Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-05 / 45. szám

Kenya független Néhány nappal ezelőtt újabb afrikai ország lépett az önnállóság útjára: Kenya elnyerte független­ségét. A hatmilliós ország szörnyű áldozatok árán vívta ki nemzeti függetlenségét. Belső önkormány­zata és nemzeti függetlensége an­nak a harcnak a sikere és gyümöl­cse, amelyet majdnem két évtize­den át folytatott az angol gyar­matosítók ellen. Az angolok több mint hetven évvel ezelőtt vették birtokukba ezt az afrikai országot, amely Etiópia mellett terül el. Az ország földterületének nagyrésze magas fennsík. Főként gyapotot és kávét termelnek gondozott ültetvényei­ken, ezenkívül szizalkendert, az angol textilipar fontos nyersanya­gát. A művelő, dolgos nép nagy­fokú tájékozottságra tett szert az évtizedek folyamán: politikai érett­ségét bizonyítja, hogy az elsők közé tartozott Afrikában, amely változtatni akart gyarmati sorsán. Itt már az ötvenes években tele voltak a börtönök hazafiakkal, a gyarmati katonák több mint 14 000 kenyait öltek meg, „lázadás“ cí­mén. Az a politikus, akit most a ke­nyai nép hatalmas többséggel ve­zetőül választott Jomo Kenyatta, 1961 augusztusáig angol fogságban volt. Szabadulása után alakította meg pártját, a Kenyai Afrikai Nemzeti Uniót, amelynek élén most már legális eszközökkel folytatja harcát országának teljes szabad­ságáért. Az angol kormány úgy igyekszik feltűntetni Kenya népének hely­zetét, hogy szabadságot „ajándé­kozott neki“. A valóságban azon­ban a kenyai nép felmérhetetlen áldozatok árán vívta ki független­ségét. Jomo Kenyatta ünnepi beiktatása után kormányának egyik fő célja­ként tűzte ki az ország teljes füg­getlenségének kivívását, a szociális haladás, a faji egyenlőség, a gaz­dasági élet állami irányításának megteremtését, valamint az angol támaszpontok megszűntetését. Utolsókból elsők Éppen most egy éve bíráltuk, hogy Alsóhutkán bizony lassan folyik az új Iskola építése, amelynek elkészítését a falu lakói a „Z“ akció keretében vállalták. Megjegyeztük, hogy a helyi nemzeti bizottság nem fordít rá kelló figyelmet, a község lakossága pedig nem vesz részt az önkéntes munká­ban. A bírálat segített... Az aisóhutkai szülők megértették a közös ügy jelentőségét. Ez év ele­jétől az iskola építése már gyors iramban halad. Ez a lelkes munkának köszönhető. Az iskola épülete már már csak tetőre, padlóra, ajtókra és vakolásra vár. Ha idejében megkap­ják a szükséges építkezési anyagokat, akkor az alsóhutkaiak teljesítik ígé­retüket, mely szerint az új tanévet már a szép, korszerű iskolában nyit­ják meg. A tanítói lakáson szintén jó ütem­ben halad a munka. Mindezt nagyban előmozdítja az a felhívás, amelyet a kelet-szlovákiai kerület nemzeti bi­zottságainak címeztek, a „Z“ akció keretében folyó építkezések idő előtti befejezésére. A versenyben értékelik majd a kollektív és az egyéni köte­lezettségvállalások értékét, a ledol­gozott órák számát, a munka minősé­gét. A versenyt, amelyet az aisóhut­kai HNB tanácsa indított, ez év végén értékelik ki, s a legjobb községek jutalomban részesülnek. Ma tó Pál (Alsóhutka) ^•sermánynak nevezik Nyitra egyik, ^ az állomás mögött fekvő szőlő­hegyét, amely a monda szerint égből zuhant meteor volt. Az azonban nem monda, hogy a talaja líthiumot tartal­maz és sugárzik. Ezt Dr. Chrenóczy- Nagy József orvos és ornitológus álla­pította meg, aki nagy híve volt Cser­­mánynak, szőlője is volt a hegyen. Az ott termő gyomor- és veseserkentő kitűnő bort valamikor palackozott gyógyborként árulták a budapesti Látogatás a nyugdíjasok otthonában A nyugdíjasok az új otthon előtt, .Ián Pintér, Margita Hupková, Helena Prikrylová, Zlatica Zapletalová, Stefan Kovác, a nyugdíj otthon önkor­mányzatának elnöke, és Jozef Martiska az új otthon előtt. KEDVES VENDÉGÜNK ÉRKEZETT megalapítója és a szövetkezeti vá­lasztmány tagja is voltam, amíg erő­vel bírtam. Egész életemben becsüle­tesen dolgoztam a szocialista társa­dalom építésén és most ez a társada­lom gondoskodik rólam. Itt a cser­mányi otthonban minden tekintetben elégedett vagyok. Ahogy ott a folyosón sétálgató vagy a vasárnap délelőtt szieztáló, kényel­mes székeken pihenő öregek közt jár­tunk, csupa elégedett, nyugodt arcot láttunk. — Ak'adnak ugyan még hiányossá­gaink is — mondta Horváth Kató —, hiszen csak most indultunk és sok még a tennivaló, de már százharminc nyugdíjasnak adtunk otthont. Az in­tézetben 265 személy számára van hely. Állandó orvosi rendelőnket dr. Skrovánek vezeti és tizenhét ápoló­nőnk van. Érdemes volt megnézni a korsze­rűen berendezett konyhát és a gyö­nyörű tágas ebédlőt. Valamikor csak a luxus-üdülőket szerelték így fel, ahol csak pénzes emberek nyaralhat­tak. Itt pedig ma egyaránt otthon érzi magát a volt szövetkezeti tag, munkás vagy értelmiségi. A folyosón találkoz­tunk Lósy Bélával, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagjával is. A már nyolcvanon felüli tudóssal is váltottunk néhány szót.- Teljes mértékben elégedett va­gyok — mondotta. — Nyugodtan dol­gozom új tudományos munkámon. A főápolónő megígérte azt is, hogy megpróbál részemre egy írógépet sze­rezni. Ez az intézmény valóban igazi otthona a nyugdíjasoknak. Az otthon legidősebb lakója a ki­­lencvenkét éves Ján Brocka elvtárs Vrútkyból. A Dőlné Obdokovce-i ag­gok házából tizenheten kérték ide át­helyezésüket, mert nyitraiak. Kíván­ságuknak szívesen tettek eleget. Újra otthon érzik magukat, nyugodt ké­nyelemben. Kinéztünk az egyik emeleti ablakból, Alattunk az egyre szépülő, terjeszke­dő Nyitra pompás látképe. Láttuk, milyen gyönyörű helyen építették fel ezt az otthont. Valaha a nóta arról beszélt, hogy kár megöregedni... De a mai íródeák csak azt mondhatja, hogy az öregség ilyen környezetben és ilyen gondoskodás mellett már nem teher. Megelégedett pihenés az élet küzdelmei után. Mártonvölgyi László Közös étkezőket a szövetkezetekbe Az utolsó hónapok alatt vidéken is lényegesen megnövekedett a közös étkezdék száma. Eddig a kisebb köz­ségekben többnyire csak a fogyasztási szövetkezetek (Jednoták) álltak a dolgozók rendelkezésére, jelenleg azonban már a szövetkezeti étkezdék száma is állandóan gyarapodik. Míg 1961. január 1-én összesen csak 330 EFSZ-ben főztek a dolgozók számára, ez év április 1-én már 435 szövetke­zeti étkezde működött és feltételez­hető, hogy ez a szám az év végére mintegy százzal fog még emelkedni. A szövetkezeti tagok közös étkezé­sének helyzete sajnos, még mindig nem felel meg az adott lehetőségek­nek. így pl. egész biztos, hogy min­den faluban akadna elég, jó főztéről ismert gazdasszony, akire rá lehetne bízni legalább a legfontosabb napi ét­kezés, az ebédek főzését. A tapasztalatok szerint az állami gazdaságokban és a gépállomásokon működő közös étkezdék sem a leg­jobbak. Az étkezők száma viszonylag alacsony, a konyhák kapacitását nem használják ki teljesen és sok kívánni valót hagy maga után e konyhák hi­giéniai helyzete is. Egyedüli előnyük, hogy a legtöbb ilyen étkezdében álta­lában egésznapi koszt kapható, ezt azonban aránylag kevesen használ­ják ki. Illetékes egészségügyi dolgozóink és a nőbizottságok feladata, hogy fal­­vainkban szorgalmazzák a közös ét­kezdék megszervezését és hozzájárul­janak a szükséges előfeltételek meg­teremtéséhez. Az új zöldség- és gyümölcsárak A Belkereskedelmi Minisztérium június 1-vel a zöldség- és gyümölcs­­félék következő kiskereskedelmi árait léptette érvénybe (zárójelben II. osz­tályú minőség): Kel db-ja 2.— (1.60). Karalábé zöldjével db-ja —.70 (—.60). Karfiol db-Ja I. min. 5.—, kiváló min. 5.40 (3.60). Salátaugorka kg 10 — (8.—). Zöldpap­rika db-ja 1.20 (1.—). Paradicsom kg 12.— (10.—). Fehér-káposzta db 2.80 (2.30). Egres kg 6.— (5.—). Nemesített málna kg 10.— (8.—). Vörös és fehér ribizli kg 7.— (5.60). Fekete ribizli 8.— (6.60). Cseresznye kg 6.50 (5.-). ápoló számol be nekünk az otthonnal kapcsolatos tervekről. — Négy hektáros parkot, gyümöl­csöst létesítünk, ott láthatják a már felépült melegházat. Abban a másik épületben pedig az alapítandó méhé­szet kap majd helyet. A nyugdíjasok megtalálják itt a kedvenc szórakozá­saikat. Baromfitenyésztésünk és ser­téshizlaldánk is lesz! Horváth Kató tulajdonképpen taní­tónő, de már évek óta a szociális gon­doskodás munkakörében dolgozik és már is nagy szeretetnek örvend az új otthonban. Első riportalanyunk Ján Mikiás elv­társ volt Svatoplukovóről, egy másik társával együtt, ő tölti be a portás tisztjét. — Hetvenhárom éves vagyok, föld­művelő. A svatoplukovoi EFSZ egyik Becsületes munka a béke ara Mint ismeretes, június végén Moszk­vában kongresszust tart a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség. E nagy esemény tiszteletére mindenütt szebbnél szebb kötelezettségvállalá­sok születnek. Falvaink dolgozó asz­­szonyai szintén szép eredményekkel szeretnék köszönteni a nagyjelentő­ségű tanácskozást. Soffa Margittal, az alsómislei szö­vetkezet sertésgondozójával beszél­getve, többek között a kongresszusról is szó esett. Kíváncsiak voltunk, vajon Soffa elvtársnő milyen eredmények­kel köszönti a kongresszust. — összesen 220 sertést gondozok, 15—50 kilósakat —, mondja Soffa elvtársnő — átlagban rendszerint el­érem a 30 dekás hízást. Persze még többet szeretnék, hiszen ... Soffa elvtársnő, szerény asszony, nem dicsekszik, nem hivalkodik, pedig mindenki tudja róla, hogy valóban áldozatkész, becsületes munkát végez. Vajon miért teszi mindezt? — Három fiam van. A legidősebb már katonának való, húsz éves, a kicsi még csak tizenkettő. Én tudom mit jelent a háború, mit jelent gyászoló, síró anyának lenni. Ami csak erőmből 1963. június 5. Az utolsó két év folyamán a vidéki egészségügyi körzetek száma 42-vel növekedett. A bizottság többek közt értékelte a mezőgazdasági üzemek­ben megtartott higiéniai ellenőrzések eredményét is és megállapította, hogy a helyzet különösen a kockázatosabb munkahelyeken még mindig nem ki­elégítő. A higiénikus és szociális be­rendezéseket többnyire ott létesíte­nek, ahol komplex módon folyik a mezőgazdasági üzemek építése. telik, mindent megteszek, hogy egy újabb pusztító háborúra ne kerülhes­sen sor. Azt hiszem, ha szorgalmasan dolgozom, nem is teszek olyan keve­set ..: Nem — s ezt kellene mindenkinek tudatosítania, a békéért, gyermekünk boldogságáért a legtöbbet akkor te­szünk, ha becsületesen dolgozunk. Iván Sándor (Kassa) Csak egy a sok közül Iskoláinkon közelednek az érettségi vizsgák, s így természetes, hogy mind a tanítók, mind a tanulók körében lá­zas előkészület észlelhető. A galántai általános műveltséget nyújtó közép­iskola igazgatója Osztatni Ferenc ér­deklődésünkre elmondja, hogy az idén huszonkilenc érettségizője van az is­kolának. A diákok továbbtanulásáról szólva nem nagyon derűlátóan nyilatkozik. A huszonkilenc tanuló közül 20 lány van, akiknek többsége a Nyitrai Pe­dagógiai Intézetre jelentkezett. Csu­pán egy fiú, név szerint Seress Zoltán folytatja majd tanulmányait a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán. Az igazgató örömmel újságolja, hogy a felvételi megbeszéléseken jól helyt­álltak tanulóik, ami részben annak is köszönhető, hogy a galántai közép­iskolán nagy gondot fordítanak a szlo­vák nyelv oktatására. Megkérdeztük Seress Zoltánt is, hogy miért választotta a mezőgazda­­sági iskolát. Elmondotta, hogy a ga­lántai járás mezőgazdasági jellegű, szeretne bővebben megismerkedni a mezőgazdasági termelés kérdéseivel, hogy ő is segíthesse a mezőgr -dasági termelés színvonalának felemelését. Nagy Árpád költséggel épült, s szocialista alia- n műnk gondoskodásának újabb bizo- 1 nyítékaként márciusban nyílt meg. v Az épület környékén még az épít- t kezés maradványai rontják ugyan a c jó benyomást, az utakat azonban már I friss kavics borítja. Horváth Kató fő- r Nagykörúton és később egy Nyitrán lakó cseh orvos szabályos recepteken írta elő betegeinek. Persze akkoriban Csermány csak afféle romantikus szőlőhegy volt, zeg­zugos árnyas utakkal, vén gesztenye­fákkal; ma már a rohamosan fejlődő Nyitra egyik épülő negyede. A hegyet sűrűn járja be a kettes autóbusz, tö­vében számos új épület emelkedik, mint például az új ipariskola vagy a korszerű művelődési otthon, no meg az az új épület, ahová most mi is el­látogatunk. Már messziről úgy hat, mint az összkomfortos tátrai üdülő. Ez a szép ház, amelyen most végzik íz utolsó simításokat, a nyugdíjasok új otthona. Öt és fél milliós beruházási A győri Kisfaludy Színház a nyitrai Kerületi Színház vendégeként hazánk­ba látogatott. A győri színészek dél­szlovákiai kőrútjuk alkalmával Nyit­­■rára, Dunaszerdahelyre, Érsekújvárra, Nagyölvedre, Nagysallóra, Lévára, Ögyallára látogatnak el. Az együttes műsorán Tokaji György „Madár­­ijesztő" című vígjátéka valamint Ábra­hám Pál „Viktória" című operettje szerepel. Mártonvölgyi László (Nyitra) dig és a részegségükkel kapcsolato garázda viselkedésük miatt senki sen vonhatja őket már felelősségre. Mer sajnos, az iskolából kikerülők közit egyesek egészen természetesnek tart ják, hogy egy fiú csak akkor számi érettnek, felnőttnek, ha leissza magái Előttük ez az érettség, a férfiassá■ kritériuma. Beigazolódott tény, hogy minél rósz szabb volt az osztályban az összham tanárok és diákok között, annál töb alkohol fogy el az érettségi banketter Nem szorul bővebb magyarázatra, mi tesz az emberrel néhány pohárka pá Unka, ha rövid időn belül egymásutái többet hajtunk fel belőle. Könnyű te hát elképzelni, mi történik, ha az is kola padjából éppen kikerülő fiatalo, minden ellenőrzés hiányában meggon dolás nélkül vedelik a szeszt. A korlá tok leomlanak és minél később lesi annál nagyobb a merészségük és gyak ran az évek során kialakult baráti jó viszony lányok és fiúk közt is elfajü, A felkelő nap megvilágításában pedi aztán megviselt sárga arcok, gyűrött piszkos ruhák és a tegnap nagy gond dal épített frizuratornyok ziláltság< tanúskodik az esti „dicsőség" romjai rőt. A lematuráltak sok esetben nen respektálják az idősebbek jótanácsát hogyan és hol tartsák a bankettet. Sói esetben zavarónak tartják tanárait jelenlétét és meghívásukat olyan for malis udvariassággal közlik, hogy i meghívott tanár a legszívesebben e sem megy. Nem utolsósorban pedig i bankett színhelyének személyzete a. akkumuláció fokozása érdekében lehe tőséget nyújt minél nagyobb mennyi ségű szeszkészlet fogyasztására, nen sokat törődve a következményekkel. A szülők ezeken a banketteken nen nagyon vesznek részt, főleg azért mert a gyerek sok esetben nem vé gezte tanulmányait a szülőhelyén, so) esetben pedig az ünneplők feszélyezvi éreznék magukat szüleik jelenlétében E napokban végződik a tanév. Arn kérjük az érettségizőket, hogy sikere, tanulmányuk befejezésével méltó ke retek közt vegyenek búcsút egymástól Mulassanak, legyenek jókedvnek, koc­cintsanak a gyöngyöző borral telt po­harakkal, de ne lépjenek az életbt részegen ordítozva vad tivornyázá: után. Legyen a búcsúbankett méltó szép befejezése az együtt töltött leg­szebb éveknek. SOMLÓ MIKLÓS A b*a*n*k*e*t4 A nagy asztalról lekerült a zöld posztó, szertefoszlott a feszültséggel telt légkör és kisimultak a gondterhelt arcok, amelyeken újra az ifjúság mo­solya, jókedve mutatkozik. Az érettségi bizottsági tagok szétszéledtek. Elér­kezett végre a türelmetlenül, régen várt nap - érett, felnőtt emberekké lettünk. Hagyományossá vált már, hogy az érettség és a szabadság új világába a búcsúbankett kapuján lépjünk be. És ez érthető is. A sok esztendős tanulás után nem válhatunk el egymástól mint a közömbös idegenek. A közös gondok és élmények, kirándulások és brigádok, az első szerelmek és első csalódások, a tanárok ellen kialakult „egységfront", a szép sportsikerek — mindez szoros kapcsolatokat előfelté­telezett az osztály kollektívájában s ez nem szakadhat meg abban a pillanat­ban, amikor az érettségi bizonyítványt a kezünkbe nyomják. Búcsúzni kell te­hát, valahogy eredeti módon, hogy a közösen eltöltött évekről meg ne fe­ledkezzünk, soha. A tavalyiak is bú­csúztak. Hogy hogyan? Bankettet ren­deztek. Hát akkor min gondolkozunk? Rendezünk mi is bankettét. Bankett lesz, punktum! És a bankett meg is volt. Mégpedig olyan, hogy beszéltek róla az egész városban. Pletykás vénkisasszonyok­nak hosszú ideig volt min köszörülni a nyelvüket. Híre eljutott a nemzeti bizottságig és néhányon azok közül, akik az emlékezetes banketten részt­­vettek, el is búcsúzhattak egyszers­mind a főiskolától, vagy a már meg­ígért állástól. Kivételes eset - mondhatnák. Talán tényleg az, amiről azonban épp elegen tudnak. A többiről kevesebbet. Pedig úgy hasonlítanak ahhoz a kivételeshez, mint egyik tojás a másikhoz. De le­gyünk igazságosak! A búcsúbankettek túlnyomó része érthetően jó hangulatban és a meg- ' szokott — bár kissé „hangulatos" - 1 mégis megengedett keretek közt zaj­lik le. Ahol a diákok kapcsolata a pe- i dagógusokkal kölcsönös megbecsülésen i és szereteten alapult, ahol harmonikus i együttműködés uralkodott az osztály- i ban, és utána a fiatalok tanáraik je- i lenlétében, de most már az eddig fenn- / álló korlátok feszélyezése nélkül mu- i latnak, ott azt is tudják, hogy az i érettségi bizonyítvány nem jogosítja : fel őket arra, hogy most már mindent : szabad, leihatják magukat a sárga föl-Egészségvédelmi követelmények a mezőgazdaságban ; Az 5ZNT egészségügyi bizottsága május 31-én megtartott ülésén a me­zőgazdasági dolgozók egészségvédel­mi gondoskodásával foglalkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom