Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-11-07 / 90. szám
A kukoricatermesztés néhány kérdése a nagyüzemi kukoricatermesztés igényeit. A műszaki, anyagi színvonal ilyennagyméretű emelése feltétlenül megköveteli az ember nagyobb szaktudását, jobb minőségű munkáját. Hogyan lehet az embert jobban hozzákapcsolni a termelés fejlesztéséhez? A szocialista mezőgazdaság kiépítése során egyre inkább előtérbe kerül az -anyagi érdekeltség kérdése annak érdekében, hogy az ember keresse az ismeretek szerzésének, növelésének lehetőségét és emelje a munka mimőségének színvonalát. Magyarországi nagyüzemek, elsősorban termelőszövetkezetek műszaki, anyagi ellátottságuknak, termesztési színvonaluknak és munkáerő ellátottságuknak megfelelően az anyagi érdekeltség különböző formáit dolgozták ki és valósították meg. A kezdeti idegenkedés és helyenként jelentkező ellenállás azonban mindinkább megszűnt, amikor a kételkedők és vitatkozók meglátták azokat a kukoricatáblákat, amelyek az egész tenyészidőszakban gyommentességükkel tűntek ki, jelezvén azt, hogy az ápolásban résztvevő ember érdeke fűződik ahhoz, hogy a kukorica gyommentesen teljes termőképességét kifejthesse. Kiváló összehasonlítási alapot nyújtott a korábbi és az anyagi érdekeltség érvényesítésének kezdeti időszakában a háztáji és a közös kukoricaföldjeink összehasonlítása. Köztudomásúan a háztáji földeket a termelőszövetkezeti gazdák minden időben kiválóan megmű’vélték, érdekük lévén, hogy nagy termést takarítsanak be. Ugyanakkor a közös kukoricák művelésében hiányosságok mutatkoztak és ezek a hiányosságok a termésnél, a termény betakarításánál is nagyon észrevehetően jelentkeztek, mert a közös termése alig haladta meg a háztáji földek termésének 60 — 70 százalékát. Az anyagi érdekeltség érvényesülése a különböző premizálási módok kialakulása nyomán, az elmúlt három esztendőben már nincs különbség a közös és háztáji kukorica között, sőt a nagyobb műszaki, anyagi erőforrások bevetése, a növekvő műtrágyázás a korszerűbb, szakszerűbb talajelőkészítési, termesztési módszerek eredményeképpen a közös nagyüzemi kukoricatáblák termése meghaladja a háztáji termését. Az üzemek különböző viszonyainak megfelelően kialakultak a premizálás különböző módszerei. A gyengén gazdálkodó, munkáskézzel roszszabbul ellátott közös gazdaságokban jól bevált anyagi ösztönzőnek a részes művelés bizonyult, amikor a tag a növény teljes megmunkálása fejében a termény egy meghatározott hányadát kapja. A fejlettebb üzemeknél, a jobban gazdálkodó géppel jobban ellátott gazdaságoknál ez az össztermésből való részesedés vált be a legjobban a munkaegységgel kombinálva. Ismét más üzemeknél a terven felüli termés bizonyos hányada illeti meg a tagot. Az a tapasztalat, hogy az anyagi érdekeltség az eddig más területen dolgozó, a közös munkában részt nem vevő családtagok munkaerejét is aktivizálta. Olyan erővé vált ez, ami a kukorica termésátlagok növekedésének egy másik fontos tényezője, és az anyagi, műszaki bázis növekedésével együtt megvalósítja a termelés célkitűzéseit. Horváth Sánd o-r, a „Magyar Mezőgazdaság“ főszerkesztője. A kukorica a magyar mezőgazdaság legfontosabb abraknövénye. Érthető tehát, hogy a kukorica termésátlagainak növelése a mezőgazdaság fejlesztésének fontos része. Ezt tükrözik azok az erőfeszítések, amelyeket népgazdaságunk a kukorica termésátlagok növelése érdekében az elmúlt esztendőben tett. Ezek közé tartozik a hibridkukorica termesztés