Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-17 / 48. szám

Bratislava, 1962. június 17. Ära 40 fillér XII. évfolyam, 4«. szám. Vágják, gyűjtik, hordják, kazalozzák a réti szénát Egyenletesen kattog az elevátor gzíjtárcsája. Nagyot markol az illatos szénából és viszi a kazalrakók elé, akik szaporán dobják tovább a ka­zalmesternek. Fene nagy kazlat rak­nak. Az emberek szinte elvesznek a tetején. Igen, a nagycsalomiai szövetkezet­ben már itt tartanak. Június 8-ig 30 hektáron kaszálták le a réti szénát, amelyet már be is kazlaztak. Az évelő takarmányra sincs már gond­juk, mert azt már előbb kazalba rak­ták. — Idén mintegy 75 vagon szálas­takarmánnyal számolunk — jegyzi meg Petényi Bertalan, a szövetke­zet elnöke. De lehetne több is, mert a 278 hektár rét nem kis terület ám, ahol mindig sok széna termett. Sajnos, a védőgát miatt nem lesz több. Ugyan­is, akik a gátat megépítették, nem sokat hederítettek a faluban elhang­zott javaslatokra. S így a gát belső oldalán felfakadt a víz, ellepte a la­­pályosabb részét és ott is víz van. ahol azelőtt soha nem volt. A rét nagy részét már lekaszálták volna, de ilyen körülmények között egyelőre nincs rá kilátás. Az ipolykeszi szövetkezetben ugyan­csak hozzáláttak a réti széna kaszá­lásához. Az első 25 hektárról 10 már kazalba került a szántóföldi takar­mányokkal együtt. Itt is a védőgát helytelen megépítését kifogásolják. A gátépítők ugyan már rájöttek, hogy hibát követtek el, de ezt előbb is megtehették volna. Az ilyen munka nem öregbíti jó hírnevüket. Az Ipoly mentén úgyszólván min­denütt vágják a réti szénát. A híd­végi, a tesmagi, az ipolysági réteken zakatolnak a traktoros kaszálógépek, a rendsodrók göngyölítik a takar­mányt, a boglyázógépek felszedik a rendet és a szénát csomókba rakják. Szárítóállványokat azonban alig lehet látni. (hai) Az örökké mosoly­gó Simon Sándor a szénit sodorja Kádasi Lajos füvet kaszál Gazdag termés Kasza alá nőtt a rétifü az ipolyviski szövetkezetben is. A tagok a gépekkel minden órát kihasználnak a fehérje­­dús takarmány betakarítására. Kém kis tétről van szó. Az egyetemesen gépesített brigádnak 240 hektár rétről kell begyűjteni a szénát. Az Ipoly parti „Irtás" dűlőben va­lóságos gépáradat dolgozik. Hárman is kaszálnak. Kád a s i Lajos épp új rendhez áll. Gálik József gépesítő egy percre a nyeregbe pattan és megmutatja, hogy kell szakszerűen befordulni. Kádasi Lajos nemrég vé­gezte el a traktorostanfolyamot, nem haragszik a tanításért. Kaszája az előírásnak megfelelő tarlót hagy. A begyűjtési munkát Simon Sán­dor végzi. Antikor elég szénát sodor össze, rákapcsol a boglyázógépekre. Kádasi Lajos és Csal a István nyug­díjasok, nagy szakértelemmel bo­­csájtják ki a kész boglyákat a gépből. A táblán jókedvűen, játszi kön­nyedséggel dolgoznak az emberek. B art al Lajos, a szövetkezet elnöke is megelégedéssel szívja magába a kellemes szénaillatot. — A tavalyihoz viszonyítva kétszer­­anyi szénánk lesz. Bizony erről a tábláról csak 10 vagont takarítottunk be, most becslésem szerint több mint 20 vagon lesz. Idejében kaszáljuk, lesz elég fehérje. Nem panaszkod­hatnak majd a gulyások, - újságolja örömmel. A szénaszüret bíztató. De az elnök szerint gabonafélékből is jó közepes termést érnek el. Rozsuk párját rit­kítja. A gépek szaporán futnak a széna­táblán. Rendre dűl a fű, boglyába gyűlik a száraz széna. Megy a munka; aratásra már rég elfelejtik a széna­begyűjtést. Kép és szöveg: Bállá A boglyázógép munka közben A tachovi és a komáromi járás jól együttműködik majd a gabona gyors és veszteség­­mentes betakarításának sikeréért Az idei gabonatermés gyöngébb­nek mutatkozik a tavalyinál. Tehát, minden eddiginél jobb dologszerve­zésre, a gépek legtökéletesebb ki­használására, a gabona szakszerű szárítására és tárolására, begyűjtő­helyekre történő, halogatás nélküli szállítására nagy gondot kell fordí­tani, hogy dolgozó népünk kenyerét mielőbb biztos helyen, fedél alatt tudjuk. Mit tesznek evégből Egymást segítik Gépjavítás — 90 százalékra A gabonabetakarításhoz szükséges gépek javításával a 90 százaléknál tartanak, s máris megtarthatják a gépek szemléjét, hogy a felfedett esetleges hiányosságokat bepótolhas­sák, a hibákat az aratás megkezdé­séig még eltávolíthassák. Ebből az igen fontos gépellenőrző munkából oroszlánrész jut az Ögyal­­lai Gépállomás műszaki felügyelő szolgálatára, az ide beosztott szak­emberekre akiket már eddig is meg­bíztak ilyen és hasonló feladatokkal. ság mezőgazdasági osztályának szak­emberei segítségével, hanem a szalmabetakarítás tervét is. Sőt külön szalmabetakarító csopor­toka szerveznek többhelyütt, hogy a szalma a legrövidebb idő alatt kaz­lakba kerülhessen. Ilyenformán a fel­szabadított földterületeken elvégez­hető a tarlóbuktatás, anélkül, hogy a talaj kiszáradna. A komáromi járásban öt kombájn­ra rotációs szalmavágó berendezést szerelnek. l komáromi járásban? Elsősorban alaposan felkészülnek az új tech­nológia legszélesebb alkalmazására. A huszonnégyezer hektár gabonát — 3000 hektár híjával — két, illetve hárommenetesen takarítják be. Mi volt a helyzet tavalyelőtt? Csupán 80 hektáron alkalmazták az aratásnak ezt a legújabb módszerét, s tavaly már 15 000 hektáron. Közvetlenül, kombájnnal 2400 hektárnyi gabona vár majd betakarításra, s a többi, ami nem tesz ki csak hatszáz hek­tárt, kévekötő aratógépekkel vágják le. Ebből is látható, hogy a kézi ara­tás divatját múlta. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszabadí­totta a dolgozó parasztságunkat az embert kínzó, erőt kimerítő, nehéz kézi aratástól. Eddig öt mozgóműhelyt szerelt fel az említett gépállomás. Ezek a vándor-mozgóműhelyek, s a hozzájuk beosztott gépjavítók köz­vetlenül kint a gabonamezőkön nyújthatnak majd segítséget az eset­leges üzemzavarok gyors kiküszöbö­léséhez. Emellett a járás nagyobb szövetkezetei is rendelkeznek majd efféle mozgóműhelyekkel. Ám jó lenne, ha nemcsak nappali, de éjjeli szolgálatra is készen állnának. Az üzemzavarok esti bekövetkeztével a gép reggelre munkaképessé válhat­na ilyen dologszervezés következté­ben jónéhány órát lehetne megtaka­rítani. Egyes helyeken már nemcsak az aratási tervet készítették el a gép­állomás és a járási nemzeti bizott-Hetven kombájn kölcsönbe Ebben a járásban körülbelül egy hónappal kezdik hamarabb a gabona aratását, mint a tachoviban. Tehát a két járás illetékesei egyezséget kö­töttek. A tachovi járásból mintegy 70 kombájnos jön kombájnjával a komáromi járás mezőgazdasági üzemeibe, a megállapodás szerint 12 napra, s az itteniek az aratás befejezése után addig tartózkod­nak majd a tachovi járásban, ameddig a gabonabetakarítás tart. Az egészhez még annyit, hogy az idén 90-nel szaporodott a kombájno­­sok száma a komáromi járásban, s minden remény megvan arra, hogy a gabonatermést az előirányzott 12 nap alatt betakarítják. (nki) Szorgalmasan készül az aratásra Gyümölcs a . Szép látvány, amikor az élénk szí­neiben pompázó érett gyümölcs le­húzza az ágat. Viszont elszomorító, ha ez a pompás termény szemünk láttára lassanként összeaszik, míg végül elértéktelenedve lehullik. Ilyen­kor a kisgyermek anyja felé nyújtott parányi tenyere jut eszünkbe, amely üresen marad. A beérett korai gyümölcs egyhar­­mada a fán marad. Miért? A válasz meglepő: mert nincs létra. Illetve az is lenne, csak mivel megnőttek és meglombosodtak a néhány évvel ez­előtt kiültetett facsemeték a létra ma már rövid és rendeltetésének nem felel meg. A cseresznye szedésében szívesen segédkező iskolásgyerekek például megtisztítják a lombozat al­ját és közepét, de a legszebb gyü­mölcsöt nyújtó fiatal ágvegeket nem érik el. így azután a Nyugat-Szlo­$ Különleges létrákra lenne szükség, hogy a cseresznye egvharmada ne maradjon a fán. (A szerző felvétele) vákiai kerületben reálisan tervezett 45 500 mázsa cseresznye helyett, csak 29 