Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-17 / 66. szám

Talajjavítás Csilizközben Nyár van, perzseli bőröd a nap, s ki­szív mindenből minden nedvet. Ilyen a nyár, az aratás ideje, vagy legalábbis ilyennek kellene lennie. S mégis vannak olyan vidékek, ahol még a legforróbb nyári napon is hűvös leheletet áraszt a föld, s ha jobban kö­rülnézel, itt-ott a láposokban a feltört talajvíz tükrében csillámlik meg a nap­sugár, mintha kacér kislány módjára önmagában gyönyörködnék. • Ilyen tájat Dél-Szlovákiában, ponto­sabban a Csallóközben, s hogy még sza­­batosabbak legyünk a Csiliz patak kör­nyékén találhatunk. Olyan vidék ez, ahol mondhatnánk — évről évre ismétlőd­nek azok a természeti jelenségek, ame­lyek földjét nagymértékben elértéktele­­nítik, nehezítik a mezőgazdasági terme­lést. • Ellenség vagy barát Nézzük meg tehát közelebbről, mi is okozza azt, hogy a Csallóköz egy részén a természet mostohább az itt lakó em­berhez, s a víz inkább ellenségének, mint barátjának nevezhető. • A méltóságteljesen hömpölygő Duna megáradva gyakran öntött ki ezen a vidéken. Ezért már a múltban a Csalló­köz szívében élő emberek gátakat emel­tek a Duna és mellékfolyóinak megfé­kezésére. A gátak azonban azt eredmé­nyezik, hogy a folyók medrében az évek hosszú során nagyobb kavics- és iszap­réteg rakódik le, ami a folyó szintjének emelkedését okozza. így van ez a Duna esetében is, s ezáltal a Csallóköz jó ré­sze, de különösen a mélyebben fekvő Csilizköz talaját áztatja fel az átszivárgó, jelentős vízmennyiség. A mezőgazdasági termelés szempont­jából a talaj túlságosan nagy nedvesség­­tartalma nemhogy előnyösnek, hanem inkább károsnak mondható. A földben felhalmozódó felesleges vízmennyiség megbontja a talajösszetétel egyensúlyát. Az ilyen vidéken, a nagy párolgás kö­vetkeztében, mind a talaj, mind a levegő is hidegebb. A meleg levegő és a langyos eső nem tudja kellőképp felmelegiteni a földet. A nedves és hideg talajokat ezért tavasszal csak később lehet meg­művelni, miáltal lerövidül a növények tenyészideje. A hideg földben a talaj baktériumai kipusztulnak és nem járul­hatnak hozzá a növényzet számára fon­tos tápanyagkészletek kialakításához. A nedves talajokat a levegő sem járja át, pedig a levegő létfontosságú a növé­nyek szempontjából. A vízháztartás rendezése tehát óriási jelentőségű a mezőgazdaságban. Ezért pártunk azzal a célzattal, hogy a Csalló­köznek ezen a részén is elősegítse a mezőgazdasági termelés belterjes és gazdaságos kifejlesztését, elhatározta Közép-Csallóköz és a Csilizköz vízház­tartásának komplex rendezését, amely egyrészt kiküszöböli a rendszeresen ismétlődő árvizek kártételét, másrészt módot nyújt majd e terület földjeinek feljavítására, az itt elért termésered­mények növelésére. • Termékenyebb lesz a Csilizköz A Csilizköz vízgazdálkodásának rende­zésére kidolgozott és már a megvalósítás állapotába lépett terv a Közép-Csalló­­közben Trhová Hradskától Calovóig, va­lamint a Kis-Duna mellett fekvő Du­­najsky Klatov községtől a Nagy-Dunáig terjedő csatornahálózat kiépítésével számol. Átlagosan minden 350 hektár földterületre egy km csatorna jut. A vízlevezető főcsatorna Gabcikovo hatá­rától a Nagy-Dunától a Kis-Duna klatovi ágáig húzódik majd, s a Kis-Dunának ezt az ágát a főcsatorna torkolata felett víz­tároló halastóvá képezik ki. A klatovi ág és a főcsatorna torkolatánál zsilipeket létesítenek, amelyek által szabályozni lehet a csatornarendszer vízmennyiségét, valamint a klatovi-ágban létesített víz­tároló szintjének magasságát. A Csallóközben e tervek alapján most folyó munkákról beszélgetünk Ágh Jó­zsef elvtárssal, a Dunajská Streda-i já­rási nemzeti bizottság talajjavítási elő­adójával. — Hol folynak ez idő szerint járásuk­ban a legnagyobb talajjavítási munkák? — tesszük fel a kérdést Ágh elvtársnak. — Több helyen dolgoznak már a le­­csapolási és öntözőrendszer építésének nagy munkáján. A főcsatorna építésének első szakasza a gabeikovói határban már közel 80 %-ra áll, most folyik a határ­ban 3 mellékcsatorna kitűzése, hogy még idén megkezdhessék a mellékcsatornák kiásásának földmunkáit. Bodiky község határában nyitott csatornák építésével jelenleg 50 brigádos 45 hektár lecsapó­dásán munkálkodik. A Dunajsky Klatov-i Állami Gazdaságban egy 30 tagú csoport 80 ha lecsapolását végzi. — Az egyes szövetkezetek saját ere­jükkel milyen mértékben járulnak hozzá a nagy mű megvalósításához? — Megnagyobbodott járásunk szövet­kezetei az egységes terv alapján saját határukban lehetőségükhöz mérten ve­szik ki részüket a talajjavítási munkák­Kitűzik az új csatornát názott tőzeg- és kavicsgödrökből halas­tavakat létesítenek. Pastuchyban 3 ha­lastó építését vették tervbe, amelyek egyike 0.45 hektáron már el is készült. Néhol állami beruházással, másutt saját költséggel létesítenek halastavakat, mint Ilrobonovóban, Trnávkán és még több községben. * * * A Csallóközben, de főleg a Csilizközben tervezett talajjavítási, lecsapolási és . öntözési feladatok megvalósítása hatal­­. más feladat. A mocsarak és vizenyős . rétek .lecsapolása által 5950 hektár új . szántóterületet nyer mezőgazdaságunk. A talajösszetétel feljavulása a hektár­hozamok emelkedését eredményezi, s ha Egyre emelkedik a töltés a csatorna mindkét pariján ból. Régi csatornákat hoznak rendbe, mélyítenek ki. A kiaknázott kavicsgöd­röket és a tőzegtelepek gödreit egyes helyeken betemetik, s így újabb földte­rületeket nyernek. Eddig járásunk ez­által 170 hektár termőterülettel bővült, amely területnek 80 %-át takarmány­­növényekkel már be is vetették. Az év végéig további 400 — 500 hektárral sze­retnénk’ kibővíteni mezőgazdasági föld­területünket az eddig hasznavehetetlen területek ilyen feljavításával. — A vízháztartás megjavítása érde­kében nem létesítenek halastavakat a szövetkezetek ? — Sok szövetkezetünkben, ahol a helyi adottságok ezt lehetővé teszik, a kiak­ezt a növekedést pénzre számítjuk át* úgy ez hektáronként évente 800 — 900 koronás többletet jelent. A munkákra fordított beruházási költségek a nagyobb terméseredmények formájában busásan, három, de legfeljebb három és fél év: alatt megtérülnek, ami valóban igen ki­fizetődő befektetés. Szocialista mező­­gazdaságunk pedig újabb nagy értékkel gyarapodik, új földterülettel gazdagodik. Ormay Kálmán 1960. augusztus 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom