Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-07 / 32. szám
2 Älrtoüves 1935. aiilWrfiis T: A besztercebányai kerület eredményei a tervszétírásban A helyesbített talajnyilvántartás és az 1956-os mezőgazdasági tervszétírás terén, Szlovákiában eddig a besztercebányai kerületben érték el a legszebb eredményt. A besztercebányai KNB elnöke, Sipos János, a Csehszlovák Sajtóiroda küldötteinek kérdéseire a következőket válaszolta- „Sok kezdeti nehézség ellenére a nemzeti bizottság dolgozói és funkcionáriusai már szép eredményeket értek el a mezőgazdasági tervszétírás feladataiban. A föld pontos nyilvántartását, mely a sikeres tervszétírás egyik legfőbb előfeltétele, múlt hó 26-ig összesen 591 községből 456-ban már befejezték. Az eddigi jelentések szerint a mezőgazdasági tervszétírás feladatait már 256 község EFSZ-ébcn megvitatták. Az egyéni földművesek részére szétirt feladatok megbeszélését ugyancsak már 295 községben befejezték, és ezeket a terveket a JNB mezőgazdasági osztályai már jóvá is hagyták. Ezekben a községekben a földművesek aláírták a községnek kiírt teljes beadás összesítését. A besztercebányai kerület — 59 község kivételével, ahol augusztus első napjaiban fejezik be a mezőgazdasági tervszétírást — pontosan betartja a megszabott határidőket. A KNB tanácsa az előzetes tervszétírás és a JNB funkcionáriusainak megjegyzései alapján még július 24-én átadta az egyes járások termelési feladatait. Tagjai sorából oktatókat küldött ki a JNB-okhoz, akik a járási nemzeti bizottságok oktatóival karöltve naponta biztosították feladatuk teljesítését a helyszínen, az egyes községekben. A tavalyi tapasztalatokon okulva, amikor a tervszétírást még gépiesen, a földművesekkel való megbeszélések nélkül végezték, ebben az évben megjavítottuk felvilágosító munkánkat a községekben. Több mint 590 községben szerveztünk beszélgetéseket a földművesekkel. Az újbányai járásban több mint 137 egyénileg gazdálkodó földműves tett a beszélgetések alkalmával kötelezettségvállalást a jövő évi mezőgazdasági termelés növelésére. Amint a tapasztalatok mutatlak, az eddigi beszélgetéseknek ngy befolyásuk volt az EFSZ-ek taglétszámának kibővítésére is. A mezőgazdasági termelés fokozására legnagyobb jelentőségű tényező a pontos talajnyilvántartás. Ezt a munkát a JNB és a KNB-k dolgozói rendszeresen hetente értékelik és biztosítják. Miután a pontos talajnyiivántartás révén most több mint 17 000 hektár szántóföldet tártak fel, a besztercebányai kerület 100 vagon- gabonával, 150 vagon burgonyával, 6000 mázsa marhahússal és 5000 mázsa sertéshússal tud többet adni közellátásunknak, mint tavaly.” # Újabb 300 fiatal a batármentén A szabotáló kulék igazi arca Kožuchov, • terebesi járás községei közé tartozik: Minden előfeltétel megvan itt arra, hogy a becsületes kis- és középparasztok szövetkezetét alakítsanak. A tényleges helyzet azonban azt mutatja, — noha már több dolgozó paraszt agyában tért nyert a szövetkezeti gondolat — hogy még ki tudja, meddig nem lesz ebben a községben EFSZ. — Hol lehet a hiba? Miért“ nem fejlődik Kožuchov község helyzete? A választ könnyen megkapjuk, ha tudjuk, hogy Buci János, 46 hektáros kulák aljas cselekedetei felett szemet huny a helyi nemzeti bizottság. A ravasz kulák úton-útfélen igyekszik elidegeníteni a becsületes dolgozókat a szövetkezeti gondolattól. — Nincs eszetek? Éhen akartok pusztulni? Várjatok türelemmel hiszen . . Mindeztn em hallja a helyi nemzeti bizottság. Eltűrj azt is, hogy a kulák évről-évre szabotálja a beadást. Csak az 1953—54-es években 2182 kg disznóhússal rövidítette meg közellátásunkat. Ebben az évben pedig 945 kiló kötelező disznóhúsbeadásából még egy dekát sem teljesített. Nem ál! jobban a többi beadásával sem. A tervezett 2533 kiló marhahúsból 685 kilót, a 10 465 liter tejből 434 litert, az 5870 darab tojásból pedig alig 1000 darabot adott be. — Meddig tűri ezt a kožuchovi HNB? Reméljük, már nem sokáig. Hiszen kimutatta fogafehérét a báránybőrbe bújt kulák akkor is, amikor a terebesi járási pártbizottság munkatársa meglátogatta a kožuchovi magángazdálkodókat. — Adok mindent, amire csak szükséged van. Veszek egy liter pálinkát и, csak ne emlegesd itt a szövetkezetei — mondotta nagy lelkesen. A kožuchovi HNB a járási nemzeti bizottság segítségével Vessen véget a kulák mesterkedésének. Ne engedjék, hogy gátolja a község fejlődését. Leplezzék le és mutassák meg a becsületes földművesek előtt a kulák igazi arcát. M. P. ÖRÖMNAP SZÚDON A bratislavai főpályaudvaron július 30-án több mint 300 fiatal CSISZ-tag gyűlt össze. Egy 23-tagú csoport a somorjai járásból, egy másik 20-tagú a vágújhelyi járásból, hazánk minden részéből eljöttek, hogy a határvidékre menjenek és munkájukkal hozzájáruljanak a mezőgazdaság fellendítéséhez. Ott van köztük Ocet János betonos, Iván József traktoros, három jó barátnő, Simkovič Helén, Römer Rozália és Ralka Anna Straža nad Myjaváról, és még sokan mások, akik magukévá tették pártunk és kormányunk felhívását a határvidék megsegítésére. mmm ~ • A Csehszlovákiában tartózkodó szíriai parlamenti küldöttség megtekintette Prágát, ellátogattak a Várba és rtv-gisnierkedtek a főváros történelmi helyeivel és emlékműveivel. A küldöttség tagjai megtekintették a slapyi vízierőművet is. Majd a Klement Gottwald mauzóleumban koszo- i t helyeztek el. • Vasárnap a VIT megnyitásának napján a CSISZ KB felhívására fiataljaink aratási műszakot tartottak. • Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Felkelés 11. évfordulója, és Besztercebánya várossá való nyilvánításának 700. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében megnyílt a „Besztercebánya 700 éve város'’ című kiállítás. • Kelet-Szlovákia tizenhat festőművésze a nyár folyamán, szövetkezeteik és az állami birtokok köreben, aratási képeken dolgozik. • Az ostravai bányakörzet 3600 bányászát tüntetik ki a bányásznapon, ünnepélyes összüzemi gyűléseken. • A csehszlovák fi'mek nagy látogatottságnak örvendenek a Szovjetunióban. Egy év alatt, a Divá Bára című filmet 19 millió 511 900, a Császár pékje című filmet 12 millió, 364 900 látogató tekintette meg. • Az ostravai kerület épitOmunkásai az idén 290 családi házat építenek a határmenti kerületek dolgozói szamára. • A Turčianský Peter-i kerületi kísérleti állomás dolgozói kísérleti földjeiken 180 szemű búzakalászt ter' méltók ki. Verilfenves júliusi reggelen nagy napra ébredt Szód község dolgotó népe: kigyulladt a villanyfény falujukban. A petróleumlámpákat a villanyost llárok váltották fel. E nagy nap örömére a szúdi dolgozók ünnepséget rendeztek, melyen fiatalok, öregek egyaránt résztvettek. Uday elvtárs, a HNB elnöke ünnepélyes beszédjében kihangsúlyozta, hogy- hálájukat és szeretetüket a munkásosztály iránt azzal fejezik ki, hogy beadási kötelezettségüket mind az EFSZ, mind a község magángazdálkodói 100 százalékra teljesítik. — De ez még nem minden — mondotta az elnök. — Terven felül már eddig is 41, 45 mázsa disznóhúst, 25 98 mázsa marhahúst és 500 liter tejet adtunk be. Ez alkalomból újabb terven felüli beadásra kötelezzük magunkat. Mégpedig 20 mázsa sertéshúst, 30 mázsa marhahúst és 2000 liter tejet adunk be, 62 000 korona értékben. Továbbá kötelezték magukat a szúdi dolgozók, hogy ez év végéig befejezik az 500 darab baromfi részére készülő ólak építését. (s—é) Leleplezték a spekulánsokat Elsősegélynyújtó tanácsok Napszúrás: A fedetlen, vagy nem eléggé védett fejen a forró napsugár közvetlen hatására az agyhártyák átvérzése által következik be. Hőguta: Szélcsendes, párával telített levegőben, azonban árnyékban is bekövetkezhetik. A hőguta és a napszúrás körtűnetei hasonlóak: bőséges izzadás kíséretében elviselhetetlen forrósági és szomjúság! érzetek állnak be. Fejfájás, szorongó érzések a mellben, általános bágyadtság, a járás ingadozóvá válik. A beieg állapota egyre romlik, szédül és a végén eszméletlenül összeesik. Eted segélynyújtás: A beteget árnyékos, szellós helyre visszük, lefektetjük és fejét magasan alátámasztjuk. Felső testét lemeztelenítjük, ruháit meglazítjuk, fejét és felső testét hideg vízzel mosogatjuk és kendővel legyezgetjük. Ha a beteg ezek után az intézkedések után sem nyeri vissza eszméletét, azonnal mesterséges légzést alkalmazunk. Az eszméletretért embert hideg vízzel, teával, vagy feketekávévei frissítjük fel. Azután kórházba szállítjuk. Gajdos András a tornaijai járási vöröskereszt oktatója. Népgazdaságunk tervgazdasága nemcsak előírja a feladatokat, hanem meg is követeli azok teljesítését. A mezőgazdasági előírt feladatokat — különösen a begyűjtés terén — nem tudtuk eléggé teljesíteni, mert a beadás — köteles területek egy része nem volt nyilvántartva. Ennek a hibának kiküszöbölését pártunk X. kongresszusának határozata írta elő. Madáron például 30 hektár szőlő hiányzott. A.hiányokat részben a falusi spekulánsok lelkiismeretlensége, részben a helyi nemzeti bizottság hanyagsága idézte elő. Brúder János, volt kocsmára*, a szabotáló spekulánsok mintaképe. A 16 árnyi bejelentett szőlő helyett 85 árat használt. Ifjú András, szövetkezeti tag 20 ár szőlőt használt a bejelentett területen felül. Cibor János, akinek a HTUP szerint 17 hektár földet mértek ki, a legjobbakat kiválasztotta és bejelentette a nyilvántartásba, a többit pedig parlagon hagyta. A hibák nagy részét az is okozta, hogy a madari EFSZ vezetősége a tagoknak kiadott szőlőterületeket leértékelte és ha a beültetett terület csak részben volt termő, kisebb területnek számolta el. Előfordult Ilyen módon, hogy 15 ár szőlőterületet, 8 árnak számítottak és így adták ki. A madari gazdák kisebb része nem értette meg a földek nyilvántartásának fontosságát és igyekeztek azt a munkát megnehezíteni, majd suttogó propaganda útján kigúnyolni. A község becsületes dolgozó parasztsága azonban a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul, hogy a spekulánsokat leleplezték és további mesterkedésük végétért. M. R. A népi demokratikus rendszer létrejötte után, amikor a munkásosztály hatalmába kerítette a politikai és gazdasági pozíciókat, a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok is egészen más jelleget öltöttek, mint a kapitalizmusban. A kizsákmányolás helyébe kölcsönös gazdasági és politikai segélynyújtás lép. 1945 óta a dolgozó parasztság nem szenved földhiányban és megszabadult a feudális-kapitalista bérletformáktól. A háború utáni földreform három szakaszában felszámoltuk a földbirtokosokat és a nagybirtokosokat, mint osztályt, kiküszöböltük mezőgazdaságunkból a feudalizmus csökevényeit és megvalósítottuk azt az alapelvet, hogy „a föld azé, aki rrtüveli“. Ezzel valóra váltottuk a mezőgazdasági munkások és a parasztok ősi vágyát, amelyért hosszú évtizedeken át küzdöttek. A mezőgazdasági munkások és béresek százezrei, akik egész életükön át éhbérekért robotoltak a földbirtokosok és kulákok földjein, földet, igát, házat és egyéb mezőgazdasági berendezést kaptak az államtól. A kis- és középparasztok tízezrei megszabadultak a fojtogató bérlettől, amely Szlovákiában felemésztette jövedelmük egyharmadát, sőt helyenként négyötödét is. A parasztok most földet és felszerelést kaptak az államtól s Így megszabadultak a legádázabb ellenségüktől, a kuláktól való függőségtől is. A S7egényparasrt.sáfl a középparasztok színvonalára emelkedett A munkásosztály, kezében tartva a gazdasági kulcspozíciókat, véget vetett az uzsórakamatnak és állami jótállással előnyös termelési és beruházási kölcsönt biztosított a parasztok számára. A mezőgazdasági adóról szóló törvény leszállította és úgy módosította az adót, hogy az adóteher ne a kis és középparasztokra, hanem elsősorban a falusi burzsoáziára nehe-A város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaságban zedjék. A nemzeti biztosításról szóló törvény kiküszöbölte a kiváltások súlyos átkát és járadékot biztosított az öreg parasztoknak. A kommunista párt érdeme, hogy valamennyi mezőgazdasági terméknél bevezettük a háromféle ár rendszerét, amely előnyben részesíti a kis- és középparasztokat a kulákokkal és a nagybirtokosokkal szemben. Ilymódon a kis- és középparasztok hamarabb tudták legyőzni azokat a nehézségeket, amelyekbe a München előtti köztársaságban és a megszállás idején folytatott mezőgazdasági politika juttatta okét. Ugyanakkor emelkedtek a növényi termékek, de főleg az állati termékek árai. Az utóbbiak átlagban kb. 70 százalékkal emelkedtek, ami nagyjában két és fél milliárd koronával, 77 százalékkal, növelte a kis- és középparasztok jövedelmét. A föld könnyebb és tökéletesebb megműveléséhez szükséges iparcikkek, különösen a kisebb mezőgazdasági gépek és a műtrágya ára 30—40 százalékkal csökkentek. Ezenkívül népi demokratikus államunk egész sor olyan további intézkedést foganatosított« amelyek emelték a dolgozó parasztság életszínvonalát. Ennek következtében még j jobban megszilárdult és I elmélyült a munkásosztály és a parasztság politikai szövetsége A politikai szövetség elmélyülése főleg abban nyilvánul meg, hogy könyörtelenül felszámoltuk a város és a falu közötti kizsákmányoló jellegű kapcsolatokat és a kölcsönös segélynyújtás és együttműködés kapcsolatait léptetjük helyükbe, úgyhogy végre is ezek a kapcsolatok gazdasági szövetséggé fejlődnek. A munkásosztály hatalomrajutása után ez a gazdasági szövetség egyúttal a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti politikai szövetség kibővítésének, megszilárdításának és elmélyítésének alapjává válik. Ezért az ipar és a mezőgazdaság közötti gazdasági szövetség fejlesztése és megszilárdítása ma fontos előfeltétele a munkásparaszt politikai szövetség erősítésének. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában, a gazdasági szövetség közvetlen és legtöbb feladata a szocializmus felépítése. Mivel pedig a szocializmus építése valamennyi belföldi és külföldi osztályellenségünk akarata ellenére történik, a gazdasági szövetségnek egyszersmind harci eszköznek kell lennie a városi és falusi kapitalista elemek elleni küzdelemben s arra kell szolgálnia, hogy megszilárdítsuk és megerősítjük hazánk védelmi képességét és a kapitalista külföldtől való függetlenségét. A gazdasági szövetség fő tartalma az, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés szüntelen, arányos fejlesztése útján biztosítjuk a város és a falu közötti árucsere állandó fejlődését. A gazdasági szövetségnek egyaránt ki ke!) elégítenie az ipari és mezőgazdasági dolgozók termelési és személyes szükségleteit Ez részben a város és a falu közötti termelési kapcsolat, termelési szövetség alapján történik, amely mint Sztálin elvtárs mondotta: „...a fém vonalán a parasztság gépekkel való ellátása, az ország villamosítása jön létre ..Ez azt jetenti, hogy elsősorban ezen a vonalon kell kielégíteni a parasztság szükségleteit. A város és a falu közötti termelési szövetség szilárdításával és kibővítésével nemcsak, hogy megteremtjük az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésének feltételeit, hanem az adott fejlődési fokon a mezőgazdaságban létrejönnek az új termelési viszonyok hatásának anyagi feltételei ia, mégpedig azáltal, hogy új termelőerőket vezetünk be a mezőgazdaságba, mint a kombájnokat, traktorokat és egyéb gépeket, amelyek már szocialista termelési formákat igényeinek. Csak politikai-szervezési munkánktól függ. milyen mértékben váltjuk valóra ezeket az objektív lehetőségeket. A termelési szövetség így megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a szocializmus szellemében átneveljük a parasztok magántulajdonra hajlamos természetét. Az a segítség, amelyet a város ezen a vonalon nyújt a falunak, alapfeltétele a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a munkatermelékenység növelésének, a termelési költségek csökkentésének, s annak, hogy jövedelmezőséget biztosítsunk minden mezőgazdasági termelő számára s ezúton emeljük mind a parasztok, mind a városi dolgozók életszínvonalát. A munkásosztály által parasztságunknak nyújtott termelési segítség legfőbb formája elsősorban a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának kiépítése, a mezőgazdasági gépeket gyártó ipar fejlesztése, a parasztok műtrágyával, takarmánnyal, vetőmaggal, palántával, építőanyaggal való ellátása, a szakszerű agronómia!, zootechnika), állatorvosi segítség, a mezőgazdasági dolgozók kádereinek szakmai és politiai nevelésénél nyújtott segítség stb. Ebben a segélynyújtásban fontos szerepet játszanak a nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai, amelyek jelentősen elősegíthetik a mezőgazdaság fejlődését. A város és a falu gazdasági szövetségének elválaszthatatlan része a piaci szövetség, amely a városi és a falusi dolgozóknak többnyire fogyasztási iparcikkekkel és mezőgazdasági termékekkel való ellátásában nyilvánul meg. A piaci szövetség szükségessége nálunk részben a kétféle szocialista tulajdon (állami-össznépi tulajdon és szövetkezeti csoportos tulajdon) fennállásából, részben a termelési eredmények magántulajdonának létezéséből következik. Ennek következtében fenn kell tartanunk és állandóan bővítenünk kell az árucserét, az adásvételt. Ezzel fejlesztjük és szilárdítjuk a város és faiu közötti piaci szövetséget és hozzájárulunk a város és falu szilárd és megbonthatatlan kapcsolatához A város és a falu gazdasági szövetségének piaci formája elsősorban a begyűjtési árpolitikában nyilvánul meg, abban, hogy a falu mezőgazdasági termékeket szállít a városi dolgozóknak, ezek pedig az állami és a szövetkezeti kereskedelem útján gazdasági szerszámokkal és iparcikkekkel látják el a falut. A gazdasági szövetségben a város és a munkásosztály játssza a vezetőszerepet. A város és a munkásosztály segítségével új anyagi-műszaki alap jön létre, amely parasztjainknak lehetővé teszi, hogy a falun létrehozzák a termelés szocialista szövetkezeti formáit. Az üj anyagi-műszaki alap tehát megteremti a termelés és a munkatermelékenység szüntelen növekedésének és minden dolgozó paraszt kulturális és anyagi színvonala gyorsabb emelkedésének előfeltételeit. Ezért kell ebben a szövetségben állandóan szilárdítanunk a város és a munkásosztály vezetőszerepét. (folytatjuk)
