Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-26 / 25. szám
I lőcsei fehér asszony Jókai Mór dramatizált műve a MATESZ színpadán Különös tenger a romantika tengere, r Partok és öblök, szigetek és áramlatok, örvények és csendes tükörfelületek váltják egymást benne, s indáival átfonjaszövi mai életünket is. Van ebben valami furcsaság, ami a mesék szépségét idézi; hősei, eszméi a mi korunknak már kissé távoliak, s mégis úgy érezzük sokszor, hogy szükségünk van rájuk. Aragon Űri negyed című müvének egyik hőse mondja: „Mi ma kettős emberek vagyunk... Az egyiknek társadalmi funkciója van, a másiknak semmi köze az egyikhez, néha utálja, ellentmondásban áll vele... A társadalmi ember hidegen néz szembe a szükségszerű katasztrófákkal. Az ember, aki egyszerűen csak ember, nem nyugszik bele ... egész védekezésem ebben a kettősségben van, az oázis őrzésében ... Valami olyannak az őrzésében, amire nem érvényes a világ vastörvénye...“ (R. Garaudy kiemelése.) A „kettős emberek kora" a mi korunk, a XX. század második feléé, a visszályára fordított és néha szinte a képtelenségig ellentmondásos valóságé. Egyik oldalon áll a legvaskosabb realitás, a teljesen elanyagiasodott' ember ténye, s a másik oldalon ugyanaz az ember egy századdal korábbi romantika bűvkörében. Valahogy ilyen összefüggések eredménye — persze nemcsak ezeké — az a siker, amelyet A lőcsei fehér asszony bemutatója hozott. Az emberekben él a romantika utáni vágy, pontosabban a nemzeti romantika vágya. Hogy ez egyben életérzés is volna, annak vizsgálata és kiderítése' jelen esetben nem célunk. A MATESZ műsorait vizsgálva s az Sddigí értékeléseket olvasva leszögezhetjük, hogy a mostani bemutató az évad bemutatói közül egyike a légsikerültebbeknek. Több esetben — gondolunk itt a Miller-drámára, valamint a Rozsdatemetőre — úgy fünf, hogy a MATESZ erején felüli vállalkozásokba fogott'. Ez azonban inkább érdem, mint elmarasztalás. A lőcsei fehér asszony színreviíelé a színház műsorpolitikájának egyik vonalát — a magyar klasszikusok bemutatását — viszi előre. Magát, az előadást elsősorban a szereposztás s a rendezői koncepció hangsúlyozza ki és emeli az átlag fölé. összehangolt és színvonalas színészi teljesítményeket látott a közönség. Nagy Eszter Júliája komoly művészi élmény. Alapos és céltudatos munka eredménye. Semmivel sem marad mögötte Bugár Béla Korponay kapitánya sem. Meg kell jegyezni, hogy Bugár Béla művészi fejlődése szép ívben emelkedik; a mostani évad Pillantás a hídról Eddije s a Rozsdatemető ifjabb Hábetler Jánosa minden érvnél világosabban bizonyítja ezt. Mindez elmondható Turnéi Zsigmond alakításáról is. Lőcse város Fabricius főbírája átélt, hiteles alakítás volt. Belleville lovagban Tóth László „testreszabott“ szerepet kapott és adottönfegyelemmel ez nála minden megerőltetés nélkül elérhető volna. A többi alakítások Szabó Rózsi Krisztinája, Holubek László Löffelholtz generálisa, Lengyel Ferenc Blumevitz kapitánya, a kisebb szerepekben Fazekas Imre Alauda szenátora és Gyurkovics Mihály De Hortis tanácsosa érdemel említést. Nádasdy Károly báró Andrássy Istvánja kissé halványra sikerült; úgyis mondhatnánk, hogy túl „civil“ volt. Konrád József rendezői munkáját több ízben értékeltük már. A lőcsei fehér asszony bemutatójának sikere ismételten tehetségét bizonyítja. A jelmezeket és a díszletterveket Vecsey V. József készítette s a dráma hangulatát ez a munka erősen kiemelte. Gál Sándor 9 Tornaija. A Tornaijai Mezőgazdasági Technikum tanulói hasznosan töltik el szabad idejüket. Jól működő irodalmi körük van, amely a közelmúltban irodalmi estet rendezett József Attila verseiből. A színjátszó-csoportjuk nemrégiben mutatta be Gyárfás Miklós: Férfiaknak tilos című vígjátékát. (Pásztor Katalin, Abafalva) Nagy Eszter és Bugár Béla a dráma egyik jelenetében. (Foto: Nagy L.) 9 A CSISZ ipolynyéki szervezete a közelmúltban esztrád-műsorral lépett a közönség elé. Ezt megelőzően Tóth Miklós Nem olyan világot élünk című vígjátékával arattak sikert. (Major Lajos, Szécsénke) ságait teljes mértékben kihasználta. Várady Béla