megszervezése, a vetömagkikészítő üzemek felépítése, a vegyszeres gyomirtás anyagi szükségleteinek előteremtése és a kukoricabetakarítás gépesítésének még kezdeti lépéseit jelentő megindítás. Mindez a kukoricatermesztés anyagi, műszaki bázisainak növelését jelenti. A termesztési sikerek azonban legalább akkora mértékben a kukoricát ápoló, a gépeket gondozó embereken múlik. Éppen ezért nagy jelentőségű az anyagi érdekeltségnek az a rendszere és módszere, amelyik nálunk a kukoricatermesztés fejlesztése során kialakult. A műszaki, anyagi bázis legjelentősebb tétele a hibridkukorica vetőmagtermesztés megalapozása volt. Ebbe a körbe tartozik a nemesítés, a vetömagelőállítás és vetőmagelőkészítés. A hibridkukorica gyárak, amelyeknek száma meghaladja a tucatot, ma már teljes mértékben kielégítik az ország vetőmagszükségletét, sőt jelentős mennyiségű vetőmag kivitelre is kerülhet. Sok vita volt annak idején, hogy szükség van-e nagyszabású, több millió forintot jelentő gyári beruházásokra. Mint az elmúlt esztendők mutatják, a gyárakra fordított beruházás máris megtérült, hiszen a kukorica termésátlaga országos szinten is több mázsával növekedett, a korszerű nagyüzemekben sok tízezer holdon meghaladta a májusi morzsoltra számított 20 mázsát. Számos kiváló nagyüzemünk pedig elérte a holdankénti 30 mázsás májusi morzsoltra számított átlagtermést is, ami pedig már a világszínvonalnak megfelelő kukoricatermesztés. A hibridkukorica vetőmagelőállító üzemek nélkül a kukoricatermesztés ki lenne téve a vetőmagtermés .minőségének változó alakulásából folyó bizonytalanságnak. Nem egy esztendőben a hagyományos módon tárolt kukorica vetőmag csírázóképessége, életereje messze mögötte maradt a kívánatos mértéknek, s emiatt a ritka tőállományú, gyenge életképességű magból kelt, csírából növekedett növények termése sem érte el a tervezett átlagos szintet. A hibridkukorica vetőmag termesztésének ez a rendszere tehát alapvető tényezője, a kukoricatermesztés korszerűsítésének, fejlődésének. A másik lényeges tényező a növény ápolásának összefüggése a vegyszeres gyomirtás elterjedésével. A mezőgazdaságban dolgozó munkáskéz nem ' növekszik. A kukorica viszont csak abban az esetben terem kielégítően, csak abban az esetben várható a termésátlagok emelkedése, ha az egyéb agrotechnikai követelmények betartása mellett a kukorica földjét az egész tenyészidőben gyommentesen tartják. Ezt a gyommentességet régen kapával, ma jelentős területen gyomirtó vegyszerekkel oldjuk meg. Mivel azonban a gyomirtó vegyszerek alkalmazása a gazdaság egész vetésszerkezetére is kihat, üzemenként más és más megoldásokkal meg kell találni a vegyszerezett terület helyes arányát. A kukorica monokulturális termesztése mezőgazdaságunk jelenlegi vetésszerkezetében a terület csak kisebb hányadán valósítható meg, éppen ezért a vegyszeres gyomirtás nem a teljes területre vonatkozó orvosság, megoldás. Alapos üzemi elemzés szükséges ahhoz, hogy minden egyes üzemben megállapítható legyen a vegyszerezett terület aránya, amely nem akadályozhatja az egészséges, a népgazdasági igényeknek, és a gazdaságosság követelményeinek megfelelő vetésszerkezet kialakulását. Újabb és újabb vegyszerek, újabb és újabb technikai megoldások, a többféle vegyszer komplex hatásának vizsgálata most folyik a mezőgazdasági kutató intézetekben és nagy üzemekben. Az eredmény máris több százezer hold kukorica teljes gyommentessége, ami néhány mázsa terméstöbbletben minden esetben megnyilvánul. A fejlesztés harmadik tényezője a betakarítás gépesítése. Ez a legkevésbé megoldott, s a mezőgazdaság gépesítésében talán a cukorrépa betakarításához hasonló nehézségekkel küzd. A kézi betakarítás közismerten nagy munkaigénye, a munkáskéz hiányával küzdő nagyüzemekben a gépesítés felé fordítja a figyelmet. Többféle kukoricabetakarító gép, kisebb-nagyobb számban ma is dolgozik a mezőgazdasági* nagyüzemekben, de legnagyobb jelentőségűnek a gabonakombájnok megfelelő átalakítását tartják, mert ezekkel a gépekkel jelentősen növelhető a munka termelékenysége és a kukorica betakarítása nagy léptekkel halad előre. A kombájnos és egyáltalában gépi betakarítás azonban felvet egy további kérdést, a szárítás kérdéseit. A 30—35 %-os nedvességtartalmú szemeskukorica (ennyi a kezdeti nedvesség) ugyanis nem tárolható veszteség nélkül. A szárítás viszont mint a kombájnos, illetve gépi betakarítás szoros tartozéka olyan gépesítési és energia igényeket vet fel, amelyek ma még távolról sem megoldottak a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ez tehát még vitatott kérdés és a nagyüzemi próbák eredményei mutatják majd meg, hogy melyik gép milyen arányban és milyen méretű szárítókapacitással együtt tudja megoldani Hol vannak a mézeskannák ? Mézhozamunk a tervezett menynyiséget jóval túlhaladta. Szövetkezetünk az első pergetés után időben megkapta a mézeskannákat, melyekben a mézet a Jednotának szállította. Az idő azonban kedvezően alakult, miáltal másodszor is sor kerülhetett a mézszüretre. A kipergetett méz számára szövetkezetünk a helyi Jednotánál augusztus 5-én megrendelte a szükséges kannákat, amelyek a mai napig sem érkeztek meg. Szövetkezetünknek nincs alkalmas helye a méz raktározására, míg a méz árára is szükség lenne. Nagyon szeretnénk tehát, hogy a Jednota illetékes dolgozói mihamarabb eleget tennének kérésünknek. A jövőre nézve ajánljuk, hogy az illetékesek az ideinél jobban szervezzék meg a méz felvásárlását, mert ez az állapot kedvét szegi mind a nagyüzemi, mind a saját méhekkel rendelkező méhészeknek. GUBÁNI IMRE, zootechnikus (Glabusovce) A döniő hél Az ártmneti kedvező időjárást szorgalmas földműveseink kihasználták és lényegesen meggyorsították az őszi munkák ütemét. Előrehaladást észlelhetünk az őszi szántásban, a kukqricabegyűjtésben és más őszi munkákban is. De még akad elég hiányosság. Még mindig kevés a traktoros az éjjeli műszakra Az előző két héthez viszonyítva meggyorsult az őszi mélyszántás üteme, hiszen egy hét alatt 80 000 hektárt szántottunk fel. Ám ez még mindig kevés. A becslések szerint a jelenlegi gépparkkal legalább 110 ezer hektárt lehetne szántani hetenként. Nem pihenhetünk a babérjainkon, mert még mindig 200 ezer hektárt kell szántani. Bár több mezőgazdasági üzemből jelentettek két műszakot, a valóság mást mond. Egy lánctalpas traktorra a nyugat-szlovákiai kerületben 178, a közép-szlovákiai kerületben 109, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 151 hektár jut. Ezzel a teljesítménnyel nem lehetünk elégedettek. Az ütemet csak úgy fokozhatjuk, ha a mezőgazdasági üzemekbe a védnökségi üzemekből minél : több traktoros jön segíteni éjjeli műszakba. Még 20 000 hektár búzát kell vetni Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol jól haladtak a begyűjtési munkákkal, idejében földbe került a mag. Ennek ellenére még 20 000 hektáron kell elvetni a búzát. A Szlovák Nemzeti Tanács szakemberei szerint előfordultak olyan esetek is, hogy a mezőgazdasági üzemek nem vetették el a rozsot, de helyette más kenyérgabonát sem. így a kenyérgabona vetésterülete, ha hamarosan nem hozzuk be a lemaradást, csorbát szenved. A javaslatok szerint Kosúti Diana és Pavlovicei búzát még vethetünk, tehát tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az előirányzott vetéstervet teljesítsük. Példásan segít a hadsereg Az idei őszi munkákban nagy segítséget nyújtottak a brigádosok. Különösen jó munkát fejtettek ki az érsekújvári, galántai, lévai, poprádi, presovi és bardejovi járásokban. A hadsereg főleg teherautókkal segített a cukorrépa szállításában. Kiváló munkát végeztek a brigádosok a bardejovi járásban, ahol naponta 500-an segítettek a burgonyaszedésben. A burgonyaszedést azonban mégjobban meg kell szervezni, és helyesen cselekszenek azok a szövetkezetek, ahol bér fejében burgonyát is adnak. Ezért a brigádosok szívesen dolgoznak, burgonyát viszont adhatunk, mert idén bő termésünk volt. Üj technológiával gyorsítsuk meg a kukorica begyűjtését Az esős ős? miatt egyes mezőgazdasági üzemekben nem tudtuk kellően kihasználni a kukoricatörő kombájnokat. Persze nemcsak az időjárást okozhatjuk ezért. Az eddig begyűjtött 57 Í80 hektárból csak Í5 495 hektárról takarítottuk be a kukoricát kombájnokkal. Viszont a dunaszerdahelyi és a lévai járás a kukorica több mint 27 %-át új technológiával gyűjtötte be. Tehát lehetőség nyílt a gépek jobb kihasználására. Az őszi munkák döntő szakaszába érkeztünk. Lényegesen meg kell gyorsítani a kukorica begyűjtését, hogy jó minőségű szemet tehessünk el télire. A cukorrépa kiszántása sem várhat tovább. Bár a prémium meggyorsította a cukorrépabegyűjtés ütemét, még mindig 3090 hektáron van kint a cukorrépa. A helyzet annál is komolyabb, hogy a mezőgazdasági üzemek a cukorrépát a távoleső helyeken hagyták meg. Egyelőre kedvez az idő, tegyünk meg mindent, hogy idejében elvégezhessük az őszi munkákat —b— A Gyulamajori Állami Gazdaságban a rendkívül szeszélyes, esős időjárás ellenére jól haladt a cukorrépa betakarítása. A gazdaság dolgozói még ünnep- és vasárnapokon is szállították a cukorrépát, hogy mihamarabb a rendeltetési helyére kerüljön. (Kép és szöveg: Seiner Péter, Komárom) A Csehszlovákiai Apróállattenyésztók Szlovákiai Bizottsága keretében működő Prémesáílattenyésztök Szakbizottsága Bratislavában a CSASZLB járási szervezetével karöltve, Léván 1964. november 8-án, vasárnap, szlovákiai kiállítást és vásárt rendez, amelyen doc. dr. Kostron mérnök viszont felismerték a hozam növelésének lehetőségeit és bíztak a jó eredményben. Az idei termés megalapozásánál ebből indultak ki. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy az anyagi érdekeltségre fekteti a fősúlyt, s így bizonyosan minden dolgozót a hozam növelésére serkent majd. Alapjutalomként egy hektár kétszeri kapálásért, a kukoricatörésért és a kóróvágásért 40 munkaegységet írtak jóvá. Ezen felül, ha a tervezett hozamot elérik, minden hektárért 15 korona prémium és a terven felüli termés egyharmada. Tavaszkor jól trágyázott talajba vetették a magot. Felébe MV-40-es hibridet, másik felébe cseh fehéret, összesen 35 hektáron. A kedvező időjárás következtében rohamosan fejlődött a növény és mivel gyomirtőszert nem alkalmaztak, kézzel fogtak hozzá a növényápoláshoz. Kétszer sarabolták a sorok közét, s a többi szorgalmas kezekre várt. Egynéhányan, mint ifj. Bartók István, Pomaj János, Polák Pálné, Szkokan Sándor, Garaj László és mások nem várták meg, míg a növényt teljesen ellepi a gyom, ki egy, ki fél hektár művelését vállalta. Pomaj János például azon igyekezett, hogy minél több egyed legyen egy hektáron és a hiányzó tő helyéelvtárs a nutrianevelésnek bel- és külföldön szerzett legújabb ismereteiről tart szakelőadást. Egyidejűleg sor kerül gyakorlati- és film bemutatókra, valamint tájékoztatásra is az állatok osztályozásáról, értékeléséről. Felhívjuk a nutrianevelés iránt érdeklődők figyelmét a szlovákiai tenyésznutria kiállításra. be magot ültetett. Nem beszélhetünk azonban általában dicséröen a hoszszúszóiakról. De nem ám! Sokan nem tartották érdemesnek a bekapcsolódást, noha kecsegtető is volt a jutalmazás. Megvárták, hogy külön kérelemmel forduljanak hozzájuk a szövetkezet vezetői. És így, akik már későn láttak munkához, nem tudtak lépést tartani a kezdeményezőkkel. PRÉMIUM AZ ELSŐKNEK A kukorica még csak a csőképződés szakaszába lépett, de már látták, hogy a szorgalomnak lesz eredménye. A legnagyobb meglepetésre akkor került sor, amikor kezdetét vette a betakarítás. Egyesek szeméből lépten-nyomon az irigység fénye sugárzott, mások ezzel szemben elégedetten törték a gazdag termést annak reményében, hogy a jó munkáért megkapják a becsületes jutalmat. Pomaj János 30 áron több mint 38, ifj. Bartók István és a többiek pedig 80 mázsán felüli csőtermést értek el hektáronként. Az adott szót tettek követték. A kezdeményezők érdem szerint kapták a jutalmat. A vezetőség ugyan nem tagadta meg a többiek járandó, ságát sem. Mindenki részesült alapjutalomban, csak éppen a prémium maradt el. Tanulságos esztendő volt ez a hoszszűszóiaknak, minden tekintetben. Megtalálták azt az utat, melyen először járva bebizonyították, hogy ami még azelőtt lehetetlen volt, napjainkban a termelés javát szolgálja. És ezt sokan elismerik Hosszúszón is. Remélik, hogy az elkövetkező esztendőben már nem lesz nehéz megvalósítani azt, amit idén sokan bebizonyítottak. jl Mi lesz a répafejjel ? A helembai szövetkezetben is kidolgozták az őszi munkák tervét, de az eredményekkel nem igen dicsekedhetnek. A kukoricát nem silózták le mind és a répafej nagy része is a határban hever. A kukoricakóró silózása is lassan halad. Tóth Péter bácsi, a szövetkezet elnöke és Tóth László agronómusnak jobb szervezési munkát kellene kifejtenie, hogy a lemaradást valahogy behozzák. Dicséretet érdemelnek a hadsereg tagjai, akik brigádban segítettek, A lánctalpas traktor most már két műszakban dolgozik, de naftahiány miatt egy éjjel le kellett állnia. Hasonló kisebb-nagyobb hiányosságok szinte naponta előfordulnak, amelyek fékezik az őszi munkák ütemét. Joggal kérdezhetjük: mi lesz a répafejjel és mikor javítanak a helembai vezetők a munkaszervezésen. Vadkerti Tibor, Helemba TANULSÁGOS ESZTENDŐ HOSSZÚSZÓN A szorgalom eredménye — Várakozáson felüli a kukoricatermésünk — újságolja Garaj László, a hosszúszói szövetkezet elnöke. — Hektáráról 45 mázsa csövet takarítottunk be. Ilyen bő termésünk még nem volt. Különösen az MV—40-es hibrid fizetett jól. Hátha még mindenki szívügyének tekintette volna a növényápolást. Akkor kétszerannyi hozamot érünk el. NÖVÉNYÁPOLÁS ÉS BETAKARÍTÁS CSALÁDI ALAPON A szövetkezet határának csaknem minden részén jól díszlik a kukorica. Termesztésével régóta foglalkoznak ugyan; de eddig nem nagy sikerrel. Hosszúszón sok ember elégedett a 40 mázsás csőterméssel, pedig a talaj nagyobb hozamot is megad. Többen FELHÍVÁS 1964. november 7.
