Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-19 / 51. szám

8 SSihnftves 1954 december 19. A fiileki dolgozók féli iskolázása Késve bár, de befelezte a mety szántást a királyhelmeci gépállomás A királyhelmeci gépállomás irodájá­ban brigádvezetők és agronómusok vi­tatkoznak. A traktorosok között jó­kedv és derű uralkodik. Beszélgeté­sükben csakhamar kitűnik, hogy mi történt. — Már féltünk, hogy nem teljesít­hetjük amit vállaltunk. Szerencsére az idő kedvezett, a traktorosok is igye­keztek és így december 9-ére 100.3 százalékra teljesítettük a mélyszántás tervét — örvendezik Szabó Gabriella a gépállomás legfiatalabb agronómus­­nője. Kezében kis jegyzetfüzetet tart. Lapjain a betűk olyan szépen sora­koznak. mintha rajzolva lennének. — Minden traktorosról külön lap számol be: a traktoros mikor, milyen műszak­ban dolgozott, milyen teljesítményt ért el. A munka minőségéről, a talaj­ról, előveteményről külön feljegyzése­ket találunk az agronómus minden­tudó jegyzetfüzetében. Szabó Gabriel­la az egyedüli nő ebben a szakmában• Értékes feljegyzéseiből azonban meg­állapíthatjuk, hogy a munkában fér­fiasán megállja a helyét. — De nemcsak dolgozik, hanem ta­nul is — mondja a többi agronómus. Ez a csinos fiatal lány a leleszi két­éves mesteriskola szorgalmas növen­déke volt és most a királyhelmeci traktorállomás példás dolgozója. Sok ilyen ügyes lányra lenne szükségünk és jó volna, ha többen is követnék példáját. A munka is jobban menne a gépállomáson. — Ki tud olyan földről, amely nincs még felszántva? — érdeklődik az állo­más igazgatója. Az irodában csend van, a dolgozók csak egymást nézik és közben bön­gészik jegyzeteiket. — Nincs más hátra, új szerződéseket kell kötnünk! Használjuk ki a jó időt, amíg lehet, — törte meg újból a csen­det az állomás igazgatója. ■— Mire kössünk szerződést, ha mindent leszántottunk? — vetette fel a kérdést egy barnaarcú brigádvezető. — Még ott vannak a rizsföldek, né­hány elgyomosodott legelőt is fel le­het törni — tanácsolta Bortnik elv­társ. Az agronómusok és brigádvezetők a végén abban állapodtak meg. hogy a magángazdák házatáján is szétnéz­nek. Hátha náluk is akad szántani­­való. A magángazdák is egy're többen kötnek szerződést a gépi munkákra. A gépi munka előnyeiről már eddig is meggyőződtek, de sokszor a mennyi­ség a minőség rovására ment. Mióta a traktorosokat szülőfalujukba osztot­ták be, ahol minden földet, rögöt is­mernek, megváltozott a munka. A jö­vőben még több javulás várható. . A szövetkezetek és a gépállomás dolgozói a napokban tárgyaltak a ho­­zamszerződések megkötéséről. Eddig a leszántott földek után fizették a traktorosokat. Ezután a termelési eredmények után akarják őket jutal­mazni. így minden traktorosnak érde­ke, hogy évről-évre növekedjenek a hektárhozamok. Már az őszi szántás­vetési munkáknál is észre lehetett venni, hogy megjavult a munka. A traktorosok nagy gonddal vetették be még a forgókat is, nehogy valahol üres maradjon vagy másutt kétszer legyen vetve. A kedvező munkaviszonyok, a jobb kereseti lehetőségek egyre jobb munkára serkentik a dolgozókat. Az eredmények mellett azonban nem sza­bad megfeledkezni a qépekről sem. — Példáid egy traktor 100 százalékos munkateljesítmény mellett egy év múlva kerül a tervezett részleges javí­tásra, ha azonban a normát nem 100, hanem 200 százalékra teljesítette, ak­kor a javítást is nem egy év, hanem egyfélén múlva kell elvégesni a trak­toron. Királýhelmecen eddig ezzel nem sokat törődtek. A sok gépi hiba is aka­dályozta, hogy a mélyszántás tervét november 20-ára, az agrotechnikai ha­táridőre elvégezzék a traktorosok. De az idő kedvezett és így sok brigád be­hozta a hátrányt. De akadtak olyanok is. ahol ez évben nincs alkalom a mulasztás bepótlására. — Rontó Lász­ló szőlőskei brigádja Helmecen a se­reghajtó. már nem tudja behozni a le­maradást. Ezért nemcsak a brigád­vezetőt terheli a felelősség, de a ve­zetőket és a javítókat is. Hat kerekes traktoruk közül egy hónapig sokszor csak egy működött. A két lánctalpas­ból meg hol az egyik, hol a másik volt üzemképtelen. Ilyen körülmények kö­zött a legjobb brigádvezető is vakar­hatja a fejét. Az őszi mélyszántás eredményeit az iroda falán versenytábla hirdeti. Hajdú Péter brigádvezető elgondolkodva állt mellette. Battyányi brigádja 163.87 százalékos túlteljesítéssel az élre ke­rült. Hajdú elvtárs szűkszavú ember, de most széles mosolyra rezdült az aj­ka. — Igyekeztünk és sikerült! — Elsők lettünk! — Node ez nem a brigád­vezető érdeme... — mondja szeré­nyen. — Hankó Pista és Bodnár La­jos kitett magáért. Az őszi munkák­nál DT 54-es traktorukkal két mű­szakban dolgoztak és a 395 hektár tervüket 1.289 hektárra teljesítették. A két kiváló traktoros az őszi mun­kák elvégzésében még kerületi méret­ben is első volt. Sikereiken a többi traktoros is felbuzdult. A Battyányi brigádban a gumikerekesek csoportjá­ban Kun József zetoros külön is di­cséretet érdemel. Az őszi munkákban a gépállomáson minden lánctalpas traktor két műszak­ban dolgozott. A gumikerekesekből pe­dig csak 15 százalékot tett ki a má­sodik váltás Minden állomáson a gu­mikerekesek maradtak le a lánctalpas traktorokkal szemben. Ez azért van, mert míg jó volt az idő, csak meg­hosszabbított műszakokban dolgoztak velük a traktorosok, amikor pedig csú­szóssá vált a talaj, sehogy sem lehe­tett felhasználni őket a mélyszántásra. Hegedűs János bolyi brigádvezető a számvevőjére panaszkodott. — Színjátszás a mindene. — A pró­bák miatt elhanyagolta az elszámo­lást ezért kaptuk későn a fizetést. Hegedűs brigádvezető bírálatára a többi dolgozó felzúdult és egy közü­lük nyomban tiltakozott is. — Az elszámolással Panykó elvtárs­nő, számveúö azért késett, mert nem kapta meg idejében a jegyzőkönyvet. Hasonlóképpen vélekedtek a többiek is. A dolgozókat a kultúra nem gá­tolja, hanem segíti a munkában. — Azonban tartsuk szem előtt, hogy a színházi próbákat munkaidő után vé­gezzük. A királyhelmeci traktorosok az őszi mélyszántás tervével egyidőben egész­évi tervüket is teljesítették. Összesen 11)3.9 százalékra. A traktorosok a jól­­végzett munka után örömmel várják a karácsonyt, amit a béke megőrzésé­nek jegyében akarnak megünnepelni. Azok a traktorosok, akiknek már nem jutott szántanivaló, a gépeiket javít­ják. A gépállomáson 101 traktornak 9 csoportban tervezték a megjavítását. Ezek közül már 36 a műhelyben van és kilencet teljesen kijavítottak: 5 Ze­­tort. 2 Skodát. 1 DK-35-öst és egy Stalinecet. Ha továbbra a téli javítási munkák is ilyen lendülettel folyta­tódnak, a tervezett időre minden trak­tor üzemképes lesz és a traktorosok tavaszi tervüket is könnyen túltelje­síthetik. A királyhelmeci gépállomás dolgozói tehát az, őszi mélyszántást háromheti késéssel végezték el. Az agrotechnikai határidő már régen lejárt. A jövőben a traktorosok ne számítsanak arra, hogy november 20-a után is kedvez az idő a mélyszántásra. Többéves tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy az agro­technikai határidő letelte után az idő­járás bizonytalanná válik és rendsze­rint megjönnek az őszi esők, vagy a korai fagyok, amelyek a szántást tel­jesen lehetetlenné teszik. CSURILLA JÓZSEF A gépek karbantartása és elraktározása A füleki gép- és traktorállomás vezetősége komolyan foglalkozik a dolgozók politikai és szakneve­lésével. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet közös ülésen megálla­pította mindazokat a hiányokat, amelyek fékezik a gépállomás munkáját. Ezen hiányosságok és nehézségek elsősorban abból a­­dódnak, hogy az üzem vezetősége a dolgozókkal eddig keveset fog­lalkozott és meg kell állapítani, hogy az év folyamán ebből kifo-; lyólag komoly hibák adódtak elő. A legfőbb hibát ott követtük el, hogy nem tettük teljesen magunkévá a párt X. kong­resszusának határozatát a me­zőgazdasági munkák fokozatos javításával kapcsolatban és a magasabb hektárhozamok elé­rése érdekében. Meg kell jegyeznünk elsősorban azt, hogy az üzemi pártszervezet nem volt elég tevékeny és a ne­hézségek eltávolításánál nem vet­te át a kezdeményezést. Hanula elvtárs a pártszervezet elnöke igen keveset foglalkozott az üzemi szervezettel, aminek következté­ben bizonyos fokú passzivitás volt tapasztalható, a tömeggel nem tö­rődtek és így a pártszervezetnek sincs meg az egészséges kapcso­lata a dolgozókkal. Ezen hiányos­ságok feltárása után fokozott gondot kell fordítani a dolgozók szakmai és politikai nevelésére az 1954/55 évben. Az üzemi iskolázás ez év no­vemberében kezdődött és megvan minden előfeltétele annak, hogy dolgozóink olyan nevelésben ré­szesülnek, mint amilyenre mind a politikai, mind a szak-téren szükség van. Az üzemi iskolázást négy cso­portra osztották: külön tanul­nak a traktorqsok, mechaniku­sok, brigádvezetők és agronó­musok. Ezenkívül külön tanul­nak az adminisztratív munka­erők. A szakelőadók minden csoportnak magasszínvonalú elő­adásokat tartanak és átadják tapasztalataikat. Fontosnak tartjuk kiemelni Chreňovsky és Bona elvtársakat, akik előadásaikkal eddig is bebi­zonyították, hogy a legjobbat ipar­kodjék nyújtani dolgozóinknak. Megvan minden lehetőség arra, hogy üzemünk dolgozói alapos tu­dást szereznek. Dolgozóink nagy Egy turbina A budapesti Láng Gépgyár dolgozói egy turbinát gyártottak terven felül exportra. Szombaton délután S óra tájban befejező szakaszához érkezett a tizenkettő és fél mega wattos szov­jet turbina szerelése, amit a Láng Gépgyár dolgozói 1955. március 31« helvett 1954. végére vállaltak. Meg­kezdődött a hatalmas gép próbája. Az olajszivattyú kitünően működött, a' Az ezidei szövetkezeti munkaisko­lák szervezésénél mutatkozott meg a legjellegzetessebben szövetkezeti dol­gozóink érdeklődése a mezőgazdasági termelés sokféle ágazata iránt. Míg tavaly a bratislavai kerületben össze­sen 48 szövetkezeti iskolán csupán 700 hallgató vett részt, addig ez év­be® az iskolák és a hallgatók száma is ötszörösére emelkedett. December 10-ig a bratislavai kerü­letben az első évfolyam részére j.66 központot és a második évfolyam ré­szére pedig 48 központot nyitottak meg. Sok járásban a tervezett köz­pontok száma kevésnek bizonyult, ezért a nemzeti bizottságok dolgozói az első évfolyam részére további köz­pontok létesítését szervezik. így pél­dául a dunaszerdahelyi, somorjái és a nagyszombati járásokban a közeli napokban további két-három új köz­pontot nyitnak meg. Eddig a szövfet­érdeklődéssel hallgatják ezeket az előadásokat . és már eddig is sokat tanultak belőlük. Az üzemi iskolázás • keretében gépkocsivezetőtanfolyamot is szer­veztünk, amelynek az eddigi je­­letkezések alapján 50 hallgatója van. Ezek főképpen szövetkezeti tagokból tevődnek össze, továbbá azokból a traktoristákból, akik eddig nem rendelkeztek hajtási engedéllyel. Vannak köztük azon­ban olyanok is, kik felhívásunkra más üzemekből jelentkeztek a tanfolyamra. A tanfolyam hallga­tói kétéves szerződést kötöttek az üzem vezetőségével, hogy a tanfolyam befejezése után, mint traktorosok két évig a gépállomás szolgálatában maradnak. Ezzel a szakeröben mutatkozó hiányt részben kiküszöböljük és a tan­folyam befejezése után jólképzett traktorosok állnak majd rendel­kezésünkre. A szövetkezeti tagok pedig arra kötelezték magukat, hogy munkaegységre fognak dol­gozni a gépállomás traktorain. A szövetkezetek több tagot küldtek erre a tanfolyamra mint amennyire számítottunk. Tudatára ébredtek annak, hogy ha a földeken saját embereik dolgoznak, lelkiismere­tesebb munkát végeznek és hek­tárhozamaik is növekedni fognak: A jó szövetkezetek mellett azonban vannak olyan szövetkeze­tek is, amelyek nem mutatnak különösebb érdeklődést a tanfo­lyam iránt. Nem értették meg, vagy nem akarják megérteni, mit jelent a szövetkezet részére és az egész ország mezőgazdasága fellendítésének érdekében az, ha a szövetkezeti földeken szövetke­zeti tagok-traktorosok dolgoznak. A gépkocsivezető tanfolyam tel­jesen ingyenes és az ezzel kap­csolatos minden kiadást a gépál­lomás fedez. Ezúton ismételten felhívjuk EFSz-eink vezetőségét, hogy amennyiben még nem telje­sítették kötelezettségüket, hala­déktalanul küldjenek ki minél több szövetk éti tagot az iskolá­zásra. így teremtsük meg a lehe­tőségét annak, hogy a tél folya­mán olyan traktoros kádereket neveljünk, akik együtt fognak érezni a földdel, a traktorral és így még* szorosabbra fűzhetjük kapcsolatainkat az ipari dolgozók­kal. SCHNEIDER PÉTER, Fülek. terven felül gép minden részébe egyenletesen az előírt 4 légkörös nyomással jutott el' az olaj. Utána forgásba hozták a ha­talmas gépezetet és a műszerek mér­céi egyre feljebb kúszva jelezték: a percenkénti 1.000, 1.500 és 1.800 for­dulatszámot is simán bírja a gép. — Kétezres, sőt később a háromezres fordulatnál is zizegő finomsággal for­gott a hatalmas turbina. kezeti munkaiskola I. és II. évfolya­mára már több mint 3500 hallgató jelentkezett. Ugyancsak nagy érdek­lődést nyilvánítanak a szövetkezeti munkaiskolák iránt az egyénileg gaz­dálkodók is. Példának okáért a nagy­­szombati járás Abrahám községéből 98 kis- és középparaszt jelentkezett a szövetkezeti munkaiskolába. A nagyszombati járás egyik közsé­gének szövetkezetében 20 hallgató részére nyitottak szövetkezeti mun­kaiskolát, a jelentkezők száma azon­ban meghaladta a 48-at és így ebben a szövetkezetben még egy központot kell létesíteni. A felsőszeli szövetke­zetben a három elsőéves szövetkezeti munkaiskolának több mint 60 hallga­tója van. örvendetes az a tény is, hogy a szövetkezeti munkaiskolákba több mint 1000'szövetkezeti dolgozó­­nő jelentkezett, akik a fegyelmezett iskolába járás példaképei. Az őszi munkák befejezésével a mezőgazdaságban nyugalom követke­zik. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a földműveseknek nincs mit tenniök. A sok munka közül, amit a jó gazdának télen kell végez­nie: első a mezőgazdasági gépek kar­bantartása és elraktározása. A mezőgazdasági gépek a legnehe­zebb körülmények között, dolgoznak és éppen ezért karbantartásuknak és elraktározásuknak a legnagyobb fi­gyelmet kell szentelni. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a kevésbbé karbantartott gépeknél az üzemzavar nagyon gyakori vendég. Előfordulhat, hogy a gép éppen akkor romlik el, amikor a legnagyobbf szükség van rá. Valamennyi üzemzavar nagyon sC'k kellemetlenséget okoz az ember­nek, és az üzembehozás sok idővesz­teségbe kerül. A gyakori üzemzavar végül is a gép teljes tönkremenését okozza. A gépek helytelen karban­tartása és elhelyezése sok kárt okoz nemzetgazdaságunknak. Ma nagymennyiségű és nagytelje­sítményű mezőgazdasági gépeket a gépállomásoknál találhatunk. Ezenkí­vül azonban még igen sok gép ma­radt a szövetkezetek és magángazdál­kodók birtokában. Ezeket a gépeket is karban kell tartani és elhelyezé­sük' ői gondoskodni. Ismerkedjünk meg tehát azzal, amit egves gépek karbantartásáról és el­­г.- ktsi ozásáról tudnunk kell. Mindenekelőtt az egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen mezőgazdasági szerszámról, az ekéről esik szó. Az ekét az őszi munkák befejezésével rendesen megtisztítjuk és zsiradékkal békéjük. Az ekekést leszereljük és a kováccsal megélesítetjük, sőt még pótkésekröl is gondoskodunk, A ko­vácsnak télen több ideje van az eke­­vasak élesítésére .és igy azokat lelki­­ismeretesebben megélesíti. Hasonló­képpen meg kell élesíteni az előhán­­tót és a szelőtárcsákat. Magát az ekedeszkát elraktározás előtt zsira­dékkal vagy meszes tejjel kenjük be. Mindkettő teljesen megfelel. A zsi­radéknak azonban savat nem szabad tartalmaznia, mely a fémben kárt tenne. Ugyanígy kenjük be a többi alkatrészeket is, amelyek festékkel nincsenek védve. A kultivátoroknál a rugókat ellenőrizzük. A törött, ru­gókat kicseréljük. A késeket a letisz­títás után élesítjük. Ha kések nagyon kopottak, az egész sort kicseréljük. Az összes vasalkatrészeket olajjal be­kenjük és újból festjük. A fogasokat széjjelrakjuk és ellen­őrizzük. Főképpen az ékeket vizs­gáljuk meg. nem-e lazák. Az összes anyacsavarokat meg kell húzni és az ékeket megélesíteni. Ha már künn­hagyjuk őket a szántóföldön, legalább állítsuk fel őket. hogy a föld nedves­sége ne ártson annyira a fogaknak. A sintelöket is alaposan le kell tisztítani, szétszedni, majd ismét ösz­­szeállítani úgy, hogv ha elérkezik a munka ideje, minden késés nélkül használni lehessen őket. Az ekefejet le kell szerelni, letisztítani és zsira­dékkal. vagy meszes tejjel bekenni a testetlen alkatrészeket. A lekopott festéket új festékkel kell pótolni. A tárcsákat először meg kell élesíteni, vagy újakkal pótolni. Csak a jóléle­sített tárcsák könnyítik meg a mun­kát és teszik lehetővé a növények szakszerű sorközi megművelését. A sintelő gyakori használat mellett sok­szor csak egy idényt tart ki, így te­hát tanácsos több tárcsát készenlét­ben tartani. A pótalkatrészekről olyan mértékben kell gondoskodni, mint amilyen mértékben a gépet igénybe veszik. Fokozott figyelmet kell a műtrá­­gyaszóró gépek karbantartásának és elraktározásának is szentelni. A mun­kaidény után a gépet alaposan ki keli tisztítani. Valamennyi láncot ki­veszünk és részeire szedünk. A meg­keményedett trágyát levakarjuk róla. Erre a célra drótkefét vagy öreg kést használunk. A láncrészeket aztán me­leg vízbe mártjuk és szárazra töröl­jük, majd petróleummal bekenjük, letöröljük és zsiradékkal bekenjük. A lánc alatti szekrény fenekére sok­szor föl rakódik, amely aztán a lánc helytelen forgását, vagy törését idézi elő. Ezt a megkeményedet földet a szekrény aljáról el keli távolítani. A szekrény alja éppen ezért kiszerel­hető. Hasonlóképpen elraktározás előtt a szabályzórudat is meg kell vizsgálni és esetleges sérüléseit kijavítani. — Ugyanígy az áttétel kerekeit is meg kell vizsgálni és még a nyugalomba­­helyezés előtt bezsírozni. Végeredményben az egész gépet jól le kell tisztítani, a festést felújítani és a gépet elzárt pajtába vagy színbe kell helyezni. A többrétű vetögépeknél főképpen a magtár tisztítására fektessünk na­gyobb súlyt. A szétseprő berendezést ki lehet szerelni. A szekrényben lévő tengely csapágyai szintén kiszerelhe­tek. A tengelyen lévő csillagalakú ré­szeket leszereljük és melegvízben megfürösztjük. majd szárazra törüljük és bezsírozzuk. A fűkaszáló gépeknél szintén a tisz­tításra fektetjük a fősúlyt. Ezután a csapágyakat petróleummal jól letisz­títjuk és a rászáradt olajat eltávolít­juk. Az öreg olajat ismét visszatehet­iük a csapágyakba, mert ezek rész­ben védik a megsérülés ellen. A gép üzembehelyezése előtt azonban nem szabad megfeledkezni a friss olaj utánpótlásáról. Akármilyen gépet, vagy gépi esz­közt elraktározás felvitt tisztítsunk meg és a rozsdásodó alkatrészeket sav­mentes zsiradékkal kenjük be. Ez­zel védjük meg legjobban gépeinket az elrozsdásodástól és ae idő vi­­tagságataitól. Miloš Bartoš Egyre többen tanulnak a munkaiskolákon

Next

/
Oldalképek
Tartalom