Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-15 / 91. szám

L '/rabod Földműves 1959. november 18. Barátsági hónap a füleki járásban Ä füleki járás dolgozói jól felké­szültek a barátsági hónapra. A járás területén 260 futó vett részt a csil­lag-stafétában és a futókat több mint 2000 polgár fogadta. Ebből az alka­lomból igen szép ünnepély volt Egy­­házasbáston és a járás székhelyén. Az üzemekben 26 kötelezettségvál­lalás született a barátsági hónap tiszteletére. Az iskolák, tömegszer­vezetek is kivették részüket a köte­lezettségvállalásokból. így 'például a járás dolgozói 5292 órát dolgoznak le a faluszépltési akcióknál. 21 ezer órát pedig az EFSZ-ek megsegítésére szántak. A társadalmi munka több mint 10 ezer órát tesz ki. Jó példával járnak elől ezen a téren a galsai CSISZ szervezet tagjai, akik 872 órát vállaltak, a sátorosi CSISZ szervezet 1100, a galsai CSSZBSZ helyi szerve­zete 2000 órát, a HESZ guszoni alap­szervezete 1100 órával dicsekedhet. A tajti SZBSZ az iskolákkal együtt 1340 órát ajánlott fel. A járásban 551 új előfizetőt sze­reztek a szovjet sajtónak, és 31 tan­folyamon tanulják az orosz nyelvet. Agócs Vilmos A barátság és béke stafétája elindult útjára, hogy elvigye a csehszlovák nép háláját és szeretetét a nagy szovjet népnek, legjobb barátainknak. Magyar parlamenti küldöttség Csehszlovákiában ASZABAD FÖLDMŰVES Jubileumi pályázókig Alsóhutka szalmafedél nélkül Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése elnöké­nek meghívására hazánkban tartóz­kodik a Magyar Népköztársaság or­szággyűlésének küldöttsége, melyet Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP po­litikai bizottságának tagja, a magyar országgyűlés elnöke vezet. A vendégek ellátogatnak hazánk több ipari központjába, városaiba és szövetkezeteibe. A magyar parla­menti küldöttség a napokban megte­kintette a Most melletti Sztálin Ve­gyigyárat. Az üzem dolgozói szívélye­sen üdvözölték a kedves vendégeket, kiket Anezka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke kísért. A dol­gozókkal folytatott beszélgetésük so­rán megismerkedtek az üzem törté­netével és a hatalmas vegyészeti vállalat irányításának szervezésével, majd megtekintették az egyes üzem­részlegeket. > 78,5 mázsa silót készítettek az olgyai szőve Ikezetben A somorjai járásban nagy figyelmet szentelnek a takarmányalap bizto­sítására. Főleg silóból készítenek bőven. Ez fontos is, mivel az 1960-as évre szóló terv szerint 53 mázsa silót kell készíteni minden szarvasmarha részére.. Legszebb eredményt az olgyai szövetkezetben érték el, ahol a téli ta­karmányozásra 78,5 mázsa silót készítenek egy állatra. Október 19-ig már több mint 16 600 mázsát készítettek el ebből a takarmányból. A járás többi szövetkezetében is jgy gondolkoznak. Csallóközcsütörtö­­kön 72, Csenkén 57,1, Nagypakán 51,3, Tanyon 45,3, Tejfalun pedig 39 mázsa silót készítettek egy szarvasmarha részére. VI. Balazic, Somorja Tizenöt évvel ezelőtt Duklán indult falunk falé, s köszöntött be hozzánk a szabadság. A szovjet katonák hoz­ták és községünk fiai, Dzsubík András, jizokoly András és Szendrei István, "akik haláltmegvetö bátorsággal har­coltak a fasizmus ellen, - hazánk felszabadításáért. Ma is büszkén gon­dol rájuk a falu apraja-nagyja, hiszen nekik köszönhetjük mai szép életün­ket. Alsóhutka a Tárca folyó balpartján fekszik. Kis falu, alig van 400 lakosa. mégis nagy az erő bennük, mert ösz­­szetartanak, s minden közös munkát sikeresen végeznek el. Azután, hogy 1947-ben megalakult a faluban a pártszervezet Anderkó András vezetésével, hogy megkezdje munkáját a lakosság életének szebbé tételéért, 1949-ben községünk lakosai új hidat építettek a Tárca fölé ahe­lyett, amit a fasiszták felrobbantottak. Ötvenötben vasúti megállót létesí­tettek, hogy ne kelljen Alsóinislére és Széplakra járniok az állomásra. így sorolhatjuk azután tovább az eszten­dőket, hiszen mindegyik hozott valami jót, szépet. Falunk életében jelentős volt az 1957-es esztendő. Ekkor a község a régi paplakás és a református iskola helyén önsegélyezéssel kultúrotthont épített. A munka jó megszervezéséért a HNB akkori elnökéé, Krek Jánosé és a község fiataljaié az érdem, akik minden szabad idejüket a kultúroti - hon építésénél töltötték. Örökké em­lékezetes marad 1957. február 28-a, amikor megnyílt a kultúrotthon, s ócs­ka szögre akaszthattuk a petróleum­­lámpákat is, mert kigyulladt falunkban a villany. Amikor 1958-ban elkészült az új országút Kassától Nagyszalánc felé, mely közvetlenül a község mellett húzódik, az új vasbeton hídnál autó­­buszmegállö is létesült. így közelebb kerültünk a városhoz, a társadalmi élethez. Az említett év őszén a kassai JNB és a járási pártszervezet agit­­brigádja kitartó, meggyőző munkája nyomán „megtört a jég" s falunk la­kosai elhatározták, hogy szövetkezetei alakítanak. 1958. október 4-e az aranybetűs nap a falu történetében. 54 kis- és középparaszt búcsúzott el ekkor az egyéni gazdálkodás sok nyű­gétől, terhétől; Molnár Imre, Sipos János, Szászfái János és A zári János írták alá elsőként a belépési nyilatko­zatot, hogy utat mutassanak a töb­bieknek a reményteljes távlatokat nyitó közös gazdálkodás felé. Az ala­kuló közgyűlésen Mrázko András, volt középparasztot választották meg szö­vetkezeti elnökké, hogy vezesse, irá.­­nyífaa a közö^ gazdaságot. Agronómus Bajus József, zootechnikus Csűri Já­nos, könyvelő Azari János, pénztáros Krajcár Pál, és raktáros Bittó János lett. A múlt év őszén Alsóhutka határá­ban 228 hektáron tűntek el a mezs­— Egy falu történetéből -gyék, zúgtak fel a traktorok a szövet­kezeti család felvirágzása érdekében Bár csak az elmúlt napokban ünne­pelte szövetkezetünk első éves szüle­tésnapját, mégis ez az egy, közös munkában eltöltött esztendő - nagy változásokat hozott a falu életében, és az EFSZ a szebb, boldogabb jövő zálogává lett. A szövetkezet gazdasági eredményei nyomán napról napra szépül falunk képe. A lakosság jobban, kultúráltab­ban él, Míg 15 .éve nem volt a köz ségben egyetlen rádió sem. 1950-ben egy, most 35 családban hallgatják naponta a friss híreket, a vidám zenét. Nincs olyan ház, melyben ne volna kerékpár, sok helyen kettő is. Bár a villanyt csak két éve vezették be a faluba, a mosógépek száma már meg­haladja a 20-at. Motorkerékpár is 17 darab van a faluban. Egyes szövetke zeti tagok már úgy tervezik, hogy az évvégi osztalékokból összegyűjtik a televízióra, személyautóra valót. Az életszínvonal emelkedését talán mégis az mutatja a legjobban, hogy csupán az elmúlt évben 26 család épí ■ tett új lakóházat, vagy javíttatta meg lakását. Nem kell magyarázat hozzá, ha elmondjuk, hogy ezeknek legtöbbje szövetkezeti tag, mint Sipos György. Truhan János, Pásztor István. Krek Mihály, Azari János, Kureja József, Tóth László, Ferenc József és Bajusz József, ó dobta le utolsóként a köz­ségben házáról a szalmatetőt, * mo­dern, korszerű házat épített. A szövetkezet gazdasági udvarán is gyors ütemben halad az építés. Az anyasertésól már készen-áll, és a na­pokban a sertéshizlaló is teljesen el­készül. A marhaistállóra is csak tető kell már. Ilyen fiatal szövetkezetnél igazán szép eredményeknek számíta nak ezek, ha hozzátesszük azt is, hogy már van egy teherautója, traktora és cséplőgépe és a jövő évben úgy fel­töltik a gépparkot, hogy a fontosabb mezei munkákban nélkülözni tudják a bárcai traktorállomás segítségét. Gazdagodik a szövetkezet, gazda­godnak a szövetkezeti tagok is. Ezért, hogy növekvő vásárlási igényeiket ki­elégíthessék, új, teljesen korszerű vendéglátó üzem és önkiszolgáló bolt nyílott falunkban. Ilyesmiről valami­kor nem is álmodtunk. A gazdasági változások nagy hatás­sal vannak a kulturális életre is. Ma már nemcsak hogy szebben és jobban élnek falunkban az emberek, de meg­követelik azt is, hogy kulturális igé­nyeiket a legnagyobb mértékben ki­elégítsék. Ezért ifjúságunkkal évente 2 — 3 színdarabot adunk elő, a JNB segítségével minden hónapban értékes előadást rendezünk a mindennapi élet kérdéseiről, és dr. Vícha körzeti orvos segítségével filmvetítéssel egybekötött egészségügyi előadásokat tartunk. Az olvasniszeretók rendelkezésére áll a községi népkönyvtár is, s ez már nemcsak szórakozást, hanem tanulást is jelent. Igaz. fiataljaink ettől elte­kintve is szívesen tanulnak Truhan Erzsébet. Jascsisák Pavlina, Sipos Márta, Vilinszki Ilona és Szokolyi Te­réz a mezőgazdasági tanonciskolát látogatják, hogy legyen, aki a jövőben előbbre viszi és fellendíti a közös gazdálkodást. Az idősebbek sem akar­nak lemaradni a fiatalok mögött, ál­landóan látogatják a szövetkezeti munkaiskolát. Tavaly 33-an végezték el, az idén pedig előreláthatólag még többen gyarapítják így szakmai tudá­sukat. Ha tehát mérlegeljük milyen is tesz Atsóhutka szövetkezetének jövője, büszkék, és boldogok lehetünk, mert gyors ütemben halad előre a fejlődés útján, s a tagok igyekezete, szorgalma állandóan növekszik. Gazdag 15 év áll Alsóhutka mögött. Ennyi szépet és jót 400 lakosú falu 15 rövid esztendő alatt soha nem ka­pott, csak a mi nagyszerű "szocialista társadalmunkban lehetséges ilyen fej­lődés, csak ilyen társadalomban, mint a miénk nézhetünk reménykedve a jövő elé Örök hála fűz bennünket ezért a dicső Szovjetunióhoz, mert tudjuk, hogy. nélküle szépségekben gazdag életünk nem valósulhatott volna meg. MATÓ PÁL tanító, Alsóhutka További gépek a mezőgazdaságnak EFSZ-eink a mezőgazdasági gépek közel 50 százalékát már megvásárol­ták. A kerekes traktorok 49,15, a lánc­talpasoké 25,41 százalékban és egyéb felszerelések mintegy 518 millió ko róna értékben saját tulajdonukat ké­pezik. Ez évben még földműveseink közvetlenül a gépgyárakból további 10 623 kerekes traktorhoz, 4454 kéve­kötőgéphez és 2974 cséplőgéphez jut­nak. A harmadik ötéves tervben a mező­gazdasági munkák további gépesítése várható, mivel a gépekre 4s a felsze­relésekre 64 százalékkal nagyobb be­ruházásokat fordítanak. A mezőgaz­daság ennek érteimében több mint 15 milliárd korona értékű gépjuttatásban részesül, mellyel a növénytermesztés­ben a kézimunkát kb. 20 százalékkal, az. állattenyésztésben 14 százalékkal csökkenthetik. Hogyan keletkezik az északi vagy sarki fény? Harmadik ötéves tervünk irányelvei Vegyiparunk fejlődése Népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervünk éveiben Csehszlovákia vegyiipari termelése két és félszere­sére emelkedik, vagyis a szocializmus építésének kezdete óta ez az iparág megy keresztül a legnagyobb fejlődé­sen. Ennek megfelelően a vegyiipar beruházásainak összege — 21 mil­liárd korona — harmadik ötéves ter­vünk beruházásának teljes egyötödéi teszi ki. Főleg kőolajfinomító iparunk nagy­arányú fejlődése lesz várható. Mint tudjuk, a Szovjetunió Volga-vidéki kőolajforrásának — a második Bakó — hatalmasméretü kiépítése lehetővé tette, hogy onnan több közép-európai népi demokratikus államot, köztük Csehszlovákiát is ellássák kőolajjal. A vasúton való szállítás azonban rendkívül költséges lenne, s Így nagy teljesítményű csővezetéket építenek, amely hazánkon kívül Magyarország­nak, az NDK-nak és Lengyelország­nak is szállít majd kőolajat. Az épít­kezés már teljes erővel folyik. 1961 végén a vezeték eléri Bratislavát, ahol felépítik a köztársaság, sőt Kö­­zép-Európa legnagyobb köolajfinomí­­tóját. Mezőgazdaságunk tervezett fejlesz­tésének főfeltétele kellő mennyiségű, jó minőségű műtrágya gyártásának állandó emelése. E téren — bár a háborúelőtti színvonalat már lénye­gesen meghaladtuk — még nagy fel­adatok állnak előttünk, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdasággal ren­delkező államainak színvonalát elér­jük. Ezért kálium, nátrium- és fosz­fortartalmú műtrágyagyártásunk a legközelebbi években mérföldes lép­tekkel fog fejlődni. Ugyanakkor ki­fejlesztjük a mezőgazdaságban szük­séges különböző vegyszerek gyártá­sát is. Az ún. nehéz vegyiipar ágai közül lényegesen fokozzuk az alapvető je­lentőségű kénsav gyártását. Igen nagy feladatok előtt áll cellulózé és papír­iparunk fejlesztése is. A termelést, elsősorban a Párkány melletti óriási cellulóze-kombinát felépítésével 1965 végéig a jelenlegi termelés felével növeljük. Tekintettel arra, hogy igen igényes, nálunk részben egészen új eljárások bevezetéséről van szó, vegyiiparunk fejlesztése terén igen jelentős fel­adatok hárulnak a műszaki kutatá­sokra. A sarki-fény úgy keletkezik, hogy a Napból elektromos részecskék re­pülnek a Fold felé és ezek többé­­kevésbé mélyen hatolnak földi lég­körünkbe. Egy-egy ilyen részecske igen nagy sebességgel száguld (2- 3000 km/mp). Amikor a légkörbe ha­tol, összeütközik a levegő molekulái­val és azokat fénykibocsátásra bírja. Szék villamosán töltött részecskék melyekkel mintegy bombázza a Nap a Földet. A Földnek mágneses sarkai kitérítik egyenes útjukból e részecs­kéket és a Föld mágneses sarkai kö­zelébe kényszerítik. Ezért észlelhet­jük mindkét sarkon; itt északi-fény­nek (aurora borealis), ott déli sarki fénynek (aurora australis) nevezik. Leggyakrabban 80 — 100 km körül je­lentkezik, de észleltek már 50 km alatt és 1000 km felett is északi­fényt. Az északi-fény alakja és színe erősen változik. Néha még az egyen­lítő vidékén is megfigyelhető. A 171-es számú hirdetmény szállí­tási kártérítést biztosít azon cukor­­fépatermesztöknek, akik a begyűjtési szervezet székhelyére fuvaroztatják termésüket, ahogyan azt a tehergép­kocsin történő szállítás feltételeiről szóló 211-es számú közlemény meg határozza. A kilométerek kiszámítá­sánál Ilyenkor a község közepétől a cukorrépa átvételére megállapított mázsáig vagy a berakodó állomásig terjedő távolságot veszik alapul. A fél kilométerig terjedő távolságot nem veszik figyelembe, azonban az ennél nagyobb távolságot egész kilométer­nek számítják. Ha a begyűjtési szervezet ugyan­azon község területén fekszik, 28 fil­lér helyifuvardíj jár a beszolgáltató­­nak minden métermázsa tisztasúlyú cukorrépa után tekintet nélkül a tá­volságra és a szállítás módjára. Amennyiben a szállítás vasúton tör­ténik, a begyűjtési szervezet csak akkor vonhatja le magának a szállí­tási, valamint a be- és kirakodással járó. költségeket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom