Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-16 / 20. szám

1954. május 16. fiamra FňldmÄwíe 5 П841—1904.) ! SZABÓ LÄSZLÖ: Ötven évvel ezelőtt. 1904. májusa­­ban halt meg Antonin Dvorzsák. a nagv cseh zeneszerző Halálának év­fordulóiét nemcsak hazáiéban, hanem az egész világon megünneplik a népeit testvéri egvüttmtíködéséért. a békééit küzdő dolgozók. Zeneszerzői oálváia a fiatalkor ké­mén v munkában és szorgalmas tanu­lásban eltöltött évei után lassan in­dult kibontakozásnak, de azután annál fénvesebben teliesedett ki. Műveire korának legnagyobb zene­szerzői figyelnek fel Szoros, egy élet­re szóló barátságot köt Brahtnss.a,. a nagv német zeneszerzővel. Prágai vendégszereplése ideién Csaikovszk’i a nagv orosz komponista fogadja 3t barátságba, s ez a barátság csak erő­södik. amikor Dvorzsák Oroszország ban adja vissza a látogatást Műveit korának legnagyobb előadóművészei tűzik műsorukra. Bülow német zon­goraművész és karmester (Liszt F> renc első veje) és Richtet János, a nagy magyar származású karmester alkotásainak lelkes tolmácsolói köz' tartoznak Műveinek értékét Hanslick a félelmes hírű és tekintélyű bécsi zenekritikus méltatja. Megismétlődő angliai vendégszerep­lései hatalmas sikereket hoznak szá­mára. s 1891-ben a cambridge-i egye­tem ünnepélyesen avatja diszdoktorá­­vá az ötvenéves alkotóereie világában lévő zeneszerzőt A külföldi kitűnt tések mögött nem marad el hazáiénak megbecsülése hálája sem nagv művé sze iránt. A Drágái zenekonzervató­rium tanára, a Drágái egyetem dísz­doktora lesz. 1892-ben nagv útra szánja el ma­gát. Eleget tesz amerikai barátai hí­vásának. s elfoglalja a newyorki kon­zervatórium igazgatói székét. Két évet tölt az Egyesült Államokban, ebben az Időben Írja azokat a nagv műveit amelyek talán legismertebbek világ­szerte: Ui világ szimfóniáját, gordon­kaversenyét és nevezetes F-dúr vo­nósnégyesét. De a honvágy nem hagyja nyugton. 1895 tavaszán vissza­tér hazájába. Életének utolsó éveit a Drágái konzervatórium igazgatójaként szüntelen alkotó és pedagógiai mun­— Halálának ötvenedik évfordulóján. — I káhan. nyugalomban és megbecsülés 1 bep tölti el szeretett hazáiéban. Dvorzsák kései, de ízig-vérig egv öntetésű tagja annak a zeneszerzői nemzedéknek, amelvet a kapitalista "“mz -ti fejlődésben vissza m a rád otta ni kolpteurónai országokban a múlt szá­zad nagv haladó nemzeti mozgalma’ ’"■toltak csatasorba. Dvorzsák sok e'dalú és gazda? alkotómffvészeténPk 1 Ä»núgv mint idősebb kortársa és hon (•’társa- Smetana alkotásainak legjel lemzőbb vonása hogv mélven né no művészetében gyökerezik Kettejük nevét a cseh zene története éppúgy összekapcsolta mint a magvar zene- 1 történet Erkel és Liszt. Bartók rs : Kodály nevét. Dvorzsák zeneszerző’ fejlődésének első ieleniős lépései arra az időre esnek, amikor Smetana, a Bach-korszak után hazatérve az emi­­grációból több művésztársával erő teljesen lát hozzá a cseh zenei élet újjászervezéséhez Hiába kísérelte meg a reakció az ellenséges intrika szem­beállítani Snv tanét és DvOrzsákot. a közös haza forró szeretete. a nén mű vészeiének szolgálata, közös céikltű zéseik meghiúsítottak minden intnku« törekvést Dvorzsák a közvetlenig Smetanátó! átvett nagv cseh klassz-, kus zenei hagvománv tudatos örökö­seként tovább^-flesztőieként alkotott <­­nevelt - gész életében Ahogvnn ő Sme­tana művészetének örököse úgv ve­szik át title a cseh zenei hagvománv folytonosságát tanítványai. köztük Suk, Novák. Nedbal: a következő nemzedék Dvorzsák alkotói életműve igen gaz­dag és változatosan sokoldalú Tizen­két ooeráia és színpadi műve. kilenr szimfóniáin, szimfonikus költeményei, oratóriumai és kantátái, versenymű­­vei, számos kamarazenealkotása, dalai és szólóművei rendkívül bő. szinte Ki­meríthetetlen alkotói fantáziáról tesz nek tanúságot. Operáinak megvála-sz­­tásában újra és újra visszatér a cseh nép mesevilágához: a néphit meses alakiai a vizitündér. a víziemben az ördög és az életvidám parasztok erő­teljes alakjai népesítik be színpadi és tematikus szimfonikus alkotásait Da­laiban hazáiénak dalai csendülnek fel világszerte közismert ..Szláv táncai” mellett különböze műfajhoz tartozó szerzeményeknek sorában számtalan formában kelnek áletr\ népének tánc­­ritmusai. A cseh történelem dicső fejezetei is jelentős helvet foglalnak el művé­szetében Mint valamennyi művész kortársát, őt is különös élénkséggé foglalkoztatják a huszita-kor nős emlékei s számos művet szentel ha cáia nagv multiénak Élete legboldď gabb korszakát vidéki házában, szer­­tett népe körében éli ie s világhír di csőségébői a hazai tál a cseh falu né ne vonzza öt élete vége felé egyn erős: bben magához Otthonában télik meg mindannviszoi úi tartalommá­­alkotóereie. Ebből ч kiapadhatatlan forrásból táplálkozó a Dvorzsák-zepe bővenáradó. tiszta, nemzeti dallom,is sága Dvorzsák hazaszeretete a Habsburg birodalom elnvomó rendiében szenve­dő nép szeretete Ezért tudia — talán a zeneirodalomban először — télié.­­átéléssel a művészi alkotás legmaga­sabb fokán megszóla'tatni Amerika e' nyomott népeinek zenéjét, dallamait Newvorki működésének ideién kühi­­nösen vonzódott négei tanítványaihoz s azok is hozzá Arról is van tudom sunk, hogv indián mondára irandi -jperaterve foglalkoztatta ebben az idi! ben Ha a négerek és indiánok, a ha­zájukból Amerikába üldözött telepesek dalai nem különlegességként, hanem az együttérzés őszinteségével szólal­nak meg műveiben, ez éppen ezért van. mert Dvorzsák annyira szerette cseh hazáiét és népét Zenéiének éb pen ezt a vonását, nemzeteket össze­fogó ereiét emeli ki a Béke-Világ tanács, amikéi haladó, békeszereío emberiség közös ünnepévé avatia Dvorzsák halálának évfordulóját. Az Egyesült Államokban töltött elsií nyarán egv ottani cseh települést e utazott családiéval, hogv honfitársa­­között pihenje ki magát, s amint le­hette. utazott haza. hogy vy.sokai fa­lusi házának csendjében érlelje meg új alkotásait Bármilyen fényes világ hír vette is körűi, bárhogyan ünne­pelték is távoli országokban, mindig meg tudott maradni annak, aminek 0 maga vallotta magát: egyszerű cseh muzsikusnak — a szó legszorosabb értelmében. A VÁLASZTÓKHOZ A szorgos gyökerek ú.i élet nedvét Keringetik a fákba szerteszét — Szabad hazánk még szebb ünnepre készül: Szabadon választhat most a nép. Választ a nép' Választ a hajdanában Kisemmizett és megesnfntt tömeg — Szárnyát szegték ogvkor akaratának, Csak vérszopóit választhatta meg ...Emlékszünk méq a hordó-szónokokra, — Kiket a bordó nedve ihletett — Mint hozták le a csillagot az égről Miként ígértek jobb, szebb életet. Aztán eltűntek gazdáikkal együtt. És mihelvt letelt a szavazási nap. Leafeliehb '-sendörszuronnvai üzent csak A ió „honatya” választóinak ... { Kettőzötten qvőztél drága népem S még lobban szeresd Jelenünk amíg Virágerdőben urnák elé járulsz. Hogy megválasszad legjobb fiaid. Hogv megválaszd kikben megtestesül majd A millióknak erete. hite Hogy heiktassák sugara« lövőnket Szép életünk új törvényeibe. Mint ibolyák a tavasz érkezését, Hirdessék e közelgő nagy napot Gyorsan kizöldiilő, ápolt vetések Gyorsabban forgó esztergapadok. Egész ország, feszülj egy akarásba — Választ a nép! — Sorsán így dönt maga S s teljesített tervek büszke tornyán Ragyog a kommunizmus csillaga. SAS ANDOR: Jókai Mór és a szlovák nép Jókainak első érintkezéséről a szlo­vák néppel adatot találunk nővérének. Jókai Eszternek vissz«' ©kezeseiben és Mikszáth Kálmán Jókai Mór és kora Című müvének első kötetében. A költő nagyszülei Ógyallán laktak, s ezeknél ée egy másik odavaló családnál, Kon­koly Antaléknél mint kisgyerek ked­ves napokat t"’‘ött. Konkolyék szlovák juhászának apró gyerekei voltak, akik­kel nagyon összészokott és már kora­reggel kiment keresni és hívni őket Poď Kečena1 Poď Janko! — kiáltozott utánuk, amint Jókai Eszter idézi szlo­vákul. Mikszáth szerint annyi szlovák ezó ragadt rá, hogy abból 30—40 év múlva is jutott a Schmerling-korezak­­ban (i860 után) az Üstökös című élc- Icpbeii meq jelent levelekbe amelyeket a elezlovákceodott s oei nemes. Tel­­léf/esy Zebulon intézett Mindenváró Adámhnz Mikszáth azi hiszi, hogy ha akkor nincs meg a kis Kačena és Jan­kó Konknlvéknái. Mlndenvftró Adám nem kapta volna .л éles elméjű és pompásan tréfálőzó ba-átj *A azokat a szívderítő elevenségü leveleket. Tíz éves korában Jókai Pozsonyba kerül, hogy az evangélikus líceum jó­­nevű német professzorának Schröder Gottfried Tóbiásnak vezetése alatt megismerkedjék a német nyelvvel Két évig, 1835-tól 1837-ig maradt Jókai Pozsonyban, emlékeinek eg' részét be­iktatta- Mire megvénülűnk című re­gényében a kisebb Aroffy-flú jellem­zésébe. de szlovák vonatkozásban ér­dekelhet bennünket főleg az. amit az 1831-es koleralázedást is tárgyaló re­gényében a Szomorú napokban a szlo­vák Bodze Tamás rektor Pozsonyban töltött diákéveivel kapcsolatban ír. Sajátságos városnak nevezi az akkori Pozsonyi. ..Hot az ipar német, az ura­­sáj magyar, a szegényséo szlovák. Az ipar az urasáqhoz szít, a szegénység azután gyűlöli mind a kettőt” Tudjuk, hogy abban az időbe- e blumentali la­kosság jelentékeny rész? szlovák volt s a külvárosban élő dolgozóknak az élet javaibó' nem jutou ennyi, mint a német városi polgároknak és a belvá­ros úri házaiban lakó nemes uruknak. Jókai itt rámutat a nemzet! különbö­zést kiélező yazdasági és társadalmi sza­kadékra a várán társadalom felső réte­gei és az akkori proletariátus közöt. Dc­­nemcsak ezt figyelte meg Jókai, mint diák, hanem a pozsonyi líceum szlovák nóv idékelt is és az osztályuralonmak az Iskola falai között is megmutatkozó ! ovetkezményeit. «eszel az alföldi hetyke úrflakról и diákok között, akik sem szorgalmasak, sem jámborak bem voltak, igazolatlanul elmaradtak az órákról, s tanáraik mégis kedvezlek nekik. Győztek magánleckékre költeni s felülmúlták a konviktusban magoló szegény szlovák diákot A kopottkabá­­tú alumnista к -ye alatt vitte haza levesének maradékét eg, mázölatlan szűkében egy szelet barna kenyérrel. A közvizsgékon, amin az évzáró nyil­vános ünnepélyeket kell értenünk, • a líceumi növendékei szavaltak magyar, német és szlovák verseket, s Jókai megjegyzi, hogy a szláv képzőtársulat költeményei a műsoron valahogy hát­térbe állítódtak. Jókainak ezekén a kora ifjúságában szerzett rapasztalatain kívül későbbi utazásai alkalmával keletkeztek közvet­len benyomásai a szlovák dolgozó nép­ről. összes müveinek 35. kötetében „Az életből ellesve” cim alatt megje­lent tanulmányok között van egy, amely beszámol tapasztalatairól, ame­lyeket 1879-Ы , Nyitr Trencsén. Ár­va és Liptó legszebb vidékein tett uta­zása dlau szerzett. Dicséri a szlovák nép doigossagát. szorg-'-iSt, gazdag folklórját és képzőművészeti alkotó erejét. Azt azonban képtelen megérte­ni, hogy ennek a (tépnek is van a pol­gári társadalom klehkulása folyamán tömörült értelmisége, amely e nemzeti öntudatot ugyanilyen nacionalizmus formájában fejezi ki, mint a magyar — félig-meddig még a feudalizmus talajában gyökerező — burzsoázia. Itt is beszél írről, hogv „vannak igenis árva tót diákok, akik a líceumi sovány koszton keservesen tengődve tanulják ,л latin nyelvtant és . érthető módon : sanda szemmel nézik a minden jóban dúskáló földesúri csemetét, „akt csak a biU.árdnál tanul, mégis szolgabíró lesz belőle”. Felismeri Jókai, hogy .. szlovák Sze­gény nép ellenszenve a foldesurek el­len irányul, elmondja, tgy az elnyo­matás ellet vívott szabadságharcokban becsülettel helytáll ak, így a végsőkig kitartottak II. Rákóczi Ferenc felkelé­sé ek oldalán s az 1848—49-es magyar Eorradalmi hadseregben szolgáló szlo­vákok ennek legjobb katonái közé tar­toztak. A szlovák földművesekről és iparosokról az emli.étt tanulmányban a következőket olvassuk. „Ezek a jámbor kaszások a akik minden é ben eljönnek a magyar Alföldre részt venni a munkáiban, azon az áldott földön, amely nem az övék; akik ott­hon e manuk regényes országában fát vágnak, deszkát, zsindelyt fűrészelnek, hasogatnak, tutajokon hordják mihoz­­zánk; akik lemennek a hányákba követ tömi, émot kutatni, a ik bevándorol­ják a félvilágot szövött gyolcsvász- 1 ikkel, qvöoy fű vekkel, egérfogó kalit­kákkal”. -Ezen utazás alkalmával nagyon jól esett Jókainak, hogy ahol járt, szíve­sen fogadták, a szlovák munkások nép­dalaikat énekelték ekl, szlovák pol­gárok, iparosok, a városok bejáratánál koszorúkkal fogadták. Árvában lárva rgkonszenve azok felé fordult, akik ezen az „árva vidéken” élnek, ahol ha egy esztendőben rosszul terem a bur­gonya, nincs mit enr’ A fafaragást, ! játékszerek készítését nagv tökéletes­ségre vitték s különösen megtetszik neki egy egyszerű oarasztlegény, aki gyertyánfából nagy művészettel fara­gott ki egy állatcsoportot. „Ez ez em­ber nyáron a mezőn dolgozik — Írja róla. — télen át művész” és ilyen mű­vészekkel tele ■ n a szlovákok lakta föld. Faragott sét álcáikat viseli az egész világ, még Kína Is. Csöndes, do­­iogszeretö becsüld nőtt ez. Mikor Liptóban elébe tárul - fenséges Csor­­ba-tó, úgy érzi „hogyha ezt le akar­nám festeni, egy regényt kellene hozzá írnom rámának". Ezt a rokonszénvvel és szeretettel átjárt vonzódást a szlo­vák néphez árnyékba vonja az aggo­dalom a cárizmustól és szláv nem­zeti mozgalmaktól való félelem. Jókai impresszión iste lélek volt, sok­féle benyomás Ari és ezek különböző időpontokban különbózókép befolyásol­ják. A szlovák nér’ől szóló írásaiban és feljegyzéseiben is van ilven kettős ség, A nemzeti nyelv ápolását, a nép művészi alk: fásainak megbecsülését hirdeti szlovák vonatkozásban is, azon­ban a politikai öntudat ébredését ide­genkedéssel fogadja, amiben része le­het a nacionalizmust felszító politik« hatásának. Jókai ’ ’almi alkotásaival és politikai nézeteivel is úgy vagyunk, hogy sokféle ágazásukban, többoldalú­ságukban viiágot átfogó benyomás’ keltenek, olyanok, mint a földgömb amelynek azonban esek egyik fele nap , sütött és napfényes, a másik felén ah kony, komálv árny terjeszkedik s a meg világi tot tség és fénytelenség foly­ton váltogatja egymást. Jókai világának napfényes oldalához tartozik felszólali e 1870 március 2-án as akkori magyar képviselőházhan, Pauliny-Tóth Vilmos kiáltványa mel­lett, aki mint eltenzéKi képviselő, java­solta, hogy a Slovenská letice a költ­ségvetés keretében épmin’ állami ta­rn ’gatásban részesüljön, mint a ma­gyar kultúregvleték, Mivel Peuiiny­­ľóth e be átsáptalcn ь igéd te ti* miatt visszavonta javaslatát, Jókai azt ma­gáévá tette, sőt kibővítette azzal, hogy általában minden nem magyar kultúr­­egyesület kapjon támogatást. Bár e javaslatot Eötvös JöZt mint közok­tatásügyi miniszter szív-sen fogadta, a többség elvetette. Néhány nap múlva 12 tekintélyes pesti szlovák polgár ke­­-este fel 'lkait St5, ó-utcal házában s elismerésüket fejezték ki, hogy a reakciós többség ellenére is kiállt a szlovák nemzeti törekvések mellett. Jókai a küldöttség üdvözlő szavaira azt válaszolta, hogy a j »slat elveté­sét azoknak a renegátoknak szavazatai tették lehetőve, akik befurakodtak e többséget alkotó képviselők közé Eze­ket a nemzeteke’ és kultúrájukat meg­tagadókét azonban — hangsúlyozta Jók« — a hozzá hason'1 gondolkodású magyarok nem ta iá’ a maguk köré­be tartozóknak s ezért sehol nem ta­lálnak otthonra, ég ?s föle’ között le­begnek. mint Moh ted koporsója Jókai Mór napilapja, c általa szer­kesztett mérsékelt ellenzéki „Hon” 1873-ban a kormány 'rt egyik újságja ellen fordult, mert ez pártolt« és tűrte, hogy a „nemzetiség" és a „magyarság” álarca alett fanatizmussá fajuló zya­­tás folyjon üSztélyéndekek szolgálat­ban. (A Hon szóbánforgó vezércikke pontosan ezeket a kifej’ zéseket hasz­nálja.) Pauliny-Tóth Vilmos a Národná- No- VÍny-ben megdicsért. lf^O-ben Jókai parlamenti állásfogl ’ását (és általában nemes gondolkodását) a szlovák,>k«t nyomorgató igazságtalanságok ellen, azonban Jókainak mint politikusnak nem volt olyan súl” , mint az írónak. Felfogásával saját pártjában is elszi­getelten állt, ami természetes és -rt­­hető, hiszen ennek t pártn'ak Tisza Kálmán volt vezére. A költ: tovább poli'íkai útja pedig az 1875-ös fűz? után., «mikor e beik zép egyesük - kormányon lévő Г *ák-párttal oivar iránybe vezetett, amely merev és “I- vakurt elzárkózás jelentett b nagvar­­trszágl nemzetiségek oolitika ?s kul­turális igényeinek «ismerése elől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom