Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-13 / 41. szám

4 JzaUad Földműves 1957. október 13 Közös cél — közös feladat Nyílegyenes üt vezet Bélára, a pár­kányi járás egyik földművelő falujába. A templomtornyot az egyenes út el­lenére sem lehet látni és a község is csak akkor tűnik fel, amikor az em­ber felér a dombtetőre. Innen már csak 4—5 perc, és kezdődik a falu a maga rendszertelenségében, össze­visszaságában és mégis kedves ere­detiségében, mint a legtöbb szlovákiai falu. Az ember szinte kérdezés nélkül eltalál oda, ahová akar. Az utca bal­oldalán a volt urasági épületek sora­koznak. Itt van a traktoros-brigád­­központ és valahol itt kell lenni az EFSZ irodájának is. Nem tévedtem, de mégis meglepődtem. A traktoros­brigád és a szövetkezet irodája egy és ugyanazon szobában van elhe­lyezve. — Megférünk mi szépen egymás mellett — mondja Tóth István, a szö­vetkezet könyvelője. — Közös a cé­lunk, közös a feladatunk. Egymás nélkül úgysem boldogulhatunk. Ha valamit akarok, csak átszólok a szom­széd asztalhoz, ahol a brigád szám­adója dolgozik, és így a dolgok gyor­san intéződnek. Itt tartjuk meg közös értekezleteinket és a munkát is kö­zösen szervezzük. A falu túlsó oldaláról a cséplőgép Néhány hónappal ezelőtt a füleki járásban még nem nagyon dicseked­hettünk a szövetkezetek kiszélesíté­se és újabb szövetkezetek alapítása terén elért eredményeinkkel. Az utóbbi hetekben kedvezően meg­változott a helyzet. Járásunk dolgozó parasztságának többsége, látván a szövetkezetekben dolgozók könnyebb és jobb életét, szakított a régi, ma­radi gazdálkodási formákkal. Leg­utóbb 16 új szövetkezet alakult, s jog­gal feltételezhető, hogy a még szö­vetkezet nélküli 6 községben is rövi­desen megalakul az EFSZ. Mindezek az eredmények fokozot­tabb feladatok elé állítják a gép- és traktorállomás dolgozóit. Gépállomá­sunkon a meglévő géppark ma már korántsem elegendő a kiszélesedett földterületek megművelésére. A tá­mogatás és gondoskodás azonban Ha valaki a tornaijai járás ifjúsá­gának munkáját értékelni akarja, úgy lehetetlen, hogy elsőnek ne a GTÁ fiataljait említse. Jó munkájuk titka nemcsak a szervezet rugalmassága, hanem az is, hogy a pártszervezet és az üzemvezetőség állandó gondosko­dása egy pillanatra sem lanyhul. En­nek eredménye azután, hogy nincs olyan CSISZ tag, aki tervét ne telje­sítené. jellegzetes zümmögése hallatszik. Magherét csépelnek. Egy negyven év körüli ember a pelyvát gereblyézi a verő alól, nehogy felhalmozódjék és akadályozza a gép munkáját. Ezt az arcot már láttam valahol - tűnődöm magamban és rögtön rájö­vök, hol. Csuport Istvánnal a Köböl­kúti Gépállomás volt főgépészével állok szemben, aki több mint három évig töltötte be ezt a nehéz és fele­lősségteljes állást. — Hogyan került ide, Csuport elv­társ? - kérdezem. — Egész egyszerűen - válaszolja. — A bélai traktorosbrigád vezetője vagyok. Itt építkeztem és ezért ide kértem az áthelyezésem. A cséplőgéptől nem messze egy csomó új ház épült. Egész kis község keletkezett ezen a helyen. A brigád­vezető újjával az új telep felé mutat. — Arra felé lakom én is. — Abban a s-ép szélső házban? —' kérdezem. — Nem, valamivel tovább, de az enyém még szebb, — mondja olyan hangon, melyből elégedettség árad. A cséplőgép körül kevés az ember. Éppen annyi, amennyi okvetlenül szükséges. Mókus Viktor szövetkezeti nem marad el, mert az értesülések alapján a közeljövőben 43 lánctalpas és gumikerekes traktort kapünk. A gépállomás vezetősége az üzem dolgozóival együtt úgy határozott, hogy míg az új gépek megérkeznek, minden traktort csupán mezőgazda­­sági munkában alkalmaznak és két­­váltásban, vagy meghoszabbított mű­szakban használják ki az őszi munkák meggyorsítására. Az igaz, hogy traktorosokból hiány van nálunk, de mindenre lehet meg­oldást találni. A második váltásba bekapcsolódnak a brigádvezetök, me­zőgazdászok és mindazok, akik tud­nak traktorral dolgozni. Ezeket erre az időre az irodai munkaerők helyet­tesítik. Jelenleg minden üzemképes lánc­talpas kétváltásban dolgozik. Veres János, Buzita ta azt is, hogy a Tornaijai GTÄ fiatal­jai példaadó munkát végeztek a nyári időszak alatt is. Balajti Tibor fiatal kombájnos 120 százalékra teljesítette tervét, de a többi fiatal is szép ered­ményt ért el. Ezt bizonyítja a CSISZ járási vezetőségének kitüntetése is. Nyolc traktorost ugyanis VIT-jel­­vénnyel és dicsérő oklevéllel tüntet­tek ki. Németh János, Sajószárnya tag jobb kezével belemarkol az apró, gömbölyű vöröses heremagba, majd a másik markába szórja és visszadobja a zsákba. — Háromezer koronába kerül má­zsája ennek a magnak. Ennyit fizet­nek a felvásárló szervek is — ma­gyarázza. A bélai szövetkezet az idén csak heremagból 300 ezer korona jövede­lemre szárhít. Ezt mondja a könyvelő és ezt állítják a traktorosok a szö­vetkezeti tagokkal együtt. Tettrekész ember a szövetkezet el­nöke is. Egész héten — beleszámítva a vasárnapot is - mint traktoros a cukorrépát hordta. A traktorosok va­lamennyien dolgoztak, a répa szállí­tása pedig sürgős volt. Velená Pál elnök nem sokat gondolkodott, felug­rott a gép nyergébe és 7 nap kora reggeltől késő estig hordta a fehér aranyat az állomásra. — Idevaló ember — mondja Csu­port István - ami úgy értendő, hogy szövetkezeti elnöknek született. Velená Pállal, ezzel a gyorsmozgású emberrel nem igen lehet beszélni. — Rosszkor jöttek az elvtársak, sok a munkánk — védekezik a kérdések özöne elől. Most is távbeszélőn a pár­kányi tejfeldolgozó üzem dolgozóit hívja, akik a bélai üzem felett véd­nökséget vállaltak. — Azt a 15 — 18 embert, akiket ígér­tetek, azonnal küldjétek. Herét csé­pelünk, a cukorrépát takarítjuk be. Minden emberre szükség van — sür­geti az elnök a segítséget. — Azonnal nem lehet. Az emberek még nem ebédeltek és éhesen nem dolgozhatnak — válaszolja egy rekedt hang a drót másik végén. — Nem számít. Kapnak füstöltsza­lonnát, lágy kenyeret és új bort — érvel az elnök. Végre a védnökségi üzem megígéri az azonnali segítséget. Az elnök sza­vainak nem lehet ellenállni. Lágyke­nyér, füstölt szalonna és újbor, nem rossz meggyőző szavak. A bélai traktorosbrigád központja és az EFSZ közös irodája csak jelképe annak a szoros barátságnak, amely közöttük fennáll. A traktorosok ere­jükhöz mérten segítik a szövetkeze­tét, a szövetkezeti tagok pedig a bri­gádot. Csuport István brigádvezető a pelyvát takarítja el a gép alól, Vele­ná Pál szövetkezeti elnök viszont ha a szükség úgy kívánja' a traktort ve­zeti. Ebből az összefogásból csak jó születhetik mindkét fél számára. A bélai szövetkezetei az elmúlt év­ben háromszor tüntették ki. Példás munkáért, a szövetkezet támogatá­sáért többszöri kitüntetésben része­sítették a traktorosbrigádot is. Az elért sikereket minden bizonnyal a jó együttműködésnek, a jó munkaszer­vezésnek és a szoros barátságnak köszönhetik mind a ketten. Igaza van a szövetkezet könyvelő­jének: ,—. Közös a cél — közös a feladat. Füry József Minden gép kéfváltásban A tornaijai GTÁ fiataljainak példamutatása Érdemes hozzászólni Gépállomásaink legégetőbb kérdései Gép- és traktorállomá­sainkon elég gyakran talál­kozunk olyan esetekkel, amelyek kedvezőtlenül be­folyásolják a termelési fel­adatok eredményes teljesí­tését. Például az egészség­telen munkaerőhullámzás (fluktuá­ció) nagymértékben gyengíti és csök­kenti a munkaeredményeket. Ez a munkaerőhullámzás az egyes gépállo­másokon különböző. Némely helyen eredményesen harcolnak ez ellen, de elég sok azoknak a gépállomásoknak a száma, ahonnan egy év alatt jóné­­hány alkalmazott elmegy és azok he­lyett újak jönnek. A munkaerőhullám­zásnak több oka van, amelyek alap­jában véve eltávolíthatók a gépállo­másokon belül. Elsősorban jobb mun­kaszervezéssel és az emberekről való nagyobb gondoskodással. Mindezek a körülmények vezették a gép- és traktorállomások központi igazgatóságát a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztériumban ah­hoz. hogy ankétot rendezzen, amely elősegítené a gépállomások dolgozói­nál a munkaerőhullámzás legalapve­tőbb okainak megoldását. Az ankét 1957 november 30-ig tart. Eddig a napig lehet beküldeni a véleményeket és javaslatokat az alábbi kérdésekre: 1. Hogyan lehet legjobban biztosí­tani a traktorosok és kombájnosok termelőmunkában való alkalmaztatá­sát a téli időszakban? (Ha helyette­sítő munkát javasolnak, írják meg milyet, és milyen intézkedések szük­ségesek annak biztosítására, s a ja­vaslat esetleg milyen pénzügyi fede­zetet vonna maga után.) 2. Hogyan lehetne alkalmazni a traktorosokat és kombájnosokat az f év folyamán a szezonon kívüli idő­szakokban? 3. Miben látja a gyakori munkaerő­hullámzás fő okait és véleménye sze­rint hogyan lehet ezt megelőzni anél­kül, hogy az állami költségvetésből eredő eszközök iránt növekednének az igények? 4. Hogyan lehet még jobban elmé­lyíteni a munkaszervezést és együtt­működést a gépállomások és az egy­séges földművesszövetkezetek kö­zött? 5. Milyen szervezési intézkedést javasol, hogy lehetővé váljon a trak­torosok és kombájnosok munkaidejé­nek teljes kihasználása a munkasze­­zónban, hogy növekedhessen jőve delmük? 6. Milyen intézkedést javasol, hogy biztosítható legyen a traktorosok és kombájnosok élelmezése egyenesen az egyes munkahelyeken? 7. Hogyan lehet megjavítani a brí­­gádközpontok kulturális és egészség­­ügyi berendezéseit önsegéllyel és az igazgatói alapból eredő eszközökből? 8. Hogyan képzeli el a gépállomá­sok dolgozóinak jutalmazását, hogy minél nagyobb mértékben érdekelve legyenek az egyes szövetkezetek gaz­dálkodásának eredményeibe? Javaslataikat, véleményeiket küld­jék be lapunk szerkesztőségébe, hogy azokat szükségszerűen leközölhessük és továbbíthassuk az illetékes szer­vekhez. Minden beküldött javaslatot bizott­ság bírál el és a legjobbakat pénzju­talomban részesíti. Az eredményeket 1958. január hó végén közöljük lapunkban is. Családostól__ A Királyhelrneci Állami Gazdaság üzemegységein lendületes iramban folyik a cukorrépa begyűjtése. Az idő­járás okozta késések mint másutt, itt is akadályozták a begyűjtési mun­kálatok korábbi megkezdését. Ez a vé­leménye a leleszi részleg egyik cso­portvezetőjének, Verner Józsefnek is. — Nem kezdhettünk korábban, csu­pán szeptember 23-án — jegyzi meg. Viszont azóta a gazdaság minden dol­gozója bekapcsolódott ebbe a sürgős munkába. A dohányos csoport tagjai sikere­sen befejezték a dohánytörést és Zsupán János 'csoportvezetővel az élen kora reggeltől késő estig a répa­földön dolgoznak. Itt látni a gazda­ság dolgozóinak családtagjait is. Az asszonyok a halaszthatatlan házi mun­kák elvégzése után szintén itt dol­goznak. Tanítás után még az iskolás gyerekek is segédkeznek, tisztogatják a répát." Különösen az asszonyok dolgoznak szorgalmasan. Jakab Istvánné még tavasszal a vetés után elvállalta egy hektár cukorrépa gondozását. Az ápo­lási munkálatokat időben elvégezte és az ö répája már megtisztítva ku­pacokban vár a beszállításra. Hasonló jó munkát végez Bajusz Andrásné, meg a többi asszonyok is. A szedéssel egyidőben Diószegi László traktoros és Bajusz András tehergépkocsivezétő a hozzájuk be­osztott dolgozókkal együtt megállás nélkül szállítja a répát. Ez a csoport naponta 4 vagon répát szállít és rak be a vasúti kocsikba. — Legkésőbb október 8-ára befe­jezzük a répabegyűjtést — újságolja Veres János, a gazdaság vezetője. A jól megszervezett szorgalmas mun­ka méltán feljogosította erre a kije­lentésre. Pedig van mit csinálniok, mert húsz hektárról közel ^ezer má­zsa répát kell betakarítanmK. Pribojszky Erzsébet, Perbenyik Az ellenőrzésnek nagy szerepe van a termelés hatékonyságának emelésében A kölcsönös segítség eredményt hoz. A bajcsi, martini, losonci állami I gazdaságokban és a Bardejovi Gép- és Traktorállomáson kihasználat­­! lan tartalékokra találtak, 17 millió 350 ezer koronás megtakarítás a ■ beruházási építkezéseknél. Kasza János átadta a dicsérő elismerést A kiváló eredmények népszerűsíté­sére nemcsak a villémújságot hasz­nálják fel, de tapasztalatcserét szer­veznek a legjobbak és gyengébbek között. A „legjobb javítócsoport“ cí­mért indított versenyben a hét ifjú­sági javítócsoport közül az első he­lyen Kulik László csoportja végzett, akik kötelezettségvállalásukat 10 nap­pal a határidő előtt teljesítették és ráadásul még két traktort és egy teherautót is kijavítottak. A verseny második helyezettje Bárdos János csoportja volt, míg a harmadik helyen Horváth Jánosé végzett. Eredményes volt a CSISZ-szervezet olyan irányú célkitűzése is, hogy a kötelezettségvállalások keretén belül a fiatalok teljesítsék az üzemanyag­takarításra vonatkozó vállalásaikat. A vállalások teljesítését kéthetenként értékelték, melynek eredményeként László Dezső 142, Esztergályos László 139, Viczényi József 134, Gyurán László pedig 160 százalékos teljesí­tést ért el. Az üzemvezetőség kitüntette a leg­jobb dolgozókat, akik közül többen pénzjutalomban is részesültek. Az értékelés eredménye megmutat-Az állami gazdaságokon, gép- és traktorállomásokon ugyanúgy, mint a többi üzemekben, a szeptember hó­nap a CSKP KB-ának a nemzetgazda­ság hatékonysága fokozásáról szóló februári határozatok teljesítése ellen­őrzésének jegyében telt el. Az ellen­őrzések célja az volt, hogy felfedjék a kihasználatlan tartalékokat és meg­mutassák az ez évi terv eredményes teljesítéséhez vezető utat. Több üzemben van mit behozni, hogy teljesíthessék a tervet. Például gépállomásaink, az aratás idején meg­mutatkozó nehéz feltételek folytán egészévi tervüket szeptember 23-ig csupán 65,3 százalékra teljesítették. Néhány állami gazdaság is adósa ma­radt nemzetgazdaságunknak kenyér­­gabonával, hússal, tejjel és más ter­mékekkel. A hatékonyság fokozásának ellen­őrzése olyan tartalékokat fed fel, me­lyek lehetővé teszik a termelés növe­lését, a gépek jobb kihasználását, a termelés olcsóbbátételét úgy, hogy a termelés értékének évi növekedése az eddigi 4,7 százalékról 10 százalékra emelkedjen és teljesüljenek azok a feladatok, amelyekkel második ötéves tervünkben számoltunk. Példás kezdeményezés A hatékonyság fokozása érdekében végrehajtandó elemzésekről, ellenőr­zésekről szóló kormányhatározat me­zőgazdaságunk számára nagy jelen­tőséggel bír. Habár szeptember a mezei csúcsmunkák időszaka, állami gazdaságaink, gép- és traktorállomá­saink és a többi üzemek dolgozóinak nagy többsége a felelősségérzet teljes tudatában kezdett hozzá az ellenőr­zésekhez. Például a bratislavai, nyit­­rai, zsolnai és eperjesi kerület gép­állomásai nagy mértékben kihasznál­ták saját dolgozóik tapasztalatait és kölcsönös ellenőrzéseket végeztek az egymással versenyben állő gépállomá­sok vezetői. Hasonlóképpen jártak el a zsolnai kerület állami gazdaságai is. Az egyes üzemek dolgozói kölcsö­nös elvtársi bírálattal felfedték a hiá­nyosságokat, s egyidejűleg kicserél­ték tapasztalataikat. A Bardejovi Gép- és Traktorállomáson a silótakar­mányok begyűjtési költségeinek el­lenőrzésénél rájöttek, hogy a magyar gyártmányú EMAG silokombájnt át lehet, alakítani olyan formában, hogy a kombájn maga után húzza a pót­kocsit, amelybe a sílóanyag húllik. így pótolják a traktort, amely eddig a pótkocsit húzta a kombájn után. Egyben felszabadúlt egy traktoros, aki az őszi vetéseknél segédkezhet. Ezzel csökkent az üzemanyag és trak­tor költsége. A Martini Állami Gazdaságban rá­jöttek, hogy érdemes bevezetni a hígtrágyaleves gazdálkodást és fel­szerelni az ehhez szükséges berende­zést, amely évek óta kihasználatlanul fekszik. A Losonci Állami Gazdaság dolgozói az ellenőrzés folyamán olyan földterületet találtak, melynek fel­szántása után 80 hektárral bővül a szántóföldterület. A szükséges meny­­nyiségű silótakarmány biztosítása ér­dekében a Bajcsi Állami Gazdaságban önsegéllyel silógödröket létesítenek, amivel egyúttal lehetőség nyílik a munkaidő jobb kihasználására a me­zőgazdasági szezonmunkák idején kí­vül. A Bardejovi Állami Gazdaság, amely ez évben alakult, szintén ki­használta az ellenőrzést és az eper­jesi kerületi nemzeti bizottság dolgo­zóinak segítségével megoldották az egyes üzemegységek termelési irá­nyának kérdését. A mezőgazdaságban végzett állami beruházási építkezések szakaszán szeptember 25-ig 64 építkezést ellen­őriztek. Az ellenőrzésekkel 17 millió 350 ezer korona megtakarítást értek el. Felelősségteljesen végezzük az ellenőrzéseket Az ellenőrzéseknél kedvezőtlen je­lenségek is mutatkoztak. Nem minden gép- és traktorállomáson és állami gazdaságban értették meg a haté­konyság ellenőrzéséről szóló kor­mányhatározat jelentőségét. A feledi és Žiar n/Hronom-i gépállomások dolgozói az egész akció célját csupán a munka és jutalmazás ellenőrzésében látták. Sokkal szomorúbb a helyzet a Jelsőci Állami Gazdaságban, ahol egy­általán nem elemezték a költségek csökkentésének lehetőségeit. A Sze­­pesváraljai Gép- és Traktorállomáson az ellenőrzés és alapos elemzés he­lyett csupán egy jelentést dolgoztak ki, amelyben az asztaltól válaszoltak azokra a tematikus kérdésekre, ame­lyeket a KNB mint segédeszközt kül­dött nekik. A Giraltovcei Gép- és Traktorállomás dolgozói hozzá se kezdtek az ellenőrzésekhez. Az emlí­tett üzemek vezető dolgozóinak ilyen eljárása egyáltalán nem nyújt bizto­sítékot a termelés hatékonyságának fokozására. Azokban az üzemekben, ahol a kor­mányhatározatot nem értették meg és az ellenőrzés nem hozta meg a várt eredményt, meg kell azt ismétel­ni, mint ahogy azt a Feledi GTÁ dol­gozói ígérték. Azokon a helyeken, ahol az ellenőrzések eredményeit nem tár­gyalták meg az üzem összes dolgozói­val, ezt utólag meg kell tenni. A ter­melés hatékonysága csak úgy fokoz­ható, ha tanácskozunk az összes dol­gozókkal és rámutatunk arra, hol vannak azok a tartalékok, amelyek kihasználhatók. A hatékonyság ellenőrzése nem le­het öncélú. Kell, hogy az ez évi terv teljesítésében észlelt hiányosságok eltávolításához vezessen és kedvező lehetőségeket teremtsen az 1958-as évi terv teljesítésére, rögtön az év elejétől. Ezért kell érvényesíteni az elfogadót intézkedéseket a gyakor­latban. Jozef Turčán, FEMH dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom