Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-23 / 38. szám
2 Földműves 1956. szeptember 23. A nemzeti bizottságok feladatai a közös gazdálkodás fejlesztése terén Néhány nappal ezelőtt vált ismeretessé. hogy hazánkban ebben az évben 115Ö új EFSZ alakult, melyek 291 000 hektárral növelték a közös gazdálkodás földterületét. A közös gazdálkodás eszméje minden akadály és parasztságunk bizalmatlansága ellenére utat tör magának a földművelőit között Egyedül a három nyári hónap június. júliuts és augusztus folyamán / 16 úi szövetkezetét és 3 előkészítő bizottságot alakítottak kis- és középparasztjaink. A bratis'avai kerületben az első félévben 41 új EFSZ alakult. A nylrai kerü’etben csak a nyári munkák idején 118 kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetbe. Ezek meggyőző tények. Minden törekvésünknek továbbra is az EFSZ-ek fejlesztésére és megerősítésére kell irányulnia, hogy minél jobban emelhessük a falu népének anyagi és kulturális színvonalát. A második ötéves gazdasági terv irányvonalának mezőgazdasági szakasza növénytermelési és állattenyésztési termelésünk mellett erre is nagy gondot fordít. A legközelebbi évék merész, de reális terveit csak akkor teljesíthetjük, ha emeljük az újonnan megalakított EFSZ-ek számát és megerősítjük a már működő szövetkezetek anyagi és tagsági alapját. A gyakorlat már világosan bebizonyította, hogy mezőgazdaságunkat csak szövetkezeti alapon kor' szerüsíthetjük. Falusi polgáraink ‘ jóléte, melyet a munkatermelékenység emelésével és a termelvények mennyiségének növelésével érhetünk el — nyugodtan megállapíthatjuk — elsőrangú feladata' az államhatalom népi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak. Jellegzetes és gondolkodásra késztet az a jelenség, hogy a szövetkezeti gondolat ott gyökeresedett meg a legjobban és ott hozta' meg legáldásosabb gyümölcseit, ahol a nemzeti bizottságok elsőrendű feladatuknak tekintették a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséről való gondoskodást. A besztercebányai, breznói és néhány a besztercebányai kerületben levő déli járás szövetkezeteinek kedvezőtlen helyzetét és a szövetkezeti eszme terjedésének visszamaradását éppen az a körülmény okozza, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai, az 7 á’lgndó mezőgazdasági bizottságok és a HNB mellett működő nőbizottságok, valamint a JNB tanácsai és azok mezőgazdasági szakosztályai, kevés gondot fordítanak, vagy sok helyen egyáltalán nem törődnek n szövetkezetekkel és a falu szocializálásának ügyével. Az olyan községekben pedig, ahol a parasztok már megalakították az EFSZ-t, a nemzeti bizottságoknak és azok tanácsainak gyűléseiken állandóan foglalkoznak kell nemcsak a szövetkezet politikai, gazdasági, kulturális és szociális kérdéseivel, de a szövetkezet állandó fejlődésének .elősegítésével is. A nemzeti bizottságok és a tanácsok gyűléseire minden esetben meg kell hívni az EFSZ elnökét és annak vezető funkcionáriusát. Hiszen mi lehetne más a HNB-ok és azok tanácsai értékelésének mércéje, ha nem a helyi EFSZ helyzete. Még nagyobb feladataik vannak a HNB tanácsainak azokban a községekben. hol még az egyéni gazdálkodók nem alakítottak szövetkezetét. Az ilyen községekben a , HNB tanácsának ki kell értékelnie a község politikai és gazdasági helyzetét és meg kell teremtenie az EFSZ megalakításának tárgyi előfeltételeit Meg kel! beszélni a tanács tagjainak, hogy közülük mindegyik beszéljen egy bizonyos számú gazdálkodóval — barátságosan és okosan — világítsa meg a közös gazdálkodás előnyeit, parasztpolitikánk célját és nyerje meg őket az EFSZ megalakítására. Az ilyen munkában nagyon értékes szolgálatot tehetnek a HNB nőbizottságának tagjai, akik agitáeiós és népnevelő munkájukat asszonytársaik megnyerésére irányíthatják. Az új EFSZ-ek megalakításánál ki kell emelnürtk az állandó mezőgazdasági bizottságok jelentőségét is. A nemzeti bizottságok ezen kisegítő szervei ne abban lássák végső céljukat, hogy segítenek biztosítani a termelés szervezési, technikai és szakmai előfeltételeit a földművelők számára. Mindig szemük előtt legyen az egész község termelése és fejlődésének távlata. Ezt pedig csak a közös gazdálkodás magas színvonala biztosíthatja. Hogy a népi közigazgatás miképpen válhat a szövetkezeti gondolat élőharcosává, erre például szolgálhat Káltovce község helyi nemzeti bizottságának, tanácsának és kisegítő szerveinek munkája. A község parasztjai még nemrégiben hallani sem akartak a szövetkezetről. Egyrészük bizalmatlan volt az új gazdálkodási formával szemben, s azok pedig, akik már a közeli szövetkezetek! jő eredményeit ismerték, egymásra ^vártak a kezdeményezésben. Csak az elmúlt napokban, az aratás befejezése után mutatkozott meg a HNB és a tanács jól irányított agitációs munkájának eredménye. Harmincnyolc egyéni ‘gazdálkodó, 210 hektár területtel megalakította az egységes földművesszövetkezetet. A HNB elnöke František Čaplovič. Ján Domán HNB-titkár és a tanács többi tagjai nemcsak kezdeményezői voltak a szövetkezet megalakításának, hanem ők léptek be elsőkként. £s ez volt a döntő. Az ilyen példa győzi meg a legjobban a dolgozó parasztokat, ez a legmeggyőzőbb bizonyítéka a szövetkezeti gondolat igazságának. A jó funkcionárius és HNB-tag fogalma szorosan össze van kötve azzal az alapelvvel, hogy ő legyen az első agitátora, első tagja és első gazdája az egységes földművesszövetkezeinek a községben. E. KADNÄR (Ford: G. D.) HÍREK • NYOLCVANEZER ember nézte meg a helyi gazdálkodás II. országos kiállítását a megnyitás első napján. A kiállítást a prágai kongresszusi palotában tartják. ф Szeptember 15-én Csehszlovákia és a • Német Szövetségi Köztársaság határán Pomezi nad Ohrí és Schirdingi szakaszon megújították a két ország közötti útiíörgalmat. ф Ünnepélyes keretek között meg nyitották és átadták a közönségnek a Bratislava! Egyetemi Könyvtár átépített épületét. ф Betondeszkák gyártását kezdték meg . Ostrava vidékén, amelyekből 1200 méter hosszúságú utat építenek az üzem környékén. Később más építkezésekre is szállítanak majd betondeszkákat. ф Vlašské Meziŕičí-i Tónak kalaogyárban készült kalapok éppolv kedveltek Üj-Zélandbah, mint Finnországban. Törökországban, vagy Dél Amerikában. A legutóbbi két hónapban a Tonak-üzem külföldre több, mint 57 ezer kalapot exportált, amelynek nagyobb része női kalap volt. ф Leszerelő katonáink közül — akik októberben távoznak a hadsereg kötelékéből — 1282 választotta a bányászhivatást. ф Az érsekújvári ELEKTROSVIT- ből az elmúlt napokban négy vagon villanyégőt küldtek a Román Népköztársaságba. További nagy szállítmányok mentek Indonéziába,1 és Vietnamba. ф A Nagymoszkvai „MCHAT“ Színház első ízben lépett fel a Csehszlovák Köztársaságban. Ф Szeptember 17-én nyitották meg Prágában a lótenyésztők nemzetközi kongresszusát, amely f. hó 24-ig tart. A kongresszuson részvevő országok: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Kínai Népköztársaság, s a Mongol Népköztársaság. ф A kassai kerület mezőgazdasági iskoláinak első évfolyamaiban összesen több mint 600 diák tanul. A legfőbb fárás a fejbegyőjtésben A tejbegyűjtésben Szlovákia járásai között a kékkői járásé az elsőség, mely e hő 10-ig 156 százalékra teljesítette a dekádban meghatározott feladatát, időtervét pedig 139 százalékra. Ennek ellenére a járásban még mindig van 1851 olyan gazdaság, mely beadási tervét nem teljesítette. A kékkői járás után következnek Somorja, 137 százalékkal, Bánovce 132 százalékkal, Partizánske 120 százalékkal. továbbá Rozsnyó és Banská Bystrica. Leginkább elmaradtak a teljesítésben Sznina 42 százalék, Puhov 52 százalék. Bardejov 55,8, Hnusta 57 százaiéi}, továbbá Námestovo és a breznői járások. Nagy lehetőségeket nyúitanak a nemzeti bizottságoknak a kiegészítő költségvetések A Megbízottak Testületének legutóbbi programnyilatkozata említést tesz a kiegészítő költségvetésről, mint falvaink és városaink fejlesztésének egyik jelentős eszközéről. A kiegészítő költségvetés nem ismeretlen dolog. Némely kerületben már hosszabb idő óta szolgálja a helyi rendkívül akciók anyagi fedezetét. Sok helyen azonban még mindig nincsenek tisztában ezen költségvetések lényegével és felhasználási lehetőségeivel, ezért szükségesnek látjuk, hogy rövid felvilágosítást nyújtsunk ezen fontos pénzügyi eszközök je’entőségéröl. Kiegészítő költségvetést minden nemzeti bizottság készíthet abban az esetben, ha terven felüli bevételeket tud elérni, vagy a tervezett kiadásokból bizonyos összeget meg tud takarítani. A terven belüli bevételekhez nemcsak a saját terven felüli bevételi feleslegek tartoznak, de az á’lami adóknál elért többletek is. még pedig ezeknek teljes összege, kivéve a forgalmiodó-bevételt, melynek csak 50 százaléka használható fel. De mindeh esetben érvényesülnie ke'i annak az alapelvnek, hogy minden terven felüli bevétel, mely a nemzeti bizottságok összbevételénél mutatkozik, csak abban az esetben használható fel, ha ez a felesleg a nemzeti bizottság, vagy végrehajtó szerveinek érdeme folytán jött 'étre. Ilyen megtakarításokat el lehet érni a tervezett feladatok, beruházások, javítások stb gazdaságosabb tejesítésével Nem iehet megtaka -itásnak tekinteni a kiadások olyan természetű csökkenését, melyek valamely feladat feleslegesséválásával, nem teljesítésével vagy más véletlen körülmények folytán keletkeznek. A kiegészítő költségvetések forrásai lehetnek olyan anyagi eszközök, melyekhez önkéntes felajánlások, adományok folytán jut a nemzeti bizottság. Felhasználható még ezen költségvetésekre a helyi gazdálkodási üzemek fejlesztési alapjának 25 százaléka. Legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mire lehet ezeket az anyagi eszközöket felhasználni, vagyis, mi'yen célokat szolgálhat a kiegészítő költségvetés. A lehetőségek széleskörűek és sokfélék. A kiegészítő költségvetésben meglehet valósítani minden olyan feladatot, mely a rendes költségvetésben nem szerepel és nincsen biztosítva. A Pénzügyi Megbízotti Hivatal legújabb irányelvei szerint (Zbierka inštrukcii 6. IV. 1956 67/56 szám) mindenekelőtt a ' falvak és városok szépítésére, éspedig az önsegéllyel végrehajtott összes feladatokra fel lehet használni, kivéve a beruházási munkákat. Ilyen feladatok: az utak, terek, kisebb folyómedrek, parkok, fürdők, emlékművek stb. rendbehozása. Továbbá iskolai, testnevelési, kulturális, egészségügyi és szociális berendezések megjavítása. Ezekben az esetekben az említett intézmények üzembetartásához szükséges berendezésekről van szó, mint a bútorok, függönyök, konyhai felszerelések, könyvtárak, kivéve az adminisztratív j i.«rmészetű berendezéseket. A .kiegé- I szító költségvetésben szerepelhetnek az iskolai, egészségügyi, szociális, kulturális és hasonló célra szolgáló épületek javításai és karbanta-tási költségei. Ideszámítható az összes fokú iskolák, csecsemőotthonok, kultúrotthonok, a nemzeti bizottság háza és hasonló épületek. Végül idetartoznak az összes olyan nagy javítási munkák, melyeket a község saját rezsijében végez, a helyi gazdálkodás fejlesztése, a lakosság fizetett munkája segítségével. Itt leginkább a tégla, mész és más építőanyagok termelése jöhet tekintetbe, valamint a karbantartási és javítási munkák, javítóműhelyek bővítése. Ezen feladatok megvalósításánál abból kell kiindulni, hogy a munkaerők elsősorban a helyi polgárok so-r raiból toborzandók, éspedig a háztartásban dolgozó asszonyokból, nyugdíjasokból és földművesekből. akik bizonyos időszakokban résztvehetnek a munkában. Az alkalmazott egyének csak szabadidejükben vehetnek részt ezekben a munkákban. Az anyagot különösen, ha nagy javításokról van szó, csak ч helyi forrásokból lehet meríteni és kivételes esetekben a felettes NB engedélyével használhatók fel más anyagi alapok. Ez a rövid tájékoztatás is eléggé bizonyítja, hogy milyen sokféle módon használhatják fel a nemzeti bizottságok a kiegészítő költségvetéseket a dolgozók kulturális színvonalának emelésére, a szociális és gazdasági építés megjavítására a helyi lakosság széleskörű, önkéntes részvételével. G. D. Burgonyabeadási verseny Az elmúlt napokban a királyhelmeci járás helyi nemzeti bizottságai foglalkoztak az őszi munkák sikeres befejezésével. A maly sladkovi helyi nemzeti bizottság a szövetkezet vezetőségével együtt versenyre hívta a járás községeit a burgonya beadásra. A nagytárkányi helyi nemzeti bizottság megbeszélte a gazdákkal a versenyfelhívást és szeptember 30-ig száz százalékra teljesítik a burgonyabeadást, A versenyfelhívást elfogadta a szent máriai fielyi nemzeti bizottság is, amely kötelezte magát, hogy a község október 10-re 160 százaléxra teljesíti a burgonyabeadást. Nová Vieska október 15-ig 110 százalékra teljesíti a krumplibeadást, Borsa község pedig 140 százalékra. A bácskai EFSZ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójának tiszteletére burgonyabeadási kötelezettségét 120 százalékra teljesíti. Hasonló vállalást tett a zempléni EFSZ is. A felbári szövetkezetben javában folyik a silózás. A 11 hektáron termelt csalamádé bő termést adott, telnek a silógödrök, nem lesz takarmányhiány a téli hónapokban. Olvasóinknak, levelezőinknek (Folytatás az 1. oldalról.) Szeretnénk, ha munkánk során tovább mélyülne és szélesedne az a szoros kapcsolat, amely az utóbbi időben a szerkesztőség és az olvasók között kialakult. Nagy segítség volna számunkra munkánk jobb végzéséhez az, ha az olvasók több bátorsággal írnák meg véleményüket egyes cikkeinkről, amelyekkel nem értenek egyet, Ez nagy tanulság volna számunkra. Lenin elvtárs igen nagyra értékelte azoknak az olvasóknak leveleit, „akik frissen reagálnak sok olyan jelenségre, melyet a tapasztalt régi pártmunkás annyira megszokott, hogy észre sem vesz”. Nagy szükség volna erre, mert ez a szerkesztőség és az olvasók szívélyes viszonyát mégjobban elmélyítené. A losonci JNB tagjai fokozzák a meggyőző munkál A járási nemzeti bizottságok ma már nagy gondot fordítanak az új szövetkezetek alakítására és a gyengébben működök megerősítésére. így vjn ez a losonci járásban is, ahol már hónapok óta gondos munka folyik a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítésére és megerősítésére Koncz Jánossal a Losonci Járási Nemzeti bizottság alelnökével beszélgettünk — aki fokozott mértékben foglalkozik a szövetkezeti gondolat elmélyítésével a járásban. — Járásunk — mondotta Koncz János alelnö'k — már a múltban is hagy gondot fordított új szövetkezetek alakítására és a meglevők politikai és gazdasági megszliárdítására. Ezt a munkákat ez évben még fokoztuk és remélem, hogy fáradozásunknak meg is lesz az eredménye. A példás szövetkezeti gazdálkodás bizonyítja, hogy a szövetkezeti tag kevesebbet dolgozik, nagyobb a jövedelme és több ideje marad a munka mellett a szórakozásra, kultúrára és családjára, mint az egyénileg gazdálkodó földművesnek. — Járási nemzeti bizottságunk minden tagja és minden dolgozója kiveszi a részét a meggyőző munkából. Jelenleg négy községre irányul a munka: Terheled, Lipovany, Ružina és Tuhár. Ez utóbbinál a szövetkezet kiszélesítéséről és megerősítéséről van sző, mivel itt az év elején már megalakult a szövetkezet. A csoportos összejövetelek, a néppel való beszélgetések után ma már az egyéni meggyőző munka folyik. Dolgozóink személyesen beszélnek á falu földműveseivel, akiket lakásukon és munkahelyükön, a földeken keresnek fel. — A személyes meggyőzés mellett gondot fordítunk arra is, hogy kulturális munkával elősegítsük a falu szocialista építését. Terhelődén fellépett a losonci CSEMADOK kultúrbngádja is. A sikeres kultúrműsor mellett vándor-kiállítást rendeztünk, melyen az apátfalva! Poľana nemzeti vállalat a legjobb szövetanyagáit állította ki és bocsátotta áruba. Kíváncsiak voltunk’ arra is,; hogy a négy kiválasztott községben hogyan folyik a felvilágosító munka a valóságban, s milyen eredményt értek el. Takács Jánoshoz, a terhelődi helyi nemzeti bizottság titkárához fordultunk, hogy tőle tudjunk meg valamit arról, hogyan halad községében az új szövetkezet alakítása. — Terheled nem nagy közséq — mondja Takács János, a HNB tintára, s magának a falunak csak 75 hektár földje van. De nagyok a telepek, mint Alsó- és Felsö-Baby és Lázy. S ezekkel együtt mintegy 649 hektár mezőgazdasági terület van, amiből kb. 430 hektár szántóföld jöhet tekintetbe. Ezt a területet 250 dolgozó műveli. Az EFSZ megalakítása után erre a munkára elegendő lenne 65 ember, — a többi felszabadulna az ipar számára. / A kötelező beadás bevételei jelenleg 174 ezer koronát tesznek ki. A szövetkezetnél az állami felvásárlásra — ez 306 ezer korona körüli ószszeget tenne ki. így a szövetkezeti tagok mintegy 132 ezer koronát nyerhetnének. A mezsgyék felszántásaval és a gépesítés alapos kihasználásával hektáronként legalább 3 mázsával nagyobb termést iehetne elérni. Ez 1270 mázsa gabonát jelenthetne — pénzben kb. 250 ezer koronát. Ezek bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás nagy előnyeit. — S hogyan folyik a szervezés a szövetkezet alakítására? — kérdeztük. — Sajnos a HNB tagjai, közül csak Nóta István elnök és én járun’x agitálni, — mondotta Takács HNB titkár. — Senki más a HNB tagjai közű! ... A HNB többi tagjai nem törődnek a szövetkezet alakításával. Jelenleg mégis már 17 aláírónk van. Ebből 7 földműves, a többi munkás. Ezek mintegy 70 hektár földdel rendelkeznek. A meggyőző munka folyik tovább, s remélem. hngy megértik majd nálunk is a társas gazdálkodás nagy előnyeit. 4 Sólyom László Losonc. A szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli út a magas kehtárljozamok eléréséhez