Czelder Orbán kapitánya előrelépés; egyetlen hibája — ez az első részre vonatkozik — hogy túl erős és hangos. Ha a foglyok kiszabadításánál használt letompított, de nyersességében is határozott ritmust végig tudja vinni szerepén, akkor teljes lesz az alakítása. Egy kissé több 9 A szőgyéni színjátszó-csoport már évek óta szép munkát végez. Az idén Török Rezső: Vők iskolája című operettjét mutatták be. Az otthoni négy fellépés után bemutatták az operettét Sárkányon, Csúzon és Kamocsán is. (őszi Lászlőné, Érsekújvár) Értékes kezdeményezés 9 Közelmúltban rendezték meg a lévai járásban a műkedvelő színjátszó-csoportok fesztiválját. A fesztiválra 47 csoport jelentkezett. (Tóth Károly, Léva) Képzőművészeti kiállítás Érsekújvárban Kulturális életlink minden területén nagy változások észlelhetők. Az eddig elhanyagolt művészeti ágak is lassan újraélednek, önmagukra találnak. Az évekig mélyponton lévő énekkari mozgalmunk az idei tavaszon olyan nem várt változáson ment keresztül, amelyre szinte gondolni sem mertünk már. A komáromi Jókai-napok eredményei mindezt csak betetőzik. Ezek a megmozdulások s újító erők szükségszerűen magukra terelik a szakemberek s a közönség figyelmét egyaránt. Változik a mérce, változnak az igények és a követelmények is. A szlovákiai magyarság kulturális életének több olyan területe volt, amely különböző okok folytán kiesett az érdeklődés középpontjából. Sok esetben nem voltak meg a lehetőségek és azok a környezeti tényezők, amelyekre szükség lett volna. Azonban nagyobbik részük mégis úgyahogy fenntartotta magát. Mindezek közül a legelhanyagoltabb terület a képzőművészet volt. Pedig vannak grafikusaink, szobrászaink, festőink, keramikusaink. A lapokban közölt munkáik alapján tudunk Lőrincz Gyuláról, Szabó Gyuláról, Nagy Jánosról, Kiss Sándorról, Deák Györgyről, Jaksics Ferencről. De rajtuk kívül a még főiskolás Szabó Erzsébet, Melis Gyula és Szirotyák Dezső munkáit is ismerik az olvasók. S ez a felsorolás korántsem teljes. Az Érsekújváron megnyitott képzőművészeti kiállítás is erről tanúskodik. Talán ez az első olyan kezdeményezés e téren, melyre a központi szervek és felfigyeltek. A kiállítók — egy kivételével — újvári születésűek. Csicsátka Ottó domborművei már országszerte ismertek, úgyszintén Vanek Imre kerámiai munkái is. Ők képviselik a nevezett kiállításon az idősebb generációt. Rajtuk kívül Hartminszká Zsuzsa és Szudovszky grafikáit, Nágel Gyula és Jaksics Ferenc festményeit valamint a még főiskolás Melis Gyula szobrait láthatták az újváriak. Az újvári képzőművészek bemutatkozását nagyon értékesnek és hasznosnak tartjuk. Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK KB vezető titkára megnyitó beszédében is ezt hangsúlyozta: Mindehhez csak azt szeretnénk hozzáfűzni még, hogy a jövőben szervezetten, központilag irányítva kell folytatni ezt a szép és hasznos kezdeményezést. —gs— 9 Június 6-án került sor Szócsőnkén a járási dal- és táncünnepélyre, amelyet a CSEMADOK losonci járási bizottsága és a helyi tömegszervezetek rendeztek. Az ünnepélyt Deák Ferenc, a HNB elnöke nyitotta meg. A dal- és táncünnepélyén két magyarországi vendégegyüttes is szerepelt. Ezen kívül részt vett a szécsénkei rendezvényen a füleki Palóc népi együtes is. A tánccsoportokon kívül fellépett a csákányházi, a csábi és az ipolybalogi énekkar is. (Major Lajos, Szécsénke) 9 A CSEMADOK gútai helyi szervezete régi, szép hagyományt újított fel: a sortáncjárást. Az ünnepség vámkerék állítással kezdődik, s nagy táncmulatsággal végződik. A legények választanak egy bírót, akinek hivatala a vámkerék alatt van. A bíró csőszei a rakoncátlankodó legényeket elfogják, akiknek azután vámot kell fizetniük. (Juhász Árpád, Gúta) A csehszlovákiai magyar dolgozók X. országos dal- és táncünnepélye 1965. július 10—11-én — hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása 20. évfordulója jegyében — Gombaszögön lesz megtartva. A festői szépségű gombaszögi völgy a rozsnyói járásban a kassai fővonal mellett fekszik. Közvetlen közelében csodálatos természeti szépségek és történelmileg nevezetes helyek vannak (gombaszögi cseppkőbarlang, dobsinai jégbarlang, szadellői völgy, domicai cseppkőbarlang, a rozsnyói bányász múzeum, Krasznahorka vára, Andrássy-múzeum, Betléri kastély stb.). A csehszlovákiai magyar dolgozók X. országos dal- és táncünnepélye 1965. július 10-én szombaton 18 órakor kezdődik. A 22.00 órakor befejeződő műsor után reggelig tartó népmulatság lesz. Július 11-én 10.00 órakor kezdődik a műsor, mely szünetekkel 20.00 óráig tart. A műsor keretében fellépnek a CSEMADOK legjobb népművészeti együttesei, a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai kerületből, a katonai művészegyüttes, Nágel Gyula: ŐSZI ALKONYAT Nagyszarvai pillanatkép A dunaszerdahelyi és a Bratislava-vidéki járás CSEMADOK szervezetei Nagyszarván tartották meg az elmúlt napokban első idei dal- és táncUnnepélyüket. Az újonnan épü lt szabadtéri színpad nézőtere a borús idő ellenére is megtelt. A közönség lelkes tapssal köszöntötte a környék népművészeti együtteseit. A szereplő együttesek közül hadd említsük meg a Szenei Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola esztrádegyüttesét, a várkonyi, nádasdi, vajkai, bakai, aiistáli, somorjai és a pozsonypüspöki tánccsoportot. A zenei kíséretet illetően Banyák István népi zenekara jeleskedett. A körű ltekintő, gondos szervezés a rendezők szorgalmas munkáját dicséri. Felvételeinken az ünnepély néhány mozzanatát örökítettük meg. A szenei diákok esztrád-együttese, Dukon József tanár vezetésével, lényegesen hozzájárult a műsor színvonalának emeléséhez. Vérbö, ropogós csárdásaik mind-mind nagy közönségsikert arattak. Zenekaruk a hivatásos együttesekkel is felveheti a versenyt. Ugyanez vonatkozik szólistáikra is, akik közül legsokoldalúbb a fáradhatatlan Oros Gyula [a képen), aki ének-, zene- és táncszámaival, de nem utolsósorban szellemes monológjával a találkozó legjobb egyéni teljesítményét nyújtotta. A szenei diák-együttes szorgalmas és rendszeres munkájának, lelkesedésének köszönheti sikereit. Az együtteseken kívül valóban elismerésre méltó teljesítményt nyújtott a közönség is. Az esernyőkkel felszerelt nézők mindvégig, állhatatosan kitartottak, dacoltak az időjárás szeszélyeivel. A műsor után bizonyára az volt a véleményük, hogy megérte. Reméljük, hogy fáradságos munkájukkal épített szabadtéri színpaduk a jövőben sem marad kihasználatlanul s még sok szép kulturális élményben lesz részünk Nagyszarván. P. I. Gombaszög 1965 ukrán, lengyel és szlovák vendégegyüttesek, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, valamint a Magyar Népköztársaság vendégegyüttese és szólistái, a DIJONI aranyéremmel kitüntetett budapesti Bihari táncegyüttes, Pécsi Sándor és Tompa Sándor, a budapesti Nemzeti Szính íz Kossuth-díjas művészei, Kovács Appolőnia és Béres Ferenc népdalénekesek. s további szólisták. Július 11-én vasárnap délután 14.00 órakor a csehszlovákiai magyar dolgozók ünnepi manifesztációján a párt és a kormányküldöttség vezetője tart ünnepi beszédet. Az előkészítő bizottság az egész ország területére 25 %-os kedvezményes utazást biztosított vonatokon, 1965. július 10-től 12-ig. A kedvezményes utazásra szolgáló űrlapok a CSEMADOK járási bizottságain és a CSEMADOK Központi Bizottságán (Bratislava, Mierové nám. 3—4) szerezhetők be. 1965. július 11-én a kora reggeli órákban külön vonatok indulnak Losoncról és Kassáról, melyek Gombaszögig minden állomáson megállnak. A külön vonatokra kedvezményes jegyek a kassai és losonci járásban felszállók részére oda-vissza 10,— Kcs-ért, a rimaszombati és rozsnyói járásban felszállók részére 5,— Kcsért kaphatók elővételben a CSEMADOK fent említett járási bizottságain és a különvonatban. E jegyek más vonatokra nem érvényesek. Az ünnepség napjaira a rozsnyói járás területén 50 %-os autóbusz kedvezmény érvényes, s szombaton és vasárnap rendszeres autóbuszjárat lesz Rozsnyó és Gombaszög, valamint Pelsőc és Gombaszög között. Az ünnepség belépő jegyei elővételben a CSEMADOK járási bizottságain kaphatók. A csehszlovákiai magyar dolgozók X. országos dal- és táncünnepélyének előkészítő bizottsága
