Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-06 / 89. szám
Kárpát-Ukrajnai változások — Azt kéred tőlem szerkesztő elvtárs, hogy vázoljam azokat a változásokat, amelyek az elmúlt tizennyolc év alatt Kárpát-Ukrajnában végbementek. Erre nem könnyű válaszolni. A változások az élet minden területén olyan alapvetőek, sokoldalúak, menynyiségileg és minőségileg olyan nagyarányúak, hogy egy interjú szűk keretében még megközelítőleg sem lehet ezekről átfogó képet adni. Mindamellett megkísérlem, hogy legalább néhány példával érzékeltessem a felszabadulás óta megtett utunkat. így kezdte ismertetését Zágor Gábor elvtárs, szerkesztőségünk kedves szovjet vendége. Zágor elvtárs egy kárpátaljai építővállalat vezető mérnöke és így mindennapi tevékenysége szoros kapcsolatban van a szocialista építés egyik legfontosabb ágazatával, de emellett széleskörű ismeretekkel bír az egész országrész fejlődését illetően. — A mai fiataloknak el kell mondanunk — az idősebbek számára ez nem újság —, hogy a régi Kárpátalját, vagyis a mai Kárpát-Ukrajnát a leírhatatlan tömegnyomor, ezer népbetegség és a szinte hihetetlen szellemi elmaradottság jellemezte. Csak néhány példát. A „hucul" nép nem ismerte a búzakenyeret, minden ételük alapanyaga a kukorica volt, mely több formában került a szegény ember asztalára. Hogy ki volt szegény? Mindenki, a városi kereskedő, a jobb iparos és hivatalnoki rétegen kívüliek. Az öltözködés? Annak minden darabja, a felső és alsó ruha, a lábbeli otthon készült; háziszőttesből a ruha és saját cserzésü bőrből a bocskor. Textilkereskedésre nem igen volt szükség. Kulturális szükségletről beszélni sem lehetett. Röviden ennyit a múltról. Ma, ha az ember a falut járja, aligalig talál különbséget a városi és a falusi ember életmódja között. Rendesen, tisztán öltözött embereket láthat és a náddal fedett sárkunyhók helyét szilárd kő- és téglaházak foglalták el. A lakásokban korszerű bútor, tiszta utcák, és természetesen a televízió-antennák rengetege a háztetőkön. Ilyen a falu mai képe, és ez a szocialista rendszer legjobb védőügyvédje. — Minek tulajdonítható ez a rohamos fejlődés? — tesszük fel a második kérdést. — Mindenekelőtt annak, hogy Kárpát-Ukrajna ma már nem a cseh kapitalisták gyarmatja, hanem egy nagy szocialista ország szerves része. Lehet, hogy ez kissé sematikusan hat, de ez az igazság. A hatalmon lévő munkásosztály és annak vezető pártja felismerte az ország lehetőségeit és optimálisan kihasználja annak gazdasági adottságait, a hatalmas Szovjetunió felvevő kapacitását és ezeknek alapján tervezi és hajtja végre Kárpát-Ukrajna szocialista újjáépítését. Oj ipari ágak keletkeztek; elsősorban a könnyűipar épült ki. Csak úgy kapásból említek meg néhány ipari teljesítményt. Rahón hatalmas .papírkombinát dolgozik, melynek nyersanyag-bázisa a Kárpátok fenyves rengetege, Ungváron új cipőgyár, valamint fafeldolgozó üzem, mely bútort és belső hajóberendezéseket készít, Huszton kalapgyár, Munkácson villanykellékeket gyártó üzem 1500 munkással, több konfekciógyár és más könnyűipari üzemek. Az ipari létesítményeket korszerű gépesítéssel és az automatizálás vívmányaival látták el. Igen fejlett és állandóan növekszik a fihom-mechanikai ipar és általában olyan ágazatok, amelyek kevésbé anyagigényesek. Ez az országrész nyersanyag-szegénységéből következik. Tovább fejlődik a fafeldolgozó-ipar is, amelyhez elegendő nyersanyag áll rendelkezésre. — Mit tudna mondani a mezőgazdaságról? — E téren a változásokat röviden egy szóval tudnám jellemezni. Szakosítás. Felismertük, hogy az Erdős- Kárpátok lankás nyúlványai aranyat rejtenek magukban. Ez a kincs a szőlő és a gyümölcs. Van egy járásunk, az ilosvai, ahol a felszabadulás előtt szőlőtőkét keresve sem lehetett találni. Ma, amerre a szem ellát nemes csemege- és borszőlő, valamint a gyümölcsfák tízezrei díszlenek. Nem oktalan dicsekedés, ha azt mondjuk, hogy Kárpát-Ukrajna, a Kaukázus és a Krím mellett, a Szovjetunió harmadik nagy borpincéje és gyümölcsligete lesz, A szőlőt korszerű üzemekben, bor- és pezsgőkombinátokban dolgozzák fel. A mai állattenyésztés sem hasonlítható a régi primitív állattartáshoz. A korszerű technika, az állattenyésztés terén is győzelmet aratott. A korszerű istállók, hizlaldák, a kolhozok takarmánykeverőüzemei ma már elmaradhatatlan kellékei a kárpáti falusi tájnak. Évről-évre több az ún. milliomos kolhoz, amely tudományos alapon irányított gazdálkodásával sohasem remélt jóléthez juttatta a falu azelőtt vigasztalan nyomorban élő népét. Hozzá kell még tennem, hogy a háztáji gazdálkodás és a városi kolhozpiacok nagy értékben elősegítik egyrészt a falu gazdagodását, másrészt nagy mértékben biztosítják a városok és az ipartelepek élelmiszer ellátását, A falun élénk klubélet zajlik, művelődési körökkel, népművészeti csoportokkal és napjainkban látjuk, hogy ez a zajló kulturális élet visszavezeti a fiatalságot a városokból a falvakba. A városi lakásépítésről szólva, szemléltetésül megemlítenék egy jellemző adatot. Ungváron évente 600— 800 új, modern 2—4-szobás lakás épül fel, ami ha tekintetbe vesszük, hogy a városnak kb. 50 000 lakósa van, rohamos növekedésnek mondható. Még sok mindent elmondott Zágor elvtárs, az egykori „szegények országáról“, ami érdekelné az olvasót, de egy újságcikk keretébe nem fér bele. Végezetül szó esett még az ottani magyar nemzetiség életéről is. Ezzel kapcsolatban Zágor elvtárs elmondotta, hogy a magyarlakta területeken a tizenegyéves középiskolák széles hálózata működik és az ungvári egyetem filozófiai fakultása magyar nyelvű tanszékkel is rendelkezik. A magyar sajtót egy napilap — az Igaz Szó — és több hetilap képviseli. A felszabadulás óta új tehetséges magyar írógárda fejlődött ki és egész sor fiatal képzőművész folytat színvonalas alkotó tevékenységet. Legismertebbek Bakó László költő, és Szenes László prózaíró, akiknek alkotásait Magyarországon is értékelik. Glück Jenő, a fiatal festőgárda egyik tehetséges tagja, nemrég Párizsban nyert díjat. A délutánból már estébe nyúlt a beszélgetés, melynek sajnos, csak szűk kivonatát közelhetjük. Azt hiszszük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából elegendő tényt soroltunk fel, amely világosan bizonyíthatja a szocialista gondolat nagy életformáló erejét. P. E. SC 11 i V felszabadításának évfordulójára Elsőnek a csehszlovák dandár érte el a Dnyepert Kerek húsz esztendővel ezelőtt, 1943. október 6-án szabadult fel Kijev, Ukrajna gyönyörű fővárosa a fasiszta járom alól. A támadásba lendülő két szovjet hadosztállyal vállvetve az első önálló csehszlovák dandár is derekasan kivette részét a harcokból. Az előkészítő hadműveletek már október 5-én kezdődtek. Este 7 órakor egy harckocsioszlop nyomult be a városba. A gépesített egységek Kijev legszebb és legforgalmasabb részét, a Krestyatikot kerítették hatalmukba, majd elfoglalták a pálya• Újabb vérengzés Irakban. Az iraki nemzeti gárda kivégezte az arab nemzeti mozgalom három tagját. Amint a kairói rádió bejelentette, a három huszonötéves diákot bírósági tárgyalás nélkül végezték ki. Jelentések szerint a múlt héten több iraki nacionalista halt meg az embertelen kínzások következtében. • Kormányellenes tüntetések Dominikában. Santo Domingóban vasárnap több kormányellenes tüntetést tartottak, amelyek során számos személyt letartóztattak. A forradalmi párt által szervezett tüntetéseken 10 ezer személy vett részt. „Le a trujillóista rendőrséggel! El a katonákkal! Forradalmat akarunk!“ és hasonló feliratú transzparenseket vittek a tüntetők. I udvart. A szovjet tüzérség zárótüzének védelme alatt ugyanakkor a Szovjetunióban megalakult, I. önálló csehszlovák dandár is tűz alá vette az elkeseredetten védekező hitleristákat. A külvárosi házakat, az emeletes épületeket a németek valóságos erődökké építették ki és csak fokozatosan adták fel védelmi állásaikat. Legtovább a Bolsevik-gyárban tartották magukat az országbitorlók, de a csehszlovák alakulatok pörölycsapásai alatt végül azt is kénytelenek voltak kiüríteni. A csehszlovák katonák tudták, miért harcolnak: minden egyes győzelemmel közelebb kerültek hazájuk határához, otthonukhoz, szeretteikhez. Ezért szívós elszántsággal rohamoztak meg minden egyes házsort, minden épülettömböt, amíg végleg megtisztították a várost a gyűlölt ellenségtől. Október 6-án a németek feladták utolsó ellenállási fészküket Is. Egyúttal bezárult a Kijev és a Dnyeper ljuteszi hídfője közötti hatalmas félkör, amely a németek utolsó viszszavonulási útját elreteszelte. A Dnyeper partját pedig elsőnek a csehszlovák dandár érte el a támadó alakulatok közül. » Kijev felszabadításának óriási hadászati jelentőségére való tekintettel a hadvezetőség napiparancsban méltatta a csehszlovák dandár érdemeit és a Szuvorov-érdemrenddel tüntette ki tagjait. Antonín Sochornak pedig, a géppisztolyos egység parancsnokának a „Szovjetunió Hőse“ megtisztelő címet ajándékozta. K. E. A MATESZ novemberi játékterve Sajt az NDK-nak végéig összesen 240 tonna Gouda gyártását irányozták elő. K. F., G. 8. péntek Komárom (bemutató) 19.30 Holnap folytatjuk 9. szombat Komárom 19.30 Holnap folytatjuk Zselíz 19.30 Manón Lescaut 12. kedd Hanva. 19.30 Manón Lescaut Pólyán 19.30 Holnap folytatjuk 13. szerda Rimaszécs 19.30 Manón Lescaut Királyhelmec 19.30 Holnap folytatjuk 14. csütörtök Fülekkovácsi 19.30 Manón Lescaut Nagykapos 19.30 Holnap folytatjuk 15. péntek Losonc 19.30 Manón Lescaut Bodrogszerdahely 19.30 Holnap folytatjuk 16. szombat Rozsnyó 19.30 Manón Lescaut Jászó 19.30 Holnap folytatjuk 17. vasárnap Tornaija 19.30 Manón Lescaut Nagyida 19.30 Holnap folytatjuk 18. kedd Hanva 19.30 Holnap folytatjuk Pólyán 19.30 Manón Lescaut 20. szerda Fülek 19.30 Holnap folytatjuk Kistárkány 19.30 Manón Lescaut 21. csütörtök Tornaija 19.30 Holnap folytatjuk Nagykapos 19.30 Manón Lescaut 22. péntek Fülekokvácsi 19.30 Holnap folytatjuk Bodrogszerdahely ' 19.30 Manón Lescaut 23. szombat Rozsnyó 15.00 Holnap folytatjuk Rozsnyó 19.30 Holnap folytatjuk Szepsi 19.30 Manón Lescaut 24. vasárnap Losonc 19.30 Holnap folytatjuk Eperjes 19.30 Manón Lescaut 29. péntek Komárom 19.30 Manón Lescaut 30. szombat Dunaszerdahely 19.30 Manón Lescaut Léva 19.30 Holnap folytatjuk Sikerült tanulmányi kirándulás Az Ipolysági Általános Műveltséget Nyújtó Közpiskola tanulói a múlt héten Farkas Zoltán, Bálint Erszébet és Köpönczei Lajos elvtársak vezetésével ellátogattak az oroszkai cukorgyárba. A tanulók elméletben már megismerkedtek a cukorgyártással, ez alkalommal pedig végignézhették a cukor előállításának teljes menetét. A gyár megtekintése folyamán az egyik mérnök elvtárs tüzetesen megmagyarázta a gyártás minden mozzanatát és készségesen válaszolt a tanulók kérdéseire. A diákok igy a gyakorlatban is tanúi lehettek a cukor előállításának, de láthatták azt is, mennyi nehéz és fáradságos munkájába kerül dolgozóinknak, amíg a „fehér arany" szép, tiszta csomagolásban, az asztalunkra kerül. Szabó Sándor 2 SFÜÍPMfa'ff 1963. november 6. Szocialista társadalmunk fokozott gondot fordít az ifjúság nevelésére. Ennek érdekében szüntelenül tökéletesítjük az iskolán belül és kívüli nevelés módszereit. Nem könnyű feladat ez, mert hiszen ifjúságunkra nemcsak a kommunizmus eszméi gyakorolnak hatást, hanem még a burzsoá elképzelések is, amelyek propagandája még ma is megmételyezni igyekszik dolgozóink gondolkozását; azonkívül az idősebb generáció nagy részében mély gyökeret vertek a burzsoá előítéletek, s ezek még sokszor befolyásolják az ifjú nemzedéket. Nem is csoda tehát, ha az iskolai nevelés még mindig oly gyakran kerül ellentmondásba a szülői neveléssel. Az iskola az új nemzedéket a kollektivizmus szellemében a materialista világnézetre neveli, ezzel szemben ennek az új nemzedéknek a tagja szüleitől és a körülötte élő felnőttektől egészen mást lát, sokszor azt, hogy azoknál az individualizmus és a burzsoá előítéletek más formái, mint pl. az önzés, a harácsolás stb. nyilvánul meg. Mindez az ifjúság lelki világában mély ellentmondásokat vált ki. Erről a kérdésről beszélni annál is inkább aktuális, mivel egy olyan nemzedék neveléséről van szó, amelynek még nem volt arra ideje, hogy az elméletet saját tapasztalatain keresztül a gyakorlattal ellenőrizze, és éppen ezért az elmélet és a gyakorlat összhangját leggyakrabban a felnőttek viselkedésén, munkáján és életmódján keresztül méri le. Érthető tehát, mennyire fontos az ifjúság nevelésében a felnőttek példája a családban épp úgy, mint a munkahelyen. Tény, hogy ifjúságunk viselkedésében akadnak negatív jelenségek, de igaz az is, hogy ezek a helytelen jelenségek nem izülettek az emberrel. Az embert a társadalom neveli olyanná, amilyen. A társadalmat pedig egyének alkotják, és ezek azok, akik jó vagy rossz példákkal szolgálnak az ifjúságnak, s erkölcsi fejlődését helyes, vagy helytelen irányba terelik. A mi ifjúságunk általában véve jó; tele van tűzzel és tenniakarással. A fiatalokban korukhoz képest erősen kifejlődött az új iránti érdeklődés és a lelkesedés. Azonban a most felnövő ifjúság előtt minden új. Számára újak a szocializmus eszméi, de a részünkre már elavult burzsoá nézetek is. Hiszen ők nem élték át a kapitalizmus általi elnyomatást, gyakorlatilag azt nem tudják összehasonlítani a szocialista társadalmi rendszerrel. A mi feladatunk az ifjúság nevelésében éppen az, hogy ezt a minden új iránti érdeklődést helyes irányba, a haladó eszmék, a kommunista erkölcsiség elveinek elsajátítására irányítsuk. Pártunk XII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a kommunista világnézet legjobb iskolája maga az élet. Az új ember nevelésére döntő hatást gyakorol a kommunizmusért vívott mindennapi konkrét harc. Ezért a kommunista nevelésnek elsősorban arra kell irányulnia, hogy ifjúságunkat megtanítsuk a szocialista munkára. Szocialista módon élni azt jelenti, hogy szocialista módon dolgozzunk. Ezért ifjúságunkat minden társadalmi szempontból fontos alkotó, testi vagy szellemi munka iránti szeretetre és tiszteletre kell nevelnünk. Szükséges, hogy ez a nevelő munka minden társadalmi szervezet, a család és az iskolák elsőrangú feladatává váljék. Lenin is hangsúlyozta, hogy a kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás lelkes mindennapi munkájával járul hozzá a termelékenység emeléséhez és azon értékek megteremtéséhez, amelyeket nem csak azok élvezik majd, akik termelték, hanem az egész társadalom. És ebből a szempontból kell értékelnünk ifjúságunk erkölcsi felfogását is. Egyesek az erkölcs fogalmát a fiú és a lány közti viszony kérdésére szűkítik le, elszakítva azt a fontos társadalmi problémáktól. Az ilyen elképzelések gyakran kispolgári mentalitású emberek szájából hangzanak el, akiknek a szocializmushoz való viszonyuk kiszámítottságon és személyes előnyök szerzésén alapszik. Ha az ifjúság erkölcsi profiljáról beszélünk, mindig abból kell kiindulni, milyen munkát végez ez vagy az a fiatal a társadalom részére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy hazánkban egy egészséges fiatal generáció van kifejlődőben, melynek tagjai naponta áldozatos munkát végeznek egész társadalmunk részére. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség keretében ezer és ezer fiatal nőtt fel, akik megértették, hogy miért dolgoznak. Hruscsov elvtárs is kifejtette, mennyire fontos már az iskolában bele oltani az Ifjúság szívébe, milyen szükséges a társadalom számára a munka termelékenysége. Még hatásosabban kell megszerveznünk iskoláinkon a közösség számára végzendő munkákat és a fiatalság ilyen irányú tevékenységét minden rendelkezésre álló eszközzel támogassuk. Az így végzett munkáért részesítsük őket jutalomban, dicséretben. A kollektíva előtt ki kell emelnünk azokat a tanulókat, akik különösen szép eredményeket értek el, legyen az papírgyűjtés, vasgyűjtés vagy bármilyen brigádmunka. Egy-egy dicsérő szó vagy az „ifjú építők“ jelvényének átadása sokszor rendkívüli hatással van az ifjúságra és serkenti a fiatalok kezdeményező tevékenységét. Itt Is rá kell mutatnunk a szülők és a felnőttek példamutatására. Végeredményben, hogy milyen eredményt érünk el a munkára való nevelés terén az iskolákban és a családi körben, az akkor mutatkozik meg, ha a fiatal nemzedék pályaválasztás előtt áll. Nagyon sok példa akad még mindig arra nézve, hogy az ifjú nem hajlandó tanoncnak menni és a szülő befolyása alatt csak pedagógiai szakaszon vagy más nem termelő munkába akar elhelyezkedni, tekintet nélkül tanulmányi eredményeire és tehetségére. Az utóbbi időben azonban már szép számban jelentkeznek fiatalok a nehéziparba, bányamunkára és a mezőgazdaságba is. Elítélendő az a szülő, aki faluhelyen — sajnos, az annyira megszokott szavakkal: „Jól tanulj, mert ellenkező esetben mehetsz a mezőgazdaságba dolgozni“ — buzdítja gyermekét. Ma tudjuk, hogy az ifjúság tevékenysége a mezőgazdaságban létkérdés. Ezért kötelességünk úgy nevelni fiataljainkat, hogy azok teljes mértékben átérezzék felelősségüket a falu gazdasági és kulturális felemelkedéséért. A múltban ifjúságunk kulturális követelményeinek előfeltételeiről úgy beszéltünk, mintha azok kialakítása tisztán csak az idősebb 'nemzedék feladata lenne. Pedig ezeknek az előfeltételeknek a megteremtése elképzelhetetlen a fiatalok részvétele nélkül. Igaz, hogy nem csak ez az akadálya annak, hogy az ifjúság nem vállal kellő számban munkát a mezőgazdaságban; akadnak még más problémák is, mint például az anyagi érdekeltség kérdésének rendezése stb. Bizonyos azonban, hogy ifjúságunknak aktívan, alkotó módon keli részt vállalnia a mezőgazdasági termelés fokozásáért vívott harcban és ez a harc az egyedüli feltétele annak, hogy a falun is kialakítsuk a városéhoz hasonló kulturális élet előfeltételeit. Varga A galántai tejipari üzemben júniusán megkezdték a közismert Goudasajt gyártását. E -—*-------■*-------sajt iránt nagy az érdeklődés nemcsak nálunk, hanem külföldön is. A tejüzem dolgozói június óta közel 100 tonna Goudát állítottak elő, s ebből eddig több mint 3500 kilogrammot, mint exportárut, a Német Demokratikus Köztársaságba szállítottak. A 30, illetve 40 °/o zsírtartalmú sajt gyártási technológiájáról és a jó minőségről Vaczula József termelésvezető és Kovács János mester gondoskodik. Képünkön Kovács János sajtmester A két kiváló szakember szerint az év az áru minőségét ellenőrzi. ÄZ ifjúság nevelésének néhány problémájáról
