Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-18 / 92. szám
362 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. november 18. A trágyatakarékosan termesztett kultúrák betakarítási eredményei A trágyatakarékos termesztési kísérlet részleteredményeinek ismertetésével összefüggésben néhány alkalommal már rámutattunk Kmoskó László mérnök újítási javaslatának lényegére. Eszerint ahol a feltalaj alatt a növényzet gyökereződését akadályozó réteg, például kő, kavics, szik stb. húzódik, nincs értelme a nagyobb mennyiségű műtrágya felhasználásának, főként akkor, ha ez a terméketlen réteg már 30 — 60 cm-es mélységben előfordul. A műtrágya túlzott adagolása ugyanis nemcsak pazarlást jelent, hanem igen sokszor káros hatással is járhat. Ilyen sekély talajok esetén tehát kevesebb műtrágyát kell kiszórnunk, mint amennyit a körülbelül 30 cm-es felső talajrétegből vett minták elemzése indokoltnak tart. Nagyon fontos lenne, hogy mindig a talaj egész keresztmetszete alapján műtrágyázzunk, s ez a követelmény főleg akkor lép előtérbe, ha sekély talajjal állunk szemközt. Kétségtelen, hogy ezek a talajok nem követelik meg a több műtrágyát, kisebb adagokkal is megelégszenek, s így azután ésszerűbb, ha a megtakarított műtrágya árán inkább televényt tartalmazó anyagot, például tőzeges komposztot szerzünk be, amellyel tartósabban megjavíthatjuk silány földjeink termőerejét. Idén Malinovón árpát és kukoricát, a somorjai szövetkezetben takarmányrépát, az Izsapi Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdaságában pedig szintén kukoricát termesztettek a kísérlet keretében. A malinovói trágyatakarékos árpatermesztési kísérletről az árpa betakarításának idején már írtunk, ami viszont a kukoricával végrehajtott kísérletet illeti, itt az eredmény a következőképpen fest: A kísérletet a szövetkezet határában, körülbelül 8 ha-on végezték. Ezen a területen a kukoricát nitrogénnel, foszforral és káliummal egyaránt műtrágyázták, mégpedig a szokásosan előírt menynyiség 25, továbbá 50 és 75, valamint 100 °/o-os adagjaival. Négy ismétlésben fektették le a kísérletet, s egy-egy parcella lh ha-ra terjedt. Az első és negyedik ismétlésben az 50 %-os adag bizonyult a leggazdaságosabbnak, ugyanis 1h ha-on 25,9, illetőleg 22,6 mázsa csőkukorica termett, a második ismétlésben a 25 °/o-os műtrágyázás hozta a legjobb eredményt (23,1 mázsa lk ha-on), míg a harmadik ismétlésben a 75 és 25 %-os adag egyformán 21 mázsás hozamot eredményezett % ha-onként. A műtrágya 100 %-os adagjának hatására egyetlen esetben sem jelentkezett a nagyobb termés. Azt is meg kell még jegyeznünk, hogy a- kísérleti vetésterület részint agyagos homokból, részint pedig homokos agyagból tevődik össze, s a terület mintegy harmada alatt erősen kavicsos réteg állja a gyökerek terjeszkedésének útját, tehát ez a talaj kukorica termesztésére kevésbé felel meg. Somorján takarmányrépával kísérleteztek. Itt is bebizonyosodott, hogy sekély talajokon rendszerint nem bánunk megfontoltan és gazdaságosan a műtrágyákkal. A somorjai kísérlet tanúsága szerint sekély talajon a 25 %-os nitrogénadag, középmély talajon pedig az 50 %-os adag biztosította a legjobb eredményt. Ne felejtsük el azonban, hogy az újítási javaslat kizárólag a sekély, esetleg középmély talajok esetében tartja helyesnek a műtrágya csökkentett adagjainak használatát, ugyanis a mély talajoknak mindig meg kell kapniuk a kellő műtrágyamennyiséget, mert egyébként süllyednek a terméshozamok. Végül az Izsapi Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdaságában végzett kísérletről számolunk be, ahol 204, egyenként 50 m2-es kisparcellán ugyancsak kukoricával kísérleteztek. Az izsapi talaj ezen a területszakaszon vályogos agyag vagy agyagos vályog, de a feltalaj alatt nem kavics, hanem szikréteg húzódik, éspedig sok helyütt már 30 cm-es mélységben. Ha ez a föld huzamosabb ideig nem kap esőt, a szikréteg annyira megkeményedik, hogy még a csákány sem töri meg. Az izsapi tangazdaságban az 50 %-os káliumadaggal trágyázott 50 m2-es kisparcellán 41 kg kukorica termett, holott 100 %-os trágyázással csupán 38,5 kg-ot sikerült elérni. De a kálium 25 %-os adagja is nagyobb termést biztosított (40 kg), mint a 100 %-os műtrágyázás (mindössze 36 kg). Az idei trágyatakarékos termesztési kísérletek anyagát most gyűjtik össze és dolgozzák föl. A betakarítási eredményeket végsöfokon majd a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal illetékes bizottsága értékeli, s az eredményekhez képest megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az okszerűbb műtrágyagazdálkodás kiszélesítését szolgálják. Bártfai László A 25 %-os adaggal mütrágyázott kukorica kórótermése sem maradt a 100 %osan trágyázott kukorica szárhozama alatt. Ezt igazolta a mázsáiás is, amelynek pontosságát Kmoskó László, Puskár András, a Mezőgazdasági Vetömagellenörző és Vizsgáló intézet képviselője. Nagy József munkacsoportvezető, Vitek mezőgazdász, Bús István, az izsapi tangazdaság intézője, Tánozos Sándor, a járási nemzeti bizottság földművelésügyi osztályának vezetője és Sladek László, a kísérlet egyik elindítója ellenőrizte. A kukorica a magyarországi szántóföldek egyik legfontosabb növénye, amit az is bizonyít, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított területnek majdnem negyedét foglalja el. Ilyen körülmények között érthető, hogy termesztésének gazdaságossága az érdeklődés középpontjába került. A négyzetes vetési mód jódékán megkönnyíti' az ápolás gépesítését, de az utolsó, ún. gazoló kapálás a magasra nőtt állományban rendszerint már csak fogattal vagy kézi erővel végezhető. Márpedig éppen az utolsó kapálás ideje esik össze a gabonafélék betakarítási munkáival, s így torlódást, nehézségeket okoz. Ez a magyarázata, hogy fokozott figyelmet váltottak ki azok a kísérletek, amelyek a kukorica között előforduló gyomok vegyszeres gyomirtására irányultak. Ubrizsy Gábor Kossuth-díjas kutató már 1956-ban hozzáfogott az ilyen irányú kísérletekhez. Később Győrffy Béla ért el számottevő eredményeket. Idén már az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egész sora igénybe vette azt a segítséget, amelyet a vegyszeres gyomirtás nyújt. A mezőgazdasági üzemek nagyobb arányban használták a Simazin nevű készítményt, amely klórbiselit-amino-triazol hatóanyagú. A tapasztalatok mindenben igazolták az első kísérleti eredmények helyességét. A vegyszerrel gondosan kezelt táblák gyakorlatilag kapálás nélkül is gyommentesek maradtak, sőt rajtuk rendszerint több termett, mint a háromszor kapált ellenőrző parcellákon. A többlettermést a kutatók azzal indokolták, hogy az említett vegyszer nemcsak gyomirtó, hanem ugyanakkor a kukorica növekedésére is serkentőleg hat. Egyelőre még tart a vita a vegyszeres gyomirtás kizárólagossága körül. Sokan a kapálásnak nem annyira a gyomirtó, mint inkább talajlazító hatását helyezik előtérbe, s elítélik a kapálás mellőzését. Viszont az eddigi tapasztalatok kétségtelenül a vegyszeres gyomirtás mellett szólnak. (y-er.) Vegyszeres gyomirtás a kukoricatáblákon
