emellett normális a működése.

3. Pajzsmirigy-túltengés (Basedowkór) esetén, ha a ma ismert gyógyszeres kezelés nem vezet kellő eredményhez és a szív, valamint az általános állapot részéről nincs műtéti ellenjavaslat.

Magát a golyvát gyógyszeresei! nem kezeljük, ellenben a pajzsmirigy működési zavarait igen. Csökkent működés esetén pajzsmirigy-hormonok állnak orvosaink rendelkezésére, a pajzsmirigy-túltengés is kezelhető gyógyszerekkel és a klimatikus gyógykezelés is elég eredményes. Ismétlem azonban, ezekkel a kezelésekkel a golyva nem tűnik el.

Dr. Manigattl István

Mit főzzünk?

HAJDÜKÄPOSZTA Egy kis fej vöröshagymát zsírban megpirítunk, megpaprikázzuk és beleteszünk Vi kg kicsavart savanyú káposztát és kb. V4 óráig pároljuk. Ezalatt lh kg füstölt húst vagy kolbászt összedarabolva, vöröshagymán, zsíron pörkölt módra elkészítünk, majd a káposztához keverjük és egy kicsit még együtt pároljuk.

RAKOTT BURGONYA FÜSTÖLT HÚSSAL A családtagok számának megfelelő mennyiségű burgonyát héjában megfőzünk, melegen meghámozzuk, és vastagabb karikákra vágjuk. Jó zsíros füstölthűsből annyit főzünk, hogy megdarálva elég legyen két réteg burgonya közé. A megdarált húst őrölt feketeborssal, mustárral fűszerezzük, s ha nem eléggé zsíros, 1—2 kanál zsírt keverünk hozzá. Zsírral megkent, zsemlemorzsával behintett tűzálló tálba teszünk egy réteg karikára vágott burgonyát, egy réteg füstölthúst, s ezt így ismételjük tovább, míg a tál megtelik. A tetejét burgonyaréteggel fedjük be. Majd 1—2 dl tejfölben elhabarunk 1—2 tojást, ráöntjük a rakott burgonyára, és sütőben szép pirosra sütjük. Savanyú káposztából készült salátával tálaljuk. A nyers savanyú káposzta télen igen fontos C-vitamin-forrásunk, -Bj-