Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-15 / 15. szám

/Srxbod ь 1956. április И. Ipari növényekből Busás pénzösszeg áll a házhoz Pavel Urbančok, a garamvezekényi EFSZ elnöke járt-kelt az irodában, fejebúbjára tolta sapkáját, közben bosszankodott: Ez a rút időjárás is csak késleltet bennünket. Pedig jó időre nem vár­hatunk. Vetni, vetni kell!... Ez április első napjaiban volt. Azóta már sok munkát elvégeztek. Az árpa és a zab után négyzetes-fészkesen elültették az előcsíráztatott félkorai burgonyát. A kukorica alá is készen áll a talaj. S ha minden jól megy, a héten elvetik a cukorrépát is ... Megkedvelték a „fehéraranyat“ A határból már hazaszállíngóztak az emberek. Lassan bealkonyodott. Az utcák csendesek, néptelenek. Tucatnyi kerékpár kuksol a szövet­kezeti iroda előtti deszkakerítés men­tén. Bizonyára gazdáikra várnak... A terebélyes aszta! körijl vagy tizenöt ídősebb-fiatalabb szövetkezeti tag. Sók mindenről szó esik a következő napi teendők megbeszélése után. Adamčok könyvelő a sarokba húzódott. Ügyet sem vet a többire, magábamélyedten számol. Rója gyorsan egymás alá a számokat, összead, oszt, majd szoroz, végül ő is bekapcsolódik a beszédbe: — Egyesek azt mondják, a cukor­répa igen munkaigényes növény. Hát persze, hogy sok munkaerőt követel, ha nem néznek tovább az orruknál. Tehenekkel, ökrökkel, vagy a jobbik esetben lófogattal végzik a növény­ápolási munkát. Dehát mirevalók a gépek? Hogy a gépállomás gépszínjé­ben unatkozzanak, vagy pedig a mi munkánkat könnyítsék meg? J ' — S mi igaz abból, hogy a gépállo­más vágja zsebre a hasznot? — Ez szemen szedett hazugság — szól közbe az elnök. — Itt van ni! — folytatja a köny­velő: — Éppen azt számítottam, hogy mennyivel olcsóbban termelünk, ha a cukorrépát a gépállomás sarabolja. Egy hektár cukorrépa sarabolása 12 korona. Ehhez még hozzászámítottam a saraboló-gép után járó tagunk mun­kaegységének az értékét is. Összesen 18,25 korona a hektáronkénti sarabo­­lási költség. — És ha ló fogattal végeznék? — Csaknem a duplájába kerülne. Itt a költség hektáronként 31,82 ko­rona. Vagyis a , különbség hektáronként egyszeri sarabolásnál 13,57 korona. Ez az összeg 33 hektárnál (ennyi cukor­répát vetettek múlt évben) négyszeri sarabolás mellett közel 1800 koronára rúg. Csupán sarabolásnál ennyit taka­rítanak meg, ha géppel végeztetik. Az elnök szava tehát beigazolódott. Nem a gépállomás viszi el a hasznot. Beigazolt tény: csaknem 1800 koroná­val növelte a szövetkezeti tagok kö­zös pénzalapját. Egyéb előnyök is származnak a cu­korrépa termesztéséből. A nagyszámú munkaerő és időmegtakarítás mellett jelentősen kibővül a cukorgyártól visszakapott melléktermékkel a szö­vetkezet, vagy egyéni gazdálkodó ta­karmányalapja. Ötven vagon nyers répaszelet, 140 mázsa száraz szelet és 24 mázsa melasz igen-igen értékes takarmányhoz juttatta a garamveze­kényi szövetkezetei. így tudták a múltban 8000 literrel túlteljesíteni tejbeadásukat. Huszonnégy vagonnal terven felül Jó munkaszervezés folytán sikerült elérniök a magas hektárhozamot. — A cukorrépát az állandó munka­­csoporton belül szétosztottuk egyé­nekre — mondotta az elnök. — így növeltük a tagokban a munka iránti felelősségérzetet. A pótjutalom beve­zetése is serkentőleg hatott a tagok­ra, hogy azok szakszerű, gondos ápo­lásban részesítsék a cukorrépát. Ez az értékes, becses ipari növény meg­hálálta a jó gondozást. így tudtunk terven felül 24 vagonnal beadni. — S kik tűntek ki magas hektár­hozamukkal ? Adamčok könyvelő fellapozza a nyil­vántartási könyvet, majd sorra veszi: — Furár Fal, fél hektár, termésho­­hozam 189 mázsa, Szilágyi Anna ugyanennyi, Franko János 48 ár, 185 mázsa cukorrépa ... Cukorrépából 146 ezer korona be­vételt terveztek. A termelési terv túl­teljesítésével ezt az összeget 184 ezer koronára növelték. Ugyanakkor kap­tak 19 mázsa cukrot 4,80 korona ked­vezményes áron. Vetéstervüket a múlt évihez viszo­nyítva 3 hektárral bővítették. A többi ipari növény sem mostohagyerek — Egyéb ipari növényeink is — hasonlóan a cukorrépához — értékes nyersanyagot szolgáltatnak. Ilyen pél­dául az őszi repce, napraforgó, ken­der, dohány, cirok. Ha mindezek te­rületét összeadjuk (a cukorrépáét is) hatvannégy hektárt tesz ki. — A cukorrépa után, melyik ipari növény hozta a legnagyobb jövedel­met? — Az őszi repce — mondja a köny­velő. — Ebből öt hektárt vetettünk. A tervezett 14 mázsás hektárhozamot öt mázsával túlléptük. így a terven felül beadott repcéért nem 100, ha­nem 300 koronát kaptunk mázsán­ként. Kenderből 5600 korana bevételt ter­veztek és 8840 koronát értek el. En­nek ellenére nincsenek vele megelé­gedve. Ennél is többet akarnak az idén elérni. Mindent egybevetve a garamveze­kényi szövetkezet az ipari növények termesztésével azon felül, hogy érté­kes nyersanyaggal bővítette iparunk nyersanyagkészletét, ugyanakkor bu­sás pénzösszeggel is gyarapította a közös kasszát. Szilárdították a szövet­kezet gazdasági alapját, ezzel együtt saját jólétük szekerét gördítették előbbre. Vonzóbbá tették a szövetke­zetei az egyéni gazdálkodók előtt, kiknek soraiból már ebben az évben tizenhármán léptek a közös gazdálko­dás útjára. Kovács István A sovány Röfi panasza Nagymácsédon A sok kövér röfikék egyike Pálócról átdöcögött Nagymácsédra, hogy meglátogassa rokonait. Lába szinte a földbegyökeredzett, amikor meglátta unokatestvéreit. „Hát ti... miért vagytok ilyen soványak” ? „Miért, miért. Ha nem tudod, megmondjuk. Nálunk a múlt évben a kukoricát nem vetették négyzetesen, ezért az átlagos hektárhozam csak 25 mázsa volt. így természetes, hogy nincs elegendő takarmányunk s fel­kopik az állunk. Hm, hm... ez baj. Mondjátok meg gazdáitoknak, hogy ebben az év­ijen az összes kukoricát négyzetesen vessék, akkor a jövő télre olyanok lesztek, mint én. Krajcsovics F. Asszony a volánnál Hä a Nagymegyeri Gépállo­máson valaki körülnéz, nyom­ban szemébe tűnik egy komoly­­tekintetű fiatalasszony. Neve Fehérvári Emilia. 34 éves. A kulcsodi EFSZ tagja. Innen ke­rült a gépállomásra. Azóta már három év telt el s mint trakto­ros feladatát kitünően végzi. A javítóműhely előtt beszédbe elegyedtem vele. — Ügy hozzánőttem már a Skodámhoz, hogy nem is tud­nék nélküle élni — mondja. Szavaiból sugárzik a gép iránti szeretet. — Kezdetben voltak-e' nehéz­ségei? — Hát bizony nem ment minden simán. Egyesek éke­lődő megjegyzéseket tettek: „magának konyhát kell vezetni, nem traktort" — mondották De amikor bebizonyítottam, hogy épp úgy elvégzem fel­adataimat, mint a férfiak, alábbhagytak a csipkelődő szavakkal. Ma már a brigád­ban mindenki megbecsüli mun­kámat. — Nem bánta-e meg, hogy traktorosnak állt? — De nem ám! Büszke va­gyok arra, hogy nő létemre traktoros lettem. Múlt évi mun­katervemet 140 százalékra tel­jesítettem. f — S tett-e valamilyen köte­lezettségvállalást? — Igen. Az idei munkaterve­met 160 százalékra akarom tel­­iesíteni és megtakarítok 2 szá­zalék üzemanyagot. Fehérváriné szabad idejében olvas, járatja az Oj Szót és a Szabad Földművest. A gép­állomás gazdag könyvtárából időnként könyveket kölcsönöz ■gy gyarapítja tudását, tájéko­zódik arról, mi történik a vi­lágban. Tóth Gyula Jobb szervezés: jobb eredmény A lapok már többször írtak az Ipolypásztói traktorosbrigádról, — de jót még soha. Azonban most az egy­szer — s reméljük, hogy ezután több­ször is — jó eredményekről kell ír­nunk. A brigád új vezetőt kapott. A munkát megszervezték. A traktoris­ták kötelezettségeket vállaltak és versenyre hívták ki egymást. A határban éjjel-nappal folyik a munka: előkészítik a talajt, műtrá­gyáznak, vetnek. Az egyik legjobb traktoros Batár Géza 400 százalékon felül teljesíti a munkáját. Méltó ver­senytársa Zalabai Géza, akinek telje­sítménye 300—320 százalék között mozog. De nemcsak ők, hanem a töb­biek is jó munkát végeznek s így remélhetjük azt, hogy a tavaszi mun­kák kiértékelésénél az elsők közé so­rolhatjuk az ipolypásztói traktorosbri­gádot. STS, Želiezovce Új gépekkel és új módszerekkel A tavaszi munkák megkezdése óta átlagosan 55 traktor dolgozik éjjeli műszakban a somorjai járás földjein. Ennek köszönhető, hogy a jánošíkovói és a štefanikovcei szövetkezetben már elvetettek 17 hektár kukoricát, még­hozzá négyzetes-fészkes módszerrel. A gépek segítségével 450 hektáron négyzetesen ültetnek burgonyát. A ta­vaszi munkák első szakaszában 4800 hektár zabot és árpát vetettek él a gépállomás traktorai. Szülőpártunk konferenciájának tiszteletére A nyitrai kerület legjobb cukorrépatermelő szövetkezetei közé tar­tozik a vicsápapáti EFSZ. A helyi adottságok figyelembe vételevei és a múlt években szerzett gazdag tapasztalatok alapján arra törek­szenek, hogy egyre magasabb hektárhozamokat érjenek el. Tavaly például 390 vagon cukorrépát termelték, ebből 290 vagonnal terven felül. A 236 vagon nyersszeleten és a 247 mázsa melaszon kívül több mint 100 mázsa cukrot kaptak kedvezményes áron. A szövet­kezet csaknem egy millió korona jövedelemhez jutott a cukorrépá­­ból. , . . .. A vicsápapáti EFSZ tagjai második ötéves tervünk első evőben még jobb eredményeket akarnak elérni a cukorrépa termelésében. Az ehhez szükséges feltételek megteremtését már a múlt év nyarán megkezdték. Egy' 100 hektáros táblán, ahol árpa és búza volt az elővetemény, aratás után azonnal elvégezték a tarlóhántást. Augusz­tus második felében négyszáz mázsa istállótrágyát hordtak minden hektárra, melyet aztán 18—20 cm mélyen» leszántottak. November­ben minden hektárra 700 liter trágyalevet öntöztek és előhántolt ekével 28—30 cm mélyen megszántották a földet. Most mihelyt a talaj eléggé megszikkad, azonnal elvetik a cukor­répa magját. A talajt úgy készítik elő, hogy porhanyós legyen, mert abban jól csírázik a mag. Egy hektárral 30 kg magas csíraképességu vetőmagot terveznek. 30 hektárnyi területen jarovizált magot vet­nek. A talaj előkészítésénél öt mázsa műtrágyát dolgoznak be a ta­lajba hektáronként. A vetésen kívül a munkaszc rvezésről is gondoskodtak a szövet­kezet tagjai. Az egész területet egyéni megművelésre osztják, hogy ezzel biztosítsák a növényápolási munkálatokat. A növényzetet leg­alább kétszer sarabolják, kétszer fejtrágyázzák és hígított trágya­lével is öntözik. A cukorrépa egyelését gépekkel segítik elő. Jól fel­készültek a kártevők elleni védekezésre is. A növényzet fejlődésé­nek időszakában szükség esetén dinocid porzást alkalmaznak. Ezen intézkedések alapján pártunk konferenciájának tiszteletére kötelezettséget vállaltak a szövetkezet tagjai, hogy hektáronként 400 mázsa cukorrépát termelnek. Ez hektáronként 100 mázsával több, mint amit a tervük előír és 208 mázsával több, mint azt szá­mukra az állami terv előirányozza. Ezzel a kötelezettségvállalással felelnek a prágai kerület üzemeinek felhívására, amely a CSKP kon- S ferenciájának tiszteletére irányul. Ezzel egyidejűleg versenyre hív- £ ják a nyitrai kerület összes állami gazdaságait és szövetkezeteit а Ъ cukorrépa hektárhozamának emelésére. ö A szerződésileg biztosított munkák igazolják : Több gépi munka — kevesebb gond A hideg áprilisi szél végigrohant a széles országúton és hatalmas porfei­­leget hajtva maga előtt, eltűnt a zöl­dellő vetések birodalmában. A por vastagon rárakódik az emberre, az állatra és a gépre egyaránt. Most pe­dig ugyancsak van hová szaladnia, hiszen szinte nyüzsög a nép a határ­ban. De kell is, hiszen elég későn ta­­vaszodott, a munka meg sürget. A tavaszi kalászosok vetését már el is felejtették a köbölkúti gépállomás traktorosai. Pedig csak árpából több mint 2000 hektárt kellett elvetniük. A munka azonban jól ment, a gépeket jól kijavították és meg van a munka­kedvük is. Vegyük csak például Nagy Jánost, aki a búcsi szövetkezet föld­jein 36 hektárt vetett el egyetlen nap alatt. Sikerének titka: négyes gépcso­porttal dolgozott. Szóval a tavaszi munkák legelső szakaszát sikeresen befejezték a kö­bölkúti GTÄ traktorosai. Most azon­ban újabb nagy feladat vár rájuk. — A kukorica négyzetes-fészkes vetésére még a tél folyamán megkö­töttük a szerződést a szövetkezetek­kel, — mondja Hornyák Ferenc a gépállomás igazgatója. A cukorrépát már minden szövetkezetben vetik, rö­videsen pedig sorrakerül a kukorica is, mégpedig jóval több mint a múlt évben volt. Összesen 1200 hektár. S ami a legfontosabb, 23 új négyzetbe­vető gépet kaptak. A traktorosokat még a téli hónapokban kioktatták a gépek kezelésére. Most tehát a szer­ződésben lefektetett munkákat minden nehézség nélkül teljesíthetik. Ez pe­dig nagyon fontos, mert a gépállomá­sok munkáján keresztül ítélik meg a közös gazdálkodást. így volt ez a járás egyénileg dolgo­zó parasztjaival is. A szövetkezetek­ben természetes a gépi munka, de a szövetkezeten kívül álló parasztok közül még ma is ragaszkodnak az át~ kos örökséghez, a tehenekkel való szántás-vetéshez. Pedig a GTÄ szíve­sen rendelkezésükre bocsájtja a gé­peket. Sőt Szálkán olyan brigádköz­pont van, amely túlnyomóan az egyé­nileg gazdálkodó parasztoknak dolgo­zik. Albert Mihály, a traktorosbrigád vezetője elmondja, hogy abban a kör­zetben, 600 szerződést kötöttek a gép­állomással az egyénileg dolgozó pa­rasztok, több mint '3000 hektárnyi te­rületre. Ma már nem szívesen dolgoz­nak az igavonókkal, mert a gépi mun­ka olcsóbb és sokkal jobb. Erre rá­jött Kovács István szálkái dolgozó pa­raszt is, aki tavaly ilyenkor még hal­lani sem akart a gépekről. Ősszel aztán csak úgy „megpróbálomra“ el­vetettek neki 1,5 hektár búzát sűrű­­sorosan. A jól megszántott talajban rövidesen kikelt a mag és szebb lett a vetés, mintha tehenekkel szántott földbe került volna a vetőmag. Ez aztán megtörte Kovács gazda bizal­matlanságát és ebben az évben szer­ződést kötött a gépállomással az ösz­­szes munkákra, még az aratásra is. Mindenki gépet akar, mindenki ke­resi a dolog könnyebb, kifizetőbb vé­gét. Persze tavasz előtt, amikor a szerződéseket (kellett megkötni, nem minden földműves gondolt a _ gépi munka előnyére. Az meg természetes, hogy a gépállomás és a brigádvezetők a szerződéses munkákat részesítik előnyben. Ez nagyon helyes, mert kö­zel 90 ezer átlaghektár területre kö­töttek szerződést, melynek maradék­talan teljesítése nem ismerhet határt. Ahogy a. tavaszi munkákban elért eddigi eredmények mutatják nincs is hiba a szerződésileg biztosított fela­datok teljesítésében. Április 7-én már csak a bélai szövetkezetben volt öt hektárnyi tavaszi szántás. No meg a szőgyéni szövetkezetben nem volt el­vetve 80 hektárnyi árpa, mivel nem biztosították elegendő vetőmagot. Ezenkívül azonban nincs hiba az egyes brigádközpontokon. Varga elvtárs, a gépállomás diszpécsere már április 7-én az állami gazdaságoknak is fel­ajánlotta a gépállomás segítségét._ Ez pedig arról tanúskodik, hogy a szer­ződésben lefektetett munkákhoz a gé­pek és az emberek is biztosítva van­nak Köbölkúton, meg a többi brigád központon.' Sőt még azoknak a pa­rasztoknak is végeznek munkát, akik­kel nem kötöttek szerződést. A gé­peket a földterületek nagyságához mérten osztották szét az egyes bri­gádközpontokra, melyeken aztán a tavaszi munkálatokkal együtt a szo­cialista munkaverseny is megindult. A muzslai brigádközpont volt a verseny kezdeményezője, amely az átlaghektárok túlteljesítéséért és mi­nél több üzemanyag megtakarításáért hívta versenyre az összes brigádokat. A szocialista munkaverseny eredmé­nye már is megmutatkozik. Kovács Ferenc, a kéméndi brigádközpont traktorosa már 105 százalékra teljesí­tette tavaszi munkatervét. Üzem­anyag-megtakarítása közel 700 liter. De a 100 százaléknál tart már Hudec János is, aki nem ismer időhatárt. DT-54-es traktorának fénye utat tör magának az éj sötétjében, hogy reg­gelre friss szántássá váljon a terv. De nemcsak ők, hanem Halló Mi­hály, Petróci László és Gálán József, a szálkái brigád traktorosai is ver­senyben vannak Gyurcsis Istvánnal Szikora Sándorral és a párkányi bri­gád valamennyi traktorosával. Egész­séges, céltudatos szocialista munka­­verseny folyik a traktorosok között. S az a fontos, hogy mindegyikük győzni akar. Ez a győzelem közös lesz, a falu apostolainak, a gépi mun­ka előnyét bizonyító traktorosoknak a győzelme. Tamás V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom