Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-07 / 32. szám

2 Älrtoüves 1935. aiilWrfiis T: A besztercebányai kerület eredményei a tervszétírásban A helyesbített talajnyilvántartás és az 1956-os mezőgazdasági terv­szétírás terén, Szlovákiában eddig a besztercebányai kerületben érték el a legszebb eredményt. A besztercebányai KNB elnöke, Sipos János, a Cseh­szlovák Sajtóiroda küldötteinek kérdéseire a következőket válaszolta- „Sok kezdeti nehézség ellenére a nemzeti bizottság dolgozói és funkcionáriusai már szép eredményeket értek el a mezőgazdasági tervszétírás feladataiban. A föld pontos nyilvántartását, mely a sikeres tervszétírás egyik legfőbb előfeltétele, múlt hó 26-ig összesen 591 községből 456-ban már befejezték. Az eddigi jelentések szerint a mezőgazdasági tervszétírás feladatait már 256 község EFSZ-ébcn megvitatták. Az egyéni földművesek részére szétirt feladatok megbeszélését ugyancsak már 295 községben befejezték, és eze­ket a terveket a JNB mezőgazdasági osztályai már jóvá is hagyták. Ezek­ben a községekben a földművesek aláírták a községnek kiírt teljes beadás összesítését. A besztercebányai kerület — 59 község kivételével, ahol au­gusztus első napjaiban fejezik be a mezőgazdasági tervszétírást — ponto­san betartja a megszabott határidőket. A KNB tanácsa az előzetes tervszétírás és a JNB funkcionáriusainak megjegyzései alapján még július 24-én átadta az egyes járások termelési feladatait. Tagjai sorából oktatókat küldött ki a JNB-okhoz, akik a járási nemzeti bizottságok oktatóival karöltve naponta biztosították feladatuk tel­jesítését a helyszínen, az egyes községekben. A tavalyi tapasztalatokon okulva, amikor a tervszétírást még gépiesen, a földművesekkel való meg­beszélések nélkül végezték, ebben az évben megjavítottuk felvilágosító munkánkat a községekben. Több mint 590 községben szerveztünk beszél­getéseket a földművesekkel. Az újbányai járásban több mint 137 egyénileg gazdálkodó földműves tett a beszélgetések alkalmával kötelezettségvállalást a jövő évi mezőgaz­dasági termelés növelésére. Amint a tapasztalatok mutatlak, az eddigi be­szélgetéseknek ngy befolyásuk volt az EFSZ-ek taglétszámának kibővítésére is. A mezőgazdasági termelés fokozására legnagyobb jelentőségű tényező a pontos talajnyilvántartás. Ezt a munkát a JNB és a KNB-k dolgozói rendszeresen hetente értékelik és biztosítják. Miután a pontos talajnyiiván­­tartás révén most több mint 17 000 hektár szántóföldet tártak fel, a besz­tercebányai kerület 100 vagon- gabonával, 150 vagon burgonyával, 6000 mázsa marhahússal és 5000 mázsa sertéshússal tud többet adni közellátásunknak, mint tavaly.” # Újabb 300 fiatal a batármentén A szabotáló kulék igazi arca Kožuchov, • terebesi járás községei közé tartozik: Minden előfeltétel megvan itt arra, hogy a becsületes kis- és középparasztok szövetkezetét alakítsanak. A tényleges helyzet azonban azt mutatja, — noha már több dolgozó paraszt agyában tért nyert a szövetkezeti gondolat — hogy még ki tudja, meddig nem lesz ebben a községben EFSZ. — Hol lehet a hiba? Miért“ nem fejlődik Kožuchov község helyzete? A választ könnyen megkapjuk, ha tudjuk, hogy Buci János, 46 hektáros kulák aljas cselekedetei felett szemet huny a helyi nemzeti bizottság. A ravasz kulák úton-útfélen igyekszik elidegeníteni a becsületes dol­gozókat a szövetkezeti gondolattól. — Nincs eszetek? Éhen akartok pusztulni? Várjatok türelemmel hi­szen . . Mindeztn em hallja a helyi nemzeti bizottság. Eltűrj azt is, hogy a kulák évről-évre szabotálja a beadást. Csak az 1953—54-es években 2182 kg disznóhússal rövidítette meg közellátásunkat. Ebben az évben pedig 945 kiló kötelező disznóhúsbeadásából még egy dekát sem teljesített. Nem ál! jobban a többi beadásával sem. A tervezett 2533 kiló marha­húsból 685 kilót, a 10 465 liter tejből 434 litert, az 5870 darab tojásból pedig alig 1000 darabot adott be. — Meddig tűri ezt a kožuchovi HNB? Reméljük, már nem sokáig. Hiszen kimutatta fogafehérét a báránybőrbe bújt kulák akkor is, amikor a terebesi járási pártbizottság munkatársa meg­látogatta a kožuchovi magángazdálkodókat. — Adok mindent, amire csak szükséged van. Veszek egy liter pálinkát и, csak ne emlegesd itt a szövetkezetei — mondotta nagy lelkesen. A kožuchovi HNB a járási nemzeti bizottság segítségével Vessen véget a kulák mesterkedésének. Ne engedjék, hogy gátolja a község fejlődését. Leplezzék le és mutassák meg a becsületes földművesek előtt a kulák igazi arcát. M. P. ÖRÖMNAP SZÚDON A bratislavai főpályaudvaron július 30-án több mint 300 fiatal CSISZ-tag gyűlt össze. Egy 23-tagú csoport a somorjai járásból, egy másik 20-tagú a vágújhelyi járásból, hazánk minden részéből eljöttek, hogy a határvidék­re menjenek és munkájukkal hozzá­járuljanak a mezőgazdaság fellendíté­séhez. Ott van köztük Ocet János betonos, Iván József traktoros, három jó ba­rátnő, Simkovič Helén, Römer Rozália és Ralka Anna Straža nad Myjaváról, és még sokan mások, akik magukévá tették pártunk és kormányunk fel­hívását a határvidék megsegítésére. mmm ~ • A Csehszlovákiában tartózkodó szíriai parlamenti küldöttség megte­kintette Prágát, ellátogattak a Várba és rtv-gisnierkedtek a főváros törté­nelmi helyeivel és emlékműveivel. A küldöttség tagjai megtekintették a slapyi vízierőművet is. Majd a Kle­ment Gottwald mauzóleumban koszo- i t helyeztek el. • Vasárnap a VIT megnyitásának napján a CSISZ KB felhívására fia­taljaink aratási műszakot tartottak. • Besztercebányán a Szlovák Nem­zeti Felkelés 11. évfordulója, és Besz­tercebánya várossá való nyilvánítá­sának 700. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében meg­nyílt a „Besztercebánya 700 éve vá­ros'’ című kiállítás. • Kelet-Szlovákia tizenhat festő­művésze a nyár folyamán, szövetke­zeteik és az állami birtokok köre­ben, aratási képeken dolgozik. • Az ostravai bányakörzet 3600 bá­nyászát tüntetik ki a bányásznapon, ünnepélyes összüzemi gyűléseken. • A csehszlovák fi'mek nagy láto­gatottságnak örvendenek a Szovjet­unióban. Egy év alatt, a Divá Bára című filmet 19 millió 511 900, a Csá­szár pékje című filmet 12 millió, 364 900 látogató tekintette meg. • Az ostravai kerület épitOmunká­­sai az idén 290 családi házat építenek a határmenti kerületek dolgozói sza­mára. • A Turčianský Peter-i kerületi kísérleti állomás dolgozói kísérleti földjeiken 180 szemű búzakalászt ter­­' méltók ki. Verilfenves júliusi reggelen nagy napra ébredt Szód község dolgotó népe: kigyulladt a villanyfény falu­jukban. A petróleumlámpákat a vil­lanyost llárok váltották fel. E nagy nap örömére a szúdi dol­gozók ünnepséget rendeztek, melyen fiatalok, öregek egyaránt résztvettek. Uday elvtárs, a HNB elnöke ünne­pélyes beszédjében kihangsúlyozta, hogy- hálájukat és szeretetüket a munkásosztály iránt azzal fejezik ki, hogy beadási kötelezettségüket mind az EFSZ, mind a község magángaz­dálkodói 100 százalékra teljesítik. — De ez még nem minden — mondotta az elnök. — Terven felül már eddig is 41, 45 mázsa disznó­húst, 25 98 mázsa marhahúst és 500 liter tejet adtunk be. Ez alkalomból újabb terven felüli beadásra köte­lezzük magunkat. Mégpedig 20 mázsa sertéshúst, 30 mázsa marhahúst és 2000 liter tejet adunk be, 62 000 ko­rona értékben. Továbbá kötelezték magukat a szúdi dolgozók, hogy ez év végéig befeje­zik az 500 darab baromfi részére ké­szülő ólak építését. (s—é) Leleplezték a spekulánsokat Elsősegélynyújtó tanácsok Napszúrás: A fedetlen, vagy nem eléggé védett fejen a forró napsugár közvetlen hatására az agyhár­tyák átvérzése által következik be. Hőguta: Szélcsendes, párával telített levegőben, azon­ban árnyékban is bekövetkezhetik. A hőguta és a napszúrás körtűnetei hasonló­ak: bőséges izzadás kíséretében elviselhetetlen forrósági és szomjúság! érzetek állnak be. Fej­fájás, szorongó érzések a mellben, általános bágyadtság, a járás ingadozóvá válik. A beieg állapota egyre romlik, szédül és a végén esz­méletlenül összeesik. Eted segélynyújtás: A beteget árnyékos, szellós helyre visszük, lefektetjük és fejét magasan alátámasztjuk. Felső testét lemeztelenítjük, ruháit meglazít­juk, fejét és felső testét hideg vízzel moso­gatjuk és kendővel legyezgetjük. Ha a beteg ezek után az intézkedések után sem nyeri vissza eszméletét, azonnal mesterséges légzést alkalmazunk. Az eszméletretért embert hideg vízzel, teával, vagy feketekávévei frissítjük fel. Azután kór­házba szállítjuk. Gajdos András a tornaijai járási vöröskereszt okta­tója. Népgazdaságunk tervgazdasága nem­csak előírja a feladatokat, hanem meg is követeli azok teljesítését. A mezőgazdasági előírt feladatokat — különösen a begyűjtés terén — nem tudtuk eléggé teljesíteni, mert a beadás — köteles területek egy része nem volt nyilvántartva. Ennek a hibának kiküszöbölését pártunk X. kongresszusának határozata írta elő. Madáron például 30 hektár szőlő hiányzott. A.hiányokat részben a fa­lusi spekulánsok lelkiismeretlensége, részben a helyi nemzeti bizottság ha­nyagsága idézte elő. Brúder János, volt kocsmára*, a szabotáló speku­lánsok mintaképe. A 16 árnyi beje­lentett szőlő helyett 85 árat használt. Ifjú András, szövetkezeti tag 20 ár szőlőt használt a bejelentett terüle­ten felül. Cibor János, akinek a HTUP szerint 17 hektár földet mértek ki, a legjobbakat kiválasztotta és beje­lentette a nyilvántartásba, a többit pedig parlagon hagyta. A hibák nagy részét az is okozta, hogy a madari EFSZ vezetősége a ta­goknak kiadott szőlőterületeket leér­tékelte és ha a beültetett terület csak részben volt termő, kisebb terü­letnek számolta el. Előfordult Ilyen módon, hogy 15 ár szőlőterületet, 8 árnak számítottak és így adták ki. A madari gazdák kisebb része nem értette meg a földek nyilvántartásá­nak fontosságát és igyekeztek azt a munkát megnehezíteni, majd suttogó propaganda útján kigúnyolni. A köz­ség becsületes dolgozó parasztsága azonban a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul, hogy a spekulánso­kat leleplezték és további mesterke­désük végétért. M. R. A népi demokratikus rendszer lét­rejötte után, amikor a munkásosztály hatalmába kerítette a politikai és gaz­dasági pozíciókat, a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok is egé­szen más jelleget öltöttek, mint a kapitalizmusban. A kizsákmányolás helyébe kölcsönös gazdasági és poli­tikai segélynyújtás lép. 1945 óta a dolgozó parasztság nem szenved földhiányban és megszabadult a feudális-kapitalista bérletformáktól. A háború utáni földreform három sza­kaszában felszámoltuk a földbirtoko­sokat és a nagybirtokosokat, mint osztályt, kiküszöböltük mezőgazdasá­gunkból a feudalizmus csökevényeit és megvalósítottuk azt az alapelvet, hogy „a föld azé, aki rrtüveli“. Ezzel valóra váltottuk a mezőgazdasági munkások és a parasztok ősi vágyát, amelyért hosszú évtizedeken át küz­döttek. A mezőgazdasági munkások és béresek százezrei, akik egész életü­kön át éhbérekért robotoltak a föld­birtokosok és kulákok földjein, földet, igát, házat és egyéb mezőgazdasági berendezést kaptak az államtól. A kis- és középparasztok tízezrei meg­szabadultak a fojtogató bérlettől, a­­mely Szlovákiában felemésztette jö­vedelmük egyharmadát, sőt helyen­ként négyötödét is. A parasztok most földet és felszerelést kaptak az ál­lamtól s Így megszabadultak a legá­dázabb ellenségüktől, a kuláktól való függőségtől is. A S7egényparasrt.sáfl a közép­­parasztok színvonalára emelkedett A munkásosztály, kezében tartva a gazdasági kulcspozíciókat, véget ve­tett az uzsórakamatnak és állami jót­állással előnyös termelési és beruhá­zási kölcsönt biztosított a parasztok számára. A mezőgazdasági adóról szó­ló törvény leszállította és úgy módo­sította az adót, hogy az adóteher ne a kis és középparasztokra, hanem el­sősorban a falusi burzsoáziára nehe-A város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaságban zedjék. A nemzeti biztosításról szóló törvény kiküszöbölte a kiváltások sú­lyos átkát és járadékot biztosított az öreg parasztoknak. A kommunista párt érdeme, hogy valamennyi mezőgazda­sági terméknél bevezettük a három­féle ár rendszerét, amely előnyben részesíti a kis- és középparasztokat a kulákokkal és a nagybirtokosokkal szemben. Ilymódon a kis- és közép­­parasztok hamarabb tudták legyőzni azokat a nehézségeket, amelyekbe a München előtti köztársaságban és a megszállás idején folytatott mezőgaz­dasági politika juttatta okét. Ugyan­akkor emelkedtek a növényi termé­kek, de főleg az állati termékek árai. Az utóbbiak átlagban kb. 70 száza­lékkal emelkedtek, ami nagyjában két és fél milliárd koronával, 77 száza­lékkal, növelte a kis- és középparasz­tok jövedelmét. A föld könnyebb és tökéletesebb megműveléséhez szük­séges iparcikkek, különösen a kisebb mezőgazdasági gépek és a műtrágya ára 30—40 százalékkal csökkentek. Ezenkívül népi demokratikus államunk egész sor olyan további intézkedést foganatosított« amelyek emelték a dolgozó parasztság életszínvonalát. Ennek következtében még j jobban megszilárdult és I elmélyült a munkásosztály és a parasztság politikai szövetsége A politikai szövetség elmélyülése főleg abban nyilvánul meg, hogy kö­nyörtelenül felszámoltuk a város és a falu közötti kizsákmányoló jellegű kapcsolatokat és a kölcsönös segély­nyújtás és együttműködés kapcsola­tait léptetjük helyükbe, úgyhogy vég­re is ezek a kapcsolatok gazdasági szövetséggé fejlődnek. A munkásosz­tály hatalomrajutása után ez a gaz­dasági szövetség egyúttal a munkás­­osztály és a dolgozó parasztság kö­zötti politikai szövetség kibővítésének, megszilárdításának és elmélyítésének alapjává válik. Ezért az ipar és a mezőgazdaság közötti gazdasági szö­vetség fejlesztése és megszilárdítása ma fontos előfeltétele a munkás­paraszt politikai szövetség erősítésé­nek. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában, a gazda­sági szövetség közvetlen és legtöbb feladata a szocializmus felépítése. Mi­vel pedig a szocializmus építése vala­mennyi belföldi és külföldi osztály­­ellenségünk akarata ellenére történik, a gazdasági szövetségnek egyszers­mind harci eszköznek kell lennie a városi és falusi kapitalista elemek elleni küzdelemben s arra kell szol­gálnia, hogy megszilárdítsuk és meg­erősítjük hazánk védelmi képességét és a kapitalista külföldtől való füg­getlenségét. A gazdasági szövetség fő tartalma az, hogy mind az ipari, mind a me­zőgazdasági termelés szüntelen, ará­nyos fejlesztése útján biztosítjuk a város és a falu közötti árucsere ál­landó fejlődését. A gazdasági szövetségnek egyaránt ki ke!) elégítenie az ipari és mezőgazdasági dolgozók termelési és személyes szükségleteit Ez részben a város és a falu kö­zötti termelési kapcsolat, termelési szövetség alapján történik, amely mint Sztálin elvtárs mondotta: „...a fém vonalán a parasztság gépekkel való ellátása, az ország villamosítása jön létre ..Ez azt jetenti, hogy első­sorban ezen a vonalon kell kielégíteni a parasztság szükségleteit. A város és a falu közötti termelési szövetség szilárdításával és kibővíté­sével nemcsak, hogy megteremtjük az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésének feltételeit, hanem az adott fejlődési fokon a mezőgazdaság­ban létrejönnek az új termelési vi­szonyok hatásának anyagi feltételei ia, mégpedig azáltal, hogy új termelő­erőket vezetünk be a mezőgazdaságba, mint a kombájnokat, traktorokat és egyéb gépeket, amelyek már szocia­lista termelési formákat igényeinek. Csak politikai-szervezési munkánktól függ. milyen mértékben váltjuk való­ra ezeket az objektív lehetőségeket. A termelési szövetség így megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a szocia­lizmus szellemében átneveljük a pa­rasztok magántulajdonra hajlamos természetét. Az a segítség, amelyet a város ezen a vonalon nyújt a fa­lunak, alapfeltétele a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a munkater­melékenység növelésének, a termelési költségek csökkentésének, s annak, hogy jövedelmezőséget biztosítsunk minden mezőgazdasági termelő szá­mára s ezúton emeljük mind a pa­rasztok, mind a városi dolgozók élet­színvonalát. A munkásosztály által parasztsá­gunknak nyújtott termelési segítség legfőbb formája elsősorban a mező­gazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának kiépítése, a mezőgazdasági gépeket gyártó ipar fejlesztése, a parasztok műtrágyával, takarmánnyal, vetőmaggal, palántával, építőanyaggal való ellátása, a szakszerű agronómia!, zootechnika), állatorvosi segítség, a mezőgazdasági dolgozók kádereinek szakmai és politiai nevelésénél nyúj­tott segítség stb. Ebben a segély­nyújtásban fontos szerepet játszanak a nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai, amelyek jelentősen elő­segíthetik a mezőgazdaság fejlődését. A város és a falu gazdasági szövetségének elválaszthatatlan része a piaci szövetség, amely a városi és a falusi dolgozók­nak többnyire fogyasztási iparcikkek­kel és mezőgazdasági termékekkel va­ló ellátásában nyilvánul meg. A piaci szövetség szükségessége nálunk rész­ben a kétféle szocialista tulajdon (ál­lami-össznépi tulajdon és szövetkezeti csoportos tulajdon) fennállásából, részben a termelési eredmények ma­gántulajdonának létezéséből követke­zik. Ennek következtében fenn kell tartanunk és állandóan bővítenünk kell az árucserét, az adásvételt. Ez­zel fejlesztjük és szilárdítjuk a város és faiu közötti piaci szövetséget és hozzájárulunk a város és falu szilárd és megbonthatatlan kapcsolatához A város és a falu gazdasági szövetségé­nek piaci formája elsősorban a be­gyűjtési árpolitikában nyilvánul meg, abban, hogy a falu mezőgazdasági termékeket szállít a városi dolgozók­nak, ezek pedig az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem útján gazda­sági szerszámokkal és iparcikkekkel látják el a falut. A gazdasági szövetségben a város és a munkásosztály játssza a vezető­szerepet. A város és a munkásosz­tály segítségével új anyagi-műszaki alap jön létre, amely parasztjainknak lehetővé teszi, hogy a falun létrehoz­zák a termelés szocialista szövetkeze­ti formáit. Az üj anyagi-műszaki alap tehát megteremti a termelés és a munkatermelékenység szüntelen nö­vekedésének és minden dolgozó pa­raszt kulturális és anyagi színvonala gyorsabb emelkedésének előfeltételeit. Ezért kell ebben a szövetségben ál­landóan szilárdítanunk a város és a munkásosztály vezetőszerepét. (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom