Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-10-31 / 88. szám
A DUNA VIZÉNEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁVAL ötmillió hektár föld Öntözhető A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának VII. ülésszakán hozott határozat alapján a KGST dunamenti tagállamainak szakértői kidolgozták a Duna-víz komplex hasznosításának sémáját. Ez a séma tervbeveszi a víz hasznosítását olcsó villamosenergia előállításához a mező- és halgazdaság, valamint folyami szállítás fejlesztésére. A Duna energiakészlete torkolatától Dévényig évente mintegy 26,5 milliárd kw/ó-ra rúg, amiből a KGST tagállamokra 20,8 milliárd kWó jut. Ugyanakkor a tervezett teljesítmény 5,4 millió kW, amiből a KGST tagállamokra 4,4 millió kW esik. A következő vízierőműveket tervezik: a csehszlo-• vák—osztrák szakaszon „Bratislava— Wolfsta!“, a Magyar Népköztársaság és Csehszlovák Szocialista Köztársaság szakaszán „Nagymaros", a Román Népköztársaság és Jugoszlávia szakaszán a „Vaskapu", Bulgária és Románia szakaszán „Iszlaz—Szomovit" és „Cserna Voda“, valamint a Szovjetunió és Románia szakaszán „Izmait—Tulcsa“. A Duna-völgyében hatalmas méretű lecsapolási és öntözési munkálatok folynak. Az elárasztástól megvédett és mezőgazdasági célokra hasznosított területek 507 200 ha-ra növekednek. A hal- és nádgazdaság céljára 120 000 ha területet irányoznak elő. Az öntözött területek a Duna-medencóbcn az 1975—1980 időszakban 5 millió ha-ra bővülnek. Az olcsó villamonenergiát adó, nagyteljesítményű vízierőművek létesítése elősegíti majd az öntözés fejlesztését. Ezeknek az erőmüveknek a megépítése és a víz mesterséges felduzzasztása hatalmas területek gravitációs öntözését teszi majd lehetővé. A Duna vizének komplex kihasználásakor a népqazdaság különböző ágazatai részéről támasztott időnként ellentétes igényeket kell kielégíteni. Így például a vízierőművek építésével állandó vízduzzasztás jár együtt, ami kedvezőtlenül hat a dunamelléki síkságokra. Drága védőműveket kell építeni, vagy lecsapolásokat végrehajtani, hogy ezeket a földterületeket megtarthassuk a mezőgazdaság számára. A dunai vízierőművek építésének első szakaszában helyesen kell megoldani az energetikai és vízszállítási problémákat.. Energiagazdálkodási szempontból a 24 órás szabályozás mellett a felvíz energiájának teljes kihasználása szükséges, ugyanakkor a vízi szállításnak arra van szüksége, hogy a Duna vizének lefolyását korlátozzuk. Az erőmüközpontoknak üzembehelyezését követően a folyón ez az ellentét kiküszöbölődik, mert az erőművek gátjai felemelik a Duna vizének a szintjét. Az öntözéses földművelés fejlesztése hatalmas mennyiségű viz kivételt előfsltételez amire ugyanakkor a vízierőmüveknek és vízi szállításnak is szüksége van. Az előzetes vízmérleg a Duna alsó folyásánál azt mutatja, hogy a csapadékszegény esztendőkben a hajózás számára szükséges, minimálisan biztosítandó 2000 rcr/sec víznek a Dunában hagyás esetében júliusaugusztusban az öntözés csak 28 %ban végezhető el, az átlagos esztendők 75 %-a helyett. A Duna vizének valamennyi vízierőmű üzembehelyezését követően megvalósuló kihasználása lehetőséget ad majd arra, hogy a népgazdaság különböző ágazatainak minden szükségletét — igényeik különbözősége ellenére — jobban ellássuk. Lecsapoló és védelmi intézkedések a dunamelléki síkságokon A KGST tagállamok területén fekvő dunamelléki síkságokat termékeny hordaléktalajok jellemzik, amelyeken öntörés esetében nagymértékben növelhető a mezőgazdasági növények termése A Duna alsó folyásánál és deltájában vannak terraszok, amelyek huzamos elárasztás következtében a folyó magas vízállásakor mocsarakká változnak. Hosszú ideig tartó tavaszi áradás idején elmocsarasodnak az elárasztástól megvédett területek is. A talaj elmocsarasodása elleni küzdelem a lecsapoló