Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-23 / 38. szám
\ yfkafaad A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. szeptember 23. Ára 40 Hílér VII. évfolyam 38. szám Olvasóinknak, levelezőinknek Irta: MAJOR SÁNDOR A dunaszerdahelyi járásban folyik az őszi termények betakarítása. Mint minden munkában a burgonya betakarításánál is a gép nyújtja a legnagyobb segítséget. Képünkön Surányi János traktoros és Mészáros Sándor gépkezelő a TEK-2 mintájú géppel a mihályfai EFSZ 2,5 hektáros burgonyaföldjén. Ezt nem tudták betiltani Szeptember 21-ike a Csehszlovák Sajtó Napja. Ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy őszintén beszéljünk a sajtó, a levelezők és az olvasók közti' viszonyunkról. Azt szeretnénk, ha a Sajtó-nap is tovább mélyítené és szélesítené az olvasókkal való kapcsolatunkat, hogy a szocialista sajtót, köztük a Szabad Földművest minden csehszlovákiai dolgozóparaszt magáénak vallja, s egyre jobban érezze, hogy a legjobb barátja és segítőtársa. Törekvéseink megvalósításánál nagy segítségünkre van, hogy az SZKP XX. kongresszusa és a CSKP országos konferenciája sok akadályt távolított el a sajtó fejlődésének az útjából, amely gátlólag hatott a sajtó és a tömegek szoros kapcsolatára. Ezek a hibák főleg a személyi kultuszból eredtek, ami által a sajtó beleesett a dogmatizmus és a formalizmus káros hibájába. Ez a dogmatikus gondolkodásmód visszatükröződött az újságírók és levelezők munkamódszerében is, akik sokszor kitértek az eléjük kerülő kényes kérdésekre való önálló állásfoglalás elől. Nem mertek rámutatni a helyes kivezető útra és ahelyett könyvekből kiírt idézettel helytelenül alkalmazva akarták megoldani az alapos marxista elemzést igénylő kérdéseket. A helytelen nézetek és munkamódszerek bírálatánál sok esetben nem eléggé aknáztuk ki így a sajtó nevelő és ösztönző tényezőit, mert könnyebb a nyers ledorongolás, mint a helyzet alapos marxista-leninista ismeretén alapuló nevelő írás, amelyből a bírált is érzi a segítőszándékot. A sajtó ezen hibáinak leküzdésében segítségére van a csehszlovák pártsajtó múltbeli gazdag tapasztalata, amely a legnehezebb időkben a burzsoa köztársaság idején harcolt a munkásosztály érdekeiért. Ezek a lapok követésreméltó példaként állanak előttünk. A csehszlovák sajtó harcos múltja a párt központi lapjának a Ruidé Právo és a Pravda chudoby megjelenésével kezdődik és folytatódik más lapok megjelenésével. A magyar Munkás, a német Vorwärts és később a Magyar Nappal. Ezek a lapok a legnehezebb harcokban, a legrosszabb gazdasági helyzetből is megmutatták a kivezető utat az éhséggel küzdő munkásosztálynak, és a földjüket, házukat elárverezéstől féltő parasztoknak. Igaz, sokszor a cenzor fehér foltja és a bebörtönzött kommunista újságírók és munkatársak jelezték a máért, a most épülő szocialista hazáért vívott áldozatokkal teli harc újtát. Tanulság számunkra, ahogy a kapitalista viszonyok között megszülettek a kommunista sajtó hírei és tudósításai. Tanulság az írások pártossága, harcos kiállása az igazságért. A dolgozók abban az időben a legnagyobb szenvedéllyel olvasták a sajtót, megbecsülték és gondoskodtak annak terjesztéséről is. A sajtó hírei és tudósításai a legszélesebb tömegeket érdeklő gondolatokból eredtek, amelyek aztán közös nagy cselekedetre tudták szervezni és lelkesíteni az embereket. A falvakból a legtöbb esetben kisebb-nagyobb csoportok, munkanélküliek, béresek pislákoló petroleum lámpa fényénél a falu közös gondját baját vetették együtt papírra és küldték a sajtónak. Ezek voltak azután a legjobb, leglángolóbb írások és felhívások, amelyek az ország minden részén buzdították az elnyomott, kizsákmányolt éhező tömegek harcát és futótűzként terjedtek el mindenfelé. Amilyen céltudatosan és gondosan készültek a hírek és tudósítások, olyan nagy érdeklődéssel várták őket a tanyák, a falvak dolgozói. Az újság terjesztője üldözésnek és börtönnek volt kitéve és mégis kitüntetésnek számított ennek terjesztése. Sokszor volt úgy, hogy a nők keblük alá rejtve, gyerekkel a karjukon vitték a csendörkordonlól körülzárt sztrájktanyákra a párt szavát, mely további kitartásra buzdította a férjeiket. így vált az újságterjesztés a széles olvasótömegek magától értetődő tisztes gondjává. Az éhező munkanélküli, utolsó fillérét adta a pártsajtóért és az agyongyötört paraszt az ólajtóban leste tojótyúkját, hogy azt szájától elvonva újságot vásároljon rajta. Csakis az ilyen tapasztalatokkal rendelkező pártsajtó, és szoros kapcsolata az elnyomott munkásokkal és parasztokkal tudta betölteni az illegalitás körülményei közt a fasizmus idején azt a küldetést, amit pártunk elvárt tőle, és ez segítette a felkelést és felszabadítás áldozatokkal teli nagy ügyét. A felszabadulás utáni időkben az áruló burzsoázia céljainak leleplezésében és a cselszövések elleni tömegmozgósításban a kapitalizmus visszaállítási kísérletek elfojtásában szintén megvolt a pártsajtó pozitív szerepe, amely tovább folytatódott hazánk szocialista felépítésében. A szocialista sajtóra a második ötéves terv megvalósítása újból nagy feladatokat hárít. Különösen nagy feladat vár a földműves sajtóra. Erre a komoly munkára a Szabad Földművesnek, a Roľnícké noviny-nak és a többi földműves sajtónak is fel kell készülni, amely megtisztelő feladat lesz, mert segíthetjük az EFSZ tagjainak, a magángazdáknak, a traktorállomások és állami gazdaságok dolgozóinak kezdeményezését a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának megjavítását és hazánk szocialista építését. A mezőgazdasági termelés 59;8 százalékos emelésének feladata mind az EFSZ tagok, mind a magángazdák között végzett fokozottabb munkát követel meg. Tíz és tízezer dolgozó parasztot gyakorlati példák alapján kell megnyerni, — az önkéntesség elvének szigorú betartása mellett — a szövetkezeti gazdálkodás örömteli jövőjének. Tudatában vagyunk annak, hogy a sok más feladat mellett igen fontos lesz a ma még magángazdálkodó parasztságunk iránt leküzdeni a sok helyen megnyilvánuló bizalmatlanságot. Harcolni azon helytelen nézetek ellen, amelyek szerint pártunk és kormányunk segítsége a magángazdák irányában csökkenti a szövetkezeti gazdálkodás iránti vonzódásukat. Nagy feladataink vannak parasztságunk szakmai nevelésének serkentésében és támogatásában. A mezőgazdasági termelésnek a második ötéves tervben meghatározott feladata: a falu anyagi és kulturális fejlődését a nagyüzemi termelés döntő fölénye által elérni. Ez pedig sürgősen megköveteli a technika jobb felhasználását, a jobb irányítást, a mezőgazdasági tudomány bátrabb alkalmazását és mindezeket csakis a nagyobb szakmai tudás biztosítja. Ez évben a Szabad Földműves és a falusi dolgozók kapcsolatában örvendetes változás állott be. Ennek igazolására közölhetjük a Csehszlovák Sajtó Nap alkalmából, hogy a Szabad Földműves az újabb olvasók szerzésére felállított tervét közel kétezer új olvasó megnyerésével túlteljesítette. E? évben több ezer falusi dolgozónk vált a Szabad Földműves olvasójává, és vannak községek, szövetkezetek, ahol nem hiányzik egyetlen parasztcsalád asztaláról sem a Szabad Földműves. Ezeket a örvendetes eredményeket levelezőink fokozottabb tevékenységének köszönhetjük s ehhez nagyban hozzájárult a márciusi levelező és olvasói konferencia, amelynek munkáját lelkesítette az ipolyviski Vörös Lobogó és a leleszi Május 1. szövetkezet versenye, valamint a királyhelmeci és az ipolysági járások közt megindult íöldművessajtó versenye, és e járások vezető dolgozóinak megértése. A földművessajtóért folytatott verseny továbbterjed. A levelezői konferencia résztvevői hozzáfogtak vállalt kötelezettségük teljesítéséhez. Megindult a nagymegyeri járás nemzeti bizottsága és a galántai járás nemzeti bizottsága közti verseny, amelyben már Nagymegyer teljesítette vállalását. Ezenkívül további újabb járások ismerték fel, hogy törődni kel! a földművessajtó terjesztésével, így jelenleg Szene és Somorja, Rozsnyó és a Szepsi járások között bontakozott ki a földművessajtó terjesztésének gondolata. Szerkesztőségünk ez évben több sajtónapot és beszélgetést tartott az olvasókkal. Munkánk színvonalának továbbfejlesztésére is tettünk intézkedéseket, hogy a Szabad Földműves egyre jobban teljesítse parasztságunk irányában vállalt küldetését. Most dolgozunk azon a terven, amelyet olvasóink között folytatott véleménykutatás folytán és a levelezői konferencián is megvitattunk. Az 1957 január elsejével nyolcoldaias szakmellékletet adunk ki, amely anélkül, hogy emelné az előfizetői díjat — a most megjelenő rovatokon kívül — különböző rovatokat fog tartalmazni, mint gyümölcsészet, szőlészet, kertészet, halászat stb. Ezenkívül a levelezői munka elmélyítésére és színvonalának javítására versenyt írtunk ki a Sajtó-nap alkalmából, amelyet értékes könyvekkel jutalmazunk. A szerkesztőségen belüli munka állandó javulásának is megteremtettük a feltételeit. A szocialista versenyben további munkánk során azon szerkesztőik írásait értékeljük kiválóan, amelyekre több visszhangot kapunk és amelyek segítettek megoldani a felvetett kérdéseket. A múltban megtörtént a sajtó munkatársainál, legyen az szerkesztő vagy levelező, hogy az anyag beszerzésénél sokszor nem törekedett az érdekelt dolgozók lehető legnagyobb számú közreműködésére. Megelégedett például az EFSZ elnök vagy könyvelő által adott sokszor egyoldalú információkkal és nem győződött meg a saját szemével a dolgok állásáról, így nem is kaphatott helyes összképet, ami által az írás állításaihoz kétségek fértek, s ez rontotta a sajtó hitelét; az írás sem segíthette a probléma megoldását. Így természetes csökkent a sajtó nevelő, szervező és mozgósító értéke. A szocialista sajtón keresztül pártunk és kormányunk nap mint nap beszélget a munkásokkal, parasztokkal és az értelmiségi dolgozók széles tömegeivel. Meghallgatja kívánságaikat és véleményüket, ezek alapján kitűzi a szocialista építés soronlevő feladatait, alkotó munkára neveli, szervezi és mozgósítja népünk hatalmas erejét. Ez adja magyarázatát annak, a tisztes és felelősségteljes munkának, amit a szocialista sajtó munkatársai, a levelezők ezrei betöltenek dolgozó népünk szolgálatában. A szocialista sajtó legfontosabb feladata az igazmondás, és problémája a színvonal állandó fejlesztése az írás különböző formáinak útján. Csák az a cikk szolgálja a kitűzött célt. melynek írója dolgozóink szükségletét szolgáló témáról ír. A kapott anyag feldolgozásánál jól kihasználja a nevelő, szervező és mozgósító tényezők rejtett tartalékait. Nem a dolgok szépítgetése által, de elmélyülve megtalálja benne azt, amit még alig látni, a születő újat és azt támogatja és erősítgeti a fejlődésben. Ezek az írások adják a lap színvonalát, szolgálják a dolgozók, a parasztság és a szocializmus érdekeit, növelik olvasóinak érdeklődését és számát. A jövő egyik igen fontos teendői közé soroljuk a nemzeti bizottság megnövekedett jogköre alapján végzett sokoldalú munka támogatását. Nagy szükség lesz itt a nemzeti bizottságok megértéseire és tanácsaira. Az a szándékunk, hogy résztvegyünk üléseiken, s így megismerjük sokoldalú tevékenységük minden részletét. Ebben a munkánkban nagy segítséget várunk a nemzeti bizottságok tagjaitól és számítunk levelezői tevékenységükre. (Folytatás a 2. oldalon) A hamburgi dolgozók az elmúlt napokban, amikor reggel siettek a munkába, ismét találkoztak a német kommunista párt újságjával a „Hamburger Volkjszeitung-gal. _ A sajtószerv kiadását ez év augusztus 17-én a kommunista párt betiltásával egyidejűleg megszüntették. A kommunisták azonban nem adták fel a harcot és a kommunista párt sajtószerve továbbra is megjelenik. Az újságot sokszorosítják és néhány oldal terjedelemben jelenik meg. Az illegális lap Néhány évvel ezelőtt a magyarbéli EFSZ felett védnökséget vállalt a Stollverck nemzeti vállalat. Az üzem dolgozói állandó segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. Az EFSZ megszilárdítása érdekében szorosan együttműködnek az üzem dolgozói az EFSZ tagjaival, s mindent elkövetnek, hogy a még egyéniség dolgozó parasztokat meggyőzzék a közös gazdálkodás előnyéről. A védnökség! üzem most viliáműjsággal fordult Kakas Sándorhoz, Ka sas Ilonához, Rácz Jánoshoz, Kustár Jánoshoz, Kincses Jánoshoz és még több egyénileg dolgozó paraszthoz, s mindannyiukat hívja a szövetkezetbe. A villámújság szövege a következő. „Mint példás magángazdál-Az elmúlt évben nem vásároltuk fel? a tervezett cukorrépamennyiséget, így nemzetgazdaságunk 224 vagon cukrot vesztett. A veszteség és a szénszükséglet jóval több volt, mint terveztük. Nem tartottuk be az önköltségeket, s így több mint 7 millió koronával tartoztunk az államnak. E kedvezőtlen eredmények következtében a: rosszul gazdálkodó üzemek közé kerültünk. A Selmecbányái dohányfeldolgozó üzem dolgozóinak felhívása után azonban minden intézkedést megtettünk arra, hogy az idei répakampány alatt ne legyünk az utolsó üzemek között és ne legyünk nemzetgazdaságunk terhére. Hogy mindezt elérhessük, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójának tiszteletére a következő kötelezettségvállalást teszszük: 1. Biztosítjuk a cukorrépa veszteségnélküli begyűjtését, 2. A megszilárdított termelési normát 104-százaléka teljesítjük. így két nappal lerövidítjük a kampányt és 47 000 első száma többek között ezt írta az első oldalon: „A tilalom ellenére is itt vagyunk!” A hamburgi lakossághoz intézett felhívásban megállapítja ■a lap, hogy Adenauer a militaristákkal és a multimilliomosokkal betilthatta ugyan Németország Kommunisíta Pártját és lezárathatta a párt sajtósžervének szerkesztőségét, de a párt szavát nem tudták elhallgattatni, sem az újság kiadását nem tudták megszüntetni. ködők- bizonyára követitek Vajda Jánost és Lévai Jánost, akik az aratási munkák idején beléptek a szövetkezetbe. Hasznos tapasztalataitokat adjátok át a szövetkezeti dolgozóknak, hogy az egész közösségnek has na legyen belőle. A magyarbéli EFSZ a szenei járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Pontosan teljesíti beadási kötelezettségeit és a haladás útján van. A Stollverck nemzeti vállalat dolgozói megvannak győződve arról, hogy Magyarbél a legrövidebb időn belül szocialista falu lesz, hiszen erre .runden lehetőség megvan Klapuch L., Szene. koronát takarítunk meg. 3. A munka termelékenység tervét 100,2 százalékra teljesítjük a második félévben. 4. A vesztesegi normát 0,01 százalékkal csökkentjük, s így 14 mázsa cukfbt takarítunk meg. 5. Kevésbé értékes szenet használunk, s így 688 tonna tüzelőanyagot takarítunk meg. 6. A minőségi normát 100,5 százalékra teljesítjük. Az oroszkai cukorgyár versenyre hívja Szlovákia valamennyi cukorgyárát a következő pontokban: 1. A cukorrépa begyűjtésének és felvásárlásának biztosítása, 2. a cukorrépa kezelési és szállítási költségeinek csökkentése, 3. a termelési normák teljesítése, 4. a veszteség minél kisebb 1 százalékra való csökkentése, 5. a melasztermelés csökkentése a normával szemben, 6. az egy tonna cukorrépa feldo’gozására szükséges szénmennyiség csökkentése, 7. a kristálycukor minősége. Ezen pontok teljesítését rendszeresen értékeljük és közöljük üzemünk dolgozóival. Segít a védnökség! üzem A főrévi szövetkezetben Groszman Anton és Sefčovič Márton veti az őszi takarmánykeveréket. Az őszi árpa már rég a földben van, most a rozs és a búza vetése következik. Gyorsan és veszteség nélkül takarítsuk be a cukorrépát Az oroszkai cukorgyárnak ebben az évben 1559 tonna cukorral többet kell gyártania, mint 1955-ben volt az állami terv. Tudatában vagyunk annak, milyen fontos a cukor. Szüksége van rá az élelmiszeriparnak és gyógyszereket is gyártunk belőle. A külföldre szállított cukorért értékes valutát, nyersanyagot és egyéb terményt kapunk. Ezért' tehát hazafias kötelességünknek tartjuk minden erőnket arra összpontosítani, hogy a cukorrépát időben betakarítsák és elszállítsák a termelők, gazdaságosan legyen feldolgozva, hogy sokkal jobb eredményeket érhessünk el, mint a múlt évben.
