Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-16 / 20. szám

1954. május 16.

fiamra

FňldmÄwíe

5

П841—1904.)

! SZABÓ LÄSZLÖ:

Ötven évvel ezelőtt. 1904. májusaban halt meg Antonin Dvorzsák. a nagv cseh zeneszerző Halálának évfordulóiét nemcsak hazáiéban, hanem az egész világon megünneplik a népeit testvéri egvüttmtíködéséért. a békééit küzdő dolgozók.

Zeneszerzői oálváia a fiatalkor kémén v munkában és szorgalmas tanulásban eltöltött évei után lassan indult kibontakozásnak, de azután annál fénvesebben teliesedett ki.

Műveire korának legnagyobb zeneszerzői figyelnek fel Szoros, egy életre szóló barátságot köt Brahtnss.a,. a nagv német zeneszerzővel. Prágai vendégszereplése ideién Csaikovszk’i a nagv orosz komponista fogadja 3t barátságba, s ez a barátság csak erősödik. amikor Dvorzsák Oroszország ban adja vissza a látogatást Műveit korának legnagyobb előadóművészei tűzik műsorukra. Bülow német zongoraművész és karmester (Liszt F> renc első veje) és Richtet János, a nagy magyar származású karmester alkotásainak lelkes tolmácsolói köz' tartoznak Műveinek értékét Hanslick a félelmes hírű és tekintélyű bécsi zenekritikus méltatja.

Megismétlődő angliai vendégszereplései hatalmas sikereket hoznak számára. s 1891-ben a cambridge-i egyetem ünnepélyesen avatja diszdoktorává az ötvenéves alkotóereie világában lévő zeneszerzőt A külföldi kitűnt tések mögött nem marad el hazáiénak megbecsülése hálája sem nagv művé sze iránt. A Drágái zenekonzervatórium tanára, a Drágái egyetem díszdoktora lesz.

1892-ben nagv útra szánja el magát. Eleget tesz amerikai barátai hívásának. s elfoglalja a newyorki konzervatórium igazgatói székét. Két évet tölt az Egyesült Államokban, ebben az Időben Írja azokat a nagv műveit amelyek talán legismertebbek világszerte: Ui világ szimfóniáját, gordonkaversenyét és nevezetes F-dúr vonósnégyesét. De a honvágy nem hagyja nyugton. 1895 tavaszán visszatér hazájába. Életének utolsó éveit a Drágái konzervatórium igazgatójaként szüntelen alkotó és pedagógiai mun— Halálának ötvenedik évfordulóján. —

I káhan. nyugalomban és megbecsülés 1 bep tölti el szeretett hazáiéban.

Dvorzsák kései, de ízig-vérig egv öntetésű tagja annak a zeneszerzői nemzedéknek, amelvet a kapitalista "“mz -ti fejlődésben vissza m a rád otta ni kolpteurónai országokban a múlt század nagv haladó nemzeti mozgalma’ ’"■toltak csatasorba. Dvorzsák sok e'dalú és gazda? alkotómffvészeténPk 1 Ä»núgv mint idősebb kortársa és hon (•’társa- Smetana alkotásainak legjel lemzőbb vonása hogv mélven né no művészetében gyökerezik Kettejük nevét a cseh zene története éppúgy összekapcsolta mint a magvar zene- 1 történet Erkel és Liszt. Bartók rs : Kodály nevét. Dvorzsák zeneszerző’ fejlődésének első ieleniős lépései arra az időre esnek, amikor Smetana, a Bach-korszak után hazatérve az emigrációból több művésztársával erő teljesen lát hozzá a cseh zenei élet újjászervezéséhez Hiába kísérelte meg a reakció az ellenséges intrika szembeállítani Snv tanét és DvOrzsákot. a közös haza forró szeretete. a nén mű vészeiének szolgálata, közös céikltű zéseik meghiúsítottak minden intnku« törekvést Dvorzsák a közvetlenig Smetanátó! átvett nagv cseh klassz-, kus zenei hagvománv tudatos örököseként tovább^-flesztőieként alkotott <nevelt - gész életében Ahogvnn ő Smetana művészetének örököse úgv veszik át title a cseh zenei hagvománv folytonosságát tanítványai. köztük Suk, Novák. Nedbal: a következő nemzedék

Dvorzsák alkotói életműve igen gazdag és változatosan sokoldalú Tizenkét ooeráia és színpadi műve. kilenr szimfóniáin, szimfonikus költeményei, oratóriumai és kantátái, versenyművei, számos kamarazenealkotása, dalai és szólóművei rendkívül bő. szinte Kimeríthetetlen alkotói fantáziáról tesz nek tanúságot. Operáinak megvála-sztásában újra és újra visszatér a cseh nép mesevilágához: a néphit meses alakiai a vizitündér. a víziemben az ördög és az életvidám parasztok erőteljes alakjai népesítik be színpadi és tematikus szimfonikus alkotásait Dalaiban hazáiénak dalai csendülnek fel

világszerte közismert ..Szláv táncai” mellett különböze műfajhoz tartozó szerzeményeknek sorában számtalan formában kelnek áletr\ népének táncritmusai.

A cseh történelem dicső fejezetei is jelentős helvet foglalnak el művészetében Mint valamennyi művész kortársát, őt is különös élénkséggé foglalkoztatják a huszita-kor nős emlékei s számos művet szentel ha cáia nagv multiénak Élete legboldď gabb korszakát vidéki házában, szertett népe körében éli ie s világhír di csőségébői a hazai tál a cseh falu né ne vonzza öt élete vége felé egyn erős: bben magához Otthonában télik meg mindannviszoi úi tartalommáalkotóereie. Ebből ч kiapadhatatlan forrásból táplálkozó a Dvorzsák-zepe bővenáradó. tiszta, nemzeti dallom,is sága

Dvorzsák hazaszeretete a Habsburg birodalom elnvomó rendiében szenvedő nép szeretete Ezért tudia — talán a zeneirodalomban először — télié.átéléssel a művészi alkotás legmagasabb fokán megszóla'tatni Amerika e' nyomott népeinek zenéjét, dallamait Newvorki működésének ideién kühinösen vonzódott négei tanítványaihoz s azok is hozzá Arról is van tudom sunk, hogv indián mondára irandi -jperaterve foglalkoztatta ebben az idi! ben Ha a négerek és indiánok, a hazájukból Amerikába üldözött telepesek dalai nem különlegességként, hanem az együttérzés őszinteségével szólalnak meg műveiben, ez éppen ezért van. mert Dvorzsák annyira szerette cseh hazáiét és népét Zenéiének éb pen ezt a vonását, nemzeteket összefogó ereiét emeli ki a Béke-Világ tanács, amikéi haladó, békeszereío emberiség közös ünnepévé avatia Dvorzsák halálának évfordulóját.

Az Egyesült Államokban töltött elsií nyarán egv ottani cseh települést e utazott családiéval, hogv honfitársaközött pihenje ki magát, s amint lehette. utazott haza. hogy vy.sokai falusi házának csendjében érlelje meg új alkotásait Bármilyen fényes világ hír vette is körűi, bárhogyan ünnepelték is távoli országokban, mindig meg tudott maradni annak, aminek 0 maga vallotta magát: egyszerű cseh muzsikusnak — a szó legszorosabb értelmében.

A VÁLASZTÓKHOZ

A szorgos gyökerek ú.i élet nedvét Keringetik a fákba szerteszét —

Szabad hazánk még szebb ünnepre készül: Szabadon választhat most a nép.

Választ a nép' Választ a hajdanában Kisemmizett és megesnfntt tömeg — Szárnyát szegték ogvkor akaratának,

Csak vérszopóit választhatta meg

...Emlékszünk méq a hordó-szónokokra, — Kiket a bordó nedve ihletett —

Mint hozták le a csillagot az égről Miként ígértek jobb, szebb életet.

Aztán eltűntek gazdáikkal együtt.

És mihelvt letelt a szavazási nap.

Leafeliehb '-sendörszuronnvai üzent csak A ió „honatya” választóinak ...

{

Kettőzötten qvőztél drága népem S még lobban szeresd Jelenünk amíg Virágerdőben urnák elé járulsz.

Hogy megválasszad legjobb fiaid.

Hogv megválaszd kikben megtestesül majd A millióknak erete. hite Hogy heiktassák sugara« lövőnket Szép életünk új törvényeibe.

Mint ibolyák a tavasz érkezését,

Hirdessék e közelgő nagy napot Gyorsan kizöldiilő, ápolt vetések Gyorsabban forgó esztergapadok.

Egész ország, feszülj egy akarásba — Választ a nép! — Sorsán így dönt maga S s teljesített tervek büszke tornyán Ragyog a kommunizmus csillaga.

SAS ANDOR:

Jókai Mór és a szlovák nép

Jókainak első érintkezéséről a szlovák néppel adatot találunk nővérének. Jókai Eszternek vissz«' ©kezeseiben és Mikszáth Kálmán Jókai Mór és kora Című müvének első kötetében. A költő nagyszülei Ógyallán laktak, s ezeknél ée egy másik odavaló családnál, Konkoly Antaléknél mint kisgyerek kedves napokat t"’‘ött. Konkolyék szlovák juhászának apró gyerekei voltak, akikkel nagyon összészokott és már korareggel kiment keresni és hívni őket Poď Kečena1 Poď Janko! — kiáltozott utánuk, amint Jókai Eszter idézi szlovákul. Mikszáth szerint annyi szlovák ezó ragadt rá, hogy abból 30—40 év múlva is jutott a Schmerling-korezakban (i860 után) az Üstökös című élc- Icpbeii meq jelent levelekbe amelyeket a elezlovákceodott s oei nemes. Telléf/esy Zebulon intézett Mindenváró Adámhnz Mikszáth azi hiszi, hogy ha akkor nincs meg a kis Kačena és Jankó Konknlvéknái. Mlndenvftró Adám nem kapta volna .л éles elméjű és pompásan tréfálőzó ba-átj *A azokat a szívderítő elevenségü leveleket.

Tíz éves korában Jókai Pozsonyba kerül, hogy az evangélikus líceum jónevű német professzorának Schröder Gottfried Tóbiásnak vezetése alatt megismerkedjék a német nyelvvel Két évig, 1835-tól 1837-ig maradt Jókai Pozsonyban, emlékeinek eg' részét beiktatta- Mire megvénülűnk című regényében a kisebb Aroffy-flú jellemzésébe. de szlovák vonatkozásban érdekelhet bennünket főleg az. amit az 1831-es koleralázedást is tárgyaló regényében a Szomorú napokban a szlovák Bodze Tamás rektor Pozsonyban töltött diákéveivel kapcsolatban ír. Sajátságos városnak nevezi az akkori Pozsonyi. ..Hot az ipar német, az urasáj magyar, a szegényséo szlovák. Az ipar az urasáqhoz szít, a szegénység azután gyűlöli mind a kettőt” Tudjuk, hogy abban az időbe- e blumentali lakosság jelentékeny rész? szlovák volt s a külvárosban élő dolgozóknak az élet javaibó' nem jutou ennyi, mint a német városi polgároknak és a belváros úri házaiban lakó nemes uruknak. Jókai itt rámutat a nemzet! különbözést kiélező yazdasági és társadalmi szakadékra a várán társadalom felső rétegei és az akkori proletariátus közöt. Dcnemcsak ezt figyelte meg Jókai, mint diák, hanem a pozsonyi líceum szlovák nóv idékelt is és az osztályuralonmak az Iskola falai között is megmutatkozó ! ovetkezményeit. «eszel az alföldi hetyke úrflakról и diákok között, akik sem szorgalmasak, sem jámborak bem voltak, igazolatlanul elmaradtak az órákról, s tanáraik mégis kedvezlek nekik. Győztek magánleckékre költeni s felülmúlták a konviktusban magoló szegény szlovák diákot A kopottkabátú alumnista к -ye alatt vitte haza levesének maradékét eg, mázölatlan szűkében egy szelet barna kenyérrel. A közvizsgékon, amin az évzáró nyilvános ünnepélyeket kell értenünk, • a líceumi növendékei szavaltak magyar, német és szlovák verseket, s Jókai megjegyzi, hogy a szláv képzőtársulat költeményei a műsoron valahogy háttérbe állítódtak.

Jókainak ezekén a kora ifjúságában szerzett rapasztalatain kívül későbbi utazásai alkalmával keletkeztek közvetlen benyomásai a szlovák dolgozó népről. összes müveinek 35. kötetében „Az életből ellesve” cim alatt megjelent tanulmányok között van egy, amely beszámol tapasztalatairól, amelyeket 1879-Ы , Nyitr Trencsén. Árva és Liptó legszebb vidékein tett utazása dlau szerzett. Dicséri a szlovák nép doigossagát. szorg-'-iSt, gazdag folklórját és képzőművészeti alkotó erejét. Azt azonban képtelen megérteni, hogy ennek a (tépnek is van a polgári társadalom klehkulása folyamán tömörült értelmisége, amely e nemzeti öntudatot ugyanilyen nacionalizmus formájában fejezi ki, mint a magyar — félig-meddig még a feudalizmus

talajában gyökerező — burzsoázia. Itt is beszél írről, hogv „vannak igenis árva tót diákok, akik a líceumi sovány koszton keservesen tengődve tanulják ,л latin nyelvtant és . érthető módon : sanda szemmel nézik a minden jóban dúskáló földesúri csemetét, „akt csak a biU.árdnál tanul, mégis szolgabíró lesz belőle”.

Felismeri Jókai, hogy .. szlovák Szegény nép ellenszenve a foldesurek ellen irányul, elmondja, tgy az elnyomatás ellet vívott szabadságharcokban becsülettel helytáll ak, így a végsőkig kitartottak II. Rákóczi Ferenc felkelésé ek oldalán s az 1848—49-es magyar Eorradalmi hadseregben szolgáló szlovákok ennek legjobb katonái közé tartoztak. A szlovák földművesekről és iparosokról az emli.étt tanulmányban a következőket olvassuk. „Ezek a jámbor kaszások a akik minden é ben eljönnek a magyar Alföldre részt venni a munkáiban, azon az áldott földön, amely nem az övék; akik otthon e manuk regényes országában fát vágnak, deszkát, zsindelyt fűrészelnek, hasogatnak, tutajokon hordják mihozzánk; akik lemennek a hányákba követ tömi, émot kutatni, a ik bevándorolják a félvilágot szövött gyolcsvász- 1 ikkel, qvöoy fű vekkel, egérfogó kalitkákkal”. -Ezen utazás alkalmával nagyon jól esett Jókainak, hogy ahol járt, szívesen fogadták, a szlovák munkások népdalaikat énekelték ekl, szlovák polgárok, iparosok, a városok bejáratánál koszorúkkal fogadták. Árvában lárva rgkonszenve azok felé fordult, akik ezen az „árva vidéken” élnek, ahol ha egy esztendőben rosszul terem a burgonya, nincs mit enr’ A fafaragást,

! játékszerek készítését nagv tökéletességre vitték s különösen megtetszik neki egy egyszerű oarasztlegény, aki gyertyánfából nagy művészettel faragott ki egy állatcsoportot. „Ez ez ember nyáron a mezőn dolgozik — Írja róla. — télen át művész” és ilyen művészekkel tele ■ n a szlovákok lakta föld. Faragott sét álcáikat viseli az egész világ, még Kína Is. Csöndes, doiogszeretö becsüld nőtt ez. Mikor Liptóban elébe tárul - fenséges Csorba-tó, úgy érzi „hogyha ezt le akarnám festeni, egy regényt kellene hozzá írnom rámának". Ezt a rokonszénvvel és szeretettel átjárt vonzódást a szlovák néphez árnyékba vonja az aggodalom a cárizmustól és szláv nemzeti mozgalmaktól való félelem.

Jókai impresszión iste lélek volt, sokféle benyomás Ari és ezek különböző időpontokban különbózókép befolyásolják. A szlovák nér’ől szóló írásaiban és feljegyzéseiben is van ilven kettős ség, A nemzeti nyelv ápolását, a nép művészi alk: fásainak megbecsülését hirdeti szlovák vonatkozásban is, azonban a politikai öntudat ébredését idegenkedéssel fogadja, amiben része lehet a nacionalizmust felszító politik« hatásának. Jókai ’ ’almi alkotásaival és politikai nézeteivel is úgy vagyunk, hogy sokféle ágazásukban, többoldalúságukban viiágot átfogó benyomás’ keltenek, olyanok, mint a földgömb amelynek azonban esek egyik fele nap , sütött és napfényes, a másik felén ah kony, komálv árny terjeszkedik s a meg világi tot tség és fénytelenség folyton váltogatja egymást.

Jókai világának napfényes oldalához tartozik felszólali e 1870 március 2-án as akkori magyar képviselőházhan, Pauliny-Tóth Vilmos kiáltványa mellett, aki mint eltenzéKi képviselő, javasolta, hogy a Slovenská letice a költségvetés keretében épmin’ állami tarn ’gatásban részesüljön, mint a magyar kultúregvleték, Mivel Peuiinyľóth e be átsáptalcn ь igéd te ti* miatt visszavonta javaslatát, Jókai azt magáévá tette, sőt kibővítette azzal, hogy általában minden nem magyar kultúregyesület kapjon támogatást. Bár e javaslatot Eötvös JöZt mint közoktatásügyi miniszter szív-sen fogadta, a többség elvetette. Néhány nap múlva 12 tekintélyes pesti szlovák polgár ke-este fel 'lkait St5, ó-utcal házában s elismerésüket fejezték ki, hogy a reakciós többség ellenére is kiállt a szlovák nemzeti törekvések mellett. Jókai a küldöttség üdvözlő szavaira azt válaszolta, hogy a j »slat elvetését azoknak a renegátoknak szavazatai tették lehetőve, akik befurakodtak e többséget alkotó képviselők közé Ezeket a nemzeteke’ és kultúrájukat megtagadókét azonban — hangsúlyozta Jók« — a hozzá hason'1 gondolkodású magyarok nem ta iá’ a maguk körébe tartozóknak s ezért sehol nem találnak otthonra, ég ?s föle’ között lebegnek. mint Moh ted koporsója

Jókai Mór napilapja, c általa szerkesztett mérsékelt ellenzéki „Hon” 1873-ban a kormány 'rt egyik újságja ellen fordult, mert ez pártolt« és tűrte, hogy a „nemzetiség" és a „magyarság” álarca alett fanatizmussá fajuló zyatás folyjon üSztélyéndekek szolgálatban. (A Hon szóbánforgó vezércikke pontosan ezeket a kifej’ zéseket használja.)

Pauliny-Tóth Vilmos a Národná- No- VÍny-ben megdicsért. lf^O-ben Jókai parlamenti állásfogl ’ását (és általában nemes gondolkodását) a szlovák,>k«t nyomorgató igazságtalanságok ellen, azonban Jókainak mint politikusnak nem volt olyan súl” , mint az írónak. Felfogásával saját pártjában is elszigetelten állt, ami természetes és -rthető, hiszen ennek t pártn'ak Tisza Kálmán volt vezére. A költ: tovább poli'íkai útja pedig az 1875-ös fűz? után., «mikor e beik zép egyesük - kormányon lévő Г *ák-párttal oivar iránybe vezetett, amely merev és “I- vakurt elzárkózás jelentett b nagvartrszágl nemzetiségek oolitika ?s kulturális igényeinek «ismerése elől.