Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-17 / 42. szám
8 flíídmiiwes 1954. október 17. ^>raktoráll j oraiiomasatH k hírei iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin A védnökség! üzemek ne csak ígérjenek, de teljesítsék is vállalásukat A bárcai gépállomás az őszi munkák teljesítésében kerületi viszonylatban a hatodik helyen áll. Nem is olyan régen még, mint a kerület legelső gép. állomását emlegették. Lemaradásának oka a gépek üzemképtelenségében keresendő. Most, amikor legnagyobb szükség volna a jó gépekre, már hónapok óta 11 százalék üzemképtelenséget mutatnak ki és egvenldre remélni sem lehet, hogv ezen a téren rövidesen javulás következik be. Az idén tavasszal, amikor rpegindultak a vetési munkálatokkal, maguk a gép. állomás dolgozói sem hitték volna, hogv ószre ennyire visszaesnek. Pedig akkor miiven szépen indultak! A kassai ipari vállalatok eleget téve a X. kongresszus határozatának, sorban jelentkeztek a gépállomás megsegítésére és védnökséget vállaltak, vagv a gépállomás, vagy pedig a körzeteben lévő traktorosbrigádok felett. Egyszóval minden a legigéretesebben kezdődött. A bárcai gépállomás felett a keletszlovákiai gépgyár vállalt védnökséget, a színai brigád felett az „Auto, renova”, a csányi brigád felett a kerti, leti javítóműhely, a szalánci brigád felett pedig a kassai ipariskola tanulói vállaltak védnökséget. A járás minden brigádiára akadt védnökség! üzem. összesen 9 ipari vállalat, je. lentkezett a brigádok megsegítésére. A védnökségi üzemek írásban kötelezték magukat, hogv miiven irányú segítséget nyújtanak. Itt fekszik előttünk a kelet-szlovákiai gépgyár és a bárci gépállomás között megkötött egyezmény, amely 25 pontban foglalja össze a gépállomásnak nyújtandó segítség mértékét. Az utolsó oldalon a védnökségi üzem vezetőinek aláírása, síit az üzem pecsétje is látható. Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó-Ami a kötelezettségvállalás írásbeli megfogalmazását illeti, iskolapéidánya lehetne a .hasonló szerződéseknek. Amikor a szepsi gépállomás dolgozói védnökségi üzemükkel a segítség mibenlétében megakartak egyezni, a KNB azt ajánlotta' nekik, hogy úgy fogalmazzák meg írásukat, mint a tcelet.szlovákiai gépgyárak és a bárcai gépállomás. Igv is tettek. Hiába azonban, akármilyen hangzatosán megfő, galmazott az Írás, ha azt nem hajtják végre. Már pedig a kassai ipari vállalatok, amelyek a gépállomás és a traktoros brigádok felett védnökséget vállaltak, nem tartották be Ígéretüket. A kelet-szlovákiai gépgyár vezetője Uhnanv mérnök például 1954. március 9.-i vállalásában arra kötelezte magát, hogy a gépállomást negyedévenként legalább kétszer meglátogatja, és résztvesz a munkaértekezleten, átadja tapasztalatait, amelyeket hosszú évek során szerzett. A továbbiakban pedig a munka megzervezésében politikai és szaksemtséget Ígért. A vállalás ünnepélyes aláírása óta több mint félév telt el, de Uhnaný mérnök mindössze egyszer jelent meg a gépállomáson. Akkor tényleg érdeklődött a gépállomás dolgai iránt, de azóta sem látták őt a gépállomás dolgozói. Hasonló vállalást tett Veles is. a gépgyár vezető főmérnöke, aki a traktorosok képzettségének fokozásának' érdekében 320 órás előadásra kötelezte magát. Veles főmérnök. szintén csak egyszer jelent m^g a gépállomáson, az ígért előadásokat ezúttal meg sem említette. pontban vállalt kötelezettséget. Az eredmény: nem tartották be. A fentiek szerint tehát a bárcai gép. áll; aás védnökségi üzeme a keletszlovákiai gépgyár vállalt kötelezett, ségét távolról sem tartotta be. Azt azonban mégsem lehet állítani, hogy egyáltalán . nem teljesítette volna am vállalását. Hegyi Mihály, a gépállomás esztergályosa többízben kapott már a gépgyártól szerszámacélt és egvéb öntvényeket, ami minden bizonnyal nagy segítséget jelentett a gépállomás, nak. A védnökségi üzem egyízben kiküldte az egvik legjobb villanyhegesztőjét. Több segítséget azonban nem kapott Mi a valóság? Értékelve a kelet.szlovákiai gépgyár vállalását, arra a megállapítási a jutunk, hogv a 25 pontból álló kötet, zettgégvállalásból mindössze ’ bánhat teljesítettek. ifej pedig, de sok reményt fűztek a bárcai gépállomás dolgozói ehhez a védnökséghez. Különösen az első napon folyt a' vállveregetés a gépgyár részéről. — Ne féljetek majd fni se.; gítünk! — Mostmár másképp lesz, -stb„ stb. A gépállomás dolgozói kíváncsian várták a segítséget. Akadt azonban néhány olyan konok traktoros is. akt egyszerűen kételkedett a szép szavakban, no meg a mesterien megszerkesztett öt gépelt oldalt kite,vő vasalásban. Sajnos ezeknek !ett igazuk. Talán ennek a kilátásba helyezett és meg.nem kapott segítségnek lett íz a következménye, hogy a bárcai gépállomás az első helyről a hatodikra esett vissza. Tavaly, amikor senkiben sem bíztak és csak a saját, erejükre számítottak „a kerület legelső gépállomása” címmel dicsekedhettek. Hasonló a helyzet a bárci gépállo. má hoz tartozó traktoros brigádokon is. Kilenc kassai ipari vállalat jelentkezett, hogv az üzemképtelen gépek számát a lehető legalacsonyabbra csökkenti. Hogv ezt az Ígéretüket mennyire teljesítették, az a gépállomás legutóbbi je'entéséből tűnik ki. amely szerint az üzemképtelen gépek száma elérte a 11 százalékot, (tavaly ilyenkor 6 százalék volt) A megígért noli, tikai és szaksegítség itt is elmaradt. A ■ kilenc védnökségi üzem közül három azt sem tudja, hogv traktoros brigádjaink a szélrózsa melvik irányában fekszenek. A többi hat védnökségiüzem ugyan nyújtott némi segítséget, de távolról sem olyan mértékben, mint ahogy azt megígérték. Ezek szerint nem csoda, ha Bárány elvtárs a bárcai gépállomás igazgatója a védnökségi üzemekről nem éppen a legelismerőbb hangon nyilatkozik. — Nem kívánjuk azt — mondja, — hogy a védnökségi üzemek helyettünk dolgozzanak.1 Nekünk csak szakmai és politikai segítségre van szükségünk. Ne Ígérjenek nekünk olyat, amelyet nem tudnak teljesíteni. ígérjék csak a felét, vagy a negyedrészét annak, amire kötelezték magukat, de azt aztán tartsák is be. Ki tudja a többi gépállomásnak is ilyen védnökségi üzemei vannak? — vetik fel a kérdést a bárcai gépállomás dolgozói. A szepsi gépállomáson. Meglátogattuk a szepsi gépállomást is. — Van védnökségi üzemetek? — kérdeztük a gépállomás igazgatóját Veles elvtársat. m — Van, de még sincsen — válaszolja. . — Hát vagy van, vagy nincsen — firtassuk tovább a dolgot. A beszélgetés folytán kiderül, hogy a meoenzéfi szerszámgyár a védn'ökségi üzemük. A gvár egyébként me. zőgazdasági szerszámokat, ásókat pe kapákat gyárt. Mostmár sejtjük a valóságot. Milyen segítséget nvúithat egv olyan védnökségi üzem a traktorállomásnak, ahol csak kerti szerszámokat gyártanak" Semilyet! A szerszámgyár dolgozói a traktorokhoz nem értenek.'' Veles elvtárs a gépállomás igazgatója maga is ezt a nézetet, vallja, sőt meglepő dolgot á*- ' 1 — A mi védnökségi üzemünk nekünk nem segíthet, mert nincsenek olyan szakemberei, akik a traktorok, hoz értenének. A szerszámgyár azonban rendelkezik traktorral, amely ha elromlik, a gépállomás szerelői javítják meg. A dolog ezután úgy fest. mintha a szepsi gépállomás -lenne a meeenzáfi szerszémavár védnöke és nem vadítva Az önköltséget így nem lehet csőkké ni. A szeosi gépáll orr-'snak egyébként nagv szüksége lenne olvan védnökségi üzemre, amelv ä traktorok javításához is értene. К» ■ ületi viszonylatban az őszi munkák elvégzésében a hetedik helven állanak. Lemaradásukat főként a nagyteljesítményű S.RO. as hernvótalpas kiesése okozta. A gépét még a? őszi munkák megkezdése előtt a homonnai javítóba küldték. A lavftásáért olyan magas szám’át küldtek. hogy pár ezer korona különbséggel új gépet is kaphattak volna, De ez még nem minden. A gép rövid használat után ismét üzemképtelenné vált. Az egyik csn-’igya kiesett amelyet az idézett elő, hogv a főtengelyt nem köszörülték szakszerűen. Amikéi a hernvótaipas elkészült akkor jöttek rá. hogv a gépnek gvenge az ólainyomása. Kár, hogy már az időnkből nem futotta. Érdemes lett volna meghallgatni a iánoki szövetkezeti tagok \ elekedését is. akik a gép kiesése folytán az őszi munkákkal alaposan lemaradtak. Természetesen másképp alakult volna a helyzet, ha a szepsi gépállomásnak olvan védnökségi üzeme lenne, amely a traktorok javításához is ér. tene. Az ipari vállalatok jelentős része jól képzett szakerőkkel rendelkezik, és igv. ha megvan az akarat bennük, sokat segíthetnek az olvan gépállomásokon. amelyek kel!,'számú szaki képzettségű’ dolgozókkal nem rendelkeznek. A gépállomások megsegítését egyébként a X. kongresszus is elhatározta és felszólította az ipari üzemek dolgozóit, hogy vállaljanak védnökséget a gépállomások felett. Az ipari vállalatok vegyék tehát* komolyan e fontos feladat teljesítését és a gépállomásoknak, valamint a traktoros brigádoknak tett vállalásaikat maradéktalanul teljesítsék. Nem kivin tőlük senki erőiken és lehetőségeiken felüli teljesítményt, de azt a gépállomások dolgozói elvárják, hogv amit Ígértek, azt'teljesítsék is. FÜRY JÓZSEF Jól folytatják a cukorrépa betakarítását Ígéretben nincs hiány. A gépgyár főtervezője három pontból álló kötelezettséget vállalt, amelyet- nem teljesített, sőt a gépálllomáson azóta meg sem jelent, így hát a dolgozók nem is ismerik őt. A védnökségi üzem főkönyvelője havi egyszeri látogatást Ígért. Arra kötelezte magát, hogy a gépállomás főkönyvelőjével szerzett tapasztalatait kicseréli. Az eredmény: egvszer tényleg meglátogatta a gépállomást, de azóta cöb, bet nem látták. A védnökségi üzem főbérelszámolója Hirkovskv Szintén kötelezettséget vállalt. Ugylátszik ő volt a _ leglelkesebb vállaló, mert túltéve társain négy pontban ígért fűt-fát. Többek között, tíznapi oktatást. Az már persze más lapra tartozik, hogv a szavát megtartotta e? Az elmúlt félév azt bizonyítja. hogy Hirkovský mégcsak a gépgyár felé*sem nézett. Az üzemtanács elnöke ugyancsak négy pontban „kötelezi magát”. Hogv mennyire komolyan vette ezt a négy pontot, azt legjobban azzal bizonyította be, hogy érdemesnek sem tartotta a gépállomást meglátogatni. A további pontokban a CSIZ-szervezet. és az üzemi pártszervezet, az előpbi egy pontban, az utóbbi pedig négy Az ortasi állami gazdaság dolgozói megkezdték a cukorrépa betakarítását. Zsgrada Mihály 15-tagú csoportját öt részre osztotta, amelyek egymással versenyeznek. Naponta átlag egy hektárról takarítják be a termést. A szocialista munkaversenyben Pada János tűnt ki, aki kötelezte magát, hogy a cukorrépa kiásását a tervezett határidőnél két nappal előbb befejezi. Az állami gazdaságnak szép eukorrépa-A csiíári trefctoroebrigád tag jai el- ' határozták, hogy az esős napok ellenére az őszi msunkákat időben elvégzik és tekintet nélkül a fervnal’ó nehézségekre, azokat határidőben befejezik. Elhatározásukat tett követte. Két traktoros egymással versenybe lépett és ezzel megindult a verseny, amely a munka időbeni elvégzését és az üzemanyag megtakarításét tűzte ki célul. Zsebó János és Bonye István lánctalpas gépen két mű- I szakban dolgozik, úgyhogy a gépet termése mutatkozik. A gazdaság dolgozói a cukorrépát legelőször arról a területről takarítják be, ahol a legérettebb. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tervezett hektárhozamot hektáronként 8 mázsával túlhaladják. A napokban olyan dűlőről takarítják be a termést, ahol a tervezett hektárhozamot 8 mázsával túllépték. teljesen kihasznába. Bozeik Gizelle, e trektorosbrigád számadónóje naponta értékeli ez elért eredményeket és a verseny állásáról a traktorosokat állandóan értesíti. A két versenyzőt népszerűsítik és a helybeli hangszóró is beszámol elért sikereikről. Szabó és Bonya elvtánsak az őszi feladatok tervét már 62 százalékra teljesítették és 72 liter üzemanyagot megtakarítottak A ceifári traktorosok e verseny keretében összesen 165 liter üzemanyegot takarítottak meg. Két műszakban dolgoznak a csifári traktorosok Igyekvő Iraki(Trosok a nagyidat brigádon A GÉPÁLLOMÁSOK ÉS AZ IGYEKVŐ TRAKTOROSOK megfizethetetlen szolgálatot, segítséget jelen, tenek a mezőgazdaságnak. Igyekezetüktől függ nagymértékben a gazdag termés. Ilyen segítséget jelentettek és jelentenek most az őszi munkák idejében a nagyidai szövetkezetnek a trakto. ’■nsbrigád dolgozói. Már a■ tarlókeverékek vetésénél is bebizonyították' nagy igyekezetüket. Elsőknek végezték el a kassai járás, ban a tarlóhántást és még hozzá gazdag tervtúlteljesítéssel. így már au, gusztus közepén megkezdhették a la, ' ajelökészítést. Augusztus 21-én be, fejezték az Oszirepce vetését, ugyancsak a vetési terv 6 százalékos túltel, iesítésével- Utána az őszi keverékek, %najd az őszi rozs vetését végezték. Terv szerint 100 hektáron kellett volna vetni, de ezt is 11 hektárral túllépték. itt ellenben egy kicsit meg, késtek bár a vÉéís alá a föld már több mint egy hónapja készen volt Száraz volt, esőre kellett várni. De még így sem tudták őket behozni azok, akik még r hántást munkákkal is hátra voltak. Nagyidán a rozs mar kizöldült, míg sok helyen, például Szóláncon, még be sem vetették. NAGYIDÁN OKTÓBER 7-ÉN BEFEJEZTÉK A BÚZA TERVEZETT VETÉSÉT IS. Az egész területet kés_ kény- és keresztsorosan vetették be. Miben rejlik a nagyidai tratorosbrigád őszi munkákban elért eredmé_ nyeinek sikere? Elsősorban abban, hogy azonnal kasza után elvégezték a tarlóhántást. Így megtartották a föld nedvességét és nem kellett a talaj előkészítésével várni addig, amig esni kezd. Sikerük további fontos tényezője, hogy mind a közép-, mind a mélyszántást két váltásban végezték, vagyis a gépeket jól kihasználták. Továbbá a vetéshez 7 gépcsoportjuk volt, közülük kettőt a műtrágya szórására, hármat pedig a vetésbe kapcsoltak be. Végül pedig a, traktorosok igen szorgalmasak voltak és lelkesen végezték munkájukat. Például naponta egy.egy traktoros átlag 60 hektár földet szántott, fel és három gépcsoporttal naponta 60 hektárt vetett be. Az állandó szakmunkások a gépállomások alappillérei Irta: D. Bystrgv, a nadezsdinszké gépállomás igazgatója. Л munkaerőhullámzás eltávolítása érdekében kedvező életlehetőségeket kell kialakítani a gépállomásokon, a munkahelyeket kellemessé kell tenni és ezzel elősegítjük a szakmunkások ragaszkodását munkahelyükhöz, Ninos ló hírneve az olvan gépállomásnak, ahol a dolgozók állandóan váltakoznak. A mi nadezsdinszkéi gépállomásunkról ez nem mondható. Dolgozóink a kolhoz tagjaival együttmunkálkodva a vetési tervet túllépték. A szerződés szerinti határidőben 7427 hektár tavaszi njagvat elvetettünk. Ezenkívül ielentős .mennyiségű burgonyát, takarmány.kapásnövényt silótakarmányt és egyéves füvet vetettünk. Ebben az évben először 172 hektárnyi területen olajos növényt is. Litvinov el vtárs traktoros, a második számú brigád tagja, négyzetes ültetési módszerrel 170 hektár napraforgót é.4 tengerit vetett el. Egv műszak alatt 16 hektáros teljesítményt ért el. °opov Mária, traktorosnő azonban telje, sítménvével felülmúlta és 20 hektárt vetett el. A több; dolgozó felbuzdulva a sikereken, szintén szép sikereket ‘ r. tek el. A kolhoz dolgozói napraforgóból és tengeriből, négyzetes vetési módszerrel 1600 hektár napraforgót és tengerit vetettek, A gépállomásunkat a különbözőféle munkák nagybani arányának elvégzése jellemzi. Ez egyben a gépállomások fokozott feladatának a jelentőségét is mutatja és azt, hogy a kolhozgazdaság a földművelés egyik legjelentősebb tényezője. Hisz még élénk emlékezetünkben vannak azok az idők, amidőn kapásnövénveink ápolását kézierővel végeztük és csak a kolhozositás után tértünk rá a kapásnövénveknek gép, pel való megművelésére. A mai időket a múlthoz hozzá sem lehet hasonlítani. A traktorosok egy része a kapásnövénvek ápolásáról gondoskodik. Hatvan emberből álló. tapasztalt szakerőcsoport pedig gépesítés útján végzi a juhok nyírását. Öt gép, csoport munkateljesítménye tíz nap alatt 18.000 juh lenyírása. GépesiUíink közül nagyon sokan a szalagrendszerű széna betakarításával vannak elfoglfelva. A megszáritott szénát boglyákba gyűjtik, majd asztagolják. éspedig azon a helyen, ahol a nváj télen keresztül tartózkodik. A gépállomások dolgozói például 687 hektár silótakarmányt takarítottak be a kolhoz dolgozóinak és egyszerannyi silót termeltek, mint az elmúlt gazda, sági évben. Segítséget nyújtottunk a silóvermek ásásában is. Gépesitőink további csoportja az aratógépeket készítik elő, megjavítják a kaszálógépeket és gondoskodnak az összes mezőgazdasági gépek karbantartásáról. Gé. pesítő szakerőink egyik nagy csoportja azonban ezenkívül a gépállomás felépítésével foglalkozik Jelenleg nagy gépműhelyt építünk. Traktoraink és kombájnjaink számára pedig hét gépszínt építünk. Szakembereink részére lakásokról gondoskodunk. A lakóházak építése most van folyamatban és összesen húsz épületet építünk. Hogy a kolhoz tagjainak megfelelő kiadós takarmányról gondoskodjunk, kombájnjainkat és aratógépeinket ugv készítettük el, hogy azokat bármikor takarmánvbetakarításhoz is felhasználjuk. A mezőről begyűjtött szalmát és pelyvát szintén közel az istállók mellett asztagoltuk. Az állati termékek termélésére szintén nagy súlyt fekte, tünk. „A győzelem” kolhozban például önműködő fejőgépberendezést szemeltünk fel, valamint az istállók takarmányszállítását is gépesítettük. Több helyen a sertések számára burgonya, forrázó, gépeket ás vízvezetéket szereltünk fel, Mindezeket csak- azért érhettük el, mert állandó szakképzett erőkkel rendelkezünk. amelyek közül mindegyik legalább két mesterséget elsajátított. Mi a munkaerőhullámzással teljesen leszámoltunk, traktorosaink és kom. bájnosaink túlnvomórésze # már 5—20 éve dolgozik nálunk. Ezek* a mi gépállomásunk alappillérei. Az idénymunkásokból is állandó munkások fejlőd, nek. akikből nagyon sok jó szakembert nevelünk. Az állandó szakerök alkalmazása le. hetővé tette a gépesítés és a termeié, kenység fokozását. Ezzel magyarázható az, hogy a napi munkatervünket naponként túlteljesítjük. A jövőben hozzáfogunk a szakembereink még tökéletesebb kiképzéséhez, valamint szakképzettségük színvonalának emelésé, hez. Pártunk és kormányunk felhívására újabb, magasabb képzettségű szakerők jelentkeztek gépállomásunk szolgálatába, amelv lehetővé teszi azt, hogy a kolhozoknak a jövőben még nagyobb segítséget nyújtsunk és még jobban mentesítsük őket a nehezebb izommunkáktól. Főképpen a növénytermelés. állattenyésztés és az állatgondozás terén kívánunk nagyobb segítséget 9 nyújtani. Az összes mezőgazdasági munkák elvégzésére időben felkészülünk. A szerződésileg kötött munkák időbeni és szakszerű elvégzését a gépállomásunk szakerői biztosítják. • A „Selskoje ehozjajstvo’* 141/1954 számából. A tomóci EFSz-ben gondoséin végzik e burgonya venmeléséit.
