Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-11-09 / 90. szám
bői áll. Mindez fokozza a fejők teljesítményét, lényegesen lerövidül a légszivattyúk vákuumának és a tej csővezetékeinek hossza, de rövidebb a tőgymosáshoz nélkülözhetetlen meleg víz vezetéke is, ami emeli a termelés színvonalát. A teheneket állásokban fejik, amelyek szerkezete különböző lehet; például pármennyezetű helyiségek is, i,a azokat megfelelő módon kiményítjük, 'iW^ogy a padozat és mennyezet szintkülörte^ge elérje az említett 2,7—3 métert. A kiszemelt épületet ürítsük ki, szedjük föl a padozatot, a talajt egyengessük el és döngöljük le, továbbá szélesítsük ki a bejáratot, hogy rajta a trágyarakodók és teherkocsik átférjenek. Ha a tehenek A krasznojarszki kerület „Elit" szovhozának 400 tehén elhelyezésére alkalmas istállóterve huzamosan átjárható, sorban következő oldalsó bejáróval, sorban következő átjáróval, ún. karácsonyfa-jellegű. Száz tehenenként 6—8 férőhelyes fejőkamra kell, amelyet egy fejőnő kezel. Az állás jellegétől és a tej csővezetékeinek szerkezetétől függően a fejőnő egy óra alatt 30—40 tehenet fejhet meg. Hagy a jelentősége a munka megszervezésének szemszögéből, hogy miképpen helyezik el a fejőházat. Tapasztalatok szerint a délibb körzetekben az a leghelyesebb megoldás, ha a fejőház a kifutóban, az istálló mellett kap helyet. A fejőház bejárata előtt előcsarnok terül el, ahol a tehenek a fejésre várakoznak (tehenenként körülbelül 2 m2-t számítsunk). Fejés után a tehenek a kifutóba mennek, ahol fölkeresik az etetőket vagy lepihennek. A külön elhelyezett fejőház és a szilárd burkolatú előcsarnok nemcsak a fejés munkáját könnyíti meg, hanem mérsékli az alom szükségletét is, mivel a pihenőben fejés előtt nem kell újraalmozni. csoportos tartása mellett döntünk, válaszfalakat is kell építenünk. Oj telepek létesítésekor a Szovjetunió déli és délkeleti körzetében vagy félig nyitott, vagy egészen nyitott (tetőfalak nélkül) istállókat építenek, viszont a középső és északi övezetben mind a négy falat megépítik, s a kijáratot szélfogóval védik. Az épületeket belső oszlopok nélkül, egységes tetőszerkezettel emelik, s a külső oszlopok közeit vályoggal, náddal, deszkával, sajtolt szalmával stb. töltik ki. A mélyalom alatt a talajt 40—60 cm-re kimélyítik és ledöngölik. A fejőházból az istállóba vezető utat szilárd burkolattal látják el, a falak alsó részét pedig, amely a trágyával érintkezik, terméskővel, téglafallal vagy kátrányozott deszkával veszik körül. Nem feledkeznek meg az istálló jó megvilágításáról sem; erre szolgálnak az aránylag nagy ablakok, amelyek a talajszinttőí 1,8—2 m magasan sorakoznak. HOGYAN SZERVEZZÜK A MUNKÁT? A középső és északi övezetben a fejőházat az istállóhoz építik és úgy helyezik el, hogy fejés végeztével a tehenek vagy a kifutóba (télen jő időben és nyáron), vagy az istállóba (erős fagyok és rossz idő esetén) távozhatnak. Itatásra közös vályú szolgál, önműködő berendezéssel és előmelegített vagy melegítetlen vízzel, s a vályúban a víz szintjét úszószelepes készülék szabályozza. Egy ilyen vályú hossza 3 m, s 50—75 tehén itatására felel meg. A TERMÉSZETSZERŰ ÁLLATTARTÁS MEGSZERVEZÉSE Kétféleképpen szervezhetjük meg a természetszerű istállózást, éspedig: meglevő épületek átalakításával vagy új épületek emelésével. Átalakításra azok az épületek felelnek meg, amelyek mennyezete legalább 2,7— 3 m magasan húzódik, vagy pedig nincs mennyezetük. Fontos, hogy az átalakításra szánt épületben ne legyenek oszlopok, amelyek nehezítenék az istállótrágya kihordását és általában a gépesítést. Kellő magasságú épületek hiányában fölhasználhatók az alacsonyabb A tehéncsordát munkacsapat gondozza. Tagjainak száma attól függ, hogy a telepen mennyi állatot tartunk. Azt már mondtuk, hogy egy körülbelül 200 db-os tehénállományt öt ember láthat el (két fejő, két tehenész és egy éjjeli őr). Ha a tehenek száma kevesebb (100—120 db), a munkacsapat a növendékállatok gondozását is elvégezheti (100—150 db). Egy dolgozóra átlagban 30 — 50 tehenet vagy 100 — 150 növendékállatot bízhatunk. A gondozott állatok számát az határozza meg, hogy milyen a takarmányozás módja, a munkaműveletek gépesítésének foka, milyenek a fejőállások, s milyen módszerrel szállítjuk és kezeljük a tejet. Igen hasznos, ha a munkacsapat tagjai szakosítják magukat. A fejőnő például csak a fejéssel és a tej elsődleges kezelésével foglalkozzék (egy fejőnő 75 — 100 tehénnel törődhet), a tehenészek a takarmányozásra ügyeljenek, biztosítsák a tehenek pároztatását, gyűjtsék össze a trágyát a kifutóban, télen fűtsenek a fejőházban és viseljenek gondot a vízvezeték karbantartására. A csapat egyik tagja a brigádvezető, aki irányítja a munkát, vezeti a fejési és tejtermelési nyilvántartást, kimutatásba foqlalja az elléseket és az újszülött borjakat, feljegyzéseket készít az á'lományforgalomról, a mázsálásról, átveszi a takarmányokat, leltárba foglalja a felszerelést; stb. Naivon fontos, hogy a dolgozók érdekelte* legyenek a termelési eredményekben Miután a fejőnő főként fejéssel foglakozik, jövedelmét a kifejt tej mennyiséig ős minősége szerint állapítsuk meg A tehenész-gépészek jövedelme jórészt szintén a kifejt tej menynyiségétől függ, náluk azonban azokat a munkákat is ПдуИетЬе kell vennünk, amelyeket az álioriÁIV feljavítására, a gépek karbantartására í-5 az egész telep gondozásra fordítanak. Ä brigádvezétő számára az alapjutalmon küül egy dolgozó átlagkeresetének bizonvos hányadát is ismerjük el a munka irányításáért és a nyilvántartások vezetésééAMindig egyénileg ítéljük meg, tt°9.V kinek mi jár, tehát nem szabad a j1_ vadalmazást az egész brigádra általános sítanunk, s azután a ledolgozott napok száma szerint elosztanunk. Ez a bérezési forma nem biztosítja a dolgozók egyéni érdekeltségét és nem segíti elő a munka termelékenységének emelkedését. Azt is említsük meg, hogy minden telepen napirend szerint keli végezni a munkát, s ezt a napirendet a tehenészet konkrét feladatai alapján állítsuk össze. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK Mielőtt rendszeresítenők az állatok természetszerű tartását, a tehenek csoportosítását megelőzőleg vizsgáljuk át az egész állományt, nem fordul-e elő az állományban gümőkór. fertőző elvetélés (Bang-betegség) vagy egyéb fertőző baj. A gyanús vagy rühösségben és sömörben szenvedő állatokat teljes gyógyulásukig különítsük el. Jól teszszük, ha átcsoportosítás előtt a tehenek szarvát 3—4 cm-rel lerövidítjük és körmüket rendbehozzuk. Az állandó egészségügyi ellenőrzés okvetlenül fontos, s biztosítsuk a tej tiszta kezelését. Evégett a tehenek tőgyét fejés előtt meleg vízzel mossuk meg, a fejőházat mindig tartsuk tisztán, rendszeresen fertőtlenítsük, a fejökészülékeket pedig minden fejés után gondosan mossuk át. Az ivarzó teheneket idejében küldjük megtermékenyítésre. A vemhes állatokat 15 — 20 nappal ellés előtt különítsük el az elletőben, ahol ugyancsak 15 — 20 napig maradjanak az ellés után is. A szárazon álló teheneket és az üszőket külön karámban tartsuk. A legyek elszaporodásának a meggátlására az istállókat és a tehenek tartózkodásának egyéb helyét a szükséghez képest fertőtlenítsük. Miután a teheneket kihajtottuk a legelőre, kezdjük meg az istállók kitakarítását, tisztogatását és alapos fertőtlenítését. (Orosz forrásokból fordította: Makrai Miklós, mérnök) BIBLIOTHECA HUNGARICA Samaria - Somorja ~ Saraorfn 1960. november 9.
