Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-13 / 15. szám
1958. április 13. s/zaUad Földműves 5 Milliós vállalás A lukovistei szövetkezetesek jól gazdálkodunk. Ebben az évben magasan túl akarják szárnyalni a feladatokat. A CSKP közelgő XI. kongresszusára vállalták, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Erre az évre egymillió értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek. Már ebben az évben 100 mázsa búzával, 12 mázsa borsóval, 15 mázsa lucerna- és 35 mázsa lóheremaggal termelnek többet. Nem feledkeztek meg a takarmányalap biztosításáról sem. A tavasz folyamán 15 ha rétet szántanak le, és 50 hektáron műtrágyát hintenek el, 20 hektáron pedig trágyaleves öntözést végeznek. Továbbá 100 darab lóhereszárítót készítenek. Növényi termékekből is többet állítanak elő a tervezettnél, 40 000 liter tejet, 830 kg juhsajtot, 21 300 kg marha- és 15 272 kg sertéshúst, 36 556 darpb tojást és 8Í5 kg gyapjút adnak be terven felül. Ilyen körülmények között megvan a lukovistei EFSZ-nek minden előfeltétele ahhoz, hogy adott szavát teljesítse. Z Vasárnap is dolgozott A meleg napokat a kassai járás déli részében is vetésre használták ki. Az első meleg napon Juraj Resetko 20 ha tavaszi búzát és zabot vetett el a szinai szövetkezetnek. Resetko vasárnap is dolgozott. Így 63 ha-nyi Visszatértek munkahelyükre A csécsi kétéves mezőgazdasági mesteriskolán 43 fiatal mezőgazdasági dolgozd végezte el sikeresen a záróvizsgákat. A vizsgáztató bizottság megállapítása Az említett iskola tantestülete a XI. pártkongresszus tiszteletére kötelezettségvállalást tett, melynek értelmében az új EFSZ-eknek segítséget nyújt a silótakarmányok termelésében. To-A kongresszus tiszteletére A kassai járásban elsőknek ezelőtt 10 évvel Szinán fogtak össze a kis- és középparasztok, hogy EFSZ-t alapítsanak. Azóta sokat dolgoztak, tapasztaltak és főleg gazdagodtak. Míg 1949-ben 16 mázsa volt a gabonafélék hektárhozama, a múlt évben már 26 mázsát arattak le hektáronként. Szina ma már szövetkezeti falu és a termelésben egyre szebb eredmények elérésére törekszenek. Pártunk Xl-ik kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a kötelező beadást tojásból július 30-ig, tejből és sertéshúsból október 31-ig, marhahúsból pedig november 30-ig teljesítik. Terven felül 100 000 darab tojást, 350 mázsa sertés-, 250 mázsa marhahúst és 500 000 liter tejet adnak le. A szinaiak felhívást intéztek a járás szövetkezeteihez minél szebb eredmények eléréséért a tyúktenyésztésben. Vállalták, hogy átlag 140 darab tojást termelnek ki egy tyúktól és 1000 csirkéből 800 tyúkot nevelnek föl. A kukoricatermelésben is versenyre hívták a járás szövetkezeteit. A szinaiak 40 mázsás hektárhozamot terveznek kukoricából. Ezzel biztosítják a szemestakarmány alapjukat. Mennyi értékes Vállalás, mennyi többetakarás van ezekben az emberekben. Adott szavuk valóra váltásával gyarapítják saját vagyonukat és szocializmust építő hazánkat. I. S. A csécsi Mezőgazdasági Mesteriskola végzett növendékei Védnökséget vállaltak Az ipolysági mezőgazdasági iskola tanulói kötelezettségvállalással köszöntik pártunk Xl-ik kongresszusát. Védnökséget vállaltak az egegi EFSZ felett. A vállalás keretén belül az iskola növendékei 1 ha kukorica és 1 ha cukorrépa termelését végzik el. A termelési eredmények fokozása érdekében versenyre hívták a szövetkezet dolgozóit. Vállalták azt is, hogy kultúrműsorral látogatják meg a szövetkezetei és mindig segítséget nyújtanak a.tsürgős munkák elvégzésében. Reméljük, hogy más iskolák is követik majd az ipolysági diákok példáját. Tóth Endre, Ipolyság szerint az iskola színvonala kielégítő, a növendékek szakmai és politikai jelkészültsége megjelel a követelményeknek. Ezt igazolja az is, hogy 17 növendék kitüntetéssel végezte be tanulmányait, és ugyanennyi fiatal kérte felvételét a CSKP-ba. vábbá az EFSZ-ek agronómusaivál együtt kísérleti parcellákat létesítenek, amelyeken a gabonafélék és kapásnövények műtrágyázásával végeznek majd kísérleteket. Martin Bélán, Szepsi Gyarapodnak a szövefkezefek A szombati vidám együttesről területet vetett be három nap alatt. Március 31-ig a szinai szövetkezet 99 ha tavaszit vetett el. A migléciek 52 ha-on végezték el a tavaszi vetést. A bárcai GTÄ traktorai közel 200 haon végezték el a tavaszi munkálatokat. H. Nem közönséges, „szombati“, rimaszombati vidám együttesről van szó. Ugyanis a Rimaszombati Járási Művelődési Otthon vezetése alatt öt tagú Ismét vetnek a görgeiek A meleg februári napokat ügyesen használták fel a görgei EFSZ tagjai, 80 ha tavaszi kalászost vetettek el. A később téliesre vált időből is kiragadtak két napot. Március 7-én és 20-án újabb 20 hektárt vetettek el, 27-én pedig 20 ha árpa és 4 ha borsó került a földbe. Így a rossz időjárás ellenére is reménnyel néznek a görgeiek a jövőbe. Hanesz pá, Görgö kultúrcsoport működik, mely népdalokból, harmonika szólókból összeállított műsorával látogatja a járás magyar lakta falvait. Szamojdák Emi szólóénekes és a többiek a második negyedévre 26 fellépést terveznek. Március 30-án Felsőbalogon léptek fel kiváló sikerrel.-ar-Friss saláta a piacon A felsőbalogi zöldségtermelők már retket és 2000 fej salátát adtak piacra. Helyesen látják A tamásfalvi ÉFSZ dolgozói vállalták, hogy szövetkezetük az ötéves tervet négy év alatt teljesíti. A vállalásról a szövetkezet elnökének, Földy Andrásnak, a következő három kérdést tettük fel: Mi késztette az EFSZ tagjait arra, hogy az ötéves terv feladatait egy évvel hamarább teljesítsék? — Ha jól akarunk gazdálkodni, : mondotta — mindenekelőtt az önköltség fokozott csökkentésére kell törekednünk. A növényi és állati terméket olcsóbban kell előállítanunk. Most, hogy tüzetesebben megvizsgáltuk eddigi gazdálkodási módszereinket, nagyon sok hiányosságot találtunk. Nem fektettünk elég hangsúlyt a takarmánytermelésre. Kevés volt a kukorica és a cukorrépa termelés is. Nem használtuk ki eléggé a földet. Az állattenyésztésben is szemet hánytunk a hibák fölött. Minél előbb eltávolítjuk ezeket a hibákat, annál hamarabb teljesíthetjük feladatainkat. Bizonyára sok dolguk lesz a tejhozam emelése körül is? Mit szándékoznak ennek érdekében elkövetni? Mindenekelőtt a 20 rosszul tejelő tehenet kivonjuk a termelésből és jobbakkal pótoljuk. Az év végéig új tehénistállót építünk, a meglévőket pedig átalakítjuk növendékmarhák számára. Meg ne feledkezzenek a legfontosabbról. Ez éven újabb 7 ha-t vetünk be lucernával és silótakarmánnyal. Pár nappal ezelőtt trágyaleves öntözést végeztünk a lóhere földeken, és műtrágyát hintettünk szét a réteken. A múlt évben csak 1660 literes fejési átlagot értünk el. Ez kevés. Ha jó tehénállományunk és elegendő takarmányunk lesz, a jövőben könynyen elérhetjük a tervezett 2100 litert, esetleg még többet is tehenenként. Hogy állnak a növénytermesztéssel? Már említettem, hogy főleg a takarmányalapot hanyagoltuk el. Ebben az évben 6 ha kukoricával és 2 ha cukorrépával többet vetünk el, mint amennyit a múlt évben vetettünk. Az 1959- es évre még ennél is többet tervezünk. Tudjuk, hogy a kapásnövények termesztése folytán a föld összetétele is megváltozik. A jól trágyázott földön nagyobb hektárhozamot várunk a gabonafélékből is, mint amilyen a múltban volt. A múlt éven 24 vagon gabonát csépeltünk, de 1960- ban szeretnénk 3 vagonnal többet. Mindent komolyan megfontoltunk, és hisszük, hogy tervünket sikerül valóra váltanunk — fejezte be az elnök. Sklenka Nagy Lajos, a szódói szövetkezet kertésze örömmel szemléli a melegágyban termesztett salátát, amelyből bőven jutott a húsvéti piacra A kassai járási pártkonferencia értékelte a falu kollektivizálásában elért eredményeket. Nézzünk meg közelebbről néhány adatot. A múlt éven a járásban 2870 dolgozó paraszt lépett az EFSZ-be. A szövetkezetek földterülete összesen 16 300 hektárral gyarapodott. Jelenleg a kassai járásban 4770 szövetkezeti tag dolgozik, 32100 hektár földterületen. 34 szövetkezeti falu van a járásban. Ebben az évben már 380 földműves lépett 1500 hektár földdel a járás szövetkezeteibe. A pártkonferencia határozatának értelmében az év végéig további 12 000 hektár földdel bővül a szocialista szektor. Kiváló eredmények születtek az állattenyésztésben is. Például a tejhozam 1956-hoz viszonyítva tehenenként 278 literrel emelkedett. Kenyhecen már 1957-ben 2600 literes tejhozamot értek el tehenenként. Ugyanebben a szövetkezetben Szemkó sertésgondozó átlagban egy anyakocától 16 malacot választott el. / Szövetkezeteink a növénytermelésben is szép eredményeket értek el. Rossz rétek és legelők felszéntásával a járás szövetkezetei 633 hektár szántóföldhöz jutottak. A migléci EFSZ dolgozói 27 mázsa búzát, az enyickeiek 34,5 mázsa rozsot, sacaiak 32 mázsa árpát, a szalánchutaiak 30 mázsa zabot arattak le hektáronként. Ha az egyénileg gazdálkodó földművesek is ilyen eredményeket értek volna el, a járás területén 820 mázsa gabonával több termett volna. Ami 13 millió 850 ezer korona jövedelmet jelentett volna falvaink dolgozóinak A szinai EFSZ 37 mázsás hektárhozamot ért el kukoricából. Az ócsvári szövetkezet a cukorrépatermelésben ért el 440 mázsás hektárhozamot. A sacaiak zöldségtermeléssel is foglalkoztak, amiből hektáronként 37 ezer korona jövedelmük volt. A konferencia küldöttei az eredmények láttán vállalták, hogy az ötéves terv feladatait közös erővel négy év alatt teljesítik. Kutlk Lajos, a fegyvemeki EFSZ juhásza gondosan végzi munkáját. Március elején a 200 anya mellett már 220 kisbárányt is kiterelhetett a legelőre Országos hírük van Minden eszközzel A surányi járásban 9000 hektárral bővült az EFSZ-ek földterülete. A gépeknek segítenek a lovasfogatok is. Deregnyön a nagy kastély tíz évvel ezelőtt üresen tátongott. Lányai Gábor gróf örökre kiköltözött belőle. Deregnyön már abban az időben éltek olyan ügyes emberek, akik mesterek voltak a vesszöfonásban. Ebben a kastélyban talált otthonra a fonottkorsókat, veszszőseprüket gyártó szövetkezet. Eleinte tizenöten dolgoztak itt. — A kezdet, mint mindenütt, itt is nehéz volt. De ahol megvan az akarat, ott sikerül minden — újságolja id. Hornyák János, a volt grófi szolga. — Megkezdtük, és ma tíz év után már 76 vessző fonó — ennek a fele nő — dolgozik itt. A szövetkezetnek is, a tagoknak is, jó jövedelmi forrás és télen is van munka. A tágas helyiségekben, — melyek padlóján különböző színű hajlékony vesszőkötegek fekszenek — a falak melletti különleges székeken fiatal lányok és idősebb asszonyok ülnek. Ügyes ujjaik között formás tárgyakká alakul át a fűzfavessző. Alig néz széjjel az ember, a különböző nagyságú üvegeket már formás fonott külső övezi. Hogy szívesen dolgoznak, kitűnik a lendületes munkából és messze, a faluba elhallattszó víg nótázásbái. — Honnan szerzik be a vesszőt? — kérdezzük kíváncsian. — Mi magunk termeljük a környező községekben, a folyó-partokon, úgy 13 hektáron — hangzik a válasz. — Tavaly körülbelül 500 mázsa jóminöségű veszszőt gyűjtöttünk. — És mielőtt a vesszöfonókhoz kerülnek a vesszöcsomók, mi történik velük? — Először vastagságuk és hosszúságuk szerint osztályozzuk. Ezt azért tesszük, hogy már előre tudjuk, melyik vesszőből mit készíthetünk. Aztán a vesszőt hatalmas katlanban főzzük. — Talán azért, hogy hajlékonyabb legyen, nem? — Részben azért, meg így könnyebben leválik a vesszökéreg. És hogy tudják hol főzzük a vesszőt... a volt grófi konyhában, ahol valamikor az ínyenc falatokat főzték. Jártam én itt már akkor is — emlékezik Hornyák János — de mint szolga. Fát, vagy vizet hordtam ide. Egy másik helyiségben férfiak dolgoznak. Az 5, 10 és 20 literes korsók köré fonják a vesszöborítót. Simkó János, Ács Sándor, - Kristóf Gyula és a többiek 8—9 ilyen hatalmas fonottkorsót készítenek egy műszak alatt. Bertics Antal feltűnő ügyességgel dolgozik. Az ungvári süketnéma intézetből került ide. A vesszőkből szép székeket, heveröket és egész kerti berendezéseket készít. — Innen már kész tárgyak vándorolnak a raktárba és a vevőkhöz — dicsekednek az ügyeskezű vesszőfonók. A deregnyöi szövetkezetbe naponta számos megrendelés érkezik. Honnan? A deregnyöiek állandó vevője Hradec Králové, Kassa, Podbrezová, Zsolna és hazánk sok más városa. A fonott korsók, kosarak melett nyírfaseprűket is készítenek a deregnyöi vesszöfonók. Azokat a vesszőseprűket, melyekből bőven van piacon városainkban és amelyek nagy szolgálatot tesznek az utcák tisztításánál. Ezekből naponta 30-at is elkészít egyegy vesszőfonó. Jelenleg az ún. „prágai“ seprűket készítik a városok utcaseprői részére. Ezek a seprűk a közeljövőben Ostrava, Hradec Králové és más városok utcáin seprik majd a szemetet. Az udvarról traktor zúgása hátat - szik. A szövetkezet traktorosa újabb vesszőszállítmánnyal érkezett, hogy a munka megállás nélkül tovább folyhasson. Hogy a deregnyöi vesszőfonók ebben az évben is legalább ISO 000 különböző fonottárgyat és közel 30 000 seprüt készíthessenek. —ány Harda Imre, a bárcai GTÄ dolgozója a szalánci EFSZ földjére indul Foto: Iván Sándor, Kassa
