Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-28 / 26. szám
10 Földitiírms 1953. június 28. Dőlt gabonát is lehet géppel aratni Az aratógéppel teljes mértékben lehetséges a dőlt gabona aratása, kivételt csupán az egészen összegubancolódott illetve földreragadt gabonák képeznek. Ha dőlt gabonát vágunk arató vagy fűkaszáló gép segítségével, a kasza villáira szereljünk fel kalászemelöt. Közönséges fogat os kaszálógépeknél két vagy három kalászemelő elégséges, nagyobb traktorvontatásu gépeknél 4—5 kalászemelőt használunk, úgyhogy minden 30—40 cm-re jusson egy Ennél sűrűben felesleges kalászemelőt szerelni, mert csak nehezítené a gép munkáját. Aratógéppel is viaszérésben vágjuk a gabonát, ne várjuk meg, amíg teljesen megérik, mert akkor az aratógép már csépeli is a szemet. A hajnali harmatos órákban nehezebben fog a kasza, könyebben törik a gép, de amint kisüt a nap, már kezdheti az aratógép .is a munkát és dolgozhat késő estig az erősebb harmat leszálltáig. A dőlt gabonánál alacsonyra kell leengedni a vágóasztalt és kis tarlót kell hagyni, így is előfordul, hogy fordulásnál nem tudunk tökéletes munkát végezni. A csavarodott ledőlt helyeken, ha ott a gén nem tud tökéletes munkát végezni, kerüljük ki és azt a helyet arassuk le kézi kaszával. Az aratógéppel sohase haladjunk át levágatlan táblán, mert a traktor vagy fogat, továbbá az aratógép kerekei, felhordó * szerkezete, ugyanolyan szélességű gabonát csépel ki, mint amilyen szélességet levágnak. Mindig vágjunk egy réndnyi szélességű utat az aratógép haladása elé. Ezt a munkát nem szabad megspórolni, mert a szemveszteség elkerülésénél ez fontos tényező. A kombajn a legtökéletesebb aratógép: nemcsak arat, hanem egyúttal csépel is. így több mint 70 ember kézi munkáját takarítja meg azzal, hogy a levágott gabonát learatja, kicsépeli, teherautóba illetve ponyvával bélelt szekérbe ömleszti. A kombájnnal az aratást a . teljes érés elején kezdjük, mert különben rósz lesz a cséplés, sok szem a szalmában maradhat. Ilyenkor már nem kell félni a szcmveszteségtől, mert a kombájnnal történő aratásnál nincs külön aratás, kötözés, kévehordás. kocsirakás, fuvarozás, asztagharakás. cséplőgépbe dobálás, hanem mindezt a veszteségokozó tényezőt a gép teljesen kiküszöböli, csak arra kell vigyázni, hogy a szem a pelyvába ne menjen, vagy ne maradjon a szalmában és hogy a kombájn dobja ne törje a szemet. g.z aratás minden lépésénél törekedjünk arra, hogy egyetlen kalász, cgvetlen szem se hulljon a tarlóra. Ezt a célt kövessük a behordásnál illetve a cséplésnél is. A learatott gabonát ps egyéb növényeket az aratás befejezése után, késedelem nélkül hordjuk össze asztagokba, vagy közvetlenül csépeljük el, hogy ezzel elkerüljük a csirásodást, az elemi károkat és egyben elősegítsük a gyorsabb cséplést. Az aratás, behordás és a csépié« idején legyünk éberek és akartál vnrzunk meg renden kártokozó kísérletet. Nagyon fontos, hogy csak száraz gabonát rakjunk asztagba. Az átnedvesedett kereszteket előbb szárítsuk ki és amiknr a kéve közepe Is száraz, csak akkor hordjuk asztagha Ha nedves gabonát asztagolunk nagy lesz a csírázási százalék. A keresztsorokat egymástól legalább 40 méterre párhuzamosan, egyenes irányba rakjuk, hogy a tarlóhántóoépeket, vagy a fogatokat az üresjárattól megkíméljük. A táblák végén 10 méteres szabad forgót haevunk. a behordó és a tarlóhánté foeatosgépek szabad mozgásának biztosítására. A vasúttól legalább 100 méterre, a közúttól leoalább 50 méterre kezdjük a keresztsort. és minden esetben végezzük el tiizrendészeti szempontból az annyira fontos sávok szántását. A mezőgazdaság termelékenységének növelése, állatállományunk takarmányalapjának biztosítása érdekében az előírt, betervezett területen vessünk másodnövényt. A másodnövényeket a legkorábban lekerült növények tarlójába vessük és a szántást is azon a területen kezdjük meg legkorábban. A délelőtt learatott gabonancmű tarlóját, már délután szántsuk fel, vessük be, hogy így biztosítsuk a másodnövény magvának gyors kikelését, ha késlekedünk a másodnövény vetésével, akkor csökkentjük a jó eredmény lehetőségét., V / Gazdag termésünk veszteségnélküli betakarításáért Elérkezett az aratás s ezzel az az idő is, amikor betakaríthatjuk becsületes munkánk gyümölcsét. Valamennyiünk célja, hogy dolgozóink asztalára minél több és jobb minőségű kenyér jusson. Ennek elérése érdekében igyekeznünk kell, hogy gabonánkat legmegfelelőbb állapotban arassuk. Tájékoztatásul ismertetjük a gabona érésének folyamatát, a szem kifejlődését és beérését. Tejesérés vagy zöldérés általában a szernek olyan állapota, amikor a terméshéj még zöld és a benne levő mag puha. ujjal könnyen szétnyomható. A mag belsejét fehér, tejszerű folyadék tölti ki. Ilyenkor a szár és a bütyök még zöldek, a felső levelek színe is. üdezöld, legfeljebb az alsó levelek sárgulnak, sűrűbb növényállományban már elhaltak. Viasz vagy sárgaérés állapotában a terméshéj már sárgás, a viaszérés végefelé pedig rendszerint a fajra és fajtára jellemző szinü lesz. A mag belseje először még lágy. később kissé ruganyosabb, de a szem körömmel szétvágható és belül olyan, mint a viasz. A szalma és a levelek sárgák, legfeljebb a felső bütykök zöldek. Az érésnek ebben a szakaszában asszimiláció már alig van, a mag tápanyagfelhalmozódása jóformán teljesen befejeződött. A további érés már túlnyomórészt csak vízveszteséget jelent. Ezért a legtöbb gabonafaj a viasz- vagy sárgaérés állapotában aratható. Teljes éréskor a szem terméshéja eredeti színét felveszi. A héj alatti mag kemény, acélos lesz. Körömmel már nem vágható szét. Belsejét lisztes anyag tölti ki, melyben a keményítőszemcsék elkülönülnek a fehérjeszemcséktől, illetve egyszerű módon az aprószemcsés keményítő a lisztből kimosható. Telje? éréskor a szem száraz, ezért, ha lazán áll a pelyvák között, mechanikai . hatásra könnyen klpereo. A zöldérés (tejesérés) állapota tulajdonképen még nem is nevezhető érésnek. Ilyenkor élénk az asszimiláció és tápíálóanyagok szállítása. A sárgaérés (viaszérési azonban már jelentős. Búzafajtáink túlnyomó része sárgaérésben kifejlődött magvu, ezért ilyenkor már aratható. A sárgaérés közepén vagy végén, mikor a lisztes test, bár viaszos, de nem ragad, hanem inkább gumiszerű, a mag fehérjetartalmának maximumát érte .el. Legtöbb fajtánknál a további érés folyamán, tehát teljes érésben — a magban a keményítőfelhalmozódás fokozódik, a fehérje némileg, csökken. A teljes érés tehát a minőség gyengülését eredményezi. A rozs égése kissé lassúbb folyamat, mint a búzáé. Rendszerint nagyobb időköz van a sárgaérés és a teljes érés között. Ezért lassúbb a mag minőségváltozása is. Előnyös minőségű lesz a rozs, akkor, ha a sárgaérést éppen befejezte és megkezdődött a szem acélosodása. Az érés különböző szakaszait állandóan figyelemmel kell kísérni, különösen buja, megdőlt gabonákban. Az erős növény dőlt gabonák érése nem egyenletes, ezért ma különösen fontos az, hogy tisztában legyünk az érés szakaszával, azokat felismerjük, megfigyeljük, mert csak így tudunk következtetni az aratás helyes idejére. A learatott gabona keresztberakása, behordása és asztagolása A rendkívüli időjárás következtében különösen döntő fontosságú az idén a gabona keresztekbe való rakása, az esős időjárás alatt megfelelő kezelése, behordása és asztagolása. A' megfelelő érési állapotban learatott gábonát, kévékbe kötve keresztekbe rakjuk, jhogy mihamarább kiszáradjon, ill. utóérésen menjen át. Ezalatt elveszti a mag azt a vízmennyiséget, melynek jelenléte nem csak akadályozza, de veszélyezteti a magtárban, vastagabb rétegben való tarolását. A keresztekbe rakással egyidejűleg védjük a terményt az idő viszontagságai ellen is. A legalsó kévének kalászait fordítsuk vissza a szalmás részekre. Tehát törjük derékba a kévét, úgy fektessük le a tarlóra, mert ezáltal a csírázásnak elejét vesszük. A kévék kalászos része a keresztben egymást takarja, s a legfelső kévét úgy kell kalászaival lefelé keresztbe feltenni, hogy az alatta lévő kévék kalászait jól eltakarja, védje a beázás ellen. Amint csak lehet, a tarlót azonnal gereblyézük fel és a hársdékot külön gondosan rakjuk össze. Ügyeljünk arra is, hogy a hárodék a behordásnál külön legyen rakva és csépelve, mert e kévék termése rendszerint silányabb, gyommagvakkal fertőzött és minőségileg is lényegesen' gyengébb, mint a keresztek termése. A tarló felgereblyézése után azonnal végezzük el a tarlóbuktatást. A behordás előtt az asztag alját saraboljuk fel.. Ha mód kínálkozik, adjunk egy-egy 20—30 cm vastag száraz szalmaalapot- az asztagba hordott gabonának. Az asztag oldalfalai kifelé dőljenek s a hajazott kévékből olyan meredek tetőzetet készítsünk, hogy az eső könnyen leperegjen róla s oldalfalak se ázzanak be. Célszerű az asztag alját meredek falu, mély árokkal körülvenni, hogy sem az egerek ne tudjanak tanyát verni az asztagban, sem pedig nagyobb eső esetén a víz se tudja károsítani. Az egyes kalászosoknál külön is ki kell hangsúlyozni a következőket: Búza: A learatott búzát csak addig hagyjuk keresztekben, amíg a középső kévék szalmája is megszárad. Ez száraz időjárás esetén 4—8 nap alatt bekövetkezik. Ezután azonnal csépelni kell. vagy rakjuk asztagba. Az asztagolt búza utóerjedésen, fermentálódáson njepv keresztül, amely a magnak szép színt és fényt ad. Rozs. ^ behordást ill. a cséplést akkor a leghelyesebb elvégezni, ha szalmája a középső kévék belsejében is száraz. Esős időben különösen kell ügyelni a kifogástalan szárogatásra, mert sokkal gvorsabban csírázik, mint a búza. Őszi árpa. Amint a keresztben kiszáradt, csépeljük, vagy asztagoljuk. Az idén a cséplés aligha előzi meg a a rozs aratását s ezért legcélszerűbb lesz asztagba hordani. Tavaszi árpa. A keresztekben v»ló kiszáradás után siessünk a behordással, ha megázik, különösen a sörárpa. sárga fakó színt kap, és ez az értékét erősen rontja. Érdemes asztagba rakni, mert az utóérés alatt végbemenő erjedés következtében a mag minősége javul s egyenletes szép fehér színt kap a takaró polyva levél. A minőség javítása érdekében helyes eljárás az ú. n. papkévéket, valamint a megázott hajazott kévéket külön csépelni. Zab. Amint megszáradt, csépeljük vagy hordjuk asztagba, mert ha megázik, sárga fakó színű lesz, emellett könnyen dohosodik. sokat veszít értékéből és az állatok sem eszik szívesen. Hogy jobbminőségű tejet adhassunk dolgozóink asztalára . ♦. A tej minőségének javítása érdekében az alapvető gondoskodást a termelőknek kell biztosítani, mert ha a tej ki nem elégítő minőségben kerül az elosztási vagy feldolgozást végző üzemekbe, akkor azt semmiféle eljárással nem lehet kifogástalan, jóminőségűvé tenni. Ezen a téren a tej minőségének javítása érdekében is az állami, gazdaságoknak és a szövetkezeteknek kell példamutatóan előljárni, de nagyon fontos, hogy a dolgozó parasztok is minél szélesebb körben fokozottan törődjenek a beszállított tej jó minőségével. Ez annál fontosabb feladat, mert ha a sok apró egykét literes tétel közül csak nehány silány minőségű, tisztátlan, bakié-1 riumokkal teli, akkor ez elronthatja az összegyűjtött tej egész mennyiségét. A gyenge zsírtartalom miatt a termelők többnyire takarmányozási nehézségekre szoktak hivatkozni, hl, n a takarmányozás alig befoly t tol ja a tej zsírtartalmát. Ha a tejet szabályszerűen nyerik és szállítják be, akkor a zsírtartalom megfelel a kívánalmaknak. Persze nem megfelelő a zsírtartalom, ha nem az átlagos napi tejet adják át, hanem a rendszerint kevésbbé zsíros reggeli tejet, míg a zsírosabb déli és esti fejést maguknak tartják meg. A megfelelő zsírtartalom biztosítása érdekében tehát könnyű az orvoslási lehetőség- a termelőnek tisztességesen kell eljárni az átlagos, rendes, teljes tejet kell beszállítania. A tej nagy savfokának és magas baktérium-tartalniának enyhítése érdekében is sokat tehetnek a termelők. Különösen fontos ez az idei nyáron, mert az enyhe tél folyamán a legtöbb helyen nem tudtak jegei gyűjteni, vagy legalább is nem eleget. Ha a tejben sok az emberi egészségre egyébként ártalmas tejsavbaktérium. akkor a tej hamar megsavanyodik, megalvad, sem tejfogyasztásra, sem feldolgozásra nem lesz alkalmas. De ha kezdetben kevés is a tejsav baktérium, ezek a nem kellően hideg tejben gyorsan szaporodásnak: indulnak. \ A tejsav-baktériumokon kívül az egyébb baktériumok egész serege kerülhet be a tejbe Is ronthatja annak minőségét, rossz ízt, kellemetlen szagot idézhetnek elő, sőt a tej néha emberi betegségeket okozó fertőzőanyagok forrása is lehet. A tejtermelés gyakorlati adottságéi mellett azt alig lehet megakadályozni hogy ne legyenek baktériumok a tejben, de azt igenis el lehet érni, hogy számuk lehetőleg minél kevesebb legyen, valamint hogy szaporodásuk üteme minél lassúbb legyen. Enne-c érdekében a legfontosabb teendő: a tisztaság. Ez a leghatékonyabb küzdelem a baktériumok ellen. A harcot el kell kezdeni már az istállóban, a fejésnél és végig kell folytatni a tej átadásáig a tejgyújtőnelyen, vagy vasúti állomáson. A tehénnek és különösen tőgyének gondos tisztogatása, az istálló tisztántartása és jó levegőjének biztosítása, a helyes és tiszta fejes, a gondos szűrés, az alapos hűtés és a gyors beszállítás, mind-mind hozzájárulnak a tej minőségének javításához. A tisztogatás és szűrés. Tálán. minden másnál fontossabb a tejesedények alapos tisztítása, mert a tej minőségét rontó baktériumok zöme a tejesedények közvetítésével szokott a tejbe 'kerülni. Ezért használat után azonnal öblítsük ki hideg vízzel az edényeket, azután még forró vízzel — lehetőleg forró szódalúgyal is alaposan ki kell mosni, kefével kisikálni. Bőséges kiöblítés után tartsuk az edényeket száraz, szeli ős purm ntes helyen szájjal lefelé. A tejeskor, • nákat ugyan az átvevő vállalatoknál! - tisztán kell rendelkezésére bocsájtani, de kívánatos, a tej beöntése dőli tisztogatni, szükség esetében inkább ezeket mégis mindig megvizsgálni és legkisebb gyanú esetében újból '.itisztogutni. Szükség esetében inkább üresen visszaküldeni. Fontos feladat a tej gondos megszűrése is. De tudatában legyünk annak, hogy a szűrés csak ep nagyobb tisztátlanságokat tudja visszatartani, ezért a fejés előtt és alatt elkövetett mulasztásokat a szűrés nem tudja helyrehozni. A szűrést mindig azonnal a fejés után végezzük. Legjobb az olyan szűrő, amelyben két drót-szita közé vékony vattalemez van téve. — Ezt azonban minden használat után el kell dobni. Szükség esetében megfelel, ha az egyszerű bádog szűrő fölé tiszta gyolcsot (vásznat) teszünk, amelyet természetesen minden használat után alaposan ki kell mosni. A baktériumok elszaporodása ellen főleg a tej hűtésével tudhatunk védekezni. A 8—10 C fokra történt lehűtés ugyanis a legtöbb baktérium működését, a szaporodást megakadályozza. Megfelelő hűtést általában a különleges hűtőgépeken kívül csak a csörgedeztető hűtőkkel lehet elérni. De mindig gondolni kell arra, hogy tejet ezzel is csak %—5 fokkal a víz hőmérséklete, fölé tudjuk hűteni. (Ha tehát a víz hőfoka 11 fok, akkor a tej 13—14 fokra hűthető le.) Ahol csörgedeztető hűtő nincsen, megtörténhet a hűtés úgy is, hogy a tejesedényt sok vízzel tartalmazó. tartályba tesszük, de ebben a víz magasabban álljon, mint a tej szintje az edényben és ez léceken álljon, hogy a hűtővíz alulról is hozzáérjen. „Kívánatos a vizet folyatni, vagy legalább sűrűn cserélni. Persze előnyös, ha a tartály vizébe jégdarabokat tehetünk. A tejesedényben a tejet gyakrabban keverjük meg, az edényt ne zárjuk le, hanem ritka szövésű ruhával borítsuk le. A tejet elszállításáig természetesen tiszta le egőjü helyen kell tartani, tehát nem az istállóban, vagy a szobában. Ha a .tejet kocsin, vagy autón szállít/: \ az átvevő helyre, vagy vasúti állomásra, akkor ügyeljünk arra, hogy ez minél rövidebb idő alatt történjen meg és ezalatt igyekezzünk a tejeskannákat megvédeni a felmelegedés ellen. i Ezen intézkedések nagyrésze Jelentéi.. elen apróságnak látszik, de ilyen kis jelentőségűnek látszó gondoskodások következetes végzése biztosíthatja csak a tej minőségének javítását. в. cy. —W.-.T.- ".f V -W.-’f-tfffryjiy • -1 A kombájnok után külön szerkesztett gépek segítségével gyűjtik össze a 'szalmát. \ , 4 . \ Júliusi feladataink AMINT A BÚZA viaszérésbe kerül, nyomban kezdjük meg az aratást. A viaszérés biztos jele, amikor a szemek már elvesztették zöld színüket, de nem tejesek, viszont körömmel még szétnyomhatók. A viaszérésben aratott búza a legjobb sikértartalmú. Ilyenkor bátran arathatunk kombájnnal vagyaratógéppel, nem pereg a szem, nem törik a kalász, s acélossá érlődik a búzái Ha viszont késlekedünk, és bevárjuk a teljes érést, a szemek könynyen peregnek. Egy-két nap késés 5—10 százalékos szemveszteséget is okozhat. A rozsot teljesérés kezdetén arassuk. A rozs gyökérzete és szára viaszérésben még nagy mennyiségben szállít tápanyagot a magba. így a termés állandóan fokozódik. A rozsnál a teljes érés kezdete akkor van, mikor a szem szürkészöld színezetű és már nem nyomható szét körömmel. * * • AZ ARATÁS UTÁN nyomban szántsuk fel a tarlót és vessük be másod - növénnyel. A másodvetésre kiválóan alkalmas a köles, : mohar, csalamádé, csibehúr és pohánka. Ezekkel jelentős takarmánymennyiséget tudunk biztosítani állatállományunknak. Egységes földművesszövetkezeteink, állami gazdaságaink, valamint kis- és középföldműveseink használják ki a másodtermelés óriási előnyeit. * * * ..J VÉGEZZÜK EL a napraforgó pótbeporzását. Ezt a munkát a Szovjetunióban használt és nálunk nagyszerűen elkészíthető kesztyűvel végezzük. A kesztyű anyaga puha szövet, vagy nyúlbőr legyen. Ezzel a kesztyűvel sorra dörzsöljük a virágzó napraforgótányérokat, s egyikről a másik virágra átvisszük a teljes megtermékenyüléshez szükséges virágport. A pótbeporzást két nap múlva ismételjük meg. A kétszeri pótbeporzás általában hektáronként 2—2,5 mázsával növeli a hektárhozamot. A napraforgó pótbeporzásával' járó munkatöbblet tehát sokszorosan megtérül a terméshozamok emelkedésében. * * * A GYÜMÖLCSÖSÖKBEN ' kéthetenként ismételjük meg az almamoly elleni védekezést, amely főként alma és körte termésünket veszélyezteti. Az első három permetezéshez l/г százalékos, az utána következőkhöz 0.7 százalékos arzéntartalmú szert használjunk, bordói lébp, vagy nyári higitásu mészkénlébe keverve. A hernyók fogására rakjunk hemyófogó öveket a fák derekára. » * * HA A KUKORICA elérte a 60—70 cm magasságot, kezdjük a fattyazást. A fattyazást kézzel végezzük, úgy, hogy a tövet megfogjuk, s az oldalhajtásokat megmarkolva oldalt' rántva távolítjuk el a tőről. A fattyúhajtások eltávolításával ne késlekedjünk, mert azok gyengítik az anyatövet és később is érleltetik az érést. A fattyazással egyidőben végezzük a tenyészidő alatti trágyázást. A sorok mellé szórjunk kataszterenként 35 kg szuperfoszfátból készült keveréket, s azt eke kapával keverjük a talajba. A fejtrágyazás jelentősen gyorsítja a kukorica növekedését, s ugyanakkor elősegíti a csőképződést is. * * * A HETEROZIS KUKORICÁNAK vetett tengeri anyasorait a címerhányás kezdetén címerezzük le. A címerezést kézzel végezzük. A címert erélyes mozdulattal a nyelvével együtt kitépjük. Egységes földműves szövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy gonddal végezzék ezt a munkát, mert többek közt a címerezés gondos elvégzésétől függ a siker. A sztálini ötéves tervek éveiben a szovjet mezőgazdaság a világ legkorszerűbb, legjobban gépesített mezőgazdasága lett. A Szovjetunióban most 8.939 gép- és traktorállomás, erdővédő állomás, állattenyésztési gépállomás. rét- és talajjavító állomás dolgozik. ■> A mostani szovjet ötéves terv végére a traktorgyártás a Szovjetunióban 19 százalékkal növekedik. * * .* Az elektromos fejőgép kétszeresen meggyorsítja a fejést, így a fejőnőknek több idejük marad az állatok gondozására és etetésére.
