Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-09 / 32. szám

1953. augusztus 9.

FöldmftTM 9

Д\7/ AMI íLAXIMlll IBIIRE f) WOW HÍREI

A tornai állami gazdaságok dolgozói a szocialista munka verseny segítségével 8 nappal lerövidítették az aratás és cséplés idejét

A gazdag termést hozó szepsi határ olyan, mint egy nyitott könyv, mindent meg lehet rajta látni. Erre aligha gondoltak a járási nemzeti bizottság dolgozói és egynéhány szövetkezet tagjai, mert bizony sokhelyütt nem igyekeztek arra, hogy ez a „nyitott könyv” minél több jó dolgot mutasson. Így például a keresztekkel dúsan megrakott mezőn csak itt-ott végezték el a tarlóhántást, holott ennek időben való elvégzése a jövóévi gazdag termés alapját képezi. Ugyancsak látni lehet, hogy a kereszteket egyáltalán nem hordják kazlakba s a gabona így ki van téve az időjárás viszontagságainak.

Ilyen benyomás után egészen jól esett hallani, hogy a tornai állami birtokhoz tartozó gazdaságok augusztus 1-ig a tarlóhántást már nyolcvan százsakban elvégezték s ezt megelőzően az aratást nyolc nappal a tervezett idő előtt fejezték be. Ugyanennyivel rövidítik le a cséplés idejét is. Ilyen eredmények után mindenesetre felmerül a kérdés .hogy a gazdaságok dolgozói hogyan érték el ezt a sikert.

A szesztai gazdaság az aratási verseny győztese

Bizonyos, hogy a siker nem jött csak úgy magától. A munkát jól meg kellett szervezni, ki kellett fejleszteni a szocialista munkaversenyt, a dolgozókkal meg kellett ismertetni a munkatervet s az összes feladatokat. Ez megtörtént, hála a tömegszervezetek jó munkájának. A szocialista munkaversenybe belekapcsolódtak az összes gazdaságok Naponta értékelték az elért eredményeket és igyekeztek kiküszöbölni a felmerült hiányokat. Az aratási versenybe a szesztai gazdaság került az élre, amely három nappal korábban befejezte az aratást, mint a többiek. Utána a kassai gazdaság következik. A szesztai gazdaság az aratással egyidőben elvégezte a tarlóhántást is és száz százalékra teljesítette a másodnövények vetésének tervét. Ugyanúgy a buzitai és a többi gazdaságok is jól állanak ezekkel a munkákkal.

A szocialista munkaverseny kifejlődését nagymértékben elősegítette az, hogy a gépeket időben és jól kijavították. A jól kijavított gépek fokozták a dolgozók munkakedvét. így Izsó László kombájnos naponta igen nehéz terepen napi 6—10 hektárnyi gabonát learatott és elcsépelt, most pedig a Magas-Tátra tövében arat a lomnici gazdaságban. Ugyancsak jó eredményt ért el Zsigrai János traktoros, Ivanko traktorossal együtt. A tornai gazdaságban szintén nehéz terepen önkötözőgéppel napi 10 ha gabonát arattak le. Hasonló eredményt ért el Szabó István a szesztai gazdaságban és még más traktorosok is.

A szovjet tapasztalatok alkalmazásának eredménye — magasabb hektárhozam

A szocialista munkaverseny arra ösztönözte a gazdaságok dolgozóit, hogy a szovjet tapasztalatok minél szélesebb körű alkalmazásával biztosítsák a magasabb hektárhozamokat. Ezért egyre pontosabban igyekeztek betartani az agrotechnikai intézkedéseket és határidőket. A zsamói gazdaságban például a szovjet tapasztalatok alkalmazásával 3 hektáros parcellán 26.90 mázsa öszirepce-termést értek el, ami annyit jelent, hogy csaknem 12 mázsával teljesítették túl a tervet. A magot időben elvetették a jól előkészített talajba és mindenütt sajátkészítésű szemcséstrágyát használtak. A kassai gazdaságban rozsból 27.50 mázsa terméshozamot értek el. Tornán egy hathektáros táblán 33 mázsát fizetett hektáronként a keresztsorosan vetett árpa, a buzitai gazdaságban pedig 32 mázsát termett hektáronként a keresztsorosan vetett búza. Ezeken a helyeken a vetőmaggal egyidőben 1 mázsa szemcséstrágyát vetettek el hektáronként. Nagyon szép termés mutatkozik a cukorrépánál is. A gazdaságok 46 hektárt jelentettek be a prosenicei mozgalomba. Már elvégezték az előzetes számításokat, melyek alapján megállapították, hogy átlagosan négyszáz mázsás terméshozamra lehet számítani hektáronkint.

Nem elég azonban gazdag termést elérni, de be is kell azt minden veszteség nélkül takarítani. Ezt a gazdaságok dolgozói nagyon jól tudják s ezért a cséplést is úgy szervezték meg, i hogy — mint már említettük — mi- ! hamarabb elkészüljenek vele. A leg- ! több gazdaságban a Bredjuk-módszer í szerint csépelnek. A szesztai gazdaság- : ban például a Dovák-csoport tagjai | naponta átlag 260 mázsa gabonát csépelnek el 11—12 óra alatt 1000-es cséplőgéppel, amiáltal 220 százalékra teljesítik napi normájukat. A csoport tagjai különös gondot fordítanak a gabona cséplőgéphez való gyors szállítására, de emellett még azt is biztosították, hogyha valamelyik fogat kihagyna, ne legyen zavar. Ezért a már kazalba rakott gabona mellé állították a gépet. Hasonlóképpen járnak el a többi gazdaságokban is. így minden reményük meg van arra, hogy a cséplést augusztus 20. helyett augusztus 12-én, esetleg még hamarabb is befejezzék.

Több tejet termelnek, de ...

A tornai gazdaságok nemcsak a növényi termelésben értek el sikereket, de komoly előrehaladást tettek az állattenyésztési termékek termelésében is. így például a zsamói gazdaság fejőyulyásai ez év elejétől kezdve napi 10.2 literes átlagos tejhozamot értek el tehenenként a tervezett 7.2 literes tejhozammal szemben. Nagyidán Lucsai András fejőgulyás 13 tehéntől az elmúlt hónapban 18.7' liter tejet ért el naponta és darabonkint, Marchevsky fejőgulyás pedig 14.07 liter tejet fejt ki ugyan ezen idő alatt naponta egyegy tehéntől. Hasonlóképpen emelkedett a tejhozam a többi gazdaságokban is.

Visszatérve a zsamói gazdasághoz, megállapíthatjuk, hogy a terv túlteljesítésével ez a gazdaság a tervezett

72.721 liter tej helyett 149.675 liter tejet adott be, ami a szovjet tapasztalatok alkalmazásának köszönhető. Amikor azonban erről beszélünk, rá kell mutatnunk arra is, hogy még e siker ellenére sem lehetünk megelégedve, mert a szovjet tapasztalatok egyoldalú alkalmazásáról van szó. Nem elegendő csupán, ha csak a gondozásra és a tőgymasszázsra fektetnek súlyt a fejőgulyások. de gondoskodn iok kell a helyes takarmányozásról is, ami Malinyinová módszerének egyik fő alkotórésze. A gazdaságokban még mindig nem tökélesítették eléggé a takarmányozás technikáját s ezért fordulhatott elő, hogy nagymértékben túllépték a tervezett takarmányszükségletet. A tornai gazdaságokban az első negyedévben 67 százalékkal lépték túl a takarmány felhasználási tervét egy liter tej előállításánál. Noha azóta lényegesen javulás állt be, a helyzet azonban még mindig nem kielégítő. A takarmányfogyasztás magas mértéke úgy csökken, ahogyan a nyilvántartás javul s éppen ezért még nagyobb gondot kell fordítani a pontos nyilvántartásra és a takarmányozási technika megjavítására. A legutóbbi hetek tanulságai szerint a takarmányfogyasztás bizonyos csökkenést mutat, míg ezzel szemben a tejhozam emelkedik. Ez világosan bizonyltja, hogy ha következetesen alkalmazzuk a szovjet módszereket, akkor a termelés emelkedik és az önköltségek csökkennek. A gazdaságok vezetőinek tehát mindenkor szem előtt kell tartaniok a SzlKP X. kongresszusa irányelveit: termelni többet. minél kisebb önköltséggel.

Már most felkészülnek az őszi munkára

A nyári terv idő előtti teljesítése lehetővé teszi, hogy a gazdaságok már most minél jobban felkészüljenek az őszi munkákra. Mindamellett nem feledkeznek meg a takarmánya lep biztosításáról sem. A szénatermést időben takarították be és eddig 2176 mázsa keveréket silóztak le.

Az őszi munkatervük 90 ha repce vetését írja elő. A földet a repce alá már előkészítették, jól megtrágyázták. A talaj előkészítésénél figyelembe vették a tornai gazdaság rekord*' —~nél szerzett tapasztalatokat és különösen nagy súlyt helyeznek a repce időben velő elvetésére. Biztosítják, hogy az egész terület augusztus 15-ig be legyen vetve, ugyanis ezen a vidéken a vetés ideje valamivel korábban van, mint délen.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazásával elért terméseredmények arra serkentik a gazdaságok dolgozóit, hogy minél jobban készüljenek fel az őszi munkákra s a szocialista munkaverseny további fejlesztésével minél jobban biztosítsák az agrotechnikai intézkedések és határidők betartását és így a jövőévi gazdag termés előfeltételeit.

Miklya János

Nagyobb gondot kell fordítani a szocialista munkaversenyre az állami gazdaságokban

Az állami gazdaságok munkásai, traktorosai, kombájnosai, technikusai — amint az állami birtokok főosztálya jelenti — egyre nagyobb igyekezetét fejtenek ki, hogy befejezzék a gazdag termés betakarításáért folyó harcot. Az aratás és a cséplés mozgató ereje a szocialista verseny, amely az idérf széles mértékben kifejlődött az állami birtoiook gazdaságaiban. Ennek köszönhető, hogy számo*. gazdaságban már befejezték az aratást és nagy igyekezettel csépelnek. Folyamatosan teljesítik beadási kötelezettségeiket. A munkaverseny segítségével teljesítik a gazdaságok dolgozói a tarlóbontás és a másodnövények vetésének tervét is.

A wkerek mellett azonban számos hiányosság is előfordul. Egy ilyen komoly hiányosság, amellyel a gaz*wégok dolgozói még nem tudtak megbirkózni az, hogy a felajánlá<■*1 teljesítését elégtelenül és hiányosan értékesítik. A főosztály dolgozóitól kezdve, különösen ami az egyes részlegeken és gazdaságokban az instruktorokat illeti — nem ismerték fel helyesen a szocialista munkaverseny értékelésének jelentőségét. Az instruktorok nem ellenőrizték elég gonddal a tervteljesítés eredményeit, mert csak így történhetett meg, hogy több esetben a munkák elvégzését már akkor jelentették, amikor ezek még csak 90—95 százalékra voltak elvégezve. A nyitrai kerület instruktorainak jelentése szerint az aratást elsőnek a bajcsi, majd a zselizi gazdaságoknak kellett volna befejezni. A valóság azonban az, bogy ezeket a munkákat először a galgóci és a anánai birtok fejezték be és csak utánuk következett a bajcsi gazdaság.

A nagyszombati állami birtok igazgatója is helytelenül közölte a nyári munkák befejezését, ugyanúgy a bajcsi állami birtok igazgatója is az igazságnak nem megfelelően tájékoztatta az állami gazdaságok minisztériumának képviselőjét a kombájnok által elért eredményekről, Több esetben előfordult, hogy az állami gazdaságok diszpécserei sem dolgoztak elég gondossággal. így Stofej elvtárs, az eperjesi kerületben levő sztrázskei állami birtok diszpécsere július 23-án jelentette, hogy a gazdaságok 24 százalékra teljesítették a másodnövények vetésének tervét. Az ellenőrzés során azonban bebizonyosodott, hogy ebben az időben a gazdaságok már 100 százalékon felül teljesítették ezt a feladatot. A szeredi gazdaság diszpécsere is helytelen jelentést adott Mrva kombájnos teljesítményéről. Hogy ilyesmi előfordulhat, hibául kell felróni az igazgatóságnak is, mert ez azt bizonyítja, hogy az igazgatóság nem ellenőrzi a diszpécserek munkáját.

Ezeket a hibákat a leggyorsabban ki kell küszöbölni. Szükséges, hogy az ilyen dolgozóknak eszébe juttassuk Gottwald elvtárs szavait, aiki a CsKP országos konferenciáján kihangsúlyozta, hogy az összes okok és hibák közös nevezője az állami- és munkafegyelem hiányossága, az elégtelen egyéni felelősségérzet a ránkbízott feladatok teljesítésében.

Az állami gazdaságok gazdaságossabbá tételéért

Állami gazdaságainknak éppen úgy. mint ipari nagyüzemeinknek a szocialista nagytermelés példáját kell mutatniok. Példát kell mutatmok a munkaszervezésben a szovjet tapasztalatok alkalmazásában és a termelés állandó gazdaságosabbá tételében. Állami gazdaságainknak kell elf51 járni az agrotechnikai intézkedések és határidők betartásában, a gépek tökéletes kihasználásában és az állatállomány hasznosságának állandó emelésében.

Állami gazdaságaink legfőbb feladata most az. hogy biztosítsák a cséplés gyors és minőséges lefolyását. végezzék el a tarlóhántást és tökéletesen készüljenek fel áz őszi munkákra. Az eddigi eredmények mutatják hogy mindenütt, ahol állami gazdaságaink dolgozói alkalmazzák a gazdag szovjet tapasztaltokat; lényegesen meggyorsítják az összes munkákat Lényeg az. hogy a tapasztalatok ne maradjanak titokban. hanem tegyük azokat az összes dolgozók közkincsévé, hogy ezek segítségével meg tudják gyorsítani a munkát és biztosítsák a terv sikeres teljesítését Ezen a téren példának állíthatjuk a holicsi állami birtokot melynek gazdaságai az idei aratásban és csépi ésben a munka jó megszervezésében, a gazdaságosság szigorú betartásával szép sikereket értek el Az összes munkákat rekord idő alatt elvégezték.

Az állami gazdaságok fontos helyet foglalnak el népgazdaságunkban, és termelékenységük nagymértékben kihatással van dolgozóink ellátására. Az állami gazdasagok termelékenysége. terméshozama. évről-évre egyenletesen emelkedik Nagy hiányosság azonban egyes gazdaságainkon, hogy különösen az állattenyésztési termékeket, még mindig drágán állítják elő tgv például, egy kilogramm súlygyarapodásra, ez év első negyedére, a galgóci 50. az ipolysági 40. a pozsonyi pedig 30 százalékkal lépte túl a tervezett takarmány értékét. A tejtermelésnél pedig a tornai gazdaságban 67. a liptóvszky mikulási 40. a losonci gazdaságban pedig 33 százalékkal magasabb az elhasznált takarmánymennyiség. mint azt a terv egy liter tej termelésénél előírja. Ebből világosan látszik, hogy az állatok hasznossága nem emelkedik tervszerűen. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekébe,, hogy a terv mindenütt be legyen tartva és így az önköltség csökkenjen.

Nagy hiba az is, hop* számos gazdaságban a munka jutalmazásában is komoly hiányosságok merülnek fél. Annak ellenére, hogy kiadták a normákat s meghatározták a prémium rendszerig amely alapján a dolgozókat érdem szerint kell jutalmazni. mégis számos esetben előfordul, hogy órák szerint fizetik a dolgozókat, tekintet nélkül arra, milyen munkát végeztek és mennyit végeztek el.

Előfordul az is, hogy az akkordmunkánál nem őrzik ellen az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. ami azt vonja maga után, hogy igen gyakran nem érdem szerint fizetik az akkordmunkát. Természetesen ez nem fordulhatna elő abban az esetben, ha az állami birtokok igazgatói állandóan hangsúlyoznák és biztosítanák, hogy az elvégzett munkát, am -4 mennyiségét és minőségét elsősorban a munkacsoportok és munkacsapatok vezetői ellenőrizzék, akik ezekért a munkákért közvetlenül felelősek. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a munka helyes jutalmazása megköveteli a helyes nyilvántartást, amely felöleli minden egyén elvégzett munkáját, amit azonban nemcsak a csoportvezetőknek és a csapat vezetőinek kell nyílvántartaniok, de nyilván kell tartamok és ellenőrizniük kell azt részleges vezetőinek is. Jó példával szolgálnak ezen a téren a palánkovói gazdaságok vezetői, akik naponta ellenőrzik a tervezett kiadások kimerítését különösen figyelembe veve a bérfizetési alapokat és nvomban intézkednek. hogyha valamely gazda. Ságban ezen alapok túllépésere került sor. A termelési terv gondos ellenőrzésével és az új munkaformák bevezetésével a galántai. valamint a bajcsi gazdaságokban is megteremtették a termelési kiadások állandó előfeltételeit.

Abban az esetben, ha a gazdaságok vezetői nem biztosítják a munka minősége és mennyisége szerinti ’utalmazását. nem ösztönzik a munkások n arra hogy a munkát gyorsan és minősegesen végezzék el. hogy . betartsák a agrotechnikai határidőket. csökkentsék a? önköltségeket ps így gazdaságosabbá tegyék a termelést Ha a gazdaságok minden dolgozója igazságosan lesz jutalmazva az eivégzett munkáért ha mindegvik dolgozó előre tudja milyen munkát kell elvégeznie és mit kap ezért a munkáért, csak akkor érhetjük el azt. hogy a gazdaságok dolgozói saját maguk kezdeménvezően harcolnak a hiányosságok eilen, a naplopók és mindazon, káros tényezők ellen, akik gátolják a terv teljesítését. így még jobban kifejlődhet a szocialista munkaverseny, amely legfőbb feltétele annak hogy az összes munkák időben és egyúttal minél gazdaságosabban legyenek elvégezve. Ezzel kapcsolatosan világos példát mutatnak a szenei gazdaságok, amelyekben a szocialista munkaverseny ily értelmű biztosításával a legjobb eredményeket érték el. úgy a növényi, mint az állattenyésztési termékek termelésében. így a legjobb állami gazdaságok soraiba törtek elő Hasonlóképpen a galántai gazdaságokban is egyre több dolgozó követi az államdíjas Jurina feiőgulvás pé’dáját és egyre többen igyekeznek többtermeléssel. a kiadások csökkentésével gazdaságosabbá tenni a termelést.

E példák mellett azonban még mindig találkozunk olyan esetekkel is. ahol a jó tapasztalatokat nem népszerűsítik, nem teszik közzé a legjobb dolgozók eredményeit és munkamódszerét és így gátolják a terv gyors teljesítését és túlteljesítését es természetesen az önköltségek csökkenését is. Az üzemi pártszervezetek a tömegszervezetekkel karöltve kell, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkaverseny mindenütt kifejlődlek és a termelési terv betartása mellett az önkö'tségek csökkenésére, tehát a termelés gazdaságossátételére is irányt vegyen. A gazdaságosabb termelésért folytatott harcot ki kell meg bővíteni azzal is. hogy helyesen szervezzük meg a segédeszközök kihasználását. jobban használjuk ki a fogatokat. traktorokat, takarékoskodjunk az üzemanyaggal stb. Ugyancsak sokkal következetesebben kell harcolnunk a szükségleti normák túllépése ellen is, ami a vetőmagnál, ültetvényeknél és a takarmánynál fordul elő. Állami gazdaságainkban már számos példás dolgozó nőtt fel, mint például Bányász Anna, Jurina Babusiak, Bialon, Holiencsik és Dudor testvérek, akik teljesítik az SzlKP X. kongresszusának irányelveit: A gazdaságosság a szocialista gazdálkodás törvénye, melynek jelentősége abban van, hogy minimális költséggel minél nagyobb termelési eredményeket érünk el. Ha állami gazdaságaink ilyen értelemben biztosítják a feladatok teljesítését, és ha a felelős vezetők jó példával járnak elő, kiküszöbölhetjük az öszszes hiányosságokat, minek következtében az állami gazdaságok mindenütt meggyőző például szolgálnak a szocialista nagytermelés előnyéről mezőgazdaságunkban.

Kövessük a legjobb traktorosok példáját

A besztercebányai kerület állami gazdaságainak traktorosai annak ellenére, hogy a gabonafélék számos helyen megdőltek, mégis szép eredményeket érnek el az idei aratásban. így Fric József, az Ipolysági gazdaság traktorosa 112 óra alatt 97 hektár gabonát aratott le önkötözőgéppel s így 160 százalékra teljesítette tervét. Őroslav János traktoros pedig 100 óra alatt 92 hektár gabonát aratott le. A nagykürtösi gazdaságban Kusniar János traktoros 98 óra alatt 90 hektár gabonát aratott le. amiáltal 150 százalékra teljesítette tervét. Ugyancsak túlteljesítette aratási tervét Sándor traktoros is a rimaszombati gazdaságban.

Az állami gazdaságok traktorosai ]o eredményeket értek el a tarlóhántásban is. így például Mács elvtárs, a rimaszombati gazdaság traktorosa 2 DT- 54"-es hernyótalpas traktorával egy műszak alatt 12 hektáron végezte el a tarlóhántást. Számos hasonló eredménnyel dicsekedhetnek a többi gazdaságok traktorosai is.

A fentemlített traktorosok jó példáit kövessék a többi traktorosok is, akik hátramaradtak a teljesítményekben, hogy a besztercebányai gazdaságok győztesen kerülhessenek ki a kassai kerület gazdaságaival való parkversenyből. J. V., Losonc.