csatorna és szivatyútelephálózat útján folyik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén 324 500 ha területet csenő'tak eddig le. 1975-ig a lecsapolt földek területe itt eléri a 654 500 hektárt, a távlati tervek szerint pedig a 844 200 hektárt. Az árvízvédelmet igénylő területek 95 °/o-án megépítették a gátakat, összesen 520 km hoszszan. A Magyar Népköztársaság és Bulgária területén majdnem az egész területet lecsapolták és megvédték az elárasztástól. Magyarországon 4 550 000 ha területet csapoltak le, amelyből 1105 000 ha a Duna völgyében, 5 445 000 ha pedig a Tisza völgyében fekszik. Az elárasztástól 2 460 000 ha-t védtek meg. Bulgáriában 54 200 ha területen végezték el a lecsapolási és védelmi intézkedéseket. Az említett országokban a Csehszlovákiához hasonlóan a Duna-víz komplex hasznosítására vonatkozó terv végrehajtása után a fö probléma a lecsapolás és az elárasztástól való megvédés munkálatainak elvégzése lesz az olcsó villamosenergia felhasználása alapján. Romániában a Duna völgyében és deltájánál a lecsapolt ós elárasztástól megvédett területek elenyésző hányadát képezik annak, amit ezen a területen a jövőben meg kell valósítani. Éppen ezért a Duna vizének komplex hasznosítására irányuló intézkedések végrehajtása Románia számára rendkívül fontos népgazdasági jelentőségű. A Szovjetunió területén a Duna völgyében mintegy 75 300 ha van, amiből 45 300 esik á Duna deltájára. Az Izmail—Tulcsa“ vízierőmü központ megépítése 30 100 ha terület elárasztástól való megvédését és 70 400 ha mezőgazdasági haszonterület lecsapolását teszi lehetővé. Öntözés a Duna vizével a készletek komplex hasznosítása esetében A Duna középső és alsó folyásának mindkét partján hatalmas, zsíros, termékeny-talajú földek terülnek el. Mechanikai összetétel szempontjából ezek közepesen és erősen kötött homoktalajok. Az éghajlat a Duna középső folyásának medencéiében jellegzetesen kontinentális. Júliusban a középhőmérséklet 21—22 C° és az évi összcsapadék pedig 600—650 cm. Az éghajlat ' kontinentális jellege meg határozottabban nyilvánul meg a folyó alsó folyásánál, ahol a havi középhőmérséklet júliusban 23—24 C° és az évi összcsapadék 360—520 mm. A csapadék itt rendszerint nyáron esik és igen egyenetlen. Az elégtelen nedvesség, a csapadékok évi és havonkénti erős ingadozása, valamint a magas hőmérsékletek gyakran okoznak aszályt, ami jelentős mértékben csökkenti a Duna-menti országokban a terméshozamokat. Különösen aszályosak a földek Valáhia, Dobrudzsa és Ukrajna Duna-menti síkságain. Mesterséges öntözés útján pótolható a talaj nedvesség-hiánya és kiküszöbölhetők az aszály káros következményei. Éppen ezért a Duna vizének komplex hasznosítására irányuló terv megvalósítása rendkívül nagy jelentőségű. Döntő jelentőségű a vízlefolyások szabályozása nem a Duna medrében, hanem a Duna mellékfolyóiban, vagyis a Duna vízgyűjtő medencéjében. Nem szabad clfeledkeznünk arról, hogy a Duna-menti országokban majdnem minden földterületet művelés alá vontak és a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele útján a mezőgazdasági növények terméshozamának növelésével érhetjük el, A népgazdaság valamennyi ágazila közül a mezőgazdaság a legnagyobb vfzfogyasztó. Az említett -országok Duna-menti területeinek öntözéséhez több 10,milliárd köbméter mennyiségű vizet kell a Dunából kiemelni. A Duna alsó folyásánál az öntözéses földművelés szükségleteinek teljes kielégítése esetében az 1980-ig terjedő időszakban augusztusban a folyó vízkészlete mindössze 1430 iriVsec, 1930 után pedig 550 m^/sec, ugyanakkor viszont a hajózáshoz minimálisan 2000 nr’/sec vízmennyiség szükséges. Ezek az adatok bár előzetesek és tájékoztató jellegűek hangsúlyozzák a Duna-víz komplex hasznosításának jelentőségét, mert máskülönben lehetetlen a KGST tagállamok népgazdaságának valamennyi ágazatában a szükségleteket biztosítani. A Duna vízkészlet kompié»: hasznosításának gazdasági hatékonysága a mezőgazdaság szempontjából Bulgária és Románia szakértői a műszaki és gazdaságossági beszámoló céljára néhány előzetes számítást végeztek az „Iszlaz—Szamovit“ vízierőmü építkezése után végrehajtott lecsapolás és árvízvédelem gazdasági hatékonyságának meghatározása céljából. További 140 000 ha földterület árvízvédelme és lecsapolása következtében a védögátak építésére és a lecsapolásra fordított valamennyi költség levonása után az évi tiszta jövedelem mintegy 42 589 540 levát. tenne ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a vízierőmüvek építési költségei mintegy 380 millió lovát tesznek ki (nézetünk szerint kb. 490 millió levát), akkor a vízierőművek építkezése 9— 12 év alatt térül meg. A Duna vizének komplex hasznosítására vonatkozó terv teljes végrehajtása esetében a „Iszlaz—Szamovit" vízierőmü hatókörébe cső valamennyi öntözéses terület évi gazdasági eredménye mintegy 220 millió Igva. Öntözés esetében a mezőgazdasági növények hozamát 1.5—2,5-szörösére lehet fokozni. Egyes Duna menti alföldeken (pl. Bulgária) az öntözött területeken a terméshozam 4—5-szörösére növekedik. Ez kukoricára, lucernára, takarmányrépára, stb. takarmánynövényekre vonatkozik. Az öntözőrendszerek építésére beruházott eszközök a KGST tagállamok Duna-manti területein a mezőgazdasági termelés növekedése következtében 3—10 éves időszak alatt térülnek vissza. (Bulgáriában 2,5—3,5 év alatt.) A Duna árterületén a földek nagy részének öntözését megnehezíti az a körülmény, hogy a víz felemeléséhez szivattyútelepek szükségesek. A vízierőmüvek építkezésének befejezése után a folyó mentén az olcsó villamos energia segítségével lehetővé válik az öntözés kibővítése szivattyútelepek segítségével. Ezen felül a Duna vízszintjének emelése esetében megvalósulnak majd az előfeltételek a terület egy részének gravitációs öntözéséhez és a viz szivattyúkkal emelési magasságának átlagosan 6 m-re csökkentéséhez. * * * A Duna vízkészleteinek komplex felhasználása a vízierőművek, a Dunamenti síkságok lecsapolása és öntözése, a hal és nádgazdaság fejlesztése, valamint a folyami szállítások céljára csupán most vált lehetségessé, amikor a Duna-menti államok a szocialista fejlődés útjára tértek és különösen azt követően, hogy létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A Duna vizét a legkülönbözőbb célokra használják majd fel. A vízkészletek komplex kihasználása tervének teljes végrehajtása kedvezően hat a KGST valamennyi Duna-menti tagállama mezőgazdaságának fejlesztésére. A mezőgazdasági hasznosításba tíz meg tízezer ha új termékeny területet vonnak majd be, amelyek teljes megművelésbe vonás után bő terméssel fizetnek majd. A Duna vizével mintegy 5 millió hektárnyi terület válik öntözhetővé. Az öntözéses földművelés céljára a dunai vízierőművek olcsó villamos energiát szolgáltatnak. B . U 7. u n o v mérnök, a „Vodpreekt“ főigazgatója, Szófia TAPASZTALATOK KOPPENBRÜGGÉBŐL Ötször legeltetnek egyazon területei 9 Tenyészüszők nevelésére és tejtermelésre szakosít • 125 hektárra 6 állandó és 10 idény-munkaerő • Oelkers jól fizet • 1964. október 31. A véletlen úgy hozta, hogy a hannoveri mezőgazdasági kiállítás alkalmából Ilammeln-Pyrmont, alsószászországi kerület fiatal mezőgazdái szakkörének gyűlésén vettem részt, Oldendorfban. Mintegy negyven 18— 30 év körüli gazda vett részt ezen a szakköri összejövetelen, hogy meghallgassa „A Közös Piac — és mit kell tennühk“ című beszámolót. Érdekes téma, erről a rendkívül élénk vita is tanúskodott. Meglepődtem ezeknek a fiatalembereknek széles látókörén. Franciaország adó- és szociális illetményeinek rendszerét éppoly jól ismerték, mint a dán malacbéhozatal problematikáját. Azután két órán keresztül szocialista mezőgazdaságunkra vonatkozó, nagyobbára elfogulatlanul értelmezett kérdésekkel árosztottak el. Végül küldöttségcserét ajánlottak néhány járásunkkal, amit ezúton tolmácsolok. Beszélgetésünk befejezésekor a következő megjegyzés hangzott el: — Amennyiben szerkesztő úr meg szeretne győződni arról, hogyan alkalmazkodtunk az új viszonyokhoz — az úgynevezett Integráció hatása alatt —, úgy látogassa rrieg Ernst Oelkerset, Koppenbrüggében! Itt majd megismert, mit jelent a szakosítás, amelyet a mezőgazdaság nemesítésének nevezünk. Csábító ajánlat volt. s reggel mindjárt fel is kerestem Oelkerset. Harmincöt telekből álló. 110 hektár szántóval és 15 hektár legelővel bíró magángazdaság vezetője A legelő nem terjedelmével, hanem jó minősedével szárnyalja túl a szántót Csupán 45 tehenet, 50 tenyészüszőt és egy lovat tart. Semmi egyebet! Már ebből is kitűnik, hogy céltudatos, alaposan átgondolt szakosításról van szó. Tenyészüszök nevelésére és tejtermelésre szakosított itt a termelés. A szarvasmarhaállomány fajtajellege feketetarka, lapálymarha. Az utolsó tíz esztendő elért tejhozamátlaga évente 4500 liter. 4 százalékos tejzsírtartalommal. Ez tehenenként, s évente 180 kiló tejzsírt jelent. HA A FÖLDNEK TÁPLÁLÉKOT ADSZ. .. A szóbanforgó gazdaság lényegében szakaszos legeltetésen alapuló tejgazdaság, olcsón, s célszerűen berendezve. Nyáron naponta kétszer fejnek, kint a tehénszálláson. A fejegépet benzinmotor hajtja. A tehéncsórdát a fejögulyás és felesége őrzi. Tehenenként, naponta 50 négyzetméternyi legelő jut. Még hozzá milyen legelő? Hektáronként 200 kg nitrogént ugyanennyi foszfort és 300 kg káliumot kap műtrágya formájában. A tehenek a legeltetési időszakban ötször legelhetik le az ugyanazon szakaszokat. Az etetés alapja júliustól november 20-ig (nyári időszak), naponta 20 kg szilázs és 4 kg szárított szelét, darabonként Tehát semmilyen szemestakarmány. Ennek ellenére a tejhozam átlag 15 liter. Nem is esoda. ha a lelegelt fü, mint kiegészítő takarmány szerepe! a tehenek „étlapján". A legeltetési idpny befejeztével a legelőket még lekaszál.iák A tenyészüszők hasonló legeltetésben részesülnek, de szilázst nem kapnak. A téli időszakban a tehenek napi takarmányadagja 30 kg szilázs, 5 kg takarmányrépa, 2 kg széna, s 2,5 kg száraz répaszelet. A 12 literen felüli tejhozamú tehenek egy-másfél kg póttakarmányt kapnak; ez rendszerint darakeverék. A NEMESÍTÉS CÉLJA A tenyészüszőket felnevelik, a nyolcnapos bikaborjakat eladják. A gazdaság vezetője célszerűen kapcsolja öszsze a tejtermelésre és tenyészüszők nevelésére irányuló szakosítást a répa termesztésével, amelyet 25 hektáron termel. Ezért szilázsbó! itt sosincs hiány. További, de kevésbé jelentős piaci termékük a gabona- és répavetőmag. Nem véletlen, hogy a legjobb minőségű termékeiket, s terményeit juttatják a piacra. Oelkers gazdasága nagyon jövedelmező. Tenyészüszőkért 1450 márkát. 1 liter 4 százalékos tejzsfrtartalmú tejért 45 pfenniget, egy mázsa cukorrépáért 7,5—8,5 márkát kap. Csupán csak hat állandó és tfz idény-munkaerőt alkalmaz. Egy állandó munkaerőre több mint 20 hektár föld megművelése jut. Aránylag jó fizetésben részesíti a dolgozóit. Egy házaspár havonta 1500 márkát is megkeres. így akad állatgondozó — a község és környékének ipari jellege ellenére Is! A termelőeszközök nem olcsók: például egy 50 lóerős Porsche—Diesel traktor mintegy 20 000 márkába kerül, a hitel igénybevételéért 6—10 százalék kamatot, számítanak fel: Látható tehát, hogy a következetesen szakosított mezőgazdasági termelés, nyugatnémetországi feltételek közepette is versenyképes, a fejlett iparhoz viszonyítva. Rubík Imre Hogyan gazdálkodnak Csömenden? Somogy megyében, közel a Balatonhoz, a marcali járásban fekszik a kis Csömend község. Földművelő lakossága 1959 tavaszán kivétel nélkül a közös gazdálkodás útjára lépett, és „Március 1“ néven termelőszövetkezetet alapítottak. Taglétszámuk csak 127, ebből is 38 nyugdíjas. 1378 kát holdon (790 ha-nak felel meg) gazdálkodnak, s ebből 950 kát hold (650 hektár) a szántó. A természeti viszonyaik mostohák, talajuk laza, savanyú homok. így magas terméshozamra nem számíthatnak. Amit azonban megvont töltik a természet, azt szorgalmukkal igyekeznek pótolni. Kezdettől fogva gondot fordítanak az állattenyésztésre. A sok jószág tartása tette lehetővé, hogy fennállásuk öt éve alatt az egész területüket alaposan megtrágyázták. A fele szántó pedig már másodszor kapott istállótrágyát. A savanyú talajt évről évre humuszos mészlszappal javítják. Az elmúlt évben 1300 mázsa műtrágyát használtak föl. A jövőben fokozzák a műtrágya felhasználást. így terméshozamuk évről évre javul. Már kezdetben úgy szervezték meg az állattenyésztést és hizlalást, hogy az abból származó jövedelem nagyobb részét az év első felében kapják meg. F.kkor a növénytermelésből még nincs bevétel, s ezzel a helyes jövedelemelosztással biztosítják a tagságnak hónapról hónapra a pénzbeli előleget. A tagok erre számítanak, s így családtagjaikat is szívesen bevonják a közös munkába. Tehát a kis taglétszám mellett a munkaeröszükséglet állandóan megvan. Évente jelentős jövedelmük van az újburgonya termesztésből. Tizenhét hektáron ültetnek csíráztatott burgonyát. A korai burgonya csak úgy sikerülhet, ha a gumókat őlőcsíráztatják. Erre a célra ötletesen felhasználják a 160 m- alapterületű csirkenevelőjüket. Február végén kezdije meg a burgonya berakását 13—11 kg befogadóképességű ládákba, s pár nap alatt minden burgonya a csíráztatóban van. Eleinte 22 fokos, majd 18 fokos melegben tartják. A csíráztatáshoz 4 hét szükséges. A csíráztatást csak addig szabad folytatni, míg rövid, tömött csírák bújnak elő. Amikor a csiráztatás a legkedvezőbb fokot érte el, meg kell szüntetni a meleg szolgáltatását. Arra kell ügyelni, hogy a hő ne legyen 7 foknál kevesebb. Az idén a hideg tavasz miatt csak április 6-án kezdhették meg az ültetést. A jövőben a csíráztatást és a kiültetést a lehetőséghez képest korábban igyekeznek elvégezni, így korábban lesz a termés értékesíthető és a baromfinevelő is előbb felszabadul. A hűvös tavasz miatt csak június 25-én kezdhették el az új burgonya értékesítését. Hektáronként 80, összesen 1500 mázsa újburgonyát adtak el. Nagyon szép eredményt értek el idén a dohánytermesztésben is. Augusztusban szlovákiai tanulmányutam alkalmával módomban volt betekinteni a muzslai EFSZ gazdálkodásába, s megállapítottam, hogy a dohánytermelésben egyforma eredményt értek el a csömendiekkel. Mindkét helyen 110—110 tojást terveztek egy tojótól. Csömenden ez évi tervet már augusztus elején teljesítették. Összehasonlítottam a két gazdaság jövedelmét. Muzsla nagy szövetkezet, évente 220 000 munkaenységet használ el. Csömend kis gazdaság, csupán 35 000 munkaegységet terveztek. Muzslán munkaegységenként 18 koronát fizettek, míg Csömenden 27 forintot, ami csaknem pontosan 18 koronának felel meg. Azt tapasztaltam, hogy Dél-Szlovákiában aránylag drágán gazdálkodnak. Nálunk, a marcali járásban takarékosabb gazdálkodás folyik. Mi sokat tanulhatunk azonban a szlovákiai gazdálkodásból. de mi is tudunk olyat mutatni, ami a dél-szlovákiai parasztságnak új és tanulságos. Utam alkalmával több helyen felvetettem, hogy helyes lenne, ha egymást, gazdaságainkat kölcsönösen megismernénk, onnan minél többen utaznának hozzánk és ml is egyre gyakrabban tennénk látogatást. A kölcsönös tapasztalatcsere csak hasznunkra válhat. Csak rajtunk múlik, hogy, s mint építjük ki, s miként teremtünk szoros kapcsolatot a két szomszédos ország mezőgazdasági üzemei között. Dr. Lehner János (Marcali)
