Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-23 / 51. szám

1956. december 23. Jralŕad Földműves if A párkányi járás kéméndi szövetkezetében Gaday elnök, Ferenc mezőgazdász, valamint a HNB dolgozói: Gál és Frey elvtársak a szövetkezet ötéves távlati tervét készítik. A terv szerint a szövetkezet a jövőben az eddiginél sokkal jobb eredményeket ér el és a hibák eltávolítása után a község egyénileg dol­gozó kis- és középparasztjainak túlnyomórésze belép a szövetkezetbe. gt ■■ ■■ - ■ f ■■■ " m я * ш Szövögetik §ovo§uket Napjainkban földműveseink szinte kivétel nélkül mindenütt a kormány leveléről beszélnek. így van ez Bocsiár községben is, bár ez a falucska messze esik várostól, országűttól. De ki ne akarna többet, jobbat önmagának? Kormányunk leveléből pedig egy töké­letesebb jövő megvalósulását olvashat­ják ki, ezért foglalkoznak tehát vele. A község földművesei még régi módon gazdálkodnak. De ennek nem csupán ók az okai, hanem az is, hogy eddig, mint kisközséggel, keveset tö­rődtek az illetékes hatóságok. Igaz, hogy nehéz megközelíteni a falut, kü­lönösen esős időben, mert köves út nem vezet hozzá. 1942-ben Ígérte ugyan a főszolgabíró úr az utat, a töl­tést is kihányatta, de kövezésre nem került sor. A hányott töltésen pedig még nagyobb lett a sár, mint azelőtt. 1S45 óta is sokszor megnézték már az útat a mérnökök; mértek, számoltak, aztán újra mértek, de az út még min­dig olyan, mint volt. így hát Bocsiáron még megbetegedni is igen veszélyes dolog, mert sáros időben bizony a mentők nem igen jutnak ki a betegért. Segítség kellene nekik, igyekezetük mellé ez lenne a fontos. Mert igyeke­zet van a falu népében. Ezt bizonyítja az is, hogy az ötkilométeres útsza­kaszból egy és fél kilométert kikövez­tek, kultúrotthont építettek, kijavítot­ták a tűzoltószertárat, a határban egy hidat építettek és a faluszépítésben is szép eredményeket értek el. A múlt évben a falu népének hozzájárulásával bevezették a községbe a villanyt. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogyha lassan is, de haladnak. Eljutottak egy olyan ponthoz, amely részben már megteremtette a gyor­sabb előrehaladás feltételeit. Csak na­gyobb segítséget kell nekik adni. A helyi nemzeti bizottság eddig is minden héten megbeszélést folytatott arról, hogyan emelhetnék a termelést. Eredményt azonban nem tudtak elérni. Egyrészt a kisparcellás gazdálkodás miatt, másrészt azért, mert annak ide­jén a HUKO-építkezésénél legelőjüket teljesen, földüknek pedig egyrészét tönkre tették, elgázolták. Az ilyen .földet és legelőt lehetetlen egyéni gaz­dálkodással helyre hozni, ahhoz közös erő, közös akarat és főképpen jó gé­pek kellenek. Látják ezt a földműve­sek is és beszélnek róla eleget. Csak egyelőre még várnak. Mint mondják — megvárják a környékbeli szövetkeze­tek idei eredményeit, az évvégi elszá­molást. De addig sem tétlenkednek. Tanúi­nak, gyűjtik a tapasztalatokat. Ebben nagy segítségükre van a HNB. Minden héten közös beszélgetést folytatnak a földművesekkel, filmeken, színelöadá­­sokon mutatják be a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit. Ebbe a munkába az eddiginél jobban bekapcsolják az ifjú­ságot és a nöbizottság tagjait; Azt sze­retnék, hogy tavasszal, mire olvadni kezd a jég, náluk is új élet induljon. Iván Sándor, Kassa. A szovjet tapasztalatok nyomán к decentralizálás megsokszorozza a dolgozók kezdeményezését Olvasóink előtt többé-kevésbé bizo­nyára ismeretesek az SZKP Központi Bizottságának а XX. kongresszus előtt és után hozott fontos határozatai. Bi­zonyosan emlékeznek még a Szovjet­unió mezőgazdasága lényeges fejlesz­téséről hozott fontos határozatra, a Kozák Szocialista Köztársaság terüle­tén levő milliónyi .hektár szűzföld megművelésére, stb. Most a sok közül csak egy fontos határozatról szeretnék röviden beszél­ni, amely már teljes egészében meg­valósult. Ez nem egyéb, mint az irá­nyítás és a tervezés átszervezéséről és az alacsonyabb irányító szervek jogkörének kibővítéséről hozott hatá­rozat. A Szovjetunióban tett látogatá­sunk alkalmával minket, mezőgazda­­sági dolgozókat leginkább az érdekelt, milyen eredményt hozott a decentra­lizált irányítás érvényesítése a mező­­gazdaságban. Saját szemünkkel győ­ződtünk meg a kolhozokban, szovho­­zokban és a gépállomásokon arról, hogy a legutóbbi 2—3 év alatt kima­gasló eredményeket értek el a terme­lésben és a gazdálkodásban. Bizonysá­gul néhány adatot sorolunk fel Ukraj­nából és a leningrádi körzetből. Azzal szemben, míg a decentralizá­cióról hozott fontos határozatok előtti időszakban Ukrajnában csak 1,600.000 hektáron termeltek kukoricát, a sze­mes kukorica hektárhozama pedig 20 mázsa körül ingadozott — ebben az évben már 7 millió hektáron termeltek kukoricát, az átlagos hektárhozam pe­dig 24—25 mázsára emelkedett. Siló­­kukoricából 300 mázsás átlagos hek­tárhozamot értek el. A cukorrépa ve­tésterülete 1,300.000 hektárra bővült ebben az évben. Ezen a hatalmas terü­leten 203 mázsa volt az átlagos hek­tárhozam. A többi növény termeszté­sében szintén szép eredményeke» értek el — kivéve az őszi búzát — mivel a vetéseket nagyon megtizedelték a ke­mény fagyok. A cukorrépa és a kuko­rica hektárhozamának ilyen-arányú növekedése . nagyon kedvezően befo­lyásolta az állattenyésztést. így például a 100 hektár földre eső sertéshústermelés négyszeresére emel­kedett. A mezőgazdasági termelés növekedé­se következtében az utóbbi évek fo­lyamán 40—60 százalékkal emelkedett a koVhoztagok évi jövedelme. A ter­mészetbeni járandóság szintén emel­kedett. Hogy milyen gyorsan emelke­dik Ukrajna kolhozaiban a munka­egység értéke, azt a következő szá­mok mutatják: 1955-ben 19 müliárd rubel volt a pénzjutalom a munkaegy­ségekre. Ebben az évben már 25 mil­liárd lesz, vagyis egy év leforgása alatt 6 milliárddal több. Külön kell hangsúlyozni hogy ezt az eredményt a mezőgazdasági termelés növelésével érték el. A mezőgazdasági termékek ára nem változott. Hasonló eredményeket értek el a leningrádi körzet mezőgazdasági dol­gozói. Burgonyából 110 mázsa átlag­termést takarítottak be minden hek­tárról, a tejtermelési átlag pedig no­vember végéig 2200 liter volt. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy kimondottan északi körzetről van szó, akkor el kell ismernünk, hogy ezek az eredmények kitűnőek. Amellett olyan kolhozok is vannak a leningrádi körzetben, amelyek 4000, egyes szovhozok pedig 6000 lite­res évi tejelési átlagot érnek el tehe­nenként. Ez a növekedés, főleg a tej­termelés növekedése a leningrádi kör­zetben biztos záloga annak, hogy a 3,5 milliós lakosú Leningrád a közeljö­vőben saját körzetéből tudja biztosí­tani tejszükségletét. Amikor már ennyire megismerked­tünk Ukrajna és a leningrádi körzet mezőgazdasági termelésének növeke­désével, megkérdeztük, minek tulaj­donítható ez a rohamos növekedés? Az elvtársak minden mérlegelés nélkül felelték; ez a kolhoz- és szovhozta­­gok, valamint a gépállomások dolgozói alkotó kezdeményezésének eredménye, amely az SZKP Központi Bizottságá­nak fontos határozatait és a mezőgaz­dasági termelés irányításának decen­tralizálása után teljes egészében ki­bontakozott. Az utóbbi évek folyamán hatalma* méretűvé fejlődőt a szocialista munka­verseny a szovhozokban és a kolhozok­ban. A dolgozók tudják, hogy munká­jukat már nem fékezheti a felsőbb szervek bürokratikus irányítása, mint néhány évvel ezelőtt. Tudják, hogy csakis tőlük függ, mennyire képesek kihasználni az adott lehetőségeket a falu jobb életének megteremtésére. Ennek a néhány tapasztalatnak, amelyet Ukrajnában és a leningrádi körzetben szereztünk, különösen most van nagy jelentősége mezőgazdaságunk számára. Mégpedig azért, mert a CSKP országos konferenciája határozatának értelmében mi is áttérünk a decentra­lizálásra. Természetes, az adott lehe­tőségeknek megfelelően. Főleg most, az EFSZ-ek III. országos kongresszu­sának előkészületi időszakában kell alaposan megmagyarázni a szövetke­zeti tagoknak és egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, hogy a mezőgazdasági ter­melés irányításának decentralizálása a dolgozók kezdeményezésének kibon­takozását szolgálja. Hivatva van a szövetkezeti mozgalom kibővítésére, a mezőgazdaságii termelés növelésére és ezen keresztül a szocialista falu fel­építésére. Ondrej Magna. ★ ★ ★ Érdemes pótjutalmazási szerződést kötni A szövetkezetek vezetői sok helyen húzódoznak a pótjutalmazási szerző­dések megkötésétől. Felesleges papír­munkának tartják. Nem így volt ez Csölösztőn, ahol a kertészeti csoport ez év januárjában szerződést kötött a pótjutalmazásra. Az emberek Így tu­datában voltak, mennyivel kell többet termelniök, ha pótjutalmat is akarnak. Az eredmény nem maradt el. A 6,75 hektáron 375.000.— Kčs bevételt ért el a szövetkezet, így több mint 140.000 koronával túlszárnyalták a tervezettet. Szép jövedelem ez a szövetkezetnek, de kifizetődött a csoport tagjainak is, mert Vörös Károly csoportvezető pl. 13.400 Kčs-t kapott pótjutalomként, azaz a tervezetten felüli összeg 8 %­­át, a csoport tagjai pedig az összeg 25 °/o-át, amely minden ledolgozott munkaegységre 6,50 Kčs pótjutalmat jelentett. Természetesen az előlegen és az évvégi járulékon kívül. Csölösz­tőn tehát teljes mértékben megmutat­kozott a pótjutalmazásra kötött szer­ződés serkentő hatása. Hasonló szép eredményekről számol­nak be a lehnyicei kertészeti csoport tagjai is, akik az elmúlt napokban 56.000.— Kčs pótjutalmat osztottak szét. Mindebből levonhatjuk a követ­keztetést, hogy érdemes szerződést kötni a pótjutalmazásra, természetesen, ezt olyan realizált alapon, hogy az va­lóban hozzájáruljon a többtermelés fo­kozásához. Bartos Mihály, JNB Somorja. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előtt A szövetkezeti tagok jutalmazásának új módszeréről A II. ötéves terv folyamán legalább 38.9 százalékkal kell emelkedni Szlo­vákia mezőgazdasági termelésének. Ezután a növekedés után fölénybe ke- . rülnek a szövetkezetek. Termelésük­nek döntő túlsúlyba kell kerülniök a II. ötéves terv végéig. A második ötéves terv irányelv ter­vezetének megvitatásánál a szövetke­zeti tagok és az egyénileg dolgozó föld­művesek kifejezésre juttatták szilárd elhatározásukat, hogy а II. ötéves terv feladatait sikeresen teljesítik. Ezt munkájuk és kezdeményezésük már ebben az évben is bizonyítja, hiszen a kedvezőtlen időjárás ellenére a gép­állomások segítségével időben elvégez­ték a mezei munkákat. Ugyancsak szép eredményeket értünk el az állatte­nyésztésben és a beadások teljesítésé­ben. Mindezen eredmények mellett to­vábbra is legfontosabb feladatunk, hogy megteremtsük a szövetkezetek megszi­lárdításához és az új EFSZ-ek alakí­tásához szükséges anyagi, műszaki, szervezési és politikai feltételeket. Job­ban ki kell használni a gépállomások Miért nem vezették be minden EFSZ-be az érdemszerinti jutalmazást? Az EFSZ-ek II. országos kongresszu­sa jóváhagyta a jutalmazás, főleg a pót jutalmazás alapelveit, melyek a szö­vetkezetek akkori fejlődési színvona­lának megfeleltek. Feltételeztük, hogy az érdemszerinti jutalmazás és a pót­jutalmazás bevezetésével lényegesen megjavúl majd a munkaszervezés, a tervezés és az elsődleges nyilván­tartás. Sajnos, azonban ez sok esetben nem történt meg. A másik nagy hiba az, hogy a jutal­mazás alapelveit — ahogy azokat a Kongresszus megszabta — nem ma­gyarázták meg világosan a szövetke­zeti tagoknak és nem kaptak olyan se­gítséget a nemzeti bizottságoktól, mint amilyent általában az új dolgok igé­nyelnek. Mindebből azt a következte­tést kell levonni, hogy az agronómu­­soknak, zootechnikusoknak, a gépállo­mások dolgozóinak és maguknak a'szö­vetkezetek funkcionáriusainak sokkal nagyobb fontosságot kell tulajdonítani, a szövetkezetek közgazdasági kérdé­séinek. Az új jutalmazási módszer jobban felkelti a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a termelés növelésére, ami nagyban hozzájárul kezdeménye­zésük és szakképzettségük fokozásá­hoz. A szövetkezeti tag jövedelme sok­kal jobban összefügg a hektárhozamok­kal és az állatok hasznosságával. A pontos normák alapján pontosabban lehet tervezni a szükséges munkaegy­ség-mennyiséget, gazdaságosabban fel lehet használni azokat és jobban lehet ellenőrizni a végzett munkát. A pótjütalom pénzben történő kifi­zetése hozzájárul a természetbeni ja­vak túlméretezett kimerítésének meg­szüntetéséhez, amit gazdaságosabban fel lehet használni az állattenyésztés növelésére. Az új jutalmazási rend­szer hivatva van arra is, hogy jobban felkeltse az EFSZ-elnökök, zootechni­­kusok, agronőmusok, könyvelők és csoport ezetők anyagi érdekeltségét. A jutalmazás módszerének megva­lósítása a termelés és a munkaterme­lékenység növelését, valamint a ga­­daságosság fokozását eredményezi minden szövetkezetben. Ugyancsak nagyban hozzájárul a szövetkezeti de­mokrácia elmélyítéséhez a jutalmazás terén. Miért tűzte napirendre а III. országos kongresszus a jutalmazás kérdését? Ezt okvetlenül megkövetelik a ta­pasztalatok. A legtöbb szövetkezet megszilárdult az igazságos jutalmazás bevezetése után, javult a munkaszer­vezés, a nyilvántartás, növekszik a jö­vedelem és elégedettek a tagok. To-Hogyan kerül összhangba a növénytermesztés és az állattenyésztés? Ismeretes, hogy a szövetkezetekben a legfontosabb és legégetőbb probléma a bő takarmányalap biztosítása. Ha a második ötéves terv értelmében lénye­gesen növelni akarjuk az állattenyész­tést, mindenekelőtt megfelelő takar­mánybázist kell teremtenünk. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem szabad csupán a takarmányvásár­lásra támaszkodni, mert az drágítja a termelést. Minden szövetkezetnek sa­ját érdekében elegendő szálas és sze­mestakarmányt kell termelnie. Ezért nagyon helyes az a javaslat, hogy a növénytermesztési dolgozókat anyagi­lag még jobban érdekeltté tegyük a takarmánytermelésben. Itt számításba kell venni a mennyiséget és a minősé­get, ki kell hangsúlyozni közvetlen fe­lelősségüket az állatok hasznosságának emeléséért. Ezért az új javaslatban ajánlják, hogy a szövetkezetek pénz­beli prémiumot szabjanak meg a takar­mánytermelő csoportok számára, me­lyek kielégítően biztosítják a takar­mányalapot. Változás az EFSZ vezetőinek jutalmazásában A szövetkezetek vezető funkcioná­riusainak döntő szerepük van abban, hogyan gazdálkodik a szövetkezet és hogyan emelkedik a tagság jövedelme. Ezért ajánlatos, hogy a szövetkezetek az eddigi pótjutalom helyett pénzben kifizetendő prémiumot ismerjenek el a vezető funkcionáriusoknak a terven felül elért gazdasági erdményekért. Mit várunk a szövetkezeti tagoktól és a földművesektől? Azt, hogy az új jutalmazási rend­szerrel és az elsődleges nyilvántartás­sal kapcsolatos kérdéseket necsak a szövetkezetek vezető funkcionáriusai vitassák meg, hanem valamennyi szö­vetkezeti tag, a szövetkezet nélküli községekben pedig az egyénileg dol­gozó földművesek is. Ezt a javaslatot tüzetesen meg kell vitatni az EFSZ-ek valamennyi termelőcsoportjában, min­den munkahelyen. Csakis így lehet ala­posan megvitatni e fontos kérdéseket és csakis ezután adhatunk értékes ja­vaslatokat az előkészített vitaanyag ki­egészítésére. Nem elegendő azonban a javaslato­kat csak megvitatni és új javaslatokat tenni. Kívánatos lenne, hogy a szövet­kezetek az új alapelvek szerint dol­gozzák ki jövő évi termelési tervüket. Ez nagy mértékben hozzájárulna a második ötéves terv feladatainak tel­jesítéséhez és a szövetkezetek gazda­sági és politikai megszilárdításához. Ondrej Golan segítségét, jobban kell szorgalmaznia; állattenyésztés gépesítését, nagyobt súlyt kell helyezni az építkezésre és fokozott mértékben kell érvényesben a haladó tudomány és technika vívmá­nyait. A hektárhozamok és az állatok hasz­nossága emelésénél a szövetkezeti ta­gokra hárul a legnagyobb feladat. Első­sorban rajtuk múlik, hogyan használ­ják ki a földét, a gépeket, és hogyan alkalmazzák a legjobban bevált agrö- és zootechnikai intézkedéseket. Tőlük függ, hogy kihasználják a helyi adott­ságokat, feltárják a rejtett tartaléko­kat és kihasználják azokat gazdaságunk felvirágoztatására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelés növelésénél igen fontos sze­repe van a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének. vábbá, a második ötéves terv nagy fel­adatokat ró a szövetkezetekre. E fel­adatok teljesítése érdekében még job­ban fel kell kelteni a szövetkezeti ta­gok anyagi érdekeltségét a termelés növelésére. Ebből következik, hogy ma­guk a feladatok követelik az EFSZ- tagok eddigi jutalmazási módszerének elmélyítését. A tagok jutalmazásának új javasla­tával, a tervezésben és az elsődleges nyilvántartásban eszközölt változások­kal lehetőségük nyílik a szövetkeze­teknek arra, hogy a termelés helyi adottságai szerint a legmgfelelőbb ju­talmazási módszert válasszák. Ezzel akarjuk megszüntetni a sok esetben igen káros következménnyel járó egyenlősdit. De azért is szükség van erre, mert а II. országos kongresszus mindenekelőtt a jutalmazás kérdésé­vel foglalkozott, de nem vitatta meg a szövetkezeti tagok általános jutal­mazásának problémáit. Mi az EFSZ tagok jutalmazása új javaslatának alapelve? Az új jutalmazási elvek értelmében a szövetkezeti tag a végzett munka mennyisége és minősége szerint kap­ja jutalmát. Ez annyit jelent, hogy a valóságban elért termelési eredmé­nyek szerint. A szövetkezeti tagok az elért eredménynek megfelelően egy részt általános jutalmat kapnak a tag gyűlés által jóváhagyott munkaegysé gek formájában, másrészt pedig pót jutalmat, főleg pénzben. * Miben van az új jutalmazási módszer jelentősége?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom