Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-05-08 / 37. szám
Egykori cselédek új élete Most, amikor hazánk (elszabadulásának 15. évfordulóját ünnepeljük, nem árt. ha visszatekintünk a megtett útra. Tizenöt évvel ezelőtt a bajcsi hercegprímási uradalomban dr. Meszlényi Zoltán püspök úr uralkodása alatt a béresnek, napszámosnak görnyedt a háta. Házaik düledezőfélben voltak, négy család főzött egy konyhán. Miért volt ez Így? Talán nem volt pénze a hercegprímási uradalomnak? Nem volt jó a termés? Éppen ellenkezőleg! Dr. Meszlényi Zoltán püspök úr, aki az isten igéjét hirdette, nem törődött az éhes szájú gyerekekkel, Esztergomban fényes palotában lakott, ha unatkozott, kijött a bajesi nyaralójába; nem szégyellte, hogy béresei dohos lakásban laktak. De eljött az idő, s 1945 márciusában a szovjet hadsereg felszabadította községünket. Ettől a naptól fogva mindenki szorgalmasan dolgozott. A volt cselédek újjáépítették a háború által is tönkretett düledező lakásukat. Bájcs már nem volt többé hercegprímási uradalom. Állami gazdaság lett. A cselédlakások 98 százalékát megjavították. Öt évvel ezelőtt kigyúlt a villany. A vízvezetékkel és fürdőszobákkal ellátott lakások gomhnmódra szaporodnak. ...A t . főutcán noónfények ragv’ogViák. 1 Áz áílarnf gazdaság dolgozói felépítették a dolgozók otthonát, amelyet korszerű üzemi konyhával, kád- és zuhanyfürdővel szereitek fel. Nemrég felépült egy új korszerű uszoda is. A kultúra is rohamosan fejlődik. A Központi Forradalmi Szakszervezettől korszerű kultúrházat kaptunk. A lakosság apraja-nagyja esténként itt szórakozik, művelődik, a könyvtárban több mint 3000 könyv áll az olvasók rendelkezésére. A volt cselédek fiai iskolába járnak. Az utolsó évben 28-an érettségiztek, 18-an pedig főiskolát végeztek. A legtöbb tanuló a mezőgazdaságban helyezkedett el. Az állami gazdaság épületei korszerűek. Szép, tágas, önitatóval ellátott istállóink vannak és jól felszerelt javítóműhelyt tartunk fönn. A helyi nemzeti bizottság szinte lesi a dolgozók kívánságát. Zsatovics elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke és Farkas József, a nemzeti bizottság titkára alaposan megbeszélik az állami gazdaság vezetőivel a gazdaság problémáit. Az albizottságok is jól működnek. Szép munkát fejt ki a nőbizottság. Nemrég Jezsó Mária, a nőbizottság tagja és Gajdosik Klára meglátogatta az otthonokat, s 82 asszonyt, 11 CSISZ-tagot, 8 pionírkislányt és 63 mezőgazdasági iskolai tanulót megnyertek a faluszépítési akciónak. A nőbizottsági gyűlésen javasolták, hogy a községben korszerű gyermekjátszóteret kellene építeni. Matasovsky elvtárs, az állami gazdaság igazgatója egyetértett az elgondolással és három szakembert bízott meg q tervek kidolgozásával. Az új játszótér a dolgozók otthona «lóit lesz." íme. a volt nyomorgó cselédek új élete. Éhség és nyomor helyett ma aranybetükkel írhatjuk le, hogy a községben 6 személyautó. 114 motorkerékpár, 302 rádió, 89 mosógép, 3 hűtőszekrény. 18 lemezjátszó és 43 televízió hirdeti a magas életszínvonalat. Psenák József (Bajc) Dolgozó népünk életszínvonala rohamosan emelkedik. A lakosság részesedése a nemzeti jövedelemből emelkedő irányzatot mutat. Amíg 1953- ban a nemzeti jövedelem 64 'Á-a jutott a dolgozóknak, 1954-ben már 74 119. Ezzel szemben az USA-ban a dolgozók a nemzeti jövedelemből mindössze 45 %-ban részesednek. A foglalkoztatottság az utóbbi tíz év alatt körülbelül 10 •/•-kai növekedett. A szocialista szektorban dolgozók átlagos havi bére 1948-ban 809 korona volt, 1959 decemberében pedig már 1447 korona. Mintegy 1600 000 alkalmazott kap gyermeknevelési pótlékot körülbelül 3 millió gyermek számára. Erre a célra 4 milliárd koronát fizetünk ki évente. A mi asszonyainknak van a leghosszabb anyaszabadsága a világon. 1953-tol 15 milliárd koronával emelkedett a takarékbetétek összege. 1957-ben és 1958-ban 2 800 000 gyermeket oltottunk be gyermekbénulás ellen. Az állam egy lakosra számítva évente 75 korona értékben szolgáltat ki ingyenes orvosságot. Ezzel szemben az ESA-ban csak a recept előírásáért 3 dollárt kell fizetni és az átlagos orvosságok ára 30 dollár. Amíg 1937-ben 1000 élve született gyermek közül 117 meghalt, 1959-ben már csak 25. A férfiak életkora 1930-ban 51 év volt, 1957-ben 68 évre emelkedett. • Május 2-ától folyik Prágában a XV. nemzetközi zenei verseny, amelyet a szólóénekesek vetélkedésével nyitottak meg. A 24 csehszlovák énekes mellett 40 fiatal művész vesz ezen részt a Szovjetunióból, Romá- I niából, Magyarországról, Bulgáriából, az NDK-ből, Angliából, Dániából, Ja! pánból, az NSZK-ből, az USA-ból és Venezuelából. A versenyt, amely május 11-ig tart, kiváló énekszakértőkj bői álló nemzetközi bizottság érté! keli. f TORÉI FÉNYEK '■ i. :••• , ,;*'j*i ML á'Uiá&S«!!,,álHiyííííi'Ml!‘j'W "!• Ia 'MMi• «' slnH-iL#'1 . . iygji&i! =. JiMBBé-.' ■'LJc.Jílj.s-IP ái‘i •' iuö •. l/IiriSilaSl, :: =• £1111101 rlliiií,;,:;-A közlekedést is állandóan korszerűsítjük. Amíg 1937-ben a repülőforgalom csak 23 ezer személyt szállított, 1959-ben az utasok száma már meghaladta az 569 ezret. Prága ma már légi összeköttetéssel rendelkezik a világ legfontosabb pontjaival. A repülóutakon a TU —104- es és 1L — 18-as korszerű gépek közlekednek. Tervek szerint 1965-ig a prágai repülőtér forgalma évente 7 000 000 személyre emelkedik. Fokozatosan villamosítjuk a vasutat is 25 *í. A harmadik ötéves tervben 1963-ben a vasutakon a gozvontatá* egész nyugat-keleti irányú lovasul hányada 25 9«, az elektromos vonta- onalunkat Mosttól a szovjet határig tásé 50 «/., a Diesel-vontatás pedig villamosítjuk. A lakásépítés üteme állandóan emelkedik. 1918 februárja óta, 114 861 ái lakást adtunk át rendeltetésének. Általában jó fels/er-*!' .0 lakásokról .an szó. Az új lakások fürdőszobával rendelkezne! 70 % a központi l'ütéses, 68 c/o-ában meleg vizet szolgáltatnak és 60 0ó-ából a mosókonyha sem hiányzik. 1970-ig i 200 000 lakást építünk. „Daba és Bene elárulta a földmunkások érdekeit, sok nincstelent megtévesztettek, de a választásokon, Kispeszeken, Nagysarlón és Tőrén a kommunista jelöltek több szavazatot kaptak, mint bármikor." Ez az újságközlemény a „Munkás" 1929. évi 192. számában olvasható. ■’-Felkerestük a dicső harcok színhelyét. A lomhán hömpölygő Garam partján húzódik meg a kis falu, Tőre. Lakóinak száma mindössze 412. Az újságok mégis írtaié róla a kapitalista rendszerben és ma is. Számos korszerű, nagyablakú új családi háza messziről integet. Balra az úttól mintaszerű cukorrépatáblában jókedvű fiatalemberek dolgoznak. — Jó munkát! - köszöntjük őket. — Köszönjük. — Furinda elvtársat, a szövetkezet elnökét keressük ... — Azt bizony nehéz megtalálni, mert örökké mozog... A határban van, vagy a gazdasági épületekben, vagy talán a nemzeti bizottságon. . Nem is adhatnánk élethübb jellemzést Furinda elvtársról. A Munkásban, a Magyar Napban és más újságokban megjelent cikkek is arról tanúskodnak. hogy Furinda elvtárs mindig a mozgalom élén állt, nem sajnálta a fáradságot, ha a közösség érdekéről volt szó. Buzdít, szervez. Zsellzen, Csatán, Szógyénben, Tergenyén, Fészekén, Ondrejovcén. Aztán Bálinttal, Borossal, Dudással és Raskó elvtárssal együtt megalakítják a nemzetközi ossz-szakszervezetet, ezen belül pedig háromtagú pártcsoport működik. — Akkor is nálunk lakott - mondja Boros elvtárs, a szövetkezet könyvelője, akivel a régi harcokról beszélgetünk. - Soha sem volt otthon, •rükké gyűlésekre járt, sztrájkokat szervezett, sokszor éjfél után jött haza. Nehéz volt a küzdelem, mert egyrészt a földesurak ellen, másrészt íz árulók ellen kellett harcolnunk Amikor a kollektiv szerződés elfogadásáért küzdöttünk, Duba és Bene átpártolt az agrárokhoz: kereken kijelentették. hogy az agrárok jobban űzetnek Mézes-mázos beszédeikkel egy ideig megtántontották az inga lozókat. de később, amikor az emberek látták, hogy pártcsoportunk, Fu-inda elvtárs vezetésével, kérlelheteten harcot folytat minden cseléd jogaiért, mindannyian visszatértek szakszervezetünkbe A gyűléseket tálunk tartottuk. Emiatt a földesúr elküldött a munkából, de a cselédek megkapták az évi 2 méter fát és a túlórákért a 300 koronát. Furinda 1932-ben már Ogyállón beszél a pártkonferencián, 1936-ban ö >s szervezi a lévai járásban a hatalmas földmunkás-sztrájkot — Akkor cseréltem fel először a kerékpárt az urak személyautójával — mondja Furinda elvtárs —, de nem úgy mint Dubáék... Ondrejovcéról egyenesen a börtönbe vitték a tántoríthatatlan harcost, de másnap Steiner Gábor és Frantisek Kubac kommunista képviselők és a tüntetők nyomására Furindát kiengedték a börtönből. A munkások tógáit tartalmazó kollektív szerző-, dést fogcsikorgatva fogadták el akkor a földesurak. A tőrei kommunistákban a felszabadulás után a tűz még jobban izzik. A pártszervezetnek már 45 tagja van. 1948 szeptember 15-én Furinda, Dudás, Boros, Bálint és Raskó elvtársak kezdeményezésére az elsők * között alakul meg a tőrei szövetkezet.- Kölcsön-állatállománnyal kezdtük. Bizony nehéz volt a kezdet — mondja Boros elvtárs. Nehéz volt.... de a tőreiek hamarosan országos hírre tettek szert. Furinda elvtársnak, a szövetkezet elnökének arcképét ott látjuk minden nemzeti bizottságon. A környékbeli parasztok, akik valamikor együtt harcoltak a tőrei kommunistákkal, a jó példa után egyre több szövetkezetei alakítanak. A tőrei szövetkezet a: egész országban mutatja az irányt a parasztoknak. Lévák Béla, a helyi nemzeti bizottság titkára, a tőrei hagyományokhoz híven, hatalmas távlatokról beszél.- Furinda elvtárssal megvitattuk a falu fejlődésének kérdését és elhatároztuk, hogy nem építünk többé régi módon. Emeletes házakban laknak majd a szövetkezet tagjai. Már eddig 16 a jelentkezők száma. Ez a kezdeményezés méltó a falu történetéhez. Amikor csendőrszuronyok ellen kellett küzdeni, akkor is győztek a választásokon: úrral, árulóval küzdve harcoltak az elnyomottak jogaiért. A párt adta a fáklyát a tőrei kommunisták kezébe, s az később az egész környéknek, a földműveseknek megvilágította a párt által jelölt utat. Valamikor B.oros volt a képviselő, most a feleséget és a többi- holnapért küzda.'.f^épvíselöt választják. A falu rohamos léptekkel megy tovább a régen kitűzőit úton, Furindáék nagyon sokat olvastak és ezért nem bírtak velük a kapitalista bérencek. Már akkor tudták, hogy a parasztság az új úton a szebb jövendő felé halad. Nézzünk csak körül itt a községben. Ahol valamikor a mindennapi kenyérért kellett küzdeni, ma 48 televízió van. A 778 hektáros szövetkezet ma 9 milliós vagyonnal büszkélkedhet. A régi harcos párttagok most is fiatalosan mozognak. Még tovább akarnak haladni. Furinda elvtárs a szövetkezeti tagokkal teheneket ment vásárolni. Minden 100 hektáron 80 szarvasmarhát tartanak. Még búsásabb lesz a jövedelem. Tőréről mindig gazdag élménnyel, lelkesedéssel távozik az ember. Öröm megismerkedni a hős falucskának az embereivel. Itt lehet lemérni, hogy a párt mindig a nép érdekeiért harcolt. Itt látjuk a valamikor kitiltott távlatok beteljesülését. A Garam felöl újra kel a map. Sugarai bearanyozzák a községet, köszöntik a határban szorgoskodó tóreieket. Ügy tetszik, mintha az örökké duruzsoló Garam is megállna egy pillanatra a látványosságot szemlélni, majd éveit meghazudtoló fürgeséggel iramodik tovább ... BÁLLÁ JÓZSEF Rövidesen felépül a Duslo Vegyipari Kombinát-1960 Éljen Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadításának 15. évfordulója! Dicsőség népünk győzelmes tizenötesztendös munkásságának! Növekedjék és erősödjék a nemzetek barátsága a békés egymás mellett élés és versengés alapján! Az eszmék és a nézetek különbözősége nem jelenti a békés együttműködés akadályát! Vessünk véget a hidegháborúnak! Leszerelés — versengés — békés élet! Dicsőség a legjobb dolgozóknak, a szocialista munka hőseinek! Köszöntjük a szocialista munkabrigádokat, a szocialista versengés és az ember kommunista nevelése magasabb formáinak úttörőit.
