Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-22 / 47. szám

1953. november 22. fia bad Földműves ______ * A nemzeti bizottságok első járási konferenciája Somorján A naszvadi szövetkezet tagjai a jövőévi bő termésért i szervezéssel minden nehézséget le- I küzdve, élenjártak a munkában Ott November tizenharmadikán reggel. A somo jai határ mélyebbfekvésü ré­szeit szürke köd borítja. Az égbol­ton vastag felhőréteg alól csak olykor-olykor bukkan elő а тигр. — Somorján a megszokottnál nagyobb most a forgalom. Az emberek több­sége a Korona-vendéglő fűé tart. — Vannak, akik ünneplő ruhájukat öl­tötték magukra. A férfiak és a gyé­rebb számban látható asszonyok szé­pen rendbehozták magukat ez ünnepi alkalomra. Az érkezőket a Korona­vendéglő nagyterme fogadja be, ahol a helyi nemzeti bizottságok küldöttei tartják első járási konferenciájukat. Ezen a konferencián megvitatják a speptember 15-i kormányhatározatból, továbbá a Široký elvtárs, kormány­elnök, a kerületi nerpzeti bizottságok küldötteinek országos ' konferenciáján elhangzott beszédéből eredő főfeladato­kat. A Korona ikertermében 9 órakor felcsendül a csehszlovák és szovjet himnuszok hangja, utána Kovacsik elvtárs, a járási nemzeti bizottság el­nöke megnyitja a konferenciát, üdvözli a jelenlévőket. Majd Zubor elvtárs, a járási tervezőhivatal elnöke szlovák, Kovacsik elvtárs pedig magyar nyel­ven ismerteti a helyi nemzeti bizott­ságok új, megnövekedett feladatait. — Az előttünk álló feladatok nehe­zek, de örömteljesek — mondották Zubor és Kovacsik elvtársak, majd így folytatták — arról van szó, hogy biztosítanunk kell a szervezési és egyéb feltételeket feladataink teljesí­tése érdekében. Ezt csupán akkor tudjuk megvalósítani, ha a felmerülő kérdéseket sorra megoldjuk és a hiá­nyosságokat kiküszöböljük. A felada­tok teljesítéséért mindnyájan felelő­sek vagyunk. Munkánkba be kell von­nunk a helyi nemzeti bizottságok va­lamennyi tagját, továbbá az instruk­torokat, akik állandó kapcsolatokat tartanak fenn a járás dolgozóinak legszélesebb tömegeivel. Beszédük további részében hangsú­lyozták: — Nem lehet számunkra na­gyobb kitüntetés, mint az, hogy tagjai lehetünk annak a kormányszervnek, amely állandóan figyelemmel kíséri és biztosítja életszínvonalunk folytonos emelkedését. Az együttműködés ýontossága A feladatok ismertetése mellett rá­mutattak a helyi nemzeti bizottságok munkájának egyes fogyatékosságaira. Többek között ezeket mondották: „A helyi nemzeti bizottságoknak sokkal nagyobb támogatást kell nyújlaniok a traktorosbrigádok részére. Úgy a HNB, mint az EFSz funkcionáriusai rena­­szeresen vegyenek részt a brigád­tanács gyűlésein, közösen küszöböljék ki a felmerülő hibákat, küzdjék le a nehézségeket. Az ilyen együttműkö­dés hozzájárul az EFSz-ek megszilár­dításához, munkájuk megjavításához." A példák egész sora azt bizonyítja, ha az együttműködés jó az EFSz-ek és a traktorosbrigádok között és mun­kájukat a HNB támogatja, ott a szö­vetkezetnek rendben van a „szénája", megvan a biztosíték a továbbfejlődés­re. — Az őszi munkákkal, különösen a kapásnövények termésének betakarí­tásával mintegy három hetet késtünk az agrotechnikai határidő mögött — ismerték be a konferencia előadói. Ez azért történhetett meg, mert több EFSz-ben, igy például Stefani­­kovcén, Kalinkovón nem szervezlek meg az állandó munkacsoportokat, vagy ha meg is szervezték, csak „pa­píron" történt' meg, s a valóságban nem leteztek. Stefanikovcén például ta­vasszal voltak ugyan munkacsoportok, de csak addig álltak fenn, amíg Bar­­tos járusi instruktor rendszeresen ki­járt oda — utána a csoportok szétes­tek. Helytelen továbbá az is, hogy eb­ben a szövetkezetben négy könyvelő dolgozik és e súlyos teher ellenére a könyvelési teendők meg nincsenek százszázalékosan rendben. Kalinkovón ugyancsak hiányzik a munkacsoportok megszervezése, így tehát a munka nem folyik az évi ter­melési terv alapján, ezenkívül hiány­zik az elvégzett munkák ellenőrzése. A tagok továbbá nem részesülnek a munkaegység szerinti jutalmazásban. Ám, ami a munkacsoportokat ületi, Tejfalun és Tárnokon sem különb a helyzet. A járási nemzeti bizottság funkcio­náriusainak sokkal nagyobb támoga­tást kell nyújtaniok az elmaradt szö­vetkezeteknek, hogy azok a mutatkozó hibákat mielőbb eltávolíthassák és fel­sorakozhassanak az olyan szövetkeze­tek mellé, mint a csenkei, sárréti, nagymagyari, bacsfai, csölösztői, ame­lyek az élen haladnak. Ezek azért tudnak közös gazdálkodásuk során szép eredményeket felmutatni, mert betartják a szövetkezetek alapszabály­zatát, mely kell, hogy törvény legyen minden szövetkezeti tag számára. Az őszi munkák elvégzésében első helyen áll a járásban a nagymagyari szövetkezet. Közös állatállományuk fejlesztésére és haszonhozamának fo­kozására azonban sokkal nagyobb gondot kell fordítania, hogy ezen a té­ren a követendő példának lehessen állítani a többi szövetkezetek elé. A tapasztalatcserére nagy gondot kell fordítani Az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében a bacsfai szövetkezet jár elöl jó példával, amely a hús-, tej- és tojásbeadását 100 százalékosan telje­sítette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy terven felül 1000 kg sertéshúst adnak államunknak és a tejbeadást is 10.000 literrel túlteljesí­tik, amelyből már 1.600 litert beadtak. A továbbiak során Zubor és Kova­csik elvtársak rámutattak a kapásnö­vények betakarításánál mutatkozó le­maradás okaira: — Ennek az az oka — mondották, — hogy tóbb szövetkezetben éppen a rossz munkaszervezés és a helytelen munkajutalmazás akadályozta a be­takarítás sikeres elvégzését, mint ezt a tejfalusi, vajkai, szemeti, vajasvatai és kispakai szövetkeztek példája mutatja. E hibák eltávolítását nagymérték­ben elősegítene a tapasztala tcsere­­mozgalom kifejlesztése. Ennek fon­tosságára mutatott rá Gažik elvtárs, földművelésügyi megbízott, a nemzeti bizottságok mezőgazdasági dolgozóinak össz-szlovákiai konferenciáján, amikor ezeket mondotta: „Az EFSz-ek megszilárdításával kap­csolatosan elkerülhetetlennek tartom, hogy magunkévá tegyük és átadjuk élenjáró szövetkezeteink tapasztalatait a lemaradt szövetkezeteknek. Ez a módszer nagyon jól bevált az üzemek­ben. A járási nemzeti bizottságok szer­vezzék meg a jó szövetkezetek elnö­keinek, agronómusainak, zootechniku­­sainak, könyvelőinek, munkacsoport­vezetőinek stb. rendszeres látogatását a hátramaradt szövetkezetekben, hogy tapasztalataikat kicseréljék, s hogy kölcsönösen segítsenek egymásnak." Ha a járási nemzeti bizottságok a tapasztalatcsere-mozgalom kifejlesz­tésére nagy súlyt helyeznek, eredmé­nyesebb lesz a munkájuk, mert a szö­vetkezetekben kézzelfoghatóan meg­­mutatkozjk majd az említett tapasz­talatcsere hatása, jelentősége mind a növénytermelés, mind az állattenyész­tés és a munkaszervezés terén egy­aránt. A konferencián részvevő küldöttek megelégedéssel vették tudomásul azt a bejelentést, hogy a somorjai járás­ban megindul a lakásépítés. Még ez évben megkezdik 20 lakásegység épí­tését, amelyet a jövő év áprilisáig be is fejeznek. További 14 lakásegyseg felépítéséhez pedig a jövő év második felében fognak hozzá. Családi házat építenek négy legjobb szövetkezeti tagnak, mégpedig Somor­ján, Nagylégen, itlésházán és Nagy­szarván. Két családi ház épül az ál­lami birtok két legjobb dolgozójának, továbbá házat kap Ferdics elvtárs, a csallóközcsütörtöki gépállomás Munka­érdemrenddel kitüntetett traktorosa. A konferencia vitájából... A konferencia sikerét számos kül- Idött értékes vitafelszólalása igazolta. Bartalos elvtárs, csenkei küldött ér­ces, tiszta hangon a következőket mon­dotta: „Szövetkezetünk valamennyi őszi munkáját 5 nappal az agrotechnikai határidő előtt befejezte. Ugyancsak 100 százalékosan teljesítette beadási kötelezettségét, sőt sertéshúsból 58 mázsával és a tejből 5000 literrel adott be terven felül. De rá kell mutatnunk a JNВ ver­senyértékelő bizottságának hiányos munkájára és ajánljuk, hogy a jövő­ben, mielőtt az értékelést megkezdené, győződjön meg a jelentések helyessé­géről, mert a verseny helyes értéke­lésének komoly hatása van a szövet­kezet fejlődésére. Továbbá rá kell mu­tatnunk arra is, hogy szövetkezetünk­nek a párt- és kormányhatározat nagy segítséget nyújtott, mert a kamatok és a beruházási összegek leírásával százezer koronával gyarapodik közös vagyonunk.” A csölösztői küldött így foglalta össze vitafelszólalását: „Hogy mit jelent a HNB és a szö­vetkezet közötti szoros együttműkö­dés, azt az alábbi eredmények mutat­ják ! Olyan tempóval végeztük a gépállo­más segítségével a vetést, hogy a ter­vezett 10 nap helyett 4 nap alatt be­fejeztük. Október 17-én a kukoricát betakarítottuk és ugyanezen a napon teljesítettük a tervezett beadást is. A cukorrépából 50 mázsával a tervezett hektárhozamot túlléptük. Az őszi ka­lászosokat 100 százalékra keresztsoro­­san vetettük. Beadásunk a következő képet nyújtja: A búzát 160, a rozsot 118, az árpát 102, a burgonyát 116, a zabot 100, a marhahúst 128, a to­jást 125, a tejet 91 százalékra teljesí­tettük, a sertéshúst pedig mintegy 15 mázsával túlteljesítjük az év végéig. Silózási tervünket több mint 200 szá­zalékra teljesítettük, úgyhogy takar­mányalapunkat is biztosítottuk és minden őszi munkánkat befejeztük, még a mélyszántást is. Ezen eredmé­nyek elérésében nagy segítséget nyúj­tottak a szövetkezetnek a nők is, akik, mintegy 25-en 6000 munkaegységet dolgoztak le ebben az évben.” Singer elvtárs, a tejfalusi küldött vitafelszólalása az őszi munkákkal való lemaradás okát laza munkafegye­lemben, továbbá munkaerőhiányban látja, mert egy szövetkezeti tagra 22 hektár föld megművelése esik. Ez a község egy „kőhajításnyira” van So­­morjához, a JNB mezőgazdasági ügy­osztályának tehát meg kell keresni a módot arra, hogy ez a szövetkezet is megtalálja a helyes utat. Természete­sen hibás a szövetkezet vezetősége is, mert a tagsággal meg kell értetnie, hogy a munkacsoportok nélkül nem mehet rendjén a munka. A csallóközcsütörtöki gépállomás küldötte a gépállomás és az EFSz-ek közötti szoros együttműködés fontos­ságáról beszélt: — Egy cél áll úgy a gépállomás, mint a szövetkezetek előtt: A szocia­lizmus mielőbbi felépítése falvainkon — mondotta. Kifogásolta a konferencia küldötteinél, hogy vitafelszólalásaik­ban nem mutattak rá a gépállomás munkájának hiányosságaira. — Végül a mélyszántás jelentőségét hangsú­lyozta ki. Kritizálta az őszi munkák­kal 'elmaradott szövetkezeteket. Annak ellenére, hogy az őszi munkák tervét a gépállomás 100 százalékon felül tel­jesítette még e hónap 12-én, mély­­szántási tervét nem tudja idő előtt tel­jesíteni egyes szövetkezetek helytelen munkaszervezése következtében. Hodácsek elvtárs, a hviezdoslavovovi HNB titkára kérte a járási nemzeti bi­zottság támogatását bölcsőde felépíté­séhez. A konferencia vitafelszólalásait Cseh elvtárs, a KNB küldötte értékelte, utá­na a határozati javaslat felolvasására került sor, amelyet a konferencia kül­döttei egyhangúlag elfogadtak, amely­nek teljesítése nagy mértékben elő­segíti a helyi nemzeti bizottságok munkájának megjavítását, a szövetke­zetek megszilárdítását. Kovács István. A nap már nyugovóban volt, ami­kor Molnár Péter, a III. csoport veze­tője körüljárja a vetőket, a répa és burgonyaszedőket és hitül adja a cso­port tagjainak, hogy este a III. cso­portnak gyűlése lesz, mindenki ponto­san jelenjen meg. A naszvadi szövet­kezetnek ugyanis 11 csonortja van. — Nyolc mezei, két állattenyésztési és egy takarmányozó csoportja 500 csa­lád van a szövetkezetben 930 taggal. Összes földjük 2479 hektár. Ógyalla járás legnagyobb szövetkezete. JVan dolga az elnöknek, különösen olyan­nak, mint Dézsi József, aki pontosan és felelőssegteljesen akarja végezni munkáját. Most is a kész kifizetési íveket ellenőrzi. Kezében a piros ce­ruza, gyorsan fut egyik számtól a másikig. Nyugodt, negyven év körüli ember. Nem zavartatja magát, elmé­lyedt a számtani műveletekben. Kér­désünkre azonban szívesen felel. — Mindig pontosan átvizsgálom a kifizetési listákat, — mondja, — ha valamit nem találok rendben, nem írom alá addig, mig a csoportvezető nem tisztázza a hibát. Ilyen nagy szövetkezetben nagyon kell a pénzre vigyázni, mert nagy összegeket fize­tünk ki minden hónapban. A könyvelő és segítőtársai ugyan­csak elfoglaltak, készülődnek a nagy évvégi elszámolásra. A jövő héten, az új kormányrendeletek figyelembevéte­lével, megtudják mi lesz az elszámo­lás ereümenye. Jól gazdalkodnak-e? Süllyed-e a mérleg, vagy emelkedik. Erre kiváncsi Szabados Imre, a köny­veid is. Ö ugyan bízik az évvegi osz­talékban, de míg pontos képét nem kap. a meriegröi, nem tudja mennyi osztalékot fizethetnek majd, — Minden jel arra mutat — mondja — hogy lesz osztalék. Hisz a terven felüi oeadott 18 vagon 87 mázsa ga­bonaért nagy összeget kaptunk. Ezen­kívül pártunk es kormányunk hatá­rozata a gabona árának teiemelésévei 228.707 koronát juttatott nekünk. Ez hozzájárult ahhoz, flogy 8 koronáiul 9-re emelhettük a munKaegység-eiOieg kifizetését. A felmerülő hibák... A gyülésteremben csend uralkodik. A III. csoport tagjai mind jelen van­nak, vagy 45 csaiad. Itt van a csoport­­vezető, az agronómus, az elnök, a könyve.ö és a HNB elnöke is. A gyű­lést, a csoport vezetője, Moinár Péter nyitja meg. Programm: A csoport át­szervezése, a jövőévi terv ismertetése, a normák átvizsgálása és a hibák lendbenozása. Molnár elvtárs kijelenti, hogy a csoportvezető csakis a tagsag megbí­zásából láthatja ei tisztségét. Ha nem feiel meg feladatának, a csoport le­válthatja. Az a heyzet, hogy egyes csoportvezetők nem vették szigorúan a részükre kiosztott föld megművelé­sét és lemaradtak a munkában. Ez­által nem érték el oiyan eredményt, mint a másik szorgalmas csoport, amely jól megszervezte munkáját. Eb­ben a tagság egy része is hibás. A szövetkezet elnöke rámutat ezekre a hiányosságokra. — Persze sok olyan tag van — mondja — akik nem tették magukévá a szövetkezet közös ügyét és csak immel-ámmal dolgoznak, de jutalmat sokat akarnak. Minden tagnak be­csületesen kell dolgozni, mert, ki hogy dolgozik, úgy veszi hasznát.- Ezen a gyűlésen a vita során mind­ezek a hibák felszínre kerültek és mind a vezetőség, mind a tagság a múlt hibáiból okulva, arra az ered­ményre jutottak, hogy javítani kell az együttműködésen, mert csak ily mó­don érhet el a szövetkezet figyelemre méltó eredményeket és csak így emel­hetik saját jólétüket. Élenjáró munkacsoportok A normahiánnyal kapcsolatban a szénakazlak befedésének kérdése azt mutatja, hogy minden munkánál a normát meg kell állapítani minél előbb. A szénakazlak körül az történt, hogy Barkóéi István, takarmányszét­­hordó figyelmeztette Fiser elvtársat, a takarmányozó csoport vezetőjét, hogy a négy szénakazlat sürgősen be kell fedni szalmával. Fiser elvtárs erre röviden azt felelte: „Nincs rá norma”. Kétségtelen, hogy a csoportvezető itt súlyos hibát követett el, mert ahelyett hogy megbeszélte volna a vezetőség­gel a normát, üyen feleletet adott, ho­lott arra kellett gondolnia, ha minden kazalból 10 mázsa elrothad, akkor ebből a szövetkezetnek, a tagságnak van kára. Azonban meg kell állapítanunk, hogy egyes csoportok helyes munka- I van Kelema István, a nyolcadik cso­port vezetője, példát vehet tőle a töb­bi. ö csoportja részére egy darabba kimenet te a félhektárokat. Télen sa­ját háztáji trágyájukat kihordták a földekre, előhántós ekével mf-egszán­­tották és tavasszal közösen bevetették. A kikelt kukoricát egyenlő sorokra szétosztották és egy szép napon a cso­port összes lovas és gyalogos munkása családtagjaikkal együtt egy nap alatt bekapálta ki-ki a mag’ét. Így is szed­ték le és hordták haza. A csoport tag­jai nem mászkáltak napokig a fél hek­tárt kapálni vagy szedni, nem volt ki­fogás, mert ezt a munkát egy nap alatt befejezték. Az elsők is voltak minden munkában. Gabonából elér­ték azt, hogy 10 vagon gabonát csé­peltek ugyanolyan területekről, ahol egyes csoportok csak 7 vagont. Ott van Maska Pál, aki a cukorrépánál ért el nagy eredményt.VA részére ki­osztott 21 ái földről 71 mázsa cukor­répát takarított be.. Az ilyen munká­sokkal lehet boldogulni. Nyolc lovat gondoz, saját csoportja dohányát 8 hektárról mind ö hordta be. Ezenkívül a ráeső földterületet is megmunkálta. Az ötödik csoport vezetője Opausz­­ky Sándor ugyancsak dicséretet ér­demel. A csoport tagjai a cukorrépát fű után feltört humuszos földbe vetet­ték és jól megmunkálták. így 8 hek­tárról 24 vagont takarítottak be. Ha minden csoport így végezte volna munkáját, átlagos eredményük nem 200, hanem 300 mázsa lett volna hek­táronként cukorrépából. Tehát ebből láthatjuk, ki mint szervezi meg a munkát, aszerint juttat neki a föld. A tagok odaadó munkája és a jó munkaszervezés — Már most kell készülődni a jövő évre — mondja Fazekas elvtárs, a szövetkezet agronómusa. Ezt a cső >rt­­gyűlést azért hívtuk össze, hogy is­mertessük jövőévi tervünket.. Szigo­rúan minden csoport megkapta sajat földterületét. A csoporton belül min­den tagnak kiosztjuk a ráeső részt és felelni fog a jó munka időbeni elvég­zéséért. A norma megállapításánál is hibák voltak. Tavaly nem vettük ko­molyan a norma helyes megállapítá­sát. így a nyár folyamán elégedetlen­ségek voltak. Mindezt most jól át kell gondolni és az ezévi tapasztalatokból merítve, a hibákat helyre kell hozni. Ha minden tag magáévá teszi a szö­vetkezeti munkát, nem lesznek nehéz­ségeink. A tejjel, tojással lemarad­tunk. Ezen is lehet segíteni, csak meg kell keresni a módját. Ez a csoportgyű'iés valóban nagy­fontosságú volt, mind a vezetőség, mind a tagok részére. Belátták, hogy a szövetkezet fejlődését csakis szoros együttműködéssel lehet biztosítani. — Ezért elhatározták, hogy munkájukat megjavítják. Most, amikor mérlegelték az egészévi munkát, és a tagok felis­merték a hibákat, rájöttek arra, hogy munkájukat úgy jutalmazták, ahogy dolgoztak. Azok, akik odaadóan és jól dolgoztak, szép jutalomban részesül­tek. Itt van Árvái Mihály, aki 640 munkaegységet dolgozott le. Fehér József, Václavik Ilona, Miskolci János és a többiek is, akik példásan dolgoz­ták. Haris Dömötör a kocsisok minta­képe. Érsekújvár 11 km-nyire van a cukorrépaföldtől, mégis gumikerekű kocsijával egy nap alatt két forduló­val 70 mázsa cukorrépát szállított, vissza pedig 70 mázsa répaszeletet ho­zott. Harmincöt új tag kéri felvételét A vetésnél is törekednek a többter­melés elérésére. Ezt bizonyítja az, hogy a tavalyi 150 hektáros kereszt­soros vetés helyett, most az őszi ga­bonájukat sűrű- és keresztsorosan ve­tik. A kukoricavetőmagot már mcst válogatják és külön szárítókban rak­tározzák. A tavaszi árpa már kitisz­títva várja, mikor kerül a földbe. — Minden feltétel megvan a jövő esz­tendő bővebb termésére. Ezt észrevet­ték a kívüláll'k is, ezt bizonyítja az, hogy 35 család kéri felvételét a szö­vetkezetbe. Ügy látják az új belépők, hogy a naszvadi szövetkezet megszi­lárdult, pénzügyi helyzete is kielégí­tő. a munkaszervezés folyamán pedig a tagság munkája még nagyobb len­dületet vett, így biztosítva látják jö­vőjüket és megélhetésüket. Minden jel arra mutat, hogy a jövő esztendőben a szövetkezet a járásban - elsők közé verekedi fe m •'át. Sándor Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom