Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-08-21 / 67. szám
Miért mostoha a talajjavítás a közép-szlovákiai kerületben? „Fordítsunk nagyobb gondot a földre, a mezőgazdaság alapvető termelőeszközére. A talaj vízgazdálkodásának megjavítására hajtsunk végre kiterjedt talajjavítási munkálatokat; 198 000 hektáron hajtsunk végre lecsapol&st, 171 000 hektáron öntözési munkálatokat; az utóbbiból 93 000 hektáron trágyaleves öntözést; ezenkívill szabályozzunk 1370 km folyómedret. Ezzel biztosítjuk, hogy 1963 végéig a mezőgazdasági terület mintegy ötödén elvégezzük a talajjavítást.“ (Harmadik ötéves tervünkből) feladatok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a jó indulás. Ha idén nem teljesítjük a talajjavító munkák tervét, komoly nehézségekkel Indulunk az új’ évbe. Nézzük csak meg, mi a helyzet • közép-szlovákiai kerületben? Több mint 23 000 hektárról van szó A kerületben a talajjavítási munkákkal mintegy 23 477 hektár föld válik termővé. A kerületi nemzeti bizottság talajjavítási terve igen bátor, nagy feladatokat tűz ki. Az öszszes munkák pénzértéke több mint 73 000 000 korona. Ezenfelül a különböző mezőgazdasági üzemek még 36 milliónyi értékű kötelezettséget vállaltak. Ezzel szemben azonban a terv teljesítése nem kielégítő. Kerületi méretben a tervezett földterületnek csak a 39 százalékén végezték el a talajjavítási munkákat. Ez bizony igen gyenge eredmény. Mi a lemaradás oka? A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya és a talajjavltási munkákkal foglalkozó szakbizottság alaposan foglalkozott a lemaradás okával. A fő hiba, hogy a régi járási nemzeti bizottságok az év elejétől kevés gondot fordítottak a talajjavítási munkákra. A Luceneci Járási Nemzeti Bizottságban például senki sem volt felelős a talajjavltási munkákért. Lénárt elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság talajjavítási osztályának a vezetője abban látja a hibát, hogy a talajjavitási üzemek nem ka^ák meg idejében a terveket. Természetesen, ezek hiányában nem is kezdhettek munkához. Gyengén dolgoznak a talajjavítási szövetkezetek A kerületben eddig 22 talajjavítási szövetkezet alakult. De csak 15 kezdte meg a munkát. Nagy hiba, hogy csak 8 talajjavítási szövetkezetben van megfelelő technikai szakember. A terveket és a pénzügyi segítséget csak májusban kapták meg. A gép- és traktorállomások feladatul kapták, hogy a talajjavítási szövetkezeteket nehéz gépekkel segítsék. A helyzet viszont az, hogy a gép- és traktorállomások több esetben nem küldtek nehézgépeket a szövetkezet megsegítésére. Behozható a lemaradás A közép-szlovákiai kerületi pártbizottság, a nemzeti bizottsággal együtt, alaposan megvitatta a talajjavltási munkák meggyorsításának problémáját. A felszólalók rámutatnak arra, hogy ha a talajjavitási üzemek és szövetkezetek megkapják a kellő gépi segítséget, a terv teljesíthető. Most, amikor a szövetkezetek is befejezték a cséplési munkákat, több gondot fordíthatnak majd a talajjavítási munkákra. A terv szerint a talajjavltási szövetkezetek 5 talajegyengetőt és 8 kotrógépet kapnak. A járási nemzeti bizottságok gondoskodnak arról, hogy a kerületben még 5 talajjavítási szövetkezet alakuljon. A gép- és traktorállomások mellett 12 talajjavító-brigád alakul, amelyek az év végéig 33 talajegyengetővei, 5 kotrógéppel és 11 talajjavító-ekével rendelkeznek. A munkák tervét a kerületi talajjavítási üzem rövidesen elkészíti. A kerület 24 járási talajjavító építkezésén a nyári idényben 1500 brigádos dolgozik. A járási nemzeti bizottságok kapcsolódjanak be a versenybe A kerületi nemzeti bizottság az első félévben versenyt hirdetett. A díjat annak a járásnak kellett vola talajjavltási szövetkezetek az év elejétől alaposabban készülnek fel a tervteljesltésre, nem történhetett volna meg, hogy például a Rimavská Sobota-i talajjavítási szövetkezet csak 8,3, a jesenskéi 19, a Rimavská Sec-i pedig 18 százalékra teljesíti a tervét. Hasonló gyenge eredményekkel „dicsekedhet" több talajjavltási szövetkezet is. A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság talajjavítási osztálya mindent megtesz, hogy az évi tervet teljesíthessék. A gépi segítséget és a szakmai támogatást is biztosítja. Most főleg a helyi nemzeti bizottságokon a sor, hogy a talajjavítási mun kákba bekapcsolják a földmüvesszövetkezetek tagjait is, mert csak brigádmunkával nem lehet behozni a lemaradást. 4BALLA JÓZSEF évelő A sládkovicovói szövetkezet dolgozói a takarmánybőség idején sem feledkeznek meg az állatállomány téli szükségleteiről. Már az takarmányok első kaszálása Komposztgyár... idején 50 vagon lucernát és bérét besilóztak. A silózást ezekben a nagokban folytatják. Kell is a takarmány, hiszen az állatállomány sűrűségének a harmadik ötéves tervben előirányzott színvonalát már ' ebben az évben elérik. Röviden na elnyernie, amely a legjobb eredményeket éri el a talajjavításban. Ezzel szemben a járási nemzeti bizottságok annyira elhanyagolták ezt a fontos kérdést, hogy a kerületi nemezeti bizottságok tanácsa, mivel a járások nem értékelték a területükön folyó talajjavítási munkákat, nem ítélték oda a díjat egy járásnak sem. Az új járási nemzeti bizottságoknak komolyabban kell foglalkozniuk a talajjavítási munkákkal. Hisz jó minőségű föld nélkül nem emelhetjük a mezőgazdasági termelést. Törődniük kell azzal, hogy a járás keretén belül működő talajjavítási szövetkezetek megkapják a kellő segítséget a gép- és traktorállomásoktól, s a tervüket időre teljesítsék. Ha A faluba érve, balra hatalmas piramisokat Iát az érkező. A kíváncsiság hajt, vajon mi történik itt? Balázs elvtárs, a Slovenské Darmoty-i szövetkezet elnöke világosít fel: — Hát kérem, ez úgy kezdődött, hogy levelet kaptunk, amelyben az illetékesek felhívják a földműveseket a komposzt készítésére. Vízi Józsi barátommal jól ismerjük a község határát. Azt gondoltuk, hogy a szövetkezet 34 hektár terméketlen rétje megfelel e célra. Sok éven át kihasználatlanul hevert itt a tőzeg. A Veíky Krtís-i gép- és traktorállomás egyetértett elgondolásunkkal és a komposztkészítő gépesített brigád hozzáfogott a munkához. — Milyen módon készítik a komposztot? — Szövetkezetünk adja az alkalmas földet és trágyalevet. A zelovcel szövetkezet szintén trágyalével segíti a komposzttermelést. A selestani EFSZ meszes földet ad a keverékhez. Ezenkívül belekeverik még a peserani kórházból származó fekáltrágyát is. — A komposztkészítő brigád eddig hány köbméter keveréket készített és milyen terveik vannak? — Az eredeti terv 7000 köbmétert irányzott elő. De a brigád tagjai 30 000 köbmétert vállaltak. Eddig már több mint 15 000 köbméter elkészült és 6000 köbmétert előkészítettek. — A szövetkezetek érdeklődnek a komposzt Iránt? — A komposztkészítő brigád tagjai most járnak a szövetkezetekbe megbeszélni, hogy hová mennyit szállítsanak. Az érdeklődés akkora, hogy az igényeket ki sem tudják elégíteni. Bő takarmányalappal a tervteljesítés sikeréért Egy 1300 hektáros szövetkezetben mindig akad probléma. Így van ez Somorján is annak ellenére, hogy az EFSZ már évek óta a járás legjobbjai között foglal helyet. Kezdetben az állatállomány kibővítése okozta a legtöbb gondot, majd ezzel párhuzamosan jöttek a férőhely- és takarmánygondok. Ezek mellett a munkaerő kérdés is állandóan foglalkoztatta a szövetkezet vezetőségét, mert a kisváros azelőtt mezőgazdasággal foglalkozó lakosaiból az EFSZ megalakulása után sokan az ipart választották. Nem egyik napról a másikra, de az említett hiányosságok nagyobb részét fokozatosan maguk mögött hagyták. Szanjasmarhából jelenleg 62 db a 100 ha-ra eső állománysürűség, sertésből 120- nál tartanak. Tehén 30, anyakoca 15 jut 100 ha-ra. Ez az állomány elegendő ahhoz, hogy már ebben az évben 192 kg húst termeljenek egy-egy hektárra számítva. A férőhely kérdést is jól megoldották. Már 1951-ben megalakult az EFSZ saját építőcsoportja, s így minden építkezést önerőből végezhettek. Ilyen módon például egy T-27-es 440 000 korona értékű istállót 180 000 értékű épület még így is csak 200 000 koronába került. Az állománysűrűség és a férőhely tehát menet közben jól megoldódott. A takarmánygondok azonban még az elmúlt évig sem tűntek el. Legalábbis erőtakarmányokbó! nem, és nagy részben a vásárolt erőtakarmány az oka, hogy még ez év első felében is több mint 12 koronáért termelték a sertéshús kilóját, a marhahús pedig még ennél is többe került. Tehát elsődleges feladattá vált, hogy állományukat saját takarmányalapukból tartsák el. Ehhez már a múlt évi termelési tervben igyekeztek megteremteni a feltételeket. Sikerült is elérniük, hogy a múlt őszön készített siló ez év őszéig eltartson. De arra is rájöttek, hogy még sok a lehetőségük a takarmányalap további kibővítésére. Idén tehát már ezek alapján oldják meg a takarmánykérdést. Ezt az is elősegíti, hogy az 1119 hektár szántóból 180 hektáron termelnek szemeskukoricát, tejesérettségű silókukoricát 80, csalamádét 60, évelő takarmányokat pedig 160 hektáron. A silőzásra külön gondot fordítanak. Már a fentiekből is kitűnik, hogy nyersanyaguk van bőven. Éppen ezért tudják érvényesíteni azt a bölcs igazságot, hogy akkor kell takarékoskodni, amikor van miből. A 180 hektár szemre termesztett kukoricából olyan bőséges mennyiségű szártermés ígérkezik, hogy szeptembertől egészen az új esztendőig a belőle készített silót fogják etetni. Persze nem egymagában marad a kukoricaszár, hanem répafejjel és répaszelettel keverik. Ezzel az intézkedéssel elérik, hogy a tejesérésű silókukorica bizonyos részéből különleges silót készítenek mind a sertések, mind a hízómarha részére. Ezenkívül répából és burgonyából szintén különleges silót készítenek, amely részben (és nem kis részben, a hízósertéseknél a nedves etetés bevezetése folytán) pótolni fogja az erőtakarmányokat. Tervük szerint minden istállózott szarvasmarhára napi 50 kg silótakarmány készül, és a készített mennyiség egészen a következő év őszéig ilyen adagolásban is eltart. Évelő takarmányokból 25 vagonnal raktak kazalba az első két kaszálat-Balázs eivtárs kezdeményezése dicséretre méltó. Sokan, akik ismerik az Ipoly mentét, bizony nem is gondolták volna, hogy a hangyazsombékos rét milyen kincset rejteget. Az emberek leleményessége hasznot sajtolt ki ebből, az azelőtt terméketlen területből is. A komposztkészítő brigád, amelynek vezetője Kiss Simon Pál, nagyon jól teljesíti feladatát. A brigád tagjai tervüket 150 százalékra teljesítették. Jó munkájukért elnyerték a közép-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság Vörös Zászlaját. Elismerést érdemelnek a környékbeli szövetkezetek is, amelyek minden eszközt megadnak a brigádnak, hogy munkáját sikeresen teljesíthesse. Hisz a szövetkezetek vezetőségei is látják, hogy a komposztkészítés majd jóval hozzájárul a hektárhozamok emeléséhez. A Slovenské Öarmoty-i szövetkezet például több mint 2000 köbméter komposztot hord majd a humuszszegény talajra. Balázs elvtársék annyira magukénak tették a talajjavítás gondolatát, hogy a tőzeges talajon jövőre kapásnövényeket akarnak termelni. Az idén felszántottak 11 hektár kevéshozamú rétet, és bizony 600 mázsás silókukorica termést érnek el. Ez a jó példa is serkenti őket a további talajjavítási munkákra. A komposztkészítő brigád nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a középszlovákiai kerület túlteljesítette a komposztkészítés tervét Jó lenne, ha előirányzott feladatainkat lényegesen előirányzott feladatoinkat lényegesen hamarább és sikeresebben teljesíthetnénk. -bból. A harmadik,- illetve negyedik kaszálat szintén jól megnöveli még a szálas takarmányal-apot. S ha ebből 15 százalékos tartalékalapot nem is tudnak létesíteni, 10 — 12 százalékot bizonyosan átvihetnek a következő évre. Ez is jelentős mennyiség, különösen azért, mert a következő évben már több mint 200 hektáron termelnek évelő, illetve fehérjedús takarmányokat. Ebből majd silónak is jut, ami azt eredményezi, hogy a különleges, valamint a többi silótakarmányj ból több száz mázsa erőtakarmány pótlására is futja. A somorjai szövetkezeteseknek az idén hektáronként 10 mázsával több árpa termett mint az elmúlt évben. Ezzel is okosan gazdálkodnak. A tervezettnél közel 6 vagonnal többet adtak el sörárpának, s ehelyett 5 vagon búzát feltakarmányoznak, illetve ebből 25 százalékos tartalékalapot létesítenek, mert úgy látják, hogy termelésük tóvári növeléséhez ez elengedhetetlenül szükséges. Joggal tűzhették ki a szövetkezetesek azt a bátor célt, hogy a hízósertések napi súlygyarapodását már ez év végére átlagosan 70 dkg-ra emelik a jelenlegi 6 literes fejési átlagot pedig 7,2 literre. A hízómarha napi súlygyarapodása most 80 dkg körül mozog, de a meglevő takarmányalapból a napi 1 kg-os súlygyarapodás megközelítésére törekednek. Ezek alapján a somorjai EFSZ olyan alapokkal indul a harmadik ötéves terv első évébe, hogy az ötéves terv termelési mutatóit minden bizonnyal már 1964 végére eléri, sőt néhány mutatóban, főképp a hústermelésben, túl' is szárnyalja. A legszebb eredmény pedig az lesz, hogy a saját takarmányalappal és az új technológia még nagypbb fokú alkalmazásá* val a termelést 1960-hoz viszonyítva legalább 24 százalékkal, a termelési költségeket pedig 25-30 százalékkal csökkentik. HARASZTI GYULA • Idén hat-hét mázsával gazdagabb termést takarítottak be hektáronként a elféri EFSZ tagjai, mint tavaly. így a takarmányalapba a gabonatermés 10 százalékát juttatták. Kukoricából legkevesebb 45 mázsás hektárhozamra számítanak (morzsolt állapotban); ebből mintegy 6 vagonnyit tárolnak tartalék-takarmány címen. - (tm) • Általános- és nehéz-gépiparunk 110 vállalatában s termelési-gazdasági egységében már 15 000 dolgozó vesz részt a „Mindenki dolgozzék újítóként“ mozgalomban. — (tk) о Legfrissebb jelentés szerint hazánkban 11358 EFSZ-ben 989 000 szövetkezeti paraszt több mint négy és fél millió hektár mezőgazdasági földet művel közösen. — (bn) • Az idei gabonabetakarításhoz Szlovákia ifjúsága körülbelül ötszázezer brigádóra ledolgozásával járult hozzá. Csupán a nyugat-szlovákiai kerületben 169 ifjúsági cséplő-csoport serénykedett. — (c) • Üj mezőgazdasági tanonciskola nyílik szeptember elsején a volt poliókai JNB épületében. Az iskola növénytermesztési — állattenyésztési szakirányú, s 150 fiú és lány tanulhat majd benne. — (sk) • Segítség keletnek. A nyugatszlovákiai kerület 215 cséplőgépet és 38 gabonaszárltó gépet . kölcsönöz a kelet-szlovákiai kerületnek a gabonabetakarítás mielőbbi befejezése érdekében. — (jc) ★ ★ ★ Szép a répa! Az idén sok pionírcsapat mellett alakult pionírgazdaság. A legtöbb csapat egy hektáron kezdte meg a gazdálkodást, de akadtak olyan pionírcsapatok is, amelyek két, sőt három hektáron kezdtek „közösen gazdálkodni" A földet minden alkalommal az EFSZ, vagy pedig az állami gazdaság adja. A gépi munkát, mint például a szántást, vetést, szintén az EFSZ vagy az állami gazdaság végzi. A pionírok pedig elvégeznek minden kézi munkát, mint az egyelést, kapálást és segédkeznek a répa szedésében. Képünkön a Sliaci Nyolcéves Középiskola pionírjai — Elena Závadská és Karol Bálna VII. osztályos tanulók — nézik répaföldjükön a répa nagyságát-. 4 répa valóban szép; most ■ már csak be kell várni a répaszedés idejét! (s. m.) 1960. augusztus 2Д. koronából felépítettek. A nyitott istállónál kevesebb volt a megtakarítás, mivel ott az előre gyártott vasállványok az összes költség 50 százalékát teszik ki, de a 316 000 korona Az idei gazdag gabonatermésből a jövő évi erőtakarmány-szükséglethez 25 %-os tartalékalapot létesítenek
