Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-05 / 14. szám

7 1953. április 5. {zabot! F©Ml»*fiVpS eoelezőm trja iák Tíz nappaí megrövidítettük a vetés idejét A perbetei szövetkezetben olyan len­dületesen elvégeztük a koratavasziak vetését, amire példa még nem volt a múltban. A vetés idejét 10 nappal meg­rövidítettük. Ez, a jó munkaszervezés­nek köszönhető. Elvetettünk 299 hek­tár árpát közönséges vetéssel és ezen­kívül 90 hektárt keresztsorosan. Ta­vaszi búzát 48.5 hektáron, zabot pedig 36 hektáron vetettünk. A zabnál is 23 hektáron a keresztsorós vetést alkal­maztuk. Hogy állataink számára elegendő ta­karmányt biztosítsunk, 50 30 hek­tár tavaszi-keveréket vetettünk. Ezenkívül földbetettünk 60 hektár cu­korrépát és 54 hektár takarmányré­pát. Elvetettünk továbbá ■ 15 hektár napraforgót, 10 hektár borsót. 3 hek­tár petrezselymet, 1 hektár mákot, 3 hektár fenikelt, 1 hektár sárgarépát. 1 hektár koliandert és 3 hektár mag­hagymát. Ezenkívül 12 melegágy palán­tákkal vah tele. Kukorica alá 300 hek­tárt készítettünk elő. A kukorica ve­tését is rövidesen elvégezzük. Nagy gondot fordítunk az őszi vetemények ápolására. A megcserepesedett földeket meg­­boronázzuk és a hengerezést is több helyen elvégeztük. A munkacsoportok a tavaszi munkák­ban szocialista versenyt folytatnak egymással. Eddig Kaczán János cso­portja áll az első helyen. Meg kell je­gyeznünk, hogy nehéz megállapítani, hogy melyik csoport a legjobb, mert hiszen az egyes munkák elvégzésének idejé­ben alig van 10 perc különbség az egyes csoportok között. Ez a nagy munkalendület annak is köszönhető, hogy sikerült szövetkezetünkben meg­szilárdítani a munkafegyelmet. Min­den szövetkezeti tagnak legalább 21 napot kell ledolgoznia havonta. Nagy segítséget jelent számunkra az is, hogy a traktorosok szövetkezetünkből kerültek ki, úgyhogy ők is szivükön viselik a szövetkezet fejlődésének ügyét. Nagy büszkeség tölt el bennünket, a­­mikor látjuk, hogy vetéseink szépen kikeltek és az egész határ olyan, mint egy szépen gondozott kert. Meg kell emlékeznünk arról, hogyan teljestíjük beadási kötelezettségünket az állatenyésztési termékekből. Az el­ső negyedévre beadtunk terven felül 24 mázsa sertéshúst és 12 mázsa marhahúst. A tejbeadásban csak 75 százalékos e­­redményt tudtunk elérni, amit a ta­karmányhiány okozott. Amint meg­kezdjük a zöld takarmányozást, azon­nal rendbehozzuk ezt a feladatunkat is. Sütti József, Perbete. Hozzák be a lemaradást a gutái egyénileg gazdálkodók m. tavaszi munkákban nagyon meg­mutatkozik, hogy mi a különbség a szövetkezeti nagytermelés és a ma­gángazdálkodás között. Amíg a szövet­kezet már elvégezte a koratavasziak vetését, az egyénileg gazdálkodók vetésterü­letüknek még csak a 70 százalékát vetették be. Egyszer vetőmagjuk nem volt, más­szor a lő nem akart menni. A szövet- ; kezet is küzd bizonyos nehézségekkel, | de közösen minden problémát köny- í nyebb megoldani/ A szövetkezeten ki- - vülieknek látniok kell ezt. Hiszen már az elmúlt évben is megmutatkozott a különbség. Az egyénileg gazdálkodók alig tud­tak elérni 10—11 mázsás hektárho­zamot, a szövetkezet földjei pedig hektáronként 18—20 mázsa termést adtak. Tudjuk, hogy még ez sem a végsó határ. A szövetkezeti nagytermelésben óriási lehetőségeink vannak a termés fokozásában. Bízunk abban, hogy a gútai becsületes gondolkodású kis- és középföldművesek nem fognak már sokáig idegenkedni a szövetkezettől Végül szeretnék beszámolni állatte­nyésztésünkről. Állatállományunk még nem teljes. Ezt az okozza, hogy sok földet kaptunk állat nélkül és nem bírjuk olyan gyorsan behozni a hátra­­! maradást. Van 167 tehenünk. Ezekből j 11 üsző az elmúlt héten megborjazott. I Növendékszarvas marhánk 889 van. A j tejhozam sajnos nagyon alacsony, és az állatgondozók nagy igyekezete mel­lett sem sikerül a 3,5 litert emelni, mert nincs takarmányunk. Ha azonban megkezdődik a zöldta­karmányozás, egészen biztosan fel­emeljük teheneink tejhozamát. A sertéstenyésztésben sokkal jobban állunk. A terv szerint 3.117 sertésünk­nek kellene lenni, eddig van 2.950 ser­tésünk. Az elmúlt héten beadtunk‘150 száz­kilós sertést a közellátásnak. Községi viszonylatban a sertéshúsbe­adást 110, a tojásbeadást 100, a tej­­г.eadást pedig csak 55 százalékra tud­tuk teljesíteni. Ebből a szövetkezetbe esik 60 százalék, az egyénileg gazdál­kodókra pedig 45 százalék. Molnár Géza Gúta Bevált a terv A szelőci szövetkezet munkaterve a tavaszi munkákban nagyon jól bevált. A tagok mindenben a terv szerint jár­tak el. Ennek nagyon szépen megmu­tatkozott az eredménye. Idejében hoz­záfogtak^ tavaszi múnkákhöz és az agrotechnikai határidőket minden nö­vénnyel betartottak. Elvetettek 10 hektár tavaszi búzát, 400 hektár árpát, 11 hektár takar­mányborsót, 5 hektár zöldborsót, 20 hektár zabot, 30 hektár napra­forgót és 70 hektár cukorrépát. E héten befejezik a cukorrépavetést és hozzálátnak a burgonya ültetéséhez. A tavaszi munkák zökkenőmentes folyamata nagy mértékben annak kö­szönhető, hogy a gépeket idejében és alaposan megjavították és előkészí­tették. A szövetkezet tagjai a korata-A leleszi egységes földműves szö­vetkezet, amely már többéves múltra tekint vissza és rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, az idei tavaszi mun­kákban sem akar lemaradni. Minden­ben az új alapszabályzat szerint igyek­szünk dolgozni. Ennek eredményei már a tavaszi munkákban is megmutatkoz­tak.' Istállótrágyával megtrágyáztunk 70 hektárt és 110 hektáron szétszór­tuk a műtrágyát. A melegágyakat úgy a zöldség, mint a dohány számára ide­jében elkészítettük. A gottwaldi műszakba szövetkeze­tünk tagsága szép számban bekapcso­lódott. Sikerült elvetnünk az összes kalá­szost. Összesen 185 hektárt vetet­tünk be. A kalászosokat keresztso­rosan vetettük, mert meggyőződtünk ezen új vetési módszer előnyeiről. Nagy gondot for­dítunk az agrotechnikai határidők be-A bélyi szövetkezetben zökkenő­­mentesen folynak a tavaszi munkák. Két állandó' növénytermelési cso­port dolgozik. Az egyiket Perhács Gézáné, .a másikat pedig Csorba Щ- na vezeti. Mindkét csoportnak van egy traktorosa, akivel szorosan együttműködnek. A jó munkaszervezés már abban is megmutatkozott hogy az istálló­trágyát maradéktalanul kihordták a földekre. A vetés is jól halad. A koratavasziak már földben vannak. vasziak elvetése után se pihennek ha­báraikon, hanem szorgalmasan végzik az őszi vete­mények ápolását. Ugyancsak folya­matban van a gyümölcsösök tisztí­tása, a fák permetezése, a szőlő­metszés stb. A munkafegyelem a szelőcei szövet­kezetben jó. A tagság fáradtságot nem ismerve dolgozik, hogy megteremtse az idei jő termés alapját. Sokat segít a traktorosokkal való szoros együtt­működés is. A traktorosok éjjel szán­tanak, a szövetkezeti tagok pedig nap­palonként vetnek. Az egész határ nap­barnította dolgozóktól élénk. Külön lön meg kell említenünk Gál Andrást és Lencsés Alajos csoportvezetőket, akik a munkát olyan jól megszervez­ték, hogy a szocialista munkaverseny­ben első helyre kerültek. Streba György, Szelőce tartására. Eddig még minden termény* idejében elvetettünk. Ha az időjárás késleltet bennünket, behozzuk a hátramaradást az esti órákban. A gazdag termés érdekében mindent megteszünk. Hiba azonban az, hogy a traktorállomás 400 hektáron nem vé­gezte el a mélyszántást. A tavaszi munkákra sem készültek fel rendesen. Gyakran elromlanák a gépek. Előfor­dult az is, hogy a traktoros nyomjelző helyett lécét drótolt fel a gépre, hogy ne kelljen állandóan hátraforognia. A 180 hektáros rizsföld előkészítésénél is hiányosságok vannak a traktorállo­más részéről. Lassan már itt a rizsvetés ideje, de még leszántva nincs a föld. A traktorállomásnak meg kell javítani munkáját, mert csakis a szoros együtt­működés hozhatja meg az eredményt. Palágyi János Lelesz A rétek és legelők javítását a szö­vetkezet tagjai ugyancsak fontos feladatuknak tartják. Megboronáz­­tak 90 hektár legelőt. A műtrágyá­zást 200 hektáron valósították meg. A szövetkezet kertészeti csoportja Molnár Bertalan vezetése alatt szin­tén jól működik. A palánták gyö­nyörűen fejlődnek. A korai-káposz­ta és karaláb nemsokára piacra ke­rülhet. Remák Júlia, Bély. Április elején elültetjük a burgonyát A marcelházi szövetkezetben kissé megkésve, március végén tartottuk meg az évzáró közgyűlést. Oj vezető­séget választottunk. Örömmel számol­hatunk be arról, hogy az új vezető­ségbe 4 nő is bekerült. A mi asszo­nyaink tehát nem csak a munkában, hanem a vezetésben is helyt tudnak állni. Nagy gonddal alakítottuk meg az állandó munkacsoportokat is. Élükre a legjobb dolgozókat állítottuk. A szo­cialista munka verseny és a jó munka - szervezés eredményei már megmutat­koztak a tavaszi munkákban. Minden simán, nagyobb zökkenő nélkül folyik. A tavaszi munkák mellett nem fe­ledkezünk meg a beadási kötelezett­ségünk teljesítéséről sem. Tyúkfar­munk még nem képes arra, hogy to- 1 jásbeadási kötelezettségünk teljesítésé­re elég tojást termeljen. Ezért megol­dottuk a kérdést úgy, hogy minden szövetkezeti tag bead 100 tojást az EFSz kontingensére. Marhahúsbeadási kötelezettségünk­nek 250 százalékra eleget tettünk Sertéshúsból 150 mázsát adtunk a közellátásnak. Mivel a koratavasziakat már elve­tettük, április elején hozzálátunk a burgonyaültetéshez, majd a kukorica­­vetésre összpontosítjuk figyelmünket A szőlőmetszést már elvégeztük és várjuk, hogy hozzá lehessen látni a többi szőlőmunkához Marikovecz Aladár Marcelháza Lelkesen építik szövetkezetüket Kúntapolcán teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A falu II. típusú szövetkezete közösen végzi a vetést. Nagy nehézséggel küzd a szövetkezet, ősszel a sok csapadéktól a föld annyi­ra átázott, hogy sokhelyütt nem lehe­tett vetni. Szerencsénkre a tavaszi időjárás nagyon kedvező, úgy hogy helyre tudjuk hozni az őszi mulasz­tásokat. A szövetkezeti tagok szívvel­­lélekkel dolgoznak, hogy a mag mie­lőbb földbe kerüljön, mert ez a bő termés egyik legfontosabb előfeltétele. A búzát már elvetették. Az árpávetés­­nél alkalmazták a keresztsoros vetési módszert. A szö vetkezet hat hektáron termel zöldséget. Itt is nehézségek vannak, mert a tagság nem rendelkezik kellő tapasztalattal a zöldségtermelésben. Félös. hogy az egyes zöldségek hogyan teremnek meg határunkban. Az idén ez elválik, úgyhogy szövetkezetünk tagjai sok értékes tapasztalatra tesz­nek szert. Koreny Margit Kuntapolca Javítsa meg munkáját a kírályhelmecí traktorállomás Jól folynak a munkák a bélyi szövetkezeiben Milyen a jó fészek Az anya akadálytalan terjeszkedését az év elején sok olyan lényegtelennek látszó körülmény is meggátolja, meiy később már nem hátráltatja. Az anya ilyenkor nem szívesen megy át a szét­aprózott fészek egyik keretsoráról a másikra. Gátolhatja egy-egy erősen virágporos, vagy mézes lép, szabályta­lan, eltorzult lép vagy hereseites épít­mény. Kezdetben ugyanis még nem petézik heresejtbe, a közben lévő he­relépnél tehát megtorpan. A fejlődés komoly akadálya a keskeny, szűk -fé­szek. A nagykeretes, szakadatlan nagy­­iépű fészekben az anya petézése za­vartalan szokott lenni. A fészek bővítése. Az anyának hely kell a petézésre, a kikelt munkások­nak pedig az elhelyezkedésre. Ha a család nem a fészek valamennyi tép­­jén telelt, fejlődéséhez képest bővíteni kell fészkét. Bővítésre szép, szabály is építésű, nem túlságosan régi lépek, vagy egész műléptáblák valók. A lépet a fészek szélére, a legszélső fiasításos lép mellé kell beakasztani. A fiasításos lépek közé annál kocká­zatosabb üres lépet iktatni, minél ko­rábban van. Az ilyesmi megbontja a fészek egységét és ha rossz idő kö­vetkezik, a méhek takaratlanul hagy­ják a fiasítás egyrészét. Az elhagyott hasítás elpusztul. Egész müléptáb’ával akkor bővíthe­­tünk, ha már meleg az idő és a méhek jócskán gyűjtenek. Építtetésre alkalmas időszak pl. a fűz, gyümölcs és repce virágzása. Gyűjtés nélkül a műlép építetlenül marad. Nagy kaptárban elég egyszerre 1—2 műlépes kerettel bővíteni a szélső fia­sításos lépek mellett és új műlépet csak ezeknek a kiépítése után kell adni. A fészek belsejébe, fiasításos lé­pek közé csak később, a fejlődés te­tőfokán függeszthetünk műlépet. Bővítéskor gondoskodni kell arról, hogy a családnak a fészek szélén kb. l/\ nagy lépnyi heresejtje is legyen. 1—2 műlépet tehát rövidebbre szab­junk. A méhek az alsó hézagban here­sejtet építőnek. Helycsiná’ás. Ha a fiasítás mellett virágporral vagy mézzel erősen telt lép van, a melegebb idő elérkeztekor egy­­gyel kijebb kell tenni az ilyet, hogy az anya a fiasítás mellett üres sejtet kapjon. Az is jó. ha a mézeslép he­lyén marad, de fedelét késsel vaq\ villával felnyitjuk, vagy legalább zseb­késsel felkarcoljuk. A méhek ugyanis a fedett sejteket nem szívesen bont­ják ki, a nyitettból azonban elhordják a mézet. Kettőt érünk el vele: az anya helyhez jut, a család a méz áthordásakor felpezsdül, a mézből fogyaszt is és erősebb Hasításba kezd. Régi és rossz lépek kicserélése. A fészek belsejébe az anyának szabályo­san épített, nem nagyon régi munkás­sejtek valók. Ha a lép olyan sötét, hogy a nap felé tartva a világosság nem dereng át rajta, fészekbe nem való. A torzult, molyrágta, szakado­zott. penészeden virágporos, penészes, régi fekete és sok heresejtes lépet el kell belőle venni. A heresejtnek a fé­szek szélén a helye, mert herefiasí­­tásra csak a .fejlődés időszakának vé­­gefelé kerül sor. A rossz és régi lépe­­ket végleg el kell venni a fészekből. Ha nem lehet azonnal mással pótolni, vagy az idő építtetésre még nem al­kalmas, a rossz lépeket igyekezni кеЧ a fészek szélére tolni, hogy fiasítás ne kerüljön beléjük. Onnan aztán könnyű kicserélni, ha alkalom lesz rá. Legjobb alkalom erre: A fészek lépjeinek tervszerű meg­újítása. A legszebb legszabályosabb munkfisiépet is ki kell cserélni idővel, mert sok betegség okozója tapad rá, sejtjei pedig a fiasítás kikelése után besne maradó gubóktól, más néven bábingektöl megszűkülnek. Az ilyen sejtben fejlődött méh könnyebb, teste kisebb. A különbséget kezdetben csak műszerrel lehet észlelni. Hosszabb idő múltán szabad szemmel is feltűnik, hogy a munkások kisebbek. A mé­hésznek arra kell törekednie, hogy a fészek lépjeinek egyrésze helyébe min­den évben újat építessen, megállapí­tott idő alatt fokozatosan az egész fészket megújítsa. A viasztermelést is szolgálja vele. A kicsi fészket rövid idő alatt telje­sen meg lehet újítani. Nagy kaptárban nálunk ez nem lehetséges. A méhész meg lehet elégedve, ha nagy kaptárjának fészkében évente 3—6 műlépet építtet, a fészek tehal kétévenként megújul. Ennyit azon­ban rendszeresen, tervszerűen, min­den évben építtetni kell. A hátra nem maradt családok ennek legalább egyrészét már a fejlődés idő­szakában megépíthetik, ha jó fűz-, gyümölcs-, repce, virágzás van. A fő­hordás idején fokozottabb építtetésre is sor kerülhet. A fészekből kiselejtezett lépeket a mézkamrában még lehet ugyan hasz­nálni, de ezt nem szabad túlozni. Áttelepítés A családot más méretű méhlakásba átfejlesztéssel és átszabással telepít­jük át. Átfejlesztés. A család fészkét erősen megszükltjük és alkalmat adunk a méheknek arra, hogy fészküket az új nagy keretekre terjesszék ki. Csak olyankor lehet bízni sikerében, ami­kor: 1. kevés a Hasítás, a szűkítés tehát könnyű, 2. a család fejlődik, te­hát a fészek kiterjesztésére hajlamos és 3. a közelgő gyűjtés jó fejlődéssé’ kecsegtet. Kitünően találkoznak ezek a feltételek a gyümölcs- és repcevi­­rágzás küszöbén. Régimódi keretes kaptárból a fiasí­tásos lépeket a feltétlenül szükséges, hogy mézes lépekkel együtt az új kaptárba helyezzük. Az új kaptárnak a régi helyére kell kerülnie, különben a gyűjtőméhek elszállnak. A két kap­tár mérete nem egyezik, a kiskeretek mellé tehát deszkát szabunk be a hézag ideiglenes elrekesztésére. Rako­dó kaptárban a kisdereteket a felső mézkamrába helyezzük. Ráállíthatjuk a fészek kereteire. A fészket egész mű­lépes keretekkel szereljük fel. Ha s régi kaptár nem értékes, fenekét ki­vágjuk, a rakodó kaptárt ugyanolyan nyílású deszkával fedjük és a régi kaptárt ráállítjuk. A régi keretek az alsó sorba, a nyílás közelébe legyenek összeszorítva. Kijáró nyílás csak az új kaptáron maradhat, a régit betömjük Az anya átszeru! az új keretekre. Ha az új fészek már megalakult, a két kaptár közé anyarácsot fektetünk. A régi lépek a fiasítás kikelése utár. mézzel telnek meg s akkor el lehet j szedni Fekvő kaptárban a kis kerete- ! két a kaptár egyik végében helyezzük el. A kaptár fenekére állítjuk. vag,\ ideiglenes állványt szögezünk összf lécből. A műlépes nagy kereteket mel­léjük függesztjük. Kijáró csak a mű­­lépes résznél legyen. A tennivaló to­vább ugyanaz. A kast a méhek megfüstölése után léppel együtt 15—20 cm-rel megala­­csonyítjuk, hogy a család hamarább megszoruljon. A levágott részben ilyenkor még nem szokott fiasítás len­ni. A műlépes keretekkel fölszerelt rakodókaptár fészkére a kas kerületé­nek megfelelő kötnyílású deszkát he­lyezünk, arra tesszük a kast. A kas kijárója 4—5 napig még megmarad, akkor elzárjuk és a méhek csak a kaptár kijáróján közlekednek. A kast hetenként levesszük és megnézzük, hogy a kaptárban van-e új fiasítás. vagy még biztosabb, ha magát az anyát is megtaláljuk lenn. Ekkor a kaptár és kas közé anyarácsot helye­zünk. Fekvőkaptárba a megkurtított kast hosszában belefektetjük úgy, hogy a lépek éllel felfelé legyenek. Nyitott aljához környílásos választó­­deszkát tolunk és ezt a kas peremé­hez agyaggal odatapasztjuk. A mülé­­pes kereteket közvetlenül ehhez a deszkához toljuk. Ha az anya a kere­tekbe épített új lépekbe petézik, a lyukas választódeszka mellé anyará­csot teszünk. Átszabás. Átszabásra a méhészeti év kezdete alkalmas, mert olyankor nincs sok fiasítás és méz, a család sem népes és fészkének az új kaptárhoz való idomítására, a hézagok beépíté­sére elég ideje és alkalma lesz. Az át­szabott család fészkében a rend meg­bomlik. A telelés előtti átszabás a család életét veszélyezteti. Legjobb idő a gyümölcsvirágzás vagy repcevi­rágzás kezdete. A méhek olyankor már gyüitenek. nem kell tehát attó' tartani, hogy az elmetszett léptől ki­csepegő mézre idegen méhek gyűlnek Olyan hőség sincs még, hogy a lépe.1 túlságosan lágyak lennének. Legké nyelmesebb átszabni a régi, barna lé­peket. Oj lépet kasból átszabni n'" ajánlatos, mert megrogyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom