Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-22 / 47. szám

2 fsaboet Földműves 19ПЗ. novembpr 22. Д Béke és Barátság stafétája Csallóközben A béke és a barátság üdvözletét vi- | vő staféta Csallóközön is átszaladt. El­ső pihenőjét Somorján tartotta. Itt be­számoltak a dolgozók 80 kötelezettség­vállalásukról, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tet­tek. Nagy lelkesedéssel fogadták a fel­­söpatonyi szövetkezeti tagok is, akik az őszi munkák tervét 100 százalékra teljesítették. A tokba zárt üzenetet Pol­­lák László szövetkezeti elnök, Szűcs Gyula, pártelnök és Zsemle Károly ag­­ronómus fölváltva vitték. A dunaszer­­dahelyi traktorállomás dolgozói ugyan­csak átadták üdvözletüket a stafétának, amelyben beszámolnak többek között Csúz község a Barátsági Hónapban Csúz községben most minden munka a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hó­nap jegyében folyik. A mezőgazdasági munkák jó elvégzése mellett a Barát­sági Hónapban különböző ünnepélye­ket és előadásokat rendezünk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának megünneplése nagyon szépen sikerült. Az ünnepély lelkes hangulatát még jobban emelte az, hogy itt hirdették ki azt az örömtel­jes hírt, hogy a csúzi szövetkezet az Őszi munkák elvégzésében országos vi­szonylatban а II. helyen áll. Ez alka­lomból kapta meg Bestet Vilmos ag­­ronómus, a kerületi nemzeti bizottság elismerő oklevelét, amiért gondosko­dott arról, hogy a szövetkezet a nö­vénytermelés terén bevezesse a szov­jet tapasztalatokat. Ugyancsak elis­merő oklevelet kapott Bogdány Ferenc Dolgozóink nagy érdeklődést tanúsítanak az orosz népi nyelvtanfolyamok iránt Meghalt B. Voda-Pexa eívtárs, a CsKP-ííB titkára A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség szervezetei elOadássorozatot rendeztek „Sajátítsuk el az orosz nyel­vet, — a béke és a haladás nemzetközi nyelvét” jelszó alatt. Ilyen előadást már több mint 2.600-at rendeztek meg. Az üzemek legjobb dolgozói, példás szövetkezeti tagok, valamint az állami gazdaságok és traktorállomások élmunkásai, akik látogatták az orosz népi nyelvtanfolyamokat, az előadások után rendezett viták keretében beszá­molnak arról, hogy milyen nagy segít­séget jelent számukra a szovjet szak­arról is, hogy e hó 12-ig 107 százalék­ra teljesítették az őszi munkák tervét és a gottwaidi ötéves terv feladatai­nak 124.8 százalékban eleget tettek. A stafétát egész csallóközi útján a dolgozók szűnni nem akaró lelkesedése kisérte. Nagymegyeren a staféta élén felváltva futottak az állami gazdaság Dinamó-együttesének tagjai, akik a bratislevai és nyitrai kerület natarán, lányban, átadták az üdvözleteket a következő futóknak. A staféta innen Komáromba, majd Bajcson és Surányon keresztül Nyitrára futott, ahol ismét e dolgozók óriási lelkesedése fogadta. zootechnikus is, a szovjet tapasztalatok bevezetéséért az állattenyésztésben. A harmadik oklevelet Pánisz László, if­júmunkás kapta, jó munkájának elis­meréseképpen. Esek Pál elvtárs, ami­kor az ünnepélyt bezárta, arra ser­kentette a tagságot, hogy amikor a Nagy Október 37. évfordulóját fogjuk ünnepelni, vagyis egy év múlva, szö­vetkezetünk ne a második, hanem az első helyen álljon. t Ugyancsak a Barátsági Hónap kere­tében községünk ifjúsága bemutatta a „Család becsülete” című 4 felvonásos színdarabot, amiből a lakosság nagyon sokat tanult. A színiegyüttes újabb haladó szellemű darabokat tanul, hogy azok előadásával még jobban fellen­dítse községünk kultúréletét. Esek József, Csúz. könyvek eredeti nyelven való tanul­mányozása, a szovjet tapasztalatok al­kalmazása. A jól megszervezett elő­adások és viták ahhoz vezettek, hogy Szlovákiában több mint 45.000 érdek­lődd 2.994 tankörben igyekszik elsa­játítani az' orosz nyelvet. A legjobb eredményt ezen a téren a bratislavai kerület mutatja fel, ahol 510 vitaestén, 13.229 hallgatót nyer­tek meg az orosz nyelv tanulására. A kassai kerületben 9.382 hallgató 608 körben tanulja az orosz nyelvet. KEPEK szocialista iparunkból A Dimitrov-üzem dolgozóinak kitüntetése. A bratislavai Juraj-Dimitrov üzem dolgozói ünnepélyes összüzemi gyűlést tartottak, amelyen átvették a Vegyi­­ipari Minisztérium és a Vegyiipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Vörös Zászlaját. Az üzem dolgozói a Vörös Zászlót azzal érdemelték ki, hogy a harmadik negyedévben a nyerstermelés tervét 104.7 százalékra, az egyes feladatok tervét 101.7, az ak­kumuláció tervét pedig 109 5 száza­lékra teljesítették. Az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy ^zévi tervüket december 13-ra teljesítik. A, év végéig pedig 8 millió korona ér­tékű terméket gyártanak terven felül. A füleki Kovosmalt teljesítette az ötéves tervet. A füleki Kovosmalt dolgozói no­vember 14-én délután 1 órakor telje­sítették a gottwald ötéves terv fel­adatait. Ez a jó eredmény arra ser­kentette az üzem dolgozóit, hogy még jobb munkát végezzenek a közszük­ségleti cikkek termelése és fokozása terén. A Tatrasvit a könnyűipari üzemek élén. November 13-án átadták a kormány Vörös Zászlaját a svit-i Tatrasvit üzem dolgozóinak, akik megnyerték a köny­­nyüipari üzemek között folyó országos versenyt. Az ünnepségen résztvett Alois Málek, könnyűipari miniszter, ing. Samuel Takács, könnyűipari meg­bízott és más vendégek. Jól haladnak az eperjesi lakás­építések. A 6000 új lakás akciójának keretében Eperjesen megkezdték 120 lakás épí­tését. Leško és Elsner bágerosok, az alapkiásásnál normájukat rendszere­sen 150 százalékra teljesítik. Az épít­kezést télen is folytatják. Már előké­szítették a fagyelleni védekezési be­rendezéseket, hogy a munkát semmi se gátolja. A harmanyeci papírgyár befejezte az ötéves tervet. A harmanyeci papírgyár dolgozói e napokban teljesítették ötéves tervüket. Most már terven felül dolgoznak és így teljesítik az SzKP X. kongresszu­sa tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sukat. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága mély gyász­­szál jelenti,, hogy 1953. november 14-én, hosszú, nehéz betegség után, meghalt Bedrich Voda-Pexa elvtárs, a CsKP-KB titkára. Bedrich Voda-Pexa elvtárs fiatal korától kezdve tevékenyen résztvett a forradalmi munkásmozgalomban Tizenötéves korában Tynište nad Or­­licí-n belépett a Komszomolba és öt évvel később 1928- ban Csehszlová­kia Kommunista Pártjának tagjává lett. Tevékenyen résztvett Jilek és Bolen opportunista vezetése elleni harcban és szilárdan állt a bolsevik! párt gottwaidi vonalán. A párt tör­ténelmi jelentőségű V. kongre-szusán beválasztották a CsKP Központi Bi­zottságába. Bedrich Voda-Pexa elvtárs kiváló kommunista újságíró volt. Mint szer­kesztő dolgozott a Naše listy, a nim­­burgi Volnost, a pilzeni Pravda, a morva-ostravai Délnícký denník, a brünni Rovnost, a pilzeni Škodovák és más folyóiratokban. 1932-ben a párt Központi Bizottságának megbí­zásából a moszkvai Lenin-iskolába Vasárnaptól, november 15-től Szlo­vákiában tartózkodik a külfölddel va­ló kapcsolatok Össz-szővetségi Társa­ságának küldöttsége. Vasárnap Prá­gából Bratislavába érkezett a szovjet küldöttség vezetője, Konstantin Iva­­novics Szkrjabin Sztálin-díjas akadé­mikus, a Legfelső Tanács képvise­lője feleségével, J. N. Szkrjabinova asszonnyal és a küldöttség további két tagjával: Natalia Ivanovna Szokolovo­­vával, a művészettudományok jelöltjé­vel és Mária Vasziljevna Gogolevova ér­demes tanítónővel. A becses vendége­ket, Szlovákia dolgozóinak nevében, František Kubáé, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte. К. I. Szkr­jabin akadémikus megköszönte a szí­vélyes fogadtatást és kijelentette: „Üdvözleteket hoztunk önöknek a szovjet emberektől. Szívesen átadjuk ★ ment tanulni. Az iskola elvégzése u­­tán 1945-ig a Szovjetunióban maradi, ahol a moszkvai és a kujbisevi cseh­szlovák rádió főszerkesztője volt és 1943-tól szerkesztette Moszkvában a „Československé listy" című újságot. A Szovjetunióból való hazatérte után megbízták a CsKP Központi Bi­zottsága sajtóosztályának vezetésé­vel. Később tagja lett a „Tartós bé­kéért, népi demokráciáért” című fo­lyóirat, a Kommunista és a Munkás­pártok Tájékoztató Iroda lapja szer­kesztőségi tanácsának. 1952-ben ki­nevezték Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titká­ri funkciójába és a párt országos konferenciáján megválasztották a CsKP Központi Bizottságának jelölt­jéül. Bedrich Voda-Pexa elvtárs szemé­lyében fáradhatatlan, áldozatos kom­munista távozik el közülünk, aki éle­te utolsó percéig hűségesen szolgál­ta a munkásosztály ügyét. Becsület emlékének! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága. tapasztalatainkat és ezzel még jobban megszilárdítjuk a Szovjetunió és Cseh­szlovákia nemzetei közötti barátsá­got.” A vendégek ellátogattak a bratisla­vai Pionír-palotába, ahol az úttörők­kel barátságos beszélgetést folytattak. A küldöttség tagjai válaszoltak a szov­jet pionírok munkájával és életével kapcsolatos számos kérdésre. M. V. Gogolevova felhívta az úttörők figyel­mét arra, hogy tanuljanak nagy példa­képeiktől, Klement Gottwald és Zde­­nek Nejedlý elvtársaktól. A bratislavai járásban lévő magyar­béli szövetkezeti tagokat meglátogatta M. V. Gnatenková, a cukorrépa gon­dozásával foglalkozó össz-szővetségi tu­dományos kutatóintézet dolgozója. A szívélyes beszélgetés keretében kölcsö­nösen átadták tapasztalataikat. Jelentés a CsISz KB XI. teljes üléséről 0 tfolsozök anyagi és kulturális szükségletének egyre nagyobb mértékű kielégítése a szakszervezet fö feladata A prágai Rádiópalota nagytermében november 12-én megnyílt a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács XI. plenáris ülése. A tanács tagjai megtárgyal­ták azokat a feladatokat, amelyek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra hárulnak, a technikai, ipari és pénzügyi tervek előkészítését és a kollektív szerződések megkötését a következő évre, továbbá a bécsi III. Szakszervezeti Világkongresszus eredményeit. Szovjet vendégek hazánkban Á Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1953. november 10. és 11-én tartota meg XI. teljes ülését Prágában. A CsISz munkájáról M. Vecker elv­­társ tartott beszámolót. Az ülésen résztvett V. Krutina elvtárs, a CsKP KB titkára és K. Innemann elvtárs, a CsKP KB tagja. A Központi Bizottság foglalkozott a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség hely­zetével. Rámutatott arra, hogy a CsISz nem gyakorol kellő hatást az ifjú nem­zedékre, ami a szektás munka követ­kezménye, majd ismételten kiemelte г CsISz-пек, mint ifjúságunk egységes tömegszervezetének küldetését. A CsISz KB határozata rámutat a CsISz belső élete megjavulásának szük­ségességére, az új tagok felvételére és annak jelentőségére, hogy a CsISz a széles aktíva segítségével szilárdítsa meg kapcsolatát az alapszervezetekkel. Kitűzi továbbá a CsISz szervezetének és az egész ifjúságnak legfontosabb feladatait a szocializmus építésében. Feladatul tűzi ki, hogy a CsISz a többi tömegszervezetekkel és intézményekkel karöltve fejlessze a kulturális tömeg­­munkát és a sportot az ifjúság köré­ben. A Központi Bizottság a CsISz ösz­­szes szervezeteinek egyik legfontosabb feladatává tette, hogy az ifjúságot megnyerje arra, hogy letelepüljön né­hány határmenti járásban. Az elnökség javaslatára a Csehszlo­vákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága M. Vecker elvtársat a CsISz első titkárává választotta meg. A Köz­ponti Titkárság titkáraivá megválasz­tották Cibulka, Hejna, Jakeš, Lis és Meisner elvtársakat. Vecker elvtárs előadói beszédében értékelté az ifjúság munkasikereit, a­­melyeket az ötéves terv feladatainak teljesítésében az üzemekben és falva­kon elért. Kiemelte azokat a pompás munka- és életfeltételeket, amelyeket Népi Demokratikus Köztársaságunk a fiataloknak biztosít. Ezután rátért a hi­bák elemzésére: „Ha feltesszük a kérdést: befolyá­solja-e a CsISz egész ifjú nemzedékün­ket és példát mutat-e neki, megálla­píthatjuk, hogy ez koránt sincs így. Az ifjúságnak nagyrésze a CsISz-en kívül áll és ezekre a CsISz befolyása igen gyönge, minimális. Éppen ez az oka annak, hogy az ifjúság mindeddig nem foglalja el az építő munkában az őt megillető helyet.” Vecker elvtárs a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a CsISz magábe­­zárkózik és elszigetelődik az ifjúság tömegeitől, nem fejt ki körükben po­litikai agitációs és kulturális nevelő­­munkát. Az ifjúság széles tömegeit e­­zért nem érdekli a CsISz tevékenysége és gyakran mit sem tudnak róla. Ä funkcionáriusok és a tagok pedig fi­gyelmetlenek és közömbösek ezzel az állapottal szemben.” Tagjaink és funk­cionáriusaink előtt — mondotta — nem világos az a tény, hogy a Csehszlová­kiai Ifjúsági Szövetség olyan szervezet, amelynek a Nemzeti Arcvonal rendsze­rében az egész ifjúságot össze kel! fognia. Ez az ifjúság önálló tömegszer­vezete, amely eszmeileg igen, de szer­vezetileg semmi esetre sem függ össze politikai, gazdasáig és kulturális éle­tünk szervezőjével és vezető erejével — Csehszlovákia Kommunista Pártjá­val. Ezek után Vecker elvtárs rámutatott arra, hogy a feladatok és a határozatok teljesítése érdekében lényegesen meg kell javítani a CsISz-szervek kapcso­latát, majd rátért a kádermunka kérdé­seire: „A CsISz szervezeteink nem for­dítanak kellő figyelmet azokra a fia­talokra, akiknek helytelen a viszonyuk a munkához, a munkafegyelemhez és a munkakollektívához. Elszigetelődnek az ifjúság eme részétől és hagyják, hogy különféle rossz hatás alá kerül­jenek. Nem szabad hogy közömbös és elveszett legyen számunkra egyetlen egy fiatal sem, különösen, ha a mun­kásifjúság soraiba tartozik.” A falusi szervezetről Vecker elvtárs külön megemlékezett. Kiemelte azt, hogy lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítanunk falvainkon a CsISz új szer­vezeteinek kiépítésére. Igyekezetünket arra kell összpontosítanunk, hogy a fiatal földműveseket megnyerjük a CsISz tagjainak és ezzel megszilárdít­suk a munkás- és parasztifjúság szö­vetségét, Az ifjúságnak, elsősorban a CsISz tagjainak, a falvakon végzett munka kezdeményezőivé kell válniok, Fontos, hogy tevékenyen dolgozzanak a Hadsereggel Együttműködő Szövet­ségben és a Sokolban. Törődni kell a nemzeti bizottságokban dolgozó CsISz­­tagokkal is. Meg kell javítani a CsISz üzemi szervezetéről való gondoskodást a gép- és traktorállomásokon, valamint az állami birtokokon. Főleg az állami birtokokon kell növelni a szervezetek számát és megnyerni az eddig szerve­zetlen ifjúságot a CsISz számára. An­nak ellenére, hogy a traktorállomáso­kon nagymértékben összpontosul az if­júság, szervezettsége még nem felel meg a trektorállomásokon dolgozó fia­talok számának. Az igazgatósággal és a szakszervezettel karöltve a CsISz­­tagok tevékenységét a szakismeretek elsajátítására, a gépesítés teljes ki­használására, az agrotechnikai ismere­tek elsajátítására kell irányítani. H? a CsISz-tagok példásan fognak dolgozni, művelődni, he alkotó lendületet visz­nek a többi fiatal munkájába, akkor az ifjúság komoly tényezője lesz a trak­torállomások építésének és egyben a falu szocialista építésének is.” Vecker elvtárs ezután rátért a CsISz oktatási évének és nevelő munkájának kérdéseire, majd kihangsúlyozta, hogy a szervezetek életét érdekessé kell ten­ni, hogy abban a fiatalok valóban fej­lődésüket, szórakozásukat; örömüket lássák. Beszéde végén Vecker elvtárs e következőket mondotta: „Hiányossá­gainkkal foglalkozunk, amelyeket Cseh­szlovákia Kommunista Pártja segített feltárni az ifjúságunkról való minden­napi gondoskodásában. Hálásak vagyunk a párt Központi Bizottságának a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség bírálatá­ért. Ez a legnagyobb segítség számunk­ra további tevékenységünkben, olyan segítség, amely megmutatja, hogyan dolgozzunk az ifjú nemzedék nevelé­sében. Egyedül a pártra támaszkodva és a párt segítségével küszöbölhetjük ki a hiányosságokat a CsISz munkájá­ban és egyedül a párt segítségével küzdhetjük le az akadályokat.” Az ülésen, kormányunk képviselői és a központi szakszervezeti funk­cionáriusok mellett, résztvettek a szakszervezetek elnökei, élenjáró üzemeink üzemi tanácsainak elnökei és az üzemek legjobb dolgozói is. Az első napon a főbeszámolót Jozef Tesla elvtárs, a Szakszervezeti Világ­­szövetség elnökhelyettese és. a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára tartotta. Tesla elvtárs mindenekelőtt kiemelte építő munkánk eredményeit és a szakszervezetek, a kormányhatározat megvalósításával kapcsolatos, fela­datairól beszélt. Rámutatott arra, hogy a nemzeti jövedelem eszközeiből az 1953-as évben a nemzetbiztosítási és egyéb szociális és kulturális intézkedé­sekre, új pénzre átszámítva 22 milliárd 300 millió koronát fordítottak, vagyis az összes kiadások egynegyed részét, ami 81 százalékkal több, mint amennyit az 1949. évi költségvetésben fordítottak ezekre a célokra. Tesla elvtárs ezek­­után kiemelte, hogy a szakszervezetek főfeladata jelenleg az, hogy biztosítsa a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek egyre magasabb fokú kielé­gítését, hogy megvalósítsa az emberről való gondoskodást, a terv egyidejű biztosítása mellett, a munkatermelékenység állandó emelésének, a termelési önköltségek csökkentésének és a termelésben a gazdaságosság érvényesíté­sének útján. Ezután Tesla elvtárs hangsúlyozta, hogy az ezévi kollektív szerződé­sekben elkövetett hibákból le kell vonni a tanulságot az 1954. évi szerződések megkötésénél. „Előfordult — mondotta, — hogy a vezető gazdasági dolgozók egyenesen visszautasították a kollektív szerződések megkötését. Ilyen állás­pontot foglalt el Lenner elvtárs- is, a Földművelésügyi Minisztérium traktor­állomásai főigazgatóságának volt főnöke. Hasonló álláspontot foglaltak el a kerületi nemzeti bizottságok gépesítési osztályainak vezetői és a traktorállo­mások igazgatói is. így a szakszervezet minden igyekezete ellenére is a trak­torállomásokon nagy késéssel csupán 14 kollektív szerződést kötöttek meg. Az állami birtokokon sem volt más a helyzet — folytatta. — A kollektív szer­ződések iktatását csak július végén és augusztus elején valósították meg, úgyhogy a kollektív szerződések nem váltak egészévi programmá.” Tesla elvtárs rámutatott arra, hogy a szakszervezetnek milyen segítséget kell nyúj­tani a kollektív szerződések megkötésénél és az egyes tervek kidolgozásánál, majd a szocialista munka versennyel kapcsolatban kiemelte, hogy a szakszer­vezet egyik fö feladata a verseny kiszélesítése, a dolgozók aktivitásának tá­mogatása és fejlesztése. Beszéde végén pedig ismételten kiemelte, hogy a szakszervezetnek gondoskodnia kell az egészséges és örömteli környezetről, mivel ez a tervteljesítés támogatását, s ezen keresztül dolgozóink érdekeinek közvetlen védelmét jelenti. ♦ A teljes ülés második napján Zupka elvtárs képviselő, a Szlovákiai Szak­­szervezeti Tanács elnöke mondott beszédet. Kiemelte a III. Szakszervezeti vi­lágkongresszus eredményeit, majd rámutatott arra, hogyan keli építeni és irányítani a szakszervezeti aktívát. „Az aktíváknak nagy jelentőségük van a káderek helyes kiválasztásában — mondotta. — Figyelni kell arra, ki hogyan válik be a szakszervezeti munka feladatainak teljesítésében, s eszerint kell a legjobb dolgozókat vezető funkciókba emelni. A főbeszámolókat vita követte, amelyben számos felszólaló vett részt. Beszámoltak eredményeikről és elmondották nehézségeiket. Végül sor került a határozat megtárgyalására, majd Tesla elvtárs bezárta az ülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom