Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-12 / 41. szám
Szalma Földműves t 1058. ofctdber ft. k holnap gyára A Duslo — ma még egy alig ismert elnevezés, de nemsokára iogalommá válik Dél-Szlovákiában, és az egész köztársaságban. A holnap gyára, ez a Vágsellyén épülő korszerű, hatalmas vegyi kombinát'. Lapunk ban már hirt adtunk az üzem alapkőletételének ünnepségéről, melyen R. Strechaj elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke, és Major István elvtárs méltatták beszédeikben az üzem fontosságát nemcsak Szlovákia iparosítása, hanem mezőgazdasági termelésünk további növelése szempontjából is. A párt XI. kongresszusa határozatainak ismét egy pontja valósul meg, hogy a tettek bizonyító erejével hirdesse: a párt határozatát tények támasztják alá; nem üres Ígéret, hanem kézzelfogható valóság minden egyes betűje. 1958. szeptember 7-én helyezték le az üzem alapkövét. A kíváncsiság azonban bővebb felvilágosítás szerzésére ösztönöz, s ezért felkerestük az épülő Duslo üzem vezérkarát, hogy egyet s mást megtudjunk. Kadlánek mérnök elvtárssal, a tervezési osztály vezetőjével beszélgetünk, aki készségesen tájékoztat az üzemről. — Megtudhatnánk néhány adatot az új üzemről? — Az üzem felépítésének első szakasza a múlt hónap hetedikén megtartott alapkőletétellel vette kezdetét. Jelenleg teljes ütemben folynak — Szalmiákot, ammóniumos mészsalétromot, a felépítés második szakaszában szerves vegyi összetételeket, s amint neve is mondja, nitrogént, valamint nitrogéntartalmú műtrágyákat termel majd. A gyártás alapnyersanyagai a levegő, mészkő, földgáz és a Vág folyó vize. — A Vág tényleg közel van, azonban a földgáz-szükségletet is helyi forrásokból fedezik? — A földgáz vezetékeken jut el a nyugat-szlovákiai lelőhelyekről a gyárig. Ezt a vezetéket e vidék gázellátásának megjavítására kidolgo-Dicséret és bírálat PelVpftése után ilyen lesz a Duslo az előkészítő, tervező és szervező munkák. Az üzem építésének beruházási költsége fél milliárd koronát tesz ki a gyárhoz tartozó és Vágsellyén épülő lakónegyed, valamint a vágtornőci vasútállomás átépítési költségein kívül. — Mikorra fejeződnek be az építkezés munkálatai és ki szállítja majd a gépi berendezés^?- Az előirányzat szerint a gyár 1962. július 1-én kezdi meg kísérleti üzemét, tehát eddig a gyárat fel szerelik a szükséges berendezésekkel és gépekkel. A gépi berendezést a Hradec Králove-i „Győzelmes Február“ üzem szállítja. — Milyen lesz a munkaerő-szükséglet a próbaüzemeltetés megindításakor? — A felépítés első szakaszában, tehát a próbaüzemeltetés megkezdésekor terveink 1100 munkaerővel számolnak. A felépítés második szakaszában, 1965-ben, a munkaerők száma lényegesen nagyobb lesz. — Mit gyárt majd a Duslo és melyek termelésének legfőbb nyersanyagai? zott terv megvalósítása amúgyis szükségessé teszi. — Olvasóinkat bizonyára érdekli, miért éppen itt épül az üzem? Említettük, hogy a Vág vize is szükséges lesz a termelésnél, de nem ez a döntő. Az új üzemnek közlekedési szempontból kedvező helyen kell lennie, hogy a szükséges anyagok ideszállltása, valamint a kész gyártmányok elszállítása zavartalan lehessen. Tudjuk, hogy a Bratislava- Párkányi vasútvonal nincs túlterhelve és a Vág belátható időn belül hajózható lesz. így megoldódik a zavartalan, gyors szállítás problémája. Az üzem elhelyezésének kérdésénél döntő szerepe volt annak is, hogy pártunk és kormányunk szem előtt tartottá a majdnem kizárólag mezőgazdasági jellegű sellyei járás ipari színvonalának emelését. Népgazdasági szempontból is ■ ésszerű ez a megoldás, mivel az üzemben gyártott műtrágyák vásárlói és fogyasztói a közeli és távolabbi környék mezőgazdasági üzemei lesznek. És nem utolsósorban a munkaerők kérdése is nyomott a latba, mivel e környéken elegendő munkaerőt lehet majd az üzem termelésébe bevonni. — Milyen lesz az új üzem teljesítőképessége? — Erre egy kis összehasonlítás világit rá a legjobban. 1955—56-ban egész Szlovákiában 33 000 tonna nitrogénre volt szüksége mezőgazdaságunknak. Az új gyár a próbaüzemeltetés idején ennek a nitrogénmennyiségnek kétszeresét állítja elő. Hozzátehetjük még, hogy nitrogénszükségletünk jelentős részét a kapitalista külföldről vagyunk kénytelenek behozni. Az új üzem felépítése és teljes üzemeltetése után így jelentős devízamegtakarítást tud majd felmutatni népgazdaságunk. Búcsúzáskor még megtudtuk Kadlánek elvtárstól, hogy ez a gyár köztársaságunk legkorszerűbb vegyi üzeme lesz. Termelésénél sorompóba állítják a legújabb gépeket, automatizált berendezéseket, a tudomány és technika legújabb vívmányait. Mindnyájunkat büszke örömmel tölt el az a tudat, hogy itt szlovák, magyar, cseh munkások, műszakiak, mérnökök közös munkája nyomán a párt által mutatott úton felemelkedésünk újabb emlékműve épül. Szlovákia ipa„Szeretném a beadást teljesíteni, de nincs rá módom, a tehenem már harmadik éve meddő, tyúkjaim elpusztultak, nem tehetek róla.“ Ehhez hasonló panaszokat a kassai járásban gyakran hallunk. Előfordulnak olyan esetek is, hogy az egyéni gazda tényleg valami elemi csapás következtében nem teljesítheti beadását, de meg kell állapítanunk, hogy a többség csak a helyi nemzeti bizottságot igyekszik félrevezetni. Járásunkban sok falu már száz százalékon felül teljesítette a tojásbeadást, de bizony még nagy a lemaradás. Dicséretet érdemel például Malá Vieska, ahol az EFSZ-tagók a háztáji gazdálkodásból 124 százalékra teljesítették a tojásbeadást. Szintén túlteljesítették a tojásbeadást Budaméren, Bajkán, Buzicén, Bárcén, Nagyidán és más falvakon. Dicséretet érdemelnek az egyéni gazdálkodók, a szövetkezetek vezetőségei és a HNB-ok, amelyek jó agitációs munkával buzdítottak a feladatok teljesítésére. Rákoson, Baskán és más falukban már csak igen kevés hiányzik a tervteljesítéshez, de a helyi nemzeti bizottságok még mindig keveset törődnek a tömegek között végzett agitációs munkával. Vannak azonban olyan községek is, ahol nagy mértékben lemaradtak a tojástermeléssel. Szokoly több mint 13 000-rel, Ruzin 10 000-ren felül, Alsócsáj több mint 16 000-rel, Haniska 58 000-rel tartozik. Hasonló a helyzet még 26 községben. Ezekben a fal-s vakban még a régi módi egyéni gazdálkodás folyik. Felmerül a kérdés, lehetséges-e továbbra is ily módon gazdálkodni. Megengedhető-e, hogy az elavult termelési formák miatt államunk minden évben nagy menynyiségü terménnyel megkárosodjon. A válasz csak az lehet, hogy nem nézhetjük ezt tovább, és ezért a helyi nemzeti bizottságoknak minden erejükkel törekedni kell a szövetkezetek megalakításéra. Iván Sándor, Kassa Egy fiatal szövetkezet életéből Alig egy hónapja alakult Terbeléden á szövetkezet. Tizennégy taggal s 74 hektár földterülettel kezdték. Azóta nem sok víz folyt le az Ipoly kanyargós medrében, de az új szövetkezet vezetőségének távlati tervei már a jövőbe néznek. — Kicsi a családunk, kevesen vagyunk .... de ha erőnket összpontosítjuk, a nemzeti bizottság segítségével, munkánkat siker koronázza :H így vélekednek a tagok! És nem jogtalan ez az optimizmus. A szövetkezet hétről hétre erősödik. A megalakulás óba négyen léptek be 20 hektár földterülettel. A napokban Nóta Vojtech 10 hektáros vált a szövetkezet tagjává. Reméljük, hogy a többi szlovák és magyar nemzetiségű dolgozók is, mint például Kurunci Lajos, Nagy Lőrinc, Pribisan János, Nagy Sándor, Kovács Imre, Gracza Lajos, Molnár* Béla, Sklpala József is követik a többi magyar és szlovák parasztok példáját A szövetkezetben lévő szlovák és magyar parasztok már most is egy cél érdekében közös megértéssel dolgoznak és megvan rá minden lehetőség, hogy a szövetkezet a falu népe között megteremti a megértést. Alig alakult meg a szövetkezet, a tagok nyomban hozzáláttak az őszi vetés előkészítéséhez. A vetőmagot összeadták. Most értékelik az állatokat és összpontosítják. Már készítik a sertésólat, juhaklot és sürgősen tyúkfarmot is építenek. Vesznek egy Skoda 25-ös traktort, gépeket, felszereléseket. A helyi nyersanyag feltárása érdekében pedig kő- és homokbányát nyitnak, ami szintén jó pénzt hoz majd. a szövetkezet „konyhájára?. Most még a nemzeti bizottságon a sor, hogy többet beszéljen a magángazdákkal és minél hamarább új tagokkal népesedjen a szövetkezet. Csáki István, Losonc A királyhelmeci járásban is jobban meg kell fogni a dolog végét Az új üzem alapjait ássa a gép rosításának könyvébe újabb bejegyzés kerül. Neve: Duslo vegyiüzem. Dúsabb, gazdagabb, szebb holnapunk gyára. ORMAY KÁLMÁN Á királyhelmeci járásban Ladmóc, Svátuáa, Kisbér, Újfalu és Körtvélyes már teljesítették a cukorrépabeadást, A nagygéresi, zétényi, kisgéresi, kistárkányl és bolyi szövetkezetesek is jól haladnak a betakarítási munkákkal, A zétényi szövetkezet 440 mázsás hektárhozamot ftt el cukorrépából. Pokol elvtárs, a sző-Géri István és bűntársai...! A bratislaval kerületi népbírőség 2 hónaptól 6 évig terjedő szabadságvesztésre Ítélte Géri Istvánt és kisiparos társait. Több mint 12'4 000 koronával károsították meg az államot és a lakosságot. Az Ítélet megtörtént, a bűnösök lakóinak, de az ügy még nem zárult le. Nem tehetünk pontot a történtek után, kell, hogy az eset felhívja figyelmünket egy igen égető probléma megoldására. A tárgyalóteremben spekuláns kisiparosok feleltek a bíróság előtt. Miért kerültek oda? Miért nem választották inkább a becsület útját? Hisz megélhetésük nem okozott gondot, mégis loptak. Tragédia ez, emberi tragédiák. Lecsúsztak a lejtőn. Miért? Mert nem álltunk idejében útjukba, a vád felénk is int: NEM HARCOLUNK ELÉGGÉ A SPEKULÁNS KISIPAR FELSZÁMOLÁSÁÉRT A felszabadulás óta megsemmisítettük a földbirtokosokat, gyárosokat, legyőztük a kapitalizmust. De a régi, maradi nézetek spekulációra hajló csökevények még megmaradtak az emberek gondolkodáséban. Az egyénieskedés, csak a magam érdekének előtérbe helyezése, a*r közösséggel szemben, a múlt kísártője. Óriási munka vár ránk amíg a türelmes nevelőmunkával elérjük, hogy az emberek a közösségen keresztül nézik majd saját érdekeiket is. Pártunk épp e célból tűzte ki — a XI. kongresszus, — hogy fel kell számolni a spekulációs egyéni vállalkozásokat és ki kell bővíteni a lakosságnak nyújtandó szolgálatokat. Mert akárhogy is nézzük, a spekulációs magánvállalkozásokba, az elszigetelődött kisiparban még itt-ott megtalálhatók a kapitalizmus csírái. Nem kezdhetjük tehát a nevelést az első lépés nélkül, mégpedig hogy megszüntessük az anyagi lehetőségeket is a spekulációs út kialakulására. Mert szocialista ember csakis szocialista környezetben nevelődhet. Ugyanakkor mi történt ezekkel a Somorja-környéki kisiparosokkal ? Az építkezési üzem, a házkezelősé-1 gek és más szocialista szektor bizonyos munkák elvégzésével bízta meg őket. Mivel az ellenőrzés egyenlő volt a nullával, először csak kicsibe kezdték a sikkasztásokat, 1 A SZOCIALISTA SZEKTOR . TÁMOGATTA A SPEKULÁNS KISIPAROSOKAT A szocialista szektor nemhogy igyekezett volna jó útra vezetni a megtévedt embereket, hanem maga is támogatta a spekulációjukat és lehetővé tette, hogy lopjanak. Szöges ellentétben áll ez pártunk határozatával. Mert miért nem alakították a helyi nemzeti bizottságok a kisipar rosokból szolgáltatásokat nyújtó csoportokat? Hisz a Tábor—Treble —; Mikulás, majd a kromérízi verseny, arra hívta fel a nemzeti bizottságokat, hogy minden lehetőséget használjanak fel a lakosságnak nyújtandó szolgálatok kibővítésére. A nemzeti bizottságok szép eredményeket értek is el ezen a téren, Amíg 1957-ben 1251 különböző javítóműhely tartozott a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe, 1958 első félévében már több mint 1800. Szlovákiában mór 1157 községben működnek a helyi nemzeti bizottságok kis műhelyei. A kisüzemek három csoportba tartoznak. Az elsőhöz számoljuk a homok- és kőbányákat, valamint téglagyárakat, kötöröket, a másodikba az asztalos és más javítóműhelyeket, a harmadikba a borbélyműhelyeket, valamint szabók tartoznak. A legjobb eredményeket a nyitral kerület érte el, ahol a falvak 46,5 százalékában működnek mór szolgáltatásokat nyújtó üzemek. Hacsak a számadatokat néznénk, szép eredményeket könyvelhetnénk el. Ám a tények azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságok mellett működő helyi szolgáltatási üzemek és kisüzemek nem teljesítik, a tervezett jövedelem tervét. Sőt az 1957-es évhez képest visszaesés észlelhető. Amíg 1957 első félévében a tervezett jövedelem 46,8 százaléka jött be, 1958 hasonló időszakában csak 39,4. A bratislavai és nyitrai kerületben pedig az évi tervezett jövedelemből 6 hónap alatt csak 32 %-ot vettek be, MIÉRT NEM TELJESÍTIK A JÖVEDELEM TERVÉT A HELYI SZOLGÁLTATÁSI MŰHELYEK? Válaszunk, hogy a pénz „cigányútra" tévedt. Az említett tárgyalás is bizonyítja, hogy sok helyen a lakosságtól még mindig az egyéni spekuláns kisiparosok veszik be a jövedelmet. Ez pedig nagy kár nemzetgazdaságunk számára. Mert abból, hogy egy-két kisiparos meggazdagodik, a társadalomnak nincsen haszna, de ha a lakosságnak a szocialista szektor nyújt szolgalatot, akkor megvan rá a kezesség, hogy nem fognak háromszoros árat fizetni az említett munkáért, és a jövedelem pedig mindnyájunk közös kaszájába, az állampénztárba fut be, és mindannyian gazdagodunk. Géri István és bűntársai tárgyalása tanulság és egyben figyelmeztetés a helyi nemzeti bizottság számára, hogy tovább kell szélesíteni a lakosságnak nyújtandó szolgálatokat. Sok faluban családi házakat építenek a szövetkezeti tagok és munkások. Az ott lévő kőművesekből a helyi nemzeti bizottságok alakíthatnának csoportokat és így emelkedne pótköltségvetésük is, de az állam pénztárába is több pénz folyna be. Van lehetőség minden faluban. Csak fel kell használni. Ne engedjük, hogy az emberek vesztükbe rohanjanak, a spekuláció ótjára, neveljük őket szocialista környezetben, szocialista emberekké. Ball» József vetkezet elnöke, már most örül a gazdag bevételnek, mert a szövetkezet csak cukorrépából mintegy 260 000 koronához jut. A dobrai szövetkezet 400 mázsás hektárhozammal dicsekedhet. Viszont elmarad a perbanyiki, bodrogszerdahelyi, borsai szövetkezet ég így nem biztos, hogy a királyhelmeci járás elsőnek teljesítheti a cukorrépabcadást a kassai kerületben. Elmarad a vetés Is, A rozs vetését csak Kisgéres, Őrös, Zemplén és Ladmóc végezte el. A bűzavetésben elmaradt Bél, Bacska, Dobra, Lelesz és Nagybár. A krumpllbegyűjtésben Kisgéres, Boly, Bodrogmezö, Bajta és Nagygéres vezet. Reméljük, hogy a szövetkezetek meggyorsítják az őszi munkák tempóját és a királyhelmeci járás hírnevéhez méltóan az első helyre kerül a kassai kerületben, Ján Sádal, Királyhelmec VÁLASZ BÍRÁLATUNKRA: „Több fiatalt a mezőgazdaságba” Augusztus 17-i számunkbsn bíráltuk, hogy a besztercebányai kerület-* ben a mezőgazdaságban a 26 éven aluliaknak csupán egyötöde dolgozik. A járás legnagyobb szövetkezetében - Nagybaiogon - is csak öt fiatal van. A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya megvitatta a cikket és a következő választ küldte: „A cikk valóság, a tény az, hogy a nagybalogl szövetkezetben és általában a kerületben kevés fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, Erről a problémáról vitáztunk az ottani helyi nemzeti bizottsággal, a járási CSISZ szervezet, valamint a szövetkezet vezetőségével és Ígéretet kaptunk, hogy a jövőben többet foglalkoznak a fiatalsággal és a falvakon - főleg Nagybalogon - megteremtik a jobb kulturális élet lehetőségeit s fiatalság számára,“ Major István elvtárs az alapkőletétel ünnepségén magyar nyelven mondott beszédet
