Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-26 / 34. szám
Földműves 9 1956. augusztus 2 V Egy partizán visszaemlékezései 4Dallal, tánccal Vámosfalu aratóünnepe állatok —■ medvék, farkasok, leopárdok — kisgyermekeket, akik az őserdőben eltévedtek, vagy akiket ezek a vadállatok elraboltak, csodálatos módon kölykeikkel együtt felnevelték. Ezek a gyermekek azonban az emberi társadalomba visszajutva, 'minden esetben életképteleneknek bizonyultak és hamarosan elhaltak. Legtovább, Í7 éves koráig egy Atnala nevű indiai leányka élt, akit tíz éves korában egy farkasbarlangban találtak meg. Ez a lányka két év múlva már tudott kétlábon járni — ha azonban sietnie kellett, azonnal négykézlábra ereszkedett — és csak hét év múlva tanult meg összesen 39 szót. Mindebből kitűnik, hogy az emberi fejlődés szorosan összefügg a környezettel — a tudatos munkával, — ami testét, végtagjainak használhat óságát, agyát egyaránt formálja. Tudjuk, hogy a munka az, ami az embert emberré tette, mert kifejlesztette kezét, mert az elvégzett munka közben megtanult gondolkodni, beszélni, később tervezni, tudatos életet élni. (A Szabad Föld) Lordék otthona a zsolnai Gottwaldutca egyik legszebb házában van. A Lord-család tagjai vendégszerető emberek: az apa cigarettával, a mama gyümölccsel kínál, a kisfiú pedig a szülőgyötrés legkülönbözőbb vállfajait mutatja be a vendégnek. A családfőt, akivel elbeszélgettünk a felkelésről. Józsefnek hívják, ma negyvennégy esztendős. Háborús emlékeiben böngészünk: „A Ján Šverma II. partizánezredben jó harcosnak és parancsnoknak bizonyult, aki mindig kész volt kötelességei becsületes teljesítésére...“ Danyiiov szovjet százados írta ezt a hajdani ifjú főhadnagyról. A volt partizán felsóhajt: szór a hegyek felé, a felkelőkre. De harcos lelkünket egyre ellenállóbbá tették a németek elkeseredett bünte-' töakciói, cselszövései és bérencei népveszlő viselkedését is csak gyűlölettel nézhettük. Erdő, hegy a mi birodalmunk volt — Bátorított az előttünk menetelő csehszlovák ejtőernyős brigád csoportjának hős példamutatása is. Ahogyan nyomukban haladtunk, egy-egy völgyben láttuk küzdelmeik színterét, amely egy hőskölteménynél is többe: mondott. — S a harcok közepette volt-e kapcsolatuk a lakossággal?... Augusztus 11-én nagy napra ébredt Vámosfalu. Az EFSZ ezen a napon tartotta hagyományos aratóünnepélyét. Már a kora reggeli órákban a falu apraja-nagyja talpon volt, hogy előkészítsék az ünnepélyhez szükséges kellékeket. Az aratóünnepély értékes kultúrműsorát a helybeli iskola pionírjai adták. Az örömteli ünnepélyt megelőző héten osztották ki a természetbeni járandóságot, amely a félévre ledolgozott munkaegységekre szólt, s bizony nem kevés azok száma, akikhez a szövetkezet kocsija nagymennyiségű gabonát szállított. így Kós Ferenc 24, Gányovics István 21,6, Horváth Miklós 18 mázsa gabonát kapott. A jó munka ga Az ez évi jó termés következtében az EFSZ tagok mindenütt szép jövedelemre tettek szert. A zselízi EFSZ például 26 900 munkaegység után hat vagon búzát és három vagon árpát osztott szét a szövetkezet tagsága között. Szinte természetes, hogy teli zsebbel a kedv is jobb, ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy mindenütt nagy előkészület előzte meg az aratóünnepélyt. A zselízi járásban elsőnek Ipolybél rendezte meg aratóünnepélyét, melyre meghívták a szomszédos vámosmikolai termelőszövetkezet tagjait is. A vidám műsorral tarkított ünnepély nagy sikerrel zajlott le, majd utána megkezdődött a népi mulatság, dallal, tánccal ünnepelték a szövetkezet tag-Az előző évekhez viszonyítva á szövetkezet jövedelme nagymértékben növekedett. A jó munka csak növelte a munkaegység értékét, s jó munkánk eredményeként elértük, hogy megnyertük a járási vándorzászlót, s 1500 korona különjutalmat is kaptunk. Beadásunkat határidő előtt te!-' jesítettük. Mindezeket az eredményeket tagságunk, valamint a szövetkezet veze-' tősége odaadó munkájának köszönhetjük, s ez a siker a jövőben is sár-’ kallni fog bennünket még szebb ered-' mények elérésére. Csörgey István idag gyümölcse jai a sikeres kenyércsatát, hogy azután a dolgos hétköznapok alatt tovább folytassák erőfeszítéseiket. Hasonló jó hangulatban folyt le az aratöünnepély Endrődön, Zalabán, Kisölveden és a zelízi járás több más községében. K. E. CSEMADOK kultúrbrigád Az aratási és cséplési munkák örvendetes ütemébe bekapcsolódott az egyik legfiatalabb csoport, a nyitrai is. A napokban meglátogatták Egerszeget és Vicsápapátit, és sorra fogják látogatni a nyitra-környéki többi magyar falut is. Kiváló műsorösszeáilítása révén az együttes nagy sikereket ér el. (m-l) A LÚČNICA SKANDINÁVIÁBAN A CSISZ Központi Bizottsága állami-díjas és kétszeres VIT-dijas énekés táncegyüttesének, a Lúčnicának egy része már több mint egy hónapja szórakoztatja a délamerikai közönséget. Az együttes másik része szombaton, augusztus 18-án indult az északi államokba, Norvégiába, Svédországba és Dániába. A Lúčnica tagjaitól a bratislavai nagyállomáson indulásuk előtt a CSISZ KB-ának titkára Major Ágoston búcsúzott el. Az együttes művészi vezetője, dr. Stefan Klimo ígéretet tett, hogy a Lúčnica mindent megtesz az északi államokban, hogy minél méltóbban képviselje a szlovák népművészet szépségét és gazdagságát. Az északi körútra induló együttes 25-tagú zenekarból, 38-tagú énekkarból és 18 táncosból áll. Programúkon legsikerültebb számaik vannak, mint például az árvái juhásznóták, közkedvelt kelet-szlovákiai csárdások és nem utolsósorban a Gyetvai vigaloni. Az együttes első fellépése augusztus 21-én volt a norvégjai Bergenben. Dalaink öt hétig zengenek majd a norvég fjordok felett, s a svéd Vashegység alatt. Az együttes Dánia több városában is fellép — és hazafelé még a Német Demokratikus Köztársaságban is, ahol részt vesznek a csehszlovák-német barátság ünnepségein. —ir De parasztok, iparosok, kisemberek fiai voltak többnyire, s a közös osztályrész minden különbséget eltörölt köztünk. A mi osztagunkban, vagy negyvenen lehettek ... — S volt elegendő lőszerük addigra? — Douglak-gépek ejtőernyővel dobták le nekünk a szovjet géppisztolyt és a lőszert, de más utánpótlást is a szükséges mennyiségben. Amikor Oszmolov vette kezébe a partizánvezérkar irányítását, már végig összeköttetésük volt a hadszíntérrel, ismertük a hadihelyzetet, jól igazodhattunk működésünkben az arcvonalhoz, hogy a fasiszták állandó nyugtalanításával és haderejük gyengítésével támogassuk a Keletről előnyomuló seregeket. Alojz Klimo: Közelednek a németek. Jozef Báláz: Velünk az isten — Nem volt ám könnyű az út a f szovjet emberekkel való találkozásig! ... — és belekezd emlékezéseibe: — Ha városomból Pozsony feié utazom, Haván mindig kinézek a vonatablakon. Látnom kell a fegyház komor, szürke falait, amelyek mindig új gyűlölettel töltenek el a fasizmussal szemben. — Bizonyára megrázó élményei voltak itt. — Havára zárták a fasizmus ellenségeit. Büszke vagyok rá, hogy idevetettek engem is, ahol Fábry Zoltánt és a szellemi ellenállás több más nagyságát tartották fogva. Miközben beszél, el-elmereng. — „ ... Haváról szökve, hegyen-völgyen át követtük a felkelés hívó szavát Nemeskosztolányig, ahol a felkelési sereghez csatlakoztunk. Annyi idő után újra szabadon, emberhez méltón, fegyverrel a kézben ... Akkor valóban át tudtam érezni a száz év előtti szabadságharcosok benső tüzét...“ Ezt érezhette a szlovák nép a felkelés dicső napjaiban. Nagy napok, amelyek nem tűrtek több erőszakot és megaláztatást!... Elkomorkodva rázza meg fekete fejét: — Csak a visszavonulás hónapjaira nem emlékszem szívesen. Ma már többet látunk az akkori hibákból. Annak idején azt hittük, csak a túlerő és a mi tapasztalatlanságunk az oka: Privigyén és Körmöcbányán át meneteltünk, vonultunk Szkalka felé. Emlékszem, egy nappal Besztercebánya eleste előtt jutottunk el a Staré hory elnevezésű hegyekbe. Mintha a reménytelenség és a vigasztalansúg maga hullott von’ alá az égből, úgy esett, egyre esett az eső, — mondja elmerengve. — Mi tizen, tizenöten a régiekből együtt maradtunk, hátha újra összeáll az elfojtott felkelés immár szervezetlen serege. Az erdők mélyén felszerelés, élelem, biztatott valaki. Nosza, az erdőségekbe! És százak, ezrek vonultak a mély erdők felé. — Megtalálták a felszerelést? — Egy mezőnyi fegyvert találtunk Donovalyn - ártalmatlanná téve, használhatatlanul. Mitévők legyünk?... Csoportunk tanácstalanul vonszolta magát, cókmókját ide-oda. Tudtuk, hogy köröskörül fasiszta túlerő. További sorsunk kétséges volt, de életünket nem adtuk volna olcsón. Egy hajnalon szovjet harcosok kerültek közénk és szinte csodát műveltek. — Mit ért ezalatt? — A szovjet harcosok megkezdték a partizánok szervezését. Egész más lett a hangulat. Már tudtuk, hol az ellenség, milyen 'ä' hadihelyzet, mi V cél. Kiállunk újra! A hírszerzők jelezték: szabad az út. S újra éledt bennünk a felkelés harci szelleme. — Milyen volt a partizánok gondolkodása ? — A sok viszontagság egyeseket letört, mások szívét megejtette.- Mi tudtuk, hogy a plébános-köztársaság elnöke, dr. Tiso Besztercebányán kitüntette a fasiszta kereszteslovagokat. Azt is, hogy szenteltvíz helyett átkot Mongol művészegyüttes Bratislavában A főrévi EFSZ tagok nemcsak a nyári munkák sikeres befejezését ünnepelték boldogan az aratókoszorú alatt, hanem az első félév kiváló eredményeit is. Van is miért örülniük. A búzánál 4, az árpánál 5,2, és a zabnál 6 mázsával több termett a termett a tervezett átlagos hektárhozamnál. A tervezett bevételt így az első félévben 268 szer koronával tú.l-Д képen az EFSZ elnökét, Martinen Metódot látjuk Luk? lépték. nišová Júliával és Harnádi Erzsébettel, a körzeti aratóünnepélyen. — F.l sem tudom képzelni a partizánháborút a lakosság támogatása nélkül. Hiszen a felkelt nép fegyvereit tartottuk kezünkben, természetes, hogy a falvak lakossága és a hegyilakók segítettek bennünket. — Az élelemszerzés azért veszélyes lehetett? — Hírszerzőt küldtünk a faluhoz. Amikor megtudtuk, hogy nincs hitlerista a faluban, lementünk és csaknem minden házban el volt készítve a jószívvel csomagolt élelem. Pedig nem egy nagyszámú partizáncsoport járt le a faluba... „Népem ilyen maradt“ — mondhatnánk az ellenállás cseh költőjével Stanislav Kostka-Neumannal. Szabadságszeretetében szilárd volt a nép, s annak nemcsak szlovák és cseh, hanem magyar fiai is. — A foglyul ejtett magyar honvédek zöme szívesen vette fel újra a fegyvert, hogy a mi oldalunkon a fasiszták ellen küzdjön. Sokan voltak köztük „felvidékiek“, ahogy a dél-szlovákiai területet nevezték az „anyaország" beliek... Pedig a hegyekbe szorítva, nem volt a legrózsásabb a helyzetünk — Ján Šverma után nevezték el az ezredüket? ... — Igen. A téli fagyban-hóban való menetelés közben elpusztult hős után ... Sajnáltuk, hogy nem küzdhetett tovább velünk. Oj év után már új tiszteket kaptunk, jobb lett a kiképzésünk, a politikai nevelésünk. Érthető, hogy ennek nyomán a harci szellem, a taktika és az eredmény is megjavult. — Hogyan folyt a politikai nevelés? — kérdjük. — Sorainkban ott küzdött a párt. Emlékszem Lietavec József elvtársra, a Vörös Kereszt szlovákiai főtitkárára és másokra is, akik türelmes, felvilágosító és meggyőző munkát végeztek a harcosok között. Megmagyarázták a felkelés osztályjellegét és világtörténelmi jelentőségét. Sokan egész másképp láttuk attól fogva a világot. Magam is akkor kértem felvételemet a pártba . . . S így, állandó harcok közt szenvedve, küzdve, de hősiesen ellenállva és végül győztesen találkoztak partizánjaink a szovjet seregekkel, akik elhozták népünknek az új tavaszt — a felszabadulást. Szántó György A hatalmas, többszáz millió lakost számláló Indiából, amelynek nagy területeit még ma is áthatolhatatlan őserdők borítják, számolnak be a legutóbbi jelentések egy kis kilencéves gyermekről, aki életének nyolc évét a vadonban, farkasok között töltötte el, s akit most egy pályaudvaron, üres vasúti kocsiban fogtak meg. Az elvadult kisfiút úgy kellett elfogni, mint egy kis állatot, mert minden közeledőre dühös morgással a fogait vicsorította. Ramu — ezt a nevet kapta a kis farkas-gyerek, ma még csak nyers hússal táplálkozik, az ételt a földre helyezett edényből úgy falja, mint az állatok, kezeit nem is veszi hozzá igénybe, — és két lábán járni képtelen. Térdei, mint ezt első képünk is mutatja, megvastagodtak, számszerűen megkeményedett bőr fedi őket, mert mindig négykézláb jár. Kezein és lábain a körmök karomszerüek, fogai mint ezt a második képünkön láthatjuk, elöreállók és agyarformájúak. Ápolói most különféle gyógytornákkal és masszírozásokkal kísérleteznek, hogy Ramut a kétlábon járáshoz szoktassák. Ramut, egy anyajegyról, Mahaibr Prasad nagpuri gyümölcskereskedö nyolc évvel ezelőtt eltűnt gyermekének véli felismerni. Orvosok véleménye szerint nem valószínű, hogy a kisfiúban az emberi sajátosságok valaha is életrekelnek. A vadonban, állatok között eltöltött évek és éppen azok az évek, amelyekben a fejlődés a legnagyobb fokú, Kamuban állati sajátságokat, ösztönöket fejlesztettek ki és természetes, hogy agya is ebben az irányban fejlődött. Indiában mintegy 30 hasonló, bizonyítható esetet ismernek, amikor vad-Vasárnap délelőtt Bratislavába érkezett a Mongol Néphadsereg 130-tagú Tánc- és Énekkara. Az együttes egy hónapig tartózkodik hazánkban. Első útjuk a Slavinra vezetett, ahol megkoszorúzták az elesett szovjet hősök emlékművét. Hadseregünk művészegyüttesének tagjai, valamint- az úttörök virággal halmozták el a vendégeket.