752 mázsára sikerült szerző­dést kötnünk az állami felvásárló szervezet dolgozóinak, pedig csupán a konzervgyárakkal 24 850 mázsa át­adására történt megegyezés. Kere­keken gördülő és a legrosszabb ta­lajviszonyok között is alkalmazható különleges létrák előállításán törjék ezért a fejüket az újítók és a helyi gazdálkodás üzemeinek dolgozói. Az említett kerületben ez évben 10 980 vagon zöldségféle felvásárlá­sával számolnak. Mivel az időjárás késlelteti a zöldségfélék fejlődését, nagyon fontos a salétromozás, a ka­pálás és az öntözés. Azonnal vezes­sük be mindenütt az ún. „böngésző“ szedési módszert és mihelyt például a káposztafej eléri az előírt fejnagy­ságot, ne késlekedjünk eladásával, hiszen tudjuk, hogy az árak az idény elején mindig magasabbak. A zöldség felvásárlási árainak csökkenése az idén, a tavalyihoz viszonyítva kb. egy hónappal eltolódik. Július 1-től egyébként a termelőknek lehetővé Kürthy Ferenc, a gútai szövetkezet dolgozója tavaly az aratási munká­latoknál a „Legjobb kombájnos“ címért folyó országos versenyben az első tíz között volt. Kiváló eredmé­nyeiért a Földművelésügyi Minisz­térium „A szocialista munkáért" ér­demrenddel tüntette ki. Kürthy Ferenc elvtárs természete­sen az idén sem pihen babérjain. Szorgalmasan készül az aratásra, javítja, igazgatja kombájnját, mert az idén is példát akar mutatni dol­gozó társainak. A napokban pártunk XII. kongresszusának tiszteletére kö­telezettséget vállalt, hogy SZK—3 válik — az újonnan létesített szol­gálat segítségével — az árak alakítá­sához javaslataikkal hozzájárulniuk. Magas árat különben a legkönnyebb módon az áru rendes osztályozásával érhetnek el termelőüzemeink. A szállításban néhány újdonságot vezet be a felvásárló vállalat. A zöld­séget a vagonokban meghintik pik­kelyes jéggel, hogy a néhányszáz kilométeres utat is jól bírja az áru, a minőségi osztály változása nélkül. Bratislavából naponta egy vagon gyorsan romlandó gyümölcsöt szállí­tanak repülőgépen Prágába. Az egyes termelő járásokat „rákapcsolták“ a fogyasztó járásokra, például Lévából Ziar nad Hronomba szállítják a zöld­séget. Végezetül még annyit, hogy a jö­vőben a nagyüzemi gyümölcsösök telepítésekor részesítsük előnyben a törpefákat. Jelenleg egyes gazdasá­gok arra hivatkoznak, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő pénzösszeg a gyümölcsszedési költségek fedezé­sére. Ezt úgy ajánljuk megoldani, hogy a szedőket természetben fizes­sék. A cseresznye felvásárlási árát különben az elmúlt napokban 3,60 koronára emelték kilónként. Kúti Szilárd jelzésű kombájnjával a gútai szö­vetkezetben 450 hektárról takarítja be a gabonát, majd az itteni munka elvégzése után valamelyik csehor­szági mezőgazdasági üzemben további 300 hektárt arat le. Abban az eset­ben, ha a gútai szövetkezetnek ki­utalják a beígért SZK — 4-es kom­bájnt, Kürthy Ferenc újabb 200 hek­táron végzi el a gabonabetakarítást. Vállalása így összesen 950 hektár. Ezenkívül résztvesz a „Legjobb kom­bájnos“ címért folyó ezidei járási, kerületi és országos versenyben is. Hegedűs József (Komárom) Csehszlovákia a döntőben Nem esünk túlzásba, ha azt mond­juk, hogy a világ, de főként a cseh­szlovák, jugoszláv, brazil és a chilei futballkedvelök figyelme e hét szer­dáján Chile két városa (Santiago és Vina del Mar) felé irányult, ahol a középdöntő mérkőzését játszotta a csehszlovák, jugoszláv, brazil és a chilei csapat. A középdöntőben cseh­szlovák, valamint brazil siker, szüle­tett. A brazilok Chilét 4:2-re győz­ték le, Csehszlovákia pedig Jugoszlá­viát fektette két vállra 3:1 arányban. Csehszlovákia tehát bent van a dön­tőben, ahol vasárnap (VI. 17-én) Brazília válogatottjával mérkőeik a világbajnoki címért. Bármi is lesz azonban az ered­mény, egyet már most elmondha­tunk. Olyan csehszlovák siker ez, amely méltán váltotta ki a világ sportkedvelőinek bámulatát. A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom