Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-08 / 6. szám
* fiabaet 1953 február 8. FöSdenűves 1 7 A méhcsaládok Minden méhésznek tudnia kell, hogy csakis erós családokkal lehet sikeres méhészkedést folytatni. Erős családoknak mondjuk azokat a méhcsaládokat, amelyek a tavaszi hordás megindulása előtt a fészekfiók kereteit teljesen ellepik és a fészekben, legalább annak háromnegyed részében, fiasitást, egynegyed részében pedig mézet, virágport találunk. A fent említettek eléréséhez azonban szükséges, hogy: 1. ) fiatal jó petéző anyája legyen a családnak, 2. ) a kaptár meleg legyen, 3. ) a család el legyen látva elegendő mézzel és virágporral, 4. ) a gyenge családokat egyesítsük, 5. ) tavasszal végezzünk serkentösetetést és meleg vizű itatást. Ez az öt pont magábanfoglalja a tavaszi erősítés teendőit, mert csak az erős családok biztosíthatják a főhordás sikeres kimenetelét. fiatal anyát főképpen anyanevelő segítségével biztosíthatunk. Ha nincs anyanevelőnk, úgy válasszuk ki a legjobb méhcsaládot és vegyük ki annak érett anyabölcsős lépét, s még két másik lép közé helyezve a három keretet méhestől együtt tegyük az anyanevelő kaptárba, ami nem más, mint eddig üresen álló tiszta kaptár. Ajánlatos az ilyenmódon létesített anyanevelőt 3—4 részre osztani, melyet választó deszkával ellátunk, s röplyukakat eszközlünk rajta. Megemlítjük még azt is, hogy a kaptárban a tavaszi fiasítás sikere a megfelelő meleg biztosításától függ. A fészek hőmérséklete a fiasítás idejében sokszor 33 fokra is felmegy. A fiasítás idején arra kell törekednünk, hogy mitavaszi erősítése nél jobban támogassuk méheinket munkájukban azáltal, hogy a fészek fölötti részt betakarjuk és a réseket gondosan betömjük. Igen fontos teendők közé tartozik még a méhcsaládok tavaszi átvizsgálása is, amit február végén vagy március elején szintén meg kell tennünk. Az első átvizsgálást gyorsan kell véghez vinni Főképpen arra legyen gondunk, hogy él-e az anya. Ezt ebből tudhatjuk meg, hogy a fészek közepén fiasitást találunk. Ha ez hiányzik baj van az anyával, elpusztult és pótolnunk kell Serkentőetetés és az itatás lényege Serkentőetetésre és itatásra olyankor kerül sor, amikor a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt a méhek nem járhatnak ki és a készlet elfogyott. így a vízhiány áll be. Mindezt a fiasítás sínyli meg, mert a méhek a fiasítás nedvét kiszívják, ami által igen sok kárt tesznek. Ilyenkor az itatást tiszta langyos vízzel végezzük. Hordástalan időben a serkentöetetést a következő beosztással végezzük: Március elején fél küogram mézet félliter vízzel felhígítunk. Tíz nap múlva ismét fél kilogramot, április elején már maslélkiló mézet és ugyanennyi vizet. Tehát szükség szerint etessük méheinket, mert csakis így lehetnek erős családjaink az akácvirágzás idejére. A belső vízitatástól eltérően a serkentőitatást nem tiszta vízzel, hanem egy harmadrész cukor, vagy méz és kétharmadrész vízzel eszközöljük, úgy, hogy minden családnak esténkint 1 del. jusson. Ezt addig folytatjuk, míg a lerakott petékből dolgozó méhek lesznek. Mikor pusztulnak A méhcsaládok csaknem mindig azért hullanak le, pusztulnak el tavasszal sőt nyáron is, mert nincs ennivalójuk. A tavaszi virágzást a hidegek miatt nem tudják kihasználni. A méhész sem tudja a családokat a hideg miatt átvizsgálni, hogy megállapítsa mennyi a mézük. De megtörténik nyáron is, hogy éhenpusztulnak, mert hűvös idők járnak és nincs hordás. A legtöbb méhész az akác hordásból keveset hagyott nekik. Ezért ajánlatos, hogy szakítsunk a régi szokással, s a fészekből semmit sem vegyünk el, hanem csak a mézkamrából. Dehát a fészekben nem is lehet más ilyenker, mint fiasítás. Ha a fészekben mégis akad egy-két mézes lép az még nem jelenti azt, hogy ezután bármilyen időjárás mellett is elég lesz egész nyáron, esetleg őszig. Ezért a mézkamrában mindig hagyjunk egypár keretet. Sőt már most télire is kell gondolnunk, mert a múlt évben az aratás után sem volt kedvező hordás és a méhcsaládok nem tudták kellő mértékben biztosítani a téli élelmüket. Ha a családok kevés élelemmel rendelkeznek, akkor legyöngülel a méhcsaládok nek, ami nagy kihatással van a méhek további szaporulatára. Az anya is beszünteti a petézését, számos esetben kiröpül a kaptárból és elmenekül. A téli hideg következtében meg éhen halnak családjaink. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a méhek tartalékolnak-e maguknak eleséget. Ez igaz. A méhek tudnak takarékoskodni élelmükkel, de ez, mint emlitettük, mindig a fejlődés rovására megy. Az éhségben szenvedő és már az utolsó perceiben élő család zúgással adja tudtul a bajt. Zúgásuk egyre gyöngül, míg végleg kimúlnak. Ha a méhész a pusztulóban lévő családot észreveszi, azonnal avatkozzon be, segítsen rajtuk lépes méz beadásával. Ha pedig már annyira erőt vett rajtuk az éhség, hogy lehullottak, de még élnek, mozognak, akkor langyos mézes vízzel finoman permetezzük meg őket, amitől magukhoz térnek. Utána a kaptárba is adjunk be mézet. Ezt a mentő etetést mindenesetre nem a szabadban, hanem zárt helyen, melegben végezzük ei. Miután magukhoz tértek, ismét ki Lehet őket tenni a helyükre. Gyűjtsük össze a méhek által lerágott viaszt Tavasszal, amikor az első átvizsgálást szoktuk megejteni, a befedett mézeslépek sejtjeiről a kaptárfenék deszkája a teli fészek alatt a méhek által lerágott sonkoly-törmelékkel van tele. Sokszor bizony ezek a megdarált, kávéhoz hasonló morzsák között lehullott méhek is vannak. A lehullott morzsák sok viaszt tartalmaznak, ezért, ha már elég meleg van, az' első tavaszi átvizsgálás alkalmával seperjük ki egy ladikéba és ne hagyjuk addig a kaptárban, amíg a méhek rendszeresen nem járnak ki, mert akkor azok kihordják, szétszórják a szabadban s ezzel elveszítünk egy csomó viaszkot. Már pedig tudjuk, hogy a viasz milyen fontos eszköze a méhészetnek és a méhész másképpen nem tud viaszhoz jutni, amiből aztán műlépet is készíthet. Ha az első átvizsgálásánál nem tudnék kiseperni a törmeléket, akkor ezt a nagy átvizsgáláskor tegyük meg, ha pedig kisepertük és nem volna rostánk, akkor egy darab rostaszöveten szitáljuk át. A morzsa között lévő méhhullákat pedig átszitálás után ássuk el, míg a morzsákat, ha nyomban olvasztjuk ki, nyomkodjuk össze tenyerünkben gomolyagba jő erősen, hogy a viaszmolyok ne tudják megenni és amikor majd időnk lesz rá, főzzük ki. Ne feledkezzünk meg * ♦ . Ezt úgy oldhatjuk meg, ha a kaptárba kéthárom rét rongyot, erre pedig forró téglát helyezünk. Mikor felmelegedett, a téglát és a rongyot vegyük ki. A cinkék és a harkályok elleni védekezésről. Egy olyan sodronyhálőt feszítsünk ki a méhes elé. amelynek nyílásain nem férnek át a madarak Ezenkívül dobaljuk meg a harkályokat, és a cinkéket. A harkály egyébként sem megy oda, ahol emberek járnak. Legveszedelmesebb azonban az úgynevezett zöldharkály, amit vaktöltéssel hatásosan kiűzhetünk méhesünkből. A méhek kirepülési teendőiül. Minden egyes méhésznek a méhek kirepülése alkalmával szalmát kell terítenie a méhes elé, hogy az esetleg gyönge méheket, amelyek betegség vagy gyöngeség folytán nem tudnak repülni, megmentsük az elpusztulástól. Ugyanakkor figyeljük meg, hogy minden család kirepült-ei Ha ez nem történt meg, abban az esetben zörgessük meg a kaptár oldalát és ha még így sem akarnak kirepülni, fecskendezzük meg őket langyos mézfolyadékkal. Ez majd kihajtja őket. Sokszor megakad, hogy jelentékeny menynyiségű méh a tisztulási kirepülésnél lehullik. Ekkor legfőbb teendőnk, hogy a lehullott méheket összeszedjük egy szitába, leborítjuk őket és meleg helyen elhelyezzük. Ha már fölmelegedtek visszaeresztjük őket a szabadba vagy a kaptárba. Hogyan fehérítjük a viaszt? Vegyünk olyan fatáblát, mint a rajztábla. Ezt bemártjuk hideg vízbe, onnan a forró viaszba, innen megmt a hideg vízbe. Azután a ráragadt viaszlapot lehúzzuk, majd szalagokra daraboljuk, vizes deszkára rakjuk és pormentes helyen napra kitesszük, ahol többször megöntözzük és megforgatjuk, Ha a viasz nem tiszta, lassú tűznél többször felmelegítjük, esetleg megszűrjük. Hogyan történik a tojásátvétel a járási fogyasztási szövetkezetekben A tojásbegyüjtés megszervezése A tojásbegyüjtést a fogyasztási szövetkezetek dolgozói minden nap rendszeresen végzik. A begyűjtés helyi propagálását a járási fogyasztási szövetkezetek valósítják meg, karöltve a begyűjtési üzemmel és a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottjával. A fogyasztási szövetkezet köteles ellátni a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazott szervének dolgozóit a tojásbeadásról szóló adatokkal. A tojás átvétele A tojásátvételnél be kell tartani az illetékes minőségi normákat. Ez annyit jelent, hogy az üzletvezetők csak hibanélküli tojást vehetnek át. Az átvételnél a vezető azonnal megfizeti a tojás árát az érvényben' lévő árjegyzék szerint. Az átvételnél a termelő átvételi lapot kap, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia: A beszolgáltató neve, sorszáma, a tojás menynyisége. továbbá, hogy a tojást a rendes beadás teljesítésére adta-e be a termelő, vagy pedig valami más termény helyett. Fel kell tüntetni továbbá a tojás súlyát a kilogrammonkénti árat, a hibák miatt történő lévonásokat, a kifizetett pénzösszeget és az átvétel dátumát. A termelőnek az ávéteii lapot alá kell írnia. Az átvételi lapot minden egyes beadásnál 5 példányban készítjük. Az eredeti példányt a termelő kapja meg, két példányt a begyűjtési üzem kapja, a negyedik példány a fogyasztási szövetkezetben marad, az ötödiket pedig a könyvben hagyják. Az aláirt lapokat minden termelő és minden elárusítóhelye az 1953-as év végéig megőrzi. Az átvételi lapok nyomtatványát erre a célra a kerületi begyűjtési vállalat ossza szét az egyes kerületekben. A tojások csomagolása és raktározása Az átvett tojásokat ládákba i^ell csomagolni az eddigi módszerrel. A ládákba mellékelni kell az ellenőrzési lapot, amelyen a tojások száma van feltűntetve és amelyet az elárusítóhely pecsétjével és azon dolgozó nevével látnak el, aki a ládát csomagolta. A telt ládákra papírszalagot kell ragasztani, amelyen rajta van az elárusítóhely pecsétje vagy az átvevő aláírása. A tojásokat alkalmas helyiségekben kell raktározni, ahol sem a meleg sem a fagy, sem pedig a nedvesség nem tesz kárt. Az üres ládákat is védeni kell a kedvezőtlen időjárás ellen. Ládákkal a fogyasztási szövetkezeteket a kerületi begyűjtési vállalat látja el. Nyilvántartás és bejelentés A fogyasztási szövetkezetek, elárusitóhelyeik közvetítésével pontos nyilvántartást vezetnek a tojásbeadási kötelezettségek teljesítéséről az egyes termelők szerint és hetente legalább egyszer ellenőrzik a termelők beadását. E célból a begyűjtési üzem jegyzéket ad az egyes Községek, beadási kötelezettség alá eső termelőkről. Ezeket a jegyzékeket azonnal átadják, amint a meghatalmazott előírta a beadási kötelezettségeket. Reklamációk A begyűjtési raktár a tojások számát illetőleg, az átvétel után 52 óráig reklamálhat. Ilyen idóterjedelemben reklamálhat-a kerületi begyűjtési vállalat is, például a tojások minőségével kapcsolatban. A kerületi begyűjtési vállalat nem emelhet panaszt a tojás minőségét illetőleg abban az esetben, ha az egyes beadásoknál a megállapított veszteségi normák 20 százalékát túl nem haladja. A tojás átvétele után a repedt vagy összetört tojásokat nem lehet reklamálni. A fogyasztási szövetkezet a panasztétel után 68 órán belül köteles válaszolni és a panasz helyességéről is ugyanezen időben van joga meggyőződni. A kerületi begyűjtési üzem köteles a jelentések részletezését további 52 órán belül átadni a fogyasztási szövetkezetnek. A panasztételi határidőket meg lehet hosszabbítani abban ez esetben, ha a KBV begyűjtési üzeme a baromfiűzemekbe több tojást ad, mint amennyi az üzem kapacitása. A meghosszabbítási idő aszerint igazodik, hogy a fokozott beadások feldolgozása mennyi időt igényel. Emellett legelőször a régebbi szállítmányokat kell feldolgozni. A fogyasztási szövetkezetei a panasztételi idő meghosszabbításáról a tojás átvétele után 24 órán belül értesíteni kell. Szállítási terv A tojásszállítás tervét a KBV begyűjtési üzeme és a fogyasztási szövetkezet megállapodása szerint állapítják meg. A szállítási tervet azonban egybf kell hangolni az eladási helyek eladási idejével. A KSV minden hónapban tizennégy naponként legalább egyszer köteles a tojást elszállítani, sőt februártól augusztusig minden héten egyszer. Kivételes esetekben kölcsönös megegyezés után többszöri szállítást is lehet bevezetni, amennyiben nemzetgazdasági kár keletkezésének veszélye forog fenn. Jutalmazás Az átvevők jutalmát a , fogyasztási szövetkezet havonként egyszer fizeti ki. Milyen eredményeket hozott a piaeszem lélet 1952-ben A kereskedelmi konjunktúra (piac) áttekintése, alapja minden gazdasági tevékenységnek. Megvolt ez a kapitalista gazdaságban is, csakhogy akkor a piacszemléletet a lehető legmagasabb nyereségek elérésére állították be a dolgozók kizsákmányolása alapján. A piacszemléletnek nálunk egyenes viszonya van a tervgazdasághoz. Nagy szerepet játszik a termelési terv összeállításánál és a kereskedelmi tevékenység igazgatásánál. Irányítja a termelést a szükséglet terjedelme és a fogyasztás struktúrája szerint. Hatással van az áruk minőségének megjavítására is a fogyasztók követeleményeinek megfelelően. Fokozza az ellátás szakszerűségét és készenlétszeruségét. Megjavítja a közellátást és elősegíti a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítését. Az elmúlt évben a kereskedelmi konjunktúra áttekintését a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács végezte. A járási fogyasztási szövetkezetek, a Hol voltak a A piacszemléletben némi javulás következett be a tervteljesítés ellenőrzéséről szóló beszámoló után. A piaeszemléletnek legnagyobb figyelmet ц nyitrai kerületi szövetkezeti tanács szentelte, amely a munkát úgy szervezte meg, hogy az alsóbb szervek jelentésein kívül saját szervein keresztül is figyelemmel kísérte a piaci helyzetet. Knoc elvtárs, a kerület dolgozóje rendszeresen látogatta az elárusítasi helyeket, megismerkedett azok problémáival, és a fogyasztók igényeivel, s így a járási fogyasztási szövetkezet és a kerületi tanács kereskedelmi osztályán több javaslatot tett a hibák kiküszöbölésére és a fogyasztók ellátásának megjavítására. Kerületeink tevékenysége A kassai kerületi szövetkezeti tanács teljesen elhanyagolta a piacszemléletet. Az ellenőröket és felügyelőket nem használták ki erre a célra, pedig nekik van a legközelebbi kapcsolatuk az elárusítókkal. Az eperjesi kerületben sem mentek a dolgok úgy, ahogy kellett volna. A piacszemléletet már csak az év vége felé kezdték szorgalmazni. Ugyanez elmondható a többi kerületekről is. kerületi szövetkezeti tanácsok, az év végén pedig a fogyasztási szövetkezetek szlovákiai szövetsége -saját szerveikkel valósították meg a piacszemléletet az elárusítókkal és a fogyasztókkal való állandó érintkezés alapján. Ezenkívül még a levelezési módszert is használták pontos áttekintés megszerzésének érdekében. A járási fogyasztási szövetkezetek elárusítóiból a levelezők észrevételeiket egyenesen a szlovákiai szövetkezeti tanáccsal közölték. E módszernek voltak jó oldalai is, de ugyanakkor előfordult, hogy a levelezők feladataikat elhanyagolták, észrevételeiket egyáltalán nem közölték vagy pedig csak felületes jelentéseket adtak. Előfordult az is, hogy a járási fogyasztási szövetkezetek és a kerületi szövetkezeti tanácsok olyan jelentéseket küldtek, melyek nem tartalmazlak semmüyen konkrét adatot, vagy pedig kritikát a közellátási helyzetről. liiánvrs^ágok A járási fogyasztási szövetkezetek sem értesítették a központot rendszeresen a piaci helyzetről. Ezen a téren a legjobb eredményt a malackai és a pöstyém járási fogyasztási szövetkezet érte el, de ugyanakkor a bratisiavai kerületben a somorjai, bazini és a nagyszombat! járásokban elhanyagolták a piaci helyzetről szóié jelentések beküldését. A nyitrai kerület járásai — amint már említettük — aránylag eléggé igyekeztek eleget tenni feladatuknak. Nem vonatkozik ez azonban a nyitrai es komáromi járási fogyasztási szövetkezetekre. A besztercebányai kerületben átlagos eredménfZ írt el a korponai, hnústyal, Körmöcbányái és a rimaszombati járási fogyasztási szövetkezet. A kerület többi járásának eredményei ezen a téren gyengék. Az eperjesi kerületben a bártfai, mezőlaborci, és a Stará Luboviiai járásokban eléggé szorgalmazták a jelentések beküldését. A vranovi, homonnai és a szabinovi járások teljesen lemaradtak. A nagykaposi járási fogyasztási szövetkezet ugyan rend szít esen küldte a jelentéseket, de azok' sejmlytn konkrét adatot nem tartalmaztak. i
